1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2405
Rész, Fejezet
1501 III, 12 | Késõbb jutott eszünkbe, hogy mikor a kis Péter sírját vetettük
1502 III, 12 | láttak…~Lett nagy öröm, mikor megtaláltuk!~- De szép,
1503 III, 13 | jobban szomorkodjék-e nappal, mikor németnek találja, azon,
1504 III, 13 | mint azon, hogy magyar, mikor éjszaka magyarnak találja.~
1505 III, 13 | magam, mint Tisza Kálmán, mikor 30 frt-ot adott Deák szobrára,
1506 III, 14 | és pálinkát az ablakba. Mikor éjjel hazajöttem, mindig
1507 III, 14 | szörnyen melancholikus arcot. Mikor aztán fizetni kéne, hídd
1508 III, 15 | Mert nagyon furcsa az, hogy mikor a kis Emike Miklós estéjén
1509 III, 15 | Juditunk megy oda. Néha, mikor a boltos bácsinak, kit különben »
1510 III, 15 | varrnék a bábuidnak.~Judit mikor másodszor beosonhatott Klárikával
1511 III, 15 | azon a csodálatos estén, mikor a Mikulás megjelent rettenetes
1512 III, 15 | nem volt éppen ostobaság.~Mikor már eljött a várvavárt pillanat,
1513 III, 16 | azokban az idõkben esett, mikor még folyt a bor a választók
1514 III, 16 | édes szó a jelöltek ajkain, mikor még Emmer Kornél peckesebben
1515 III, 16 | Kornél peckesebben járt, s mikor még számtalan libával több
1516 III, 16 | liba volt Magyarországon, mikor még Szende Béla magyar nadrágot
1517 III, 16 | alásan. Eljöttem az urammal. Mikor már összevettük a sok bõrt
1518 III, 17 | hatáskörrel.~Gyerek voltam még, mikor utólszor voltam nála. Ott
1519 III, 18 | vagy hogy mi történt vele?… mikor a Kaszka dûlõben volt a
1520 III, 18 | sohasem találhatja meg. Mikor kelmed odalenn a földön
1521 III, 18 | Péter.~- Ejnye, ejnye!~- Mikor meg kend idefent van, akkor
1522 III, 19 | magyar könyvnek örült, s mikor egy-egy jelesebb irodalmi
1523 III, 19 | magyarázta annak hasznát, mikor látta, hogy igen gyengék
1524 III, 19 | francia befolyást magyarázván, mikor látta, hogy sehogy sem bírja
1525 III, 19 | aggteleki barlangban láttam, mikor a gimnáziumot elvégeztük
1526 III, 19 | környezve.~II. AZ ŐSI CÍMER~Mikor Gábor elvégezte a kis megyei
1527 III, 19 | Minthogy a tandíjat sürgették, mikor egy hónap elején a kosztpénzt
1528 III, 19 | BANKÓ~Boldog idõszak volt, mikor még a krajcárt vagy hatost,
1529 III, 19 | mérgesen keresték, hanem mikor aztán annyira lecsillapodtak,
1530 III, 19 | tudja becsülni a pénzt.~Mikor az apja a városba bevitte,
1531 III, 19 | szerez, de pénzbe nem kerül.~Mikor karácsonykor hazajött, azonmódon
1532 III, 19 | hogy õ azt megszólítsa.~Mikor karácsony után beviszi újra
1533 III, 19 | apja, búcsúzáskor így szól, mikor már mindent szögrõl-végrõl
1534 III, 19 | lelkiismereti furdalásokat érezni, mikor a forintjai elröpködnek
1535 III, 19 | árverésen. Ennyi pénze maradt, mikor már mindenkit kielégített.~
1536 III, 19 | öngyilkossági szándékból, s mikor már lefelé esett, útközben
1537 III, 19 | csak öt forintja lesz, vagy mikor már csak egy lesz…?~És még
1538 III, 19 | egy lesz…?~És még azután, mikor az az egy sem lesz?~Elsápadt,
1539 III, 19 | melyet este még hazahozott.~Mikor reggel felébredt, hõsünk
1540 III, 19 | János elrohant otthonról, s mikor megállott az utcán, most
1541 III, 22 | összejönni. Az ember nem tudja, mikor cseppen valamelyik konzorciumba.~-
1542 III, 22 | legyezõ…~- Igen… kedvesem… mikor a közgyûlésnek vége volt,
1543 III, 23 | mind halotti pompa ez neki.~Mikor besötétedett, behítta az
1544 III, 24 | 1882~Vagy négy éve lehet, mikor a megyei levéltárt selejtezték.
1545 III, 24 | választókéban ugyan volt elég, mikor kikiáltották.~A fõjegyzõ
1546 III, 24 | eltakarták, mert déltájban, mikor még õ mindig aludt, arra
1547 III, 24 | nemével tekintett az új rabra, mikor a pandúrok a szolgabíró
1548 III, 24 | egészen nekilágyult. Hogyisne! Mikor most egy valóságos rabja
1549 III, 24 | mindjárt az elsõ napon.~- De mikor én magam is a vármegye embere
1550 III, 25 | van.~Nagy öröm volt az, mikor hazahozták… Még jóformán
1551 III, 25 | nyájasság, szeretet csillogott, mikor kis gazdasszonyukra vetették.~
1552 III, 25 | érdemlik. Kivált a fehér. Mikor az a bohó lány felgyûri
1553 III, 25 | húgom, mely az akácfán ül, mikor a rózsabokorra szállhat.~
1554 III, 25 | az egér, fürjecském, hogy mikor a lovat patkolták, õ is
1555 III, 25 | Gergelyné meg azt hallotta, mikor otthon így szólt a cselédjeinek: »
1556 III, 25 | nagyobb úrnál is.~Alkonyodott, mikor elindult. Éppen a harang
1557 III, 25 | míg odaért. Belesápadt, mikor a kezét ki akarta nyújtani,
1558 III, 26 | Szentesen arra a csúfságra, mikor õkigyelmén frakk volt és
1559 III, 27 | Kivált azokban az idõkben, mikor még lovakkal vontatták a
1560 III, 27 | neki a jövõ vasárnapig - mikor hivatalosan be lesz mutatva
1561 III, 27 | megakasztani a siker elõtt. Mikor aztán megérkezett a kitûzött
1562 III, 28 | hoztak el a falubeliek, mikor a kántor vagy nem volt otthon,
