Rész, Fejezet
1 1, 3 | mondom, mellesleg, mert a fõ mulatsága, mikor nyelvével
2 1, 9 | sokat, s nem is az itt a fõ dolog, mint inkább azon
3 1, 9 | beszélne.~Egy gyönyörû barna fõ bukkant elõ a folyosón sorba
4 1, 9 | berobog az udvarra.~A barna fõ ijedten tûnik el a bokrok
5 1, 9 | fog egy tizenkilenc éves fõ szilárdságára építeni ott,
6 1, 13 | hehehe. És végre is, ami fõ, õexcellenciája kívánságának
7 1, 14 | Teringettét!~- S ami fõ, árva leány; a pénzt rögtön
8 1, 16 | strófában, felköszöntse a ház fõ vendégét, az alispánt, intézvén
9 1, 18 | No, most már csak az a fõ, hogy valami bolond nyúl
10 1, 23 | tudok, de én nem szólok, a fõ, hogy õ ne tudja meg, mert
11 1, 24 | keserûség ömlött el arcán.) A fõ az, hogy a fölvetett kérdéssel
12 1, 25 | államtudósok feje abban fõ, hogyan lehet a nagytõkét,
13 1, 34 | idõ, Kolowotki, az idõ a fõ, az idõ segít mindenen.~-
14 1, 34 | tudni becsülni, és ez a fõ a házaséletben.~Apró uram
15 II, 6 | magasabb termet, majesztetikus fõ, torzonborz, gesztenyeszín
16 II, 17 | csapásra agyon - és ez a fõ. Az a többi már mellékes
17 II, 17 | eszmét - mondám. - Az a fõ dolog.~Kutlikné fejével
18 II, 23 | ellentétes anyag rötyögve forr, fõ fejében, csodálatos explóziókat
19 II, 51 | táplálék - mormogá -, ez a fõ Nos - folytatá azután -,
20 II, 51 | táplálék, sir Lamiel ez a fõ...~Mr. Lamiel alig hallgatott
21 II, 52 | fickó köztünk. Spekuláns fõ. Egy félhavi udvarlás után
22 II, 56 | Annál jobb.~- Ha az a fõ dolog, hogy a sors határozata
23 II, 64 | úgynevezett firtli, kinek fõ elve: hõher, s inkább ott
24 II, 67 | volt még az ég, zöldebb a fõ, tisztább a patak s örök
25 II, 67 | a két megszokott ismerõs fõ; a szép szõke fiatalasszonyé
26 II, 70 | az irányt a két mosolygó fõ odaát. Az ugyan ott van
27 II, 81 | volt jelen.~Mint logikus fõ, elgondoltam magamban, ha
28 II, 88 | néz ki, barna, magyaros fõ, szénfekete körszakáll és
29 II, 99 | fölött, levágott emberi fõ, mely utána kiált. Éppen
30 III, 8 | Kupcsik Jánosnál az a fõ, hogy egy szép barna vis-à-vis-t
31 III, 97 | gyerekek is!~- Pedig a bunda a fõ.~- Hm, tudom - sóhajtott
32 III, 148| gondolhat, hogy honnan jön, a fõ az, hogy tikkadtságát enyhíthesse.~--------------~
33 IV, 50 | összeütõdék a két koronás fõ, megropogtak a kiszögellõ
34 IV, 72 | volna belõlem? Mert nem az a fõ, hogy valaki tudjon, hanem
35 IV, 83 | megnyerni, mert az itt a fõ. Nagyszerû ember, nagy hatalom
36 IV, 84 | szemesnek kell lenni, ez a fõ dolog, én amint szétnéztem,
37 IV, 101| a kard élére szúrt török fõ) ott maradhatott a homlokzaton,
38 IV, 111| menjünk! Ilyenkor a commotio a fõ… Gyújtson rá, spektabilis! -
39 IV, 121| látom, megmaradt, s ez a fõ.~Õ rám sem hallgatott, hanem
40 IV, 127| oda került maga a koronás fõ is, lakat alá.~1401-ben,
41 IV, 150| királynak minden szabad. S ami fõ, sokat hajtana a városnak.)~
42 IV, 151| házra, mint ahol szomorúság fõ a tûzhelynél bögrékben.
43 IV, 151| És végre is a bûnbak a fõ. Minden bajhoz találni illik
|