Rész, Fejezet

 1   1,  1  |         egyik szögletében feküdött édesanyja, a jó Sára asszony. A hold
 2   1,  1  |        hanem elviszi haza; mert az édesanyja arra tanította õtet: »ki
 3   1,  1  | elbúsította, hogy eszébe jutott az édesanyja mondása. Szegény asszony!
 4   1,  1  |      sokszor kezébe vesz nem egyet édesanyja s könnyezve biztatja: Repülj,
 5   1,  3  |            rá, hogy a boldogságnak édesanyja a munka. Ezzel egy nagy
 6   1,  4  |         apja, hanem anyja, szeretõ édesanyja is. A szeretet megfinomítja
 7   1,  9  |        mosolygott rá, talán még az édesanyja sem, ha ugyan anyától született
 8   1,  12 |    nyugodtan érzi magát, mintha az édesanyja kötényével volna letakarva.
 9   1,  15 |         ágyacskára gondolt, hol az édesanyja reggelenkint csókjaival
10   1,  15 |     csókjaival ébresztette, hol az édesanyja estelenkint csókjaival elaltatta.
11   1,  25 |     újfalusi udvarház ebédlõjében; édesanyja rászólt szelíd szeretettel:
12   1,  29 |            ezredesnek?~- Én… én az édesanyja vagyok, uram.~- Ah! No,
13  II,  7  |          szegénynek. Addig, míg az édesanyja élt, - isten nyugosztalja
14  II,  21 |       levél, melyet szegény özvegy édesanyja írt haldokolva. Ez a levél
15  II,  30 |         szinte szónokká magasul az édesanyja által nyújtott eszme illõ
16  II,  33 |         király -, nem tartózkodott édesanyja egy ideig Párizsban?~- Anyám
17  II,  37 | tizennegyedik évébe lép, s szegény édesanyja beteges, neki kell átvenni
18  II,  37 |         nem szabad sokáig habozni, édesanyja így parancsolta: meg kell
19  II,  39 |         pitvarából hozta vissza az édesanyja.~De hát nem soká lehetett
20  II,  60 |           a kertben is bérelt volt édesanyja nehány ölnyi területet,
21  II,  60 |         abból éltek, abból fedezte édesanyja Katica neveltetését is,
22  II,  86 |         nagyságos Rukaczy János úr édesanyja (hja, milyen kisasszony
23  II,  123|  mosolyáról. Éppen úgy nevetett az édesanyja is. Hanem csodák csodája,
24 III,  1  |         víg báránynak nem volt már édesanyja.~Az Anikáé is akkor halt
25 III,  1  |           megõrzöm, mintha a saját édesanyja kötényében ülne. Olej Tamás
26 III,  1  |            Nagy örökség neki, hogy édesanyja a természet s legközelebbi
27 III,  1  |           hóna alatti zöld folt az édesanyja ünneplõ szoknyájáról való,
28 III,  2  |        volt ám az, ahogy Gálné, az édesanyja, hiszi, meg beszéli… Az
29 III,  2  |        beszélt vele többé…~Szegény édesanyja évek óta siratja s epeszti
30 III,  4  |    megfázhatott idõközben, úgyhogy édesanyja, mikor már mi mindnyájan
31 III,  19 |           kocsit. De hogyan menjen édesanyja elé ruha nélkül, mit fog
32 III,  19 |          csúsztatott a markába.~Az édesanyja már otthon egy külön bõrzacskót
33 III,  19 |        kötött oda mindenre vigyázó édesanyja, hogy a ragadós nyavalya
34 III,  19 |            képmásaik ott vannak az édesanyja fekete kötésû kis imakönyvében.
35 III,  56 |         Erre ugyan rá nem ösmer az édesanyja - az examenen!~Molnár Andrásné
36 III,  60 |    mentegetõzött Csomádyné, Mimike édesanyja -, hiszen megtörtént a hiba,
37 III,  72 |          öreg diófa van, melyet az édesanyja ültetett el kislány korában,
38  IV,  52 |         árt fizetek óránként, hogy édesanyja meggyógyul, ha jó ápolást
39  IV,  97 |       bûnbánólag lesütve a szemeit édesanyja vallató tekintete elõtt…~-
40  IV,  97 |           vagyok annak a fiúnak az édesanyja, aki fölött most sedest
41  IV,  101|          forró fejét lágy ujjaival édesanyja.~- Neked valami rejtett
42  IV,  101|            az a méla levertség.~Az édesanyja kérdezte.~»Ez az ember szállítja
43  IV,  144|            pillanatban halt meg az édesanyja.~Az apja, Kópja Mihály,