Rész, Fejezet

1001  II,  24 |                   leányasszony, maga most itt marad.~- Jaj istenem, mi
1002  II,  24 |                 vannak ott, tanácskoznak. Itt üljön és várjon az elõszobában.~
1003  II,  24 |          fájdalomtól. Oh, istenem, mi fog itt minden történni! Aladár
1004  II,  24 |                  ágyánál.~- Mit akarsz te itt? - kérdé bosszúsan.~- Én
1005  II,  25 |                 legalkalmasabb szûrõrosta itt is a - korcsma.~Mert például
1006  II,  25 |                    ha a süvege fején van.~Itt azután azok, kik az irodalom
1007  II,  26 |                   tõlük, ne szemeteljenek itt úri portáján. Hiszen, kérem
1008  II,  26 |               húzta azt vissza.~- Hát még itt vagy, zsidó? - kérdé a szolgabíró
1009  II,  26 |              tetszett adni, azt iszogatom itt az ambituson.~- No, csak
1010  II,  26 |             gyöngédséget lehelõ hangon -, itt van még?~- Szolgálatjára,
1011  II,  26 |                  szóval, sem tettel. Íme, itt vannak, s fogja ezeket az
1012  II,  27 |                  menjen pokolba! A dohány itt marad.~Költõnk sokáig megemlékezett
1013  II,  29 |                szinte gyönyörérzet.~Végre itt a nagy nap. Az alvó kislány
1014  II,  30 |                Magam nem mehetek értetek, itt küldöm az öreg Miskát, az
1015  II,  30 |                  villám, a rettegett perc itt van.~Elébb a Sándor bizonyítványát
1016  II,  32 |                belép a polgármesterhez.~- Itt léphetni kötelezõ polgári
1017  II,  32 |            állatországba! - De ezen rózsa itt? - A növényországba! - volt
1018  II,  33 |            köteteket lehetne írni. Álljon itt egypár, ami éppen eszünkbe
1019  II,  33 |              Tökéletesen igazuk van, hogy itt rútabb az asszony, mint
1020  II,  33 |                egy szó mint száz, rút biz itt a nõ mind, értve az alsóbb
1021  II,  33 |          életemben a középutat szerettem, itt se szeretném akár egy-,
1022  II,  33 |                   gyanítottam, hogy éppen itt!~ ~34. MIÉRT NEM ESZIK DEÁK
1023  II,  33 |                 17.«~Alatta ez áll:~»Íme, itt vagyok, szeretett nõm!~1874.
1024  II,  34 |           gondolkozott: Apám, anyám nincs itt, a kis öcsém pedig alszik.
1025  II,  34 |               visszajövök. A vadász nincs itt, s ha meglátom, rögtön visszafutok. -
1026  II,  34 |                    milyen szép fák voltak itt, s olyan szép virágok, aminőket
1027  II,  34 |                    s lengő harangvirágok.~Itt ugrándozom egy kicsit -
1028  II,  34 |             köznapi elbeszélésnek, melyet itt le akarok írni, hitelt adjanak.
1029  II,  34 |                   kétkedtem afölött, hogy itt a téglát könnyen kiszedhetem
1030  II,  34 |                   szóltam önmagamhoz: No, itt legalább nem hiába fáradtam.~
1031  II,  35 |          menekülni sehonnan sem lehetett. Itt az a kérdés, ki lehetett
1032  II,  35 |                 bízom okoskodásomban, íme itt van egy lap, melybe már
1033  II,  35 |                boulogne-i erdõben reggel (itt a gyilkosság történetének
1034  II,  35 |                  alaptalan félelem miatt. Itt van, csak kezemet kell érte
1035  II,  35 |            föllélegzett.~- Öt éves, uram. Itt tartja ön?~- Nem. Egy ló-bérbeadó
1036  II,  35 |             Morgue utca mellett haladtak. Itt a menekülõ figyelmét Espanay
1037  II,  36 |              összefügg Viellent úrral. És itt következik az, barátim,
1038  II,  36 |                    miféle történetrõl van itt szó?~- Ám ha kívánjátok,
1039  II,  36 |               Viellent ügyvéd úr, fõnököm itt küldi ezen ötven fontot,
1040  II,  36 |               lesz az útlevél, ki ma járt itt az irodában. Éppen az õ
1041  II,  36 |                   lássunk munkához, fiúk! Itt a tárcám, benne van a nyolc
1042  II,  36 |                   és megverekszünk, uram. Itt az ötven font, kölcsönadom
1043  II,  36 |               most hajlott öreg korunkban itt állunk vagyon, hajlék nélkül
1044  II,  36 |                  ezt menthettem meg, amit itt láttok.~- Semmi egyebet,
1045  II,  36 |            azonnal Londonba sietett, hogy itt gyermekei körében tengesse
1046  II,  36 |               szomorú élet-alkonyát, hogy itt, hol nem ösmerik, a megmaradt
1047  II,  36 |                   mind a kettõ elfogatik. Itt is Dicknek kellett tennie
1048  II,  36 |            perctõl kezdve olyan családtag itt, mint akármelyik, s halálom
1049  II,  37 |                mint valami halálítélet.~- Itt vannak a kamra- és padláskulcsok,
1050  II,  38 |               házához került Potymándra s itt a kis báróval, Ferivel és
1051  II,  38 |            felkölteni, ha jóízûen alszik.~Itt Ferinek nyilván az jutott
1052  II,  38 |           mulatságos.~- Igen ám, csakhogy itt a háború a mi közelünkben.
1053  II,  38 |          közelünkben. Maholnap, meglehet, itt a Potymándy-kastély elõtt
1054  II,  38 |               ispán és a pap beszélgettek itt a Rákóczi-fa alatt.~- Igen?
1055  II,  38 |                kit te kegyelembõl tartasz itt, kezd szemtelen lenni.~-
1056  II,  38 |         Potymándy-kastély falai közt nem. Itt nincs az otthon. Itt félnek
1057  II,  38 |                 nem. Itt nincs az otthon. Itt félnek attól.~Vilmának vakmerõ
1058  II,  38 |                hozzászoktatni azzal, hogy itt légy körünkben, a fényhez,
1059  II,  38 | kegyelem-huszonnégy órát, amit a véletlen itt engedett tölteni a kedves,
1060  II,  38 |          hallatszék folyvást erõsebben...~Itt segíteni, tenni kell valamit -
1061  II,  38 |                   képes ajkán kiejteni.~- Itt áll - mondá Barna, reá mutatva.~-
1062  II,  38 |                   a maga embereit. No, de itt van helyette a másik. Ispán
