1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2034
Rész, Fejezet
501 1, 22 | hibás, kend az oktondi, Gál uram… ~Gál uram nyögött egyet,
502 1, 22 | oktondi, Gál uram… ~Gál uram nyögött egyet, a homlokáról
503 1, 22 | kicsordul.~- Mert lássa, Gál uram, jobb volna azt a finom
504 1, 23 | nemes Prakovszky József uram… ~Amire nagy pironkodással
505 1, 23 | Meghaltak a többiek, tekintetes uram… Csak mi ketten maradtunk
506 1, 23 | Üssön agyon, tekintetes uram, üssön agyon.~- Majd szamár
507 1, 23 | legszerencsésebb halandója, uram, azt üzeni Donna Piroska…«~(
508 1, 23 | ÉS CSALÁDJA~Gáll József uram egy vén önzõ volt, csupa
509 1, 23 | ott volt elültetve a Gáll uram dohánypalántája. Szóval,
510 1, 23 | csak nem hazudtak.~Gáll uram nagyot csapott most tenyerével
511 1, 23 | katasztrófa várt néhányra. A Gáll uram tenyere alatt meghalt vagy
512 1, 23 | tiszteletes Szirotka Sámuel uram, a mostani papunknak az
513 1, 23 | Verje hát már be, májszter uram, a többi szögeket is - türelmetlenkedék
514 1, 23 | kisült, hogy Gáll József uram írta a levelet és fölmondja
515 1, 23 | kalapácsa pihen.~Maga Prakovszky uram szépen megmosakodva, megfésülködve,
516 1, 23 | esett kanári.~Prakovszky uram is ott énekel, hangja most
517 1, 23 | Nem volt biz itt, nemzetes uram, egy ostorpattantás sem!~
518 1, 24 | többi meg a többi. Istenem uram, hát nem éppen ezekben a
519 1, 24 | mentegetõzött.~- Ön szokta mondani, uram, hogy szereti a múltakat,
520 1, 24 | ismerem a falumat, nagyságos uram, meg a vidéket. Vándok még
521 1, 25 | Itt vagyok én, méltóságos uram. Adja nekem a grófkisasszonyt,
522 1, 25 | ettek a lovak, tekintetes uram.~- Csak te mégis fogj be!~
523 1, 25 | parancsol velem az én zsarnok uram?~Meghajtotta magát, pajzánkodva,
524 1, 25 | szépen írhatta meg a nótárius uram (meg kellene aranyozni a
525 1, 25 | palatinusi ornátusban, Rákó uram közbeszólt, öreg fringiáját
526 1, 25 | Üsse szét, professzor uram!~Ezek az utóbbi szavak Mráz
527 1, 25 | és kihívóan odaugrott Bőr uram s kinyújtván piszkos, szőrös
528 1, 25 | Adj isten jó napot, tens uram - mondja az öregebbik.~Málnaynak
529 1, 25 | midõn eléje áll Szabó Pál uram, jómódú politikus paraszt
530 1, 25 | társadalomban?~- Úgy voltam én ott, uram - felelt némi büszkeséggel
531 1, 25 | diadalra.~Legalább Babó Gergely uram, a híres lókötõ parasztkortes,
532 1, 25 | önteni a többibe. (Babó uram a maga módja szerint értette
533 1, 25 | fel nyomában.~Babó Gergely uram a kalapját vagdosta ég felé
534 1, 25 | Visontai-Kovách László uram õkegyelmének, a granáriumja
535 1, 25 | élelmiszereket sarcol itt Ocskay uram a kurucai számára. Nem biz
536 1, 25 | így szólt:~- Tekintetes uram, valami kérésem volna.~-
537 1, 26 | vármegyének rabjai voltak, az én uram is az volt szegény, a Kolowrat
538 1, 26 | magát.~- Azonnal, méltóságos uram… Igenis, igenis. A Teszéry-ügyet,
539 1, 26 | Szolgálatodra, méltóságos uram.~- Ez volna?~És a fõispán
540 1, 26 | Ennyi. Nem több, méltóságos uram.~- Pedig én fogadni mertem
541 1, 26 | isten vigyazza, méltóságos uram.~- De a vármegye is köteles
542 1, 26 | ostromolni: »Igaz-e, Kupicza uram, hogy a fia leesett volna
543 1, 26 | szép komédia! Városbíró uram szépen megfizetteti vele.
544 1, 26 | érdemkeresztet - mondá Rácz András uram tanácsbeli. - Derék lány
545 1, 27 | hát:~- Hahó, tekintetes uram, hahó, hahó!~Az ispán figyelmessé
546 1, 27 | jöttem biz én, méltóságos uram, hogy tessék azt a tizenkét
547 1, 27 | Safranyikné.~- Méltóságos uram - hörgé tompán -, ez nem
548 1, 27 | legnagyobb csodája volt. Horváthy uram ma is élõ ember, és éppen
549 1, 27 | sereglettek az emberek. Horváthy uram Naplójában e rendkívül szép
550 1, 27 | kikötni.~- Hagyja el, nemzetes uram - mondta a betyár bizalmasan. -
551 1, 27 | õfelsége): »Oh, istenem, uram, nem bírom a fegyelmet fönntartani,
552 1, 27 | Bocsánat, méltóságos uram, mindjárt megmagyarázom
553 1, 27 | inggallérból.~- Jól van, uram. Kérdezhet tetszés szerint.~-
554 1, 27 | Elhoztam, méltóságos uram, a cipõt; úgy kellett elcsalnom
555 1, 27 | nyoszolya alól:~- Itt vagyok uram, engem ide gurítottak a
556 1, 28 | mosolyogva.~- Igen örülök, uram. (Hát mi az ördögöt tehettem
557 1, 28 | méltányolni: A kormány nyomorult, uram.~Megrázta az ökleit dühösen,
558 1, 28 | lánykával.~- Hallom, édes uram, amit mondasz. (Csak te-nek
559 1, 28 | meg a szívedet, szegény uram. Az élet máskorra is kell.~
560 1, 28 | és sírd ki magad, édes uram, megkönnyebbül a szíved,
561 1, 28 | boldogult atyád, az én édes uram, Szlebenits Pál is mondta,
562 1, 29 | az ára?« »Tízezer forint uram«. Kinyitom a tárcámat, kifizetem
563 1, 29 | védtelen nõt. Ez nem volt szép, uram!~Valóságosan úgy rémlett,
564 1, 29 | úgy látszik, gúnyt ûz, uram, az én félénkségembõl. Semmi
565 1, 29 | én az édesanyja vagyok, uram.~- Ah! No, lám. Igen örülök.
