Rész, Fejezet

1001  II,  117|       polgármester vagyok szolgálatára, uram, - mondá s a legalázatosabb
1002  II,  117|         bennünket a szerencsétõl.~- De, uram, ha úgy beszél, azt kell
1003  II,  120|               alakoskodást.~- Kegyelmes uram, könyörgöm alásan, nem a
1004  II,  120|                alásan, nem a professzor uram ám az oka annak, hogy az
1005  II,  120|       akárhogyan haragszik is kegyelmes uram.~- Beszéljen hát.~- Azt
1006  II,  120|                Miklós-huszár, kegyelmes uram szolgálatára.~A kormányzó
1007  II,  120|              adót mindenfelé, kegyelmes uram!~De már erre nem állott
1008  II,  121|            például a derék Kérdõ Márton uram Hódmezõvásárhelyen, éppen
1009  II,  121|         idejében, csakhogy Kérdõ Márton uram mégis sokkal különb ember.~
1010  II,  121|          érdekesek, mint a Kérdõ Márton uram dolgai.~- Mit csinál Kérdõ
1011  II,  121|               hiszen éppen Kérdõ Márton uram az, aki neki a legnagyobb
1012  II,  121|                elmondani is, hogy Kérdõ uram is bezzeg tele torokból
1013  II,  121|             Kossuth Lajos, Kérdõ Márton uram!~- De még milyen, nagyságos
1014  II,  121|                De még milyen, nagyságos uram. Elõre látott az mindent.~-
1015  II,  121|                négy szót: »Kérdõ Márton uram kivételével«.~Elvörösödött
1016  II,  121|              neki küldeni, Kérdõ Márton uram volt az egyedüli, aki a
1017  II,  122|        efféléket...~- Nem tudok semmit, uram.~- No, ha semmit sem tud,
1018  II,  122|              összeszid.~- Nagy sérelem, uram - kezdé a borbély, a szappanhabokat
1019  II,  122|            Kálmánra. Irtóztató sérelem, uram. Miért nem vagyok én a toll
1020  II,  122|                 produkálunk, mi irtunk, uram... mindig csak irtunk -
1021  II,  122|         mosolygott.~- Van benne valami, uram. Mert nem tréfadolog az,
1022  II,  122|                 gyermekek olyan naivok, uram! Én ha még egyszer születnék,
1023  II,  122|               készen van ön?~- Egészen, uram. Méltóztassék magát megtekinteni.~-
1024  II,  123|               el az árvákért, kormányos uram, az egyiket én hozom az
1025  II,  123|                csónakban. - Szent vagy, uram! Legyen meg a te akaratod!~-
1026  II,  123|                 vagyok vele, tekintetes uram! Mit csináljak egyebet?
1027  II,  123|             örökbe nem adom, tekintetes uram. Nem mondhatok le rólok
1028  II,  123|            lakik ebben a városban Kazay uram?~- Éppen a háza elõtt van
1029  II,  123|                minisztereket, nagyságos uram, hanem azt mondták nekem,
1030  II,  123|                 látta volna valahol. Én uram istenem, ugyan kihez is
1031  II,  123|                   Nem vagyok, nagyságos uram. Haza fogom vinni - felelé
1032  II,  123|               Mind meghiszem, nagyságos uram! De éppen ez a baj. Én sok
1033  II,  123|          ruhához született õ, nagyságos uram. Akit isten szegény, igénytelen
1034  II,  123|           Kegyelmed derék ember, Kampós uram! Nekem semmi akaratom rontani
1035  II,  123|                 Meggondoltam, nagyságos uram. Megyek és viszem. Velünk
1036  II,  124|                között. Nekünk több jár, uram...~H. elmosolyodott.~- De
1037  II,  126|                fohászkodott:~- Add meg, Uram, mindennapi kenyerünket
1038  II,  126|            szóig valóság, fõtisztelendõ uram. Föl van forgatva házam
1039  II,  126|             pokol fajzata. Olvastam én, uram, Wilkie Collinst, Poe Edgart;
1040  II,  126|              csöndesen reszkettek.~- Én uram, én istenem, mi rosszat
1041  II,  126|        megtörtént az alku. Szekeres Pál uram kifizette a hétezer forintot,
1042  II,  127|     sertéshús-hulladékot: »Molnár János uram - úgymond - meg fog örülni
1043  II,  127|               Meg vagyok róla gyõzõdve, uram. Ez tény, valóságos tény.~-
1044  II,  127|                Bodner gyakorlati fickó, uram, és neki megvan azon szabadsága,
1045  II,  127|                ide hozott.~- Hallgatom, uram.~- Én a kisasszonyt azon
1046  II,  127|                 idegen hölgyet kérdezi, uram? Engedje tudnom, miért?~-
1047  II,  127|                lengyelül tudna?~- Igen, uram. Palowszki Anna barátnõm
1048  II,  127|         folytatá:~- Az igen szép nyelv, uram. Aztán ha látta volna õt,
1049  II,  127|          aranyozná be.~- Mert õ akarta, uram. Õ, Anna. Azt akarta, hogy
1050  II,  127|                jelent meg: a pír.~- Oh, uram, mit tehetek én arról, ha
1051  II,  127|         rendkívüli!~- Beláthatja tehát, uram, hogy meg kellett e nyelvet
1052  II,  127|             Mari az ágyhoz közeledik.~- Uram - szólítá meg lengyelül.~
1053  II,  127|             hozzám hazám nyelvén?~- Én, uram! Eljöttem önnel csevegni,
1054  II,  127|        származású, de magyar nõ vagyok, uram. A földszinti boltos lánya
1055  II,  127|                sohasem szoktam hazudni, uram! - mondá Mari szigorú hangon.~
1056  II,  127|            értem önt.~- Azt állítottam, uram, hogy az ön derék barátja,
1057  II,  127|               arca lángba borult.~- Oh, uram! - rebegé - ilyen kérdés!~-
1058  II,  127|             magát és mosolygott.~- Nem, uram, én még nem szerettem.~-
1059  II,  127|                már nem igaz, tekintetes uram - mondja dörmögve Mihály
1060  II,  127|               Görbüljek meg, tekintetes uram, akár a kis ujjam, olyanra,
1061  II,  127|            kíván önnel.~- Az nem lehet, uram! Mit gondol ön? - vevé fel
1062  II,  127|                Az én szavam nem levegõ, uram, nekem elveim vannak. Most
1063  II,  127|            miatt... a legjobb csészémet uram, mely hozományomnak... mégpedig