1063  II,  38 |                  sem, hogy mi célból volt itt - mondá a tiszt némi gúnnyal.~-
1064  II,  38 |             szoktam dobni, ami megvan, az itt található az íróasztalon,
1065  II,  38 |                   ilyesmit veszedelmes ám itt a tárcában hordani ha nincs
1066  II,  38 |               kormány! Önök pedig, ha már itt vannak, maradjanak itt,
1067  II,  38 |                már itt vannak, maradjanak itt, amíg lehet. Se a pincém,
1068  II,  39 |             fussatok! Maradjatok veszteg; itt nincs menekülés. A halál
1069  II,  39 |            lakónak, sem rokonlátogatásba; itt lesz már akkor mához egy
1070  II,  39 |             Meghalok - hörgi az asszony - Itt hagylak. Csókolj meg, csókolj
1071  II,  39 |                 egyetlen árvám. Jaj, hogy itt kell téged hagynom! Csókolj,
1072  II,  39 |                    Sohasem fogsz te engem itt hagyni.~E pillanatban megnyílik
1073  II,  39 |                    segítségért szaladjon. Itt jó helyen járnak.~Az orvos
1074  II,  39 |              szomorúan - int a kezével.~- Itt már késõn jöttünk. Ez már
1075  II,  40 |                 nem vihette a másvilágra, itt hagyta azt az örököseinek.~
1076  II,  40 |                  élesebben -, hogy nekünk itt egyenlõ jogaink vannak.~-
1077  II,  40 |                vannak.~- Nevetséges e szó itt, egy ebéd étvágyával [!]
1078  II,  40 |                    hiába, most már õ lesz itt a gubernátor, levesek, tészták
1079  II,  40 |                 vajas kenyér. Ezekbõl fog itt állni ezentúl az étlap reggel,
1080  II,  40 |                Még az volna szép, hogy én itt oly neveletlen fickóval
1081  II,  40 |                     Egy napig sem maradok itt. Jakab, Jakab!~- Parancsol?~-
1082  II,  40 |                  én benneteket, én vagyok itt az úr; beszéljetek, tegyetek
1083  II,  40 |              jöttem, s ha jól tudom, önök itt a mi vendégeink!~Leírhatatlan
1084  II,  40 |                 Ardon -; ha jól tudom, mi itt itthon vagyunk.~- Nem egészen,
1085  II,  40 |                többit pedig majd elmondja itt a velem jött közjegyzõ úr.~
1086  II,  40 |             bírtunk megférni a bõrünkben. Itt van la, most kiráztak belõle.~
1087  II,  41 |                leülepedett iszapját rakom itt össze, egyszóval gondolni
1088  II,  41 |               közt mutatkozand?~De nem ez itt a fõdolog, hanem az, ha
1089  II,  41 |                Hát te hol a pokolba jársz itt? - kiáltá kellemetlenül
1090  II,  41 |                  annyival is inkább, mert itt Nyúl barátom is átkozott
1091  II,  41 |          sajátságos gyógyítási módot akar itt alkalmazni, melytõl magam
1092  II,  41 |                   igazi anglius eszme; ti itt Nyúl barátommal körülbelül
1093  II,  41 |              lázad. A húsz forint azonban itt marad; a tizet visszaadom
1094  II,  43 |               Csak az élet lehetne a bíró itt! Attól függ, milyen kézbe
1095  II,  43 |                      Majd ilyenkor hagyom itt az oskolát. E magasztos
1096  II,  43 |              látszik, e két derék leányka itt is egyenlõ szavazatokat
1097  II,  44 |                   ember, testvérek? Hagyd itt nekem a poharat és a vutkit,
1098  II,  44 |               levezényelni.~- A lovak már itt vannak, kapitány! - jelenti
1099  II,  44 |                 két pohár puncsot!~- Íme, itt van. Szolgálatjára.~És a
1100  II,  45 |                  lehetett Párizsnak, mint itt nálunk Prém József.~I. Pál
1101  II,  45 |                   s én elhatároztam, hogy itt az ideje az elsõ feleségemtõl
1102  II,  45 |               felém, mintha mondta volna: itt vagyok; reád gondolok.~Alig
1103  II,  45 |                   múlva indul Szibériába. Itt az ukáz, mely azon esetre
1104  II,  46 |                  leánykát többször láttam itt az utcán az ablakomból,
1105  II,  46 |            gyermekem?~- Lássa, méltósága, itt van ez a kis rongyos zsidófiú,
1106  II,  46 |                 zsidófiú, ez a Jakab, aki itt ránk néz. Azt gondoltam,
1107  II,  46 |              hívatni azonnal Máté néni.~- Itt volt már a szegények orvosa,
1108  II,  46 |                  szögletén felkeresték.~- Itt lakik a házmester? - kérdé
1109  II,  46 |                  kívánunk tudakozódni, ki itt Vándorné nagynénjénél lakik.~-
1110  II,  46 |                angyalról? Éppen most volt itt; elfutott a gyógyszertárba.
1111  II,  46 |          elmondani...~- Oh, ezer örömmel.~Itt aztán a szegény Máténé szórul
1112  II,  47 |                   dolgok! Kökényesi Jóska itt volt, itt bankettezett a
1113  II,  47 |                 Kökényesi Jóska itt volt, itt bankettezett a török küldöttséggel,
1114  II,  47 |                 Megbetegszem az unalomtól itt...~- Ez csak kifogás! Talán
1115  II,  47 |                feljött a fõvárosba s most itt szemelgeti a keleti eseményeket
1116  II,  47 |               ilyen érdekes idõben hagyom itt a lapokat!~Végre is én segítettem
1117  II,  48 |                 közülök életben maradnak, itt az iskola nagytermében.
1118  II,  48 |                   te vagy az elsõ, te meg itt ülsz a harmadik padban,
1119  II,  48 |                  nem taníttatni. Kár lesz itt vesznie...~Kár, kár!~Ennyit
1120  II,  48 |                   is, azért a Matyi mégis itt marad az ekénél, és nem
1121  II,  48 |          kisompolygott a konyhából. Nincs itt mit keresnie többé.~Szíve
1122  II,  49 |                  kosár szõlõt, hogy azzal itt üzletet kezdjen.~A dolog
1123  II,  50 |                vagy diáknak néz ön engem? Itt füstrõl van szó, respective
1124  II,  50 |       szivarozásáról! Egy szó, mint száz, itt tilos a dohányzás! Hüm,
1125  II,  50 |                  De az isten szerelméért, itt a szabadban csak nem árthat
