Rész, Fejezet

1501 III,  13 |                   fölé is.~Legokosabb, ha mi itt a vonal alatt csak olyan
1502 III,  13 |               Egész más fiziognómiát ül a mi kedves Budapestünk, a fekete
1503 III,  13 |              névjegyeit a ráncok mellé.~- Mi baja az asszonyságnak? -
1504 III,  14 |                   a »kétfejű sas« nem. De mi ez a macskához képest? A
1505 III,  14 |                 reszketett a sok italtól.~Mi, akik tanulótársai voltunk,
1506 III,  14 |            vérvörösek, ajka reszketett.~- Mi bajod, Hiripi?~- A kétségbeesés
1507 III,  14 |                  becsületes korhelynek. A mi Hiripi Gáspárunknak. Mert
1508 III,  14 |                érdeklõdöm a sorsod iránt. Mi lett azóta belõled?~- Megházasodtam,
1509 III,  15 |                  boltosék Klárikája meg a mi kis Juditunk jó barátnék.~
1510 III,  15 |                  hozzánk uzsonnára, hol a mi Juditunk megy oda. Néha,
1511 III,  15 |          tömérdeket hozott, hát ugyan még mi kellene?~A kis Laci már
1512 III,  15 |                 Nellike nem is tudta meg.~Mi azonban tudjuk, de nehogy
1513 III,  17 |          pihenésbõl más ügyet vett elõ.~- Mi következik? - kérdé az írnokától.~-
1514 III,  18 |                   be a szemeit, vagy hogy mi történt vele?… mikor a Kaszka
1515 III,  18 |           nézhetett ki - onnanról.~- Nos, mi hír a földön, édes fiam?~
1516 III,  18 |                 lehorgasztotta a fejét.~- Mi járatban vagy?~- Nagy az
1517 III,  18 |                öntözze a vásznát.~- Aztán mi haszna van ebbõl a világnak?~-
1518 III,  18 |                   van ebbõl a világnak?~- Mi haszna? Hát arról a vászonról
1519 III,  19 |               APRÓ ELBESZÉLÉSEK~1882~I. A MI JÓ TANÁRUNK~Kegyelettel
1520 III,  19 |                 csak járt-kelt, különösen mi, tanítványai éreztünk iránta
1521 III,  19 |               akár a hortobágyi juhász. A mi alkotmányunk is olyan, mint
1522 III,  19 |                  ezüstpénzzel kárpótolt s mi azt megnézegetvén, csalódva
1523 III,  19 |                    elmondhatjuk talán már mi is, hogy a boldogtalanság
1524 III,  19 |                   van a tündérteremben.~- Mi tetszik, úrfi? - kérdi a
1525 III,  19 |                 érintkezõ pontokat, hanem mi csak egy igaz történetet
1526 III,  19 |                   Szíve összefacsarodott, mi fog történni, ha már csak
1527 III,  19 |                  a vény szerinti szert.~- Mi az ára? - kérdé tompa, fojtott
1528 III,  20 |                Úgy kereste fel Acsádyt.~- Mi tetszik? - kérdé Acsády
1529 III,  20 |                    kérem alásan.~- Azután mi akar lenni?~- Szolga… csak
1530 III,  21 |             kisegít minket a nyomorból.~- Mi haszna lenne magának a háromszori
1531 III,  23 |                 vissza, érezte már õ azt, mi van benne s hogy nincsen
1532 III,  24 |                bolond ez a vármegye, vagy mi? Soha ilyet, mióta a világ
1533 III,  24 |                 eset lehetett, hanem hogy mi lehetett, azt voltaképpen
1534 III,  24 |                egy Bezerédj-lányra is már mi mindenféle ember meri szemét
1535 III,  24 |                   sem dicsekedtek otthon, mi járatban voltak. Elaludt
1536 III,  24 |              pihenni és gondolkozni, hogy mi lesz most már õbelõle? S
1537 III,  25 |                  legalább az egyiknek.~És mi minden lehet majd ezekbõl!
1538 III,  25 |               gyönyörû fekete szemeibe.~- Mi köze ahhoz magának? - S
1539 III,  27 |                   az ellenkezõ történt. A mi derék mágnásaink akkor is
1540 III,  28 |               sárga kabátját.~- Hopp! Hát mi baj van?~- Itt a Sáfrány
1541 III,  28 |                helyett meg akarja venni a mi Lacinkat. Oh, hogy ezt megengedi
1542 III,  28 |               Laci is megjött a paptól.~- Mi bajod, Erzsike, miért sírsz? -
1543 III,  30 |             szegényes pincelakásból, hogy mi lesz belõle?~Hát bizony
1544 III,  30 |            közelben lakik valahol, de hát mi köze neki ahhoz a nagy úrhoz,
1545 III,  30 |                   az ember, hogy a hõsbõl mi lesz, mekkora magasságra
1546 III,  30 |              lassan telt.~Hát a Károlyból mi lett azóta?~Ki tudná azt
1547 III,  30 |               Károly neve. Hova lehetett, mi történt vele? Talán idegen
1548 III,  31 |         huszonhárom krajcáros szivarokat, mi történik? Az, hogy az emberek
1549 III,  32 |               kegyednek kell tudnia, hogy mi baja van.~- Persze, kedves
1550 III,  32 |                    öblös tajtékpipával.~- Mi baj van? - kérdi János úr,
1551 III,  32 |                    kérlek bolondokat! Hát mi bajod van?~- Meg van rongálva
1552 III,  33 |                Hahaha! Csak rajta! No, és mi következik ebbõl?~- Az következik,
1553 III,  33 |                 hogy fel ne ébredjen. Oh, mi bohók?~- Pedig mégis felébredett,
1554 III,  34 |                 csak a kliensek mondják.) Mi csupán hideg vérmérsékletnek
1555 III,  34 |                amirõl az ember nem tudja: mi) elindult nyugtalan kebellel
1556 III,  34 |           tegezzen engem többé.~- Ej, hát mi lelt? Hogy mulattál vasárnap?~-
1557 III,  35 |                    Vagyonuk a - közönség. Mi természetesebb tehát, hogy
1558 III,  36 |             fekete mezõbe rajzolt alakok.~Mi a teendõje tehát az élelmes
1559 III,  36 |              hirtelen visszadugja.~- Nos, mi az? Mutassa.~A váltó birtokosa
1560 III,  36 |           szippant.~- Kikérem magamnak.~- Mi köze magának az én váltómhoz?
1561 III,  36 |            találja ki, a szegénység ellen mi a legjobb gyógyszer?~Én
1562 III,  37 |                  az idegen gyerekek közt, mi?~- Nézzük õket - felelte
