1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2259
Rész, Fejezet
1501 III, 1 | az Istók vagyok: hát aztán? - s azzal zavartalanul
1502 III, 1 | tiszteletes úr adja, amiért aztán tartozik tavaszig az üres
1503 III, 1 | melódia kezdetét súgja bele, aztán billeget hozzá, szorongatja
1504 III, 1 | csak. Magamat, magamat.~És aztán mohón hozzáteszi:~- Ha nem
1505 III, 1 | az ilyesmi iránt.~- Hát aztán? - kérdé mogorván, ismét
1506 III, 1 | mennydörgõs mennykõ! - mondá aztán fönnhangon és még jobban
1507 III, 1 | bolondos kis jószág ez!~És aztán egyszer, mikor a furcsa
1508 III, 1 | mintha értené a kérdést és aztán egy édeset hunyorít velök.
1509 III, 1 | itt vesztegesse az idõt. Aztán a falu messze van; éjfél
1510 III, 1 | lett és nem fázott, hanem aztán?… Lapaj kétségbe volt esve.
1511 III, 1 | terveket, velök lopott, de aztán mindent elmondott a komisszárusnak.
1512 III, 1 | innál rá szomjúságodban. Aztán mikor lefeküdnél aludni,
1513 III, 1 | arasznyi széles szíjat.~- Aztán nem lehetne ezen segíteni
1514 III, 1 | garázdálkodtok, s te azt aztán szombat esténkint, amikor
1515 III, 1 | szögrül-végrül elbeszéled.~- Hát aztán? - sürgeti Szlimák, nagy,
1516 III, 1 | minden üldözéstõl.~- Hát aztán?~- Vagy magam viszlek ekkor
1517 III, 1 | a Madzag Istók késével, aztán ott sütöttétek meg õket
1518 III, 1 | nem fognak, akkor is jó. Aztán egy ilyen legény nem is
1519 III, 1 | vetett a folyton közeledõre, aztán nagy elkeseredve földhöz
1520 III, 1 | dohányzacskójából, kicsiholt neki, aztán mintha örök idõk óta kenyeres
1521 III, 2 | folyóba az esõvizet. Csak aztán vissza ne térjen többedmagával!~
1522 III, 2 | Takarodj innen, azt mondom…~Aztán odafordult a tanácsbeliekhez:~-
1523 III, 2 | szedte össze kévékbe, amiket aztán a hetyke Csató Pista kötögetett
1524 III, 2 | aranyfelhõvé lett búzakéve lenne.~Aztán meg a búzakévék lettek olyanok,
1525 III, 2 | Pista a csókot, hanem mikor aztán harmadnapon hazaindultak,
1526 III, 2 | szeme, megérett egészen.«~Aztán így szólt hangosan:~- Mikor
1527 III, 2 | elejének képzelte magát. Aztán valljuk meg az igazat, uzsorával
1528 III, 2 | egész a templom mellé.~Ott aztán benyitottak egy házba, amelynek
1529 III, 2 | Péter kedvenc színe, meg aztán illõbb is ehhez a szép naphoz.~*~
1530 III, 2 | nagy alázattal a süvegét, aztán odébb ment szó nélkül. Bizony
1531 III, 2 | most a többi faluét. Meg aztán azt is elmondták az öregnek,
1532 III, 2 | veressen láncra. Akkor aztán megyek, ha visznek, akárhová.~
1533 III, 2 | melege van különben is. Aztán sohasem nyomta még így,
1534 III, 2 | szomorú, panaszos hangon kéri. Aztán igazán hideg lehet ott künn…
1535 III, 2 | majd a partokat, hanem aztán meggondolta magát s szép
1536 III, 2 | a szára mind a négynek. Aztán milyen szépek, duzzadtak
1537 III, 2 | elugrasztotta onnan a macskát, aztán, mintha haragjával nem bírva
1538 III, 2 | buggyantotta a vért a sátán.~- Aztán mit írtál alá? - kérdé apám
1539 III, 2 | csinálná a szegény Palyus.~Most aztán egyszerre mindenki visszaemlékezett
1540 III, 2 | nem gyõzi mondogatni:~»Ez aztán a hang, a kántoré otthon,
1541 III, 2 | gózoni Szûz Máriáról.~- Ház aztán, aztán; mondjad csak tovább,
1542 III, 2 | Szûz Máriáról.~- Ház aztán, aztán; mondjad csak tovább, édes
1543 III, 2 | szokott híni - felelte Panna, aztán Gáborhoz hajolt és a fülébe
1544 III, 2 | úgy volt neki meghagyva, s aztán õ is ellopózkodott.~Sietve
1545 III, 2 | egymás elõl a fû javát, ebbõl aztán bosszúság lesz, bosszúságból
1546 III, 2 | szaladt egyenesen feléjük, s aztán, mintha az útjukat szelné
1547 III, 2 | meg arcát, de csakhamar aztán kékes ónszín váltja azt
1548 III, 2 | se vehetné a vagyonnak, aztán, ha a házból is kitudják
1549 III, 2 | Eszter?… Oly kicsike, vézna; aztán istenem, hiszen csak gyerek
1550 III, 2 | csak van valamije benne. Aztán nem is olyan rossz az, ha
1551 III, 2 | miért ne beszélgetnének?…~Aztán olyan furcsa az, ha valami
1552 III, 2 | azontúl is a húga mellett. Aztán Eszter arca is sokkal szebb,
1553 III, 2 | Bogátot. No, felelj hát neki.~Aztán nevetve csapta össze a tenyereit.
1554 III, 2 | Látod, mim van nekem!« Aztán õ is visszaült az asztalhoz,
1555 III, 2 | lagziba én is elmegyek, de aztán… nem tudom még mi lesz…«~
1556 III, 2 | volt, tisztán hallotta. Aztán egy cserepes, nyöszörgõ
1557 III, 2 | nyelvek nem teltek be velem, aztán meg…~Megvárta Vér Klári,
1558 III, 2 | öblös, nyitott koporsókat.~- Aztán meg azt gondoltam, hogy
1559 III, 2 | hallatott:~- Gyí, Tündér! Ráró!~Aztán odahajította a két kibontott
1560 III, 2 | gyerekek érzékenyen ríttak, ami aztán lassankint csendes, pihegõ
1561 III, 2 | összeszaladt a csodájára.~Hanem aztán volt e miatt a kút miatt »
1562 III, 2 | elõbb gyerekes kedvteléssel, aztán, mint szokás, nagy óvatosan