1563 III, 28 | megették az utolsó falatig. Mikor a legutolsó forintot vittem
1564 III, 29 | alól lecsüggõ merev kezét s mikor így leszesz vele kéz a kézben,
1565 III, 30 | jönni.~A régi jó világban, mikor még csak szentmihálylova
1566 III, 30 | mint általában a barátok), mikor már megválnak mindentõl,
1567 III, 30 | sokáig kísérte figyelemmel, mikor aztán ez a vereshajú fiú
1568 III, 30 | rosszabbul lett, s harmadnapra, mikor Prikler néni reggel fölébredt,
1569 III, 31 | a tanórákra járt volna, mikor pedig a pénze elfogyott,
1570 III, 31 | füstöltek Pesten a kémények: mikor déltájban bejött nyári szállásáról,
1571 III, 31 | Évek elmúltak már azóta, mikor õ utoljára evett asszony
1572 III, 31 | Gyurit én is ösmertem, s mikor egyszer egy vidéki rokona
1573 III, 33 | majdnem úgy, mint a mama, mikor a lóháton ül.~Igen, a kis
1574 III, 33 | De hiszen veszekedtünk, mikor bejöttünk…~- Igen, de mikor
1575 III, 33 | mikor bejöttünk…~- Igen, de mikor nem lehetett… Hogy is csak.
1576 III, 34 | akkor is várja az esõt, mikor a kalendárium semmit se
1577 III, 34 | bosszankodni kezdett rá, mikor egyszerre csak ijedten veszi
1578 III, 34 | az enyim lett végre… hogy mikor szakítom le édes gyümölcsét,
1579 III, 35 | Az valóságos készpénz!~Mikor azonban a fizetési terminus
1580 III, 38 | elpirult s kedvetlenül felelt, mikor kérdeztem:~- Nem vár ön
1581 III, 38 | s úgy ott maradt állva, mikor már Mayer elment is, mintha
1582 III, 39 | egy óriási pallos-penge.~Mikor a Rog lakához ért a király,
1583 III, 39 | király teste benne volt.~Mikor aztán eleget fürdött, meg
1584 III, 40 | ruhái közé.~A TOLVAJ-GOMBOK~Mikor a székesfehérvári kiállítás
1585 III, 40 | kerülhetett a kabátjára, hogy mikor a budai indóházban a nagy
1586 III, 41 | neki az epedő leveleket. Mikor a báróné beleegyezett, hogy
1587 III, 42 | azonnal kikeresem. Richtig, mikor is történt az a szomorú
1588 III, 42 | világon, hogy õ meghalt s hogy mikor halt meg.~- Tegnapelõtt
1589 III, 45 | MIKOR A SÍRKÖVET HOZTUK~1882~Gyakorta
1590 III, 45 | Hanem hát mi ez még ahhoz, mikor õ nemzetõr strázsamester
1591 III, 45 | ablakban… Teringette, Suska… mikor még fiatalok voltunk.~A
1592 III, 46 | majd, mint a kanárimadáré…~Mikor azután megvették, biz az
1593 III, 46 | bogáncsát. Kitörheti lábát, mikor künn szaladgál vagy mikor
1594 III, 46 | mikor künn szaladgál vagy mikor kihajtják, beletorkoskodik
1595 III, 46 | ej, Mimi, emlékszel-e, mikor kicsiny korunkban azzal
1596 III, 46 | gondolsz, Kriska?)~Hanem mikor visszatértek a barangolásból
1597 III, 47 | vadászkutyámat.~Így mentek el Budára. Mikor a palota elé értek, Toldy
1598 III, 48 | kész bicska a boltjában, s mikor vevõk jönnek, nem ritkán
1599 III, 48 | készen«, ez a felelet.~- Mikor lesz? - kérdi a vevõ.~-
1600 III, 49 | elfelejtettem, hogy meghalt.~- Mikor halt meg?~- Most uzsonna
1601 III, 49 | törvénybírót?~- Hiszen az már mikor halt meg! Hajnalban. Azaz
1602 III, 49 | orrát csiklandozta meg, mikor elszakadt s rajta maradt
1603 III, 49 | kaparásokat az arcomon, tegnap, mikor mosdattam, nekem esett a
1604 III, 49 | Kovács-uraság erõvel kettõt akart, mikor megmondtam, hogy a tekintetes
1605 III, 50 | tizenhatodik évben voltunk, mikor te szüleimnél töltötted
1606 III, 51 | királyra lett ingerült, s mikor az egyik lakája éppen Magdolna
1607 III, 51 | el Budára másnap reggel. Mikor a palota elé értek, Toldi
1608 III, 51 | büntetni meg ezt az egyet, mikor a többi is olyan. Bocsáss
1609 III, 52 | nyájasan. Csak egyszer, mikor már négy-öt esztendeig jártam
1610 III, 53 | évvel írják emlékeiket, mikor még alig van mire emlékezniök,
1611 III, 53 | legtöbb jó írónk azt csinálja, mikor már pihenni akar.~Meg kell
1612 III, 53 | izgatottság az aprók között, mikor az egyik óriás odaröpítette
1613 III, 53 | ha én kopom legjobban.~Mikor Teleki visszavitte a felbontatlan
1614 III, 54 | a hatalmas bécsi úrhoz, mikor az egy ízben öccsénél volt,
1615 III, 54 | szép fiatal felesége.~- S mikor lesz ez? - kérdé savanyúra
1616 III, 55 | vidéken szokott tartózkodni, mikor a Ház nem tart üléseket.
1617 III, 55 | nagyon megtetszett Alfrédnak, mikor otthon van, otthon udvarol
1618 III, 55 | van, otthon udvarol neki, mikor pedig itt Pesten van, innen
1619 III, 56 | futó megjegyzést tette, mikor a gimnázium összes gyerekeit
1620 III, 56 | hová lenni a kevélységtõl, mikor végignézett rajtuk. Szíve
1621 III, 56 | Molnár András uram pedig, mikor már a vakációk közeledtek,
1622 III, 56 | falás volt ez a szöszke, mikor hozzám hozta az apja, most
1623 III, 56 | csak akkor volt a könyvön, mikor a gyomlálgató Annáé lopva
1624 III, 56 | operettbeli Menelaus király.~- Mikor fog ez vajon odaérni, ahová
1625 III, 56 | s egészen elszomorodott, mikor Gyula azt felelte, hogy
