1-500 | 501-1000 | 1001-1412
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1 1, 1 | A jámbor újságíró, aki e sorokat komponálta, sohasem
2 1, 1 | Jancsi engedelmeskedett e hangnak: úr volt az fölötte.~
3 1, 1 | mennykõ a vallató szolgabírót.~E pillanatban két egymásután
4 1, 1 | merõen bámultak a birkózókra.~E percben villám cikázott
5 1, 1 | Gyurka bácsi egyet sóhajtott e kemény szavak után.~- Ej,
6 1, 1 | volna mindjárt észre, hogy e másik huszárnak azon jár
7 1, 1 | arcát az izzadság verte ki e szavak alatt, valami gondolat
8 1, 1 | szemei egyet villámlottak e szóra:~- Amit kérnél, kedves
9 1, 1 | megvetõleg fordul el tõle e szigorú ember?~Hanem a szigorú
10 1, 2 | igazság«.~Aki az esküdtek e kivételes szorgalmát észleli,
11 1, 2 | a szolgabírájok, mert ha e két eset közül egyik sem
12 1, 2 | szállíttatik majd szanaszét valaha e kocsiülés ládájában, inkább
13 1, 2 | megpillantotta a szegénység e kétségbevonhatatlan jeleit,
14 1, 2 | olyan, aki gondját viselje?… E pillanatban gyönyörû ábrándos
15 1, 2 | hangjegyekre pillantott, megakadt e névjegyen.~Egy név van rajta,
16 1, 3 | Marci gyakran látta álmában e fekete táblájú, halálfõ
17 1, 3 | neve, ki segítségemre volt e cselekedetben.~Aztán egy
18 1, 4 | Nem kell megmosolyogni e harcot azért, hogy sok tréfás,
19 1, 4 | becsületes homloka úgy elborul e gondolatra. Milyen sötét
20 1, 4 | Az öreg hátratántorodott e névre. A pipa kiesett szájából
21 1, 4 | elhiszem hatalmadat!«~…És e pillanatban egyszerre földet
22 1, 4 | Erzsike úgy érezte, hogy e hangtól megzsibbad a szíve.
23 1, 4 | felé fordult s bemutatta). E’bizony a tekintetes Fogtõy
24 1, 4 | azért említjük, mert titok e fejezetünk címe. Márpedig
25 1, 4 | ébren legyen.~Belülrõl éppen e percben hangzott föl a zene,
26 1, 4 | ennyi vált köztudomásúvá e szomorú dologból, de lassankint,
27 1, 4 | lassankint, mint mindent, e halvány részleteket is elfeledték
28 1, 4 | hallani a részleteket, mik e szerencsétlenséget megelõzték
29 1, 4 | akarta, meg fog történni.~E szavak teljesen kimerítették
30 1, 4 | gratulálhatok, mint võlegénynek.~E pillanatban kopogás hallatszott
31 1, 4 | Miklós számára, melyben e megyebeli uradalmi tisztjeinek
32 1, 4 | hideg borzongás futott át e névre, megrezzenve éledt
33 1, 4 | miként járt el Lupcsek e funkciójában, s milyen szomorú
34 1, 4 | gyaníthatta, miért csügg e terven oly makacsul? A dolog
35 1, 4 | hálóját. Tertium non datur.~De e fölállított vélelmet, mely
36 1, 4 | homokpusztáján. Csodálatos, e terméketlen Szaharában,
37 1, 4 | elõadván az okokat, mik e házasságra bírták s fölötte
38 1, 4 | voltak hallhatók.~Az öreg e hangokra látszott figyelni,
39 1, 4 | Erzsi még mindig nem felelt. E némaság megdöbbenté az ügyvédet,
40 1, 4 | komposszesszorok közt, az e napokban mind kiegyenlíttetett
41 1, 4 | semmivel. Az emberi nem e fajtája éppen történetünk
42 1, 4 | Darwin nem emlékezik meg e különös emberfajról, nem
43 1, 4 | folytathatta szavát Miklós, mert e percben, mint mikor a vadállat
44 1, 4 | vagyis inkább fiam… mert e pillanattól tied Erzsike.
