Rész, Fejezet

1001  II,  26 |           mint az adoma meséli rólad, mikor levélvitelre rendel a bíró
1002  II,  26 |             sem ártana megpirongatni, mikor más embertársát a vallása,
1003  II,  26 |             tör magának szorgalmával, mikor a te fiad nagy lomhán várja
1004  II,  26 |      eshetõségének tegyen ki valakit.~Mikor aztán minden el volt rendezve,
1005  II,  26 |              lent hagytam a batyumat, mikor az ócska tollut néztem a
1006  II,  26 |              nehéz nyavalya jött rám, mikor egyszer az úton megéreztem,
1007  II,  26 |               esze, hogy kioldódzott, mikor már kenyértörésre került
1008  II,  26 |             adtam oda neki a bõröket.~Mikor hazaértek, az udvaron a
1009  II,  27 |          VÖRÖSMARTY A FINÁNCCAL?~1877~Mikor a jó magyar szűzdohány iránti
1010  II,  29 |              ha az ebéd még nem kész, mikor hazajõ. De most ez egyszer,
1011  II,  29 |        hallgatott rájok papa és mama, mikor beszéltek! Oh, de boldogok
1012  II,  29 |              tud-e õ olvasni? Hahaha! Mikor volt az már!~Vilmácska egészen
1013  II,  32 |         kereskedõ nem volt a boltban, mikor kiválasztottam.~ ~3. TANÁR
1014  II,  33 |        ellentétben van ülepével; mert mikor a baloldalon ült, a jobboldallal
1015  II,  33 |        vághatott a világ sora fölött, mikor az elsõ hírlap, melyet 20
1016  II,  33 |              volt. Mindig mosolygott, mikor beszélt.~- Lássák az urak.
1017  II,  33 |               uram, ez a dolog sorja, mikor a némettel szóba állunk.~
1018  II,  33 |             mekkora lõn csodálkozása, mikor a jeles férfiú, ki most
1019  II,  33 |        Atyámat.~- Tehát csakugyan! és mikor halt meg?~- Másfél év elõtt.~-
1020  II,  33 |                s éppen távozni akart, mikor a »Vicegespán« az övéhez
1021  II,  34 |              hárman keservesen sírni! Mikor kisírták magukat, az öregek
1022  II,  34 |            szerencsésen megszabadult. Mikor pedig az öregek hazajöttek
1023  II,  34 |         távozott el egyedül hazulról. Mikor mindketten megnõttek, akkor
1024  II,  34 |        kellene lennem, ha azt várnám, mikor önmagam is félrevetem bizonyítványait.
1025  II,  36 |              egyetem nagy ünnepélyén, mikor a feladott jogtudományi
1026  II,  36 |              látván akkor riadni fel, mikor egész lándzsát döfnek szívébe,
1027  II,  36 |              lándzsát döfnek szívébe, mikor már rendesen késõ.~Nem mondom
1028  II,  36 |          tudni fogjátok, mit tesz az, mikor a vasgyúró azt mondja: meg
1029  II,  36 |           keze, mit használ az nekem, mikor a pénzem már akkor elpárolog? -
1030  II,  37 |               otthon kedvenc eledele, mikor este megjött, hanem ahelyett
1031  II,  37 |         nehézséget találhatott abban, mikor megkezdte. Természetesen
1032  II,  38 |      hallottam már errõl a háborúról, mikor az ispán és a pap beszélgettek
1033  II,  38 |           idegen úr éppen akkor jött, mikor lemenõben voltak. Egy napot
1034  II,  38 |             hallotta úgy éjfél táján, mikor a báró elkísérte vendégét,
1035  II,  38 |            hogyan jutott a tárcájába. Mikor másnap a század katonaság
1036  II,  38 |         kértem az istent térdenállva, mikor a katonák a szobába mentek,
1037  II,  38 |              az emberek közönyössége. Mikor a haza van veszélyben, akkor
1038  II,  39 |                  Hol jártál? - kérdi, mikor már messze elhagyta az egyik
1039  II,  39 |               mindig följebb följebb; mikor a szívhez ér a hideg és
1040  II,  40 |               szép élet fejlõdött ki. Mikor a rokonok korán reggel megérkeztek
1041  II,  41 |   hunyorítással hallgatásra intett.~- Mikor szokott rád jönni a hidegláz?~-
1042  II,  41 |          hallottad már azt az esetet, mikor Patay bácsi a csatatéren
1043  II,  41 |            Mucius Scaevola állhatott, mikor a máglyára nyújtott keze
1044  II,  42 |             vagy aki grimaszt csinál, mikor az isteni italt immel-ámmal
1045  II,  43 |         lefeküdt és reggelre meghalt. Mikor reggel a szolgálóm benyitott,
1046  II,  43 |               valóságos kis rebellis. Mikor egyszer tavaly õexcellenciája
1047  II,  43 |            éppen abban a pillanatban, mikor a tanító kiosztani készül
1048  II,  43 |            még talán a légy röpte is.~Mikor mind együtt volt a jegy,
1049  II,  44 |          éppen az ágy mellett volt; - mikor ide ért s azt is kikutatta,
1050  II,  45 |            hívatta Szemenoff Feodort. Mikor az eztán délután audienciára
1051  II,  45 |             páráját.~Ez a kutyahalál, mikor a cárnõnek reggel jelentették,
1052  II,  45 |          ÁLLATOK A MUSZKA HADSEREGBEN~Mikor nemrég az orosz fõhadiszálláson
1053  II,  45 |        kinyalta magát.~Az ebéd alatt, mikor is egyik a tábornok jobbján,
1054  II,  46 |              De hogyne árulna többet, mikor olyan jó szelíd arca, olyan
1055  II,  46 |             fejét, de csak akkor már, mikor a nagy úrnõ megszólítja.~-
1056  II,  46 |      pocsékold.~- Oh, kegyelmes úrnõ, mikor az nekem annyi sok Talán
1057  II,  46 |          kislányom. Hallgatlak.~- Oh, mikor olyan nehéz azt elmondani,
1058  II,  48 |          kamasz akkor lészen emberré, mikor már a kaszát kezeli. Nem
1059  II,  48 |               ünnepélyes pillanatban, mikor a király jött, õfelségét
1060  II,  48 |            ebéden Garay Máté uram is, mikor a szolgáló bejött megmondani,
1061  II,  49 |  szõlõhegyükön éppen annyi bor terem, mikor középtermés van, hogy minden
1062  II,  49 |          akarok, Vámbéry Ármin fogta, mikor mint török dervis künn utazgatott