1563 III,  37 |               volt a lecsurgott tejtõl.~- Mi bajod, Gyuszi? - kérdi Lakatos
1564 III,  37 |              szelíden. - Ugyan már megint mi bajod?~- Eltörtem a bögrét, -
1565 III,  39 |           elrecitálta neki éneklõ hangon, mi van bennök; õfelsége behunyt
1566 III,  39 |                 hallgatta dobogó szívvel, mi fog történni. Pedig már
1567 III,  39 |        ruházatjukban vagyon.«~…Hogy aztán mi történt, följegyezték a
1568 III,  40 |           zûrzavarosan emlékezni kezdtem, mi történt, s egyedül találtam
1569 III,  40 |              vendéglõben.~No, hát mármost mi az ördögöt csináljak? Szegény
1570 III,  41 |                emelve fel nagy szemeit. - Mi nem értjük egymást, asszonyom.
1571 III,  42 |               kapok tõle egy hatost. Ez a mi nemes szórakozásunk munka
1572 III,  42 |                  a nap nem süt odakünn…~- Mi tetszik, kérem? - szólt
1573 III,  42 |               Írni kell nekik. Vagy igen. Mi tetszik, asszonyom?~- Hirdetni
1574 III,  42 |                   Maga jön el a bácsival, mi?~Anikó kedves kis arcán
1575 III,  43 |               maga még nem tudja elõadni, mi a baja, de lassan-lassan
1576 III,  44 |                valahol egy husángja, vagy mi? - faggatta félig ingerülten
1577 III,  45 |               bankópénz, amit a kõ árában mi vittünk, Suskánál volt letéve,
1578 III,  45 |            fejével bólingatott. Hanem hát mi ez még ahhoz, mikor õ nemzetõr
1579 III,  45 |        kordovánbõrt s talpakat vásárolni, mi pedig Suskával a kõ után
1580 III,  45 |                 Mármost hogy õrizzem meg, mi tévõk legyünk?~- Talán fizessük
1581 III,  45 |                   amirõl nem tudták, hogy mi.~- Mekkora ablakok, hogy
1582 III,  45 |                  állok följebb rangban.~- Mi az? Nem adod? Azt szeretném
1583 III,  45 |                   szepegtem is. Ki tudja, mi vár rám? Mert hallottam
1584 III,  45 |                   kátyúba estünk. Mármost mi az ördögöt csináljunk?~-
1585 III,  45 |                 Hát csak nem vághatom ki! Mi lenne az apróságokból? Nem
1586 III,  45 |       szegénykéket. Csakhogy aztán velünk mi lesz?~- Mi lesz? Hát mi
1587 III,  45 |                   aztán velünk mi lesz?~- Mi lesz? Hát mi lenne? - felelte
1588 III,  45 |                   mi lesz?~- Mi lesz? Hát mi lenne? - felelte durván. -
1589 III,  46 |                meg neki, beszéld el neki, mi történt.~Mérgesen dobbantott
1590 III,  46 |            kérdezgették -, nem láttátok a mi anyánkat valahol?~A tiszteletes
1591 III,  46 |         mordizomadta gyerekei… Nos, ugyan mi került meg?~- A Csákó… a
1592 III,  46 |                  került meg?~- A Csákó… a mi Csákónk!~A nagyasszony kidörzsölte
1593 III,  48 |             közjegyzõnél. Hát jó lesz ez? Mi?~Most aztán még nagyobb
1594 III,  49 |                akarsz mondani?~- Hogy hát mi lutheránusok még megvolnánk
1595 III,  49 |                 még eltart bennök, azután mi jövünk. Ha nem tetszik hinni,
1596 III,  49 |              alispán félénken.~- Azt hát, mi közöd hozzá? Az enyim volt.
1597 III,  49 |                  nagy kosárban.~- Hogy ez mi? - felelt aláeresztett hangon
1598 III,  49 |                mert ez már… ez már…~- No, mi van ezzel?~- Az, hogy már…
1599 III,  50 |              csörgött a szakadék mellett, mi pedig elandalodva néztük
1600 III,  50 |              hallatszott. Oda sem néztem. Mi közöm hozzá? Az én nyomaim
1601 III,  51 |                ablakon kopogtat.~- Ki az, mi az?~- Én vagyok - szólt
1602 III,  52 |                  között, akik nem tudják, mi a csekk, sem azt, hogy mire
1603 III,  52 |               vitte az ablakhoz.~- Hát ez mi légyen? - kérdé tünődve.~-
1604 III,  53 |                egyik nekiment a másiknak. Mi lesz vajon ebbõl? Találgatták,
1605 III,  53 |                    Nem jó volt, kár volt. Mi lesz most már odahaza a
1606 III,  53 |                nagyon természetes, hiszen mi azért vagyunk, hogy az ügynek
1607 III,  53 |             szemekkel sóhajtott fel:~- Ha mi tudnánk ilyen nagyok lenni!~
1608 III,  55 |                regényekben). Nos, tehát a mi Alfrédünknek nagyon megtetszett
1609 III,  55 |               leveretés minden vonalon. S mi követi a leveretéseket Ausztriában
1610 III,  56 |                  talán sohasem. Ki tudja, mi lesz vele útközben. Szél
1611 III,  56 |                 ezt a porontyot, legyen a mi fiúnk«. Hatan voltak, felosztották
1612 III,  56 |                   ugyan lássuk, Annácska, mi lenne az a maga nagy boldogsága?~-
1613 III,  56 |                  s kifutott a szobából.~- Mi? Nem kell többé a fiú? -
1614 III,  56 |                  hé? Vagy rossz a gyerek, mi?~- Nem, nem! - sietett beleszólni
1615 III,  57 |            belenézni a vízbe.~…Tudta már, mi baja van.~Irtózattal csapta
1616 III,  57 |                 fel a férjére.~- Istenem, mi baja, egészen ki van kelve
1617 III,  57 |                 sem vettem észre rajta.~- Mi baj van? - kérdém.~- Hozass
1618 III,  57 |                  egy kötelet.~- No, ugyan mi az ördögnek? - De azért
1619 III,  57 |               szíved van, te tudni fogod, mi a régula. Kötözz meg azonnal,
1620 III,  58 |           bizonyos köd ült sárga arcán.~- Mi baja önnek, Rosenblüh? -
1621 III,  58 |                hangon -, Schwarcz Dóri… a mi kedves Schwarcz Dórink párbajt
1622 III,  58 |              mondá õ leverten.~- És vajon mi vitte õt erre a szörnyû
1623 III,  58 |               Rosenblüh nem vett észre.~- Mi vitte? Az vitte, hogy jövõ
1624 III,  58 |                 nagy parti.~- Hüm! És hát mi közöm nekem mindezekhez?~-
1625 III,  58 |                közöm nekem mindezekhez?~- Mi köze? Az a köze, hogy ön