45 1, 5 | Nem kell megmosolyogni e harcot, azért, hogy humoreszket
46 1, 5 | hebegé Makkfõi. - Nem ismerem e jeles játékot…~- Nagy kár…
47 1, 6 | Nem kell megmosolyogni e harcot azért, hogy sok tréfás,
48 1, 7 | utána.~Nem kell mosolyogni e harcot azért, hogy sok tréfás,
49 1, 8 | tudni, megbánta-e késõbb e szokatlan lelki fölindulást,
50 1, 8 | azonban tény, hogy szerelme e pillanatban született.~Azontúl
51 1, 8 | majd meghalt nevettében e pattogó szavakra: tetszett
52 1, 8 | hogy azért sem maradhat ki e fejezetbõl, mert »titok«
53 1, 8 | ébren legyen.~Belülrõl éppen e percben hangzott föl a zene:
54 1, 8 | örökkön-örökké magával kell cipelnie e gyötrõ fotográfiát.~HANG
55 1, 8 | ennyi vált köztudomásúvá e szomorú dologból, de lassanként,
56 1, 8 | lassanként, mint mindent, e halvány részleteket is elfeledték
57 1, 9 | minek toldjam-foldjam tovább e derék korszak színezését,
58 1, 9 | Már tizennyolc éve viselé e tisztes hivatalt mindenkinek
59 1, 9 | uram egészen.~De épp mikor e nemû rendeleteit osztogatná
60 1, 9 | bõr nélkül taposta hajdan e földi élet sarát.~A császár
61 1, 9 | tekintetes karok- és rendekrõl; e fejezet, mint homlokzatán
62 1, 9 | alkalmasint meg is fogja kérni e napokban Bornemisza István
63 1, 9 | mindent elmondott, mert e rendszer mellett ritkán
64 1, 9 | klokovai keresztútig, s e nagy területen mindazt észrevéve,
65 1, 9 | A kis-csoltói kastély, e mogorva százados épület,
66 1, 9 | állottak.~Én nagyon szerettem e népcsõdületeket, mert az
67 1, 9 | filozófiához; kitalálja e finom elõjelbõl a gazda
68 1, 9 | aranykarikát tartó sasra, e jelmondattal körül: »Az
69 1, 9 | holttestet, órákig elkínlódott e mûvelettel, de a szemek
70 1, 9 | patrónus volt õméltósága. És e nagy harangzúgás közé nem
71 1, 9 | orrukat, hanem még irigyli is.~E gondolat szinte büszkévé
72 1, 9 | No, ugye szép és eredeti e gondolat, hogy a halottak
73 1, 9 | tiszttartó úr, hogyan történt e borzasztó eset?~- Én semmit
74 1, 9 | virágával, s azok ott még e sivár, tudományos foglalkozási
75 1, 9 | legelõbb. Jegyzõ úr, ön végzi e kihallgatást, miután úgysem
76 1, 9 | kender, mely a fonalat adja e dologhoz. Íme, megint egy
77 1, 9 | Márton uram.~- Ki hitte volna e szörnyû katasztrófát - toldá
78 1, 9 | szemei elõtt ott lebegett e pillanatban ama csillámló
79 1, 9 | édes ábrándozás fogja el e kellemes téma fölötti elmélkedésében,
80 1, 9 | fejjel lett magasabb, midõn e magasztos szavakat mondá,
81 1, 9 | íróasztalra s sokáig maradt e helyzetben, - mialatt kívülrõl
82 1, 9 | kimondani?~XIV. FEJEZET~(E fejezetben oly kevés valamirevaló
83 1, 9 | én gubómódra körülfonom e gordiusi csomót, melybõl
84 1, 9 | van itt szó, hogy az önök e téreni szakismereteit hallgassam,
85 1, 9 | kisasszony? Gyanús, hogy e kérdésben oly vonakodólag
86 1, 9 | nem tévesztette el hatását e kedélyesség, maga is ilyen
87 1, 9 | orrát el nem kerülhetik e szavak. Mi lehetetlenség
88 1, 9 | úr még egyszer.~- Éppen e holttest teszi kötelességévé,
89 1, 9 | gondviselést is megvesztegetné e gyönyörû korall-piros száj
90 1, 9 | mély fölindulást, melyet e hír okozott, de leszorított
91 1, 9 | szíves tehát meghódolni e tekintetnek s õszintén felelni
92 1, 9 | zihált.~- Ki adta önnek e jogot?~- Szomorú tisztem,
93 1, 9 | fuldokló hangon folytatta:~- E levélben azon kérelmét adta
94 1, 9 | idõt, õ megjelent s itt e kertben a legnagyobb meglepetésemre
95 1, 9 | tönkre tesz. Ilyen ügyet e néhány ostoba szóval, hogy »
96 1, 9 | nem bírta gondolni, miért e nagy megható hála. A doktor
97 1, 9 | arcán még több lett a ránc e szavakra. Õsz szemöldei
98 1, 9 | feszességgel kezdett mozogni e magyar öreg nemes elõtt,
99 1, 9 | mégis remélem, hogy átadja e jegyzõkönyvet.~- Bizonyára
100 1, 9 | Igenis, ezért lehetetlen az e pillanatban - de azonnal
101 1, 9 | Boriska gyámatyja ellenezte e viszonyt, eleinte csupán
102 1, 9 | velem. Szerdán este éppen e teremben ültünk együtt,
103 1, 9 | hatalmat tulajdonítottam most e sápadt arcú arisztokratának,
104 1, 9 | legyen a võlegény.~Elképedtem e kijelentésre, de nem tartottam
105 1, 9 | szerencsés helyzetbe, mint ön van e percben. Ne bolondozzon,
106 1, 9 | törtem ki végre.~A gróf e szempillantásban hozzám
107 1, 9 | és hirtelen beugrott itt e balra nyíló szobába s magára
108 1, 9 | szolgája levéllel.~(A vádlott e helynél megállapodott, kihúzta
109 1, 9 | levelet Krupicsek elé dobva.)~E levél majdnem kibékített.
110 1, 9 | A fejem zúgni kezdett és e zúgáson mintegy átszûrõdve
111 1, 9 | fegyveremmel.~Úgy rémlik, mintha e másodpercben rám tekintett,
112 1, 9 | természeteseken kívül?~- E percben még nem vagyok készen.