1064  II,  127|            fölmenni, menjen ön dolgára, uram!~A megbántott Mari némán,
1065  II,  127|                  Oh, ön túlságos szíves uram. Habozom, elfogadhatom-e?
1066  II,  127|    Szántay-címerrel.~- Lássa, nagyságos uram, nem vagyok én rossz asszony,
1067  II,  127|            lelkesült mosoly lett.~- Oh, uram teremtõm, hisz ez egy remekmû,
1068  II,  127|                 nagyon rövidlátó lehet, uram - mosolygott Mari -, hogy
1069  II,  127|                  Ebéd után Szabó Sámuel uram szokott megérkezésével majdnem
1070  II,  127|                  Mit de? Minden megvan, uram. A »hosszú Borcsa« nemcsak
1071  II,  127|        hurcolkodott ide.~- Ki tudná azt uram, az régen volt.~- Egy igen
1072  II,  129|             mégis tudós Billényi Márton uram, az iskolamester. Hogyisne,
1073  II,  129|      lánykájával otthon maradt Billényi uram és mindenféle tanulságos
1074  II,  130|             kezével a vállamra ütött.~- Uram, ön a törvény nevében foglyom.~-
1075  II,  130|            Emberek, vasalják meg!~- De, uram, az égre, tévedés lesz!
1076  II,  133|               és bezerédi Kampós Mihály uram, s négy rét görbülve állott
1077  II,  133|                 Egy fia sem, tekintetes uram. Mindszentnapkor szabadult
1078  II,  133|            gazemberek... - szólt Kampós uram méltatlankodva. - Egyetlenegyet
1079  II,  133|              teljesedni kellett.~Kampós uram utánanézett és Köszvényes
1080  II,  133|            észre sem fogják venni Szõcs uram ingadozó lépteit és nehezen
1081  II,  134|       parasztnak, ki kezet mer emelni - uram én istenem! - még a viceispánra
1082  II,  134|                  Hol a nyaka, nagyságos uram, hol a nyaka? Hadd válasszam
1083  II,  134|                 Parancsoljon, nagyságos uram!~- Hoztál-e fejszét?~- Ott
1084  II,  134|               térdre esett.~- Nagyságos uram... ne kívánja tõlem, mert
1085  II,  135|             Miklós barátomat.~- Örülök, uram! - mond õnagysága nyájas
1086  II,  136|         zokogott, a szomszéd Nagy János uram a ravatalt állította föl
1087  II,  137|              hajtotta.~- Meghiszem azt, uram, 65 órája utazom...~Jelentõségteljesen
1088  II,  138|                 Kérdém.~- Csupa »ö«-vel uram, ahogy a szegediek. Én nem
1089  II,  139|                    Nem lehet, nagyságos uram, mert nagyon sietek.~És
1090 III,  1  |       szónoklatában megakadt lovagra.~- Uram! ön a kártyámba nézett…
1091 III,  1  |                õ csügg… õ csügg rajtam, uram! Igaz-e, Krisztina?~Csutkás
1092 III,  1  |         gondolta volna.~- Oh, kegyelmes uram… oh, kegyelmes herceg -
1093 III,  1  |                érték a leány, kegyelmes uram, inkább költség.~E percben
1094 III,  1  |             bûnös gyermeknek, kegyelmes uram.~A kegyelmes úr pedig annyira
1095 III,  1  |            megcsúfolta, kinevette. Jaj, uram, teremtõm, tán fejét is
1096 III,  1  |            sohasem tudott betelni vele… Uram és teremtõm, de helyes kõmíves
1097 III,  1  |               csukva az ajtó, kegyelmes uram. Én vagyok itt, ha talán
1098 III,  1  |            menni Talárba.~- Értem, gazd’uram.~- Ott a hercegi kastélyba
1099 III,  1  |                szóról szóra: »Kegyelmes uram, azt üzeni a brezinai bacsa,
1100 III,  1  |               tegyen le róla, kegyelmes uram.« Megértettél-e? Siess!~
1101 III,  1  |            Mindjárt bemegyek érte, gazd’uram.~- Ne fáraszd magad, majd
1102 III,  1  |         ambituson nemzetes Gerge István uram s természetesen pipázik.
1103 III,  1  |         káromkodás, miután Gerge István uram már huszonöt esztendõ óta
1104 III,  1  |                 uralkodó, Reviczky Ádám uram õnagysága tanácsára, Gerge
1105 III,  1  |               hogy lopják el a nemzetes uram klepszidra-óráját a zsebébõl.
1106 III,  1  |           egyszerre csak betoppan Gerge uram e szavakkal:~- Megvannak
1107 III,  1  |         rendekrõl, hanem csupán a Gerge uram néhány virtuscselekedetének
1108 III,  1  |        mulatsága annak is.~Gerge István uram éppen a nagy tanácsteremben
1109 III,  1  |                Azok sem feleltek.~Gerge uram megvakarta az ajka alatt
1110 III,  1  |               foglyát visszaküldi Gerge uram kivallatva, kettõt ezredéhez
1111 III,  1  |              derekasan benépesíté Gerge uram. Hivataloskodása elsõ éveiben
1112 III,  1  |             volna nekem jó, komisszárus uram!~- Ott mérik még csak marokszámra
1113 III,  1  |                 Matyej képzeletét Gerge uram -, ahogy a népmeséitek beszélik,
1114 III,  1  |           Szerezzen be oda, komisszárus uram! - hörgé Szlimák Matyej
1115 III,  1  |                Áll a dolog, komisszárus uram. Eb, aki megbánja.~Úgy is
1116 III,  1  |                 fõembereit, kiket Gerge uram könnyûszerrel kivallatott,
1117 III,  1  |          fickótól.~- Semmit, tekintetes uram. Görbüljön meg az ujjam,
1118 III,  1  |        gyertyaszentelõkor a tiszteletes uram malacait? A hlinai akolból
1119 III,  1  |           babona terjedt el, hogy Gerge uram megkente szemeit a Szent
1120 III,  1  |                  Megadom magam.~S Gerge uram kézenfogva vezette haza
1121 III,  2  |                 vagy hogy talán Sós Pál uram fogta ki útközben a csáklyával…
1122 III,  2  |               fõemberek, köztük Sós Pál uram is, ünnepiesen felöltözve,
1123 III,  2  |              minthogy Sánta-Radó Ferenc uram azt találta megjegyezni
1124 III,  2  |                faluházához. Baló Mihály uram dicsértesséket mondott és
1125 III,  2  |                 ez már régi fedél, bíró uram, becsurog biz ezen…~- Be
