1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1717
Rész, Fejezet
1501 IV, 111| szemeit - mert õneki fogalma se volt arról, hogy derûre-borúra
1502 IV, 111| csakhogy sohase volt egy ügye se. Ami elég kellemetlen állapot,
1503 IV, 111| sem bírtak felhajszolni, se birtokra, se váltóra.~-
1504 IV, 111| felhajszolni, se birtokra, se váltóra.~- Micsoda fiskális
1505 IV, 112| ennek a megtartása ezentúl se volt kényelmes dolog. A
1506 IV, 112| zajlottak le nyomtalanul fölötte se. Hol a kurucok lõtték, hol
1507 IV, 115| alássan. Most talán már haza se adják azt a pakkot?~- Képzelheti,
1508 IV, 115| legyõzni, mint a fináncot.~Az se lehetetlen, hogy a fináncoknak
1509 IV, 115| érkezett a számomra.~Arra se mozdultam.~Végre azután
1510 IV, 115| szeretnek, valamint az önök bûne se, hogy önöket meg olyan nagyon
1511 IV, 115| feladva az irat, és még most se kaptuk meg. Ez mégis rettenetes.~
1512 IV, 117| Nincs annak annyi hatalma se, mint egy csirkének.~- Hát
1513 IV, 119| a szakács lett volna is, se tüze, se vize a fõzéshez,
1514 IV, 119| lett volna is, se tüze, se vize a fõzéshez, megállíttatta
1515 IV, 120| kalandba bonyolódni, sehogy se ment a dolog.~Már éppen
1516 IV, 120| magunkat kissé közömbösnek.~Se jobbra, se balra nem pillantva,
1517 IV, 120| közömbösnek.~Se jobbra, se balra nem pillantva, egyenesen
1518 IV, 121| vagy, hol vagy?~- Semmi se vagyok, és sehol se vagyok -
1519 IV, 121| Semmi se vagyok, és sehol se vagyok - szólt mélabúsan.~-
1520 IV, 121| nem, többet egy percig se mernék vele egyedül lenni.
1521 IV, 122| is velünk volt, de az oda se hederített az asszonyoknak,
1522 IV, 122| földdel behányják, hogy nyoma se maradjon.~Az õsz ember tiltakozó
1523 IV, 123| tûzbe. Sõt tán maga Wekerle se kivétel.~- Ugyan ne beszélj -
1524 IV, 125| majd úgy jóllakunk, hogy se állni, se járni, se feküdni
1525 IV, 125| jóllakunk, hogy se állni, se járni, se feküdni nem fogunk
1526 IV, 125| hogy se állni, se járni, se feküdni nem fogunk tudni?~
1527 IV, 125| Hát az mire való?~- Semmi se bizonyosabb annál. Amelyik
1528 IV, 125| az öreg, de még talán én se tudnék, csak találomra.~
1529 IV, 126| uram azonban még csak oda se hunyorított a közbeszólásoknak.~-
1530 IV, 126| megcsúfoltatott, az én csúfságom semmi se.~És a büszke Kotyogó István
1531 IV, 127| Nyitra megyében még a hegyek se voltak elegendõk, a Vágvölgy
1532 IV, 127| talán emlékezetes története se lenne, mint annyi másnak,
1533 IV, 127| tudták azt még a tatárok se bevenni IV. Béla idejében.~
1534 IV, 127| látott Visegrád, aminõ még se azelõtt, se azóta nem volt
1535 IV, 127| Visegrád, aminõ még se azelõtt, se azóta nem volt Magyarországon.
1536 IV, 127| hagyjátok el a várat, hogy semmi se legyen útban, hogy semmi
1537 IV, 127| legyen útban, hogy semmi se puhíthassa meg szíveinket.~
1538 IV, 127| saját rábeszélõ tehetségét se kímélve.~Szondy a fejét
1539 IV, 127| egyszer megkérdé:~- Semmit se üzen kegyelmed Alinak?~-
1540 IV, 127| a vadak is, még viharban se legyen nyugodalmad. Szolgák,
1541 IV, 128| akarsz. Néhány sort. Valami se hideget, se meleget. A szövegnek
1542 IV, 128| sort. Valami se hideget, se meleget. A szövegnek meg