1126  II,  50 |                  csinos teremtés láttára. Itt elnémul a kritika - és poézis
1127  II,  50 |               megtalálni.~- Mit motyog ön itt? - szólítá meg egyszerre
1128  II,  51 |                 rendkívüli eseményt, hogy itt látom?~Lamiel úr félénken
1129  II,  51 |                 mily esemény!~Mr. Dannert itt ismét nagy köhögés fogta
1130  II,  51 |              üresen Ön elmegy, sir, de mi itt maradunk, sir. Ebben, azt
1131  II,  51 |                találom a dolgot, de azért itt a becsületszavam, hogy azon
1132  II,  51 |                   éppen annyi idõm van az itt maradásra, ha utazom...~-
1133  II,  51 |                bérkocsi meg van rendelve, itt áll a kapu elõtt. Az egyik
1134  II,  51 |                   Párizs felé, vagy pedig itt marad, és akkor egyszerûen
1135  II,  51 |                   és azt mondják neki: Ha itt akar ön maradni, maradjon
1136  II,  51 |                 akar ön maradni, maradjon itt, ha pedig távozni óhajt,
1137  II,  51 |                Még mosolya is van, melyet itt hagyjon a környezetnek,
1138  II,  51 |                  felveszi. Pedig nem hagy itt sem jó barátot, sem rokont,
1139  II,  51 |         kanyarulatnál megvárjuk önt, mert itt a népes utcák tömkelegében
1140  II,  51 |               íróasztalánál. Mit keres ön itt? - kérdé Mr. Danner bosszúsan.~-
1141  II,  54 |                 ki a szemeidet. Hiszen te itt vagy mellettem, édesapád
1142  II,  54 |                látott Anna semmit. Hiszen itt van, elmondhatja neked.~
1143  II,  54 |                 viszel a cseresznyének, - itt van a zsák is, Imre pajtás!~-
1144  II,  54 |          kerítésen, anélkül, hogy Muszúrt itt kelljen hagyni?~Egészen
1145  II,  54 |               kétségbe volt esve, mert ha itt hagyja, az felösmerte s
1146  II,  54 |                nagy kiáltásra, hogy nini, itt van az Imre elevenen még
1147  II,  55 |             nappal. Hanem ha elkésett is, itt van és szavamra mondhatom,
1148  II,  55 |                 tudom megmutatná, ki mert itt az õ tudtán kívül bulgáriai
1149  II,  55 |               dobban örömében. Íme, végre itt az alkalom, ahol kitüntetheti
1150  II,  55 |                veszedelmes tolvajt tartok itt a sáncban, sakkba szorítva;
1151  II,  56 |                   veszett el golyó által, itt e maroknyi nemzet fiai közül,
1152  II,  56 |                  ón. De hát belháború van itt, vagy mi? Megszûnt a törvény
1153  II,  56 |                  Kártyázni fogunk.~- Hol? Itt az utcán? - kérdé csodálkozva.~-
1154  II,  56 |                      kérdé csodálkozva.~- Itt az utcán. Azaz, hogy inkább
1155  II,  56 |                   Szó sincs róla, hogy az itt elmondottak kisebb-nagyobb
1156  II,  57 |             rendkívül új és érdekes eset.~Itt egy darabig megállt, szórakozottan
1157  II,  59 |                  ára?~- Két louis d’or.~- Itt a pénz. Küldje a virágot
1158  II,  60 |              nemcsak az emberek szegények itt, maga a fényes város is
1159  II,  60 |               virágseregét hiába keresnéd itt. Nem mintha nem lenne elég
1160  II,  60 |                   szegény elhagyatottnak. Itt is vajmi nehezen tûrik házbérhátraléka
1161  II,  60 |                   nehány napig maradhatna itt Oh, csak ne volna még olyan
1162  II,  60 |             szerint mennydörgõs hangon. - Itt vagyok, eljöttem - folytatá -,
1163  II,  60 |                   aztán a leány nem marad itt tovább. Elvisszük szolgálatba;
1164  II,  60 |                 sorsát. Az bizonyos, hogy itt egyedül nem maradhat. El
1165  II,  60 |                   meg füleit:~- Ily korán itt vagy, édes gyermekem! Erre,
1166  II,  60 |                   Majd erõt vett magán. - Itt van a húsz forint, visszaadom.
1167  II,  60 |            kereszt tövéhez helyezte azt. »Itt van, elhoztam a te virágodat,
1168  II,  60 |                égben, ahol van édesanyám. Itt lent kín, nyomor, üldözés
1169  II,  60 |                  Hát magának mi dolga van itt, Szabóné? Talán bizony egyetértünk
1170  II,  60 |                    hebegte a háziúr. - Ez itt az én házam, nekem jogom
1171  II,  60 |                 én házam, nekem jogom van itt lenni. De ön kicsoda, asszonyom,
1172  II,  60 |                grófné némi gúnnyal. - Íme itt van névjegyem. Én, Magyarország
1173  II,  60 |            perctõl fogva az én gyermekem. Itt van az ön házbére s itt
1174  II,  60 |                   Itt van az ön házbére s itt van még két forint kidobási
1175  II,  62 |                  ez, akivel beszélt s aki itt megy?~- Valóban ritkítja
1176  II,  62 |                   szavaikat.~- Nos, tehát itt vagyunk - szólt az idõsebb
1177  II,  62 |                 Ön, ki elég vakmerõ engem itt vallatni? Szerencséje, hogy
1178  II,  62 |               fordult.~- De hát hol veszi itt magát fölséged? A másik
1179  II,  62 |                   hogy fölséged mit keres itt, az nem megy a fejembe.~
1180  II,  62 |          altengernagynak.~Sándor, cár.«~- Itt a kinevezés, tengernagy
1181  II,  63 |                  rókát, - egy napon mégis itt kellett azt hagynia: meghalt.~
1182  II,  63 |                elhelyezve az áru-tárgyak. Itt egy ócska sárga vikler,
1183  II,  64 |                  mindenütt, a szélsõségek itt is érintkeznek.~Amily kiállhatatlanul
1184  II,  64 |                 is, hogy nem akar Kossuth itt alispán lenni Adhatna hálát,
1185  II,  66 |                Komoran, ünnepélyesen állt itt a régi egyház, körös-körül
1186  II,  66 |                  mily jó volt szegénynek! Itt legalább meg volt óva a
1187  II,  66 |                 magát. Sûrû sorokban állt itt egyik fa a másik mellett;