566 1, 29 | beszélgetésbe, és hogy a jó lélek (uram bocsáss meg neki) még egy
567 1, 29 | vizitben volt nála: »Immár, uram, szagos is« - tehát nem
568 1, 29 | mert mindent kitalált.~- Uram, uram, hadnagy uram! - pirított
569 1, 29 | mindent kitalált.~- Uram, uram, hadnagy uram! - pirított
570 1, 29 | kitalált.~- Uram, uram, hadnagy uram! - pirított rá az õ édesen
571 1, 31 | letette a kanalat Tóth István uram, az elaggott prókátor, és
572 1, 31 | kétszáz forintot. Pataky Pál uram a szép növésû Nyíl csikót
573 1, 31 | anyóka kalácsot dagasztott s uram bocsáss, valami száz esztendõ
574 1, 31 | Kapott a szón Sándor István uram, mint az elejtett kenyérgalacsinon,
575 1, 31 | úgy dõl a mag, nemzetes uram.~Pedig bizony az anyóka
576 1, 31 | újság, hogy Kupolyi József uram fürdõre megy az idén.~-
577 1, 31 | udvarára hajtat be Kupolyi uram a két üres szekérrel, az
578 1, 31 | általános derültségbõl a Kupolyi uram türelmetlen, ideges hangja.~-
579 1, 31 | Isten hozta, Kupolyi József uram, száz esztendeje nem láttam.
580 1, 31 | csukamájolajat, Kupolyi uram. Hát igenis egy szobát.
581 1, 31 | le akar pihenni, Kupolyi uram?~- Nem éppen magam - röstelkezik
582 1, 31 | mindent elrendez, Kupolyi uram.~Ezzel perdült, mint az
583 1, 31 | macskához.~Amire Vay Ferenc uram sietett ugyan elvonulni,
584 1, 31 | doktornak - szólt Kupolyi uram, miközben õt is elfogta
585 1, 31 | ím, haza nem jött Kupolyi uram, nem tudja, mire vélje.~-
586 1, 31 | vele, hagyjuk itt, nemzetes uram, ezt az egész állapotot,
587 1, 31 | legyek (már t. i. Kupolyi uram legyen gubó), ha ez nem
588 1, 31 | bizony eltört a Kupolyi uram mécsese is, mikor a nagyasszonyra
589 1, 31 | koporsó után Kupolyi József uram ballagott meghatva, levett
590 1, 31 | annyi, mintha a Kupolyi uram temetésén lettünk volna.~
591 1, 31 | történt, történt, nemzetes uram. Nem szabad a fejünket elveszteni.
592 1, 31 | újságolták a nagy hírt: »Kupolyi uram hamar hazajött a fürdõbõl.«
593 1, 31 | rólam és mindenrõl.~Kupolyi uram lesütötte a fejét, nézte
594 1, 31 | az egyik macska, Horváthy uram, a filagóriában kártyázott,
595 1, 32 | felelte szomorúan. ~Halápy uram hátratántorodott a meglepetéstõl.~-
596 1, 32 | vagy holnap, tekintetes uram. A gólya a fészkét erõsíti,
597 1, 32 | Mit akar, méltóságos uram?~- Önnel megyek.~Hirkó kicsinylõleg
598 1, 32 | kérdést, tiszteletreméltó uram és vendégem - szólt a kasznár
599 1, 32 | Semmim.~- De millió ördög, uram! Miért nem mondta ezt meg
600 1, 33 | teszem azt, Laszly Ferenc uram, aki azt állítja, hogy az
601 1, 33 | másikat Demosthenesnek. Rédeky uram tejbe fõzette a Cicero kukoricáját (
602 1, 33 | mintha hallaná Rédeky Gábor uram) fölvetették az érveket.
603 1, 33 | rázta meg magát Rédeky uram, mint egy haragos medve.~
604 1, 33 | magunkkal viszünk - vélte Vajda uram.~- Nem, nem, hagyjatok itt
605 1, 34 | István lakik.~Apró István uram nem valami történeti nevezetességû
606 1, 34 | volna odáig fáradni, Apró uram azonban inkább a Katalin
607 1, 34 | kényelmes volt, hogy Mannl-Hein uram állítólag fölkiáltott, mikor
608 1, 34 | következõ szezonban Apró István uram a Mannl-Hein-féle cipõben
609 1, 34 | édes vala. Mert se Apró uram nem volt szép ember, sem
610 1, 34 | diákjai egész nap az Apró uram boltkirakata elõtt ácsorogtak,
611 1, 34 | és cipõket; amibõl Apró uram azt következtette, hogy
612 1, 34 | csak nénikéjéhez, Apró uram sógornõjéhez, vagyis özvegy
613 1, 34 | az mind Katicáé.«~Apró uram Máli nénivel beszéli meg
614 1, 34 | Maga is csak olyan volt. Az uram se volt különb, és mindig
615 1, 34 | kutya.~Pedig hát Apró István uram bizony csak kutya - hiába
616 1, 34 | azt rendelé, hogy az Apró uram mája puffadjon meg újra.
617 1, 34 | Rettenetes egy talentum az.~Apró uram barátságot kötött Kolowotkival,
618 1, 34 | formátlan láb«, mert tudta Apró uram, hogy mitõl döglik a légy.~
619 1, 34 | szinte belevágta az Apró uram arcába.~- Hát meg is lesz -
620 1, 34 | Mátyás! - biztatta Apró uram. - Csizmadia szerelembe
621 1, 34 | elöntötték a könnyek. ~Apró uram megijedt. Az új társ sokat
622 1, 34 | vagy - vágott közbe Apró uram gúnyosan, mert már nem tûrhette
623 1, 34 | urat látott belépni. Apró uram nagy alázatosan kapta le
624 1, 34 | szõlõnk - panaszkodott Apró uram. - Elverte a jég, egyetlen
625 1, 34 | olyan pusztulás, nagyságos uram, mint mikor én oda kimentem
626 1, 34 | állhattam meg zokszó nélkül. Én uram teremtõm, mit míveltél te
627 1, 34 | No, megijedt erre Apró uram és elhatározta, hogy végez
628 1, 34 | plánta az asszonyféle.~Apró uram a kezeit dörzsölte nagy
629 1, 34 | fõ a házaséletben.~Apró uram csak éppen hogy meg nem
630 1, 34 | munka ez a mienk! (Apró uram nekilelkesedett, szemei
631 1, 34 | megkeményíté a szívét Apró uram egy-két kupica konyakkal
632 1, 34 | pedig hazaérkezett Apró uram a Lõrinc legénnyel, azt
633 1, 34 | nótán szundított el Apró uram, de nem eléggé mélyen. (
634 1, 34 | szükségesnek tartotta Apró uram álmát hozzászoktatni a csöndességhez.