1563 III, 2 | odaengedték neki a színüket, aztán az alakjukat.~Lehet, nem
1564 III, 3 | meghalálozott. - Ahogy meg aztán a harmadik István jutott
1565 III, 3 | elébb pünkösdnél. Emiatt aztán természetesen csak hébe-hóba
1566 III, 3 | herceg számára készült, de az aztán sokallta az árát s a dolog
1567 III, 3 | tetszett neki, ki tehet arról?~Aztán meg a majszterné asszony
1568 III, 3 | pilinyi molnár kérdése.~Mikor aztán Terka mosolyogva, bûnbánó
1569 III, 3 | nagy alázatosan a süvegét, aztán odább ment szó nélkül.~Bizony
1570 III, 3 | legöregebb Istvánnal, de aztán kissé furcsa kezdett lenni,
1571 III, 3 | azt a sok kölcsönt? Meg aztán az sem természetes, hogy
1572 III, 3 | fenyegetõzni is kezdett.~- Már így aztán boldogul velem. Fogasson
1573 III, 3 | kezével, hogy távozzék, s aztán maga is befogatott, kedvetlenül
1574 III, 4 | buggyantotta a vért a sátán.~- Aztán mit írtál alá, te krokodilus? -
1575 III, 4 | csinálná szegény Palyus.~Most aztán egyszerre mindenki visszaemlékezett
1576 III, 5 | elejének képzelte magát. Aztán, valljuk meg az igazat,
1577 III, 5 | egész a templom mellé.~Ott aztán benyitottak egy házba, amelynek
1578 III, 7 | beleteszlek a koporsóba.~Mikor aztán a kis Péter (kinek már nem
1579 III, 8 | hûség sem természetes - aztán meg az asszonyok erényeit
1580 III, 8 | küldött, aki bekísérte. Ott aztán be kellett vallania, hogy
1581 III, 8 | a fizetést fölvenni jók! Aztán ne legyen itt az ember ellenzéki?~-
1582 III, 8 | hogy nem jár - tette hozzá aztán hangosan -, a mézeshetekben
1583 III, 8 | kedvéért is sokan jártak. Aztán ezek a meiningeniek is idejönnek.~
1584 III, 10 | doktor lelkét majd kirázta.~- Aztán nagyon beteg a menyecske?~-
1585 III, 11 | a földtekén egy darabig, aztán letûnnek, elenyésznek… Hanem
1586 III, 11 | is rajta volt a csizmán.~Aztán sokáig feküdt betegen, lázban,
1587 III, 11 | egyetlenegy baja. Hanem ez aztán kellemetlen volt. Az egyik
1588 III, 11 | láttam-e valami képet, amit én aztán szögrõl-végrõl elbeszélek
1589 III, 12 | ritka virágmagot. No, ennek aztán szívükbõl örültek, tavasz
1590 III, 12 | egyetlen szál. Hanem ez aztán szép haragoszöld volt, mintha
1591 III, 13 | sokkal hamisabb az arca.~Aztán minden magyar ilyenkor.
1592 III, 13 | honvédtiszt özvegyét.~Erre aztán megindult az adakozás, én
1593 III, 14 | tovább sohasem.~Ilyenkor aztán tõlünk is hosszabb ideig
1594 III, 14 | Úgy lesz, Hiripi. Csak aztán mindig tedd vissza az üveget,
1595 III, 14 | melancholikus arcot. Mikor aztán fizetni kéne, hídd oda magát
1596 III, 15 | cselédeket is kikérdezi. Sõt aztán az oktalan állatokat, a
1597 III, 15 | bábu ruhájából - s odaadta aztán otthon a mamának.~…Egy szó
1598 III, 15 | szövevényes történeten.~Aztán úgyis elfoglalja csakhamar
1599 III, 15 | s ott súgtak-búgtak, míg aztán Laci leült az asztalhoz
1600 III, 15 | ír a Jézuskának!~A mama aztán este gyertya-gyújtás elõtt
1601 III, 16 | asszonyom. Szívesen teszem. Aztán nem olyan nagyon sietõs.~
1602 III, 18 | odafönn van a mennyországban.~Aztán miért hínák a felhõket bárányfelhõknek,
1603 III, 18 | leereszkedõ felhõben felhozták aztán ide, azért jöttem föl.~-
1604 III, 18 | merítgessen s öntözze a vásznát.~- Aztán mi haszna van ebbõl a világnak?~-
1605 III, 19 | és nemzetét - hanem azt aztán valamennyinél forróban szerette.~
1606 III, 19 | szoknyában járt volna.~Ebbõl aztán csakugyan megértettük a
1607 III, 19 | jó nevelést - mondá -, s aztán nem bánom, ha nem marad
1608 III, 19 | mérgesen keresték, hanem mikor aztán annyira lecsillapodtak,
1609 III, 19 | paradicsomkertet álmodja. Aztán az a fényesruhájú asszonyság,
1610 III, 19 | ember az elsõ forintot, de aztán akinek könnyelmû természete
1611 III, 19 | el az elsõ forintot, de aztán könnyedén, mint a többi,
1612 III, 21 | kezével hátrasimította.~- Hát aztán?~- Mert úgy tudok ugatni,
1613 III, 21 | isten hírével s ugasson aztán minél szebben és minél tovább!~
1614 III, 22 | lelkem, részvényes vagyok, aztán jó a pénzkirályokkal összejönni.
1615 III, 22 | is voltak a közgyûlésen? Aztán, lám, ez báli legyezõ…~-
1616 III, 23 | szabdalta az ábrázatát, aztán elment és sohasem tért többé
1617 III, 23 | lovag ivott egy kortyot, aztán kiöntötte a többit az útra.~-
1618 III, 24 | fõjegyzõhöz. Most lássék aztán, mennyi van a káputban,
1619 III, 24 | kapitány rangbeli ember, aztán akkoriban, a »nagy királyné«
1620 III, 24 | fogadott egy szál rabot, s azt aztán, nehogy valamiképpen felmondjon,
1621 III, 24 | városáé, de igazi, valóságos; aztán milyen takaros, az Isten
1622 III, 24 | Nos?~- De nagyon nagy… aztán meg némileg hivatalos.~-
1623 III, 24 | adhatom a vármegye rabját - aztán mélabúsan hozzátette - mindjárt
1624 III, 24 | persze, hogy az is igaz.~- Aztán meg hazahozom holnap.~-
1625 III, 24 | nyugtatványt, hogy átvetted. Amikor aztán visszahozod, ne félj, átszolgáltatom