1626 III, 56 | messze, messze, azután mikor már semmi sem látszott,
1627 III, 56 | látta azt a mamájától, hogy mikor vasárnap délután pihenõ
1628 III, 56 | ne nehezteljen. Tudja, mikor az iskoláimat bevégeztem,
1629 III, 56 | aki útközben halt meg, mikor borokért járt valahol Palócországban.
1630 III, 56 | valahol Palócországban. Mikor hírét hozták a szomorú esetnek,
1631 III, 56 | kicsi volt még elérteni, mikor kevesebb a hat az egynél!~-
1632 III, 56 | örökre.~Elment, elment! S mikor visszajött két hónap múlva,
1633 III, 56 | a kettõt, s tovább ment. Mikor hazaért, rögtön az ágyba
1634 III, 57 | beszélni.~Éppen reggeliztem, mikor értem szaladtak, hogy jöjjek
1635 III, 58 | magát belöketni a fiakkerbe, mikor elindultunk a hõs vértõl
1636 III, 59 | Borsszem Jankót szerkesztette, mikor Csicseri Bors nem volt odahaza.~
1637 III, 59 | valami verset faragcsált, mikor hirtelen kopogtatnak az
1638 III, 60 | szokás, hogy fütty után mikor jön megint új fütty.~Hol-hol
1639 III, 60 | kegyed tönkre tett engem… Mikor jön vissza az a kocsi, amelyik
1640 III, 60 | velem.~Tûkön ültem, hogy mikor hozzák le már a kocsiról
1641 III, 60 | visszahozzák húsvétkor, mikor megint elmegy a kocsi az
1642 III, 61 | is valósággal megtörtént.~Mikor azonban eltávozának felkeresni
1643 III, 62 | dirigáljuk (ezt hisszük ugyanis mikor a délutáni feketekávénkat
1644 III, 62 | zongora-stimmelõnek is az a fizetség, mikor felhangolja a klavírt, amelyen
1645 III, 62 | szólt közbe valaki -, mikor az eredeti ára csak tizennégy
1646 III, 62 | az öreg berzenkedve. - De mikor nekem így többet ér!~*~Hát
1647 III, 63 | éppen azokban az idõkben, mikor a királyságot kapta a szultántól,
1648 III, 63 | mert ezeknek az udvarlóit, mikor már éppen megszerették,
1649 III, 63 | összetorlódott események között? Ej, mikor ezer patkó tapossa mezõinket,
1650 III, 63 | kövér kezecskékkel, aki mikor nem sírt, folyton gagyogott
1651 III, 63 | tudta, mit beszélnek, hanem mikor a fia hároméves lett, odajárult
1652 III, 63 | Egyszóval, nem minálunk volt, mikor a szépséget osztogatták.~
1653 III, 63 | mintha a mennybõl hajítanák, mikor egyszerre csak becsörtet
1654 III, 63 | került a dolog Boroszlóban, mikor a szegény Brizló Borbála
1655 III, 63 | nem oldják kegyelmetek.~Mikor magához jött, nyájas szavakkal
1656 III, 64 | Mert nehéz megmondani, mikor boldogítóbbak: vétkeikben-e
1657 III, 64 | egyszer került miatta bajba, mikor Vácon erõnek erejével a
1658 III, 64 | meghozta a kulcsokat, s mikor a toronyba ért, a tekintetes
1659 III, 64 | ajkak magyarázták talán, mikor künn az ajtó elõtt elkiáltja
1660 III, 64 | az asszonnyal a szobában, mikor a férj váratlanul megjön -
1661 III, 64 | delejezõ kis boszorkányok, mikor a holdkórosokat csalogatják.~-
1662 III, 65 | az Alföldrõl. Tót aratók, mikor elhozzák a részüket, elejtenek
1663 III, 65 | hozza el rendesen Pestrõl, mikor már nagyon el vannak koptatva.
1664 III, 65 | fáink, hanem csak suttognak, mikor a szél azt a nagy szürke
1665 III, 65 | sem ide, sem oda és csak mikor a kendõ egészen átnedvesült
1666 III, 65 | válaszolgatott kérdéseinkre:~- Mikor indul Tokajból a komp?~-
1667 III, 65 | vagy mi… Hé, hajósgazda, mikor indulunk? Van-e még idõ?~-
1668 III, 65 | tudva, mitévõk legyünk, mikor csak honnan, honnan nem,
1669 III, 65 | átcsapott balra a Tisza felé. Mikor a parthoz értünk, beszúrta
1670 III, 65 | van.~- Mije?~- Hát, hogy mikor az isten ideteremtette,
1671 III, 65 | Rálépett… Képzelje csak, mikor kerestük, ráhágott arra
1672 III, 65 | tepsik rézbõl lesznek-e?« s mikor erre megkapta a kielégítõ
1673 III, 66 | Maróth Annát, még azelõtt, mikor dalia ura, Korogh János
1674 III, 66 | semmit sem tudott errõl, s mikor egy napon Korogh János megkérte
1675 III, 66 | mint a meglõtt galamb, mikor az esküvõre gondolt, mely
1676 III, 66 | sem volt a szegény Dercs, mikor vakmerõ fogadását tette?
1677 III, 66 | éspedig Siklós várában, mikor rab volt ott a király, mert
1678 III, 67 | Spangát? Éppen a minap láttam, mikor kijött egy József utcai
1679 III, 67 | ember azokat az idõket, mikor farsangolt: hisz e csatákat
1680 III, 68 | Hunkár megcsóválta a fejét, mikor kirabolták. S elment a szolgabíróhoz,
1681 III, 70 | bizonyosat sem tud.~Hát egy nap - mikor már jóformán lemondott minden
1682 III, 70 | mert úgy van, amint mondom. Mikor hazudtam én magának valamit?~-
1683 III, 70 | taszította lejjebb a szemére.~Mikor az utolsó szót is kiejtette,
1684 III, 71 | Ágnes néni, hogy az éjjel, mikor megszomjazván, kiment a
1685 III, 71 | õsszel én csináltattam neki, mikor utoljára itt járt. Szegény
1686 III, 71 | éppen a vedret húztam fel, mikor az a csodás látomány támadt.
1687 III, 71 | fölébreszté kíváncsiságomat, s mikor a következõ õsszel Rimaszombatba
1688 III, 71 | mi következik? Az, hogy mikor Gyurit ott látta, ott volt,