1063  II,  51 |      Becsületemre mondom, sir Lamiel, mikor én olyan fiatal voltam,
1064  II,  51 |   találkoztunk, és vasárnap egy hete, mikor ön az utcán követett. Akar
1065  II,  51 |             tönkrejuttatta kedvese, s mikor már szegényül maradt, ott
1066  II,  51 |         beszéltek azokról az évekrõl, mikor még annyi pénze volt, és
1067  II,  52 |         nyomtatásba az õ keresztneve, mikor más keresztény lélekre egy
1068  II,  52 |         Népszínháznál.~- Szent isten! Mikor?~- Már egy hét elõtt.~Hallgatva
1069  II,  53 |               csak olyan idõk jöttek, mikor az emberek egy napon úgy
1070  II,  53 |               himlõ e rózsás arcokon!~Mikor kiterítették a feketével
1071  II,  53 |                De az anya nem alszik. Mikor minden lecsöndesül, kisuhan
1072  II,  54 |     pillanatban, hogy hajh! volt idõ, mikor félreértettük egymást, volt
1073  II,  54 |      félreértettük egymást, volt idõ, mikor a két testvérnemzet egymást
1074  II,  54 |             mégpedig abban az idõben, mikor Gömör megye is el volt foglalva
1075  II,  54 |               gyaur! még nevetni mer, mikor egy igazhívõ muzulmán a
1076  II,  54 |              mi volt apátok, anyátok, mikor már elvesztitek. Bezzeg
1077  II,  54 |            kisasszonyát.~Este azután, mikor minden elcsendesült Putnok
1078  II,  54 |             Borbála is felgyógyult, s mikor egy év múlva Putnoki Pajkos
1079  II,  54 |            Azon az emlékezetes napon, mikor Imre Balassához hozta, Balassa
1080  II,  55 |               lófark bokréta. Hát még mikor temetéseknél vagy tüntetések
1081  II,  55 |               ablaka alatt, úgy, mint mikor egy nehéz test esik le a
1082  II,  57 |         legalább nem azon idõpontban, mikor õ arra járt.~Ezen átkozott
1083  II,  57 |            várakozzék csak kissé! Még mikor a Hyde-park mellett mentem,
1084  II,  58 |        mennybolt, nevettek a virágok, mikor a Rékiék Borcsája született.
1085  II,  58 |             szebbé, kedvesebbé tette.~Mikor olyan futkározó, pajkos
1086  II,  58 |              a házak elõtti padokra s mikor már a falu dolgát olyan
1087  II,  60 |                Még alig volt hétéves, mikor atyja elhalt, a szép, kényelmes
1088  II,  60 |     mindekkoráig még nem volt virága.~Mikor meghalt az öreg, akkor is
1089  II,  60 |               megmondták, mit tegyen.~Mikor fölébredett, eszébe jutott,
1090  II,  60 |              tudom - szólott Szabóné, mikor a hintó elrobogott.~S aztán
1091  II,  60 |             és mi határtalan az öröm, mikor drága anyjának kebelén pihent,
1092  II,  60 |             virágot. És, ah borzalom! Mikor metszette, mikor megérintette,
1093  II,  60 |            borzalom! Mikor metszette, mikor megérintette, lehulltak
1094  II,  60 |               Vagy kétszer ismételte, mikor végre belépett a palota
1095  II,  60 |         közelében volt, s várta, hogy mikor riad fel az árva. Az meg
1096  II,  60 |           városba orvosi segítségért.~Mikor az orvossal visszatért,
1097  II,  60 |               magáét: Adós, fizess!~S mikor aztán nem gyõzte várni Szabónét
1098  II,  60 |              Mindketten felrettentek, mikor a háziúr belépett.~- Na,
1099  II,  60 |            lárma keletkezett. Hogyne, mikor a háziurat saját házából
1100  II,  60 |               sem tudott. Nem érezte, mikor a grófnõ hozzálépett, megcsókolta
1101  II,  60 |               homlokát, nem hallotta, mikor anyai részvéttel kérdezte: -
1102  II,  62 |              udvariasan kérdé tõle:~- Mikor utazik vissza e hajó?~A
1103  II,  65 |              A legelsõ napon történt, mikor Grenoble utcáin és közhelyein
1104  II,  65 |         katonai tisztének megfelelni; mikor Grenoble asszonyai és leányai
1105  II,  65 |            tisztjét?~Butykos Gábor...~Mikor Laci gróf végigolvasta e
1106  II,  65 |             mindig meg sem mozdult, s mikor a gróf egészen eléje lépett,
1107  II,  66 |            rendesen ő volt az áldozat mikor Kajláék egymással perlekedtek.
1108  II,  66 |            visszaemlékezett, hogy még mikor jó anyja élt, hányszor mesélt
1109  II,  67 |        árnyait akkor látom legjobban, mikor - férje nyakára hajolva
1110  II,  67 |               s alá néha órákig, vagy mikor összezördülnek valami felett,
1111  II,  67 |              nemigen beszélt senki, s mikor én hoztam fel, nemigen hallgatott
1112  II,  68 |               Marosi Zsiga hány éves, mikor született? azt éppen úgy
1113  II,  68 |           tudja senki, mint azt, hogy mikor fog meghalni. A keresztelõlevél
1114  II,  68 |            látszik sokat gondolkozik. Mikor háromnegyed ötre felkel
1115  II,  69 |           diák ösmerte már tavalyról, mikor még az igazgató viselte;
1116  II,  69 |               meg, hogy negyven diák, mikor a tanár nincs bent, így
1117  II,  69 |          szedik az adót mindenfelé.~*~Mikor a nagytiszteletû urak megkerültek,
1118  II,  70 |        délelõtt semmi dolgom nincs. S mikor kihajlom az ablakomon, s
1119  II,  70 |    pásztorregék kora oly rég tûnt le; mikor az ifjú örökké szeretett,
1120  II,  70 |      takarítónõtõl.~- Megálljon csak. Mikor a Sunyi sógorék azt a nagy
1121  II,  72 |           Aztán mit ért, ha látta is, mikor mindig oldala mellett az
1122  II,  72 |               idõsb Kéredy Péter fia. Mikor otthon a kis székvárosban
1123  II,  72 |               féltékeny volt.~Hát még mikor a helyi élclap oly tárgyú
1124  II,  72 |             lábainál fekszik bennem.«~Mikor Miksának kezébe jutott a
1125  II,  72 |               pletyka városban? Aztán mikor betegen, seblázban fog feküdni,