113 1, 9 | fényt vet a népszerû név, s e fény meg százszorta káprázatosabb
114 1, 9 | karikát tartó sas kék mezõben. E zászlósurak családi színe
115 1, 9 | után szippantott egyet, s e szippantás visszaadta õt
116 1, 9 | hatolt.~- Azaz, amennyiben e hiányról magamnak is volt
117 1, 9 | biztosan levonható, hogy ön e percben megrántotta a sárkányt,
118 1, 9 | arany karikát tartó sasra, e jelmondattal körül: »az
119 1, 9 | holttestet, órákig elkínlódott e művelettel, de a szemek
120 1, 9 | patrónus volt őméltósága. És e nagy harangzúgás közé nem
121 1, 9 | csak betoppan Gerge uram e szavakkal:~- Megvannak az
122 1, 9 | bõr nélkül taposta hajdan e földi élet sarát.~A császár
123 1, 9 | mindent elmondott, mert e rendszer mellett ritkán
124 1, 9 | klokovai keresztútig, s e nagy területen mindazt észrevéve,
125 1, 9 | No, hát akkor ne bántsuk e héten.~Azután az egyik ácsorgó
126 1, 9 | ezermester« Domine Chalupka. )~E pillanatban irtózatos kutyaugatás
127 1, 9 | kapták örökségbe, s éppen e történeti hagyományok szilárdítják
128 1, 10 | mind hadi előnnyé változott e fogyatkozás, mihelyt az
129 1, 10 | jókora bödön. Hihetõleg e hasonlatosság vonzotta õket
130 1, 11 | az embert!~De ugyancsak e pillanatban izgatottan kiáltott
131 1, 11 | reparálhatom azt a lovat!~E pillanatban fölhangzott
132 1, 11 | gyanúm van - folytatá -, hogy e szálak valamely harisnyából
133 1, 11 | birkának édesebb füvet hoz e zordon vidék, mint a síkság.
134 1, 11 | lábán a sárgakék harisnya.~E pillanatban föleszmélt a
135 1, 11 | mélység sötétlett.~Apolka e pillanatban kisiklott hóna
136 1, 11 | Pszt! erre megy.~Éppen e pillanatban ment el mellettünk
137 1, 12 | csacsi… nem úgy van az!~E pillanatban zördültek meg
138 1, 12 | uram, aki nagy kedvelõje e nemes dulakodásnak, háromszor
139 1, 12 | kardja mindig, mindenkor e kötõn. Ok nélkül ki ne rántsa
140 1, 12 | azzal.~Úgy érezte, mintha e percben õrá, az irigyelt
141 1, 12 | diákok!~Rémletes volt, amint e szavaknál a fogait kivicsorította.
142 1, 12 | a különb teológus, Boér‑e vagy Apor. Eredj, fiam,
143 1, 12 | az eszüket kegyelmetek.~E pillanatban lépett be Schmidt
144 1, 12 | temetõkert kulcsai. A szög e pillanatban magától esett
145 1, 12 | Istenemre, ki más, mint e fiú - mondá a fejedelem.~-
146 1, 12 | a koldusdiák szerényen - e rongyokhoz?~Apafi elnevette
147 1, 12 | fogjátok! - hangzott föl e pillanatban a csöndes utcán,
148 1, 12 | maga csak akkor jött rá e szörnyû dologra, amint nehány
149 1, 12 | nincs semmi kivezetõ fonal.~E pillanatban érkezett meg
150 1, 12 | fog.~De Lacira elveszett e hír bûbája, mert mikor a
151 1, 12 | ez az arc sokszor azóta! E gonosz ráncok a homlokon,
152 1, 12 | gonosz ráncok a homlokon, e ravasz, kegyetlen tekintet
153 1, 12 | eresztendõ - hörögte Laci, és e vakmerõ mondatára minden
154 1, 12 | Porkoláb, kend átadja a rabot e nemes úrnak.~Laci sietett
155 1, 12 | egy lapos, kerekded lemezt e hátulról-elülrõl egyforma
156 1, 12 | tenet Opera Rotas.«~De mind e dicsõségkoszorúzta kuruc
157 1, 12 | bizonyosan ellenszenve ragadta e brutális elbánásra. Nála
158 1, 12 | skarlátveres ruhában a hóhér.~E pillanatban lépett be ismét
159 1, 12 | s betette az ablakot.~De e pillanatban szétlökve az
160 1, 13 | és eltipegett kocsijához.~E jelentéktelen epizódon kívül
161 1, 13 | Párkák, mert Druzsba úr e naptól kezdve lázas buzgalommal
162 1, 13 | felhõkbe burkolta a társaságot, e kékségbõl szárnya nõtt a
163 1, 13 | szárnya nõtt a jókedvnek, s e szárnyakból hulltak ki apró
164 1, 13 | Kutorai elszontyolodott e szavakra s oly mély töprengésbe
165 1, 13 | túlvilág szózata lenne.~E hangra közel és távol egyszerre
166 1, 13 | hogylétérõl. Kik is eleget tévén e feladatnak, megnyugtató
167 1, 14 | ej, Albertus, te selyma!~E fölfedezés lehûtötte. Barátjának
168 1, 14 | rózsát elrejtette elõle.~E ravaszság fölháborítá (négyszáz
169 1, 14 | nem akarnád õt? - kapott e szavakon mohón Albertus.~-
170 1, 14 | hozománya, ezt át kell adnom: e málhákban pénz, drágaságok,
171 1, 14 | hangok verték föl a csendet. E pillanatban nyílt meg az
172 1, 14 | Én csak pihenni tértem be e szomorú helyre.~- Tudjuk,
173 1, 14 | ezt a törvények szerint e három nap alatt teljesíteni
174 1, 14 | Baccarini gondolkozóba esett e ravasz kívánságra és kapacitálni
175 1, 14 | elõttünk, miért csináltad e komédiát?~- Mert legjobb
176 1, 14 | fölemelte a hangját.) Mivel e bûnös ember jobban szerette
177 1, 14 | életét el ne vegyük. Én e földön kegyelmet adok neki!~
178 1, 14 | foly odább szakadatlanul.~E majmolásban, ez õrült kapaszkodásban