1188  II,  66 |              vezette. Sötétzöld tó terült itt el, melyet nagylevelû fehér
1189  II,  66 |                  felelt az angyal -, lásd itt látom a mezõn, s amott fenn
1190  II,  66 |               oldalon fekvõ erdõbe értek. Itt még sötétebb volt, mint
1191  II,  67 |                minden gyanút arra, mintha itt is a régi szokott szerelmi
1192  II,  67 |               magamban -, Árkándyné tehát itt van. Közelrõl is látni fogom.
1193  II,  67 |               nagyon természetes is, hogy itt van s annak jele, hogy a
1194  II,  68 |             világon) a »tulipán aranyos«. Itt már minden tökélynek egyesülni
1195  II,  68 |              mégis ok... mert, barátom (s itt Zsiga megint iszik), azt
1196  II,  68 |                   lesz a napja, mint hogy itt ülök. Ti az okot kutatjátok,
1197  II,  69 |                   nemrég találkoztam vele itt Budapesten, mint egy deputáció
1198  II,  69 |               mely az Emke érdekében járt itt.~De ha kinyesegették a Vallach
1199  II,  69 |     paraszthajszál híja, hogy most, ahogy itt áll elõtted, nyájas olvasó,
1200  II,  69 |               mindnyájan szerettünk, mert itt lévén behozva, mint más
1201  II,  69 |           származhatik belõle baj: hiszen itt lesz az öreg Dankó a kapuban,
1202  II,  69 |      megdöbbentette. Nyolc esztendeje van itt, de még ilyesmit nem élt
1203  II,  69 |             gyûlésig fújta el hibátlanul. Itt aztán közbevágott õexcellenciája.~-
1204  II,  69 |                  alássan, a szolga vagyok itt, akire a nagytiszteletû
1205  II,  70 |                  Láttam a tragédiát, mely itt lejátszódott. Az apró szürke
1206  II,  71 |            elpanaszlám szörnyû bajomat.~- Itt nem lehet mást tenni - mondá -,
1207  II,  71 |                   a szegény leánykát, kit itt halálra ítéltek, és a szigorú,
1208  II,  71 |                 te fiú, nagy birtokod van itt a szomszédságunkban, amint
1209  II,  71 |                   hogy váltsd ki s lakjál itt közelemben. Látod, nagyon-nagyon
1210  II,  71 |                   hogy ki fogom váltani s itt fogok lakni közelében mindig...
1211  II,  72 |               mégsem vicispán az édesapja itt a mi vármegyénkben, magának
1212  II,  72 |                   ember ide?...«~- Ah, ön itt Kéredy? - kiáltá az idõsb
1213  II,  72 |              tréfál, különben nem lehetne itt ezen... izé... ismeretlen
1214  II,  72 |               szerencsét?~- E fiatalúrnak itt... A Krammer úr elsõ segédje,
1215  II,  72 |                engem, asszonyom. A levegõ itt nem kedvezõ nekem. Szédülök
1216  II,  72 |                   Nos, Árkádi, mi történt itt?~Fürkészõleg nézett férjére.~-
1217  II,  72 |                 võlegény? Hisz a võlegény itt van! Uram, miért nem üdvözli
1218  II,  72 |                 volna szó. Vagy, vagy! Ha itt lesz a füzet öt nap múlva
1219  II,  72 |                   eljegyzést, ha nem lesz itt, akkor...~- Ne mondja, kérem,
1220  II,  72 |                    kérem, tovább, a füzet itt lesz...~- Annál jobb, annál
1221  II,  73 |                akik születnek, mozognak s itt járnak egy darabig a földtekén,
1222  II,  73 |              valahova - s nincsenek többé itt?~Az õ ismerõsei a királyok,
1223  II,  73 |                  kívánja a szerencsét - - itt, a szegedi kávéház márványasztalánál.~
1224  II,  73 |                  láttam egyet...~- Hol?~- Itt Szegeden.~- Ugyan beszélje
1225  II,  73 |              akárcsak Viktor Emánuel! Van itt a város végén egy sárga
1226  II,  74 |          szerelmes, amelyet követ stb. Ha itt elítéli az állandóságot
1227  II,  74 |                 melankolikus idõjáráshoz.~Itt az õszi szezon. Éljenek
1228  II,  75 |                 sem akartak eleinte róla. Itt még a paraszt is arisztokrata,
1229  II,  75 |        nemzedékrõl nemzedékre...~Hogy mer itt egy Kuhinka Ferenc föllépni.
1230  II,  75 |                   be bírnám várni.~És még itt sincs vége a páciens boldogságának!~
1231  II,  75 |                 révén szerzett jog.~S még itt sincs vége. Mióta sokat
1232  II,  75 |                 dolog úgy esett, hogy van itt Szegeden egy jóravaló fiatalember,
1233  II,  76 |                      Személyesen keresett itt ez az úr?~- Azt hiszem igen;
1234  II,  76 |                 nagyon megkölömböztette.~(Itt hamisan csippentett a szemeivel.)~-
1235  II,  76 |           eszembõl ez a dolog. Ma azonban itt Szegeden átutazóban véletlenül
1236  II,  76 |                   véletlenül hallom, hogy itt van. Ez az oka, amiért bátorságot
1237  II,  76 |                  a gyönyörû barna hölgyet itt a túloldali páholyban,...
1238  II,  76 |                   touchent! Az ellentétek itt egy cél felé vezetnek. Ha
1239  II,  77 |                   aggteleki kirándulásból itt csak a Szeremley két megjegyzésére
1240  II,  77 |           tanulmányozni.~- Hüm, fiam. Hát itt van a Meluzina históriája.
1241  II,  79 |                  Hát tisztelt olvasó, van itt ebben a te nyugalmas városodban,
1242  II,  80 |               Hollá! Hol a pokolban jársz itt Szegeden?~Muki rendesen
1243  II,  80 |                   hát te meg mit csinálsz itt?~- Hát én tárcát írok a
1244  II,  80 |                  fösvény nagybátyám lakik itt Kikindán, az rendezett valami
1245  II,  80 |                 le késsel.~- Örülök, hogy itt vagy, legalább elbeszélgetünk
1246  II,  81 |                    Hát eszerint mégis van itt rendõrség? - kérdém tõle.~-
1247  II,  81 |        támasztotta.~- Hol vagy, Gyurka?~- Itt vagyok, komám.~- Miért álltál
1248  II,  81 |                Egy rendõr tolvajt kerget. Itt az alkalom rendõrt látni.
1249  II,  81 |                lett rá.~- Ki az? Ki röhög itt? - dörmögé durva hangon.~
