1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2568
Rész, Fejezet
1001 1, 28 | emelkedettebb hangon kezdte a szõke úr a vörös úrnak a szemire
1002 1, 28 | harangszókor, és hogy hozzon az úr csipkés szemfedõt a zsidótul,
1003 1, 29 | történetünk szól, két lengyel úr szállt ott, akik valami
1004 1, 29 | másik asztalnál két lengyel úr ül, akik szintén csak reggel
1005 1, 29 | Mit ér az, nyanyuska, egy úr kezében? - mondá a nagyzoló
1006 1, 29 | kellene házasodnia, gróf úr!~- Ah, isten ments! Hiszen
1007 1, 29 | havat.~- Tyû, ez valami nagy úr lehet. Szaladj le, nyiss
1008 1, 29 | hajdú. - A nagyságos kanonok úr beteg és pihenni akar. Szedjék
1009 1, 29 | A Nr. 1-ben két lengyel úr alszik.~- Miféle szalmájú
1010 1, 29 | a nagyságos tisztelendõ úr.~A nagy zajra, csatarára
1011 1, 29 | nagyságos fõtisztelendõ úr beteg, hogy keresztényi
1012 1, 29 | beleegyezett, hogy a kanonok úr elfoglalja a másik ágyat.~
1013 1, 29 | kocsiról a fõtisztelendõ úr, s miután Zsuzsi is, Matykó
1014 1, 29 | mindent), hogy az ismeretlen úr nagy változáson megy keresztül,
1015 1, 29 | kedvteléssel egy ismerõs úr, gróf Kozsibrovszky Muki.~
1016 1, 29 | kép, a megboldogult Huszák úr kövér alakja, ceruzával
1017 1, 29 | És ön, tisztelt ellenség úr (ez a hadnagynak szólt),
1018 1, 29 | nem emlékszik, Matuzsálem úr?~S felkacagott azzal a csilingelõ
1019 1, 29 | elölrõl kezdhetném.~- Báró úr! - szisszent fel az asszony
1020 1, 29 | kérdé tréfásan a lengyel úr.~- Magát szidtuk Kozsibrovszky.~-
1021 1, 30 | lakott Tóth József professzor úr, »nagy tanügyi portentum«,
1022 1, 30 | távolabb három dorbézoló fiatal úr, homlokukra lecsüngõ hajjal,
1023 1, 31 | idõ lesz, kendõt kell az úr nyakára kötni. A pénzt pedig
1024 1, 31 | És mit gondol, orvos úr?~- Hm. A tudomány törvényei
1025 1, 31 | vörös szín volt rajta az úr, most már a kék is közé
1026 1, 31 | hogy visszavág, Aeskulap úr elsietett. Kupolyi most
1027 1, 31 | tudnám!~- Hát nem tudja az úr, ki halt meg?~- Dehogynem,
1028 1, 31 | de azt nem akaszthatja az úr a sírkeresztre.~No, az már
1029 1, 31 | Ne haragudjék, májszter úr, visszatértem, mert egy
1030 1, 31 | asztalos. - Hol látott az úr kakason csengettyût? Az
1031 1, 31 | Meggondoltam a dolgot, kántor úr - szólt be az apóka. - Csak
1032 1, 32 | varázsszó, hanem a méltóságos úr egyik különös szokása. Kövér
1033 1, 32 | egyik különös szokása. Kövér úr volt, mint egy meghízott
1034 1, 32 | következtében folyni fog.~A fõnök úr el is lágyult s talán meg
1035 1, 32 | állották volna ki Krapotka úr cenzúráját. Utoljára is
1036 1, 32 | föliratot Halápyra.~A tekintetes úr azonban tiltakozott.~- Én
1037 1, 32 | szag. Azt pedig a Krapotka úr orra úgy érzi, mint a fokhagymát;
1038 1, 32 | arany a tekintetes Halápy úr zsebében, két kis sárga
1039 1, 32 | akart más gazdát. Halápy úr elégedetlenül járt fel s
1040 1, 32 | csacsogott a nyájas öreg úr.~- Nem tudom - hebegte a
1041 1, 32 | papírlapra.~- De kérem, Halápy úr - hebegte halkan -, az a
1042 1, 32 | ha a tekintetes fõgondnok úr vállalja a szerzõséget.~-
1043 1, 32 | bizonyos nagy protestáns úr, Szoltsányi Gáspár, aki
1044 1, 32 | báróhoz:~- Méltóságos báró úr! Én szintén egyike vagyok
1045 1, 32 | hívatta a bérest.~- A kasznár úr megkért, hogy tudassam önnel,
1046 1, 32 | Voltaképpen õ volt ott az úr, mikor Szoltsányi átvette
1047 1, 32 | magát.~- Hisz az a báró úr szeme.~Szoltsányi hátrahõkölt
1048 1, 32 | szemérmes, a tartózkodó úr ellen irányult, mert mikor
1049 1, 32 | egy módon lehet; ha a báró úr becsületszavát adja, hogy
1050 1, 32 | elutazik?~- Igenis, báró úr. Az ilyet nem szabad késleltetni,
1051 1, 32 | pedig ne tegye a fõhadnagy úr, mert megfogadtattam vele,
1052 1, 32 | ajkán.~- No, no, fõhadnagy úr, nem kell azért méregbe
1053 1, 32 | Tiszteletreméltó lelkész úr, kedves egyetlen fiam, kis
1054 1, 32 | vidáman, hogy a kasznár úr megérkezett az éjjel.~-