179 1, 14 | életemben keserûséggel fogok e mulasztásra visszagondolni.~-
180 1, 14 | az is eszükbe juthatna e jó falusi embereknek odahaza:
181 1, 14 | mellénykéjük zsebébe rakván e becsületeket, gomboznak
182 1, 14 | tetszik.~Egy pár nap múlva, e beszélgetés után, eltûnt
183 1, 14 | franciául, félénk hangon. E leányok mindig elfogódottak,
184 1, 14 | találkozunk, egy óra múlva? E hölgyet a fogadójába kell
185 1, 14 | nevetséges, Emmy. Ugyan mire való e nyugtalanság?~Majd átcsapott
186 1, 14 | különös közös érdek készt most e nõt elkísérni. Kövess messzirõl
187 1, 14 | illet, kis csacsi, hisz e szerint köröztetnek odahaza.~-
188 1, 14(3)| E cinterem-jelenet magját
189 1, 15 | tudott ellentállni. Most is e haj egyik tekercsét megfogta
190 1, 15 | nem hiszem, hogy örülnének e furcsaságnak. Szegény kis
191 1, 15 | Ascanio bíbornok csínyje. E gonosz Sforza maga akarja
192 1, 15 | minden oly vidáman kezdõdött e nap reggelén, mint amilyen
193 1, 15 | szikrázik, mi ég?~A palatinus, e dölyfös úr levette a fejérõl
194 1, 15 | botjával vezérelni. Fakadjanak e bot nyomában a béke és az
195 1, 15 | Mátyás voltaképpen félt e látogatástól, minél inkább
196 1, 15 | hajába markolt bosszúságában e gondolatnál.~A prímás. A
197 1, 15 | legboldogtalanabb gyerekké tett széles e világon.~A prímás tanult
198 1, 15 | fogadott gidája. Valamely, e napokban elejtett zergének
199 1, 15 | Ebben az esetben reménylem…~E remény sajátszerûen csiklandozta.~
200 1, 15 | királyt a velõkig szúrták e gúnyos tekintetek.~S íme,
201 1, 15 | az ajkakon és szemekben.~E pillanatban azonban óriási
202 1, 15 | õrülve - dohogta a király.~De e pillanatban Beatrix tört
203 1, 16 | akták közt4 van egy vádlevél e század elejérõl, melyben
204 1, 16 | soha sehol meg nem állnak e keskeny csermelyek.~Az ezüst
205 1, 16 | sok szóbeszéd, találgatás e furcsaság miatt.~- Valami
206 1, 16 | királyunk! Elhoztuk fölségednek e csekélységet, e nehány róka
207 1, 16 | fölségednek e csekélységet, e nehány róka bõrét. De ez
208 1, 16 | Jegyezd fel, hívünk, e derék emberek neveit. Mindnyájukat
209 1, 16 | vezessétek elébem a patakot!~E bölcs ítélet (mely mint
210 1, 16 | csak egy percig tartott e szorongó érzés. Lassan-lassan
211 1, 16 | Kendnek öcsém nem eladó.~E pogány strófára csakhamar
212 1, 16 | lábait. Remegõ ajka csak e két szót tagolta.~- Királyi
213 1, 17 | János hit alatt erõsíti - e szavakkal, amikre kár volt
214 1, 17 | sok jel mutat. Egy csomó e jelekből a litván asszonyka
215 1, 17 | szállta meg a lakosságot e jelekre. Kaszperekné, aki
216 1, 17 | a beharangozott lakosok e szent buzgólkodás alatt
217 1, 17 | férje, meddig fog tartani e sírontúli vándorlása?~-
218 1, 17 | nem segíthet a bajokon.~E tanácstalanságban egyet
219 1, 17 | veretnek. A Szepesség tiszta e tekintetben.~- Úgy? - szólt
220 1, 17 | Minden jel oda mutat, hogy e hordóban kellett lennie
221 1, 17 | jönni!), senki sem látta e pillanatban, csak azt tudják,
222 1, 17 | láthatnék belõle egy arasznyit…~E pillanatban erõs kalapácsütések
223 1, 17 | pénzeket sehol sem látom e nyomon.~- E nyomon én se.
224 1, 17 | sehol sem látom e nyomon.~- E nyomon én se. De a semmibõl
225 1, 17 | is reprodukálsz, s mely e szavakkal végződik: »Most
226 1, 17 | alig hogy megjelent, mondom e kis csevegés, másnap, amint
227 1, 17 | elém teszi említett cikkem e két sorát: »Új nevelőt és
228 1, 18 | hát a pöreivel kártyázott. E pörök hullámzása, sorsa
229 1, 18 | számít. Csak megmarad a világ e szegény menyét nélkül is.~
230 1, 18 | Amint jobban megszokta szeme e bizonytalan félhomályt,
231 1, 18 | van-e közte négylevelû.~De e mély csöndben sem tudott
232 1, 18 | másrészt hogyan került volna e finom, lengeteg alak a molyvánkai
233 1, 18 | tartotta volna sokáig, ha e pillanatban két súlyos kar
234 1, 18 | palatinusnak is.~Körmöczy e váratlan szavakra izgatottan
235 1, 18 | mutatója, akkor nem csal.~E pillanatban közelgett Erzsike
236 1, 18 | Annyira közkeletûvé lett már e felkiáltás, hogy a kis bagó-diákok (
237 1, 18 | rózsácskámat. Ez rablás. Ön egy…~E tréfás hangban egyszerre
238 1, 18 | lagymatag, fáradt hangon.~E pillanatban éles nõi sikoltás
239 1, 18 | punktum.~Úgy hangzottak e szavak, mint az ítélet harsonái.~
240 1, 18 | mereven szegezte rá. Még e keserûségében is kibuggyant
241 1, 19 | háromszáz éven szerezték össze e nagy vagyont, melyhez fogható
242 1, 19 | ezredes meghökkenve nézett rá e különös kérdés után: nem
243 1, 19 | Bár addig tartanának e bohóságok, mint a Seherezade
244 1, 20 | unokák többnyire ásítanak e csodálatos részleteken,