1250  II,  82 |                  midõn a kis Lalát hagyta itt maga helyett. Azóta nem
1251  II,  82 |             higgye meg, édes a kötelesség itt aztán nincs is már nekem
1252  II,  83 |                 az elõkelõ dzsentri mulat itt, olyan ügyetlenek szegénykék
1253  II,  83 |                  odább viszonyaikat.~- Ön itt a jéten, Bibicz úr? - üdvözli
1254  II,  83 |                  a Kati vajon miért nincs itt?~- Azt ugyan nem nehéz kitalálni.
1255  II,  84 |             provokáltátok a halált, - íme itt van, megjelent hívó szavatokra
1256  II,  84 |                   volt köztük. No, de már itt a borjúkötél; nézze hát
1257  II,  85 |            dolgokkal foglalkozó perszónák itt beszélik meg elõzetesen
1258  II,  85 |           körüljártam az egész környéket, itt is, ott is megvizsgáltam
1259  II,  85 |                    olyan igaz, mint ahogy itt kendtekkel most ezt a tengerit
1260  II,  85 |             tákoltatott össze hevenyében. Itt éli napjait nyomorban, jó
1261  II,  85 |                  sok becsületes ember van itt! Nincs is több ilyen példás
1262  II,  85 |           megázhat.~A furfangos mindenes (itt csizmatisztítói minõségben
1263  II,  86 |         Gurbincsra.~Az ám, csakhogy éppen itt fekszik a bökkenõ. Tisztességes
1264  II,  87 |                Szegeden lehessek.~Szegedi itt minden, amit csak a szem
1265  II,  87 |                  nagyvárosi életbõl nincs itt egy vonás sem.~Alacsony
1266  II,  87 |            hivatal nem hozza tévedésbe; õ itt a középkort képviseli.~A
1267  II,  87 |               tükre...~Milyen egészen más itt a levegõ, mint Szegeden;
1268  II,  87 |              Püspök-kert-ben. A szegediek itt egészen jól érzik magukat.
1269  II,  88 |                tinó, ökör lesz belõled, - itt okos emberek szalasztgatják
1270  II,  88 |                   pesti korzón, vagy most itt a kiállításon! szinte képzelem,
1271  II,  88 |                  utat. Megrezzentem. Ezek itt Coburg fõhercegnek néznek
1272  II,  90 |                  kérdezni kedveseiktõl.~- Itt is, ott is - felelt a Délibáb -;
1273  II,  90 |             mûvedet - folytatá Délibáb -; itt tudsz-e mármost kenyeret
1274  II,  91 |                 Hanem mit prézsmitálok én itt? Menjünk sorjában.~Alig
1275  II,  91 |               Miféle istenteremtése jöhet itt? Egy véka csöves kukoricába
1276  II,  93 |                mondja a belépõ paraszt. - Itt hozom az elveszett jószágot,
1277  II,  93 |                  vissza gazdájának, lakik itt és itt, azután lopja el
1278  II,  93 |                  gazdájának, lakik itt és itt, azután lopja el megint.
1279  II,  93 |             Beszéltél már M-th Kálmánnal? Itt van Pesten.~- Az aztán nagy
1280  II,  95 |                   idelenn, idelenn...~Biz itt sok mindenféle dolog történt.
1281  II,  95 |                utoljára látlak. Sose lesz itt város még fû se nõ itten
1282  II,  95 |                sírj kis lidérckém. Hiszen itt vagyok mellettetek és nem
1283  II,  95 |                  kérdett -, idegön vagyok itt!~- Az ám nagyon szögediesen
1284  II,  95 |               egyéb la.~- Mi járatban van itt kend?~- Egy unokagyereköm
1285  II,  95 |               istenverte görbe ország ez, itt ugyan meg nem keresi szegény
1286  II,  95 |                  hát feküdjenek le kentek itt az eperfa alatt. Tüstént
1287  II,  95 |                   a gazda meg az asszony, itt ne legyenek ám kigyelmetek.~-
1288  II,  95 |              Katica. Egy szegény poronty. Itt van a háznál.~Nagyot dobbant
1289  II,  95 |               asszony, ha idegenek vannak itt, még dicsekedni mer vele,
1290  II,  95 |            Lidérckém! Kelj föl, kelj föl, itt a nagyapa!~A gyermek fölriadt,
1291  II,  95 |                ütnek, vernek. Nem hagylak itt dehogy hagylak, szívvéremen
1292  II,  95 |                  hogy egy kis unokája van itt, valamivel nagyobb ennél,
1293  II,  95 |             valamivel nagyobb ennél, akit itt lát a tisztelendõ úr, hiába
1294  II,  95 |                tudom, õ kijöhet-e? Várjon itt egy kicsit.~A nyájas pap -
1295  II,  95 |             félénken mondja:~- Nem hagyom itt. Hazaviszem. Dehogy hagyom
1296  II,  95 |                 Hazaviszem. Dehogy hagyom itt, ahol elrontják. A világért
1297  II,  95 |              Göréb sógor. Gubó legyek, ha itt hagyom, ahol elkényeztetik.~
1298  II,  95 |                   hallod-e! Klári lelkem, itt vagyok ám...~A két szép
1299  II,  95 |            meggondoltam magam, nem hagyom itt többé; magammal viszem.~-
1300  II,  96 |             tegnap, hogy ne ízetlenkedjék itt az idén holmi erkölcstelen
1301  II,  97 |                fölé.~Igazi meleg még csak itt van a gyerekek közt. S e
1302  II,  97 |              kihûlt testeket fog találni.~Itt még szeretnek, hisznek.
1303  II,  97 |             hisznek. Szeretni, hinni egy. Itt még nagy este a Szilveszter-este,
1304  II,  97 |                utolsó nap az esztendõbõl. Itt még nem gondolkoztak arról,
1305  II,  97 |                   az utolsó óra az évbõl. Itt még nem tudják, hogy az
1306  II,  97 |                   kalandárium kedveért, s itt felejti Montedegói Albertet
1307  II,  97 |                 gyermekszobából. Olyan jó itt, olyan üde itt a levegõ.
1308  II,  97 |                   Olyan jó itt, olyan üde itt a levegõ. Igazítsd meg,
1309  II,  97 |                Elvégeztem pályafutásomat, itt vagyok, hogy megsemmisüljek.~-
1310  II,  97 |               kinyitván azokat így szólt: Itt a tavaszi ruha, emebben
1311  II,  99 |                Dick figyelmeztetett, hogy itt az utcai szobában lakik
1312  II,  99 |              fölkeresse. A kitûzött napon itt volt Londonban, de az indóházban