1055 1, 32 | hozott.~- Ki?~- A kasznár úr.~- Miféle asszonyt?~- Hát
1056 1, 32 | megboldogult Szoltsányi Gáspár úr is. Vadméhez döngték a sírján:
1057 1, 32 | szépek, méltóságos báró úr, kezeit csókolom.~- Milyen
1058 1, 32 | kastélyba küldte a kasznár úr valami dologban s meglátta
1059 1, 32 | olyan kíváncsi a fõhadnagy úr - és a szájára tapasztotta
1060 1, 32 | incselkedõn:~- Ej, ej, báró úr! Hát így szokás rózsát átnyújtani
1061 1, 32 | föl:~- Ha ugyan a kasznár úr megengedi.~Az asszony vállat
1062 1, 32 | Pedig okos madár.~A kasznár úr elbeszélte, hogy Aquileja
1063 1, 32 | egy birtokot Szoltsányi úr - újságolta ottan.~- Megint
1064 1, 32 | a csontváz.« »Szoltsányi úr haja már olyan fehér, mint
1065 1, 32 | arcú, elõkelõen öltözött úr lépett be, fényesszõrû cilinderkalappal
1066 1, 32 | tudni - magyarázta Pergen úr tovább -, nem mehet olyan
1067 1, 33 | húzta. Föltûnt, hogy Kristóf úr éppen a püspököt vivõ kocsiba
1068 1, 33 | föl ilyenkor a nagyságos úr. - Valakinek mindig elöl
1069 1, 33 | kielégíteni.~A konziliárius úr legalább megtette, amit
1070 1, 33 | tehát a valóságban nagy úr, - csak elméletben szegény.~
1071 1, 33 | fér rá a legjobban; legyen úr öreg napjaira.~Nem volt
1072 1, 33 | mindegy, legyen egyszer úr már a Fili.~S amint szokás
1073 1, 34 | elvenni a Katit. Hát mondjuk, úr veszi el. Úr, de miféle
1074 1, 34 | Hát mondjuk, úr veszi el. Úr, de miféle úr? A kis úrnak
1075 1, 34 | veszi el. Úr, de miféle úr? A kis úrnak derogál, mert
1076 1, 34 | Ennélfogva valami nagy úr veszi el, de hogyan? Úgy,
1077 1, 34 | toppan valami tekintetes úr. Várakozó leány várat nyer.~-
1078 1, 34 | Apró! - szólt az idegen úr kevélyen, fennhéjázón, sárga
1079 1, 34 | Gyere ide, fiam. A nagyságos úr hozzád jött. Az idegen úr
1080 1, 34 | úr hozzád jött. Az idegen úr Kati felé lépdelt, s finom
1081 1, 34 | nézték. Hm. Ez aztán az úr. Ez tudja a módját.~Kolowotki
1082 1, 34 | a portéka romlik, sógor úr, túl kell rajta adni. Ez
1083 1, 34 | füvekbõl, fákból kiáradt.~- Az Úr angyalai bizonnyal számba
1084 1, 34 | lopni valaki a méltóságos úr ágyát?~E kifakadás után
1085 1, 34 | egy Apró Istvánhoz.~Apró úr kezeibõl kiesett erre a
1086 1, 34 | el a titkár -, az elnök úr ma ingerült és kiadta a
1087 1, 34 | igazságot jöttem kérni, hogy az úr reparálja meg a dolgot,
1088 1, 34 | meg:~- Üdvözlöm önt, báró úr.~Apró uram fülig pirult
1089 1, 34 | volt elég. Most majd az úr lépik egyet lefelé. És valahol
1090 1, 34 | tõkepénzes, az úgyis olyan úr, akinek a sietés derogálhat.
1091 1, 34 | hogy az egész csak Kolosy úr kedvéért van csinálva, aki
1092 1, 34 | Ez nem természetes, elnök úr. Mit csináljunk?~- Ej, bolondság -
1093 1, 34 | betörték az ajtót, elnök úr!~De már erre Kolosy is fehér
1094 1, 34 | parancsol valamit, elnök úr?~- Mi lett aztán a betéti
1095 1, 34 | volna itt a tekintetes bíró úr, nem tûrném el a szavait,
1096 1, 34 | szakértõkkel azt a csizmát, bíró úr, és tessék jegyzõkönyvbe
1097 1, 34 | kirakatban van, tisztelt Apró úr - s kivette a tárcáját,
1098 1, 34 | akkor miért nem veszi ki az úr a kirakatból? - támadt rá
1099 1, 34 | összetört, megöregedett a derék úr). Egypár hang kiáltozni
1100 1, 35 | az áldozatkész méltóságos úr harmadéve bekövetkezett
1101 1, 35 | terminus volt kérdéses. Az Úr gondolta, hadd éljenek huszonnégy
1102 1, 35 | ökörtõl kért kölcsön az Úr tíz esztendõt. Az is adott (
1103 1, 35 | Ezekben az években - mondta az Úr Ádámhoz - épp úgy fogod
1104 1, 35 | vett el tíz esztendõt az Úr. Az ember még mindig többet
1105 1, 35 | mi lesz, méltóságos gróf úr?~- Ti, édes fiaim, megkapjátok
1106 1, 35 | napszámot kértek ezért? A jegyzõ úr nem alkudta ki?~- Nem szólt
1107 1, 35 | Elfogadjuk, amit ad a méltóságos úr. - Az asszonyok kapnak három
1108 1, 35 | Ön pedig, kedves Hanck úr, kuporodjék ide az elõülésre.