1126 III,  2  |              lyukas az valahol, Sós Pál uram.~Fülig vörösödött õkigyelme
1127 III,  2  |               vádjára.~- Esküszöm, bíró uram, ebben a báránydologban…~
1128 III,  2  |                töredezve. - Maga a bíró uram hozta, meg is magyarázta
1129 III,  2  |               zuhog a víz. Võneki János uram portáján egész tócsák állanak,
1130 III,  2  |               lakik.~- Tûrni kell, Bizi uram!~- Pedig hidd el, Istók,
1131 III,  2  |              csizmát, fiú? - kérdi Bizi uram szelíden.~- Nincsen csizmám -
1132 III,  2  |                egy pár csizmát, Filtsik uram, az én kontómra! - mondá
1133 III,  2  |               az ácsmester, Rögi Mihály uram.~- Én! - mondá Péter. -
1134 III,  2  |            Péter. - Én megyek, majszter uram.~- Inkább talán Belindek
1135 III,  2  |            Samura.~- Hagyja Samut, Rögi uram! Majd fölteszem én. Várok
1136 III,  2  |                 Fogasson el, tekintetes uram, veressen láncra. Akkor
1137 III,  2  |                 a Filcsiket, tekintetes uram! Úgy jönne az utánunk, mint
1138 III,  2  |               összetaposta…~Mák Gergely uram fejét csóválta s közibe
1139 III,  2  |             ballagott, utána Buga Istók uram poroszkált, nagy somfabotjával
1140 III,  2  |         bizonyosan az ingváll.~Öregbíró uram csurgóra vágta a fején a
1141 III,  2  |                legyen az, nemzetes bíró uram?~- Az itten a baj, hogy
1142 III,  2  |                hé! - mondja az öregbíró uram. - Ha Szegeden meg bírták
1143 III,  2  |             szobaajtóhoz, fõtisztelendõ uram meghúzta az ajtómadzagot
1144 III,  2  |                   súgá felém Buga Istók uram.~- Nem õ!… Dehogy õ - feleltem
1145 III,  2  |              látja maga elõtt…~Öregbíró uram megdöfte törvénybíró uramat,
1146 III,  2  |         törvénybíró uramat, törvénybíró uram megdöfte a kisbíró uramat,
1147 III,  2  |                 kisbíró uramat, kisbíró uram pedig megdöfte tisztelendõ
1148 III,  2  |               Panna, Gughi Panna! - már Uram bocsáss meg, ha vétkezem, -
1149 III,  2  |           tudott beszélni Mudrik Mihály uram annak az igazságnak a nyelvén.~
1150 III,  2  |              akármit mondjon is Filcsik uram, aki istentelen pogány ember.~
1151 III,  2  |             rozsda otthon Mudrik Mihály uram kaszapengéjét.~ ~SZEGÉNY
1152 III,  2  |              tartsd azt a gyeplõt, édes uram, férjem!~Tartotta is, de
1153 III,  2  |                valamikor, de most még - uram én istenem! - mi lesz ezekbõl,
1154 III,  2  |          Majorné asszonyom meg Seregély uram, a gyám, s magukra maradnak
1155 III,  2  |                 újdonatúj fehér korsót… Uram, én istenem, ez már a harmadik
1156 III,  2  |            várta már, míg a tiszteletes uram tehenei beérnek a csordával,
1157 III,  3  |                      FÜGGELÉK~A FILCSIK URAM BUNDÁJA~1882~Egy ember,
1158 III,  3  |         megkímélte.~A jelenlevő Filcsik uram azonban egész ünnepélyesen
1159 III,  3  |              matrikula oda, tiszteletes uram. Igaz kálvinista hitemre
1160 III,  3  |      mennydörgős mennykő érti a Filcsik uram dolgát.~Az érdemes csizmadia (
1161 III,  3  |              nemében. Néhai Filcsik Pál uram, alkalmasint elhalván az
1162 III,  3  |           jutott volna glédába, Filcsik uram egyszerűen őszülő bajuszára
1163 III,  3  |                 nagyon érzékeny Filcsik uram.~Ha a feleségét szidja valaki,
1164 III,  3  |                oda, ahová már a Filcsik uram szeretete nem hat el.~No,
1165 III,  3  |                Hogy mint jutott Filcsik uram e kincshez, azt eleven ember
1166 III,  3  |              büszkélkedett vele Filcsik uram, azért az idő vas-foga előtt
1167 III,  3  |              botrányos kárt. De Filcsik uram, mint a szerelmes férj,
1168 III,  3  |              férfi-számba esik, Filcsik uram?~- Hm! Az meglehet, hogy
1169 III,  3  |               nincs leányom, méltóságos uram.~- Eh, lári-fári! Velem
1170 III,  3  |               asszonyt érti, méltóságos uram?~A hatalmas úr arcán a harag
1171 III,  3  |      csizmadiától sok telik, méltóságos uram!~- Szomorú dolog, hogy egy
1172 III,  3  |                a szavakra a tiszteletes uram is elõszedte ékesszólása
1173 III,  3  |                 már a küszöbön.~Filcsik uram vigasztalanul, komoran járt-kelt
1174 III,  4  |             ballagott, utána Buga Istók uram poroszkált, nagy somfabotjával
1175 III,  4  |         bizonyosan az ingváll.~Öregbíró uram csurgóra vágta fején a kalapot
1176 III,  4  |                legyen az, nemzetes bíró uram?~- Az ittengát [!] a baj,
1177 III,  4  |                 akkor a kiscsollói bíró uram õkegyelmének fájna a feje
1178 III,  4  |              ingváll senki másé, mint - uram bocsáss - a Galandáné asszonyomé.~-
1179 III,  4  |                hé! - mondja az öregbíró uram. - Ha Szegeden meg bírták
1180 III,  4  |           szobaajtóhoz, s fõtisztelendõ uram meghúzta az ajtómadzagot
1181 III,  4  |                 lassan felém Buga Istók uram.~- Nem õ! Dehogy õ - súgtam
1182 III,  4  |              látja maga elõtt…~Öregbíró uram megdöfte a törvénybíró uramat,
1183 III,  4  |         törvénybíró uramat, törvénybíró uram megdöfte a kisbíró uramat,
1184 III,  4  |                 kisbíró uramat, kisbíró uram pedig megdöfte a tisztelendõ
1185 III,  5  |               zuhog a víz. Vöneki János uram portáján egész tócsák állanak,
1186 III,  5  |               lakik.~- Tûrni kell, Bizi uram!~- Pedig hidd el, Istók,
1187 III,  5  |               csizmát, fiú - kérdi Bizi uram szelíden.~- Nincsen csizmám -