1313  II,  99 |           csillogó tûz gyúlt ki.~- Ki van itt? Ki ön? ön szólt itt hozzám
1314  II,  99 |                  van itt? Ki ön? ön szólt itt hozzám hazám nyelvén?~-
1315  II,  99 |                   földszinti boltos lánya itt e házban.~- Itt e házban? -
1316  II,  99 |              boltos lánya itt e házban.~- Itt e házban? - nyögé a beteg -
1317  II,  99 |                 házban? - nyögé a beteg - itt e házban? Oh, erre még rátérünk
1318  II,  99 |          hallgasson meg...~- Azért vagyok itt. Barátja tudni akarja minden
1319  II,  99 |                 tehát Mari oly nagyon. Ez itt a számûzött hõs, a karcsú
1320  II,  99 |                George! Lódulj ki odudból, itt van a híres woolwichi kuruzslójavasasszony...~
1321  II,  99 |              elfogadhatom-e? Holla! Éppen itt megy Dick!~Csakugyan Dick
1322  II,  99 |          könnyekre fakadva. - De nini, te itt hagyod állni a tiszteletre
1323  II,  99 |                    A 20-ik szám, nemde?~- Itt a kulcs és itt a húsz font.
1324  II,  99 |                   nemde?~- Itt a kulcs és itt a húsz font. De mi baja
1325  II,  99 |                tudósításokat: én várom be itt az urat.~Edith meg nem állhatta,
1326  II,  99 |        részletesebben beszélgethetne Mari itt tartózkodásáról.~- Igaz! -
1327  II,  99 |                   fátyla! - mondá Edith - itt feledte szegény.~A Mari
1328  II,  99 |              tudni, látni fogja azt, mert itt lesz keblemen, míg õt meg
1329  II,  99 |                   õt meg nem találtam, és itt azután is örökké, e napok
1330  II,  99 |                 miszerint Mari még mindig itt Londonban van: márpedig
1331  II,  99 |                Londonban van: márpedig ha itt van: szent, hogy föltalálja,
1332  II,  99 |                szó -, mert az a fickó már itt is van, s kész önt odavezetni,
1333  II,  99 |                 kezdé Pál -, hogy lakik-e itt, vagy lakott-e egy Berényi
1334  II,  99 |               Miss Berényit keressük...~- Itt Miss Berger lakik. Tán tévedés.~-
1335  II,  100|            rendkívüli lélek.~Mikor nemrég itt járt Jenkins író s az angol
1336  II,  101|            visszahozta; mert olyan szemes itt a rendőrség, hogy még tréfából
1337  II,  101|              szomszédját meglökve mondá: »Itt is egy címeres betyár. Üssük
1338  II,  102|           napsugár, madárdal, zöld lombok itt maradnak. A nyár teljes
1339  II,  102|               lenne megterítve; õk fognak itt táncolni harmatos csendes
1340  II,  103|                nem is én intéztem - hanem itt az öcsémé az érdem, szokta
1341  II,  103|        megkárosítani, s ahogy volt, úgy s itt beszéltem el nekik a kis
1342  II,  104|                 küszöbömön, mikor kelek.~»Itt vagy, nyomorult?«~»Itt vagyok« -
1343  II,  104|                    Itt vagy, nyomorult?«~»Itt vagyok« - mondja szenvtelen,
1344  II,  106|               megmozdítsa; annak úgy kell itt állni örökkön-örökké, ahogy
1345  II,  106|               csodák csodájának beszélték itt Szegeden, hogy a tizenkét
1346  II,  107|                 most merem csak kimondani itt a »hét történetében«. Igenis,
1347  II,  107|         mulatságosaknak.~Mozgásba hozatik itt minden talyiga és minden
1348  II,  108|                   mintha sóhajoktól lenne itt terhes a levegõ. Titokzatos
1349  II,  108|                 rám. Olyan kicsinek érzem itt magamat a nagy almáriom
1350  II,  108|                  távollétem alatt hagyott itt. Kiscsoltóról írják, ott,
1351  II,  109|                  én is szívesen töltöttem itt nyaranként.~- Hogyan, ön
1352  II,  109|                    Vegyük úgy, hogy nincs itt.~A szépasszony mosolygott
1353  II,  110|            mûvekbõl meríti, hogy annektál itt is, ott is, hogy az »Ellenállhatlan«
1354  II,  111|                 elõtte talán a paradicsom itt - a földön felejtett szebbik
1355  II,  112|                  valahol, az már nagy zaj itt, s összerezzen rá mindenki.~
1356  II,  112|               hogy köröskörül mindaz, ami itt van, egy szomorú koporsó,
1357  II,  112|                   Özvegyasszony házatája.~Itt lakik már évek óta, lemondva
1358  II,  112|                  S ezt az életet hurcolja itt, mint rab a láncát, napról
1359  II,  112|                  mindennap a »holnapot«.~»Itt ült õ ezen a széken...«
1360  II,  113|            irántatok való szerelem tartja itt lelkemet a földi rögökhöz
1361  II,  113|                   mondjad, hogy nem lakom itt, hogy nem ösmersz, mondj
1362  II,  113|                csak, »kis öregem«, mi van itt.~Abban az esti lapban pedig
1363  II,  113|                   Gábor. Nem, nem, hiszen itt áll megírva. Jó, hogy jössz,
1364  II,  113|                  Én hiszem, tudom, hogy õ itt lesz még ma.~- Te könnyen
1365  II,  113|                  be.~- Kegyelmes uram, te itt?~- Testestül-lelkestül,
1366  II,  113|                háborgatni fogom.~- Maradj itt, öcsém, mert amit mondani
1367  II,  113|                   veled. Neked okvetlenül itt kell lenned és hallanod.
1368  II,  113|                aztán?~- Aztán... aztán... itt állok, kimondom az igazat -
1369  II,  114|             emlékszem, említette is, hogy itt közelemben lakik valahol,
1370  II,  114|              kérdezzünk meg másokat. Íme, itt van Bonyvay tanár úr...
1371  II,  115|              gazemberje, hogy settenkedik itt!~A szónokló asszonyság magasra
1372  II,  116|              földbõl a kedves halottat, - itt van, bírja képét elevenen.~
1373  II,  116|                 csak ideiglenesen van még itt.~Ezerjófû vagy gyógyító
1374  II,  117|             azonban nem követelhetõ, hogy itt készüljön a lármás falak