635 1, 34 | lihegett.~- Baj van, nemzetes uram, a leányasszonyka nem is
636 1, 34 | eltörött, fölugrott Apró uram, mint akinek eszérõl-erejérõl
637 1, 34 | elsült, nagyot durrant. Apró uram csendesen figyelt egy darabig,
638 1, 34 | Marosba ugrott - mondá Apró uram tompán. - Fogjatok, kérlek,
639 1, 34 | kötél, lámpás. Nagy Gergely uram hirtelen befogatott és a
640 1, 34 | Orvosért sietek a városba, az uram egy szép fiatal leányt fogott
641 1, 34 | torkaszakadtából. - Majszter uram, majszter uram! - Tölcsért
642 1, 34 | Majszter uram, majszter uram! - Tölcsért csinált a tenyerébõl
643 1, 34 | Kati! Él még a Kati!~Apró uram már nagyon elöl járt. Hanem
644 1, 34 | rebegte ájtatosan Apró uram, fölnézve a magasba, s megkönnyebbülten
645 1, 34 | azok - torkolta le Bogyi uram fumigálva. - Hisz az angyalok
646 1, 34 | mert a másik halász, az uram cimborája, hogy a menkõ
647 1, 34 | közben imádkozott.~- Oh, uram, istenem, milyen bûnös vagyok.
648 1, 34 | te a szívébe plántáltál. Uram, bocsásd meg nekem, balga
649 1, 34 | felépül.~Boldog volt Apró uram, madarat lehetett vele fogatni,
650 1, 34 | meghozták a lapot. Apró uram föltette nagy tempósan az
651 1, 34 | Hazugság! - kiáltott föl Apró uram, polemizálva a kezében tartott
652 1, 34 | Említetted tegnap - kezdte Apró uram -, hogy a Kati szerdán délelõtt
653 1, 34 | kívánt tárgyakat, mire Apró uram nekifeszítette a vasat a
654 1, 34 | beszélni - csattant meg az Apró uram éles hangja.~Kolosy ingerülten
655 1, 34 | miért jöttem? - kérdé Apró uram csöndesen, vontatottan.~-
656 1, 34 | annyit mondok: amit vétett, uram, igazítsa meg.~- Nos, jól
657 1, 34 | meg.~- Nos, jól van, Apró uram. Látom, hogy maga okos ember.
658 1, 34 | leányát venném el?~Apró uram meghajtotta fejét.~- Igaz,
659 1, 34 | Hát nem igaz?~- Belátom, uram - nyöszörögte Apró, fázékonyan
660 1, 34 | Szó sincs róla, nagyságos uram, a társadalmi különbséget
661 1, 34 | Apró.~- Hogy-hogy?~Apró uram fölemelte a fejét olyan
662 1, 34 | vannak a családi irataim, uram. Tessék átnézni. Az én szépapám
663 1, 34 | Üdvözlöm önt, báró úr.~Apró uram fülig pirult erre, de csak
664 1, 34 | egy Apró. Megértette?~Apró uram nem jött dühbe, sõt még
665 1, 34 | téve - s azon Apró István uram sajátkezû írása. Ha a Shakespeare
666 1, 34 | hitelû szilárd intézet (Oh uram istenem, kinek higgyen már
667 1, 34 | emlékszem, Borogi Mihály uram, hasonló módon azzal a hírrel
668 1, 34 | szalagot.~Minthogy Apró uram is a maga munkájának ösmerte
669 1, 34 | egyiké hamis volna. ~Apró uram vállat vont.~- Emlékszik
670 1, 34 | bíró elkeseredve. ~Apró uram csizmadiásan a csípõjére
671 1, 34 | Nem ember a csizma, Apró uram, hogy belsõ tulajdonai is
672 1, 34 | forintot kiolvassa.~Apró uram a csutoráját a bal agyaráról
673 1, 34 | A Hunnia likvidált. Apró uram pedig ott ült a Kati ágyánál,
674 1, 34 | bank - akarta mondani Apró uram -, hehehe, a bank.~De a
675 1, 34 | nem volt tanú.~Csak Apró uram említette aztán este a »