1188 III,  5  |                egy pár csizmát, Filtsik uram, az én kontómra! - mondá
1189 III,  7  |               míg békében mehet, míg az uram fel nem ébred.~- Nem bírok
1190 III,  8  |               akiben több tálentum van, uram, mint egy püspökben.~- Ah,
1191 III,  8  |                 lehet!~- Meghiszem azt, uram! Ha az ördög szoknyában
1192 III,  8  |                férfiak… ezek a férfiak! Uram én istenem! Kétszáz forint!
1193 III,  8  |         elsápadtak az eredménytõl.~- Én uram, istenem! Mi történt?~-
1194 III,  11 |          megszólította.~- Ugyan, katona uram, láttam én abban a legutolsó
1195 III,  11 |                napig sem hiszem, katona uram. Ki látott valaha világéletében
1196 III,  11 |           fonóba. Tetszik tudni, katona uram, egész bizonyossággal nem
1197 III,  14 |               szólj hozzá körülbelül… - Uram, hallgasson ki engem! Én
1198 III,  14 |               itt állok így, ahogy lát… Uram, egy olyan ember beszél
1199 III,  16 |              reggelt kívánok, nagyságos uram. Hogy-mint szolgált az éjjeli
1200 III,  16 |                ösmer, lelkem, nagyságos uram? Nem-e? Ugye nem? Oh, oh!
1201 III,  16 |              ejnye, galambom, nagyságos uram, hát nem is tudja, hogy
1202 III,  16 |               hát nem is tudja, hogy az uram szokta a zászlóját hordani?…
1203 III,  16 |               emlékezik.~- Csizmadia az uram. A jómódú Tóth Máté. Nagy
1204 III,  16 |            irigység szeplõje, nagyságos uram…~- Foglaljon helyet, kedves
1205 III,  16 |               bõrt s hazakészültünk, az uram elcsúszott a lóvasúton,
1206 III,  16 |                 én, galambom, nagyságos uram, hogy vagy harminc forintocskát
1207 III,  16 |          vásárhelyi polgármester, A. K. uram.~- Akárcsak Vásárhelyen
1208 III,  16 |           Könyörüljön rajtam, nagyságos uram! A kényszerûség, a nyomor…~-
1209 III,  17 |               öreg atyus? - kérdé Gerge uram nyájasan. - Miféle ügyben
1210 III,  17 |                 tekintetes fõkomiszáros uram.~Gerge uram, aki nagy tisztelõje
1211 III,  17 |                fõkomiszáros uram.~Gerge uram, aki nagy tisztelõje volt
1212 III,  18 |         juhfalkát innen a földrõl.~Bíró uram és a tisztelendõ úr is azt
1213 III,  18 |               reggelt kívánok, kapitány uram.~- Adjon isten, Csath Gergely! -
1214 III,  18 |             fiam?~- A tejúton, kapitány uram.~- Ejnye, akasztófáravaló…
1215 III,  18 |              Kihez utasítana tekintetes uram jó tanácsért?~- Csak eredj
1216 III,  19 |             szól ez a rajz.~Gimey János uram története van pedig ebben
1217 III,  20 |                 öt gyermek apja vagyok, uram, s nincs alkalmazásom.~-
1218 III,  24 |               és vitézlõ Bezerédj Gábor uram, nemes Esztergom városa
1219 III,  24 |                 és vitézlõ Bajnok Péter uram, hogy így, hogy úgy, a fiúnak
1220 III,  24 |       költségére, míglen Bezerédj Gábor uram õkigyelme híradással lészen.~
1221 III,  24 |              õket nemzetes Gerge István uram; de mivelhogy az volt a
1222 III,  24 |                fogja azt Bezerédj Gábor uram, aki elfogatta. Értesítették
1223 III,  24 |               tekintetes Bezerédj Gábor uram, meg a dzsidás-kapitány
1224 III,  25 |                Vigyázott ennélfogva Mák uram, a szûcs, hogy úgy ne járjon,
1225 III,  25 |              bizony csak utána ment Mák uram oda is.~- Aztán ma már nem
1226 III,  25 |                 De íme, itt jön már Mák uram is - a ludak nélkül. Az
1227 III,  26 |                                    BAGI URAM FRAKKBAN~1882~Sok mindenfélét
1228 III,  26 |            makrába.~De nem teszik, Bagi uram õkelme parasztszekéren jön
1229 III,  26 |                  Természetes, hogy Bagi uram is köztük volt, mégpedig
1230 III,  26 |                  csak egyesegyedül Bagi uram állított be a maga ünneplõ
1231 III,  26 |                  mondá.~Erre aztán Bagi uram elõmutatta bugyellárisából
1232 III,  26 |           Dühösen fordult meg erre Bagi uram, minthogy látta a komornyik
1233 III,  26 |               kitálalták a levest, Bagi uram nagy keserûen belenézett
1234 III,  26 |             levesbe.~- Mit csinál, Bagi uram! Mit csinál, az istenért? -
1235 III,  28 |             konyhaajtó és Sáfrány János uram nyitott be. Még most is
1236 III,  28 |                 nyolc esztendõt, kántor uram.~- De hátha vissza nem tér,
1237 III,  33 |                 ebbõl?~- Az következik, uram, hogy én megyek, azonnal
1238 III,  33 |         válópört ön ellen. Isten önnel, uram, engedje meg, hogy ruháimat
1239 III,  33 |               az ajtót.~- Ön szemtelen, uram, - szisszen fel a nõ, de
1240 III,  35 |             megjelent X képviselõnél.~- Uram - mondá -, itt van egy ötszáz
1241 III,  35 |            nyugodtan mondá:~- Sajnálom, uram! Nem fizethetek, mert nincs
1242 III,  35 |               ön írta ezt alá!~- Ej, ej uram! Türtõztesse magát, kérem,
1243 III,  38 |               fenyegette meg.~- Ej, ej, uram! Ön ruházkodik… úgy látom,
1244 III,  39 |               magában Rog.)~- Hozd fel, uram, egy óra múlva - suttogá
1245 III,  42 |            Hogyan? Ezekbõl?~- Nos igen, uram, - szólt most a nõ s hangja
1246 III,  42 |      kettõjüknek, az egyiktõl megválok, uram… kénytelen vagyok megválni,
1247 III,  42 |             hirdettetni, az attól függ, uram…~Az én Mihály barátom e
1248 III,  42 |                meg magukat.~- Köszönöm, uram, köszönöm - suttogá halkan -,
1249 III,  42 |           megzavar… hogy… nem is tudom, uram, mit beszélek.~- Bátran
1250 III,  42 |                s félénken rebegé:~- Oh, uram… ön igazán különös egy ember.~