245 1, 20 | ízléstelenség volna azonban e sablon házassági történetekkel
246 1, 20 | eszik. Úgy feküdtek ott e szúrós étkezési szerszámok
247 1, 20 | piszkálnak és finnyáskodnak. De e falánk nebulók gyönyörûséget
248 1, 20 | szakácsom fõztjébõl, fiúk, hogy e fickó az Andrássy grófoknál
249 1, 20 | úriasszonyok járnak uzsonnázni.~S e sok beszéddel fölvert hírbõl
250 1, 20 | megint egyél. Összenézegettem e földi világban hetven esztendõ
251 1, 20 | szemeláttára elevenen kiereszteni. E légy bizonyítja tisztakezûségét,
252 1, 20 | Pista felelni akart, de e percben tûnt föl az ablaknál
253 1, 20 | fölfalta volna a gyermeket. E szerencsétlen ártány egyébiránt
254 1, 20 | fatáblácska volt akasztva e fölírással: »Horváth Palika,
255 1, 20 | elfelejtették már, mivel kezdtem e történetkét, tehát még egyszer
256 1, 22 | legpletykásabb?~- Sok tökéletes van e nemben - felelte a nótárius -,
257 1, 23 | hát olyan nagy válaszfal e hét év? Ej, az idõ végtelenjében,
258 1, 23 | ma is kedvesen emlékszem e vasárnapokra, s még ma is
259 1, 23 | is átmelegszik szívem, ha e tiszta homlokú falusi kisasszonyokra
260 1, 23 | elõhozza-e a kínos kérdést, mely e percben hihetõleg foglalkoztatta
261 1, 23 | behunytam és azt hiszem, e másodperchez fogható édességben
262 1, 23 | bátorságot öntött szívembe e szavakkal; amire nem hittem
263 1, 23 | Gállné után, akin megesett e nagy szégyen. Éppen szalonnát
264 1, 23 | arcára mély barázdákat vontak e hírek. A nagy optimistát
265 1, 23 | eszembe vasárnapig a mamáék e homályos, hézagos beszélgetése,
266 1, 23 | hogy össze nem verekedtünk e pokol fajzatjával.~Azzal
267 1, 23 | mamácska, hogy egy leány volt.~E percben megzörrent bal felõl
268 1, 23 | érdekes nem igen történik e nagy idõ alatt. Hacsak nem
269 1, 23 | magam a változásokba. Hiszen e két napon ezer apróságról
270 1, 23 | Gáll nem is hederített e csípõs megjegyzésre.~- Két
271 1, 23 | elhagyhattuk a szobát, melyet e piszkos lélek lehelete megfertõzött.
272 1, 23 | tömegnek, mégis hûs volt e fönséges boltívek alatt,
273 1, 23 | érzett köröskörül, csak e piros, egészséges leányok
274 1, 23 | beszél, komámuram?~- Éppen e percben hallottam a lövést.~-
275 1, 24 | mennyivel szebb az élet odafönn e szeretetreméltó urak között,
276 1, 24 | felé; fogadni mernék, hogy e pillanatban már öltöztetni
277 1, 24 | járnak és visszajönnek.~E találkozásoknál engem is
278 1, 24 | De õ is, mint mindnyájan e kedves sárosiak, engem,
279 1, 24 | merülök el a múltakba, s e különbözõ korbeli ruhák,
280 1, 24 | mást.~Egyébiránt bocsánat e kitérésért a múltakba, annál
281 1, 24 | egyszerûséget… s úgy ragaszkodom e hitvány bútorokhoz, mintha
282 1, 24 | gyöngéjét, hogy szívesen flancol e partékkal, de az új vendégeket
283 1, 24 | finom, okos lények érzik e bántó szemeket, miként mászkálnak
284 1, 24 | Domoróczy - hallatszott e percben a hátam mögött.
285 1, 24 | föl, egészen belemelegedve e kápráztató földi jólétbe
286 1, 24 | jó szívvel némi tûpénzül e hatvanezer forintról szóló
287 1, 24 | de milyen elõkelõ volt e körben »Hozom« úr is. Egyebütt
288 1, 24 | másikról, hogy nincs négy lova. E jó fiúk mindössze a formákat
289 1, 24 | Königgrätznek egyebe sincs e kerek földön, csak a kis
290 1, 24 | újra és újra visszatérve e csodálatos szemfényvesztéshez,
291 1, 25 | Molnár de Levelek,~Mutatják e levelek.~Olvasta Voltairet,
292 1, 25 | Nem tudom. Jogom van‑e, hogy visszatartsalak, hogy
293 1, 25 | furcsa címzése volt:~Adassék e levél a méltóságos grófkisasszonykának,
294 1, 25 | nevelésügy«.~Bum! Bum! dörgött e percben. A város végére
295 1, 25 | fluidum az anyai emlõkbõl, e fenséges csatornákból, melyeken
296 1, 25 | utódaikba.~*~Leveleki Molnár Pál e különös eset óta (amit,
297 1, 25 | erõs demokratát játszott e Csanád megyei nagyúr, ki
298 1, 25 | Kérdezõsködtem, hogy mi tette e népet ilyen satnya, gyengévé.
299 1, 25 | gesztusokkal szidta a kormányt.~E pillanatban két zempléni
300 1, 26 | rengeni látszott sarkaiban e rettenetes tüsszentéstõl
301 1, 26 | esztendõk hogy eljárnak.~E melankolikus hangulatba
302 1, 26 | akart tehenet hajtani.)~E rejtélyes, lassú szóváltás
303 1, 26 | ördög. Csodálatos.~A HANGYA~E percben egy sötétebb sikátorba
304 1, 26 | vármegye urai értesülvén e veszedelmes arányokat öltõ
305 1, 26 | elõtte, mikor a Hanka énekel e boltívek alatt, mintha Szûz
306 1, 26 | ilyen kívánatos võt kerek e világon nem kap többet,
307 1, 26 | felütötte. Mert õsidõk óta e nádas fölött szoktak elvonulni
308 1, 26 | de nem a tavasz zengett e hideg nevetésben, mint egyébkor.