1626 III, 25 | állatoktól is tanulhat. Aztán nem is olyan közönséges
1627 III, 25 | én már nagylány vagyok.~Aztán kislányos naivsággal folytatá
1628 III, 25 | növények tenyésztetnek. Aztán te csak képzeled azt, hogy
1629 III, 25 | ment Mák uram oda is.~- Aztán ma már nem is viselik azokat
1630 III, 25 | menj értük - hebegé Mák, aztán hozzátette: - Jó bora van…
1631 III, 25 | szúrós szemeivel Piroskára, aztán megint visszacsúszott a
1632 III, 25 | Jaj, csak el ne késnék. Aztán meg úgy húzza, de úgy húzza
1633 III, 25 | fehér cserepes ispánházra, aztán ingerülten lehajolt s egy
1634 III, 26 | a kenyérre. Hanem ilyet aztán nem eszik a király sem!~
1635 III, 26 | Lehetetlen az! - mondá.~Erre aztán Bagi uram elõmutatta bugyellárisából
1636 III, 27 | odahurcolták a négy fal közé, míg aztán a nagybácsi ki nem váltotta -
1637 III, 27 | õsidõktõl fogva.~Voltak aztán olyan idõpontok is, hogy
1638 III, 27 | fölfelé, mint lefelé.~No, ez aztán nem tréfadolog! (Kivált
1639 III, 27 | megakasztani a siker elõtt. Mikor aztán megérkezett a kitûzött vasárnapi
1640 III, 27 | megy egy darabon s onnan aztán fölfelé fordul, hogy egészen
1641 III, 27 | Magyarországra - ahonnan aztán fittyet hányhatott nekik.~
1642 III, 28 | magára.~Sokáig beszélgettek aztán odabenn, lassan, suttogva,
1643 III, 28 | számítson, Sáfrány gazda. Aztán gondolja meg, hogy olcsóbb
1644 III, 30 | pedig, hiába, költségesek; aztán megvan az a nyugodalma,
1645 III, 30 | csúnya, vereshajú fiú volt, aztán senkije, semmije a nagy
1646 III, 30 | kísérte figyelemmel, mikor aztán ez a vereshajú fiú szárnyra
1647 III, 30 | Felsõ-Magyarországba. Egyszer aztán olyan idõ következett, hogy
1648 III, 30 | morzsolt szét szemeiben, aztán kivette a faládából azt
1649 III, 33 | rózsás ujjait homlokán, aztán félig mosolyogva jegyzi
1650 III, 34 | viszonválasz még hízelgõbb, s ha aztán mégis létrejön az egyezség,
1651 III, 34 | Ördögadta, hát onnan aztán mégis megáztál?~- Nem biz
1652 III, 36 | szórakozottságból a kitöltött váltót, aztán hirtelen visszadugja.~-
1653 III, 37 | Éljen báró Kemény!« Erre aztán szûnni nem akaró derültség
1654 III, 38 | megveregette a Sándor vállát, aztán vigyorogva mondá a rózsára
1655 III, 39 | õfelsége hova való volt. Most aztán odajutottam, hogy akármilyen
1656 III, 39 | egy üres halálítéletre. Aztán hadd írjam én is alá.~-
1657 III, 39 | Narcis váll-lapockáját, aztán átvette a kész iratot, aranyos
1658 III, 39 | építtette azt tavaly-nyáron s aztán nagy kegyesen odaajándékozta
1659 III, 39 | teste benne volt.~Mikor aztán eleget fürdött, meg a pásztoróra
1660 III, 39 | parancsot a pajtásomnak, az aztán el is vitte. De most már
1661 III, 39 | várost, mihelyt… mihelyt…~Itt aztán megakadt gondolata.~…Mihelyt
1662 III, 39 | takaróját a királynak.~Most aztán bátrabban mehetett a Rog-kastélyhoz.
1663 III, 39 | Florillával és miképp ment be aztán a levetkõzött király ruháiban
1664 III, 39 | ruházatjukban vagyon.«~…Hogy aztán mi történt, följegyezték
1665 III, 40 | Erdélybe, s meg is látszik aztán úgy õsz elején ez utazásuk
1666 III, 42 | papiros, annyi ember, amiket aztán beiktatnak, kétfelé vágnak,
1667 III, 42 | pillantva. - Apropó - mondja aztán társához fordulva -, nézze
1668 III, 42 | arcán egy grimaszt csinált, aztán félénken simult, úgyszólván
1669 III, 42 | De bábut is veszek ám.~Ez aztán olyan argumentum volt, aminek
1670 III, 42 | eljöhetne a gyerekekkel, aztán együtt lehetnénk valamennyien…
1671 III, 44 | lehetne…~- Csak mármost volna aztán valahol egy ilyen fa - szólt
1672 III, 44 | kihozott egyet az istállóból, aztán látható kedvteléssel nézte
1673 III, 45 | tótot akasztatott fel?~- Aztán miért akasztatta fel õket,
1674 III, 45 | bevergõdtünk Pestre. Itt aztán beszálltunk a város valamelyik
1675 III, 45 | udvaron.~Ott is maradtunk aztán, mert egy nagy alkalmas
1676 III, 45 | lopnák el? Bezzeg mehetnék aztán a nagyasszony ábrázatja
1677 III, 45 | hol a pokolba keresem én aztán ebben a nagy városban a
1678 III, 45 | majszter uram, különös ablakok. Aztán itt nem tesznek ám beléjük,
1679 III, 45 | fészek van rajta.~- No és aztán?~- Teringettét! Hát csak
1680 III, 45 | hallom szegénykéket. Csakhogy aztán velünk mi lesz?~- Mi lesz?
1681 III, 46 | semmi se történt? s ezen aztán olyan sírásba törtek ki,
1682 III, 47 | ez õ - mondá a király. - Aztán az urakhoz fordult s halkan
1683 III, 47 | országbírónak teszlek.~Meg is tette aztán, s mint ahogy fa-kalodája
1684 III, 48 | hogy »no, Sziráki uram, ez aztán bicska!«~Hanem világelterjedésre
1685 III, 48 | hogy London van messze). - Aztán kérem, mire való volna neki
1686 III, 48 | Hát jó lesz ez? Mi?~Most aztán még nagyobb zavarba jött
1687 III, 49 | házamban. Reggel ráadom, aztán fel is út, le is út, nekem