676 1, 35 | Mitõl lesz az jó, méltóságos uram? - Kozsibrovszky nevetett.~-
677 1, 35 | Az a kérdés, méltóságos uram, hogy hány napig fog ez
678 1, 35 | üzletébe, a nyakamba borult: »Uram, én mindent önnek köszönhetek.«
679 1, 35 | magát.~- Szegények vagyunk, uram, de jól élünk.~A sátor mellett
680 1, 35 | Hát ez a tömérdek nyúl, uram, ez rettenetes!~Kozsibrovszky
681 1, 35 | barátom. Ah, pompás gazda, uram, ez aztán ért a földhöz,
682 1, 35 | Nyúl? Annyi van, kegyelmes uram, hogy behunyt szemmel kell
683 II, 1 | képe ott függ a tiszteletes uram belső szobájában, a piski
684 II, 1 | szeretett, csak a Lóczi Márton uram fiát, Pétert.~Lóczi Péter
685 II, 1 | apja, nemzetes Lóczi Márton uram bírt, s mely olyan gazdag
686 II, 1 | harag is, mely Lóczi Márton uram és János bácsi között létezett,
687 II, 1 | mint akárcsak a tiszteletes uram; a beszédben az is benne
688 II, 1 | kívánja, hogy Lóczi Márton uram legyen a bíró.~A község
689 II, 1 | Mariska között, midõn Márton uram egy napon ezüst karikagyûrût
690 II, 1 | amit az öreg Lóczi Márton uram kimond, az szentírás, azon
691 II, 1 | fiam?~- Nem tudom, nemzetes uram. Ne fussak utána?~- Menj!
692 II, 1 | amikor mondta.~Kakuk János uram volt talán az egyedüli,
693 II, 1 | adókönyvecskéjében.~Lóczi Márton uram azonban újságolvasó ember
694 II, 1 | hallhassa a világ.~Lóczi Márton uram felolvasta a sorokat hangosan,
695 II, 1 | Rótsildet is mindenestõl.~Lóczi uram új papirost vett ki az asztalfiából,
696 II, 1 | Vigasztalódjék kegyelmed, Kakuk uram! Isten adta, isten vette
697 II, 1 | Kegyelmed az Lóczi Márton uram? Mit akar kegyelmed itten?~-
698 II, 1 | akar kegyelmed, Kakuk János uram?~Kakuk János uram odahajolt
699 II, 1 | János uram?~Kakuk János uram odahajolt a szép hatotthoz
700 II, 1 | derék ember, Kakuk János uram. Kegyelmed különb ember,
701 II, 2 | lesz a helye... Úgy van, uram, én is ott leszek akkor.~
702 II, 2 | Ön egészen megpirít, uram.~A parancsnok szótlanul
703 II, 3 | Nem szeretem a rébuszokat, uram - mondá, büszkén tekintve
704 II, 3 | mentéjének gallérját.~- Uram! - hörgé tompa hangon -
705 II, 3 | Nem biz én, nagyságos uram. Nem is találom el soha.
706 II, 3 | kalapját arcába.~- Nagyságos uram, hû embere vagyok, az is
707 II, 4 | fel Stofi úrra.~- Látom, uram, hogy önnek különös passziói
708 II, 4 | ért.~- Az a mesterségem, uram.~- Hm! Majd megpróbálom:
709 II, 5 | kvaterka... igyék, sógor uram... tessék, öcsémuram!~-
710 II, 5 | senki.~- Hja, édes sógor uram! Egy embernek esze van,
711 II, 5 | Csak attól félek, sógor uram, hogy az ügyvédök, amilyen
712 II, 5 | nagytiszteletû Szebeni István uram, kidicsérendõ benne számos
713 II, 5 | mégis nagy »órátor«.~Pilászi uram még az ágyban feküdt s meghallván
714 II, 6 | Micsoda szerencsétlenség az, uram? Hát illik az? Ámítani,
715 II, 7 | lelke elé.~- Hallgatom önt, uram.~Mády eleinte félénk, lassú
716 II, 7 | keresztül a másik szobába.~- Uram, uram, Mády Károly uram,
717 II, 7 | a másik szobába.~- Uram, uram, Mády Károly uram, szólok
718 II, 7 | Uram, uram, Mády Károly uram, szólok az úrnak!~- Hívják! -
719 II, 7 | kijönni sehogy sem bírt.~- Oh, uram, bocsásd meg hiúságomat! -
720 II, 7 | tört ki.~- Szegény jó tens uram! Én istenem, én istenem!
721 II, 11 | mint a feltámadó õrület.~- Uram, én szeretem és imádom önt.~
722 II, 15 | Miféle ketten?~- Én, meg az uram, Guyon Rikhárd.~Az öreg
723 II, 15 | Meghallotta Kossuth üzenetét az én uram, Guyon, és azt mondja nekem
724 II, 15 | tíz ezeren vagyunk.~Az én uram, Guyon, szemébe vágta sipkáját,
725 II, 15 | a dologra térjek - az én uram, Guyon, is haragra lobbant
726 II, 15 | szólított meg mogorván az én uram, Guyon Rikhárd.~Mint dukál,
727 II, 15 | csörrenése.~- Generális uram! Teringette, azt nem szeretem
728 II, 15 | hasztalanul vagyunk, kegyelmes uram. Elesünk egy lábig, és csak
729 II, 15 | vált belõlem.~- Kegyelmes uram, hát én csak azt mondanám,
730 II, 15 | dörgék vissza:~- Generális uram! Bevettem a várat!~No, lett
731 II, 15 | is egy, de három. Én és uram, Guyon, vágtattunk mindenütt
732 II, 16 | mégis elsorolni a nemzetes uram jó tulajdonságait, miket
733 II, 17 | múlva jött balzsam a Kutlik uram nyugtalanságban hánykódó
734 II, 17 | sorok következõk:~»Druszám uram! Köszönöm a ruhát. Nagyon
735 II, 17 | mindnyájan elveszünk éhen az uram hóbortossága miatt. Hát
736 II, 21 | volnék oly szegény...~- Uram, velem egy rendkívüli dolog
737 II, 22 | Pántlikás Laci, a bíró uram fia, ki amúgy igazán szíve
738 II, 22 | ha ez nem Cseres Gáspár uram, a törvénybíránk, élete
739 II, 22 | Kend az, Cseres Gábor uram? - kiáltott eléje Hagymás. -
740 II, 22 | hazafelé tartanánk, törvénybíró uram!~- Hazafelé? - mondá Cseres
741 II, 22 | Hazafelé? - mondá Cseres Gábor uram mérgesen. - Hát laktok ti