1689 III, 72 | szörnyűképpen elkeseredve, mikor megértette, hogy a Csobak
1690 III, 72 | hazamenetelt latolgatják, mikor egy becsületes szõke úrral
1691 III, 72 | szívéért!~- Igaz - szólt, mikor a dolgukat elmondták -,
1692 III, 72 | ablaka ki volt világítva. Mikor beléptek, kevés híja, hogy
1693 III, 72 | mitõl is öregednék meg, mikor annyi a pénze, mint a kavics?~
1694 III, 73 | feljegyezte a nevet, lakást, s mikor a kihallgatásnak vége lett,
1695 III, 73 | Ferencet elfogatni nem szabad.~Mikor Koporka elolvasta, földhöz
1696 III, 74 | meggazdagodik.~Vége felé, mikor már a gyerekei felnõttek,
1697 III, 74 | csinálnak sarkantyúkat.~Mikor a fiai nõttek, úgy tett
1698 III, 74 | neki dagadozott a szíve, mikor látta, hogy ami hitvány
1699 III, 74 | Neki adta magát az ivásnak.~Mikor a következõ választások
1700 III, 75 | dolgaira.~Csak évek múlva, mikor már megöregedett Károly
1701 III, 75 | feleségét már kiszemelték. Mikor a fiú tizenötéves, megülik
1702 III, 75 | Akkor nem maradnék meg itt!~Mikor már éppen elmenni készültem,
1703 III, 75 | megmagyarázom neked aztán…~Mikor a bíró eltávozott, elõvettem
1704 III, 75 | a férje apját szerette - mikor még arra való volt. Most
1705 III, 75 | gyalázathoz?~- A fiú? Bánja is az. Mikor nagyobbra nõ, szinte talál
1706 III, 76 | világnak ebbe a sorjába.~Mikor másnap elhagytam a kedves
1707 III, 77 | járnak-kelnek az utcákon. Hol lesz? Mikor lesz?~A tömeg, mint a lavina,
1708 III, 77 | éjjeli jelenetnek (kivált, mikor a betört ablakot is megigazítja
1709 III, 78 | le még a csodák ideje - mikor a szekérrõl lepakoltak,
1710 III, 78 | naivul odaszólt az öregúrnak, mikor az mindennel kínálta.~-
1711 III, 78 | Sohasem szoktam sört inni.~Mikor pedig elment, megsúgta neki,
1712 III, 79 | félóráig türelmesen vártam, de mikor eluntam, kimentem egy nagyöklû
1713 III, 79 | lett belõle. Mert Mariska, mikor távoztam, belecsimpeszkedett
1714 III, 80 | barbár fejedelem él csak úgy. Mikor ebédhez ült, kilenc ágyúból
1715 III, 80 | ágyúból lõttek a várfokon, mikor vacsorához, háromszor.~Nagy
1716 III, 80 | ült a két hosszú szekéren, mikor a kanyargós hegyi úton nagy
1717 III, 80 | szolgabíró ügetett lóháton.~Mikor a menet beért a várudvarra,
1718 III, 81 | torkos farkas bennhagyta, mikor az embert megette belõlük.
1719 III, 81 | iszonyú szégyen elõl.~Reggel, mikor az atyus és az anyóka beléptek,
1720 III, 82 | mindjárt, még két év elõtt, mikor odajött lakni. Észrevettem,
1721 III, 83 | Száldobosi Papp Józsefné.~Mikor kis fiú voltam, még élt,
1722 III, 83 | láttam Francka nénit, aznap, mikor elõször mentem el Rimaszombatba
1723 III, 83 | nagyobb, bizony már nagyobb.~Mikor elmentünk, egy húszast csúsztatott
1724 III, 83 | hogy gyerekeket ringasson, mikor nevelünk mi neki a magunk
1725 III, 83 | Franciskába.~Egész nap villámlott, mikor az esküvõjük volt. Egy a
1726 III, 83 | világossággal öntötte el az oltárt, mikor ott állottak. Mégis csak
1727 III, 83 | használhatta itt a jobb kezét.~Mikor haza hozta, jó négy lovon
1728 III, 83 | együtt egy egész esztendõt, mikor még egy madár repült ide:
1729 III, 83 | lustább, hencegõbb népet. Mikor a parancsolat jött, huszonkettõt
1730 III, 83 | szétrebbentek nagy huhogva, mikor megzördültek a kerekek az
1731 III, 83 | lüktettek a halántékai, mikor ez a gondolata született.
1732 III, 83 | csöppet sem reszketett a keze, mikor a baltát bevájta, ahol a
1733 III, 83 | hogy beáll szépítõ szernek, mikor pedig ellenkezõ a tiszte.~
1734 III, 83 | hozzá a kulcslyukon át, mikor a nagy topolyafák elsõ kakaskukorékoláskor
1735 III, 83 | türelmetlenül várta e leveleket s mikor már maga elolvasta százszor,
1736 III, 83 | erejével. Úgy tavasz felé, mikor a rózsák kezdtek nyílni,
1737 III, 83 | múlva, éppen aznap délben, mikor a nagyasszony halva feküdt.~
1738 III, 83 | szörnyülközék Pélly Barnabás, mikor hazafelé szállingóztak a
1739 III, 84 | 1883~Egy jó barátommal, mikor még én is odahaza Szegeden
1740 III, 85 | Szerencsétlen! - kiáltám, mikor elbeszélte a tényálladékot. -
1741 III, 87 | ELSŐ PRINCIPÁLISOM~1883~Mikor az iskoláimat elvégeztem,
1742 III, 87 | bárcsak megszólítana; de mikor bejött és szétnézett, mégis
1743 III, 87 | bakon. Repesett a szívem, mikor felültünk. A nagy bádogszelencét
1744 III, 87 | megismerte a saját méhét, mikor a világ minden méhe egyforma.~
1745 III, 87 | hiányzik-e az egyik kereke?~S mikor újra felültünk a dombon,
1746 III, 87 | bizonyos keserûséggel. - Hát mikor a kaszinóban tarokkozom,
1747 III, 87 | fordította, hogy ne láthassam. Mikor pedig késõbb leültünk a
1748 III, 87 | Erzsi még akkor is nevetett, mikor búcsút intett szép fejecskéjével,
1749 III, 87 | lenyakaztat, ha megtudja.~Mikor a holmit leszedtük a kocsiról,
1750 III, 87 | úgysem veszi észre, hanem mikor az aláírt aktát megkapom,