1543 IV, 128| ha dicsekedni akarnék… én se voltam jobb bordában szõve
1544 IV, 128| hogy!… Persze, maga észre se veszi a nagy olvasásban?
1545 IV, 128| de a lencsérõl egy betût se szóltam, s mégis mikor aztán
1546 IV, 128| béküljünk ki. Egy ujjal se nyúlok magához többé. Szánom-bánom
1547 IV, 128| kerestem össze, de arra se felelt. Most már elvesztettem
1548 IV, 129| csörtetve a falu felé? Az se közönséges dolog, mikor
1549 IV, 129| gondolok.~De akkor észre se vettem. A borotvált képû
1550 IV, 129| arról az oldalról nem volt se kapuja, se fala. Ugyan bolond
1551 IV, 129| oldalról nem volt se kapuja, se fala. Ugyan bolond kõmûves
1552 IV, 130| varratni?«~Nem irigylem én már se Bismarckot, se Tisza Kálmánt,
1553 IV, 130| irigylem én már se Bismarckot, se Tisza Kálmánt, se Rothschildot
1554 IV, 130| Bismarckot, se Tisza Kálmánt, se Rothschildot s ha mégis
1555 IV, 131| a két tárgyamat.« »Egyik se kell« - feleltem nevetve. »
1556 IV, 131| feleltem nevetve. »Egyik se? De hát akkor mit adjak
1557 IV, 131| mártás! Ezek a csehek semmit se tudnak fõzni. Higgye meg,
1558 IV, 131| elsõ templomában; magam se hittem, hogy olyan édes
1559 IV, 131| Õnagysága ezen a napon egyszer se mosolygott, - dicséretére
1560 IV, 131| fölszisszent:~- Egy szót se többet! Nem tûröm tovább! -
1561 IV, 132| halált elkerüli.«~Õ maga se tartozott e ritka emberek
1562 IV, 132| szájából néha a gúny) fel se tûnt akkor, de most kezdem
1563 IV, 132| orvosdoktor ezután már senkit se gyógyíthat, õ maga minden
1564 IV, 132| elfogódva.~A polgármester rám se hallgatott, a szenátorok
1565 IV, 132| szólott:~- Nem célirányos se az egyik, se a másik mód,
1566 IV, 132| célirányos se az egyik, se a másik mód, mivelhogy amit
1567 IV, 132| tarokkhoz? De én bizony ahhoz se értek.~- Hja persze, persze -
1568 IV, 132| kerülget már.~- Egy árva szót se szólnék, mert minden rendben
1569 IV, 133| A vérem jéggé fagyott. Se szólni nem bírtam, se elõre
1570 IV, 133| fagyott. Se szólni nem bírtam, se elõre menni. Szerencsére
1571 IV, 133| cudar!~De a fehér veréb meg se moccant.~A puskámnak meg
1572 IV, 133| rásütöttem, de az én verebem föl se vette, ott maradt és csiripelt.~
1573 IV, 134| mondjam meg?~Ezen a réven se tudtam meg tehát az idõt,
1574 IV, 134| látom, hogy itt semmire se megyek, s megfogom a korridoron
1575 IV, 134| nincs egészen egy óra.~Ebbõl se lettem okos. Mégis csak
1576 IV, 134| dünnyögi:~- Nekünk már azt se mondják meg!~Ott hagytam
1577 IV, 134| egész ülés alatt még annyira se bírtam vinni, hogy megtudjam
1578 IV, 135| Korponának, maga a városban meg se szállva a hagymáz miatt,
1579 IV, 135| embereket:~- Hát már semmi se lesz? Hát már nem ölnek
1580 IV, 135| intézkedést?~De bizony senki se bolond, hogy a felesége
1581 IV, 135| felesége meg a gyerekei meg se csókolhassák soha jóízûen.~
1582 IV, 135| moha befedje, hogy senki se tudja, évkönyveiben nyoma
1583 IV, 136| lusta állat, mely mozdulni se bírt a renyheségtõl. Nemes
1584 IV, 137| én nem ösmerem a kocsist, se ő engem. De az se tudhatja,
1585 IV, 137| kocsist, se ő engem. De az se tudhatja, hajón jövök-e
1586 IV, 137| magad, gonosz csont. Ránk se gondoltál volna. Hej, tizenkét