1109 1, 35 | ez az izé, ez a generális úr? (Legalább generálisnak
1110 1, 35 | néhány lépésnyire. Hanck úr kezébõl kiesett a pohár,
1111 1, 35 | ördög ez? - mormogott Hanck úr. - Megbolondultak ezek?~-
1112 1, 35 | Az erdõ szélén, gróf úr, a nyírfáknál - felelte
1113 1, 35 | tudja, a szegény Wraditz úr is nem úgy járt-e, mint
1114 1, 35 | várt már rájuk Szlamcsik úr, aki kordiálisan a nyakába
1115 1, 35 | következtek.~Szlamcsik fiskális úr elõkelõ szívességgel nyújtott
1116 1, 35 | kérem, titok (Szlamcsik úr Wraditznéra nézett mosolyogva),
1117 1, 35 | elsõség - mondá Szlamcsik úr méltósággal. - De, gondolom,
1118 1, 35 | nem jöhetnének, ha a báró úr bekeríttetné az erdõt.~No,
1119 1, 35 | nagybirtokos Csehországban. Az öreg úr megmutogatta dicsekedve
1120 II, 3 | Aladáréknak, mikor Aladár úr saját unokaöccse, felesége -
1121 II, 3 | szokta mondani:~- Én akkor is úr volnék, ha egy barázdát
1122 II, 3 | Baroghi Aladár azonban nemcsak úr volt, hanem ami ennél százszorta
1123 II, 3 | jóízûn nevetett a fiskális úr elmés toasztján. Aladárt
1124 II, 3 | lenni egy kicsit.~A fiskális úr bámulói, ti. két gyakornoka,
1125 II, 3 | toronyirányában.~A nagyságos úr tudja mit akar. Palkó nem
1126 II, 3 | kímélni. Õ nem törõdik az úr dolgával, hanem azt látja,
1127 II, 3 | szegték valahol.~A nagyságos úr megparancsolta kocsisának,
1128 II, 3 | a kandalló mögött ül egy úr, annak az úrnak ölében pedig
1129 II, 3 | eszét hagyta el a nagyságos úr.~.......~És ez nagyon egyszerû
1130 II, 4 | esküdözni kezdett, hogy ez igazi úr, ha az öreg kellnert »te«-
1131 II, 4 | baj lesz - szólt Snapsz úr könnyedén -, mivel azontúl
1132 II, 4 | az idegen ne értse.~Stofi úr kegyetlenül dörzsölte a
1133 II, 4 | meg ostornak.~Míg Stofi úr dühöngött, addig mindkét
1134 II, 4 | órakor történjék.~Stofi úr izgatottan sompolygott el
1135 II, 4 | végrendeletet - mondá Muki.~Stofi úr elhalványodott. Hanem aztán
1136 II, 4 | következõ négyesben. Snapsz úr nem táncolhatott Sárikával.~-
1137 II, 4 | tánca! - jegyzé meg Snapsz úr.~- Ön hát nem magyarországi?~-
1138 II, 4 | fel.~- Mi történt?~- Egy úr várja önt szállásán. Azt
1139 II, 4 | beszélnie kell önnel.~Augusztin úr egy kicsit gondolkozott,
1140 II, 4 | mosollyal Sárika.~Augusztin úr is mosolygott, azután karonfogván
1141 II, 4 | rajta elegen, de Augusztin úr nem jött többé.~Soha többé.~
1142 II, 4 | sem csalhatatlan.~Snapsz úr nem jött el.~És már nem
1143 II, 4 | mélázgattak, vagy talán Stofi úr elõtt volt sötét az egész
1144 II, 4 | Miska öcsénk tréfásan.~Stofi úr nem felelt semmit; hihetõleg
1145 II, 4 | vagyok... - morgott Stofi úr foga közt s egykedvûen ballagott
1146 II, 4 | megcsiklandozta az érdemes úr füleit. Visszafordult.~-
1147 II, 4 | választ kaptam, hogy az idegen úr, még két másik úrral együtt
1148 II, 4 | gyulladt fel a teens fiskális úr. - Így bolonddá tartani
1149 II, 4 | Csodálatos, hogy Stofi úr nyomban alábbhagyott a szóval:
1150 II, 4 | hiányzik«, amit az ügyvéd úr önmagán tapasztalt.~De még
1151 II, 4 | Ezt persze csak Montedegó úr tudná kiszámítani.~Addig
1152 II, 4 | asztalfiókjában az Augusztin úr képe volt legfelül...~Hova
1153 II, 4 | kellett hallgatni Stofi úr hetyke legénykedését, ki
1154 II, 4 | históriát nem tudta, annak Stofi úr kedveskedett az elejével,
1155 II, 4 | furakodék elõre Stofi úr a maga kérdésével. - Nem
1156 II, 4 | mely ösmerte Augusztin úr történetét.~Szepi folytatá:~-
1157 II, 4 | furcsa - bizonyítgatá Szepi úr. A tiszt - mint mondá -
1158 II, 4 | megállapíthassa...~Stofi úr megszeppent.~- Hallottam
1159 II, 4 | vélekedék Zsiga bácsi.~Fenyéri úr Sárika felé fordult.~- Nagyságodtól
1160 II, 4 | aranymenyegzõ közönsége.~Stofi úr feldöntötte feketekávéját,
1161 II, 4 | mondja meg nekem, tiszt úr - kérdém hirtelen -, mi
1162 II, 4 | hogy:~- Ejnye!~*~Stofi úr e naptól kezdve sohasem
1163 II, 5 | természettel birkózni; az nagy úr, hadd legyen neki is igaza...
1164 II, 5 | nemesember meztelenül is úr.~Az irálya is tökéletesen
1165 II, 5 | konzíliumra - folytatá Harcsa úr -, mint a vármegye legjobb
1166 II, 5 | egyet hörpenteni a derék úr, s hogy borfolytonossági
1167 II, 5 | Hát csak elvállalta, sógor úr? - kérdezé Pilászi.~Ezékiel
1168 II, 5 | emberül.~- És aztán?~Harcsa úr hamisan hunyorított szemével.~-
1169 II, 5 | Kubacsek.~Eközben Ezékiel úr szeme elkezdett villogni;
1170 II, 5 | mondá újra a számtartó úr, csakhogy szóljon valamit.~-
1171 II, 5 | zsinórral átkötve. Mikor Ezékiel úr ezt bontá le, zöld selyem
1172 II, 5 | szóval. Hová gondolt sógor úr?~Aztán reszketeg járású
1173 II, 5 | menjünk - szólott Ezékiel úr rekedten. - Akkor ér az
1174 II, 5 | folydogált; mikor a három úr odaért, az a nagy kérdés
1175 II, 5 | hadonászva, elõre ballagna a két úr elõtt, tompa zuhanás hallatszott,