1251 III,  43 |                már hanyatlottak, pedig… Uram, ne vigy a kísértetbe, fiatalabbak
1252 III,  45 |                 meg.~- Bizony, majszter uram, különös ablakok. Aztán
1253 III,  47 |               legjobb barátom, felséges uram!~- Valóban ez õ - mondá
1254 III,  48 |                  Hát azt bizony Sziráki uram csinálná - ha csinálná.
1255 III,  48 |              fanyelû bicska is.~Sziráki uram kevély arra, hogy az õ pengéje
1256 III,  48 |               sógora, hogy »no, Sziráki uram, ez aztán bicska!«~Hanem
1257 III,  48 |             ügyvivõje által, de Sziráki uram a szeme közé nevetett az
1258 III,  48 |           komolyan megrendelem.~Sziráki uram ötölt-hatolt, hímezett-hámozott.
1259 III,  48 |               nem dolgozhatunk.~Sziráki uram ugyanis mind elviszi ilyenkor
1260 III,  48 |              azért magyar ember Sziráki uram, hogy ilyen legyen, ne értsen
1261 III,  49 |               pedig úgy van, tekintetes uram, hogy itt minálunk a katolikus
1262 III,  49 |             azután…~- Értem, tekintetes uram. De instállom alássan, az
1263 III,  49 |        prezentbe«.~- Igenis, tekintetes uram!~- Csalárról átszaladsz
1264 III,  49 |         intézkedtem, mert Kovács Mihály uram már azért sem tesz meg valamit,
1265 III,  49 |         hasztalan fáradság lesz, Kovács uram nem fogadja be örökbe a
1266 III,  49 |          gyereket.~- Igenis, tekintetes uram!~- No, most pedig eredj
1267 III,  49 |             negyedik gyerek, tekintetes uram? - kérdé a hajdú.~- Igaz
1268 III,  49 |                Volt eszembe, tekintetes uram. Nem maradék ám ez! Elõre
1269 III,  49 |              rossz a gyerek, tekintetes uram, s nem tud itt megszokni.
1270 III,  49 |           Odahaza. Képzelje, tekintetes uram, azt a gyalázatos vért,
1271 III,  49 |             Ilyen a paraszt, tekintetes uram!~Az alispán elmosolyodott,
1272 III,  51 |               legjobb barátom, felséges uram!~- Valóban az - mondá a
1273 III,  51 |            Tegnap ölte meg a szolgádat, uram király.~- Íme, a legnagyobb
1274 III,  51 |              Ugyé hiszed már?~- Hiszem, uram királyom, és arról gondolkozom,
1275 III,  52 |          kamatokat hoztam el, nagyságos uram!~- Miféle kamatokat?~- Hát
1276 III,  52 |          kamatokat hoztam el, nagyságos uram.~- Miféle kamatokat?~- Hát
1277 III,  52 |             adtam kölcsön.«~- Nagyságos uram - kiáltám önkénytelenül -,
1278 III,  52 |             teljesen jó pénz, nagyságos uram!~- És micsoda országnak
1279 III,  52 |                 vagyok benne, nagyságos uram, le merném tenni a hitet.~-
1280 III,  52 |            szekretárius, Konopka Mihály uram, nagy hajlongások között.~-
1281 III,  52 |                fogadhatom el, nagyságos uram… lehetetlen elfogadnom…~-
1282 III,  52 |             Elhoztam a pénzt, nagyságos uram.~- Miféle pénzt?~- Hát fölváltották
1283 III,  56 |              MATÉRIA~1883~Molnár András uram kis emberke volt termetre
1284 III,  56 |               vágott bele Molnár András uram fitymálódva. - A húsban
1285 III,  56 |                 ahhoz kegyelmed, Molnár uram, hát ne üsse bele kegyelmed
1286 III,  56 |                  Nemzetes Molnár András uram pedig, mikor már a vakációk
1287 III,  56 |             mikoron pedig Molnár András uram tisztességtudással megemelinté
1288 III,  56 |                kést döftek volna Molnár uram szívébe. Ez a negyedik diák
1289 III,  56 |            kezébe veszi a Molnár István uram nagy fejét, simogatja, játszik
1290 III,  56 |               ember lesz valaha; Molnár uram pedig mindig azt feleli: »
1291 III,  56 |                igaz, mert Molnár András uram minden héten meginvitálta
1292 III,  56 |               Jövõre, hé?~Molnár András uram kijelentette, hogy a gyermeket
1293 III,  56 |            vette fel most a szót Molnár uram. - Azért hát ne is hozzák
1294 III,  56 |           kinézésért engem szólnak meg, uram…~A méltatlankodás keserûsége
1295 III,  56 |            kérdé nemzetes Molnár András uram, kellemeztetve magát.~Anna
1296 III,  56 |                gyerekért - vélte Molnár uram elkomolyodva -, de hiába,
1297 III,  58 |                 délceg magatartással.~- Uram, én Schwarcz Izidor vagyok.~-
1298 III,  58 |               Schwarcz Izidor vagyok.~- Uram, én Weisz Jakab vagyok.~-
1299 III,  58 |               Jakab vagyok.~- Örvendek, uram! Kemény, átkozottul kemény
1300 III,  58 |            lõjünk még egyszer egymásra, uram.~- Lõjünk, uram - mondá
1301 III,  58 |               egymásra, uram.~- Lõjünk, uram - mondá Schwarcz Dóri lelkesen. -
1302 III,  59 |                egyszersmind Kupka János uram kérésének okszerû oldalait.~
1303 III,  60 |               el akar menni, ám menjen, uram - tette hozzá hidegen. -
1304 III,  60 |           felküldjük Pestre. Jó lesz-e, uram?~Kétségbeesve hajtottam
1305 III,  60 |                 a bunda?~- Nincs, teens uram - szólt az vígan -, a kocsis
1306 III,  60 |          elsápadva.~- Nem baj az, teens uram, majd visszahozzák húsvétkor,
1307 III,  60 |        megfõztek, ha megesznek is.~- De uram… ez talán mégis túlság!…~
1308 III,  62 |              tekintetes Ernyeczky János uram leste ott kitartással, mert
1309 III,  62 |                mert takarékos Ernyeczky uram azt állítja váltig, hogy
1310 III,  62 |             szörnyen dicsérte Ernyeczky uram a maga »Pesti Hirlap«-ját,
1311 III,  63 |                nagyságos gróf Brunszvik uram egyik számtartótisztjének,
1312 III,  63 |                a mi urunk, Thököly Imre uram is, amikor erre járt nehány
1313 III,  63 |               legyünk.« Kalotay Kristóf uram a várnagy is hallotta; de