742 II, 22 | elfojtott hangon. Öregbíró uram, Cseres Péter (õ lett a
743 II, 22 | Kelmed okos ember, Cseres uram - kezdé a beteg.~- Ühüm...
744 II, 22 | nagyot kérdezek én, bíró uram, amit kigyelmed ne tudjon.
745 II, 24 | az alispán, Csató Ferenc uram, kit - mellesleg legyen
746 II, 24 | De egy Kerecsy, barátom uram, egy Kerecsy!...~- Ki azonfelül
747 II, 24 | finom gúnnyal õméltósága.~- Uram! - mondá indignálódva Aladár.~-
748 II, 24 | kijátszására irányul.~- De, uram - jegyzé meg a grófné némi
749 II, 26 | hangzott el Tarka István uram füle mellett, mint a falra
750 II, 26 | levélvitelre rendel a bíró uram õkigyelme, úgy viszed azt
751 II, 26 | tekintetes Tarka István uram felkelt, és mint egy olyan
752 II, 32 | nagy hatalmú úr elõtt.~- Uram - szólt a herceg -, ön,
753 II, 32 | mentsen meg, tekintetes uram, nagyobb bíróságtól! Már
754 II, 33 | észre nem vevé, de a rekt’uram botlását igen, odasietett
755 II, 33 | egytõl egyig. Mert lássa, uram, ez a dolog sorja, mikor
756 II, 33 | a boltot.~- Bocsánatot, uram - szól a boltsegéd -, ön
757 II, 33 | elõtt): Ön be fogja látni, uram....~Második gamin: Ne vesztegesd
758 II, 33 | a tolakodó parasztot.~- Uram - mondá erre a jelen volt
759 II, 33 | hálásan megszorítá kezét.~- Uram, önnek köszönöm szerencsémet.~
760 II, 33 | isten fizesse meg önnek, uram, e jó tettét. Látom, hogy
761 II, 33 | hasznát veheti. Azt tanácslom, uram: ne egyék nyáron kolbászt!
762 II, 33 | eszik. Én mondom ezt önnek, uram, én pedig csak tudom, mert
763 II, 33 | megtalálta-e a leányt?~- Igen, uram - válaszolt az ügynök -,
764 II, 33 | türelmetlenül.~- Házamban van, uram, minthogy három héttel ezelõtt
765 II, 33 | Hogy hívnak?~- Tisztelt uram, az én nevem oly csekély
766 II, 33 | oldalát fogni.~- Mit nevet ön, uram? - kérdé a tolvaj, amint
767 II, 35 | föllélegzett.~- Öt éves, uram. Itt tartja ön?~- Nem. Egy
768 II, 36 | egy szó, és megverekszünk, uram. Itt az ötven font, kölcsönadom
769 II, 36 | legszerencsétlenebbül...~- Hogyan, uram? - kérdé Lemonin úr.~- Elvesztette
770 II, 36 | börtönben marasztaltuk.~- Oh, uram! - viszonzá Lemonin György -
771 II, 37 | mert olyan ám a tanító uram feje, mint a bibliai korsó,
772 II, 38 | elõttünk?~- A saját szívemtõl, uram.~- Tehát senkitõl. Ki figyelmezteté
773 II, 38 | foglyom.~- Engedelmeskedem, uram, bár nem vagyok képes az
774 II, 38 | tegnap este.~- Valóban, uram, egy ily nevû úr van nálam.~-
775 II, 38 | szabadságharccal szemben. Öltözzön, uram, menjünk.~El vagyok veszve -
776 II, 38 | sem jó menni.~- Éppen nem, uram. Ámde ön tárcájában õrizheti
777 II, 39 | nehezedik a községre, bíró uram. Hja, már ez bizony nem
778 II, 40 | fokhagymás rostélyos.~- Hogyan, uram, ön fokhagymás rostélyost
779 II, 40 | Megállt kezemben a toll, uram, e hangoktól, és kiment
780 II, 40 | s arca lángba borult.~- Uram, tudja meg ön, hogy az egy
781 II, 40 | szerzeményem, fûzfapoéta uram!~- Mindjárt gondoltam. S
782 II, 40 | valamelyikének?~- Oh, nem, uram! Ez a ház a négyünké. És
783 II, 40 | e ház?~- Mint látja ön, uram, most nem, de egy óra múlva,
784 II, 40 | pléhtábla? A ház nem eladó, uram!~- Tudom, uram - felelte
785 II, 40 | nem eladó, uram!~- Tudom, uram - felelte az ifjú -, de
786 II, 43 | isten dolga; Makói János uram megtette a magáét, az isten
787 II, 43 | kell.~- Hogyan, nagyságos uram?~- Majd rögtön rátérünk
788 II, 43 | Olyanok õk, nagyságos uram, mint két aranypénz egymás
789 II, 43 | igen, úgy volt, nagyságos uram, mert én a hazaszeretet
790 II, 45 | Federoffhoz:~- Most elválunk, uram. Én visszamegyek. Akar ön
791 II, 45 | álló alak -; legyen ön, uram, elkészülve a legrosszabbra.~
792 II, 45 | kár ilyesmit észrevenni, uram! - jegyzé meg a másik. -
793 II, 47 | mint szállnak a tengerre. Uram én istenem, nem történik-e
794 II, 47 | neki, a rektor és nótárius uram ócska társalgása nem elégítette
795 II, 48 | tudós Garay Máté tanító uram tudományából tápláltatnak
796 II, 48 | Mindamellett Garay Máté uram tanítványaira nézve is áll
797 II, 48 | osztályozta, mint Garay Máté uram. Be hiábavalónak is bizonyult
798 II, 48 | zsellér-parasztnak.~Garay Máté uram, mindég azt hajtotta, hogy
799 II, 48 | ott volt ebéden Garay Máté uram is, mikor a szolgáló bejött
800 II, 48 | A kéz gazdája Garay Máté uram volt, ki Pista kíméletlen
801 II, 49 | helyében a Csáky István uram õkiegyelme híres lakziján;
802 II, 49 | pedig õnagysága Apafi Mihály uram szinte annyira szerette
803 II, 50 | állú emberke.~- Kicsoda ön, uram? - kérdé sebesen, mire õ
804 II, 50 | megnevezte magát.~- Örülök, uram, hanem engedje meg ön, de
805 II, 50 | engedje meg ön, de igen, uram, még egyszer mondom, de...~-
806 II, 50 | mondom, de...~- Hallgatom önt uram.~- Én a fürdõdoktor vagyok
807 II, 50 | egészségére...~- Az ördögbe is, uram, mi közöm nekem ahhoz?~-
