Rész, Fejezet
1 1, 3 | hónapig. Azután elviszlek benneteket haza. Ne félj semmit. Az
2 1, 3 | Szent-Tamássy. Isten áldjon meg benneteket.~Az apró öreg úr meglóbázta
3 1, 4 | méltatlanság. Azon elveket, melyek benneteket lelkesítenek, elokvenciájával,
4 1, 10 | a pokolban!… Rágjon meg benneteket a hegyi kígyó. (Ilyenkor
5 1, 12 | Hát csakugyan kikergettek benneteket? Égrekiáltó istentelenség!
6 1, 12 | vagyunk!~- Akkor hát vigyen el benneteket az ördög!~Mérgesen becsapta
7 1, 15 | sírjatok, én elvezetlek benneteket jó helyre«: engem idehozott
8 1, 15 | gazemberek, mert holtra veretlek benneteket.~Õ maga a kert felé futott.
9 1, 15 | kegyelmesen elbocsátván benneteket a mulató társaságból, mert
10 1, 20 | akarsz vagy effélét. Ösmerlek benneteket.~- Nem, én az igazat akarom.~-
11 1, 24 | én azért mégis szeretlek benneteket - miközben engem is átölelt
12 II, 5 | valamirõl. No, semmi baj. Hát benneteket mi az ördög hozott ide?~
13 II, 36 | Fölösleges is lenne untatnom benneteket szerencsétlenségem részleteivel,
14 II, 36 | csapását, de az fáj, hogy benneteket, kik kényelemhez voltatok
15 II, 40 | magában titkon: Nevetlek én benneteket, én vagyok itt az úr; beszéljetek,
16 II, 69 | kezemen!~Becsesekké tesz benneteket elõttem a szellem, mely
17 II, 69 | kíséretének.~- Isten áldjon meg benneteket! - mondá búcsúzóul s eltávozott.~
18 II, 113| elállj«, mert ösmerlek benneteket, hallgató mamelukok, de
19 II, 113| örömtõl, éppen mint apád. Benneteket minden meg tud zavarni.
20 II, 114| szeretet inkább el szokott benneteket rontani.~- Meglehet, de
21 II, 120| irgalmatlanul meg foglak benneteket buktatni. Ehhez tartsátok
22 II, 120| tárházai. Az isten éltessen benneteket velem együtt. Most menjetek
23 III, 2 | nincs annak semmi baja. Benneteket ijesztget a vén imposztor.~
24 III, 4 | valami.~- Bolond vagy, fiam! Benneteket ijesztget a vén imposztor.
25 III, 19 | válasszatok. A haza, mely szült benneteket, mely bölcsőtök volt, s
26 III, 19 | választjátok, akkor vezetlek benneteket…~Dörgő »éljen« hangzott
27 III, 46 | Kriska! Ez fog férjhez adni benneteket. No, mit nevetsz, te kis
28 III, 68 | Hát akkor mért fizetne benneteket a vármegye? Ne bolondozz,
29 III, 75 | tutorságot, nagykorúsíttatlak benneteket, s eladom otthon ami kis
30 III, 102| ti, kedves gyerekecskék, benneteket szólítlak. Jertek csak idébb,
31 IV, 30 | vagyok megõrülve, amiért benneteket védelmezlek a férfiak ellen,
32 IV, 32 | vasárnap már hirdesselek ki benneteket, jõjj el hát hozzám a võlegényeddel
33 IV, 63 | hogy mindenestül megegyenek benneteket.~*~Régen elfelejtettem ez
34 IV, 82 | félig eszméletlenül.~- Hát benneteket mi lelt?~Az egyik hajdú
35 IV, 97 | akkor az úton látnia kellett benneteket, a Gábel Mariska reád vallott.~-
36 IV, 111| Ide cigányok! Vigyen el benneteket a devla!~A cigányok elõjöttek,
37 IV, 127| napja két napon kikerül benneteket, gyámoltalan nyitraiak,
38 IV, 127| volt. Menjünk, elvezetlek benneteket méltó társatokhoz: Rozgonyinéhoz;
39 IV, 127| sátrába vezette.~- Fölnevellek benneteket, úgy, ahogy õ akarta, kemény
40 IV, 131| látom, hogy ez nem érdekel benneteket…~- Dehogy nem, dehogy -
41 IV, 142| Andrások, majd ráncba szedlek benneteket!) Hiszen csak tudnám, ki
42 IV, 148| közbeszólt:~- Nem eresztlek benneteket. Maradjatok még egy kicsit.~-
43 IV, 148| Nem megyek. Utólérlek benneteket!~- Igazán nem jössz?~- Kutya
|