1314 III,  63 |               sem termett; Veres István uram õkegyelme pedig kibujdosott
1315 III,  63 |             tollazata. Kászonyi Gergely uram, aki pedig asszonylátó ember
1316 III,  63 |     szerethetett meg rajta Thököly Imre uram õnagysága, hogy divatba
1317 III,  63 |               elájult. Kászonyi Gergely uram a fogait csikorgatta dühében.~-
1318 III,  63 |               nemzetes Kászonyi Gergely uram beleõszült, beleszegényedett
1319 III,  63 |            placet) »nagyon tetszik«.~Én uram istenem, ugyan mit szól
1320 III,  64 |              bolond az egyikbe.~Pereszi uram egyszerre irtóztató fájdalmat
1321 III,  65 |                 lehetett senki a Pernye uram feleleteibõl, hanem azért
1322 III,  65 |                olyanformán, hogy Pernye uram mindig a legnagyobb sárban,
1323 III,  65 |             imént összevesztünk.~- Édes uram - csengett -, ha istent
1324 III,  65 |                 vállát vonogatta Pernye uram. - Hát ez a hely itt, ahol
1325 III,  65 |                haszna - veti oda Pernye uram nagy durván -, hogy egy
1326 III,  65 |            fojtson az úr - szólt Pernye uram s elmosolyodott.~- Minek
1327 III,  66 |             hogy az apja, Maróth György uram azt mondta, hogy ezt a leányt
1328 III,  66 |   Maróth-kastélyban járt.~Maróth György uram persze semmit sem tudott
1329 III,  66 |                szolgálatában vagyok, jó uram!~- Milyen ember az a Zsigmond
1330 III,  66 |               tettem két serpenyõre, jó uram.~- Tehát gondolkozz rajta
1331 III,  66 |                 lovag Dercs.~- Kegyelem uram! Kegyelem!~- Hogyan urak! -
1332 III,  66 |         királynak.~- Köszönöm, fölséges uram. Esküszöm, hû jobbágyod
1333 III,  66 |          beszélünk még mi errõl, király uram! - kiáltá s eltûnt a tömeg
1334 III,  68 |                hangon mondá:~- Fölséges uram! Én ezzel a karddal védelmeztem
1335 III,  70 |               napot kívánok, tekintetes uram!~- Adjon isten, szép asszony
1336 III,  70 |                a szegénység, tekintetes uram! Õ tett engem úrrá. A szemétbõl
1337 III,  70 |                 jöttem most, tekintetes uram, hanem hát…~- No, csak szaporán
1338 III,  70 |             jóravaló legény, tekintetes uram.~- Ejnye, de hamar beleszeretett?…
1339 III,  70 |                 mondja azt a tekintetes uram! Kínozzon engem, csináljon
1340 III,  70 |        megvetõleg, tompán. - Tekintetes uram pedig fogja meg azt a tollat
1341 III,  70 |            Tessék csak írni, tekintetes uram…~
1342 III,  71 |                 még a leghihetetlenebb, uram bocsáss, hogy kimondom,
1343 III,  72 |          földjeikhez.~Kivált Ács Mihály uram volt szörnyűképpen elkeseredve,
1344 III,  72 |                 melyre nézve Ács Mihály uram már a testamentumában is
1345 III,  72 |             szép asszonyszeméllyel!~Ács uram is hallotta, restellte,
1346 III,  72 |                  No, Erzsi! - súgta Ács uram. - Kacsints rá fiacskám
1347 III,  72 |              minden, csak jöjjenek. Ács uram az ünneplõ dolmányát húzta
1348 III,  72 |      karbunkulus gyûrû volt a keze.~Ács uram meghajlott, átnyújtotta
1349 III,  72 |                 falu végett…~- Felséges uram! - kezdé aztán, s az õ lábait
1350 III,  72 |                 Abba volnék én felséges uram, legyen a föld ott, ahová
1351 III,  72 |                hoztam belõle a fölséges uram apró gyermekeinek egy kis
1352 III,  72 |               most hazamegy, Ács Mihály uram, de a szép Erzsi itt marad
1353 III,  72 |               végett.~Így jött haza Ács uram Erzsi nélkül, de annál nagyobb
1354 III,  75 |                viszonzá:~- Elég csinos, uram… Hiszen meg fogja õt ösmerni.~-
1355 III,  75 |                tört ki belõle:~- De hát uram, hiszen nekem is csak kell
1356 III,  75 |                hát meg, mit értett bíró uram, ama homályos »nekem« alatt.~-
1357 III,  76 |               úgy szerettem, tekintetes uram, mint a tulajdon testvéremet.
1358 III,  76 |             lehet.~- Az egy csodaember, uram… ritka becsületes férfi…
1359 III,  76 |                    Nem mindig a gazdát, uram. Higgye meg, többnyire a
1360 III,  78 |         portékát szállítok.~Az egyházfi uram hajtotta a két pejt, a kurátor
1361 III,  78 |                 is lõ ez a bor, kurátor uram?~- Mért lõ? Hát csak lõ.
1362 III,  78 |            kormány hiányát, tiszteletes uram pedig a szörnyû rázkódás
1363 III,  79 |   visszataszigáltak.~- Itt sorrend van, uram. Tartsa meg a sorrendet!~
1364 III,  80 |            Bocsánatot kérek, méltóságos uram, de nem kaptunk szebbeket…~-
1365 III,  82 |               megkárosított, tekintetes uram! Az volt a legszebb lakásom.
1366 III,  82 |              szép volt tõle, tekintetes uram. Hát nem mehetett volna
1367 III,  83 |         összehozni mindössze. Péchy Pál uram vezette õket, hogy majd
1368 III,  83 |          Rétságnál beteg lett Veres Pál uram s hazafordult, Vácon Plachy
1369 III,  83 |            dehogy - ellenveté Péchy Pál uram megvetõleg. - Az veszne
1370 III,  83 |          visszajön.~Fogadtak is, Laczkó uram ütötte szét. Vajon kinek
1371 III,  83 |                  úgyhogy Pélly Barnabás uram és Veresné asszonyom jónak
1372 III,  83 |                pihenne.~Duzzogott Pélly uram, Veresné pedig búsult az
1373 III,  83 |                 szólt a temetésen Pélly uram:~- Nézzük meg, emberek,
1374 III,  83 |         spektábilis - mordult fel Pélly uram méltatlankodva. - Hát az
1375 III,  83 |               utána megy Pélly Barnabás uram okvetetlenül.~Be is adott,