1751 III, 87 | szívekre is.~Az öreg azonban, mikor már aláírta, hirtelen belepillantott -
1752 III, 88 | Alföld híres cívise, ki mikor meghalt, nagy benefíciumot
1753 III, 88 | önérzete. Töviskes pedig, mikor megharagították, felszántatta
1754 III, 88 | egyéb dolguk nincs.~Most, mikor naponkint olvassuk az újságokban
1755 III, 90 | kellene lenni.~- Kellene. De mikor nincs.~- Igen, de mi lehet
1756 III, 90 | esztendõben jöttem kérem alássan, mikor a Kártyi Pistát akasztották…
1757 III, 90 | Pungóné nagy alázattal.~Mikor aztán egy jegyzékbe vettem
1758 III, 90 | támadt.~Hát még másnap, mikor a pék, a mészáros, a fûszeres,
1759 III, 91 | rumot mindenikbe, hanem mikor a következõ csészéhez ért,
1760 III, 93 | jókedve volt utána, mint mikor az ember valami adójavaslatra »
1761 III, 93 | Hanem negyed-ötödnapra, mikor lement a házmesterhez, megint
1762 III, 94 | megmutatta a kardjával, mikor pedig Mátyás, kivált nagy
1763 III, 94 | nem is igen volt tanácsos.~Mikor ezt meghallotta Budán igazságos
1764 III, 94 | hajlékonnyá a békülésre.~Mikor három évre rá, újra Zólyomban
1765 III, 94 | szóltak a zólyomi harangok, mikor Koháry István beléptetett
1766 III, 94 | mindig a kutya hátán volt, mikor a várudvarba belépett a
1767 III, 95 | tanácsolni »add el a Blikket«.~Mikor Csehországban voltam, kiválasztva
1768 III, 95 | lázas izgatottsággal lesve, mikor jut tönkre, mikor szorul
1769 III, 95 | lesve, mikor jut tönkre, mikor szorul meg pénze oly nagyon,
1770 III, 96 | Hogy mer az itt föllépni, mikor még csak nem is nemes ember!
1771 III, 98 | direktort. Maga futott ki eléje, mikor jött.~- Nagy öröm, spektabilis…
1772 III, 98 | kegyelmességednek terhére van.~- De mikor megmondtuk neki, hogy itt
1773 III, 99 | tudja, mit jelent: hogy mikor az a nagy éhség volt (évszámot
1774 III, 99 | lendítene most a két falu, mikor nincs már csak sovány nyolcvan
1775 III, 99 | De ifjabb Párdy György, mikor nagyapja elöregedvén, õt
1776 III, 99 | eresztették olyanformán, mint mikor a nagy mappák legszélére
1777 III, 99 | Mérje meg aki akarja!~Mikor a mondott évben végre elrendelték,
1778 III, 99 | rajta ifjabb György, kivált mikor a litavai szegény komposszesszorok,
1779 III, 100| fenyegetõ durvaság vegyült, mikor rárivallt a borhordozó fiúra (
1780 III, 100| akarná nyelni.~- Hej, Rikner, mikor még együtt álltunk a táborban.
1781 III, 100| mondja, hogy: »Te nagypapa, mikor halsz már te meg?« Dühbe
1782 III, 100| meg?« Dühbe jövök. Hogy én mikor halok meg? s lerázom a kölyköt
1783 III, 100| közelebb húzta Titlihez.~- Mikor eljöttem, aznap hozzám sompolyog
1784 III, 101| szûcs éppen otthon pipázott, mikor a parasztruhás hajdú beköszöntött
1785 III, 102| szörnyûség!~Így álltak a dolgok, mikor egy délután az alispán hívatott.
1786 III, 102| félelemmel dobban meg, mikor a vármegye hatalmas ura
1787 III, 102| voltunk mi akkor, én istenem! Mikor egyszer Bécsben az udvari
1788 III, 102| fejével biccentett felém, mikor kiment. Úgy tetszett nekem,
1789 III, 102| is mosolygott ravaszul, mikor megjött s hallotta. Megbiztatott: »
1790 III, 102| Mire elõször megjuhászodva, mikor tovább volt, lassú morgással,
1791 III, 103| írogatta zamatos verseit.~Mikor végre kiszabadult fogságából,
1792 III, 105| öreg falak a lelkesedéstől, mikor ezeket a sorokat írom. Sohase
1793 III, 105| itt van az én ládámban!«~Mikor végignéztem a nagyszerű
1794 III, 105| Minek olvasnám én Jókait, mikor személyesen beszélgettem
1795 III, 106| szólni, annál kevésbé most, mikor nemcsak a kabátok, de az
1796 III, 107| Bihari Nagy István háza felé, mikor szembe nyitja rá az utcaajtót
1797 III, 107| diadalünnep volt rá néhány hétre, mikor a négy eszkadron végigrobogott
1798 III, 108| rendeletet végrehajtani rajta. Mikor meg aztán Detrik is átment
1799 III, 108| udvaron parasztruhában, mikor asszonyom hozzánk látogatott.~-
1800 III, 108| kedveskedés módja.~Hanem most, mikor már minden megvolt, egyszerre
1801 III, 108| Vágd szét, és nézd meg, mikor egyedül leszel.~Ingerlõ
1802 III, 108| cigányleány is megörült odakünn, mikor megtalálta kosarában a gonosz
1803 III, 109| vágni, hogy én magam is mikor rád nézek, azt hiszem, valami
1804 III, 109| összemarcangolt szívvel.~Mikor a csizma megjött Korponáról,
1805 III, 110| hogy egyebet ne mondjak, mikor már arról is meg lehetett
1806 III, 110| belõle.~Ami aztán megmaradt, mikor az egész falu kiosztatik,
1807 III, 110| mondani? Igenis, értem.~Mikor aztán föl volt idézve a
1808 III, 110| idõk, milyen idõk! Hej, mikor még magunkkal kedveskedtünk
1809 III, 110| húzta összébb a nyaka körül.~Mikor végre felkeltünk, õ is fölemelkedett,
1810 III, 111| mutató és a nagy ujja közé, mikor a tányérral jár. Ha a légy
1811 III, 111| Kikinday László úr, aki mikor elszegényedett, meg is siketült.