1375  II,  117|                 Az ember azért érzi magát itt olyan otthon.~Azzal szép
1376  II,  117|                 német városban. De ha már itt vagy, bátyám, hát csak viseld
1377  II,  117|                    Ha egy félórát vártok, itt lesz, s ha én megkérem,
1378  II,  117|             egyesült státusokat képviseli itt.~- Sir, ön nagyon pontos -
1379  II,  117|               hozzá, a nagykövettõl.~- Az itt nem ér semmit, Sir.~- Hogyan?
1380  II,  117|                   már tizenhét éve vagyok itt.~- Nos és soká lesz bent
1381  II,  117|                tréfál velem. Nem látok én itt senkit.~- Látszik, Sir,
1382  II,  117|                   az idõ; senki sem fogja itt idejét várakozással tölteni.
1383  II,  117|              bámulatos pontosság.~- Igaz, itt minden embernek tíz perce
1384  II,  117|                polgármester, azontúl nem. Itt mindenki röviden mondja
1385  II,  117|               homlokára. - Ez nagy dolog. Itt sok fekszik... nagyon sok
1386  II,  117|             ördögbe is, hogyne érteném... Itt állami érdekek... messze
1387  II,  117|                 azonnal a rendõrfõnökhöz, itt a jegyem. Várjon, megírom.
1388  II,  117|                vajon tudhattuk-e, hogy ön itt van. S az ostoba szolga,
1389  II,  117|               ilyesvalamit kellene látnom itt. Ennél mi sem lehet érdekesebb.~
1390  II,  119|            csillag a mellén. Miként fogod itt hagyni menyasszonyodat,
1391  II,  119|                 azért kell elmennem, mert itt nem bírom bevárni a hosszú
1392  II,  119|              beutazok.~- De miként hagyod itt kedves városodat és kedves
1393  II,  119|                fogok utazni veled együtt. Itt már nem lehettünk egymásé,
1394  II,  119|                sokkal szebb volt, mint õ. Itt megszûnt a rang. Érezte,
1395  II,  120|                ember némi hetykeséggel. - Itt van a kormányzó úr a vármegyeházán,
1396  II,  120|             forradalmat csinál mindenütt, itt is háborút idézett elõ.
1397  II,  120|                 nincsen itten? Ah, ah, ön itt van! Semmi szónoklat, semmi
1398  II,  120|                 egy szóból is látom, hogy itt az önök tanintézetében kitûnõ
1399  II,  120|                  huszár esze gyorsan jár. Itt most már le kell játszani
1400  II,  120|            professzoromat illeti.~- Van-e itt közületek valaki, aki katona
1401  II,  120|             embereket. Micsoda szellem ez itt? Ön vadakat, tigriseket
1402  II,  120|                 vadakat, tigriseket nevel itt! Ezek a fiúk gonoszsággal
1403  II,  120|                pedig mi újság, jó öregem, itt, ezen a tájon?~Az öreg Dankó
1404  II,  120|                 hívatni a tanári kar elé, itt az igazgató nyilvánosan,
1405  II,  120|                  te pernahajder, jó, hogy itt vagy. Szép örömet értem
1406  II,  120|              kártyás lett. De a szerencse itt sem kedvezett neki. Midõn
1407  II,  120|                Azt nem teszem, hanem íme, itt van tárcám tartalmának a
1408  II,  122|        szállóhelye a színészeknek. Van is itt az én emeletemen vagy negyven
1409  II,  122|             beszédbe.~- Most hat éve volt itt elõször. Olyan gyönge volt,
1410  II,  122|              azóta minden évben húsvétkor itt terem ez a szegény asszony
1411  II,  123|                   Most még csak én vagyok itt, hanem mindjárt itt lesz
1412  II,  123|                vagyok itt, hanem mindjárt itt lesz hét testvérem közül
1413  II,  123|                    hogy föld alul. Van is itt már föld! A tenger alól, -
1414  II,  123|                   lóbálózott a szélben.~- Itt vagyok, édes uraim! - kiálta
1415  II,  123|            ugyanolyan tompán az elõbbi -, itt vagyok a fán, de már az
1416  II,  123|                 sem hatotta meg. Nem volt itt már semmi rendkívüli.~-
1417  II,  123|              végig.~- Akkor hagyjanak hát itt, jó uraim, itt várom ki
1418  II,  123|              hagyjanak hát itt, jó uraim, itt várom ki a fán, míg jön
1419  II,  123|               unokái!~- Forduljunk, fiúk. Itt nincs mit keresni többé.
1420  II,  123|           ébredjen, nyissa fel a szemeit; itt vannak a gyermekek.~Az öreg
1421  II,  123|           szolgabíróhoz, s felkiáltott:~- Itt van kérem az én kis unokám,
1422  II,  123|             Jelölje kend ki, melyik marad itt? Azonnal küldöm a feleségemnek,
1423  II,  123|                 háza elõtt van kigyelmed. Itt ez a két világos ablak!~
1424  II,  123|                amit olyan régen óhajtott, itt van a célnál, megtett érte
1425  II,  123|                   melyet most dehogy hagy itt többé, magával viszi, mert
1426  II,  123|                hiszen szomszédok vagyunk, itt a másik házban lakom.~-
1427  II,  123|                 el kell mennem. Félek, ha itt maradok, elrontom, amit
1428  II,  123|           mennyországban sincs különb. És itt lakik a kis Mariska. Vajon
1429  II,  123|            eltaszította onnan.~- Mit akar itt?~- Az én unokám az a kocsiban.
1430  II,  123|                   atyjával találkozott.~- Itt a Marie nagyapja... egy
1431  II,  123|               Csapó Mihályné háza, ez meg itt a kápolna. Nem, mégsem álom
1432  II,  123|            tartóztatott ott, hogy azalatt itt építhessenek.~- Úgy van,
1433  II,  123|                      Nálad van a kulcs?~- Itt van.~Kampós átvette a kulcsot
1434  II,  125|              Valóban ez már az arany por. Itt már közel kell lenniök valahol
1435  II,  125|                tartományban vagyunk; - de itt nem, és éppen azért érdekes
1436  II,  126|                     Hagyd el ezt a házat, itt lakik a sátán!...~Isten
1437  II,  127|            levelet kapott kedvesétõl, egy itt Budapesten tartózkodó lengyel
