Rész, Fejezet
1 1, 9 | kifejezésektõl.~- Ön hálátlan! - viszonzá.~- Én nem tartozom önnek
2 1, 10 | mire az kevély hetykeséggel viszonzá:~- Az ördög ösmerhetne minden
3 1, 11 | hasonlít, nem sokat érhet - viszonzá Sótony közömbösen. - Az
4 1, 12 | Nem adom száz forintért - viszonzá mosolyogva Inczédi -, hogy
5 1, 12 | Az, amit magával hozott - viszonzá végre Nagy Gergely kegyetlen
6 1, 12 | István miatt.~- Nem lehet - viszonzá emez nyersen. - Krucsay
7 1, 25 | Ha jó feleségem vagy - viszonzá ez szomorú komolysággal -,
8 II, 2 | Az onnan van, édesem - viszonzá Gaillard atyus -, mert a
9 II, 7 | megijedtem...~- Én is! - viszonzá Mády. - Mit gondol, kisasszony,
10 II, 13 | De a had kétszázezernyi - viszonzá János, mindenképp rémíteni
11 II, 24 | hal meg.~- Nem, grófnõ - viszonzá az ifjú büszkén. - A tervet
12 II, 33 | vagy nem.~- Asszonyom - viszonzá X. püspök, ki a legszellemesebb
13 II, 33 | is, mit tegyek tehát? - viszonzá Berdaux gróf. - Végre is
14 II, 33 | Párizsban?~- Anyám nem, Sire - viszonzá a lord -, de atyám igen.~ ~
15 II, 33 | magát.~- Csak azt nevetem - viszonzá Balzac -, hogy te éjjel,
16 II, 34 | efelől, kedves lányom? - viszonzá az anya. - Kövesd föltétlenül
17 II, 36 | Igazad van, testvér - viszonzá Károly -, te úgy viseled
18 II, 36 | többet lát.~- De ha mondom - viszonzá Dick majdnem durván -, hogy
19 II, 36 | marasztaltuk.~- Oh, uram! - viszonzá Lemonin György - pénzemet
20 II, 37 | Kati.~- Hát én tudom? - viszonzá az bambán.~Erre aztán Kati
21 II, 40 | délután nem voltam itthon - viszonzá Zengõ.~- Magam is csak késõn
22 II, 51 | azután bágyadt mosollyal viszonzá:~- Mindenesetre, sir, ha
23 II, 57 | Fölösleges minden magyarázat - viszonzá az írnok komoly üzleti hangon,
24 II, 61 | De nem addig van az! - viszonzá amaz - ki írja alá a jegyzõkönyvet?~-
25 II, 62 | goromba úr...~- Kicsoda? - viszonzá amaz - ez, akivel beszélt
26 II, 63 | mással, mint tengeri fûvel - viszonzá Laci -, az ilyen kisebb
27 II, 63 | is különc vagyok, uram - viszonzá Kranzer úr -, s az akadályok
28 II, 99 | általánosítható helyzet - viszonzá Ralph Ihon.~Mr. Karkban
29 II, 127| általánosítható helyzet - viszonzá Kaziray.~Bodner úrban ma
30 III, 1 | hogy juthat eszedbe? - viszonzá Bohuska kedvetlenül, - és
31 III, 2 | Összeragasztod?~- Nem én! - viszonzá Istók tompán. - Amit az
32 III, 5 | történjék?~- Úgy hagyom - viszonzá tompa hangon, majd halkan
33 III, 42 | fiú melancholikus hangon viszonzá:~- Téged kereslek. - S azután
34 III, 75 | volna, s szégyenlõs hangon viszonzá:~- Elég csinos, uram… Hiszen
35 III, 98 | fesztelenül.~- Jó reggelt - viszonzá a herceg és órájára nézett. -
36 III, 148| menyecskét, s élénk hangon viszonzá: »Mindörökké ámen, édes
37 IV, 64 | nekem kellene.~- Sajnálom - viszonzá Kohn úr a kezeit dörzsölgetve. -
38 IV, 68 | Ah, akkor annál jobb! - viszonzá a rendõrtiszt, s odaírta
39 IV, 68 | Hallgass, kis öreg! - viszonzá a rendõr nyugodtan. - Kövess
40 IV, 86 | kiáltám. »No majd meglássa« - viszonzá õ.~- Eredeti gondolat a
41 IV, 87 | Én azt nem mondtam - viszonzá -, hanem elmegyünk innen.~
42 IV, 108| felbiggyesztett ajakkal viszonzá. - Szép dolog, hogy a saját
|