1688 III, 49 | vármegye négy része felé, hanem aztán rájöttem lassankint, hogy
1689 III, 51 | Hát akkor hogyan menjen? Aztán ha a legjobb barátját elõ
1690 III, 51 | õ azt az álmában.~Ebbõl aztán legott okos lett Toldi s
1691 III, 51 | elvörösödött az irigységtõl, de aztán erõt vevén izgatottságán,
1692 III, 51 | Valóban az - mondá a király.~Aztán az urakhoz fordult s így
1693 III, 51 | országbírónak.~Azzá is lett aztán holta napjáig, s mint ahogy
1694 III, 52 | megint csak megnézegette.~- Aztán adnak azért valamit?~- Hogyne
1695 III, 52 | Konopka megnézte a csekket, s aztán a boglyas fejét rázta.~-
1696 III, 54 | szekretáriusa mellé.~Ebbõl aztán nagy öröme lett a szûrszabó
1697 III, 54 | fényes, bársonyos teremben, aztán még egyszer végignézte Lupcseket.~-
1698 III, 54 | ön nagy úr lenni? - kérdé aztán a kancellár hirtelen.~-
1699 III, 54 | volt.~Hanem iszen elmondta aztán Jani úgy, ahogy én elmondtam;
1700 III, 56 | húsban van, hála istennek. Aztán milyen pirosak, frissek,
1701 III, 56 | barna háta látszott ki, aztán lementek a Tiszához, ott
1702 III, 56 | is jó lesz, s elbeszélte aztán a történetet. Apja egy makói
1703 III, 56 | kevesebb a hat az egynél!~- Aztán ugyan lássuk, Annácska,
1704 III, 57 | elönteni elõször a füleit, aztán a halántékain át terjedt,
1705 III, 59 | Hajszen ott áll az írásban.~- Aztán miért csukják be?~- Nem
1706 III, 59 | fejembe megy az ártatlan ital, aztán ha valami bolondot csinálok,
1707 III, 60 | szolgáltatom. Erre a kártyára aztán az elutazás elõtti estén
1708 III, 63 | nesze, hogy összekeltek s aztán - de már ennek különb híre
1709 III, 63 | homlokráncait egy rakásra, s aztán meghosszabbodott képpel
1710 III, 63 | eskettem már én meg azóta! Aztán olyan idõk ezek, kegyelmesem,
1711 III, 63 | Anzelmus eljárása mellett, aztán talán még más mellékkiadásai
1712 III, 63 | ellenveté az szomorúan. - Aztán tenger pénz kellene ahhoz!~-
1713 III, 63 | Rigó« a kis Gyuri volt.) Aztán hogy sok pénz kell? Potomság
1714 III, 63 | az még azokkal is.~Végre aztán elsimította valamennyit
1715 III, 63 | hogy tetszik?« A király aztán felelheti: »sehogy« (non
1716 III, 63 | ajka könyörgésre nyitva, s aztán ez a kérés csengettyûhangokba
1717 III, 63 | fia birtokaiba.~S ezzel aztán érvényes lett a Franke gróf
1718 III, 65 | oldala szétesett. Hát tessék aztán ebbõl okosnak lenni: milyen
1719 III, 65 | Tiszának neveznek.~Hát egyszer aztán úgy esett, hogy a Mari húgomat
1720 III, 65 | aranyhalak úszkálnak benne. Aztán, hogy cápák is vannak…~-
1721 III, 65 | megcsipkedte elõre nyúló állát, aztán, hogy mosolyt is fakasszon,
1722 III, 65 | nyulacska… erre… erre.~Amire aztán kipirult tündöklõnek a mi
1723 III, 65 | csak a taplóról volt szó, s aztán csodálkozva meresztette
1724 III, 65 | nemzetes uramat.~- Hát én aztán mit csináljak itt a fiúval? -
1725 III, 65 | össze! Ez a cudar - súgta aztán a nagybácsi fülébe. - Rálépett…
1726 III, 65 | tányérral és tepsivel.~Erre aztán elcsendesült húgocskám,
1727 III, 66 | változtatni.~Hanem vannak aztán dolgok, amik egészen tőlem
1728 III, 66 | nekem is fáj azóta a korona.~Aztán az urakhoz fordult, s különösen
1729 III, 66 | aláírását, megcsókolta azt, aztán meghajtván fejét, így szólt:~-
1730 III, 67 | Négy-öt évig nem láttam aztán. Egy napon beállít hozzám
1731 III, 67 | jónak tartják, de ezekben aztán rendületlenül hisz. Többnyire
1732 III, 67 | semmi… minden megváltozik, aztán különben is olyan jó az
1733 III, 68 | öreg.~Felment Bécsbe. Ott aztán felhúzta a ráncos kordován
1734 III, 70 | hatvannégy éves emberrõl?~- Aztán hallja-e, szép asszony,
1735 III, 70 | már más, így már értem. Aztán miféle foglalkozású ember
1736 III, 71 | a mennyország.~Utoljára aztán annyira beleéltem magam,
1737 III, 71 | hogy ott lenne - tette aztán hozzá -, ahonnan én nem
1738 III, 71 | aki bosszankodva dünnyögte aztán az úton, ahogy õ szokta
1739 III, 72 | költséget összerakják nekik, aztán hadd írjon még egy harmadik
1740 III, 72 | Felséges uram! - kezdé aztán, s az õ lábait is csendes
1741 III, 72 | kérdezett még nagy bátran:~- Aztán szabad-e beleszúrnunk a
1742 III, 72 | szabad legyen - szólott aztán fönséggel, majd a királynénak
1743 III, 72 | még néhány szót.~Ott künn aztán így szólt:~- Kelmed, most
1744 III, 73 | amirõl szeret?~Egyszer aztán úgy fordult a dolog, hogy
1745 III, 73 | elõbb a helytartóhoz.~Ez aztán gondolkozóba ejtette Koporkát.~-
1746 III, 74 | Kovács Ferencet. Az már aztán igazán érezte, mi õ.~Nagy
1747 III, 75 | felelt. Ez mégis bámulatos! Aztán a nagynénink is folyton
1748 III, 75 | búsan Károly bácsi.~Erre aztán elnevettem magam.~- Igaz
1749 III, 75 | maradok a lakodalomra. - Aztán a bíró felé fordultam:~-
1750 III, 75 | Elmúlt tizenöt.~- Csak? Aztán szép asszonyt hoz-e a házhoz?~