1376 III,  86 |                reggel van. Jópál István uram, aki a feleségével, sógorával
1377 III,  86 |         gyerekünket már elvitték, komám uram!). S apró paraszt leánykák
1378 III,  86 |                 fel engem.~Jópál István uram szétnéz a rendelkezésére
1379 III,  87 |                 tekintetes Nicsy István uram, naponkint tízszer is kijött
1380 III,  88 |                Mihály és Töviskes János uram.~- No, ugyan? - feleli Töviskes.~-
1381 III,  88 |                 indítványozó Nagy Péter uram. - Annyit azonban mondhatok,
1382 III,  88 |        református iskolának.~Azóta Bagi uram vette át a paraszt Rotschild
1383 III,  88 |                 szerepét. Csakhogy Bagi uram már sokkal civilizáltabb
1384 III,  88 |                 törte az eszét Töviskes uram számára.~A feleségét, az »
1385 III,  88 |                nyilatkozott benne.~Bagi uram egy akó feketekávét szokott
1386 III,  89 |                 lelkiismeret, kegyelmes uram! - akarta mondani Ráth Károly,
1387 III,  90 |                törné ezen a fejét, édes uram? Nincs, mert nincs. Néha
1388 III,  90 |           megélhessünk.~- De méltóságos uram, hiszen éppen azt kezdtem
1389 III,  90 |               rumszállító…~- Méltóságos uram, egy ember, aki tíz kiflit
1390 III,  90 |              iszen nem bánom méltóságos uram, ha már úgy van.~- No lássa,
1391 III,  92 |             reggelt. Nos, hogy aludott, uram? Hogy érezte magát?~- Jól.
1392 III,  93 |                   Nem eladó, méltóságos uram, mert nagyon kedves jószágom.~
1393 III,  93 |               Egy forintért, méltóságos uram, mert ez már közönségesebb.~
1394 III,  94 |           Mátyás királnak Koháry István uram eõ kegyelmével?«~De még
1395 III,  94 |                volt az oka Koháry Péter uram szörnytettének? Talán errõl
1396 III,  94 |                Kohárynak.~- Csodálkozom uram, hogy a feleségedet eltitkolod
1397 III,  94 |             tréfadolog!~Erre már Kristó uram is azt mondta: »Nem adnék
1398 III,  94 |                   Nem adnék a fejedért, uram, három denárt«.~- Nem is
1399 III,  94 |             kegyelmednek, Koháry István uram!~- Levelet? Kitõl?~- A királytól -
1400 III,  94 |                 szándékozom visszamenni uram, mert egyenes Gácsra tartok
1401 III,  94 |                    Csak egyre kérnélek, uram, ez ékszereket viszem Gácsra
1402 III,  94 |               fájjon fejem. Hát kérlek, uram, tedd el nekem e kis szekrényt
1403 III,  94 |          valamit.~- Min töprenkedel, jó uram? - kérdezgeté az asszony.~
1404 III,  94 |                a gazdájának.~- Fölséges uram, ez az én legjobb barátom!~-
1405 III,  94 |                igenis gyilkos, fölséges uram. Az éjjel egy utas hált
1406 III,  95 |      diszkreditálnám az udvar elõtt).~- Uram, nem szándékozik ön eladni
1407 III,  95 |          Kinevetett:~- Nincs arra eset, uram…~- De ha mégis… Ha valaha
1408 III,  95 |              reménytõl. Engedjen élnem, uram! A Blikk az én életcélom.~
1409 III,  96 |            egy-két szóval:~- Ha magának uram több bátorsága volna, magának
1410 III,  96 |                tekintetes Billey Márton uram nejét, a jó Mari nénit látogatta
1411 III,  96 |            rekeszteni a pártból.~Billey uram a fejét vakarta, káromkodott,
1412 III,  96 |          tekintetes Elek István várnagy uram, megjelenvén a nagy kulcsokkal.~-
1413 III,  96 |          ordított rá Béler.~Elek István uram édes nyájassággal felelé:~-
1414 III,  96 |           szolgálhatok vele, tekintetes uram.~És mindenütt ezt a feleletet
1415 III,  96 |                 Hogy van, hogy, barátom uram?« a vicispán ebédre invitálta.
1416 III,  97 |               hiszen a tekintetes öcsém uram az! No, már ez mégis csak
1417 III,  97 |                az embereket, téns öcsém uram! S mégis én varrjak nekik
1418 III,  98 |                 a vadászok:~- Kegyelmes uram, egy tizenöt agancsos szarvast
1419 III,  98 |                   Jó reggelt, kegyelmes uram - szólt fesztelenül.~- Jó
1420 III,  100|           mondani: »Sohasem unatkoztam, Uram«. S ez neki nagy bók lesz,
1421 III,  101|         panaszra Tiszához.~- Tekintetes uram, így meg így jártam.~- Hm,
1422 III,  101|            pénzt nem adott hozzá, szûcs uram. Nincs énnálam egy árva
1423 III,  102|           polgár, névszerint Tóth Péter uram. Biz énmagam sem tudom,
1424 III,  102|                  tudom, megemlegetik az uram követségét.~Becsapta az
1425 III,  102|            ablakot haragosan, de a Tóth uram követsége már megfogamzott.
1426 III,  102|                tudtunk, hogy Tóth Péter uram most sertéseket vásárol
1427 III,  103|             Csábrágra.~Márpedig Balassa uram nem azt tette, amit a többi
1428 III,  103|           Ugyanebben az évben Bercsényi uram a bányavárosokba menõben
1429 III,  104|              költségeit, hanem öregbíró uram, amikor az adófizetés ideje
1430 III,  104|                az isten háta mögé.~- De uram, tudom én, mit beszélek.
1431 III,  104|             azért csak maradt még, bíró uram!~- Hát ‘iszen maradt, maradt.
1432 III,  104|                sem. De most engedje meg uram, hogy egy kicsit magára
1433 III,  104|                  Nem addig van az, bíró uram, hanem én is kegyelmeddel
1434 III,  104|               bíró mondta. Funta István uram, az eddigi koldus megjelent
1435 III,  104|               miközben felkelt öregbíró uram, s kinyitván a tanácsház
1436 III,  107|        nőttön-nőttek Bihari Nagy István uram ellen.~Nincs annak az embernek
1437 III,  107|           praktikájú Bihari Nagy István uram pedig gúnyosan nevetett.~
1438 III,  108|                tudniillik Zrínyi Miklós uram õkegyelmessége, Koháry István