1126  II,  72 |              a nagy szárnyas ajtónál, mikor a csengettyût meghúzta,
1127  II,  72 |   csinálhasson õ egy kapitális juxot, mikor az úgysem kerül semmibe.
1128  II,  72 |             úr is emlékezett rá, hogy mikor õ harminc év elõtt elõször
1129  II,  72 |             élt az újoncozásnál, hogy mikor a legidõsb Árkádira került
1130  II,  72 |           levélfélét a postára: aztán mikor már odaér a levélgyûjtõ
1131  II,  73 |              szállnak föl a levegőbe; mikor semmi füst nem jő tömött
1132  II,  73 |             János úr a politika egén.~Mikor aztán összevissza olvasott
1133  II,  73 |            utolsó garasunkat is...~És mikor már távozik, még folyton
1134  II,  75 |         hideglelésbe a kedvemért. Ma, mikor Kvart úr elõ fog jönni,
1135  II,  75 |            Mondok az uraknak valamit. Mikor jön önre a láz, spektábilis?~-
1136  II,  76 |              ilyen sokat beszélni, de mikor néha olyan érdekes, mint
1137  II,  76 |                uram, arra nézve, hogy mikor kelljen születnem. Az egy
1138  II,  76 |           tõlem, hogy most születtem, mikor a regényesség kiveszett
1139  II,  76 |         kellett volna világra jönnöm, mikor még napirenden volt a nõszöktetés
1140  II,  77 |               ki nem is gondolta tán, mikor e kis krónikát olyan szépen
1141  II,  78 |         FELESÉGEMET~1878~Tegnapelõtt, mikor Törs Kálmánt azzal akartam
1142  II,  78 |              múl napokban Budapesten, mikor mint valóságos eleven ember
1143  II,  78 |         Európában!~De hát én istenem, mikor házasodtam én meg?~Annyi
1144  II,  78 |             másikba pedig a tojást, s mikor a víz habhegyeket hányva
1145  II,  78 |         bedobta az - órát s azt, hogy mikor telik le a hetven perc,
1146  II,  79 |          mértékben, mint tegnap este, mikor azon vettem észre magamat,
1147  II,  79 |        vagyunk.~Úgy is vettük; kivált mikor borozás közben egy kis londoni
1148  II,  80 |           vannak azok a régi jó idõk, mikor még urak voltunk.~- Messze,
1149  II,  80 |        Vilmost megkapja pemzli-nek.~- Mikor láttad utoljára? - törém
1150  II,  80 |               mely kedélyemet uralta, mikor e cikk írásához kezdtem.~
1151  II,  81 |          tréfa lesz az most mindjárt, mikor egyszerre csak átnedvesül
1152  II,  82 |          suhanc az apjának: Hej, apó, mikor lesz az a nap, hogy én úgy
1153  II,  82 |            egész karácsonyig.~- Aztán mikor lesz már az a karácsony?~-
1154  II,  83 |   szemkápráztató játékot végignézzem, mikor a banda megszólalt, s elkezdõdött
1155  II,  84 |          Szegény jó anyámat vitte el.~Mikor hazaérkeztem Budapestrõl,
1156  II,  84 |                Mert hej, lelkem úrfi, mikor én a maga bátyjával, a nagyságos
1157  II,  84 |                s vagy négy hét múlva, mikor már semmit sem gyanított,
1158  II,  85 |              nagyot loccsant a vödör, mikor a vízbe ért. Egy haldokló
1159  II,  85 |              aranyat adtak neki érte. Mikor hébe-hóba egy-egy szállítmány
1160  II,  85 |           csillog, éppen mint hajdan, mikor a bankóit számlálgatta.~
1161  II,  85 |             egyik markából a másikba. Mikor az estharang megszólal a
1162  II,  85 |            1879~Utique nagy dolog az, mikor az ember árva tót diákból
1163  II,  85 |              a becsülettudás.~Hát még mikor aztán befogatta a két prüszkölõ
1164  II,  86 |         körülbelül kilenc esztendeje, mikor az a nóta járta: Kiszáradt
1165  II,  86 |              nevelésû vendég. Hát még mikor az ezüsttel hímzett vörös
1166  II,  86 |        mulatott Kolokán közköltségen, mikor a hetedik nap elõjött, az
1167  II,  86 |           legyet kell beszorítania, s mikor visszajõ, a legyet elevenen
1168  II,  87 |               évre az assentatio-nál, mikor egy-egy megtermett, délceg
1169  II,  88 |           hátulról, mert megérdemli s mikor aztán megnézted, bátran
1170  II,  88 |           volt nekem mindétig igazam, mikor semmire sem becsültem a
1171  II,  88 |       nevükkel, s akkor sült ki csak, mikor már szívem megszerette õket,
1172  II,  89 |               A fiatal elegáns úrnak, mikor fölolvasásomat bevégeztem,
1173  II,  93 |             kutyát csütörtökön hozta, mikor már a harmadszori hirdetés
1174  II,  95 |           Minek halasztotta továbbra, mikor már úgyis benne volt? Legalább
1175  II,  95 |               össze egy nagy kendõbe.~Mikor végigment a csónakon a palánk
1176  II,  95 |               bevárni az estét, aztán mikor lehunyják felhõk alatt szempilláikat
1177  II,  95 |             gyerekeket új otthonukba.~Mikor elvált tõle, úgy érezte,
1178  II,  95 |           vitte s harmadnapra délben, mikor éppen harangoztak, már hárman
1179  II,  95 |          eredt velük valami úrféle, s mikor elmondották, mi a kívánságok,
1180  II,  95 |            Botos Ferenc uram, hát még mikor a csomagot kibontva, Klárika
1181  II,  95 |          iskolába járnak s esténkint, mikor az a munkáról visszatér,
1182  II,  96 |           Nincs annak mása a világon.~Mikor az megereszkedik s csurog
1183  II,  96 |              hogy is vóna erõ bennök, mikor mind olyan nyápic hölgyecskék;
1184  II,  96 |          világon minden. S mostanság, mikor valamennyi asszony jó komédiásné,
1185  II,  96 |                Csak a vérem forr föl, mikor látom, hogy mennyire vak
1186  II,  96 |          sötét éjszakát mutatgatsz...~Mikor már vagy négy napig használta
1187  II,  96 |               csak szép produkció az, mikor Serpolette imígy kokettíroz
1188  II,  97 |              már ilyenkor újév táján, mikor már nincs messze a haragos