1626 III,  58 |       megsértettem?~- Persze az.~- Hát az mi?~- Ez pedig a tû, amivel
1627 III,  58 |                  bennünket: szintén egy a mi népünkbõl, kinek segédjei
1628 III,  58 |               Rosenblüh méltatlankodva.~- Mi? Hát lõni kellett volna? -
1629 III,  58 |               kellett, míg megtaláltuk.~- Mi történik most? - kérdi fontoskodva
1630 III,  59 |  harminc-harmincöt éves forma lehetett.~- Mi tetszik?~- Kérem, eljöttem.~-
1631 III,  59 |                  Kérem, eljöttem.~- Igen? Mi tárgyban, kérem…~- Hát biz
1632 III,  59 |               éppen a humor az? Mert hogy mi, eddig még úgy se fedezhette
1633 III,  59 |            ösmerni.~- Maga az, Kupka? Mát mi baj van?~Kupka pozitúrába
1634 III,  60 |                 megdöbbenve bámult rám.~- Mi történt önnel, az isten
1635 III,  60 |                   az isten szerelméért?~- Mi történt - hörgém gúnyos
1636 III,  60 |                 tagom reszketett. Tudtam, mi van a csomagban. Ajkamat
1637 III,  60 |               találok én még - hanem hogy mi lesz a bérletemmel?~A bunda
1638 III,  60 |              diákok hancúroznak rajta, de mi lesz, ha még húsvétkor sem
1639 III,  60 |            Mondják, vissza se jön évekig.~Mi lesz, mi lesz, ha negyven
1640 III,  60 |                   se jön évekig.~Mi lesz, mi lesz, ha negyven esztendõ
1641 III,  61 |                   õk szedtek el tõlünk. A mi politikánk a revanche! Csináljátok
1642 III,  62 |                   A »NYÁJAS OLVASÓK«~1883~Mi boldog újságírók, kik a
1643 III,  62 |               orbi, hogy így, hogy úgy, a mi tenyerünk van rajta a közönség
1644 III,  62 |            dobogását, vérének lüktetését, mi hozzuk gyorsabb mozgásba,
1645 III,  62 |                 hozzuk gyorsabb mozgásba, mi csendesítjük le, mi vetjük
1646 III,  62 |             mozgásba, mi csendesítjük le, mi vetjük el a magot, mely
1647 III,  62 |         népszerűtlen legyen, csinálhatunk mi azzal akármit, elé tálalhatjuk
1648 III,  62 |                   már meg, János bácsi.~- Mi a kõ? No, hát akkor az »
1649 III,  62 |               járatni.~Pars pro toto. Míg mi itt szépen disputálunk az
1650 III,  62 |                  hang legyen az irányadó, mi az élvezetesebb a léleknek,
1651 III,  62 |               egyformán piszkál bennök. A mi publikumunk pedig nem éhes.
1652 III,  62 |                   csak magam beszélem el, mi történt s hogy történt.~
1653 III,  63 |                  hogy megint hazamegyek a mi görbe országunkba. Ott vagyunk
1654 III,  63 |                   úgy megszeretnék, ahogy mi gondoljuk, s idõk rokkájáról (
1655 III,  63 |                   úgy megszeretnék, ahogy mi gondoljuk, azt, amit anyáink
1656 III,  63 |         ékességben bõvelkedõ, hogy maga a mi urunk, Thököly Imre uram
1657 III,  63 |                volna az, aki belefogjon a mi asszonyaink kellemességeinek
1658 III,  63 |              lehetett kihirdetni. (De hát mi érvényes akkor itt?)~A mentes
1659 III,  63 |                   változott képpel kérdé, mi járatban lenne?~- Nagy bajom
1660 III,  63 |             kopogtak a néma folyosókon.~- Mi történt itt? - tûnõdék Brizló
1661 III,  63 |                ami meg vagyon írva…~- No, mi van azzal?~- Azt a macska
1662 III,  63 |                 van az ide! Sohase érnénk mi oda - ellenveté az szomorúan. -
1663 III,  63 |                   A kilencedik nagy város mi hozzánk. S azok a bolond
1664 III,  63 |                egészen úgy, mint amikor a mi patyolat népünk, az ifjúság,
1665 III,  63 |                  a történetbõl is, hogy a mi szép asszonyainknak semmi,
1666 III,  64 |                sikoltott fel nagynéném. - Mi történt?~- Nem tudom, Anna.
1667 III,  65 |                              A TISZA~1883~Mi a görbe országban ritkán
1668 III,  65 |                össze oly zordonan, mint a mi fáink, hanem csak suttognak,
1669 III,  65 |                 csak gyermek volt akkor a mi kis Mariskánk.~Pélly bácsi
1670 III,  65 |                  ki volt kövezve, hanem - mi tagadás benne - olyanformán,
1671 III,  65 |                  az öblös vízi jármûre, s mi magunk is beültünk kényelmesen.~-
1672 III,  65 |              aztán kipirult tündöklõnek a mi kis Mariskánk arca, mert
1673 III,  65 |                     Nem vagy kislány? Mát mi az ördög vagy? Nyolcéves
1674 III,  65 |               éppen Tokajban volnánk vagy mi… Hé, hajósgazda, mikor indulunk?
1675 III,  65 |                   nem is Tokajban vagyunk mi? Megnézted jól a mutató-fát,
1676 III,  65 |                  sírtam, mint a záporesõ.~Mi lesz a szegény kis Mariskánkból?
1677 III,  65 |                  tán tovább is. Ki tudta, mi okozta, hogy nem is kérdezte
1678 III,  65 |                  ahol állunk, a rév.~- De mi hasznom nekem abból, hogy
1679 III,  65 |             fakadt ki gyámunk keserûen.~- Mi haszna? Hát az a haszna -
1680 III,  65 |                panasz szavaiból, hogy hát mi haszna jöttünk - ha azért
1681 III,  66 |                   egyszer se beszéltem.~- Mi nem sok jót hallunk itt
1682 III,  66 |                 Jól mondod, õ vígan él, a mi keserves verejtékünkön,
1683 III,  66 |           királyra.~- Már csak megvallom, mi egy szép órában összebeszéltünk
1684 III,  66 |               alatt:~- Majd beszélünk még mi errõl, király uram! - kiáltá
1685 III,  67 |                gellérthegyi ünnepélyre.~- Mi lesz az, öreg? - kérdém.~-
1686 III,  67 |                   Nagyszerûen sikerült.~- Mi?~- Az ünnepély. Micsoda
1687 III,  67 |            örömragyogó arccal.~- Képzeld, mi történt velem.~- Nos?~-