808 II, 50 | érdekében felállítottam. A füst, uram, füst és igen alkalmatlan
809 II, 50 | vagyok: miért?~- Azért, uram, mert a dohányzás a lélegzési
810 II, 50 | kérnem kell önt...~- Jól van, uram, nem fogok többé szivarozni.~
811 II, 50 | termett elõtte.~- Engedje meg uram, de ön kiabált.~- Nos uram,
812 II, 50 | uram, de ön kiabált.~- Nos uram, igen, hát aztán?~- Lássa
813 II, 50 | orvosi rendszeremmel igen, uram, a rendszeremmel merõben
814 II, 50 | sûrû levegõ halált hozó, uram. Jegyezze meg ezt ön és
815 II, 50 | kicsordulóban volt a könny...~- Uram - mondá az egyik bátortalan
816 II, 50 | hátuk mögött.~- Engedje meg, uram, de...~E történet elbeszélõje
817 II, 50 | keresztülvillogott.~- El akarok utazni, uram.~- Hüm. El akar ön utazni.
818 II, 51 | szerencsének kereke van...~- Nos, uram - mondá Mr. Danner ünnepélyesen -,
819 II, 51 | mosollyal kérdé:~- Nos, uram, lehet-e öntõl valamely
820 II, 51 | percben.~- Tegye zsebre, uram - csintalankodék Henriette,
821 II, 51 | hebegé Lamiel...~- Eh, uram, ön nagyon bátortalan és
822 II, 51 | másik bérkocsit akarom, uram!~- Ah ah! Hogyan, ön távozik,
823 II, 51 | van...~- Egy fél sincs, uram - kiáltá Lamiel nyersen -
824 II, 51 | Párizsba utazom.~- Tudtam, uram - mondá Henriette hidegen.~-
825 II, 54 | Mit parancsol, kegyelmes uram? - kérdé ijedten és nagy
826 II, 54 | van a pogánnyal, nagyságos uram. Nem felejtettem még el
827 II, 54 | Pelsõcre, hol Ránky Dénes uram hadai portyáztak és saját
828 II, 54 | múlva Putnoki Pajkos Imre uram gróf Balassa oldalán hazajött
829 II, 54 | Balassához hozta, Balassa uram megparancsolta, hogy oldozzák
830 II, 55 | látszassék: nézze meg ön, uram, a keze milyen szõrös; márpedig
831 II, 57 | könyökén.~- Várom az esetet, uram, - szólt kedvetlenül, szúró
832 II, 58 | kiigazításával bízott meg az egyházfi uram, mivelhogy a falu szentje,
833 II, 62 | vissza:~- Mi köze hozzá?~- De uram - mondá a tiszt bosszankodva -,
834 II, 62 | Persze ön is monarcha, ugye uram?~S ezzel bizalmasan vállára
835 II, 63 | szerencsém.~- Tetõtõl talpig uram!~- Én egy sajátságos ügyben
836 II, 63 | kimondhatatlanul fáj...~- Hiszem, uram, de...~- Elhatároztam, hogy
837 II, 63 | az õ fejében. - Valóban, uram, a kis rókát mi vettük meg,
838 II, 63 | ellenkezõleg! Nincs az a pénz, uram, amiért e kedves tárgyunktól
839 II, 63 | dolgot, hogy Kranzer Ferenc uram alkalmasint rájött nagynénje
840 II, 63 | Én is különc vagyok, uram - viszonzá Kranzer úr -,
841 II, 65 | istenteremtése. Az öreg Butykos Gábor uram volt az a vakmerõ, aki ki
842 II, 65 | kicsoda nemzetes Butykos Gábor uram, fogják kérdezni nyájas
843 II, 65 | fakaszt.~Nemzetes Butykos uram ugyanis a gróf csömöri pusztáján
844 II, 65 | kvalifikálta.~Most Butykos uram ott a számtartó, makacs,
845 II, 65 | a levélbõl, amit Butykos uram odaírt.~- Mit mondasz ehhez,
846 II, 65 | Azt mondom, méltóságos uram, hogy ez a Butykos, az egy
847 II, 65 | felelte vissza Butykos uram flegmatice.~- Hm, maga mégis
848 II, 65 | pillantást vetvén a Butykos uram mellett levõ malteres gödörre,
849 II, 65 | kenddel. Hehehe!~Butykos uram nyugodtan kapaszkodott ki
850 II, 66 | Márta asszonnyal. A bíró uram őkigyelme bízvást azt hitette,
851 II, 66 | házban szájába vesz.~Kajla uram fösvény volt és veszekedő,
852 II, 66 | meg, és szintén, ha Kajla uram haragudott meg Márta asszonyra,
853 II, 66 | kettõ négy, miszerint Kajla uram féktelen dühével, mely ilyenkor
854 II, 67 | Ma diadalnapja van. Nézze uram, hogy csillog neje szeme
855 II, 68 | óta.~- Házasodik a tens uram; az esküvõ e napokban lesz;
856 II, 69 | tanítványa?~- Excellenciás uram - kezdé Dankó bácsi nekibátorodva -,
857 II, 69 | mondhatok, excellenciás uram; az is rossz; szedik az
858 II, 70 | bizony a teens Csipkés Máté uram lakik a feleségével.~- Ki
859 II, 70 | megállítottam.~- Bocsánat, uram, de úgy veszem észre, hogy
860 II, 70 | mosolygott.~- Nyugodt lehet ön, uram - felelé. - Önök gyõznek
861 II, 70 | apró hivatalnok vagyok, uram.~- Igen, igen, Ez megmagyaráz
862 II, 70 | megmagyaráz mindent.~- Nagyon, uram. Isten önnel... Megyek szavazni.~-
863 II, 71 | következõ levél érkezett:~»Uram! - Megbízás után szerencsés
864 II, 71 | hiába.~- Határozza el magát, uram.~- Jól van, tehát megyek!~
865 II, 71 | Az ön köpönyege megvan, uram, fenn van a kastélyban.~-
866 II, 71 | hangjai felett.~- Igen, uram! én láttam az ön köpenyét;
867 II, 71 | belsõ oldalára... ah... uram!...~- Piros pamutból egy
868 II, 71 | az akasztó szalag.~- Ah, uram!... ez az... ez az én köpönyegem!~-
869 II, 71 | köpönyegem!~- Örülök rajta, uram. Lássa, ugye hogy nem tette
870 II, 71 | Ott kísértetek járnak, uram.~- Bah! minek tart ön engem?
871 II, 71 | gyanúsan kérdé:~- Kicsoda ön, uram? és mit akar?~- Egy köpönyegecském