1189  II,  98 |               ki nem ejtés alakjában. Mikor a seprûvel megnáspágolta
1190  II,  98 |            kecsegtetõ reménység, hogy mikor Rónaszékit a „Kis Faust”-
1191  II,  99 |              kereskedésben. - Hát még mikor olyan elegáns ember lép
1192  II,  99 |              ez egy csodálatos nyelv, mikor hallom szegény barátomtól.
1193  II,  99 |              a nap ablakomon délután, mikor azelõtt reggel sütött?~-
1194  II,  99 |            fûszál; azért olyan véres, mikor leáldozik.~(Oh, hogy nem
1195  II,  99 |           akkor nem találja az ember, mikor szüksége van rá, hogy megtalálja.
1196  II,  99 |         milyen szemeket meresztettem, mikor egyszerre megszólít jóízû
1197  II,  99 |            tükörben nézte szép arcát, mikor fésülködött hányszor megfogta
1198  II,  99 |         bolondítja õket a Pali öcsém, mikor hát ezen kérdezõsködõ levél
1199  II,  99 |              jött, kezét visszahúzta, mikor meg akarta fogni, kevesebbet
1200  II,  99 |             mondá és most elpirult -, mikor beteg volt ön. De minek
1201  II,  99 |           forrón óhajtanak valamit, s mikor már megvan, kifogyhatatlanok
1202  II,  99 |          éppen a kapuban ácsorgott, s mikor Pál elõadá, hogy egy hölgyet
1203  II,  99 |           áthidalja egy következõhöz?~Mikor a Newton utcai házhoz értek,
1204  II,  99 |               benne, hogy végignézze, mikor a hideg ajkakat elõször
1205  II,  99 |             akkor fog kezdõdni a nap, mikor Dick jónak látja reggel
1206  II,  100|        hadvezérek kardját ez élesíti.~Mikor H...th Elek volt a mi vármegyénkben
1207  II,  100|          virágbokrétát küld az ember.~Mikor aztán H...th után M...th
1208  II,  100|   általánoshoz, maga sem veszi észre, mikor egy napon arra ébred, hogy
1209  II,  100|              az már rendkívüli lélek.~Mikor nemrég itt járt Jenkins
1210  II,  101|           elmondani sem volt érdemes.~Mikor a Hatvani utcai lázadás
1211  II,  101|            révébe reménykedtem jutni, mikor tegnap egy hete egyszerre
1212  II,  101|               már neki volt hegyezve, mikor a jobboldali szomszédom,
1213  II,  101|               is tudtam volna szólni, mikor pallosként lebegett fölöttem
1214  II,  101|           Szinte restelltem a dolgot, mikor egyszerre pompás ötletem
1215  II,  101|         Dehogy szabadultam, dehogy...~Mikor délután új botot vásárolva
1216  II,  103|            gyereket lopni e napokban, mikor ingyen is kapott az ember
1217  II,  103|          vacsoráltunk a Prófétában -, mikor össze nem vesztünk a jegyzõkönyvek
1218  II,  103|           közepén egy foga hiányzott, mikor magamhoz vettem, s mai napig
1219  II,  104|           hóna alatt onnan datálódik, mikor tavaly az újszegedi hídon
1220  II,  104|               a csecsemõ szempilláit.~Mikor tarkabarka pólyáiból kivették,
1221  II,  104|               Penész a rózsabimbón...~Mikor megtanult járni, - az elsõ
1222  II,  104|            bevár reggel a küszöbömön, mikor kelek.~»Itt vagy, nyomorult?«~»
1223  II,  106|             vastagabb inakat, úgyhogy mikor az beforrt, olyan lábuk
1224  II,  107|        találni fog alkalmas szállást. Mikor a hivatalba megy reggelenkint,
1225  II,  108|               reád gondoltam az este, mikor benyitok rideg szobámba,
1226  II,  108|               egykor talán a Jókaiét, mikor tízmillió forint volt a
1227  II,  108|           drága emlék felét.~Istenem, mikor még nekünk ebbõl a hajból
1228  II,  110|              az irodalmi plágiumokat, mikor magam is plágiumot akarok
1229  II,  110|             hogy a pozsonyi sétányon, mikor Deák is ott sétált követtársával,
1230  II,  111|             Boldog, ha délutánonkint, mikor a konfráterek ott fenn celláikban
1231  II,  111|  emlékeztetője és fenntartója legyen, mikor ő már fent a föld felett
1232  II,  111|               hanem a mamácska nem, s mikor nagy fenyegetéssel mondja,
1233  II,  111|            voltát! Hiszen a minap is, mikor a drága kínai vázát ledöntötte
1234  II,  111|            nem számíthat elnézésre, s mikor a mama véletlenül nincs
1235  II,  111|         édesebbet csókolhasson rajta, mikor hazajön, s meghallja, hogy
1236  II,  111|               hogy a bébé jó volt.~És mikor a »petite maman« végre hazajön,
1237  II,  112|               a híre sem jött évekig. Mikor aztán a kis Péter öt éves
1238  II,  112|     átmelegedni.~Milyen hat hónap az, mikor az a fiú távol van!~És milyen
1239  II,  112|            milyen másik hat hónap az, mikor az a fiú az apáról cseveg
1240  II,  112|              hát hogyne láttad volna, mikor együtt voltatok! Szeret-e?
1241  II,  112|        mondott-e neked rólam valamit, mikor haragos volt, vagy amikor
1242  II,  113|              családodért, értem?~- De mikor abszolute semmi mondanivalóm.~-
1243  II,  113|                hanem az történt, hogy mikor tekintetes Domándy Gábor
1244  II,  113|              a piros széken fog ülni, mikor neki csak a boldogtalanság
1245  II,  113|           õrülve.~- Meg voltam akkor, mikor reád hallgattam. Ezentúl
1246  II,  114|            LEGJOBB DIÁK~1881~- Rajz -~Mikor a mostani lakásomra költöztem,
1247  II,  114|            valának eresztve, kivévén, mikor a szolgáló a szobát szellõztette.
1248  II,  114|             közelemben lakik valahol, mikor a minap az öt forintot kérte.~-
1249  II,  114|            egyetlen könyve sem, uram. Mikor megjön az év elején, alig
1250  II,  114|       kufferjét leemelni a fiákerbõl, mikor elmegy haza az év végén,