1688 III,  68 |              császár ki akarta cserélni a mi császárunktól, az öreg Ferenctől -
1689 III,  68 |                 Megadta magát a sorsának.~Mi pedig adjuk át magunkat
1690 III,  70 |           megfordul itt ezer is napjában! Mi a neve?~- A Fodor Jánosné
1691 III,  70 |                  ki apródonkint.~- A pap? Mi közöm nekem a pappal?~-
1692 III,  71 |                 emberek, akik már látták, mi van a mennyben.~Minden vidéken,
1693 III,  71 |              kezdett legjobban érdekelni. Mi van ott, mit csinálnak benne?~
1694 III,  71 |                istennek, életben van, sõt mi több… ami még a leghihetetlenebb,
1695 III,  71 |                  a dolog! De lássuk csak, mi következik belõle? Az, hogy
1696 III,  71 |           rendkívüli is, ami igaz. És még mi következik? Az, hogy mikor
1697 III,  71 |                   ott volt. S mindezekbõl mi következik? Az, hogy a zsidók
1698 III,  71 |                hogy állunk. És a legvégül mi következik az egészbõl?
1699 III,  72 |                  mese)~1883~A lánc volt a mi keresztünk egy időben.~Az
1700 III,  72 |                  sohasem látták, azt csak mi prózai emberek vehettük
1701 III,  72 |               ugyan le nem nyakazzák.~*~A mi vidékünkön hallottam ezt
1702 III,  73 |                 népek és királyok közé.~A mi Regdonunk mindenekelõtt
1703 III,  73 |                Titkosakat? No’iszen éppen mi tudunk titkolózni!~Regdon
1704 III,  73 |                   egy kundsaftjának, mert mi tagadás, õ bizony csempészettel
1705 III,  74 |                  már aztán igazán érezte, mi õ.~Nagy kupeckedést vitt
1706 III,  74 |        Megtanították az öreget arra, hogy mi a váltó. S neki dagadozott
1707 III,  75 |                meleg ágyban betakargatva. Mi pedig bizonyos megnyugvással
1708 III,  75 |                   írt, sem híre nem jött. Mi történhetett vele? Tán csak
1709 III,  75 |                 törtem fejemet. Kutattam, mi lelhette s mi történhetett
1710 III,  75 |                   Kutattam, mi lelhette s mi történhetett vele a bolgárok
1711 III,  75 |                 gyereknek egy meglett nõ? Mi lesz azokból?~A bíró gazda
1712 III,  76 |                 kezdõdik ismét az Alföld, mi az a nagy halom ott balra?
1713 III,  77 |                   dolgom van!~- Már ugyan mi dolgod lenne?~- Ház izé…
1714 III,  78 |                  nem vonja meg magától; - mi tûrés-tagadás, az ital nehézzé
1715 III,  78 |                halkan. A két ló állott.~- Mi ez? Hm! - dörmögé. - Hát
1716 III,  79 |                      Hát nem adsz jegyet, mi?~- Nem én, igazolás nélkül.~-
1717 III,  80 |                  a falusi primipilusok.~- Mi baj van?~- Hát bizony nagy
1718 III,  80 |                 hebegé a szolgabíróhoz. - Mi legyen ez?~- Bocsánatot
1719 III,  81 |     megbosszantotta az édesanyját.~- Ez a mi kecskénk olyan kevés tejet
1720 III,  81 |                falu bábája, kérdi tõle:~- Mi bajod van, te pákosztás
1721 III,  81 |               szült tõle.~Megijedt erre a mi Jánosunk, hol elsápadt,
1722 III,  81 |                  Hajnalban ébredett fel a mi Jánosunk könnyedén, egészségesen;
1723 III,  82 |          ingrediencia is belevegyül?~Hogy mi egy öngyilkosságnak az oka…
1724 III,  82 |                 vitték a halál elé: hanem mi volt a lelki processzus,
1725 III,  82 |                    maga legjobban tudja - mi hozta ennyire a boldogtalant?~-
1726 III,  82 |                 ennyire a boldogtalant?~- Mi hozta? Hát mi hozta? Én
1727 III,  82 |             boldogtalant?~- Mi hozta? Hát mi hozta? Én mindjárt kinéztem
1728 III,  83 |             szegény szülõktõl való volt. (Mi is a Som família?) Száldobosi
1729 III,  83 |                 ringasson, mikor nevelünk mi neki a magunk költségén
1730 III,  83 |                  ahol az megrebbent.~Csak mi nem ijedtünk meg tõle. Mert
1731 III,  83 |                   ijedtünk meg tõle. Mert mi már sokszor voltunk abban
1732 III,  83 |                   Papp József maradt oda.~Mi lett belõle, hol van, tudni
1733 III,  83 |       megvilágosodott az ablaka.~- Ki az, mi az? - szólt mogorván Majgóné. -
1734 III,  83 |               tiszte.~Tûnõdött a környék, mi lehet az oka? Hát senkit
1735 III,  83 |                 asszony le nem nézett?~De mi is lehet oka, teremtõ istenem,
1736 III,  83 |                      Nézzük meg, emberek, mi igaz van abban, amit a szegény
1737 III,  85 |                   Érteni kell tudni, hogy mi miért van. Láttad-e már
1738 III,  86 |                  Nagy sürgés-forgás van a mi falvainkban minden hétfőn
1739 III,  86 |                   nõi fejek bújnak elõ (A mi gyerekünket már elvitték,
1740 III,  86 |              hétfõn aztán olyan szomorú a mi falunk azok nélkül a gyerekek
1741 III,  87 |              derék. Hát van-e sok dolgod? Mi?~- Nincs - hadartam szemlesütve.~-
1742 III,  87 |                elétüntetett általam«. Hát mi történt? Ma már a díjnok
1743 III,  87 |                 reggel szokás keresni, de mi ezzel nem törõdtünk sokat.
1744 III,  87 |                 macskájának, s az éppen a mi lábainknál futott el a suhogó
1745 III,  87 |                   esve. Istenem, istenem, mi fog már most történni? A
1746 III,  87 |                      Ej, emlékszik-e még? Mi van azzal a végzéssel, urambátyám?~-
1747 III,  88 |               szerette s általában szép a mi népéletünkben a hitestársi
1748 III,  89 |                   káromkodását.~»Már most mi az ördögöt csináljak? Mit
1749 III,  90 |                 csak azt óhajtanám tudni, mi javadalmazás jár ezzel?~-
1750 III,  90 |                 sok, bizony nem sok, mert mi magunk is szegények vagyunk,