1751 III, 75 | majd megmagyarázom neked aztán…~Mikor a bíró eltávozott,
1752 III, 76 | Kijártuk neki a kegyelmet.~- Aztán miért került oda?~- Emberölésért.~
1753 III, 76 | kötekedett velem.~Otthon aztán a háziasszony mutogatott
1754 III, 76 | meggyalázta õt. Megölte, aztán megsiratta a börtönben.
1755 III, 76 | csodálkoztam volna még csak aztán, ha német lettem volna.~
1756 III, 77 | csimpaszkodik cirógatásokkal:~- Aztán ne lövess közéjük, kedves
1757 III, 77 | örömét el ne rontsa.~Azzal aztán nyugodtan pályázott a kriegspartie-hoz.
1758 III, 77 | Korábban adom fel a vacsorát, aztán elsétálhatunk a zsidó utcákba.~
1759 III, 77 | jelenetek, a nagy élénkség, de aztán türelmetlen lesz.~- Hol
1760 III, 78 | megkérdezni.~A tanfelügyelõ aztán elárulta, hogy Trefort szereti
1761 III, 78 | Estig bevásárolt mindent s aztán mivel úgyis holdvilág volt,
1762 III, 78 | nagy skandalumot.~Hanem aztán megvígasztalta a miniszter:~-
1763 III, 79 | névjegyet és mosolygott.~Erre aztán észhez jöttem, s beküldtem
1764 III, 79 | majd meglássuk - szólt aztán csengõ játszi hangon.~-
1765 III, 79 | hozatom Marchalltól, így aztán kölcsönösen leszünk az egymás
1766 III, 83 | lenne terítve. Hanem éjjel aztán ahány bagoly volt a környéken,
1767 III, 83 | titokzatos.~A bécsi béke aztán nemsokára véget vetett a
1768 III, 83 | Hát illik ez, hé! Legyen aztán az ember ezek között keresztény.~-
1769 III, 83 | ugyan elõre, hogy jövünk?~Aztán elkiáltotta magát:~- Hej,
1770 III, 83 | betette az ágyacskájába, aztán felkereste a Majgónét a
1771 III, 83 | Laczkó István uramat.~Ott aztán kisült minden. Hetekig jártak
1772 III, 84 | szétszélednek« - mondá. Akkor aztán elkezdett a város gyorsan
1773 III, 85 | üstöt.~- Az már igaz!~- Aztán nagyon is megijedt az a
1774 III, 85 | benne el is tévedtem.~- Hát aztán hogy jöttél ki? Mert látom,
1775 III, 86 | Ide nézzen Jópál bácsi!~Az aztán válogat bennök, mint az
1776 III, 86 | árva porontyok.~És hétfõn aztán olyan szomorú a mi falunk
1777 III, 87 | kevély dolgokat mondott.~Aztán ennek az asztalnak az a
1778 III, 87 | meg fog szólítani. A többi aztán az isten dolga: a jövõ titka.~
1779 III, 87 | nem repedezett a föld, ott aztán igyekezett kipótolni, ami
1780 III, 87 | válaszoltam neki. Meg is csodáltam aztán magamat emiatt harmadnapra,
1781 III, 87 | körülérjen.~Erzsike mosolygott, aztán megfenyegette Nellit, és
1782 III, 87 | ügyetlen kérdésem. Azontúl aztán egy se volt ügyes.~Erzsike
1783 III, 88 | csillag feljöttéig, amikor aztán fölhörpint egy üveg pálinkát
1784 III, 89 | nyaggattok.~Ezen a témán aztán eleszmecseréztek egy darabig
1785 III, 89 | a fiakat kihagyta.~Ezen aztán Péchy is elmosolyodott,
1786 III, 89 | ilyen bõséget talál, ami aztán igazi tyúk és nem csak színpadi,
1787 III, 89 | miniszterelnöknek lenni.~Hát egyszer aztán lefekvés elõtt a lelkem
1788 III, 89 | rakatott a padlásra.~Csak aztán meg ne gyújtsatok ott valamit!~
1789 III, 89 | könyve volt énrólam.~Másnap aztán pironkodva, hebegve kért
1790 III, 90 | Pungóné nagy alázattal.~Mikor aztán egy jegyzékbe vettem a Pungóné
1791 III, 90 | felényire.~Hanem lett erre aztán vihar a rezidenciában olyan,
1792 III, 92 | igyunk még egy pohárral, aztán menj be, feküdj le, én is
1793 III, 93 | meggondolom.~Nehány nap múlva aztán csakugyan megpuhult a szíve
1794 III, 94 | Íme, fölséges úr - tette aztán hozzá -, az én legnagyobb
1795 III, 95 | kemény fickó vagyok, én attól aztán nem tágítok. Az ördögbe…
1796 III, 95 | Lili«-t fütyürészve.~Azóta aztán, minél jobban halványodott
1797 III, 96 | a beszélgetésben találta aztán kiböffenteni a főispán:~-
1798 III, 96 | megbolondult. De amint aztán magyarázni kezdte az ötletét,
1799 III, 96 | mint a mesebeli kígyóé s aztán az a kedves elbûvölõ viselkedése!…
1800 III, 96 | egyre megy. Apczy Ágnesnél aztán folytatásnak úgy ment, hogyha
1801 III, 96 | hozzám, vagyonod is kevés, aztán legalább valami állásod
1802 III, 96 | bukni vagy halni, akkor aztán beszélhetünk errõl… Ej,
1803 III, 96 | asszony nem szeszélyes? Aztán olyan csodálatos a megyei
1804 III, 96 | mosollyal.~Föl is lépett aztán. Egy reggel kitûzték a zászlókat
1805 III, 96 | szakállának.~Uzsonna alatt aztán elõadta Ágnes a nagy megbotránkozását,
1806 III, 96 | indokból szenvednek.) Akkor aztán bement a szobájába, s még
1807 III, 99 | elsöpri õket könyörtelenül.~Aztán a litavai hegyháttal rosszul
1808 III, 99 | ereszkedik nálánál, s akkor aztán ázik az egész világ, csak
1809 III, 99 | nemes municipiumra!~Így aztán megmaradt Litava a megyéé,
1810 III, 99 | lesz ebbõl, mi?). Nemsokára aztán vasutat építettek fel a
1811 III, 101| pénzemet a ládájába, ott aztán teljes biztonságban lesz«.~
1812 III, 102| lojális ember vagyok, s aztán nem is voltam még akkor
1813 III, 102| babonás öregasszonyok elõtt!~Aztán a »Cserzõ utcából« a »Fazekas