1251  II,  115|            csak tûrte egy darabig, de mikor szája egészen kiszáradt,
1252  II,  115|           Tolvaj egy falat végett. De mikor ez az egy falat kínokat
1253  II,  116|              hát csoda-e ez a túlság, mikor két nagy szeretetnek az
1254  II,  116|         csupán a környezet kifolyása.~Mikor esténkint hazajön a mezõrõl,
1255  II,  116|              mint egy szarka. Hogyne, mikor a Rózsa néni olyan jól tud
1256  II,  116|               ha netán kellene még...~Mikor Rózsa néni kimegy, hogy
1257  II,  116|                 Ezt! ezt! - kiáltá, s mikor lefejté kezeit a szép özvegyasszony
1258  II,  117|          halom volt már a szobájában. Mikor kifogyott a magyar és német
1259  II,  117|                Hiú álom! Futó bolond! Mikor leszel te osztályfõnök,
1260  II,  117|             te csak ily magas polcra, mikor már a köszvény fogja a lábadat
1261  II,  117|              végén ott volt rendesen: Mikor indulsz az amerikai nagy
1262  II,  117|               megörült Pali bácsinak, mikor meglátta, majdhogy a nyakába
1263  II,  117|  gombolyíttatott le a kabátcsere-ügy, mikor aztán Stefit azzal bosszantották,
1264  II,  117|             esik meg a világon!~Vajon mikor térnek vissza õrá. Hogy
1265  II,  117|       középkorban - szólt Andrássy -, mikor még nem volt távirda, posta,
1266  II,  117|                a nyugalomhoz.~Miklós, mikor pénzét összeolvasta, nagyon
1267  II,  117|    külsõségeit szerencsésen egyesíté.~Mikor megkapta a nagykövet levelét,
1268  II,  117|              õ tökéletes szépségéhez.~Mikor Miklós belépett a terembe,
1269  II,  117|      töprengett magában Miklós. - Hát mikor voltak ezek az emberek Bugy-Kutymándfalván,
1270  II,  117|            hogy is fogunk mi megélni. Mikor ön csak egy szegény királyi
1271  II,  118|               kalandjairól.~Délelõtt, mikor még alszom, a statisztikai
1272  II,  118|              Szegedi Napló«-t délben, mikor hozzám jön, rendszerint
1273  II,  118|       származó jogászokat.~Emlékszem, mikor elõször maradtam adós, pirulva
1274  II,  118|              valami fejedelem volnék.~Mikor jogász voltam, akkor is
1275  II,  118|          magadról egészen lemondva:~- Mikor majd fõispán leszel odahaza...
1276  II,  118|               királynak sincsen több.~Mikor az elsõ rossz szárnypróbálgatást
1277  II,  118|          boldoggá tesz, én nem bánom.~Mikor jössz, lábujjhegyen lépkedsz,
1278  II,  118|        forintomon, látom az ablakból, mikor jössz, és leolvasom az arcodról,
1279  II,  120|            ifjú, gyermek; emlékszünk, mikor édesapánk az első magyar
1280  II,  120|            azt az időt is jól tudjuk, mikor meg volt hagyva a tanár
1281  II,  120|            olyan gúnyos volt az arca, mikor ezt kimondta, és úgy ragyogtak
1282  II,  120|             éreztük, hogy fáj valami. Mikor a »Szózat«-ra gyújtott rá
1283  II,  120|         magukat vasárnapi burkolatba.~Mikor mindnyájan kiöltözködve,
1284  II,  120|            viselte ezt a címet akkor, mikor mi születtünk?...~De ha
1285  II,  120|           bosszúsak voltak. Hogyisne, mikor otthon azalatt elhûl a leves
1286  II,  120|            meg nekem a történelembõl, mikor uralkodott Lipót császár?~
1287  II,  120|               mint egy gyermek.~Hanem mikor aztán újra lement a lépcsõkön
1288  II,  120|                Az iskolai élet végén, mikor az érettségi vizsgát letették,
1289  II,  121|         iránti ragaszkodás példáival.~Mikor 1857-ben divat lett megtagadni
1290  II,  121|               is, marad is még; hanem mikor a tulkokat is el akarták
1291  II,  121|             ha »a kormányzó hazajön«.~Mikor - nem nagy ideje annak -
1292  II,  121|               Elvörösödött az öreg, s mikor Németh Albert eltávozott,
1293  II,  121|               is hisz a mamelukokban. Mikor most nemrég díszpolgárrá
1294  II,  121|               a gonosz praktikájukat, mikor már készen lesz az album,
1295  II,  122|            mert fölmenni egész estig. Mikor a mama meglátta ott este,
1296  II,  123|         TÖRTÉNETE~1881~I. A MENEKÜLŐK~Mikor az árvíz elborította Szegedet,
1297  II,  123|      gyerekeket. Mért is ne adná oda, mikor ott jobb dolguk lesz! Õmellette
1298  II,  123|                 Elsõ kérdése az volt, mikor eszmélethez jutott:~- Micsoda
1299  II,  123|                még a régi jó idõkben, mikor nem voltak vasutak; fuvaros
1300  II,  123|               már november hava volt, mikor végre megérkezett Rimaszombatba,
1301  II,  123|              mérföldnyi utat, s most, mikor már csak egypár lépés, erõt
1302  II,  123|               mert nem élhet nélküle.~Mikor az ablakhoz ért, már akkor
1303  II,  123|             amely elõtt õgyeleg, hogy mikor valamennyi gazdája együtt
1304  II,  123|               de éppen akkor ért oda, mikor már az inas becsapta a hintó
1305  II,  123|               hétig volt ott az öreg, mikor felépült a józsefvárosi
1306  II,  123|         együtt. Az egész háznép sírt, mikor a jó leányka elment, csak
1307  II,  123|           Velünk lesz az isten.~Hanem mikor azután ott ültek a vasúton,
1308  II,  123|          járásról, a léptei számáról, mikor van otthon. Ott aztán felpillantott,
1309  II,  123|               láda és minden, minden.~Mikor a tulipántos ládát felnyitották,
1310  II,  123|       örömrepesve tapsolt kezeivel, s mikor az öregre ránézett, elszomorodva
1311  II,  125|      fidibusznak szórakozottságból, s mikor már égett, vette észre rémülve,
1312  II,  126|              minõ volt? Beszélj!~- De mikor az édesapám!...~- Ördög