872 II, 71 | sem kell venni, nagyságos uram; én már aludni sem tudnék,
873 II, 71 | Ja, a szokás, nagyságos uram, a megszokás!~Az öreg még
874 II, 72 | mondani: »Magyarázza meg, uram, hogyan kerület ön Pukovics
875 II, 72 | hazudhat, habár Pukovics uram alig nézett ki harmincnyolcévesnek.
876 II, 72 | helyet Miksának egy széken.~- Uram - mondá minden bosszúság
877 II, 72 | szoktam akaratomat kifejezni, uram - válaszolá Pukovics a szerencsétlen »
878 II, 72 | nyomban követ az ellenkezõje. Uram, meggondoltam a dolgot:
879 II, 72 | Azt hiszem, nem.~- De uram, az ön leánya és...~- A
880 II, 72 | nem magyaráz, tekintetes uram.~A szegény Miksa még most
881 II, 72 | törült homlokáról.~- De uram, egy vagyontalan fiatalember,
882 II, 72 | Hisz a võlegény itt van! Uram, miért nem üdvözli ön menyasszonyát?~
883 II, 72 | kenyerére.~- De a becsület, uram, a becsület.~- Eh, egy üzletembernél
884 II, 72 | Meglesz az értekezés, uram - kiáltá és elrohant.~A
885 II, 72 | Ezt így kívánta Pukovics uram; õ tudja, miért kívánta.~
886 II, 72 | nyakán romlott, míg Pukovics uram kettõs áron adta el a magáét,
887 II, 74 | negyven képet.~- Szívesen, uram - mondá s némi tanulmányozás
888 II, 75 | vagyok rajta.~- Teringette, uram - szólt Kvart úr -, ön kemény
889 II, 76 | lelkiismeretfurdalás nélkül.~- Hogyan, uram, ön most adja át e levelet? -
890 II, 76 | Önnek az a mestersége tehát, uram, hogy a hideg kegyetlen
891 II, 76 | hajlékonyakká teszi...~- Igen, uram - felelte büszkén -, ez
892 II, 76 | Tiszteletreméltó foglalkozás.~- Az, uram. De egy idõ óta nem igen
893 II, 76 | Pedig én értek hozzá. Oh, uram, mekkora tudomány az!~-
894 II, 76 | Hogyan? Az idõt?~- Az idõt, uram, arra nézve, hogy mikor
895 II, 76 | a szép hölggyel?~- Azt, uram, hogy nincs többé érzék
896 II, 76 | Becsületes férje van, uram, meg aztán szereti is, de ...~-
897 II, 76 | egy olyan valakit.~- Ah, uram! ön lekötelez... Ide azzal
898 II, 76 | tudományosan értem e mesterséget, uram!~S egy fölényt sugárzó mosoly
899 II, 76 | abban?~- Egészen.~- A nevét, uram! - kiáltá újra, örömtõl
900 II, 76 | elhatározást.~- A gentleman, uram...~- Igen, azon gentleman? -
901 II, 76 | semmi komplikáltság. Igaz-e, uram?~- Tökéletesen.~- De az
902 II, 76 | veszõdséggel járó üzlet ez, uram, s mégis lanyha, nagyon
903 II, 76 | nem komplikált. Igaz-e, uram? Hanem azért mégse beszélje
904 II, 78 | fõbb adatai.~- Kétségkívül, uram...~- Ez esetben önnek tudnia
905 II, 78 | meghajtva.~- Mit kíván tõlem, uram?~- Föl akarom önt világosítani.~-
906 II, 78 | érteni. Az én nevem...~- Nos uram, az ön neve?~Megmondtam
907 II, 78 | OsztrákMagyar Monarchiában.~- Nos uram, a nevét hallottam, hanem
908 II, 79 | súgja miss Jane.~Teremtõ uram istenem - kiáltám föl önmagamban
909 II, 80 | suttogám elsápadva -, az én uram, akinek meghódolok. Nála
910 II, 82 | kéne házasodnia.~- Soha, uram, soha. Engem tökéletesen
911 II, 84 | Miska?~- Belémkötött, ifjú uram, a halál.~- Hát mármost
912 II, 84 | szemeit.~- Kapitulálok, ifjú uram! Egy parádés kocsissal több
913 II, 84 | útja el van fogva, ifjú uram. Lerontottam elõtte a hidat.~
914 II, 85 | jár Tuba Istók pernye-bíró uram, ki a fölsõ végen lakik,
915 II, 85 | is elvégzi, hogy a bíró uram kályhájába begyújt, sõt
916 II, 85 | embere válogatja. Tuba Istók uram öregbírónak is beválnék
917 II, 85 | míg kikalapálta!~Az én uram, Guyon így szólt hozzám,
918 II, 85 | Miska?~- Van, tekintetes uram: ideadta az Örzsi a magáét,
919 II, 85 | fehér galamb, tekintetes uram.~- No, hát akkor tûzd föl
920 II, 85 | vár udvarán voltunk. Én és uram, Guyon, jártunk a [!] legelõl.
921 II, 85 | volna Körmös István kurátor uram, nagy zavarba jött, s az
922 II, 85 | hogy ha Körmös kurátor uram testestõl-lelkestõl amott
923 II, 85 | sem lehet Körmös kurátor uram, pedig õ szentül abban a
924 II, 88 | akarta bevinni:~- Tekintetes uram, kilóg az órája: mindjárt
925 II, 89 | levelet intézte hozzám:~Uram!~Elégettem - volt hozzá
926 II, 89 | meg sem sirattam? Igen, uram, én elégettem.~De mit égettem
927 II, 89 | basa és a Hon-t olvasta.~- Uram - mondám neki -, én a Marcsám
928 II, 89 | márciusra. Elképzelheti, uram, hogy az a kegyetlenség,
929 II, 89 | kivetkõzteté Marcsám-at.~Végezem, uram. Hétszer voltam a fõvárosban
930 II, 89 | volt, elégettem.~Fogadja, uram, nagyrabecsülésem stb.~
931 II, 92 | belõle csinálni.~- Figyelek, uram...~
932 II, 93 | be.~- Mivel szolgálhatok, uram? - kérdé az írnok udvariasan.~-
933 II, 93 | jó Cukri kutyám! Istenem uram, õ elveszett! Itthagyott
934 II, 93 | hirdettetni! Hányszor?~- Oh, uram, milyen kutya volt az! Háromszor
935 II, 93 | tûzök ki.~- Nagyon helyesen, uram! Tehát tíz forint. Hogy
936 II, 93 | gyönyörû volt! Ha látta volna, uram!~- Csak az általános ismertetõ
