Rész, Fejezet
1 1, 2 | egyébiránt Kálmán csinálta, mosom kezemet a becsületsértési pör elõl.)~-
2 1, 3 | királykisasszony megfogta kezemet és elvezetett egy nagy erdõbe,
3 1, 12 | úgy-úgy, nyald meg a csontos kezemet, milyen jó meleg nyelved
4 1, 12 | Inkább vágatnám le a jobb kezemet, mintsem azt a kutyát elveszítsem.~-
5 1, 14 | Mi lelt? Mit rángatod a kezemet?~- Ott ül - hebegte Marosini
6 1, 14 | két ember erõsen fogta a kezemet és a lábamat, fülembe mennydörögve
7 1, 19 | adok neki, azután odaadom a kezemet is. Szóból szó lett. Megbeszéltük
8 1, 22 | az egyik kezét.~- Az én kezemet? - kérdé elcsodálkozva,
9 1, 23 | ne bolondulnék örömömben. Kezemet a szívemre tapasztottam,
10 1, 23 | támaszkodnom, mert se lábamat, se kezemet nem tudtam most hova tenni.~-
11 1, 26 | az öreg, megrázogatva a kezemet. - Örülök, hogy elevenen
12 II, 15 | lépett hozzám, megfogta kezemet.~- Látja kend, Mihály! Ez
13 II, 25 | azután szívélyesen rázta meg kezemet.~- Isten önnel, barátom!
14 II, 34 | a macska pedig ijedtében kezemet megharapta. Pokoli düh szállt
15 II, 35 | félelem miatt. Itt van, csak kezemet kell érte kinyújtanom. A
16 II, 38 | hogy elhagysz bennünket, kezemet nem veszem le rólad. De
17 II, 45 | nyugtalankodnék.~Szájamat bedugták, kezemet hátrakötötték és még azon
18 II, 85 | s visszafelé fordítá a kezemet. Lefelé igazítottam a kereket.~
19 II, 99 | mától fogva leveszem a kezemet önrõl.~- De bizonyos ön
20 II, 130| bekopogtak hozzám s megkérték a kezemet a csentei választókerület
21 II, 140| köszöntöttem. Barátságosan megrázta kezemet. Az én szívem pedig úgy
22 III, 1 | odavágtam a gyomlálástól piszkos kezemet a képéhez, hogy finom arcán,
23 III, 2 | molnárnéért magam sem teszem kezemet a tûzbe, mert a veres haj…
24 III, 28 | áldomását. Igaz-e?~Úgy égette kezemet a pokoli pénz, de azért
25 III, 87 | Sohasem fogom többé megmosni a kezemet - dadogám felhevülve.~-
26 III, 130| reszketõ hangon -, fogja meg a kezemet, András… félek…~- Hideg
27 III, 130| nagy szuszogással, és a kezemet megcsókolja.~- Köszönöm -
28 III, 130| kérem alássan.~Elrántottam a kezemet, s elvörösödtem.~Föltette
29 III, 138| keresztül tagjaimon; amint a kezemet is hirtelen elrántom, lefordul
30 IV, 13 | lehajolt, és megcsókolta kezemet.~- Az isten fizesse meg
31 IV, 50 | bozót között, megfogta a kezemet, úgy vezetett a gazosabb
32 IV, 54 | Jöjjön fel - suttogám, kezemet nyújtva, míg õ piciny lábát
33 IV, 56 | kedves barátom - mondá a kezemet két kezével melegen megrázva. -
34 IV, 69 | nyájassággal rázta meg a kezemet, azután fölkapta a bõröndömet
35 IV, 86 | halál dühösen. - Ön a jobb kezemet akarja levágni? Nem, soha.«
36 IV, 86 | méregbe jöttem, kinyújtottam a kezemet és egy hatalmas legyintéssel
37 IV, 100| kalapját, megszorongatta a kezemet, az ajtónál még egyszer
38 IV, 100| kis pajtáskám, fogd meg a kezemet, így ni… Ajánlom magamat,
39 IV, 117| fogadott. Helfy megrázta a kezemet, és így szólt kedélyesen: »
40 IV, 123| Ivánka Imréért sem tenném kezemet a tûzbe. Sõt tán maga Wekerle
41 IV, 147| barátságosan rázták meg sorba a kezemet.~- No, az Isten meghozta
42 IV, 152| kényelmét rontani.~Megfogta a kezemet, simogatta, aztán megbökte
43 IV, 152| eljönnél… ha te fognád a kezemet.~Ancsurka arca lángba borul.~-
|