Rész, Fejezet
1 1, 2 | jelent meg.~A legkisebbik lányka: Lencsi átkarolta térdét,
2 1, 2 | csupán egy naiv falusi lányka, ki egy csók miatti zavarában
3 1, 5 | hagyott szívében, s ha a lányka véletlenül még »res nullius«
4 1, 9 | Bornemisza bácsi észrevette a lányka habozását, melyet nyilván
5 1, 10 | Istenemre mondom, pompás lányka vagy, Katka. ~- Nem vagyok
6 1, 14 | ifjú ül egymás mellett; a lányka nem okvetlenül szükséges.)
7 1, 15 | mindnyájunknak atyja.~A lányka nagy szemeket meresztett
8 1, 16 | szomszédnéjára.~- Hogy hínak, kis lányka?~Megbiggyesztette pici száját
9 1, 16 | megdicsõülve, reszketve.~Két lányka, a virgonc Marikuca és a
10 1, 18 | lett bizonyossá, hogy süldõ lányka.)~Volt valami édesség a
11 1, 18 | baba, az a délceg fürge lányka, az egykori Flamme.~Az apró
12 1, 25 | négyéves gyönyörû barna lányka, Izsépy Lenke; ahogy az
13 1, 28 | ugyan a szereket, de a kis lányka bent alszik a kocsiban,
14 1, 31 | szívvel viseltetnék a halott lányka iránt, akkor föl se veszi,
15 1, 32 | kasznáréknak, amolyan kifutó süldõ lányka. Kendert tilolt az udvaron.
16 II, 4 | pajkos és raffinírozott lányka, aki már politikából is
17 II, 4 | súgnak búcsúzóra a szeretõ lányka fülébe, melyre már az csak
18 II, 4 | néz ki azóta a szép magyar lányka. Eleget mondtuk neki, hogy
19 II, 21 | az, hazafelé iramodva.~A lányka megmeredve állt ott az ijedtségtõl,
20 II, 21 | berohant a gyógyszertárba.~A lányka fuldokló, görcsös zokogása
21 II, 21 | Miska felelet helyett a lányka kötényébe ürítette ki kalapja
22 II, 26 | egy nagyon, nagyon rossz lányka küldi, aki ezentúl jó akar
23 II, 34 | gondolkozott; az ár, mit a lányka kért, igen magasnak tetszett.
24 II, 34 | magasnak tetszett. De a lányka tekintete és egész magatartása
25 II, 38 | Az egy kis árva német lányka, a báró távoli rokona, becsületbõl
26 II, 54 | keserûséggé vált, mert a kedves lányka, ki valóságos jótevõ tündér
27 II, 87 | éreznek semmit.~A tömzsi kis lányka egy színes halálfejû lepkét
28 II, 104| hitvány«, öklével mutatva a lányka felé, ki úgy kipirult a
29 II, 107| kiscica, amit a nagyobbik lányka az ölébe hozott át a régi
30 II, 117| életkorban, ha a kedves lányka jut eszünkbe. Neki is mindig
31 II, 129| hova tette a tükrét, de a lányka oly makacsul ragaszkodott
32 III, 2 | ez a szép, szomorú arcú lányka?~- Adja vissza a bárányomat! -
33 III, 2 | gazdag emberek vagytok!?~A lányka, ki csak most lett figyelmes
34 III, 3 | szabadságot, csak a szerelmes lányka az érkezõ ifjút, csak a
35 III, 46 | a nagyasszony, ha a két lányka össze nem felesel, ki köpül
36 III, 46 | jön uzsonnáig. Csak a két lányka maradt otthon. Nosza, ezek
37 IV, 1 | kertben. Egy fiú meg egy lányka.~- Nagyok?~- Gyámoltalan
38 IV, 1 | kertünkön, a fiú vesszõn ül, a lányka pedig egy nagy nádbuzogánnyal
39 IV, 1 | szeretõd?~Az nevetve ütött a lányka kezére.~- Ejnye, te kis
40 IV, 97 | asszony, ki a bûnös.« A lányka megrezzent (legalább a koma
41 IV, 146| írtam-e már számtalanszor?~A lányka felelni akart, de már késõ
42 IV, 146| szitkok közt. A szegény kis lányka majd a föld alá süllyedt
43 IV, 146| midõn a kocsi megindult; a lányka kivette keblérõl a szegfût
|