1439 III,  108|           õkegyelmessége, Koháry István uram õnagysága és Gyöngyösi uram
1440 III,  108|             uram õnagysága és Gyöngyösi uram õkegyelme.~Mert három nagy
1441 III,  108|             felesége miatt Detrik Péter uram, az elsõ férj, nem ért az
1442 III,  108|              meg, akkorra Kürthy Ferenc uram meg visszapártolt újra Ferdinándhoz,
1443 III,  108|                 jól járt Bethlen István uram, az elsõ férj, hogy magától
1444 III,  108|                  hogy siessen!~Szerkely uram most is üzenetet hozott
1445 III,  108|                virradatig, s Kún István uram is (mit tehetett volna szegény
1446 III,  108|               Murányba. Illésházy Gábor uram õkegyelmessége elküldte
1447 III,  108|               azt találta mondani Kádár uram:~- No, most már két olyan
1448 III,  108|         menyecskét otthon Kürthy Ferenc uram magának megnyerte, kitért
1449 III,  108|              erre sürgés-forgás, Kürthy uram pedig kapta le rögtön a
1450 III,  108|            miért bolondította el? Kádár uram aztán bevallotta, hogy õ
1451 III,  108|                el is jött, de Illésházy uram gonosz szándékban lévén,
1452 III,  108|                 nem tudom - felel Kádár uram. - Itt van a levél Detriktõl.~
1453 III,  108|                   Nemzetes és nagyságos uram!~Nekem különös jóakaróm!~
1454 III,  108|               Rákóczi ellen.~Wesselényi uram vette kelletlenül a parancsot,
1455 III,  108|             rongyos dandárai?~Illésházy uram fenn a várban csak nevette
1456 III,  108|               tábort, hol Kürthy Ferenc uram ez idõ szerint Ferdinánd
1457 III,  108|                elõlünk Gyöngyösi István uram.~Mária ötödnapra sárga pecsétes
1458 III,  109|                   Cicero kompakt kedves uram… becsületemre mondom.~Még
1459 III,  109|          nyelvészeti osztályból való). »Uram - szólék - nem vagyok megelégedve -
1460 III,  109|                 nagyot fordult a világ, uram. A legémelygõsebb nevek
1461 III,  109|           hítták azelõtt?« Azért mondom uram, hogy - legjobb név ez idõ
1462 III,  109|                    Ahogy önnek tetszik, uram.~Úgy is lett, megváltoztattam
1463 III,  109|              felébreszteni.~- Nagyságos uram, a nép már gyülekezik a
1464 III,  110|                  tekintetes Láczy Gábor uram, nagyon ravasz ember, akinek
1465 III,  110|    osztozkodások.~- Hol akarná, barátom uram, a maga birtokát? - kérdé
1466 III,  110|                árkok« dûlõjében…~Giléty uram közbe akart kiáltani, de
1467 III,  111|              vissza nem nyerte Kikinday uram, s a cigánybanda azóta,
1468 III,  111|          történt az idén, hogy Kikinday uram örökölt nyolcvanezer forintot.~
1469 III,  112|               demokraták és a nagyságos uram hívei, képviselõjelöltet
1470 III,  112|          legbátrabb, Felvégi Láb Ferenc uram megszólalt:~- Meggondoltuk
1471 III,  112|              mélabús hangon Méhes Istók uram -, akkor megvárjuk mi holnapig
1472 III,  112|             Kellner - mondá Felvégi Láb uram, a vacsora után -, adjon
1473 III,  114|                korán kelt, kedves öcsém uram?~- A kertésznek akarom megmondani -
1474 III,  114|                 Kajári. De menjen öcsém uram is. Keresse ön is. Lássuk,
1475 III,  114|              van.~- Hogyan az ön ölebe, uram? Itt csak az én kutyám van!~-
1476 III,  114|           láthassam.~- Nagyon szívesen, uram, de biztosítom…~- Hozassa
1477 III,  114|                 elvihetem?~- Megálljon, uram! - kiáltá az asszonyság
1478 III,  115|             ROZSDA~1884~Kapornoki János uram ökrökkel kereskedett. Ezek
1479 III,  115|               elannyira, hogy Kapornoki uram sokszor mondta dölyfösen:~-
1480 III,  115|        csoporttól Gáloson Farkas András uram.~- Megyünk lerombolni a
1481 III,  115|                 eleget beszél Kapornoki uram is, aki izgató dikciót tart
1482 III,  115|              ezt az ideát Szomor Ferenc uram Kiskérbõl.~- Ha már a királyhoz
1483 III,  115|            Forduljon vissza, tekintetes uram! - kiálták a hátráló lovasok.~-
1484 III,  115|               meggazdálkodja Bory Gábor uram, amivel be kellett volna
1485 III,  115|                hökkent meg Bükky István uram. - A nyakát harapjam meg?
1486 III,  116|                 bírt úgy fölnevelkedni, uram?~- Hát csak megnőttem. Hanem,
1487 III,  116|      beszélyekkel. A szerelem egyforma, uram, úgy a Felföldön, mint az
1488 III,  116|                bolondozzék, Nagy István uram - mondá a polgármester. -
1489 III,  116|                hát mi van a Nagy István uram fejében?~Mikor aztán a bizottság
1490 III,  116|                 járókelõ.~- Nagy István uram azt kérdezteti, mivel eszik
1491 III,  116|                 itthon lesz, tekintetes uram, ámbátor…~- Persze hogy
1492 III,  116|            mégpedig hogy Kostyán Ferenc uram lõn a vesztes. - Pedig õ
1493 III,  116|               káromkodék Kostyán Ferenc uram. - Hogy mertek ezek ilyen
1494 III,  116|               igen«-t semmi.~De Kostyán uram ez egyszer eltelt méreggel,
1495 III,  116|         bizonyítványt, s Kostyán Ferenc uram szépen zsebre rakta, de
1496 III,  116|      bizonyítjuk, hogy a Kostyán Ferenc uram elleni pörben egy hamis
1497 III,  117|                 ember vagyok már, teens uram, ugat ki belõlem a halál,
1498 III,  117|                 Ott leszünk, tekintetes uram - felelte Kristó István,
1499 III,  118|                  higgye meg, méltóságos uram, lehetetlen azokon az aktákon
1500 III,  121|           foglalkozásképp Czirok Mátyás uram ködmönöket varr az asszonyok