1814 III, 102| alispáni széken?«~És ezzel aztán véget ért volna a komédia,
1815 III, 102| sóhajtá fejvakarva. - Aztán kicsoda az uraság?~- Mindegy
1816 III, 102| ki nagy kevélyen.~Emiatt aztán a csicsókaiaknak kellett
1817 III, 102| a gyomruk a pálinkától.~Aztán megmerítvén az edényeket,
1818 III, 102| szemével, hogy bizony õ volt.~- Aztán miért tesz ilyeneket?~-
1819 III, 102| néhány percre a szobát!«~Ami aztán a határozatot meg a többit
1820 III, 103| várával egyetemben.~Azontúl aztán megpihent Csábrág a Koháryak
1821 III, 104| nem törleszti. Mit mondjon aztán az ember a többi adósainkról!~-
1822 III, 104| szomszéd falvakból valók.~- Aztán mi gazdagította meg annyira
1823 III, 104| visszavonhatlan szentencia, ebbe aztán bele kellett nyugodnia Funta
1824 III, 104| újonnan épült kõházába.~Amibõl aztán megértettem, hogy ez a falu
1825 III, 106| valahogy el ne szaladjanak, aztán vitték õket a hónuk alatt
1826 III, 107| sûrûn környezik.~Hanem ott aztán a katonák unták magukat,
1827 III, 108| édes õsapáinknak!~Azóta aztán annyira bekapott ez a divat,
1828 III, 108| végrehajtani rajta. Mikor meg aztán Detrik is átment Rákóczi
1829 III, 108| bolondította el? Kádár uram aztán bevallotta, hogy õ sose
1830 III, 108| szobájából hurcoltatta börtönbe, aztán lovas embert küldött az
1831 III, 108| elrejtette a levelet keblébe, s aztán kiöntötte az uborkát a kosárból,
1832 III, 109| gyengébb ember is elég! Aztán meg illõ, hogy nevelésedet
1833 III, 109| Nemsokára bekövetkeztek aztán a nagy napok. A kerület,
1834 III, 110| Kisbirtokú ember lett belõle.~Ami aztán megmaradt, mikor az egész
1835 III, 110| mondani? Igenis, értem.~Mikor aztán föl volt idézve a kastély
1836 III, 111| portákon (amióta csukják már), aztán a bútor bent, aztán a hám
1837 III, 111| már), aztán a bútor bent, aztán a hám a lovakon, legutoljára
1838 III, 112| megadja a »vizit«, megadja aztán a »bessert« is, meg a »hívást«.~
1839 III, 112| rendületlen híve.~Ebben aztán meg is nyugodtak, s azzal
1840 III, 112| vakarni valamennyien, míg aztán a legbátrabb, Felvégi Láb
1841 III, 113| magyarokhoz - mormogja. Mikor aztán az utolsó fehérség is leolvad
1842 III, 113| közbe, amikor lehajlik.~Ha aztán az egyik gazda lovai fölveszik
1843 III, 114| tyúkjainkból.~Befutott a puskáért, aztán a tyúkól felé csörtetve,
1844 III, 115| volt szó - bezzeg mozdult aztán, mikor majdnem a megyeház
1845 III, 115| tudnom kell, ha meg akarom aztán ismerni.~Megrázta fejét
1846 III, 116| István uram fejében?~Mikor aztán a bizottság és a vámszedõ
1847 III, 116| dolgozik a közvélemény!~Végre aztán itthon termett Rózsa Sándor.
1848 III, 116| hörpentette ki belõle a feketét, aztán mérgesen vágott egyet tenyerével
1849 III, 116| Azt gondolja az úr - szólt aztán s hangja dörgõvé, gúnyossá
1850 III, 116| elmennek vándorolni, hogy aztán úti tapasztalatokkal visszatérhessenek
1851 III, 116| szél odább akarta vinni, de aztán meggondolta magát, »minek
1852 III, 116| hogy odajuthatott, ahol aztán leült a legtetején, s búsan
1853 III, 118| nem rosszakaratból tette. Aztán kicsoda, micsoda az a vármegye?
1854 III, 118| még kegyelmezek. De akkor aztán könyörtelenül becsukatom.
1855 III, 119| belsõ várkapura 1534-ben. Aztán Krusith Jánosé lett, ki
1856 III, 119| tartaték a Felvidéken.~Most aztán fényes világ virradt Likavára.
1857 III, 119| roppant összeg volt, s ebbõl aztán könnyû kimagyarázni azt
1858 III, 119| Még egy ura volt a várnak aztán, a híres Thököly Imre; de
1859 III, 120| Végezzük együtt a teendőimet, s aztán legalább együtt ebédelhetünk,
1860 III, 123| nádfedeles viskójában. Akkor aztán visszatért többnyire õsz
1861 III, 125| kalapálva, kovács uram.~- Aztán lássák, tehetünk mi akármit,
1862 III, 125| valaki egy ember közül? Aztán van ennek még másik oldala
1863 III, 126| Hanem egy félóra múlva aztán meghozta a szakácsné a hírt
1864 III, 127| szép virág? - szólt, amint aztán elmentem mellette.~- Magának
1865 III, 127| pénzét ilyenekre« - tette aztán hozzá.~- Lám, meg volt hatva -
1866 III, 128| darabig még gondolkozott, de aztán nem talált az egészen semmi
1867 III, 129| Nagy Máté. - A pénz beszél! Aztán nem is úgy megy ám az! Menjenek
1868 III, 129| számítani látszott az ujjain, aztán kibökte:~- Háromszáz forint.~
1869 III, 129| úgy megy elejénte. Késõbb aztán persze vastagabban kell
1870 III, 131| lerombolták, felgyújtották. Azóta aztán az enyészet vájkál benne,
1871 III, 132| bizonyosan tudni fogják, aztán majd megírom önnek.~- Ez
1872 III, 135| mesterséget.~Minélfogva én aztán nem tanultam meg egyiket
1873 III, 137| beszédembõl.~…Most sült ki aztán, hogy miért engedi magát
1874 III, 138| dolgot, mert fölszisszent, de aztán erõt vett magán:~- No, nem
1875 III, 139| megitta vasárnap az egészet, aztán koplalt az egész héten.~