1176 II, 5 | hallatszott, utána Ezékiel úr rikácsoló hangja:~- Hahó!
1177 II, 5 | hangzottak többé. A két úr azonban nagyon el volt magával
1178 II, 5 | volna.~- Ugye kedves sógor úr? Én voltam az elsõ eminens,
1179 II, 5 | az már bizonyos.~Ezékiel úr odairányozta a csövet s
1180 II, 5 | mikor Kubacsek népnevelõ úr megevett tizenhárom darab
1181 II, 5 | hova lett? - kérdé a két úr egymástól, egymásra bámulva.~-
1182 II, 5 | talán sírt volna, ha a két úr röhögése õt is vidámabb
1183 II, 5 | kiszólítsa.~- Hej, sógor úr! Ébredjen, az ebadta! Délre
1184 II, 5 | almáriomba.~- Jó reggelt, sógor úr! - kiáltott fölülrõl vidáman
1185 II, 5 | ide kezét, teens fiskális úr.~- Ahá! Tudom már. Én vagyok
1186 II, 5 | logikai vezérfény, Ezékiel úr álmos fejét egyszerre megtöltötte
1187 II, 5 | legfõbb bölcsesség.~Ezékiel úr egészen szokott kedélyhangulatába
1188 II, 6 | a társadalom pedig nagy úr, akivel nem jó kikötni.~
1189 II, 6 | tömjéneznek; elõttük nincsen nagy úr. Õk fumigálják a társadalmat.
1190 II, 6 | késõn vetõdik haza a »teens úr«, vagy ha a kalábriászban
1191 II, 6 | hogy: »Hallja maga, teens úr! ebbe a házba csak az én
1192 II, 6 | mosolyogva ígértek meg.~Samu úr tehát szorgalmasan bejegyezte
1193 II, 6 | ide már valamelyiket.~Samu úr kiválasztott a két kisasszonynak
1194 II, 6 | ember volt szegény Sramko úr! Sohasem tehetett semmit,
1195 II, 6 | a hármat akarod.~Sramko úr dühbe jött, s mikor dühbe
1196 II, 6 | Nincsen miért tagadnod! Zemák úr derék férfiú, és csak örülhetne
1197 II, 6 | nevetett, mikor id’adta.~Samu úr megnézte a tetejét. Egérdy
1198 II, 6 | nyerõszámnak kellett lennie.~Sramko úr éppen a díványon heverészett,
1199 II, 6 | Tessék besétálni.~Sramkó úr nagy feszengve belépett.~
1200 II, 6 | külön« oka volt rá.~Sramko úr mind a két rendjelét kiakasztá
1201 II, 6 | Õsi szokás szerint Samu úr elnökölt menyasszonyával,
1202 II, 6 | legalább benne van.~Sramko úr kezeibõl kiesett a villa.~-
1203 II, 6 | nevetéssel adóztak...~Zemák úr kényelmetlenül feszengett
1204 II, 6 | Félreértés van a dologban. Zemák úr alkalmasint a nagybátyám
1205 II, 6 | értem már. Azt olvasta Stofi úr...~- Nem Stofi úr, hanem -
1206 II, 6 | Stofi úr...~- Nem Stofi úr, hanem - ön - szólt Ilona.~-
1207 II, 6 | nyomtatási hibát s a Stofi ügyvéd úr által említett szám lépett
1208 II, 7 | írnok, hanem tekintetes úr, a vármegye gyûlésén széke
1209 II, 7 | azokat az ékes dikciókat Mády úr egy vén német könyvbõl puskázta
1210 II, 7 | senki sem ért, még Mády úr sem, de amiket mégis megcsodál,
1211 II, 7 | is... azért Mády Károly úr mégis nagy szónok lenne -
1212 II, 7 | hogy õ a fõcsendbiztos úr »fogdmeg«-je, s eszerint
1213 II, 7 | foglalkozni két egész hétig. Mády úr, ki a fáklyászenénél fog
1214 II, 7 | az a reggel is, mely Mády úr elmondandó beszéde szerint
1215 II, 7 | legalább is egy másik Le Coq úr.~És valóban Kelemen bácsiban
1216 II, 7 | hogy a fõispán hatalmas úr ugyan, hanem ezúttal azért
1217 II, 7 | mellett sikerült a fõispán úr õméltósága bevonulását sikeresen
1218 II, 7 | Hanem meg is volt a jó úr magával elégedve tökéletesen,
1219 II, 7 | egy szép mondatért.~Mády úr meghajtotta magát s ügyetlen
1220 II, 7 | mer megkockáztatni Ákos úr szavaira egy-egy kételkedõ »
1221 II, 7 | alkotmányosság egén«, Edus úr azt akarván elhitetni a
1222 II, 7 | van! helyes!~A levéltárnok úr füleinek csendes birodalmát
1223 II, 7 | felsorolásánál...~A levéltárnok úr egészen elérzékenyül s szerény
1224 II, 7 | mosolytól, csak a levéltárnok úr veszi a dolgot komolyan
1225 II, 7 | néhány gondolatmorzsa.~Mády úr elõkereste sapkáját, botját
1226 II, 7 | udvarra kikísérte, hol Mády úr belebotolván a lakomai csontokon
1227 II, 7 | Látja õ amit lát. A tens úr ábrázata nem hiába hagyta
1228 II, 7 | akarja kiszúrni a teins úr?~Aztán félénken tekintett
1229 II, 7 | prüszkölni legjobban a méltóságos úr érdemeitõl.~A külsõ utcákban
1230 II, 7 | mert a méltóságos fõispán úr van itt, aki könnyen oráció
1231 II, 7 | szélét a méltóságos fõispán úr... Pedig hiába fogja, nincs
1232 II, 7 | meg? - riadt rá Kelemen úr.~- Ezt a kõmíves találta -
1233 II, 7 | kérdezd ki, hogy hol van az úr, - otthon aludt-e az éjjel?
1234 II, 7 | részletesen elbeszélte a tens úr tegnapi furcsa viseletét:
1235 II, 7 | rozsdás zárban s Kelemen úr elõtt kitárult az ajtó.~
1236 II, 7 | rohant hozzá.~- Hát él a tens úr? Nem ölték meg, nem gyilkolták
1237 II, 7 | Magyarázza ki magát az úr, - mert különben mindjárt
1238 II, 8 | délután a királyi ügyész úr engedélyével meglátogattam
1239 II, 9 | fiatalság példányképe. Egy úr a »több úr« közül. Okos,
1240 II, 9 | példányképe. Egy úr a »több úr« közül. Okos, mívelt fiatalember,