1313  II,  126|              éjfélt vert a toronyban, mikor a csengettyûk megszólaltak.
1314  II,  126|           legnagyobb sátoros ünnepen, mikor az árendát beszedte.~Szelid
1315  II,  127|              abban az időben játszik, mikor még nem volt meg a fényes
1316  II,  127|            volt meg a fényes sugárút, mikor országunk fiatal fővárosa
1317  II,  127|                melyeket Bodner bácsi, mikor életteljesen csillogtak,
1318  II,  127|              a nap ablakomon délután, mikor azelõtt reggel sütött?~-
1319  II,  127|           akkor nem találja az ember, mikor szüksége van rá. Nekem úgy
1320  II,  127|         jutott el már az élvezetcikk, mikor az »Arany pillangó«-hoz
1321  II,  127|         milyen szemeket meresztettem, mikor egyszerre megszólít jóízû
1322  II,  127|            tükörben nézte szép arcát, mikor fésülködött... hányszor
1323  II,  127|              jött, kezét visszahúzta, mikor az meg akarta fogni, kevesebbet
1324  II,  127|        Azelõtt - mondá és elpirult -, mikor beteg volt... De minek e
1325  II,  127|           forrón óhajtanak valamit, s mikor már megvan, kifogyhatatlanok
1326  II,  127|          éppen a kapuban ácsorgott, s mikor Kozenszky elõadta, hogy
1327  II,  127|           áthidalja egy következõhöz?~Mikor a Kerepesi úti házhoz értek,
1328  II,  127|               benne, hogy végignézze, mikor a halvány ajkakat elõször
1329  II,  127|              fog kezdõdni ezentúl is, mikor Mihály jónak látja behozni
1330  II,  128|             gondolsz, édes fiam.~- De mikor én semmit sem gondolok.~-
1331  II,  129|               õ maga vigyázzon rád, s mikor alszol, éjjel eljöhessen
1332  II,  129|          Megvárta a dada hortyogását, mikor az már mélyen elaludt, félretolta
1333  II,  130|       hatalmát fölhasználták; azután, mikor a jelöltjük magasztalásába
1334  II,  130|              volt az én nászéjszakám, mikor a népszerûség ölelésére
1335  II,  131|             török fejet leüttetett. S mikor meghalt, mint nagy humanista (
1336  II,  132|            gyermek! Nem érted te azt! Mikor édesanyádat a sírba tették,
1337  II,  132|            Jól van, no. Ide hallgass! Mikor a tükörbe belepillantottam,
1338  II,  132|             engem?~- Meg bizony.~- De mikor?~- Mikor már alszol éjjel.
1339  II,  132|             Meg bizony.~- De mikor?~- Mikor már alszol éjjel. Eljön
1340  II,  132|               Nem szólt semmit, hanem mikor aludni mentek, mikor a cseléd
1341  II,  132|            hanem mikor aludni mentek, mikor a cseléd szobájába vitte,
1342  II,  132|             cseléd szobájába vitte, s mikor az is elaludott és hortyogni
1343  II,  133|              vette sokszor estenkint, mikor a »Rák«-ba átballagott,
1344  II,  133|           úgyhogy az éjjel is elmúlt, mikor az utolsó kortyot lenyelte.
1345  II,  134|               hát levegõ az õ szavuk, mikor kimondják, hogy »az idén
1346  II,  134|               vissza e határozatot, s mikor lezúgták, szenvedélyes hangon
1347  II,  135|            nagysám nagyon beteg volt. Mikor Pista, a parádés kocsis
1348  II,  135|         kezébe, hogy csak jól ápolja.~Mikor a fiatal asszonyt felültették
1349  II,  135|           beteg asszonyság« titulus).~Mikor azonban a parkon keresztülment,
1350  II,  135|               Ámor-templom romjaihoz.~Mikor a hintó fölért a hegyoldalra,
1351  II,  135|              egy szerelmes galambpár.~Mikor a huszonegyedik napon megérkezett
1352  II,  139|         minden utca szögletén megáll, mikor az ember siet, és nem ott
1353  II,  139|              is gyalogolni õkigyelme. Mikor egyszer az alispán négy
1354  II,  139|             tramway iránt.~Az-e, hogy mikor a Kerepesi út felé megyek
1355  II,  139|         fogják kérni a kocsispoézist, mikor még csínja-bínja volt annak,
1356  II,  139|           lovaival. Hát még az ostor? Mikor megcsattan hangosan, mint
1357  II,  139|              hangosan, mint a villám, mikor meglegyinti a hû párákat
1358  II,  139|              a bakról igazgatja õket, mikor félrehajlik, a lovak azt
1359  II,  139|              a paripák is nyakukat...~Mikor pedig elõzködés van... (
1360  II,  139|           elõször látott lovat Jóska, mikor a két szürkét rábízta a
1361  II,  140|            pár mellett tipeg.~A haja, mikor utoljára találkoztunk, deres
1362 III,  1  |               vágyakozának, amelybõl, mikor már benne van, nyomban kikívánkozik
1363 III,  1  |       olyanformán kell fölszíni, mint mikor a mágnespatkó vagy a megdörzsölt
1364 III,  1  |              faggatják, de mi haszna, mikor megvan az a tulajdonsága,
1365 III,  1  |               rezgésbe hozzák szívét, mikor beszéli, elérzékenyítik,
1366 III,  1  |              semmi sem gyönyörködtet, mikor egy-egy oldalpillantást
1367 III,  1  |       félénken dobogó szívvel várják, mikor fog rájok szakadni a mennybolt.~-
1368 III,  1  |               és összerázkódott, mint mikor alvót érint idegen kéz.~-
1369 III,  1  |              sem holnap, isten tudja, mikor: de meghozom, vagy - meghalok.~
1370 III,  1  |       nyakszíja,~Arany a csengője.~És mikor végiglépdel mind az ezer
1371 III,  1  |            éjjel ellett és idõ elõtt. Mikor a bacsa éjfél táján benézett
1372 III,  1  |             egymásról semmit. Reggel, mikor felébredtek, a gyermek mosolygott
1373 III,  1  |             Anikáé is akkor halt meg, mikor Anika született. Az Isten
1374 III,  1  |             anyját is sajnálta Tamás, mikor meghalt. Jó asszony volt,
1375 III,  1  |            sokáig ittfenn bolyongnak, mikor már porrá lettek?~A bacsa