1876 III, 139| szedõ-személyzetet. Másnap aztán Grubics még nagyobb ebédet
1877 III, 139| valaha az életben!«~Többet aztán nem hallottunk róla évekig.
1878 III, 140| egy igazi kuruc!~S ennek aztán el tudott mosolyogni egész
1879 III, 140| harsány már…~- Fogy a tüdõ…~- Aztán te már német lapokat olvasol.~-
1880 III, 140| Mind - mondá sóhajtva.~Aztán fölkelt, és fölvett az asztalkáról
1881 III, 141| abból most? Földönfutó. Aztán három apró gyereke van: (
1882 III, 142| községektõl az eperfák számát, aztán üsse össze valahogy, de
1883 III, 144| szórd össze, keverd meg, aztán válogasd szét, de úgy, hogy
1884 III, 144| messzirõl szóltak…~Reggelre aztán kiki otthon találta magát,
1885 III, 145| ért neki legtöbbet, mert aztán búcsút rendelt a városaiba,
1886 III, 145| német falvakon.~Mondhatták aztán a parasztoknak az ellenkortesek,
1887 III, 146| sajnálom itt hagyni.~Ebbõl aztán vita kerekedett köztünk.
1888 III, 148| kacabajról vagy pruszlikról, hogy aztán az legyen a fundamentuma
1889 III, 148| kezdte, elpirult elõbb, csak aztán borítá el halálos sápadtság
1890 III, 148| szomorúan lesütötte fejét, s aztán bizonyos megadással távozott.
1891 III, 148| Mindjárt elolvasom.~No, erre aztán olyan lett a tisztelendõ
1892 III, 148| a beszélgetésben találta aztán kiböffenteni a fõispán:~-
1893 III, 148| hitték megbolondult. De amint aztán magyarázni kezdte az ötletét,
1894 III, 148| négy-öt ember együtt van, az aztán olyan a közönségnek, mint
1895 III, 148| mint a mesebeli kígyóé, s aztán az a kedves, elbûvölõ viselkedése!…
1896 III, 148| az oszlop körül táncoltak aztán az összegyûlt férfiak, élükön
1897 III, 148| fõispán megbukik. Akkor aztán beszélhetünk errõl.~Valóban
1898 III, 148| kalapálva, kovács uram.~- Aztán lássák, tehetünk mi akármit,
1899 III, 148| valaki egy ember közül! Aztán van ennek még egy másik
1900 III, 148| szemet meresztettek, mikor aztán jött a rendelet, hogy fizessék
1901 III, 148| Alsóérden.~Ozsonna alatt aztán elõadta Ágnes a nagy megbotránkozását,
1902 III, 148| nektek azt mondani - felelte aztán humorizálva. - Meghalni
1903 III, 148| csak nehány napig, akkor aztán, esküszöm neked, magamtól
1904 IV, 2 | ment, és beleült.~Ebbõl aztán látszik, milyen régieknek
1905 IV, 5 | szolgáló?~- Nem is láttam.~Erre aztán összemosolyognak, amiért
1906 IV, 6 | Írd meg õszintén, én majd aztán elviszem a postára.~- Hát
1907 IV, 8 | keresése, mint amennyit aztán a megtalált igazság ért.~
1908 IV, 9 | az nem is csoda; de csoda aztán az, hogy a kincstárnokai
1909 IV, 9 | hagyta aludni a dolgot, aztán egy ajánlatot nyújtott a
1910 IV, 9 | jutott. S itt folytatták aztán a béketárgyalásokat.~Legutoljára
1911 IV, 10 | jobban megsértettek. Ekkor aztán kitört belõlünk is a harag
1912 IV, 10 | csak öten kerültünk vissza aztán, hogy ott folytassuk, ahol
1913 IV, 11 | be ebbe a kis skatulyába. Aztán minek néz bennünket a beküldõ?
1914 IV, 13 | rá.~Káromkodtam egyet, s aztán magyar természetemnél fogva,
1915 IV, 13 | remontoir órával sem különben.~Aztán valamit én is tanultam ezzel
1916 IV, 13 | szerencsétlen!~Rám nézett dühösen, s aztán megrázta magát, s makacsul
1917 IV, 13 | mellényét és a kabátját, aztán menjen haza.~- Haza? - mondá,
1918 IV, 13 | A szomszéd elpirult, s aztán mentegetõzve hebegé:~- Ez
1919 IV, 15 | suttogta a szolgabírónak: »Ez aztán az indzsellér, sógor!«~Ekkor
1920 IV, 15 | a kincseimet!~(No, erre aztán igazán kíváncsi volt a nemes
1921 IV, 16 | egy parlament van, de ezt aztán úgy szállítják városról
1922 IV, 17 | miképp veszi majd ki magát. Aztán a bütykös nagyujját végighúzza
1923 IV, 18 | szolgabírónak választottuk. Hanem az aztán szolgabíró volt. Tekintetes
1924 IV, 18 | mondja, nincs benne. Erre aztán feltalálja magát az anyjukom,
1925 IV, 18 | ködmönt Kékkõn ellopták. Hogy aztán a ködmönben benne volt a
1926 IV, 19 | soha többé senkié.~Azóta aztán omlik, romlik, minden évben
1927 IV, 20 | derék ember volt.~Hát ebbe aztán megnyugodott báró Sina.
1928 IV, 21 | ultimót akart mondani), aztán lehunyta szempilláit, egy
1929 IV, 22 | közgyûlésünk volt aznap, melyen aztán apám halálhírét vettem.
1930 IV, 23 | Csak jönne az a kölyök is. Aztán majd kivezet bennünket a
1931 IV, 23 | vagy nem hitte, de mikor aztán hazamentünk, a kapuból még
1932 IV, 25 | tisztecskék közt.~Hanem mikor aztán eljött az az idő, amikor
1933 IV, 27 | szaporán. Az én öregem! - mondá aztán az asszonykára mutatva.~
1934 IV, 27 | Viktor a szép barna!) Most aztán egy szõkére esett szemem,
1935 IV, 28 | fejedelemné paragrafusát.~Ezt aztán nagyon szívére vette a Kartigám-család,
1936 IV, 30 | nõnek ilyennek kell lennie. Aztán engem is végy számba, boldogtalanná
1937 IV, 30 | szét azt a »nõi bullát«, aztán hajítsd ki az ablakon!~A