309 1, 26 | Hirtelen elhatározta magát, e kiborítván az edényeket
310 1, 27 | ispán ellenben dühbe jött e sületlen viccre, s kedve
311 1, 27 | falat kenyér, de érzik, hogy e falat kenyér morzsái másutt
312 1, 27 | ezután a ködmönkét széles e világért.~Nem viselték már
313 1, 27 | Horváthy uram Naplójában e rendkívül szép teremtésrõl
314 1, 27 | következõk foglaltatnak:~»E nevezetes D’Estany Josephine
315 1, 27 | állhatatlan jellem volt e különben finom, szeretetreméltó
316 1, 27 | vagy hét óra alatt meghal. E különös holló emberhangon
317 1, 27 | Istenemre, semmi kedven sincsen e percben a tréfára.~- Szóval
318 1, 27 | kisasszony?~Elõször szólította e hideg névvel, mely egykor
319 1, 27 | fejetlen bölény szokott e helyen megjelenni, valahányszor
320 1, 27 | Balassa kedélyesen nevetett e gyerekes aggodalmon, mely
321 1, 27 | tölts még egy kis bort.~E pillanatban benyitott a
322 1, 27 | esze egyebütt járt? És ha e nótát se értette; de kár,
323 1, 27 | tiszttartó urat utasítom, hogy e sorok átadójának száz pengõ
324 1, 27 | megindult a tanácskozás e rendkívüli esetbõl kifolyólag
325 1, 27 | a sugár leányalak. Itt, e sûrû lombboltozat alatt
326 1, 27 | fönntartani, tégy valami csodát e vízzel, legalább addigra,
327 1, 27 | napfényre jön a bûnössége.~A ló e percben fölnyerített az
328 1, 27 | hogy becsmérelni akarnám e nevezetes szörnyeteget,
329 1, 27 | én elvesztettem a játékot e nyomorult pisztoly miatt.
330 1, 27 | báró szívesen odaadta volna e percben mindenét, malmait,
331 1, 27 | Balassa elnevette magát e bohóságon, és megbocsátott
332 1, 27 | volna annyira különös, de e csomag volt az ablakban.~-
333 1, 28 | rendesen itt születnek e kis városka párbajai. Viszály
334 1, 28 | elszáll. De minden meghódolt e látszatnak. Az erdei fák
335 1, 28 | E pillanatban megszólalt hátam
336 1, 29 | mérges, kemény tél volt e tájon - ezt Görgey bizonyíthatná
337 1, 29 | emlékezetbõl, január 7.) még e borzasztó télbe se illett
338 1, 29 | gyerekkoromban emlegették egymásközt e leveleket. Gyanítom, hogy
339 1, 30 | fölbugyogó diákkori emlékeimet e megváltozott színtérbe;
340 1, 31 | kurtanemes elgondolkozott e szavakon, a szívébe nyilalltak,
341 1, 31 | jövõre; csak az a tény, hogy e mellett az életmód mellett
342 1, 31 | csak azt lehetett kisejteni e káprázatokból, tarka víziókból,
343 1, 31 | hogy a szemeit lenyomja.~E szempillanatban odakünn
344 1, 31 | csömörrel utasítá vissza e rettentõ gondolatot, így
345 1, 31 | aki annyi évig olvasgatott e szemekbõl, mikor még szépek
346 1, 31 | Dicsértessék a Jézus Krisztus!~E pillanatban egy kakas szólalt
347 1, 32 | kiválasztottjaikkal csókolóznak.~Hogy most e két arany miatt sokan fohászkodtak