1376 III,  1  |           emlékezzék a mulandóságról, mikor egyszer csak õ is majd kifeslik
1377 III,  1  |                mert már az is valami, mikor két jóravaló legény összeméri
1378 III,  1  |            éppen akkorra forrjon fel, mikor hazaérnek.~A bojtár hátára
1379 III,  1  |          Éppen arról ösmerek rá.~- De mikor azt is mondta, hogy kendet
1380 III,  1  |                szisszent föl Matyi.~- Mikor olyan igazán mondta, hogy
1381 III,  1  |            hogy legyen mit megemelni, mikor tisztességes háztájékra
1382 III,  1  |               még szopós gyerek volt, mikor õt már a nótárius is megkendezte.~
1383 III,  1  |          Eléggé megzavartad már te.~- Mikor már tán azelõtt is zavaros
1384 III,  1  |               vágott (illett neki), s mikor durcásan kifordult az ajtón,
1385 III,  1  |             õt ne tegyék bolonddá.~De mikor már künn volt, mégis szöget
1386 III,  1  |         milyen kár érte, hogy herceg: mikor olyan módos lenne parasztlegénynek
1387 III,  1  |              is van a világon herceg, mikor olyan szép az, hogy a gerlicemadár
1388 III,  1  |             felelet minden jel.~Este, mikor a bacsával hazatért, megint
1389 III,  1  |               selyembõl lesz az inge; mikor a nyájjal kimegy, mézes-pálinkás
1390 III,  1  |              kilenc vezérkos csengõje mikor összevág, ebbe a rímbe megy
1391 III,  1  |               éles kést döftek volna, mikor ezeket megpillantotta. Mindent
1392 III,  1  |                tömötten, vastagon.~És mikor mindennel készen volt, felölté
1393 III,  1  |               munkás irigykedve nézi, mikor Lapaj Istók hason fekve
1394 III,  1  |              a barátság hajtotta ide, mikor rövid idõ múlva rájõ, hogy
1395 III,  1  |               szereti Lapajt s télen, mikor a természet magára csukja
1396 III,  1  |         kitüntetés; Pokolkának hítta.~Mikor azonban tizenhárom évvel
1397 III,  1  |              nevezett hegyhez nem ér; mikor odajut, menjen föl a legmagasabb
1398 III,  1  |             más ebben a cudar idõben, mikor künn lenni csak az eb nem
1399 III,  1  |        enyelgései közben keletkezett, mikor röpült néha a zsíros fazék
1400 III,  1  |          jószág ez!~És aztán egyszer, mikor a furcsa kis jószág úgy
1401 III,  1  |          Szinte szomorú volt az arca, mikor ezt tette, keblében sajátságos
1402 III,  1  |         szinte érezte a szorítást. És mikor az asszony erõszakosan akarta
1403 III,  1  |             dudát adja el kend? Most, mikor a kutyának sem kell már?
1404 III,  1  |          kellett volna verni a vasat, mikor tüzes volt, mikor vevõ volt;
1405 III,  1  |              vasat, mikor tüzes volt, mikor vevõ volt; most már ütheti
1406 III,  1  |           teremtve. Istók könnyezett, mikor a dudától el kellett válnia
1407 III,  1  |             Bécset holtig.~De bizony, mikor enemû rendeleteit osztogatná
1408 III,  1  |         diskurálgatott az ülnökökkel, mikor a hajdú jelenté, hogy itt
1409 III,  1  |       gondtalanul föl s alá sétálni s mikor egész tûzzel demonstrálgatná
1410 III,  1  |              rá szomjúságodban. Aztán mikor lefeküdnél aludni, kilenc
1411 III,  1  |               hogy Gerge egyedül jön, mikor jöhetne ötven pandúrral
1412 III,  2  |         BÁRÁNY~1882~Az napról kezdem, mikor a felhõk elé harangoztak
1413 III,  2  |               hat, mint a zene, mely, mikor már elhal is, mintha még
1414 III,  2  |               tábláján járt, meghalt. Mikor kiterítve feküdt a virágos
1415 III,  2  |         terítette. Arról majd ráakad, mikor este hazamennek, - addig
1416 III,  2  |           kérte Pista a csókot, hanem mikor aztán harmadnapon hazaindultak,
1417 III,  2  |           Aztán így szólt hangosan:~- Mikor az éjfélt kiáltják, légy
1418 III,  2  |            ápolta, gondoskodott róla.~Mikor minden pénze elfogyott,
1419 III,  2  |              Valóságos csoda történt. Mikor a Mária-képet hozták, amit
1420 III,  2  |         ezalatt eloszlottak a felhõk. Mikor Bizi apó kilépett az udvarra,
1421 III,  2  |               egy szót mondott volna, mikor elment Bágyról, nem fájna
1422 III,  2  |           térni.~Timár Zsófi remélt s mikor az olló varrás közben kiesett
1423 III,  2  |           bárcsak a földbe szúródnék; mikor repülõ szarkát látott az
1424 III,  2  |            még följebb kapaszkodott s mikor már egészen helyén volt,
1425 III,  2  |           tartá átkarolva, görcsösen.~Mikor erõszakkal elszakították
1426 III,  2  |                vadabb lett az öreg, s mikor egy idõ múlva bûnbánó arccal
1427 III,  2  |           egyszer látta még az apját, mikor a falun keresztülkocsizott
1428 III,  2  |               s nagyon jól számított. Mikor Filcsik éjjel hazajött a »
1429 III,  2  |              arra sem fordult vissza, mikor a szolgabíró borzalommal
1430 III,  2  |            kendõd alul!~- Itt voltam, mikor férje elment… hogy megsiratta,
1431 III,  2  |              Hej, majszterné asszony! Mikor lesz már lisztté az én búzám? -
1432 III,  2  |           fázik, reszket az ablaknál, mikor azt feleli:~- No, gyere
1433 III,  2  |            mozdul reggelig.~- Hüm. De mikor annyi vizünk van!~- Mondd
1434 III,  2  |             acélostul?~- Mindenestül.~Mikor leeresztette a zsilipeket
1435 III,  2  |              Éppen delet harangoztak, mikor Bedééknél benyitott a kapuajtón.~
1436 III,  2  |                S az is bizonyos, hogy mikor anyja bement Palival a szobába,
1437 III,  2  |           lehetett volna vele eredni, mikor Pali valahogy nesztelenül