1751 III,  90 |                      Hát az se rossz - de mi ezekért a munka?~Hm! Erre
1752 III,  90 |                 püspöki titkár. Hát ugyan mi is csak? Végiggondolt a
1753 III,  90 |                   mikor nincs.~- Igen, de mi lehet ennek az oka?~- Hát
1754 III,  90 |              Kezdjük mindjárt a reggelin. Mi kiadása van a reggelire?~-
1755 III,  92 |                Pista kapott külön szobát. Mi többiek pedig kettesével-hármasával
1756 III,  92 |                  a szobába vezetett, ahol mi hárman aludtunk, a másik
1757 III,  93 |                 ezt a kis szürke legényt, mi?~- Ugyan minek volna az
1758 III,  94 |                nem tudom különválasztani, mi az igazi, mi a mese.~A diárium
1759 III,  94 |             különválasztani, mi az igazi, mi a mese.~A diárium ezt a
1760 III,  94 |            azontúl a meredeken.~Ki tudja, mi volt az oka Koháry Péter
1761 III,  94 |               tettetett csodálkozással. - Mi történt?~- Ej, szomorú történet
1762 III,  94 |                 bezzeg tanácskozás Budán, mi történjék vele. Fejét vegyék-e
1763 III,  94 |                 meg a jó kardja, csakhogy mi hasznát veszi, ha nincs
1764 III,  94 |                 most riadna fel.~- Ki az? Mi az? Te vagy, István? Jaj,
1765 III,  94 |           asztalra rakott drágaságokra.~- Mi történik a holttesttel? -
1766 III,  95 |                  a kutyáról. Teringettét, mi lett volna az esetben belõlem?~
1767 III,  95 |                  az emberekkel!~Hanem hát mi ez, mind, a B. úr felséges
1768 III,  96 |                  tudatlanságának.~- Nohát mi az ördögöt csináljunk; beszélgessünk!~
1769 III,  96 |              főispán:~- Tudjátok-e, urak, mi jutott az eszembe? Ne tartsunk
1770 III,  96 |                   az eszembe? Ne tartsunk mi az idén otthon követválasztást.~
1771 III,  96 |                 fiataloknak helye legyen? Mi bevárjuk mindenkinek a természetes
1772 III,  97 |               hogy bátyó? Jól érzi magát, mi?~- Hát csak maradhatós a
1773 III,  97 |                almárium felé lépegetve.~- Mi? Meg se nézi?~- Nem én,
1774 III,  97 |             csinál, Filcsik bácsi? Hiszen mi tartozunk köszönettel.~-
1775 III,  97 |                 fel mogorván. - Tudom én, mi a becsület.~Annyira tudta,
1776 III,  98 |                                FÜGGELÉK~A MI OLIGARCHÁINK~1883~A »Pesti
1777 III,  98 |            anekdotát. Elolvastam - de hát mi az még a mi dunántúli oligarcháinkhoz,
1778 III,  98 |           Elolvastam - de hát mi az még a mi dunántúli oligarcháinkhoz,
1779 III,  98 |              végett a hercegnek.~- Hát ez mi? - kérdé az ásítozva.~-
1780 III,  98 |         spektabilis… nagy eset történt.~- Mi történt olyan nagy eset?~-
1781 III,  99 |           mindennek oka, célja van, vajon mi célja lehet a litavai fáknak?~
1782 III,  99 |                támad, elfújja örökösen. S mi lesz oszt akkor? Ej, lesz,
1783 III,  99 |                   méricskélni. (No, ugyan mi lesz ebbõl, mi?). Nemsokára
1784 III,  99 |                  No, ugyan mi lesz ebbõl, mi?). Nemsokára aztán vasutat
1785 III,  100|                zörgette meg az asztalt.~- Mi ez? Hát nem jön ide senki? -
1786 III,  100|                pedig folyton fecsegett:~- Mi lett magából, öreg? Én is
1787 III,  100|                    hát beszélgessünk vagy mi?~- Igaz, igaz - motyogta
1788 III,  100|                   volt szó. Egészséges?~- Mi? Egészséges-e? Valóságos
1789 III,  100|                  egészségére egy pezsgõt, mi? Igyunk, hehehe.~S míg harsogó
1790 III,  101|            beszélt nekem el egy dolgot, a mi Tisza Kálmánunk egyik õsérõl,
1791 III,  101|             eszejárásában benne van már a mi Kálmánunk eszejárása is.~
1792 III,  101|                   hát majd csak csinálunk mi is valamit. El fog menni
1793 III,  101|                   Adjon isten kendnek is. Mi járatban van.~- A vasládás
1794 III,  101|                 szólt:~- Bölcs ember az a mi tekintetes urunk mégis.~-
1795 III,  101|                  a Tisza szolgabíró úr.~- Mi közöm nekem a szolgabíró
1796 III,  102|    képviselõválasztások közeledtek. No, a mi kerületünkben nagy csönd
1797 III,  102|                 album hevert az asztalon, mi tisztviselõk adtuk az alispánnak
1798 III,  102|                 dobta egy székre.~- Akkor mi meg a másik szobába menjünk -
1799 III,  102|                édes. Micsoda urak voltunk mi akkor, én istenem! Mikor
1800 III,  102|                    a szemem káprázik vagy mi… hová lett innen az én arcképem?
1801 III,  102|           Megbolondultak kegyelmetek vagy mi? - riadozott Tóthné asszonyom
1802 III,  102|                      Õ nem tudhatta, amit mi tudtunk, hogy Tóth Péter
1803 III,  102|                 vásárol Moldvaországban - mi pedig nem tudhattuk, amit
1804 III,  102|               elégedetlen arcot vágott:~- Mi? Holnap visszük be az embereket?
1805 III,  102|                  mozdulj! - rivallt rá.~- Mi közöd belém, te veres? -
1806 III,  102|             Odaindulok fejcsóválva.~- No, mi az, Mihály, nem kell bolondozni
1807 III,  102|             aljegyzõ tán négy év múlva. S mi az még!~Fejem égett, a gondolatok
1808 III,  104|                  falvakból valók.~- Aztán mi gazdagította meg annyira
1809 III,  104|                meg annyira ezt a falut?~- Mi? Hát ez ni…~És felemelte
1810 III,  104|              sokba kerülnek és nem jók, a mi törvényeinket én csinálom,
1811 III,  104|                  van a koldusválasztás.~- Mi? Koldusválasztás?~- Igenis.
1812 III,  105|                 nevezni? Oh, ha tudnátok, mi van benne. A »Lõcsei fehér