348 1, 32 | mindent nem gondoltatok e szokatlan jelenségrõl.~Pedig
349 1, 32 | valamikor ki is fizesse. E tekintetben különös elvei
350 1, 32 | az lehetetlennek látszott e percben. Hiszen nem szökhet
351 1, 32 | úgy látszik, megenyhült e hír hallatára, mert az uradalmi
352 1, 32 | Mert sohase kérdezte.~E pillanatban benyitott az
353 1, 33 | Hogy minek adta a természet e roppant erõt Lengyel Fülöpnek,
354 1, 33 | is!~…És hát folytathatnám e különös sertésháború rajzát,
355 1, 34 | kiesett a szájából ijedtében e gondolatra. - Megölöm azt
356 1, 34 | bánata lehet? Mi lakhatik e fehér homlok mögött? Az
357 1, 34 | valaki a méltóságos úr ágyát?~E kifakadás után a következõ
358 1, 34 | veszi ki a tõkécskéjét…~E pillanatban óriási reccsenés
359 1, 34 | pénztárnokhoz szólt franciául:~- E mögött valami manoeuvre
360 1, 34 | elõször járt eleven miniszter e városban.~Megvolt minden,
361 1, 34 | Az öreg Apró unokája!« E percben elõállott a kocsi
362 1, 35 | meg egyszer. Ámbár mondom, e tekintetben nem fektetek
363 1, 35 | hajtókkal és elrendezed, hogy e derék támogatóink kellõ
364 1, 35 | csak az õzhölgyeket illeti.~E pillanatban két nyírfajd-kakas
365 1, 35 | Kozsibrovszky.~S csakugyan, e percben dobaj támadt a mélységes
366 1, 35 | megnyomta a Kozsibrovszky lábát.~E pillanatban megkondult az
367 1, 35 | No hát, szamár vagy.~E pillanatban széttárta az
368 1, 35 | kacéran úszkáltak a tetején.~E pillanatban a szomszédban
369 1, 35 | s az ingyen van. Holott e zenekar tömérdek pénzébe
370 II, 1 | nem is volt egyebe széles e világon, ezen a nagy szereteten
371 II, 1 | hallotta az esküjöket.~De e nagy akácfa jól tudott hallgatni,
372 II, 2 | Az nagyon találó az N. E. betûre - kacagott jóízûen
373 II, 2 | olaszok is pompás fickók.~E pillanatban a porosz ágyú-ütegek
374 II, 2 | zászlót. Éljen Gaillard apó!~E percben egy golyó éppen
375 II, 3 | hogy már nem is él egészen e káoszban, vagy azt gondolná,
376 II, 3 | érzelmek közt szokta átlépni e szent küszöböt!~Neje nappali
377 II, 3 | Aladár ereje visszatért e gondolatra, szilárd léptekkel
378 II, 4 | szerelmi nyilatkozatok ellen.~E pillanatban megint az elõbbi
379 II, 4 | az érzékeny könyût, amit e hõs szavak sajtoltak szemébõl.~
380 II, 4 | tizenötször lebegett ajkain e szó: »ön alkalmatlan nekem«,
381 II, 4 | Igazi fájdalommal mondá e szavakat: szinte meg lehetett
382 II, 4 | szavai is olyan édesek!~E pillanatban megnyílik a
383 II, 4 | szántszándékosan tologatom tágabbra e szûk novella keretét, hanem
384 II, 4 | tréfát vitt végbe valahol e név alatt, mely nem egészen
385 II, 4 | hogy:~- Ejnye!~*~Stofi úr e naptól kezdve sohasem beszélt
386 II, 5 | jeléül, hogy hozzá van szokva e mûvelethez.~A két vendég
387 II, 5 | a két csövét megtölteni.~E percben ott fenn a farkas
388 II, 5 | keresést. Olyat mutatott e csoportozat, mint II. Lajos
389 II, 5 | valami furfangos literátor. S e gondolatok annyira felbõszíték,
390 II, 6 | börze-spekuláns akart lenni, s e célból csupa pénzügyi munkákat
391 II, 6 | olyan érzékenyen szavalta el e szavakat, hogy a kõ is megindult
392 II, 7 | csak pompásan kivágja magát e kézügyében levõ zármondattal: »...
393 II, 7 | grammatikai hibát csináltam e beszédben.«~(No, a megtisztelt
394 II, 7 | sehogysem akarta elvállalni e hivatalt. Köszöni alásan
395 II, 7 | Hátha valami kolumbusi ízlés e nagy napon fedezi fel rajta
396 II, 7 | körül Melanie kisasszony e színarany közmondást - és
397 II, 7 | másikat nappali szobául. E rajzot kiegészíté még a
398 II, 7 | csendes birodalmát csak e koronkinti felkiáltások
399 II, 7 | bízott, az foglalta el lelkét e napokban...~Melanie utána
400 II, 7 | is...~Nem maradhat többé e helyen. El a magányba! Lelke
401 II, 7 | Lelke ma nem bírja kiállani e prózai levegõt. Otthon majd
402 II, 7 | csókolni, míg Melanie-t e mondattal vigasztalá meg.~-
403 II, 7 | végigborzongott a hideg e gondolatra, hogy szükségesnek
404 II, 7 | irtózatos erõvel ragadta torkon e szóra.~- Hazudsz, gazember!
405 II, 7 | fantom lett volna minden...~E pillanatban Mády hirtelen
406 II, 7 | csendes zajtalan utcában.~E pillanatban feje fölött
407 II, 7 | lutheránus torony óráján e percben tompán kongott el
408 II, 7 | kisasszony! - szólalt meg e percben az ablakból egy
409 II, 7 | hallgatta ezeket a dolgokat. E’ bizony fene homályos történet.
410 II, 8 | homlokán... Olyan sötét volt az e percben...~- Isten áldja
411 II, 9 | fordítsátok el szemeteket e szemrehányó arcról! Elkárhozik,
412 II, 11 | Annál jobb hatást csinált e hír a ravasz gróf Berzayra.
413 II, 11 | tõle a szibériai hideg.~E pillanatban a tornácon egy
414 II, 11 | megtapogatni, ha nem forró‑e? Nem volt forró, üterét
415 II, 12 | bámulatra ragadták a szemlélőt. E teremben szoktak tanácskozni
416 II, 12 | halljad meg buzgó imáját, mely e nemzet jólléte s üdvére
417 II, 12 | Lehetetlen a lelkesedést e néma lapokra elővarázsolni,
418 II, 13 | melyekbõl pazarul hullt a báj e vidékre, mely történetünk
419 II, 13 | dönt, országokat temet. E végsõ erõfeszítés minden