1438 III,  2  |           egészen letolta égõ arcára, mikor szólongatták.~Pedig éppen
1439 III,  2  |           örömtõl, ezek meg a bortól.~Mikor a bodoki korcsmához ért,
1440 III,  2  |             hogy írta volna kend alá, mikor írni sem tud?~- Kezem keresztvonását
1441 III,  2  |       fordulóján, egy viharos reggel, mikor fölébredtünk, ott himbálta
1442 III,  2  |          Galandánéval ne találkozzék, mikor a legszebb nõi arcot látja
1443 III,  2  |            háborodva a magaviseletén: mikor szerencsétlenné tette, ott
1444 III,  2  |              lássuk a galambom arcát, mikor beszél…~Gábornak nem volt
1445 III,  2  |           öregre s elmélázva kérdi:~- Mikor kerül kend vissza, apámuram?~-
1446 III,  2  |         levelei, mit döngnek a méhek, mikor azt a sárga hímet viszik
1447 III,  2  |          beszélek a Gyócsi-családról, mikor tudvalevõ, hogy Gyócsi Istók
1448 III,  2  |            hegy felõl közelgett, csak mikor már megszólította.~- Jó
1449 III,  2  |           éppen mint tavaly ilyenkor, mikor a szép özvegy molnárnét,
1450 III,  2  |              egykor a belédi grófnak, mikor nõsült, hogy de bizony abból
1451 III,  2  |               ezt a négy csikót, hogy mikor végigrepülnek Csoltón, Bodokon,
1452 III,  2  |               közé…~ ~A GYEREKEK~1882~Mikor megindultak a menyasszonyi
1453 III,  2  |               lován a võlegény.~Hanem mikor a bodoki köves határba értek,
1454 III,  2  |              egész nap csókolóztak, s mikor a zajos násznép elszállingózott,
1455 III,  2  |              Az se utolsó dolog, hogy mikor csépelni mentek erre nagy
1456 III,  2  |          miatt a kút miatt »hiba« is. Mikor azt a határigazítási pört
1457 III,  2  |               járásra.~Akkor volt az, mikor azok a lókupecek tanyáztak
1458 III,  2  |             rétre a »savanyúkút«-hoz.~Mikor odaért, egy lélek sem volt
1459 III,  3  |               sok hasznát vette, mert mikor az első István volt katona-sorban,
1460 III,  3  |                teensasszony« rangját!~Mikor megkérte az írnok, az öreg
1461 III,  3  |               pilinyi molnár kérdése.~Mikor aztán Terka mosolyogva,
1462 III,  3  |           bátyja sem volt tõkepénzes; mikor adhatta volna azt a sok
1463 III,  3  |               intézkedett. Harmadnap, mikor az öreg Filcsik a »Patyolat-ing«-
1464 III,  3  |            belsõ szobából hívták elõ, mikor odaért.~Szomorú arccal jött
1465 III,  4  |          múlva, egy viharos reggelen, mikor fölébredtünk, ott himbálta
1466 III,  4  |             történt, s még harmadéve, mikor ott jártam, élt. Már régtõl
1467 III,  4  |         idõközben, úgyhogy édesanyja, mikor már mi mindnyájan lefeküdtünk
1468 III,  4  |          Galandánéval ne találkozzék, mikor a legszebb nõi arcot látja
1469 III,  5  |           dolga csakugyan csodálatos. Mikor a drága Mária-képet hozták,
1470 III,  5  |           Illõ távolságban követte, s mikor a temetõ közepén megálltak,
1471 III,  5  |         ezalatt eloszlottak a felhõk. Mikor Bizi apó kilépett az udvarra,
1472 III,  7  |             talán még arról a napról, mikor a szép Major Annát hozták
1473 III,  7  |            juhot, mégis árván hagyta, mikor elbujdosott.~Egyhangúan
1474 III,  7  |               annak csak tegnap volt, mikor a férj elment, hogy vissza
1475 III,  7  |              beleteszlek a koporsóba.~Mikor aztán a kis Péter (kinek
1476 III,  7  |             kinek már nem volt atyja, mikor született) öt éves lett,
1477 III,  7  |     átmelegedni.~Milyen hat hónap az, mikor az a fiú távol van!~És milyen
1478 III,  7  |            milyen másik hat hónap az, mikor az a fiú, az õ picike képmása
1479 III,  7  |        beszélek, hogyne láttad volna, mikor együtt voltatok! Szeret-e?
1480 III,  7  |        Mondott-e neked rólam valamit, mikor haragos volt, vagy amikor
1481 III,  8  |         kapott szegény ember korában, mikor még vidéken hangversenyezett.
1482 III,  8  |           bukkant elõ egy csinos fej, mikor a zsaluk, melyeken pajkosan
1483 III,  8  |              Pulszky Ferencet látnók, mikor Pulszky Károly beszél.~-
1484 III,  8  |               teljes fényében úszott, mikor oda egynegyed nyolcra belépett,
1485 III,  8  |        erejéig volt a gyomra alkotva.~Mikor leült és végignézett az
1486 III,  9  |          nagyon aláesett a sora. Hej, mikor még fõszolgabíró volt otthon
1487 III,  9  |              Azután még lejjebb ment. Mikor már semmije sem volt, nem
1488 III,  10 |            letett már a reményrõl is, mikor végre egy csikorgó téli
1489 III,  10 |            van a csillagokba megírva.~Mikor körülbelül már a fele utat
1490 III,  10 |            tudott ide kamáslit hozni!~Mikor a doktor lent volt, Nagy
1491 III,  11 |             egy emberi test.~Az öreg, mikor legelõször látta meg e képet,
1492 III,  11 |               volt, az a szomorú nap, mikor a kis Boriska eltûnt otthonról.~
1493 III,  11 |          bácsinak az a borzasztó nap, mikor mindenütt kereste õ is,
1494 III,  11 |          hasonlított a kis Borcsához, mikor hozzánk került.~- A Borcsához… -
1495 III,  11 |             olyan, mint õ volt akkor, mikor a cigányasszony, az anyja,
1496 III,  11 |               gyermek kicsi volt még, mikor hozzánk került, csak éppen
1497 III,  12 |              A KIS HÚGOM VIRÁGAI~1881~Mikor Teleki gróf itt járt néhány
1498 III,  12 |               az ünnepélyes aktusnál, mikor a húgom elültette három
1499 III,  12 |        édelegve gondolt arra a napra, mikor teljes pompában nyitja ki
1500 III,  12 |               elkezdett vele kaparni.~Mikor húgom reggel odajött, a