1812 III, 111| elszegényedett, meg is siketült. Mikor a cigány hozzájött, csak
1813 III, 111| s a cigánybanda azóta, mikor végigjárta vándorútjában
1814 III, 112| államcsínyeket.~A szerkesztõ mikor bejött, csodálkozva nézett
1815 III, 112| pillanatban nincs Pesten…~- Mikor jön haza?~- Vagy két hét
1816 III, 112| mégis sajnálnám idegennek. Mikor jön meg Dorner?~- Estére
1817 III, 112| igen csodálkozott rajtam, mikor így szóltam õt karon ragadva:~-
1818 III, 113| A SEPRŰS TÓT~1884~Mikor a lesti tótok mind haza
1819 III, 113| lepedõbe bújt kísértet. Mikor a legelsõ barna foltja támadt
1820 III, 113| magyarokhoz - mormogja. Mikor aztán az utolsó fehérség
1821 III, 114| kis Murzunak lábára hágna, mikor Máli nénihez jön, az is »
1822 III, 114| követnek.~Azonban egy napon, mikor éppen egy kortes-lakománál
1823 III, 114| kezeimmel hímzett szalagom?~- Mikor a kutya elveszett, asszonyom,
1824 III, 115| felgazdagították Kapornokit, hogy mikor egyszer megharagudott a
1825 III, 115| részét akkor öli el a kolera, mikor egyszer olyan alispánja
1826 III, 115| vármegye lassan mozdult, mikor az isten dolgáról volt szó -
1827 III, 115| bezzeg mozdult aztán, mikor majdnem a megyeház fedeléig
1828 III, 115| alispánnal történt. S reggel, mikor a többiek keltek a megyeháznál,
1829 III, 115| otthon nagy társaságban, mikor jelentik, hogy éppen most
1830 III, 116| VIRÁGZIK~(Életképek)~1884~Mikor fiatalabb voltam (mert voltam
1831 III, 116| Nagy István uram fejében?~Mikor aztán a bizottság és a vámszedõ
1832 III, 116| nagyon fiatal ember voltam, mikor híre futott Szegeden, hogy
1833 III, 116| Elhatároztam, hogy megszólítom.~- Mikor jött haza, Sándor bácsi? -
1834 III, 118| elvégződnek azok maguktól is, mikor az érdeklettek halála után
1835 III, 118| gondolta magában Feri bácsi, s mikor délelõttönként bement régi
1836 III, 118| elhatározással indult haza, mikor a postaház melletti sikátorból
1837 III, 120| ön az, tisztelt barátom? Mikor jött?~- Éppen az imént szálltam
1838 III, 121| lusták egy kicsit.~Hanem mikor azután üt a cselekvés órája (
1839 III, 123| mellé. Minden nyár elején, mikor a békabrekegés megkezdõdött
1840 III, 123| elfogult, mint a szerelmes, mikor könyve felõl kérdezõsködik.)~-
1841 III, 124| azért lőn vesztes, mert mikor a programbeszédjét ment
1842 III, 124| Nagybátyám igen csodálkozott, mikor meglátott, s nem igen nyájasan
1843 III, 125| valaha keréknyom volt. De mikor volt az! Most már gyalog
1844 III, 126| Gondolom, hogy lehetne, mikor még el sem küldtem. De miképp
1845 III, 127| köhögések között.~Egy óra múlva, mikor az elsõ felvonásnak vége
1846 III, 128| édesanyámat is õ vitte el.~Mikor megkaptam a levelet, már
1847 III, 128| vissza sem köszönt, csak mikor már jó tova haladtunk, hangzott
1848 III, 128| Kedves kis árvám! Mondd csak, mikor halt meg a mamácska?~- Nem
1849 III, 128| kolerával a vitéz huszár. S mikor mintegy két hét elõtt görcs
1850 III, 129| rendelt meg bõkezûen, s mikor a fizetésrõl volt szó, hetykén
1851 III, 129| ötven forintos bankóval.~Mikor már egészen eltûnt a fák
1852 III, 129| felültem a gyorsvonatra, és mikor a vasúti indóházból Pesten
1853 III, 130| diákkoromban megzálogolt, mikor a kukoricásukban vadásztam.~
1854 III, 130| fölháborodásom, ami akkor elfogott, mikor a tölténytartómat elvette.
1855 III, 130| fiúcska voltam öt év elõtt, s mikor meglökött, elszédülve estem
1856 III, 130| a gödörben az esküdtek, mikor éjjel pityókásan hazajönnek«~
1857 III, 131| is beteges emberen, hogy mikor az utolsó darab is teljesen
1858 III, 135| holtom után.~S valóban, mikor a hagyatékát leltározták,
1859 III, 135| Adassék az én keresztfiamnak, mikor huszonnégy éves leszen«.~
1860 III, 136| mennyire elcsodálkozának, mikor a kapukat zárva találták. »
1861 III, 138| Ha rettenetesen kívánod! Mikor lesz?~- Mához két hétre.
1862 III, 138| saját fogam vacogni… Mint mikor az egyik kutya a másik kutyára
1863 III, 138| szobában hált õfelsége, mikor Miskolcon tartózkodott.~-
1864 III, 138| karomon a szegény kis bakfist.~Mikor ott álltak az oltár elõtt,
1865 III, 139| ezelõtt kilenc évvel ösmertem, mikor legelõször szagoltam bele
1866 III, 139| Talán nagyon is szerette. Mikor szombaton kikapta a heti
1867 III, 139| hajnalban a Hatvani utcán, mikor a nyomdából hazafelé ment.~
1868 III, 139| forintot nyert a sorsjegyen.~Mikor megtudta, megijedt, elsápadt,
1869 III, 139| aznap pertu lett vele. S mikor Grubics kijelentette abbeli
1870 III, 140| tehát igen békességes ember.~Mikor ezelõtt három évvel meglátogattam,
1871 III, 142| Csak késõbb tudtam meg, mikor én is otthon lettem a municipális
1872 III, 142| Bécsben veszi a selyemruhát! Mikor ezekbõl a bogarakból selyemruha,
1873 III, 142| ölrakásban a padlásra. Ki tudja mikor lesz még ebbõl sok pénz!
1874 III, 143| Nem igaz történet -~1884~Mikor történt, mikor nem, bizony