1241 II, 9 | Lórikája szerencséjének?~Max úr úgy tett, mint szerencsés
1242 II, 9 | elfogadni és végrehajtani Max úr tanácsát. Az bizony jó lesz!
1243 II, 9 | lehet nyugodni, ha a doktor úr mondja. A tudós úrral különben
1244 II, 10 | hogy Fucha, Dr. Bothár úr öccse, nagyon derék, joviális
1245 II, 11 | akarom önnek mondani, herceg úr, hogy ön egy impertinens
1246 II, 14 | mikor kijöttünk a tanár úr szobájából, illedelem ide,
1247 II, 15 | számra temette a tisztelendõ úr; nem volt arra sem ideje,
1248 II, 15 | kétezer honvéd. A tábornok úr maga tesz háromezeret, aztán
1249 II, 15 | Tegyen próbára, tábornok úr, küldjön egymagamat Branyicskó
1250 II, 15 | vigasztalni - míg engem lát az úr, addig helyén vagyunk, mint
1251 II, 15 | többiek.~- Hát tábornok úr mit búsul?~- Azt csak én
1252 II, 16 | Korponai: Mutassa meg nekem az úr a »Klára és Klári«-t!~Könyvkereskedõ:
1253 II, 16 | Nincs tíz lat! Hallja az úr, ne bolondozzon velem, mert
1254 II, 17 | másik égitesthez. Kutlik úr nagyon szimpatírozott Garibaldival.
1255 II, 17 | nem költötte volna Kutlik úr bámulatát. Aki olyan ügyesen
1256 II, 17 | lehet »fuser«, s Kutlik úr szívesen puszizik vele.~
1257 II, 17 | konstatálni, hogy Kutlik úr, ha nem ért is Garibaldi
1258 II, 17 | Varecska Ancsa, de Kutlik úr megváltoztatta Szicíliára,
1259 II, 17 | a családnál, mert Kutlik úr szívében a Garibaldi után
1260 II, 17 | majszterné asszonyom.~Kutlik úr szerelme nem is volt megfoghatatlan
1261 II, 17 | ért valamit, hogy Kutlik úr elgondolhatta magában, miszerint
1262 II, 17 | Erõs festungja volt Kutlik úr gyöngéd vonzalmában.~Bizony
1263 II, 17 | halálos szentenciája!~Kutlik úr esténkint véletlenül sokszor
1264 II, 17 | nézi kezemunkáját! Kutlik úr szívébe az irigység kezdett
1265 II, 17 | mint a poloska.~Kutlik úr elvette a képet Szicíliától
1266 II, 17 | következésképp õ (Kutlik úr) sem.~Ilyen gondolatokat
1267 II, 17 | gondolatokat fejtegetett le Kutlik úr eszmemenete gomolyagjáról,
1268 II, 17 | Úgy is lett; amit Kutlik úr egyszer fejébe vesz, az
1269 II, 17 | elküldendõ díszruha Kutlik úr auslágjában, hogy addig
1270 II, 17 | protokollumokból.~Kutlik úr se nem evett, se nem ivott
1271 II, 17 | horderejû tény, hogy Kutlik úr jeles szabóink egyik legkitûnõbbike,
1272 II, 17 | Aranyos Szicília!~Mint Kutlik úr szokta mondani: - a tény
1273 II, 17 | papirosba csavarva. Kutlik úr könnyezett, mikor a postára
1274 II, 17 | írva, úgyhogy abból Kutlik úr meg nem értett volna egy
1275 II, 17 | barátságos levélhez.~Kutlik úr elõször elhalványodott örömében,
1276 II, 17 | lélek - riadt fel Kutlik úr haragosan. - Majd bizony!
1277 II, 17 | egy tapodtat sem!~Kutlik úr homlokára csapott, szemöldjeit
1278 II, 17 | rázárni az ajtót.~Kutlik úr egy percet sem akart késni,
1279 II, 17 | Minthogy azonban Kutlik úr, törvén a német nyelvet,
1280 II, 17 | kiáltott lelkesedetten Kutlik úr.~- Kétségkívül, hogy a falra
1281 II, 17 | õrzi.~Ezt a jó élcet Kutlik úr gondolta volna ki, ha elõbb,
1282 II, 17 | borból származni Kutlik úr jól táplált testének belsõ
1283 II, 17 | azon tényrõl, mely Kutlik úr hiúságát annyira megnövesztette,
1284 II, 17 | még egy kérdést, Kutlik úr ugye nem jõ haza ez éjjel.
1285 II, 17 | földre, a pincekulcsot Lojzi úr kezébe téve, ki azt görcsösen
1286 II, 17 | professzorok, ha ugyan Kutlik úr nem ment fel a consilium
1287 II, 17 | vala pedig az, hogy Kutlik úr megállott a szoba közepén,
1288 II, 17 | oh, beste lélek...~Kutlik úr fájdalmasan sóhajtott: mi
1289 II, 17 | mondám vidoran.~Kutlik úr újra sóhajtott...~- Nagy
1290 II, 17 | le van kvittelve.~Kutlik úr harmadszor is sóhajtott:
1291 II, 18 | a - gomba.~A professzor úr ugyan nem így magyarázta
1292 II, 18 | van igazam? A professzor úr sok olyan dolgot magyarázott
1293 II, 18 | arra, hogy a professzor úr magyarázatait szépen elmellõzzem.~
1294 II, 18 | míg egyszer S professzor úr füleibe is eljutott annak
1295 II, 18 | Köszönteti S. professzor úr, kéretve, szíveskedjék neki
1296 II, 18 | szaporán, mert a professzor úr rám parancsolt, hogy élve-halva
1297 II, 18 | nem lehet, édes Vankovics úr, nem lehet. E gombakövület
1298 II, 18 | belép rajta S. professzor úr.~- Ah, szervusz, humillime.
1299 II, 18 | a fejét csóválta a tanár úr és még egyszer mondá: -
1300 II, 18 | mondám reszketve.~A tanár úr egyet ordított, mint a vadállat
1301 II, 18 | gombakövület, amit a professzor úr a zsebembõl kihúzott.~Szemei
1302 II, 19 | impertinens ember...~Kraxlhuber úr kiveszi tubákpikszisét s
1303 II, 19 | hogy váltója Kraxlhuber úr Wertheim-kasszájában pihenje
1304 II, 19 | váltó kerül a Kraxlhuber úr Wertheim-szekrényébe, melyen
1305 II, 21 | megalázott »poronty«, aki se nem úr, se nem parasztbeli, nekik