1813 III,  105|                 legjobb kinézésû házba.~- Mi tetszik? - kérdé a házúr,
1814 III,  106|       golyóbisokat.~Ilyenforma taktikus a mi rendõrségünk. Lecsap egy
1815 III,  106|               nini! mégse alszik hát ez a mi rendõrségünk!« Megfogott
1816 III,  107|                  szoptassam azt a borjút, mi? Hát van magának esze, mi?
1817 III,  107|                 mi? Hát van magának esze, mi? Hát nem tudta kend elhozni
1818 III,  107|                kend elhozni az anyját is, mi?~A szegény paraszt persze
1819 III,  108|                   Nagy kényelem volt az a mi édes õsapáinknak!~Azóta
1820 III,  108|                Kún István, az uratok!~- A mi urunk a mi asszonyunk! -
1821 III,  108|                 az uratok!~- A mi urunk a mi asszonyunk! - felelte a
1822 III,  108|               kijött maga az úr, s kérdé: mi járatban vannak?~- Szomszéd
1823 III,  108|                   táborba Detrikhez, hogy mi történjék az élete párjával?~
1824 III,  108|                Kürthynét is hozták.~- Hát mi történt? - kérdé Illésházy,
1825 III,  108|                   Nekem különös jóakaróm!~Mi is érhette vajon kegyelmedet,
1826 III,  108|              héttel érik késõbben, mint a mi kertünkben!~S ezzel nagy
1827 III,  109|                     sok olyat tud, amirõl mi nem hallottunk.«~A másik
1828 III,  109|          kopogtatnak az ablakon.~- Ki az, mi az? - riadt fel a képviselõ
1829 III,  110|                   Ámor isten kezenyoma.~A mi írásainkat már alá sem húzza
1830 III,  110|          egymásnak mondani, mint amennyit mi megírni. Mi már csak unalomûzõk
1831 III,  110|                 mint amennyit mi megírni. Mi már csak unalomûzõk vagyunk,
1832 III,  110|              érzéseknek. Nem is érünk már mi valami nagyon sokat!~Naiv,
1833 III,  110|              arról is meg lehetett tudni, mi járatban van a tekintetes
1834 III,  110|                   nem volt megelégedve, a mi dolgunk is rosszul ment,
1835 III,  110|          kommasszációk tartottak.~Hanem a mi alispánunk, tekintetes Láczy
1836 III,  110|                      Dicsõséges vármegye! Mi alázattal megnyugszunk a
1837 III,  112|                   Tisza Kálmán és én nem. Mi ketten se nem haladtunk,
1838 III,  112|          stratégiák mûhely e körülbelül a mi redakciónk volt.~A képviselõ-principális
1839 III,  112|                   bánat borongna rajta.~- Mi a kutyándi választók vagyunk,
1840 III,  112|                 én elvesztettem. Már most mi az ördögöt csináljunk? A
1841 III,  112|                   uram -, akkor megvárjuk mi holnapig is.~Ez mindenesetre
1842 III,  113|                 világ! És a drótos tót is mi volna más, mint mûvész,
1843 III,  114|             szüksége õreá, de a kis Murzu mi lenne nála nélkül? Elveszne
1844 III,  114|                   néni, kezét csókolom.~- Mi lelte, hogy olyan korán
1845 III,  114|                  beszélni.~- Kérdezd meg, mi tárgyban?~A szobalány bejött.~-
1846 III,  114|               megfelelni, mint arra, hogy mi lenne, ha a habarékpárt
1847 III,  115|          jegyeztek be: »Német írás«. Hogy mi a tartalma, az a régi vármegyének
1848 III,  115|                  Atyja nem is gyanította, mi viszi Juditot a processziókra;
1849 III,  115|                 meg azoknak Bükky István, mi akkor úgyis két külön alispánt
1850 III,  115|              végezni vele, mert ki tudja, mi történik; a megye hatalmas,
1851 III,  115|                ugráltak fel helyeikrõl.~- Mi történt? Hogyan tehetted?~-
1852 III,  115|              mutatott neked ez a személy? Mi volt az a nyakán?~Bükky
1853 III,  116|                    hogy ön sohase látta a mi Felföldünket, az igazán
1854 III,  116|              adnám oda a Dunáért sohasem. Mi az a Duna a magyaroknak?
1855 III,  116|                   mossa mélyen alul, de a mi Tiszánk meg puha derékalja
1856 III,  116|                   ki is virágzik…~- Hát a mi kavicsos földünk odafent?
1857 III,  116|                 van a belsejében.~- Hát a mi saját madaraink, a túzok,
1858 III,  116|                  a túzok, kócsag?~- Hát a mi erdeinkben a temérdek vad?~-
1859 III,  116|                  a komissziót, lássuk hát mi van a Nagy István uram fejében?~
1860 III,  116|          becsületes emberek vagyunk, vagy mi?~Aláírták szépen, illõ rendben
1861 III,  116|                 bizonyítvány~Mely szerint mi alólírottak hitelesen valljuk
1862 III,  116|             tompán s elvörösödött. - Ez a mi macskánk. Megjött és ott
1863 III,  116|              vigyük szegénykét?~- Nem, de mi maradjunk vele.~Úgy is lett.
1864 III,  117|                   a falába kapaszkodva.~- Mi baja, apó? - kérdé a miniszter.~-
1865 III,  117|                  a fõkapitány mogorván. - Mi közük hozzá?~- Hát iszen,
1866 III,  117|                 nem is azért mondom, mert mi ott leszünk és megcselekesszük
1867 III,  120|                                           MI MINDEN KELL A JELÖLTNEK?~
1868 III,  120|             találkozom tegnap az utcán? A mi vidéki ismerősünkkel, Nádaskyval.~
1869 III,  120|             külsejét is elhanyagolja. Ej, mi lelte önt, aki mindig úgy
1870 III,  121|                  leghíresebb két kortes a mi vármegyénkben. Anya még
1871 III,  121|                   jelölteknek kínos.~Hogy mi adja Szomornak és Cziroknak
1872 III,  121|                 elkezd Szomor jajgatni.~- Mi bajod, öreg cimbora? - kérdezi
1873 III,  121|                    de az szörnyû lenne!~- Mi az? - faggatja Czirok gyöngéden.~-
1874 III,  122|                   végrehajtó bizottságnak mi dolga lenne itt? Azokból