1587 IV, 137| fölvert utakon. Virág sehol se volt a kertben, csak egypár
1588 IV, 137| másodszor, mert ha erdõm volna se fogamzanának meg, kivágattam
1589 IV, 137| megbetegszik és már semmi se gyógyítja meg, ezt dugjuk
1590 IV, 137| jobban, mifélét.~Még idõnk se volt másra fordítani a beszélgetést
1591 IV, 137| panaszkodom ellene. Bár õ se tenné. Nem is teszi; ámbár
1592 IV, 138| senkit (még Urbanovszky se mutatkozván a láthatáron),
1593 IV, 138| hatáskörrel? (Bizonyára ezt se mulasztotta el Jónás megstipulálni.)~
1594 IV, 138| hogy egy kis demagóg ízt se sajnált a próféta úr ezen
1595 IV, 138| volt tõle. (Helfy egy napig se állta volna meg ebben a
1596 IV, 138| kormánybiztosok denique már akkoriban se voltak népszerûek.)~Jónás
1597 IV, 138| azt.~De a mennyei hatalom se pihent. Tromfra tromf! Hirtelen
1598 IV, 139| én dominiumom. Nem kell se szántani, se vetni, hanem
1599 IV, 139| dominiumom. Nem kell se szántani, se vetni, hanem azért biztosra
1600 IV, 139| híres olajos korsója ma se mese.~II. A halhatatlanok~
1601 IV, 139| Nedeczkynél azonban ennyit se bírok kivinni. Harkányi
1602 IV, 139| mosolyog, de Nedeczky István se nem mosolyog, se anekdotát
1603 IV, 139| István se nem mosolyog, se anekdotát nem mond, hanem
1604 IV, 139| nagy álmuktól bizony azt se hallják.~Újuló reménnyel
1605 IV, 139| de roppant kár, hogy ez se maradt meg már mesének.
1606 IV, 142| nemesnél, aki ötven forintot se látott soha egy rakáson.
1607 IV, 142| parancsolat, egy cseppet se ingadozott, s a fekete kanca
1608 IV, 142| kívánságairól. Különben se szerette az egyenes utat.
1609 IV, 142| megállott, és az erdõ fái meg se moccantak többé.~Szívem
1610 IV, 142| behunytam a szemeimet, rá se hederítve a fazekasra, a
1611 IV, 142| megyek« - sziszegtem és meg se mozdultam. Nem lett semmi
1612 IV, 142| ördög jött, de egy szót se szólt, a világért se figyelmeztetett
1613 IV, 142| szót se szólt, a világért se figyelmeztetett volna, hogy
1614 IV, 142| már én a világon semmit se lehetetlennek.~- Annál jobb,
1615 IV, 142| A szél ütötte meg, de az se lehetetlen, hogy Pataki
1616 IV, 142| tõlem a zsandárok? »Azon se búsulj te, biztatta a kálnai
1617 IV, 142| német iratot a megyeháznál, se szó, se beszéd, mindjárt
1618 IV, 142| iratot a megyeháznál, se szó, se beszéd, mindjárt vitte a
1619 IV, 142| hivés között, és hogy semmit se bír kigondolni ellene.~Kelemen
1620 IV, 142| következõ héten. De erre meg se mozdult a falu. A legokosabb
1621 IV, 142| ha nem vettétek kutyába se a véresõt, itt küldi a mennyei
1622 IV, 142| békákat.« De már ennek fele se tréfa. S ehhez járult még,
1623 IV, 142| a sérelmeket, de semmit se ígért bizonyosat: »Majd
1624 IV, 142| Mészáros Gáspár.~Kelemen uram se vetett eleibük több »diffikultást«
1625 IV, 142| Plutó hátára, még a pakszust se kérte, csak a mellényzsebébõl
1626 IV, 142| ült. Még ez a nagy esemény se bírta kivenni a sodrából.~-
1627 IV, 142| és vissza nem jött többé, se másnap, se harmadnap, soha
1628 IV, 142| nem jött többé, se másnap, se harmadnap, soha többé.~Befejezés~
1629 IV, 142| baja halálos volt: már föl se kelt az ágyból. Pataki Erzsébet
1630 IV, 143| Gyergyóba, ahol nem volt se ismerõse, se nexusa, s meglett