1306 II, 21 | hivatalnok ajtaján.~A derék úr azonnal megösmerte Örzsikét.~-
1307 II, 22 | ember a legfüggetlenebb úr a földön. Csak egy hatalomtól
1308 II, 24 | AKI NEM AKAR ÚR LENNI~1876~Kit a gyilkos
1309 II, 24 | méltóságos Kerecsy János úr viseli. Azt is tudja mindenki,
1310 II, 24 | eset, hogy midõn a fõispán úr lerándult a fõvárosból megyéjébe,
1311 II, 24 | kizsákmányolni.~- Nos?~- Aladár úr írnok akar lenni a királyi
1312 II, 24 | szerénységnek - vélé az alispán úr.~- Ez mégis sok - dörmögé
1313 II, 24 | toldozgatá Csapó Ferenc úr -, s bizony nem kosaraznák
1314 II, 24 | tanácskozás tovább folyt a fõispán úr eltávoztával is. Keresztbe
1315 II, 24 | jelvényül, s Csató Ferenc úr egész önérzettel nyugasztá
1316 II, 24 | címerrel. (Csató Ferenc úr ugyanis csak a múlt évben
1317 II, 24 | õnagysága Kerecsy Aladár úr azonban azt üzente, hogy
1318 II, 24 | rendinek, ha a nagyságos Aladár úr jönne át.~- Vén szamár!
1319 II, 24 | engesztelõdék a hatalmas úr.~- Hogyan is csak... hogy
1320 II, 24 | Bjelik szabó is, a nagyságos úr is, meg a szabó lánya is.~
1321 II, 24 | felösmeré a mindenható nagy úr alakját, mindjárt kiesett
1322 II, 24 | Õnagysága? Ahá, a téns úr. Odabent bolondoznak a Sárikával,
1323 II, 24 | nyolcezret adok; azt akarom, hogy úr légy.~- Az vagyok én most
1324 II, 24 | Deliberatum est.~- De ha úr lehetsz, te szerencsétlen!~-
1325 II, 24 | szerencsétlen!~- Nem akarok úr lenni, mert elõször nem
1326 II, 24 | másodszor pedig nem akarok úr lenni azért, mert most én
1327 II, 24 | most én ezerszerte nagyobb úr vagyok a világ valamennyi
1328 II, 24 | éjszakát, Kerecsy Aladár úr, volt szerencsém.~Azzal
1329 II, 24 | nevessetek!« hörgé a beteg nagy úr. »Ez a sors dolga, ki bele
1330 II, 24 | hogy tegye a méltóságos úr poharába.~A betegek szokott
1331 II, 24 | rosszat!~- A méltóságos úr megparancsolta, hogy bevezessem.
1332 II, 24 | megmenteni a méltóságos úr vagyonát. Egyik ezt, másik
1333 II, 24 | hangon.~Az ügyvéd, Stofi úr, egy mellékterembe vezette
1334 II, 25 | kidagadt.~Egyszer két fiatal úr vitatkozék a »Falu rossza«
1335 II, 25 | gondolatra, milyen nagy úr elõtt állok.~- De csak megadta
1336 II, 26 | az én idõmben. A tanító úr azt állította róla, hogy
1337 II, 26 | tekintetes Tarka István úr ahelyett hogy atyai feddéssel
1338 II, 26 | felelte rendesen Tarka István úr - akinek ezer holdja lesz,
1339 II, 26 | nagy is egy darabban.~Tarka úr haszontalan, üres beszédnek
1340 II, 26 | Itthon van a nagyságos papa úr? Bizonyomra mondom, nagyságos
1341 II, 26 | zsidó! - szólt a szolgabíró úr - jó, hogy jössz, de azt
1342 II, 26 | kézdörzsöléssel fogadta a tekintetes úr szíves bizalmát és sietett
1343 II, 26 | Szegény batyus zsidó nem nagy úr, sok esik meg rajta, ami
1344 II, 26 | Elképzelhetõ tehát a tekintetes úr atyai öröme, midõn Ilonkát
1345 II, 26 | mit tettem!~A tekintetes úr közbevágott:~- Ne búsulj,
1346 II, 26 | zsidó? - kérdé a szolgabíró úr.~- Meg akartam köszönni,
1347 II, 26 | kérem alássan, a tekintetes úr egy kancsó borocskát tetszett
1348 II, 27 | ezért szépen fizethet az úr...~Vörösmarty sóhajtott,
1349 II, 30 | én is, meg a tisztelendõ úr is, anélkül ne jöjjetek.
1350 II, 32 | is jelent a nagy hatalmú úr elõtt.~- Uram - szólt a
1351 II, 32 | elérhesse.~- Nem, kegyelmes úr.~- És lássa, azt mégis eléri.
1352 II, 33 | Párbeszéd egy párizsi úr és neje közt)~- Gaston,
1353 II, 33 | visszautasítni meghívásodat. Ez úr maga mellé szerzõdtetett.
1354 II, 33 | magát a fekete, burkolt úr elõtt): Ön be fogja látni,
1355 II, 33 | Az ördögbe is, kormányzó úr, hisz éppen azért vagyok
1356 II, 33 | úgy kidobatom - a tanácsos úr által!~ ~29. A TOLVAJOK
1357 II, 33 | gyakran játszott Labiche úr darabjaiban, és csakhamar
1358 II, 33 | ugorkamag társaságában, mire ez úr tíz lépésnyire haladt, csizmája
1359 II, 33 | AKINEK FIATAL FELESÉGE VAN~X. úr hatvannyolc éve dacára is
1360 II, 33 | Ezek véletlenül ugyanis X. úr nevének kezdõbetûi voltak.~
1361 II, 33 | nevének kezdõbetûi voltak.~X. úr gyanúja eloszolván, elfogadta
1362 II, 33 | ajándékot kapott imádójától.~S. úr ismét meglátogatta bájos
1363 II, 33 | felelet világos volt. S. úr kikapta útlevelét; elrohant
1364 II, 33 | valóságos bûnt követ el, gróf úr. Ily csinos külsõ, annyi
1365 II, 33 | címezve van.~- Melyiket, gróf úr? - kérdé az inas. - Az asztalon
1366 II, 33 | beérheted.~ ~40. EGY FILLÉR NEVÛ ÚR~Egy Fillér nevû úr éjféltájban
1367 II, 33 | NEVÛ ÚR~Egy Fillér nevû úr éjféltájban hazafelé kódorog.
1368 II, 33 | istenem, há ezs a tékintétés úr végig nézs magán, hát kiéhezsik.~ ~
1369 II, 34 | meg. Előkelően öltözött úr lépett abból ki. Az orvos
1370 II, 35 | Igen - mondá Dupin úr -, de a rendõrigazgató engedélyére
1371 II, 36 | történetemet: ma délután Viellent úr az irodai órák bevégeztével