1438  II,  127|              fölkeresse. A kitûzött napon itt volt Pesten, de az indóházban
1439  II,  127|           csillogó tûz gyúlt ki.~- Ki van itt? Ki ön? Ön szólt itt hozzám
1440  II,  127|                  van itt? Ki ön? Ön szólt itt hozzám hazám nyelvén?~-
1441  II,  127|                   földszinti boltos lánya itt e házban.~- Itt e házban? -
1442  II,  127|              boltos lánya itt e házban.~- Itt e házban? - nyögé a beteg -
1443  II,  127|                 házban? - nyögé a beteg - itt e házban? Oh, erre még rátérünk
1444  II,  127|                  meg...~- Azért vagyok én itt; barátja tudni akarja minden
1445  II,  127|           Kozenszky, ha felnyitva szemét, itt pillant meg mellette? Oh,
1446  II,  127|                 tehát Anna oly nagyon! Ez itt a számûzött hõs, a karcsú
1447  II,  127|                   ott, karddal a kezében. Itt csak árnyék kard nélkül,
1448  II,  127|                    Oh, hogy nem volt most itt Bodner bácsi, útját vágni
1449  II,  127|                   odúdból, gyere hamar... itt van a híres wolwichi kuruzsló,
1450  II,  127|                 elfogadhatom-e? Ni, éppen itt jön az inas - kiáltá élénken.~
1451  II,  127|          könnyekre fakadva. - De nini, te itt hagyod állni a nagyságos
1452  II,  127|                    A 20-ik szám, nemde?~- Itt a kulcs és itt a pénz. De
1453  II,  127|                   nemde?~- Itt a kulcs és itt a pénz. De mi baja önnek?
1454  II,  127|                tudósításokat, én várom be itt azt az urat...~Mari meg
1455  II,  127|               Anna fátyla! - mondá Mari - itt feledte szegény.~Az Anna
1456  II,  127|              tudni, látni fogja azt, mert itt lesz keblemen, míg õt meg
1457  II,  127|                  kétségbe. Vagy meglehet, itt is van, de kimerülve, betegen
1458  II,  127|                szó -, mert az a fickó már itt is van s kész önt odavezetni,
1459  II,  127|              kezdé László -, hogy lakik-e itt, vagy lakott-e egy Palowszki
1460  II,  127|                 kisasszonyt keressük...~- Itt Berger kisasszony lakik. -
1461  II,  129|                fekete kisasszony«, az jár itt, sötét ruhában lebeg a környék
1462  II,  133|            álmosan. - Ha rab vagy, tartsd itt az orrodat; most pedig eredj,
1463  II,  134|                embere vagy is. Most pedig itt van tíz forint - végy rajta
1464  II,  134|                vágyódtam.~- No, hát akkor itt a parulám.~Nyomban ott kifogták
1465  II,  134|                  semmit? Hát ki parancsol itt már?~Hallatlan ez. Immár
1466  II,  134|                 hanem õk, a régi urak még itt vannak, s amíg itt vannak,
1467  II,  134|               urak még itt vannak, s amíg itt vannak, még a fûnek is úgy
1468  II,  134|                tehát Vácon a parton, - de itt viszont az a kérdés merül
1469  II,  134|           székeikre, hogy ugyan mit lehet itt még mondani...~Az a fiú
1470  II,  135|                  egyedül van. Férje nincs itt.~Tizedik nap~- Ma igazán
1471  II,  136|               fogadtatása ez, amelyben én itt részesülök, aki nem vagyok
1472  II,  136|                   kellemessé tenni minden itt töltött órámat.~Hálátlan
1473  II,  136|                 is a népkerti tóban, hogy itt lakhatnak. Zöldebbnek látom
1474  II,  136|           Zöldebbnek látom a füvet, amely itt nõtt, és rózsaszínû ruhába
1475  II,  136|               szõlõfürtöt február közepén itt ebben a faluban, ahol tíz
1476  II,  137|                 ismét folytassam.~Hát biz itt szép élet van. Jó bor, jó
1477  II,  137|              vágyódunk egyhamar, mert biz itt a szerelem rózsafája is
1478  II,  137|                   herceg udvarol neki, ki itt Svarcz név alatt fürdõzik
1479  II,  137|                 velök piszkos csemetéjét.~Itt van a híres festõ Makart
1480  II,  137|              nyavalyás Bismarck gyerek is itt van, de bizony nem láttuk,
1481  II,  138|            találok én neked másikat. Lesz itt elég.~Talált is mindjárt
1482 III,  1  |                   sóhajtasz föl: »Hát még itt is emberek laknak?«~A vidék
1483 III,  1  |                  geográfiai helyzet, mint itt.~A Csemezék Krisztina nevû
1484 III,  1  |                    Az öreg bányagróf lesz itt, meg a Csutkás professzor.~-
1485 III,  1  |              száját ilyenekben, nem is az itt a baj, mintha nem akarná
1486 III,  1  |                valami gézengúz elkaparja; itt találja készre, mint ahogy
1487 III,  1  |                 és apja felé.~- Azon szív itt van, Stevo - kiáltá lelkesedve -,
1488 III,  1  |              Stevo - kiáltá lelkesedve -, itt találtam meg, a Krisztina
1489 III,  1  |                    Ne jöjj el, maradj el… itt olyan sor esett, hogy láttára
1490 III,  1  |             Átkozott vén fickó… De csitt! itt jõ… Még meg találja hallani.~
1491 III,  1  |                    Köszönöm - szólt -, de itt átkozott hõség van. Hol
1492 III,  1  |                    lassú hangon felelé:~- Itt az atya beszél, uraim, nem
1493 III,  1  |            valóságos testvéri lánccá forr itt össze, csakhogy sajátságos
1494 III,  1  |                   a leány ujjára húzta.~- Itt van, Krisztina, ez a gyûrû!
1495 III,  1  |                  Istenem, hátha csakugyan itt terem…«~Csutkás úr ilyenkor
1496 III,  1  |                  Krisztina, nem hagyhatom itt õket… a fiúkat… a tanítványaimat,
1497 III,  1  |               bokrokat, - csak õ nem lesz itt soha többé.~Ha aztán ezeknél
1498 III,  1  |                    Amint van is. Mindjárt itt lesz.~- Kicsoda?~- Hát bizony
1499 III,  1  |               hála istennek elég, de csak itt felejtette az asztal csücskén.~-
1500 III,  1  |                sem megy ma. Jó helyen van itt. Anika a kamrában vet majd