1938 IV, 31 | meghagyta Timának keményen:~- Aztán ha valaki jön azalatt, míg
1939 IV, 32 | vérbõl volt Zeley László is, aztán mint afféle szép karcsú
1940 IV, 32 | kis halacska belemenjen, s aztán ott vergõdjék benne kínosan,
1941 IV, 32 | termetet, formás arcot, ha aztán ellenem fordította? Mit
1942 IV, 32 | a gonosznak!~Egy napon aztán, vagy két év múlva, mikor
1943 IV, 33 | megfoghatatlan.~Az idegen aztán egész nap abban a hitben
1944 IV, 34 | majd ránk, majd a málnára, aztán durcásan elhátrált.~- Nem
1945 IV, 34 | megfutottak.~A rivalgásra aztán elõkullogtak a bokrokból,
1946 IV, 35 | azazhogy meg nem találták.~Most aztán nem lehetett tenni egyebet,
1947 IV, 35 | elveszítik.~III. AHOL REND VAN~Aztán - hogy most már komolyan
1948 IV, 35 | a pénzt õ veszi fel, de aztán titokban megosztja az ülnök
1949 IV, 37 | föl.~- Meghalt, egy órára aztán, ahogy elmentél.~- Tudtam -
1950 IV, 37 | Hiszen a varjú megmondta!~S aztán szilajan, mély keserûséggel
1951 IV, 38 | kinyitá a börtön ablakát, aztán leteríté kék köpönyegét
1952 IV, 39 | akasztott a nyakukba, amire aztán ijedten jöttek egy nap.~
1953 IV, 39 | gyökerei egy részét.~- És aztán?~- Mikor a gyökér megszárad,
1954 IV, 41 | megvoltunk a vasúton, de bezzeg aztán ideges lett Pali bácsi,
1955 IV, 41 | helyünket nem találta, mire aztán a számtartó is látván a
1956 IV, 41 | gazdag vacsorát feltálalták! Aztán a családi ezüst, a drágalátos
1957 IV, 41 | fel. - Egy ugrás az egész! Aztán ez a fölséges levegõ! Ez
1958 IV, 41 | Meglesznek maguk ketten is. Meg aztán hogy is hívják a számtartó
1959 IV, 41 | fejét rázta, hogy nem, s aztán kelletlenül hadarta:~- Pedig
1960 IV, 41 | gyerekek…~Hanem van ott aztán a tekintetes urak beérkezésén
1961 IV, 41 | partikat, és ide hozzák… aztán eltûnnek egy idõ múlva,
1962 IV, 42 | barátim, Haluskám van.«~S ez aztán olyan kifogás, mintha azt
1963 IV, 42 | Kissekbõl?« A képviselõ erre aztán vagy azt mondja »nem«, s
1964 IV, 42 | feleli, hogy »igen«, erre aztán az áll be, hogy melyik Kissnek
1965 IV, 42 | azért szidja, hogy nem szép. Aztán az ellenzéki Haluska Jánosok
1966 IV, 43 | ördög, aminõnek festik, s aztán ajánlólevelet ad neki Kolozsvárra
1967 IV, 43 | Hogy ugyan mit fog otthon aztán referálni?~Úgy is lett,
1968 IV, 43 | eresztette ezt el nyugta nélkül?) Aztán hangosan hozzátette:~- Tudok
1969 IV, 45 | felkophatik az állad - morogták aztán az ilyen kifizetett kérdezõsködõk.)~
1970 IV, 45 | hosszú orral, amit hoztak, aztán estefelé szépen visszahajtani
1971 IV, 45 | fel zászlóanyának, most aztán, amilyen gyorsan jött, olyan
1972 IV, 45 | én is õszinte leszek, de aztán magunk közt maradjon a szó,
1973 IV, 46 | ellõje egyszer a puskáját, s aztán ki-ki állást foglaljon valami
1974 IV, 46 | ember). Innen lövöldöztek aztán egymásra egész kényelmesen,
1975 IV, 46 | mindenikhez. Hát még az, amit aztán ezek feleltek? Hát még az,
1976 IV, 47 | de tudom, nem nevetett aztán augusztus 11-én, mikor megkapta
1977 IV, 47 | az elsöpört miniszterek aztán nem törõdnek többé semmivel.~
1978 IV, 47 | Tudományos Akadémia (az aztán az igazi csoda, ha az Akadémia
1979 IV, 48 | kívántak az imádójuktól, s csak aztán boldogították a kezükkel.~
1980 IV, 50 | lehet enni is?~- Késõbb aztán megkeményednek e szarvak,
1981 IV, 50 | Társam rá akart lõni, de aztán meggondolta magát, hogy
1982 IV, 51 | Elhozom… hát jó, elhozom - aztán szelíden hozzátette -, de
1983 IV, 51 | belekapcsolta az egyik fehér fogába, aztán úgy csettentett vele pajkosan
1984 IV, 53 | vele a fiúgyereket. De hát aztán a többivel? A gazda egy
1985 IV, 53 | iszonyú összeg marad. Azzal aztán csakugyan nem lehet már
1986 IV, 53 | itatóspapirosból a sorsjegyet, aztán hátrált vagy két lépést,
1987 IV, 53 | collier-t.~- Egyet? Hát aztán? - szólt meghökkenve a nyertes.~-
1988 IV, 53 | meghökkenve a nyertes.~- Hát aztán vége, kvittek vagyunk.~-
1989 IV, 53 | de hát van mibõl.~Ezzel aztán megnyugodtak az alföldiek,
1990 IV, 53 | az öreg:~- Tönkrementünk!~Aztán tintát, tollat kért, s megírta
1991 IV, 54 | Ott leszek - rebegte, s aztán szép homlokát összeráncolva,
1992 IV, 56 | mi van az ajtóra írva, aztán azon mód szerint jöjj be.~
1993 IV, 57 | Lutheránusok, vigyázzatok!«~Most aztán egyszerre elnémult az idõk
1994 IV, 57 | per elsõ stádiuma), mikor aztán jól feldühösítették egymást,
1995 IV, 57 | védbeszédét hosszadalmasan.~Most aztán kiküldték a feleket az ámbitusra,
1996 IV, 57 | Erzsébetet, s mint gerjedt aztán iránta égõ, olthatatlan
1997 IV, 58 | szemeket meresztettek, mikor aztán tavaszkor jött a rendelet,
1998 IV, 59 | megtehetünk, megtesszük. Aztán máskor tegye meg a kedves
1999 IV, 61 | lélek.~- Ez érdekes! Hát aztán mi történt?~- Az történt,
2000 IV, 61 | efféle ábrázatot. Akkor aztán ehetik is az a másik kedvére,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2259 |