1631 IV, 143| ahol nem volt se ismerõse, se nexusa, s meglett 1872-ben
1632 IV, 143| lelkesedéssel, hogy Rothschild se bírt volna összehozni ellenébe
1633 IV, 144| ne volnának!~Hanem ezen se lehet változtatni, gondolja
1634 IV, 144| gazdáik talán a világ végeig se, ha közben nagymama nem
1635 IV, 144| az!~- S egyébkor semmit se látsz?~- Semmit, semmit.
1636 IV, 144| volna a másikkal a fiúnak, se nem sírt, se nem nevetett,
1637 IV, 144| másikkal a fiúnak, se nem sírt, se nem nevetett, hanem csak
1638 IV, 144| az anyja is élne, vagy ez se született volna.~Még az
1639 IV, 145| kellene gyors paripán, de se pénzem nincs, se lovam.
1640 IV, 145| paripán, de se pénzem nincs, se lovam. Reád gondoltam nagy
1641 IV, 145| veszlek a lóra.~- Mozdulni se bírok, jó apó.~Az aggastyán
1642 IV, 146| de a hatodik ember sehogy se akart megérkezni.~A mama
1643 IV, 146| láttunk mi, lelkem, egy fiát se ezekbõl.~A kocsis szemei
1644 IV, 146| vissza. Gyula egyetlen szót se válthatott velök. Mindössze
1645 IV, 146| de késõbb aztán feléje se néz a szegény kis Zsófikának,
1646 IV, 147| felköti a kolompot, akkor le se köti addig, míg a gyõzelem
1647 IV, 147| amicenkó, de a kerület se bolondult meg. Ha én most
1648 IV, 147| függnek.~De már ez félig se tréfa. Kiugrottam az ágyból
1649 IV, 147| Nem alszom itt a szentnek se.~- Ahogy tetszik. Adhatok
1650 IV, 147| kitekintettem már nem volt ott se a zöld dolmányos levente,
1651 IV, 147| zöld dolmányos levente, se a háromezer forint.~Becsületes,
1652 IV, 148| volt, aki még a légynek se vétett, s ha a nagyasszony (
1653 IV, 148| Jaj, végünk van!«~Pedig se nem hódítjuk meg Európát,
1654 IV, 148| nem hódítjuk meg Európát, se végünk nincs, mert a bátor
1655 IV, 148| nyugalmát elvitte örökre.~Mert se aludni se enni nem tudott
1656 IV, 148| elvitte örökre.~Mert se aludni se enni nem tudott azontúl
1657 IV, 148| megkerült Nikolaj, vagy fel se vette az orosz cár az eltûnését,
1658 IV, 148| a kapuig vezette. És az se volt kozák, csak a lova.
1659 IV, 148| egészen tegye. Most már se igazi magyar ember nem vagy,
1660 IV, 148| sem igazi német. Semmi se vagy.~János úr bûnbánóan
1661 IV, 148| minden, minden…~Debernekyék se akarták megfizetni az adót.
1662 IV, 148| tartotta magát egy ideig:~- Se adót nem adok, se enni nem
1663 IV, 148| ideig:~- Se adót nem adok, se enni nem adok. Vegyétek
1664 IV, 148| nagyasszony, de azért a világért se mozdult volna ki a szobájából,
1665 IV, 148| tûrök. Most már egy poltúrát se fizetek. Ha azok is tûrnek,
1666 IV, 149| dünnyögte:~- Hiszen egyebet se csinál a szerencse, mint
1667 IV, 149| kell az aranyod, ezüstöd, se a réted, hanem ha meglátogatsz
1668 IV, 149| hogy biz’ õ egy csókot se vetne meg, sõt hogy éppen
1669 IV, 149| csinálsz velök?~- A másvilágra se viszem, majd meglátod. Hasznukat
1670 IV, 149| illatjukat…~Igaz, hogy Nástya se volt már a régi, a liliomokat
1671 IV, 150| polgárok nem beszéltek egyébrõl se otthon, se a kocsmákban,
1672 IV, 150| beszéltek egyébrõl se otthon, se a kocsmákban, csak a király
1673 IV, 150| nemest báróvá.«~(Hát ez se lenne éppen rossz! )~Özvegy
1674 IV, 150| biztos léptekkel közeledve a se élő, se holt adjunktushoz,