1372 II, 36 | hallja: „Viellent ügyvéd úr, fõnököm itt küldi ezen
1373 II, 36 | jegyeztem meg: azt hiszem, azon úr számára lesz az útlevél,
1374 II, 36 | elpirultam, midõn Viellent úr így szólt hozzám: Ej, ej,
1375 II, 36 | elõvegyem, melyre Viellent úr az elutazandó Smith Dávid
1376 II, 36 | szemeim ismét a Viellent úr szemeivel találkoztak, ki
1377 II, 36 | kész útlevéllel s Viellent úr irodája felé tartott.~Útközben
1378 II, 36 | tudnak Dick úrtól. Nos, Dick úr - mondá tréfásan a derék
1379 II, 36 | Hogyan, uram? - kérdé Lemonin úr.~- Elvesztette állását,
1380 II, 37 | millió mennykõ! Hát ki az úr ennél a háznál?~Kati sírva
1381 II, 38 | felráncigálja minden reggel Konyári úr, a nevelõ.~- Nos, én meg
1382 II, 38 | méltóságos asszony. A nevelõ úr aztán a három gyermek ajándékához
1383 II, 38 | értelmesen elmondhassák a báró úr elõtt reggel. A versek bizony
1384 II, 38 | ezen a dicsõ napon a nevelõ úr.~Ha jól emlékszem, Ferinek
1385 II, 38 | tekinté, hogy az az idegen úr éppen akkor jött, mikor
1386 II, 38 | helyette a másik. Ispán úr, vezessen ön a báró szobájába.~-
1387 II, 38 | gyertyát meggyújtom.~- Báró úr - kezdé a kapitány, amint
1388 II, 38 | Valóban, uram, egy ily nevû úr van nálam.~- Csak volt.
1389 II, 38 | amint van. Menjünk, báró úr; én majd kívülrõl lepecsételem
1390 II, 39 | leghatalmasabb elem, a legnagyobb úr haragszik. Reszkessetek!
1391 II, 40 | nyomorék vagyok (Kolompérosi úr elveszté az egyik szemét,
1392 II, 40 | tollbamondott. Kolompérosi úr a virslikészítés mesterségének
1393 II, 40 | pipagyûjtõ és régész, Krebs úr, Kolompérosinak anyai ágon
1394 II, 40 | hatodízigleni rokona; továbbá Zengõ úr 35 éves, sovány, hosszú
1395 II, 40 | menni - dörgött rá Krebs úr.~- Igen el fog menni - ismétlé
1396 II, 40 | há...ázat - dadogá Krebs úr -, tessék ezzel a másik
1397 II, 40 | Ardonra mutatott.~- Ez az úr tétette ki a táblát - mondá
1398 II, 40 | úgy emlékszem, hogy Ardon úr rendelkezett a tábla kitétele
1399 II, 40 | hasztalanul fárad.~A három úr folytonos huzavonában élt
1400 II, 40 | a ház, s a maga részével úr lenne mindenik.~A három
1401 II, 40 | benneteket, én vagyok itt az úr; beszéljetek, tegyetek akármit,
1402 II, 40 | ebéd elkezdõdött, s a három úr võlegényi ruhában ült ott
1403 II, 40 | belépett rajta egy öreges úr s az a bizonyos napsütött
1404 II, 40 | itt a velem jött közjegyzõ úr.~A hivatalnok erre elõadta,
1405 II, 43 | tudós Makói János fõtanító úr a kikérdezõ, akinek a világ
1406 II, 43 | csinálni a gyerekekkel a tanító úr, mert különben nem kap ebédet.~
1407 II, 43 | nagyhatalom is, aminõ a tanító úr, ki korlátlan uralkodója
1408 II, 43 | gyarló világon!~A tanító úr összecsapja a második csengetésre
1409 II, 43 | ki ott ült a tisztelendõ úr melletti széken, könnyekre
1410 II, 43 | fakadt; egy õszszakállú úr pedig kezeivel odaintette
1411 II, 43 | kérem alássan, nagyságos úr. Sem apja, sem anyja. Anyja
1412 II, 43 | kedves leánykát tartja tanító úr a legjobb, legjutalomraméltóbb
1413 II, 43 | Ön derék ember, tanító úr. Becsülöm, hogy még ily
1414 II, 43 | kezét.~- Örülök, nagyságos úr, hogy úgy feleltem amint
1415 II, 43 | volna.~- Pedig, édes tanító úr, engedjen meg, mégis kell
1416 II, 43 | elõfordulna - mondá a nagyságos úr. - Szívesen megküzdenénk
1417 II, 43 | Legyen szíves tehát, tanító úr, nyírjon fel egy ív papírt
1418 II, 43 | szavazzanak korlátlanul.~A tanító úr kiállt a fórumra s így kezdé
1419 II, 43 | párfogó nagyságos Marjai Péter úr nõvérében, méltóságos Szent-Illényi
1420 II, 43 | már addig is, míg a tanító úr a szavazócédulákat nyírta
1421 II, 43 | szavazatok?~Az öreg nagyságos úr éppen abban a pillanatban,
1422 II, 43 | Valami jutott eszembe tanító úr. Azon két szavazócédulát,
1423 II, 43 | begombolyítva, a tanító úr nagy kalapjába dobja.~Általános
1424 II, 43 | tanító és az öreg nagyságos úr odaléptek a katedrához és
1425 II, 43 | billen a mérleg.~A nagyságos úr szedi a jegyeket ki a kalapból
1426 II, 43 | feláll az öreg nagyságos úr s így szól:~- Úgy látszik,
1427 II, 43 | azután az öreg nagyságos úr a többiekhez - fordulva -,
1428 II, 45 | ide-oda lökdöstetve a sok nagy úr által.~Már ennél én sokkal
1429 II, 45 | sörényüket kitépik.~Nagy úr tehát a kecske egy ily lovasszázadnál,
1430 II, 45 | s másodszor mert a derék úr a Budapesti Napilap iránt,
1431 II, 48 | lappang egy-egy méltóságos úr a duzzadt, egészséges képû
1432 II, 48 | tanulni: még annak is majszter úr lesz a neve.~Így széledtek
1433 II, 48 | Hagyjon el engem, tanító úr Már énrajtam nem segíthet
1434 II, 48 | jobban.~- Oh, édes tanító úr! - kiáltott fel Matyi, s
1435 II, 50 | orrokat nézte.~- A doktor úr hosszú sétákat rendelt s