1875 III,  123|             felelt erre õ mosolyogva. - A mi királyunk egészen magyar
1876 III,  124|                Hát oda betehetlek, hogy a mi népünknek is legyen kire
1877 III,  125|              antiszemita ember kellene.~- Mi is az antiszemita, Ferkó
1878 III,  125|                    Aztán lássák, tehetünk mi akármit, mégiscsak a volt
1879 III,  125|                   kárpótlandó.~Így lett a mi kerületünkben nem egyhangú
1880 III,  126|                  a leánya. Az apja ügyeit mi vittük. Tömérdek követelése
1881 III,  126|            feledékeny és pontatlan ember, mi közöttünk tisztességes sem
1882 III,  126|                  nekem az úr, de tüstént, mi kell ahhoz, hogy az apa
1883 III,  126|                mit keresett itt a neje.~- Mi tetszik kérem?~Kinyitotta
1884 III,  126|                    El van már expediálva, mi?~- Igenis el van már intézve,
1885 III,  127|                  uram. Tetszik a bokréta, mi?~S megint hunyorított egyet,
1886 III,  127|              halkan súgta:~- Haza vigyem, mi?~- Hozza utánam a színházhoz -
1887 III,  127|                 bûnös… most már kisült.~- Mi által? - hadartam csodálkozva,
1888 III,  127|                ezt nem hagyhatom annyiba.~Mi lesz, ha Mari nem találja
1889 III,  128|                  álltam, tovább siettem a mi falunk felé, ahol nagy volt
1890 III,  129|                  nekem harminc nevet.~- A mi embereink?~- Még nem tudatik -
1891 III,  129|                   hát zászlót mégiscsak a mi embereinknek kellene adni.~-
1892 III,  129|                elõttem, mert házról-házra mi mentünk a zászlóval, s megkértük
1893 III,  129|             átkozott vidékre.~Mit tegyek? Mi lesz velem?~Egy jó órai
1894 III,  129|                   motyogta habozva.~- Hát mi lenne; holnap délre itt
1895 III,  129|                   Leszállt a százassal, s mi tovább mentünk.~Most már
1896 III,  130|                  Ez a »lehelj rám« volt a mi privát hatalmunk, ami már
1897 III,  130|                    el nem bírták gondolni mi lelt egyszerre? Ijesztõen
1898 III,  130|                   kis megyeház kapuját.~- Mi tetszik? - kérdé az õr.~-
1899 III,  130|             elfelejtett rabjai. Tudta ez, mi a becsület. Rá egy hétre
1900 III,  130|                  benyitott a hivatalba.~- Mi baj van, Vrana barátom?~
1901 III,  132|          Lehetetlen az! Falu a Gály, vagy mi?~- Nem! Egy hegycsúcs a
1902 III,  132|                  egy idõ!~Elmondtam neki, mi járatban vagyok, s kértem,
1903 III,  132|                    akárhol fekszik? Kinek mi köze hozzá?~- Mondtam már,
1904 III,  133|         tárcacikket. Nem a Gályt keressük mi (és lehet, hogy sohasem
1905 III,  133|              kellene ahhoz, mely megírja, mi élvezhető a »Galyá«-ról,
1906 III,  133|                   Magyarország«.~- Íme, a mi külön-fiókunk! - mondá.~
1907 III,  133|               tárcánkat azon hitben, hogy mi csakugyan a Gályt keressük.~
1908 III,  133|              Gályt keressük.~Nem keressük mi a Gályt, dehogy keressük,
1909 III,  133|              fájdalom - senki, pedig mint mi tudjuk, olyan gyönyörû hely
1910 III,  135|                 veretem«. (Jaj, bárcsak a mi falunkon vinnék majd keresztül
1911 III,  135|                  üldögélt délutánonkint a mi ambitusunkon, s egyre biztatgatta
1912 III,  135|                 beállt a konfliktus, hogy mi legyek most? Hátha mégis
1913 III,  137|            Körülnézett, megdöbbenve, hogy mi az? Nem volt õ szokva az
1914 III,  137|            váratlanul hirtelen - leült.~- Mi a baj? - ugráltak hozzá
1915 III,  138|                 Tiszáról van szó, hanem a mi Marcinkról, aki igen csinos
1916 III,  138|            kiáltok amint fölnéztem.~- No, mi bajod? - mordult rám mérgesen.~-
1917 III,  139|                ahol õ élt és dolgozott.~A mi nyomdánkban a legöregebb
1918 III,  140|                  Hát az a sok nyomtatvány mi ott az asztalodon?~János
1919 III,  141|                   kapitányné… párbaj… hát mi lehetne ok, ha nem a középsõ?~
1920 III,  141|         becsületes, de szegény kapitányt. Mi lesz abból most? Földönfutó.
1921 III,  142|            hallaná életében ezt a szót. - Mi bajod van?~- Nincs nekem
1922 III,  143|                    Sok helyütt híre járt, mi járatban lenne, s még az
1923 III,  143|                     Meg akarja öletni. És mi célból?~- Ej, hát mi egyébért,
1924 III,  143|                   És mi célból?~- Ej, hát mi egyébért, mint hogy õ maga
1925 III,  144|            mindenki a saját esze szerint, mi az igaz, mi a nem igaz.~
1926 III,  144|                 esze szerint, mi az igaz, mi a nem igaz.~A dolog úgy
1927 III,  144|                    Ejnye, ejnye… Már most mi az ördögöt csináljunk hát?
1928 III,  144|                 hanem táncoltatott, Mert, mi tûrés-tagadás, csárdásba
1929 III,  144|                 szemetre, és felejtse el, mi van benne, akkor a kegyelmedé
1930 III,  144|             Debrecenben is.)~- Én istenem mi lesz ebbõl? Segítség, segítség!~
1931 III,  145|          korrupcionátus Tisza-aera!)~Nos, mi történt? Az történt, ami
1932 III,  146|             csillogni az utcai köveken.~- Mi van ott künn? - mordult
1933 III,  148|                 nép közé… Nézzetek körül! Mi van nálatok? Pusztulás,
1934 III,  148|              arról, hogy van-e másvilág s mi van a másvilágon (tíz év
1935 III,  148|                   elmondta, hogy van ott, mi van ott, hogy a halál után
1936 III,  148|                valaki az ablakon.~»Ki az, mi az?«~»Én vagyok, én, a zeheri
1937 III,  148|                     Mit akar Timár bácsi? Mi baj van?«~»Eljöttem megmondani,