1675 IV, 150| léptekkel közeledve a se élő, se holt adjunktushoz, aki csak
1676 IV, 151| Hát bizony különös ez! Se az elejét nem tudom, se
1677 IV, 151| Se az elejét nem tudom, se a végét, mint a karikagyûrûnek,
1678 IV, 151| de ilyen rosszul sehol se fõznek), csak egyre hanyatlottak
1679 IV, 151| üthetjük az árnyékát, nyoma se lesz.~- Úgy? És körülbelül
1680 IV, 151| követje ez a nyúl. Most már se szó, se beszéd tovább, rögtön
1681 IV, 151| a nyúl. Most már se szó, se beszéd tovább, rögtön öltözködni
1682 IV, 152| nevet. Ezt most már a macska se kaparja ki onnan, ámbátor
1683 IV, 152| megszólalni mégsem akart se tüled, se hozzád, se németül,
1684 IV, 152| megszólalni mégsem akart se tüled, se hozzád, se németül, se sehogy,
1685 IV, 152| akart se tüled, se hozzád, se németül, se sehogy, mindössze
1686 IV, 152| se hozzád, se németül, se sehogy, mindössze két szót
1687 IV, 152| Mindene rendben van. Semmi se tört még el. A piros pántlika,
1688 IV, 152| beszélné el, hiszen meg se hal. De ha meghalna, se
1689 IV, 152| se hal. De ha meghalna, se beszélhetné el, hiszen a
1690 IV, 152| hiszen a Jánoska egy szót se tud németül.~No, ezzel aztán
1691 IV, 152| akkorra talán a kardbojt se lesz elég kecsegtetõ érték.~
1692 IV, 152| csodálatos mag a lélekben, mely se puha nem lesz, sem össze
1693 IV, 152| Elég sokan talán egyszer se lesztek, de végképpen soha
1694 IV, 152| legény, a hír egy csöppet se csalt. »Hiszen éppen abból
1695 IV, 152| bátya, a harminc almáért.~- Se égen, se padláson nincs
1696 IV, 152| harminc almáért.~- Se égen, se padláson nincs több. Ha
1697 IV, 152| egy krajcárt?~- Egy felet se.~- Talán megcsalta egy vevõje?~-
1698 IV, 152| ördög lett volna, akkor se.~Elkezdték számítani; hatvan
1699 IV, 152| ordították magukat, egyik se akarta hagyni a maga krajcárját,
1700 IV, 152| hogy immár a matematika se tudomány.~Ezzel aztán kilökte
1701 IV, 152| még az õszkor volt. Azóta se híre, se nyoma.~Keresték,
1702 IV, 152| õszkor volt. Azóta se híre, se nyoma.~Keresték, kutatták
1703 IV, 152| hoz a kocsiján…~Õ maga oda se nézett, csak nagy kevélyen
1704 IV, 152| van szó. Elvégre is semmi se volna benne, ha Barcsó küldi
1705 IV, 152| beszéltek felõle, Xantipperõl se többet annak idején. Indulatos
1706 IV, 152| szükségem van. De ez egy csöppet se bántott most engem.~A feleségemet
1707 IV, 152| lutheránus hithez, ne legyen se fehér, se piros… Ej, no,
1708 IV, 152| hithez, ne legyen se fehér, se piros… Ej, no, a fõkapitány
1709 IV, 152| toppantottam.~- Egy szót se többet. Elmegyünk vagy válunk.
1710 IV, 152| mert sem meg nem evett, se meg nem harapott; az ember
1711 IV, 152| hallgasd meg. Még neked se mondtam el, Józsi. De meglehet,
1712 IV, 152| nagy fia. Még ha akarnánk, se tudnánk szobrot emelni senkinek.
1713 IV, 152| visszateszem. Ezt, vagy mást. Ha ez se mindegy, akkor semmi se
1714 IV, 152| se mindegy, akkor semmi se mindegy.«~S ezzel benyitott
1715 IV, 152| áll a dolog, nincs õneki se pagátja, se skízje, se tizenkét
1716 IV, 152| nincs õneki se pagátja, se skízje, se tizenkét tarokkja, -
1717 IV, 152| õneki se pagátja, se skízje, se tizenkét tarokkja, - hanem
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1717 |