1436 II, 51 | UNALMAS FICKÓ~1877~Lamiel úr egy nagy nyomdai üzletben
1437 II, 51 | Különben Lamiel Eduárd úr mint afféle szegény ördög
1438 II, 51 | következõkben? Nem, nem, Lamiel úr nem szeretett gondolni azon
1439 II, 51 | kiaszottabb, addig Lamiel úr a maga 30 forintjával majd
1440 II, 51 | változni!~Egy napon Lamiel úr ugyanazon gondosan megkefélt
1441 II, 51 | nevet. Mint említem, Danner úr kihúzta óráját, s meghökkenve
1442 II, 51 | negyedórával, vagy Lamiel úr jön késõbb egy negyeddel.
1443 II, 51 | midõn látta, hogy Lamiel úr nem az üzleti helyiség felé
1444 II, 51 | szokatlanabb volt. Danner úr elgondolta, hogy ugyan akadhatott-e
1445 II, 51 | kopogás hallatszék. Danner úr nem mondta, hogy szabad,
1446 II, 51 | Lamiel? - kérdé Danner úr ridegen, s egy kerevetre
1447 II, 51 | hogy itt látom?~Lamiel úr félénken hebegé:~- Egy másik
1448 II, 51 | aranyokon ébred. Ön szerencsés úr, Mr. Lamiel. Ha önnek eszébe
1449 II, 51 | lökte.~- Ön egyszerre nagy úr lett tegnap óta, sir, ki
1450 II, 51 | Lamiel szórakozottan.~Danner úr gondolkozva nézett maga
1451 II, 51 | teríték megrendelése, négy úr meghívása és Jack felküldése.~
1452 II, 51 | bámulatos - hebegé Lamiel úr -, ez bámulatos ez igazán
1453 II, 54 | fogok követni, kegyelmes úr, dolgozni fogok egész éjjel -
1454 II, 57 | Valahára, Jim - szólt Klarey úr kezeit dörzsölve, s kétes
1455 II, 57 | szólt mr. Klarey - a szõke úr ott a középsõ asztal szélén,
1456 II, 59 | szerencsétlenség.~Dufresne úr, a házfelügyelõ, csak imént
1457 II, 60 | az ágát a méltóságos gróf úr hozta Párizsból a Tuilleriák
1458 II, 60 | házbérrel.~- De nagyságos úr, csókolom a kezét, az egy
1459 II, 60 | a csalóval?~- Nagyságos úr, csókolom a kezeit, nagyon
1460 II, 60 | vagyok ez árvának.~Kapros úr elbámult e merészen ejtett
1461 II, 60 | drabant képében. Kapros úr a rend képviselõinek elõadta
1462 II, 60 | igazságtételt.~A rendõrség Kapros úr vezetése mellett bevonult
1463 II, 60 | tudatlanságomért! - ordított fel Kapros úr. - Kegyelem, grófnõ! Inkább
1464 II, 60 | kidobási fájdalomdíjul.~Kapros úr megszégyenülve szedte össze
1465 II, 61 | Tekintetes fõszolgabíró úr!~(A fõnököm ugyan csak alszolgabíró
1466 II, 61 | levegõre.~- Hova, hova, esküdt úr? - kiáltá utánam a doktor.~-
1467 II, 62 | Egy rendkívül goromba úr...~- Kicsoda? - viszonzá
1468 II, 62 | mintha azt mondaná: tegye az úr bolonddá az öregapját.~-
1469 II, 62 | öregapját.~- Hát ez a másik úr ugyan kicsoda? Talán a spanyol
1470 II, 62 | a kinevezés, tengernagy úr. Ha Szentpétervárra ér,
1471 II, 62 | csodálkozott aztán Ivanovics Iván úr, midõn nehány hét múlva
1472 II, 63 | elsõ férje, Kranzer Eduard úr halála után férjhez, holott
1473 II, 63 | emberek vagyunk, Kranzer úr - segített fivérének. -
1474 II, 63 | uram - viszonzá Kranzer úr -, s az akadályok csak fokozzák
1475 II, 65 | torkát egy borotvával. Laci úr megsiratta és pompás temetést
1476 II, 65 | minek következtében Laci úr a következõ tartalmú levelet
1477 II, 65 | Miféle gazember az olyan úr, aki mielõtt meggyõzõdik
1478 II, 65 | bizony a Csucsutka János úr is ugyanazt olvasta ki a
1479 II, 65 | van, barátom?~- Hallja az úr! Úgy, ahogy sehogy se lettem
1480 II, 65 | s kimentették a nemzetes úr kezébõl.~Remegve nézték,
1481 II, 65 | fog történni, midõn Laci úr végre visszanyerte cselekvési
1482 II, 67 | mióta házasember már Árkándy úr? Igen lekötelezne...~- Azelõtt
1483 II, 67 | az egész napot! Árkándy úr is szereti... Ez meg már
1484 II, 68 | majd csak ráakad a tens úr az igazira holnap, vagy
1485 II, 69 | Magyarországon. Az excellenciás úr sorba járta a városokat
1486 II, 69 | nyugtalanságba ejtette a nagy úr jötte az embereket. Az utca
1487 II, 69 | hogy ha valamelyik tanár úr otthon feledte a kalkuluskönyvét
1488 II, 69 | pongyolában talált az excellenciás úr. Mit volt mit tenni, mint
1489 II, 69 | következett be.~Az excellenciás úr, ki fényes altábornagyi
1490 II, 69 | legutolsó padban.~A nagy úr mosolyogva nézett végig
1491 II, 69 | megkondulása.~Az excellenciás úr ijedten kapta el a fejét
1492 II, 69 | förmedt Kamuti Palira a nagy úr, majd Dankó felé fordult: »
1493 II, 69 | mondom - nem a nagytiszteletû úr az oka, hanem én...~- De
1494 II, 69 | felelõs a nagytiszteletû úr.~A tábornagy igen kényelmetlenül
1495 II, 70 | Mióta házas a Csipkés úr? - kérdém a takarítónõtõl.~-
1496 II, 71 | visszahozza.~- Tegyen, ügyvéd úr, amit akar - szóltam mosolyogva,
1497 II, 72 | hogy a sors mégis nagy úr, még az irodalmi válfajokat
1498 II, 72 | ontunk, párolgó vért! Ha úr vagy, ha nagy úr vagy, én
1499 II, 72 | vért! Ha úr vagy, ha nagy úr vagy, én is az vagyok, mert
1500 II, 72 | pillanatban belépõ Krammer úr. - Vagy pedig valami verset
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2568 |