1938 III,  148|         tündökölni a játékosok kezében.~- Mi ez? - kiálta a nótárius,
1939 III,  148|                tudatlanságának.~- No, hát mi az ördögöt csináljunk?~-
1940 III,  148|              fõispán:~- Tudjátok-e, urak, mi jutott az eszembe? Ne tartsunk
1941 III,  148|                   az eszembe? Ne tartsunk mi az idén otthon követválasztást.~
1942 III,  148|                 sem lehetetlen. Ki tudja, mi történhetik?~- A szép arc
1943 III,  148|          állítólag (de iszen okos ember a mi belügyminiszterünk mégis):~-
1944 III,  148|             ostobával.~Ki tudná azt, hogy mi fõl egy asszonyi fejben?~
1945 III,  148|                    Aztán lássák, tehetünk mi akármit, mégis csak Borcsányi
1946 III,  148|                  kapunk egyet!~- Micsoda? Mi fizessünk a jelöltnek? -
1947 III,  148|             Ágneshez.~Az már elõre tudta, mi járatban vannak. Hiszen
1948 III,  148|              kérem alássan. Hiszen tudjuk mi azt, hogy a nagyságos asszonyka
1949 III,  148|                  bíró. - Majd eligazítjuk mi azt másképp.~Az adóhivatal
1950 III,  148|                 adóhivatal; úgy gondoltuk mi azt akkor, kérem alássan,
1951 III,  148|                akkor, kérem alássan, hogy mi a tízezer forintot apródonkint
1952 III,  148|                ember, hova rohansz, hova? Mi lesz belõlem, mi lesz? Oh,
1953 III,  148|                    hova? Mi lesz belõlem, mi lesz? Oh, jaj, édes húgom,
1954 III,  148|              épületrõl, ahol megértették, mi az. De szerencsére kevés
1955 III,  148|                 ne féljen kend semmit, ha mi itt vagyunk.~Elöl ment a
1956 III,  148|                ugrott fel a jöttek elé.~- Mi vagyunk, százesztendõs öregapó,
1957 III,  148|                    százesztendõs öregapó, mi vagyunk. Egy úr és egy úrnõ.~-
1958 III,  148|            virágokat szedni ide, úgy mint mi? - faggatta féltréfásan
1959 III,  148|              innen én is a vármegyének!~- Mi az? Hát már kezet sem nyújtasz
1960 III,  148|                 hogy össze nem illik ez a mi két kezünk egymással összefûzve.~-
1961 III,  148|            egymással összefûzve.~- Ejnye, mi az ördög! Mondd meg hát
1962 III,  148|               fejét: majd diskurálunk még mi együtt errõl a dologról.
1963 III,  148|                 valami zörgésre.~- Ki az? Mi az?~Az ablakon kopogtak.
1964 III,  148|               rögtön haza.«~- Hát mármost mi lesz? - kérdé elsápadva
1965 III,  148|            öltözködni kezdett.~- De velem mi lesz?~- Elmondod holnap
1966 III,  148|                  öreg kópé vagyok, tudom, mi tetszik a parasztnak.~A
1967 III,  148|               magam sem tudom megmondani. Mi újság van itthon?~- A nagyságos
1968 III,  148|               után, hogy itthon van-e, de mi bizony azt hittük, az esze
1969 III,  148|                    miképp jutott fel az a mi volt részeges, gaz kántorunk
1970 III,  148|                    hogy megsemmisítsék.~- Mi hasznom lenne nekem abból? -
1971 III,  148|               morogta Dorogi bánatosan.~- Mi hasznod? Látod, nem bízol
1972 III,  148|                változhatlanba. S végre is mi rossz történt ezzel a fordulattal?
1973  IV,  1  |                  csak tán tudja az ember, mi a kicsi, mi a szép!~Húszéves
1974  IV,  1  |               tudja az ember, mi a kicsi, mi a szép!~Húszéves voltam
1975  IV,  1  |                  gyermekek!… de hát iszen mi is gyerekek voltunk valamikor!
1976  IV,  1  |                szellemi kártya«.~- Hát az mi?~- Ezt a módszert ezelõtt
1977  IV,  1  |            Dejszen, okos emberek voltak a mi apáink!~Ezentúl igen gyakran
1978  IV,  1  |                 sem emlegette; nem tudom, mi lett belõle, nem kérdeztem,
1979  IV,  3  |                 gyámoltalan« a neve.~De a mi hõsünket csak megacélozza
1980  IV,  3  |                   sem a doktori diplomát.~Mi ott akkor abban a kis városban,
1981  IV,  6  |                                     KINEK MI KELL AJÁNDÉKBA?~(Gyermekhistória)~
1982  IV,  6  |           Gratulálok!~- Késõ! Vége van!~- Mi történt?~- A legkisebbik
1983  IV,  6  |            kifürkészni, hogy hát annak is mi okozna nagy örömet? Hiszen
1984  IV,  6  |               küldjön. Ti talán tudjátok, mi okozná neki a legnagyobb
1985  IV,  6  |              küldje haza a katonaságból a mi Ilonkánknak Réthy Pistát,
1986  IV,  7  |             kísértetek elõrelátása. Hanem mi következhetik teutánad?
1987  IV,  7  |                  major domus könnyezve.~- Mi?~- A jus gladii! Elõ kell
1988  IV,  7  |                  soha senki sem tudta meg mi volt a vád, és hasonlóan
1989  IV,  8  |                 LEVELES MENYECSKÉK~1884~A mi falunkban semmi sem volt
1990  IV,  8  |                   fel az eset.~Hallatlan! Mi mindent megél az ember!
1991  IV,  8  |           szarvába fér!~Pör bõven terem a mi falunkban még a rossz esztendõkben
1992  IV,  8  |                  a keresetlevelet, láttam mi van benne.~- Hüm, de azt
1993  IV,  8  |            aszerint, ahogy a cím kívánta.~Mi az ördög lehet ezekben a
1994  IV,  8  |        eszelhettem volna én ki még akkor, mi az ilyen üres levél dolgában
1995  IV,  10 |               kedves zömök emberke volt a mi tanárunk. Arról volt nevezetes,
1996  IV,  10 |       hozzátartozik a levegõje, azt pedig mi magyarok csak akkor tudjuk
1997  IV,  10 |                nagyobbra növekedének. S a mi panaszainkra azok, akiktõl
1998  IV,  10 |                 messze…~Tudtuk, hallottuk mi is ezeket, s a mi kis szívünkben
1999  IV,  10 |               hallottuk mi is ezeket, s a mi kis szívünkben is volt akarat,
2000  IV,  11 |                    tartalma cserebogár.~- Mi az ördög? Lehetetlen az!~