1875 III, 143| történet -~1884~Mikor történt, mikor nem, bizony nem tudhatom,
1876 III, 144| magunkforma ember volt, mikor a debreceni kollégiumba
1877 III, 144| A madarak elröpültek, s mikor reggel a fiatal professzor
1878 III, 144| Bugyi rex Hungariae«, de mikor Bugyi mindannyiszor bajba
1879 III, 144| szemök káprázik.~Hát mondom, mikor Bugyi odakerült szolgálatba,
1880 III, 144| megkeserülöd te még ezt!~Ebéd után, mikor szétmenõben voltak a vendégek (
1881 III, 144| Hatvani csodálkozni látszott, mikor a legelõbb jött vendégek
1882 III, 144| tányérok, kristály tálak. Mikor a bámuló vendégek letelepedtek,
1883 III, 144| föltesz, azt végbe is viszi. Mikor a tanár nem volt otthon,
1884 III, 144| Fruzinka és Butykai is.~Mikor a professzor hazajött a
1885 III, 144| Magyariné asszonyom ápolta, mikor haldokolt. Az egész magisztrátus
1886 III, 145| valláson lehet az ember.~Mikor én a számûzetés keserû kenyerét
1887 III, 146| türelmetlen az öreg, hát még mikor ágyban kell feküdnie, s
1888 III, 146| mégysz. Tudod, hiszen tudod, mikor nekem rohant a múltkor,
1889 III, 146| nekem rohant a múltkor, mikor azt kiáltotta: »megfojtom
1890 III, 147| elõadásom folyamatjából.~Mikor még Herman pókkönyve legfeljebb
1891 III, 148| szívverése állt el ijedtében, mikor meghallotta, hogy a zeheri
1892 III, 148| hatalmas torokkal, hogy mikor a templomban megharsant
1893 III, 148| legbelsõbb kis szobában, mikor egyszerre csak kezdett az
1894 III, 148| Az csak a borzasztó szép! Mikor olyan magasan világít, hogy
1895 III, 148| hogy változik a színük, mikor még csak futkosnak rajtok,
1896 III, 148| még csak futkosnak rajtok, mikor a hatalmukba veszik és mikor
1897 III, 148| mikor a hatalmukba veszik és mikor már úgy megeszik, hogy pattogó
1898 III, 148| ropogva, recsegve, mint mikor az egymás végébe állított
1899 III, 148| Ki tudja, nagy a világ!~Mikor a plébános hazament a pusztulás
1900 III, 148| inkvirálni a dolgot.~II. MIKOR AZ URAK ESZE KEZDETT MEGJÖNNI~
1901 III, 148| Irigyelte is az egész ország, mikor híre ment! Kár, hogy ilyen
1902 III, 148| mert nem tréfa dolog, hogy mikor az ország meghozza a törvényt,
1903 III, 148| délutánonkint udvarlóival.~Mikor oda belépünk, éppen báró
1904 III, 148| mûve volt beleszeretni, mikor meglátta a legszebbet, a
1905 III, 148| birizgálást lanyhán venni.~Mikor elõadták neki a dolgot,
1906 III, 148| szabták ezt a közmondást.~Mikor nehány évvel e történet
1907 III, 148| nagy szemet meresztettek, mikor aztán jött a rendelet, hogy
1908 III, 148| asszony odaadó mosollyal.~Mikor a kitûzött idõre eljöttek
1909 III, 148| Hogy mer az itt föllépni, mikor még csak nem is nemesember?
1910 III, 148| sehogy sem bírta elképzelni, mikor a nagyúri hintó szerény
1911 III, 148| tartotta a derék Csiszlik), mikor az együgyû kamasz meglátta
1912 III, 148| a bosszúvágy sarkallta.~Mikor a konferencia határozata
1913 III, 148| meséiben arról az idõrõl, mikor még nagyobb volt a rézgarasos,
1914 III, 148| bemocskoltak, vagy olyanok, akik, mikor minden kötél szakad, beállnak
1915 III, 148| kocsijába, s kísérte a jelöltet, mikor az programbeszédet ment
1916 III, 148| sírok? Hogyne sírnék, kérem, mikor az apám megvert.~- Mit?
1917 III, 148| egészen sötét volt, csak mikor a szemök jobban megszokta,
1918 III, 148| elõ a hegyi kanyarulatnál.~Mikor közelebb ért, látták, hogy
1919 III, 148| amiért elfogják éppen most, mikor követjelölt, mikor egész
1920 III, 148| most, mikor követjelölt, mikor egész életét, jövõjét, reményeit
1921 III, 148| el éppen itt a pusztán, mikor egyedül vagy, hogy ne legyenek
1922 III, 148| teszlek zárt hintóba, hogy mikor végigmegyünk a falvakon,
1923 III, 148| képébõl nem néz ki. Láttam, mikor kiszálltak a korcsma udvarán.
1924 III, 148| Ébredez-e már bátyámuram?~Csak mikor nem kapott semmi választ,
1925 III, 148| Az útitársam az éjjel, mikor gyorsan csomagolt, tévedésbõl
1926 III, 148| elmékben a fordulatnak háttere, mikor híre ment, hogy a kátányi
1927 IV, 1 | Szerettem volna ott lenni, mikor a szobákat fölnyitották.~-
1928 IV, 1 | helyekért. Úgy szerettem, mikor a kígyók elõmásztak a rekettyés
1929 IV, 1 | nem értem, hogy hol volt, mikor ehhez a vénemberhez hozzáment!~
1930 IV, 1 | mindig az osztónak marad, s mikor az ütésre kell rádobnia,
1931 IV, 1 | valami új bájt, új erényt. S mikor ezekbõl kifogytam, akkor
1932 IV, 1 | is a glóriát feje körül - mikor nagy a füst a csibukokból.
1933 IV, 1 | Csak néha történt meg, hogy mikor ránéztem, rajtam találtam
1934 IV, 1 | súgta lágyan, odaadóan.~- Mikor? - lihegtem.~- Hát egy pénteken.~-
1935 IV, 1 | mennyire meg voltam lepetve, mikor a kis nappaliban ott láttam
1936 IV, 2 | egyik ekképp nyilatkozott:~- Mikor az Úristen a Bánátust teremtette,
1937 IV, 2 | fele is majdnem elolvadt.~Mikor István elhalt ezelõtt tíz