937 II, 93 | Hát a származása?~- Nemes, uram; bulldog volt.~- Eszerint
938 II, 93 | üzletnek. Kolosszális humor, uram!~Szanának is igen megtetszett
939 II, 95 | városháza elõtt.~Botos Ferenc uram azonban lassan magához jött.
940 II, 95 | megbirkózik vele. Botos Ferenc uram mennykõ fickó. Még most
941 II, 95 | Klárikánk - döfte meg Botos uram könyökét Katica.~- Ne mondd,
942 II, 95 | igazán nagyokat Botos Ferenc uram, hát még mikor a csomagot
943 II, 97 | összerogyott.~- Megjöttem, uram - nyögte halkan. - Elvégeztem
944 II, 97 | Én az 1879-iki év vagyok, uram!~- Ah, te vagy az! Akkor
945 II, 97 | említeni.~- Bocsáss meg, uram! A népeknek példa kellett.
946 II, 99 | italt.~- Ha nem csalódom, uram, az ön leánya a miss?~-
947 II, 99 | idegen hölgyet kérdezi, uram? Engedje tudnom, miért?~-
948 II, 99 | magyarul tudna?~- Igen, uram. Miss Mary barátném volt,
949 II, 99 | Mary! Ha látta volna õt, uram, a legszebbet, a legjobbat...~
950 II, 99 | aranyozná be.~- Mert õ akarta, uram! Õ, Miss Mary. Azt akarta,
951 II, 99 | vendég jelent meg: pír.~- Oh, uram, mit tehetek én arról, ha
952 II, 99 | Edith az ágyhoz közeledék.~- Uram! - szólítá meg magyarul.~
953 II, 99 | hozzám hazám nyelvén?~- Én, uram! eljöttem önnel csevegni,
954 II, 99 | hangzású!~- Angol nõ vagyok, uram. A földszinti boltos lánya
955 II, 99 | sohasem szoktam hazudni, uram! - mondá Edith szigorú hangon.~
956 II, 99 | értem önt.~- Azt állítottam, uram, hogy ön derék barátja,
957 II, 99 | arca lángba borult.~- Oh, uram! - rebegé - ilyen kérdés!~-
958 II, 99 | magát s mosolygott.~- Nem, uram, én még nem szerettem.~-
959 II, 99 | lelkesült mosoly lett.~- Oh, uram teremtõm, hisz ez egy remekmû,
960 II, 99 | Mit de! Minden megvan, uram. Eliz nemcsak emlékszik
961 II, 99 | a házmester kezébe.~- De uram, önnek emlékeznie kell -
962 II, 101| éreztem.~- Köszönöm önnek, uram! - mondám neki, hálás szemeket
963 II, 105| Rendelkezésére állok, uram! - mondá a tábornok elõlépve.~-
964 II, 105| amennyire lehet megmenteni.~- Uram, ön el akar engem érzékenyíteni.~-
965 II, 105| rendelkezését.~- Jól van tehát, uram. Nem küldjük el a sürgönyt,
966 II, 106| Ez a lábak korszaka!~Én uram teremtõm! Valaha a magyar
967 II, 109| egy csöpp.~- Biztosítom, uram, hogy...~- Csak folytassa,
968 II, 109| órája leltem föl.~- Ej, ej, uram! Gondolja meg, hogy...~-
969 II, 109| hangon mondá:~- Bocsánat, uram, a neveletlenségért... igazán
970 II, 109| kényelemmel.~- De nem addig az, uram. Én mívelt ember vagyok.
971 II, 109| ilyenkor. Az ördögbe is, uram, esküvõje napján a legszolidabb
972 II, 109| pohárral a szokottnál. Úgy van, uram, egyedüli mentségem ez az
973 II, 109| Pestrõl? Soha! Oh, ott, uram, le van törülve a nõkrõl
974 II, 109| Szakítsunk egyet. Szakítottam, uram, s büszke vagyok rá. Mert
975 II, 113| tekintetes és nemes Domándy Gábor uram, azt bizony csak a domándi
976 II, 113| és vitézlõ Domándy Gábor uram, aki ugyan a leggazdagabb
977 II, 113| választ írta:~»Kegyelmes uram! Én rosszul érzem magam
978 II, 113| úr lépett be.~- Kegyelmes uram, te itt?~- Testestül-lelkestül,
979 II, 113| gavallér ember vagy, kegyelmes uram, neked elmondom az okot,
980 II, 113| lenned és hallanod. Kegyelmes uram, van szerencsém neked bemutatni
981 II, 113| Hallgass meg tehát, kegyelmes uram, és el ne ítélj - kezdé
982 II, 113| önnel kisasszony!~Kegyelmes uram - szólt Domándy megkönnyebbülve -,
983 II, 114| annak egyetlen könyve sem, uram. Mikor megjön az év elején,
984 II, 114| kedves direktor úr!~- Nem, uram, pozitíve. Cséry István
985 II, 114| osztály mételye.~- Hja, uram, az akkor volt!~- Ön mondta,
986 II, 114| lesz belõle semmi.~- Hja, uram, én nem tehetek arról, ha
987 II, 116| termett az, Máthé János uram - mondja a másik.~Máthé
988 II, 116| nekem egy mamát!~Máthé János uram meghökkenve hátrált egy
989 II, 117| vedd, ahogy Teleki Mihály uram vette egykor, ki beállítván
990 II, 117| törökül.« Teleki Mihály uram visszament s tíz zacskó
991 II, 117| szíves lennél, kegyelmes uram, néhány sort...~Neczpály
992 II, 117| Csak önzõ vagyok, kegyelmes uram, ha egy percet sem kívánok
993 II, 117| A szép Amerikába... Ah, uram, ön sokat fog élvezni -
994 II, 117| Keresztülutazik ön New Yorkon, uram? - kérdé Neczpálytól.~-
995 II, 117| szeretetreméltó ember. Bocsánat, uram - folytatá kevés vártatva,
996 II, 117| Niclas Neczpály.~- Köszönöm, uram! Így, ni. Még egy borítékot,
997 II, 117| Hiába jelenteném be, uram: nálunk nincs protekció,
998 II, 117| bent az az ember?~- Ej, uram, nekem sem idõm, sem kedvem
999 II, 117| benyitott a polgármesterhez.~- Uram, ez bámulatos pontosság.~-
1000 II, 117| gyorsítja az ügymenetet.~- Nos, uram, ez igen szép dolog. Nekem
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2034 |