1938 IV, 2 | állapotban volt az asszonyka, s mikor a kis Gábor megszületett (
1939 IV, 3 | Abban az idõben történt, mikor még a törvényszéki bírákat
1940 IV, 4 | Ágnes de genere Gutkeled.~Mikor körülhordozták a véres kardot
1941 IV, 4 | beleõrült ebbe a válogatásba.~S mikor már az utolsó napon, az
1942 IV, 5 | Csákó nincsen sehol. Végre, mikor kimerülve érkeznek este
1943 IV, 5 | sirattuk, bánkódtunk felette, mikor a könyvet dicsérték, mindig
1944 IV, 5 | Csákót többé ne lássuk, mikor ma délelõtt váratlanul megjött
1945 IV, 5 | tudja meg az elvesztését, mikor meg is került.~Igaz, hogy
1946 IV, 6 | mögött is ármányt szõtt.~Mert mikor megtudta a kis pulyák kívánságát,
1947 IV, 7 | parancsol, amikor kér. Hát még mikor a király azonfelül »asszony«
1948 IV, 7 | akart tudni a dologról; mikor úgy félfüllel itt is, ott
1949 IV, 8 | ahhoz a riadalomhoz képest, mikor rá egy esztendõre hozzánk
1950 IV, 8 | a rossz esztendõkben is. Mikor fiatal az idevaló ember,
1951 IV, 8 | csodálkoztam egy év múlva, mikor hazatérve Czibaky fiskális
1952 IV, 8 | volt abban sok különös. Mikor a tényálladékot végighallgatta,
1953 IV, 8 | végre rászántam magamat, s mikor a principális ilyen levelet
1954 IV, 9 | keresztet vetettek magukra, mikor az utcán megpillanták az
1955 IV, 9 | üresedésbe.~Roesel Borbála, mikor kitekintett az ablakon,
1956 IV, 9 | hol az akasztófa állt.~De mikor már készen volt az egész,
1957 IV, 10 | Sándort is õ tanította, mikor még azt Petrovics Sándornak
1958 IV, 10 | lehetett volna vágni a hátán, mikor én megösmertem mint tanáromat.~
1959 IV, 10 | Talán nem is kell mondanom, mikor volt. Mindenki emlékszik
1960 IV, 10 | kalapjukon, még akkor is, mikor már másképp jegyezte az
1961 IV, 11 | hogy cserebogarakat eszünk, mikor láthatja a lapból, hogy
1962 IV, 12 | azt viselje egy darabig, s mikor már szennyes lesz a testén,
1963 IV, 13 | csodálkozva. - No, ez furcsa eset! Mikor mentette ön meg?~- Körülbelül
1964 IV, 13 | tarajosra az öreg Dunát, mikor a Lánchídon hazafelé ballagtam.~
1965 IV, 15 | Még nagyon kisfiú voltam, mikor az elsõ megyei közgyûlést
1966 IV, 15 | csak az volt elhibázva, mikor a fényes útját futotta fölfelé,
1967 IV, 16 | cséplõgépet szokás falukon, hogy mikor egy faluban elvégzi a cséplést,
1968 IV, 20 | hagyta Wenckheim csakhamar, s mikor távozott, a Szent István-rend
1969 IV, 21 | hal meg a magyar dzsentri.~Mikor már nagyon rosszul volt,
1970 IV, 21 | õk lefelé haladtak. Mert mikor még megvan a kétezer holdjuk,
1971 IV, 21 | kiállják az alispánságot, mikor már csak ezer holdjuk marad,
1972 IV, 21 | Kevermesig ment eleibe, mikor a bevonulását tartotta.~
1973 IV, 21 | Gudry hintaja vezetett. )~- Mikor érjük el már a határt, Gyuri
1974 IV, 22 | Én sírtam ma két hete, mikor végigkocsiztam a várost.~-
1975 IV, 22 | akkor látta volna.~- És mikor látta?~- Vagy ötven évvel
1976 IV, 23 | Boszorkányság! - kiáltott fel, mikor a dinnyéket és az uborkákat
1977 IV, 23 | ezeket, vagy nem hitte, de mikor aztán hazamentünk, a kapuból
1978 IV, 25 | megismerkedett György királlyal, mikor ez még walesi herceg volt
1979 IV, 25 | tisztecskék közt.~Hanem mikor aztán eljött az az idő,
1980 IV, 25 | azonban az mindegy volt. Mikor felhívatták s mosolygó arccal
1981 IV, 25 | egyenkint tessenek beszélni.~Mikor az egyik kibeszélte magát,
1982 IV, 25 | megbotránkozva -, ki hallott olyat, mikor már egyszer az elnök kimondja
1983 IV, 26 | is kiváló Rédeky Pál, aki mikor a nagy pöre végett, melyre
1984 IV, 26 | Pál leült az asztalához, mikor az idézést megkapta, megírta
1985 IV, 26 | az orvosok parancsolták, mikor az elsõ fölpántlikázott
1986 IV, 26 | nyilatkozásai.~A nagy lakomán, mikor éppen a távollevõ Rédeky
1987 IV, 26 | kilenc órakor halt meg, éppen mikor itthon a vonat elindult.
1988 IV, 27 | A MARCSA ÖCSÉM~1885~Mikor a szegedi árvíz volt, magam
1989 IV, 27 | kérdezõsködött utánunk, mikor a huszadik évet elértük.~*~
1990 IV, 28 | kedvében volt, amint hazaért, s mikor a rossz emberek besúgták (
1991 IV, 28 | rá hagyta magát venni, s mikor a gyulafehérvári barátok
1992 IV, 28 | az aranyszabadságot is.~Mikor elhagyták a tanácstermet,
1993 IV, 31 | bámulta a hülyeségét, s mikor kiült a folyosóra, néha
1994 IV, 31 | nagyságos Deák Ferenc úr.~- Mikor jött? Mikor ment?~- Tegnap
1995 IV, 31 | Ferenc úr.~- Mikor jött? Mikor ment?~- Tegnap este jött,
1996 IV, 32 | dolgát is megszabályozták.~Mikor az oltárnál elmondta a jobbágylegénynek
1997 IV, 32 | szaporázta lépteit föl a hegynek, mikor a cserjésbõl egyszerre szemben
1998 IV, 32 | patakban nézegette magát, mikor kicsiny volt, ez volt az
1999 IV, 32 | Magdalénka a Zeleyé lett.~Mikor visszafordult, processzió
2000 IV, 32 | aztán, vagy két év múlva, mikor már e regék nagyon jól elterjedtek,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2405 |