420 II, 13 | alatt lomha embereiddel e várból kitakarodj, hogy
421 II, 13 | nép elõtt?~Ki volna más e hõs, mint:~Jurisics Miklós.~
422 II, 13 | avagy nem az a szív dobog-é e testben, amely tibennetek?
423 II, 13 | Germanicust, az ünnepelt férfiút e napon csak láthatta is.
424 II, 13 | oldalához.~III.~Tiberiusnál e nap az öröm napja volt.
425 II, 13 | ösmerték egymást.~A tribun e szócskát: »most!« - súgá
426 II, 13 | lesüllyeszt. Olyan kínzó volt e várakozás.~Az orvos szemeibõl
427 II, 13 | elsõ kívánságom. A második: E pergamen-darabot fiam számára
428 II, 13 | súlyú aranyat, amennyit e fej nyom.«~Tiberius boldog
429 II, 14 | bácsim valóságos apám volt e tekintetben, kivévén azt
430 II, 14 | kockáztatni a kellnerhez, hogy van‑e füstölt nyelv?~Az érdemes
431 II, 14 | Mintegy két óra tájban e nap délutánján Fehér Muki
432 II, 15 | kend! Mit tanácsol kend?~E perctõl mindig megkendezett,
433 II, 16 | diákkoromból, hogy magam is e nemes állatok egyikét választám
434 II, 16 | jósolt bennem az emberiség, e lovak egyikét, a még »Betyár«-
435 II, 16 | tanulmányozni. Teringette, e télen olvastam húszadszor
436 II, 17 | dolga, én csak azt akarom e helyütt konstatálni, hogy
437 II, 17 | olasz címer, alatta pedig e négy szám: »1848«. Ez mindent
438 II, 17 | vittek volna el egy darabot.~E naptól kezdve nem volt többé
439 II, 18 | fekszik. Világhírû tudósok már e talajt megjárták s otthon
440 II, 18 | Vankovics úr, nem lehet. E gombakövület drága kincs
441 II, 19 | miután megélhetési móduk épp e külsõ tisztesség. Ha az
442 II, 20 | még kedvenc lapja is van. E nélkül lehetetlen egzisztálnia.
443 II, 21 | átütõdõ esti csillag. Éppen e percben bukkant fel nagy
444 II, 21 | most már éjszaka egyedül?~E pillanatban valaki szelíden
445 II, 21 | igazságtalanság! Mi fog történni e szegény gyermekkel, kirõl
446 II, 21 | s gondoskodjék róla is. E keresztényies tett, ha nincs
447 II, 21 | olyan komoly, ráncos lett e szóra idétlen arca, mint
448 II, 21 | könyvvel. Nagyon becsülte e vén könyvet, mindig elzárva
449 II, 21 | A gyermekek elsápadtak e látványra. A koldusfiú felkiáltott
450 II, 22 | becsülete a nemes helységnek e széles világon. A gergei
451 II, 22 | közé és átjárta a rémület e csendes tanyáját, hol kétségbeesve
452 II, 22 | oka, és hurcolni magával e borzasztó titkot, és vigyázni
453 II, 24 | a nemes vármegyébe, hol e sorok írója született, azon
454 II, 24 | goromba és gõgös arisztokrata. E négy fõtulajdon jellemzi,
455 II, 24 | éppen remek festmény körül e szavak állottak: »Bjelik
456 II, 24 | akarok, azt ki is viszem. E hét folytán ki fogsz neveztetni
457 II, 24 | kötve. Menyasszonyom van.~E percben megnyílt a szomszéd
458 II, 24 | Gábor huszár rontott be e pillanatban. A beteg bekívánja
459 II, 25 | természetesnek fogja találni, hogy e tisztességes céh tagjai
460 II, 25 | gyermekességig ment óvatossága e tekintetben. Mindössze annyit
461 II, 25 | meghívást és elfogadtam.~E pillanatban jött nagy lihegve
462 II, 25 | el a száz aranyat; éppen e percben döntötték el.~A »
463 II, 26 | szaggatott és fejtett le e célra. Leleményessége kifogyhatatlan
464 II, 26 | annak hibái iránt.~Pedig e hibák kezdtek lassankint
465 II, 26 | ártatlanság és engedelmesség? E három tulajdonság nélkül
466 II, 26 | alakot adta annak egykor.~E szegény gyermek tehát, ki
467 II, 26 | Ilonka kacagva felelt.~De e kacagás iszonyattá válva
468 II, 26 | szemekkel, vonagló ajkkal... E pillanatban megkondul a
469 II, 26 | dübörgi: »látlak, gyilkos!«~E hangra felugrik. Oh, merre,
470 II, 26 | Nem folytatom tovább e történetet, melynek tanúsága
471 II, 26 | annak alján állana. De azért e kegyelet nem csökkenhet
472 II, 26 | diadalmasan legyõzte azokat: s e küzdelem, melybõl jelleme
473 II, 26 | mutatja éppen legjobban, hogy e jellem nem mesterkélt, gonddal
474 II, 27 | látszott meghatva lenni e névtől, mely oly nagy címe
475 II, 28 | meglágyítani a világon, csak e macska nyávogása.~Egy napon
476 II, 28 | ez embert megkárosítod, e bárddal vágtalak volna agyon.~
477 II, 29 | elkeseredik, ha eszébe jut e méltatlanság, és sok más,
478 II, 29 | konokul el van határozva e megtorlásra, s valószínûleg
479 II, 29 | tündércsengettyû. Valóban e kacajtól egyszerre átváltozik,
480 II, 29 | és a következõ éjjel is e kérdés lebeg elõtte; arca
481 II, 29 | másodperc még s aztán...~De e pillanatban megnyílik az
482 II, 30 | arca még jobban elpirul e szavakra, aminek bezzeg,
483 II, 30 | Nincs szomorúbb árva széles e világon, mint a »szekundába«
484 II, 30 | a kocsi nem késik: éppen e pillanatban robog be az
485 II, 30 | történt ez, gonosz gyermek?~E lesújtó szavak mély benyomást
486 II, 30 | szenvedett méltatlanságokat, s e percben szinte szónokká
487 II, 30 | az elsõ gyerek a háznál e naptól kezdve Sándor. Az
488 II, 31 | látja, hogy a szolgáló egy e célra magával hozott dézsába
489 II, 32 | Magának Bismarcknak is feltûnt e dolog s egy ízben kérdést
490 II, 32 | bankházasdit« játsszanak. E célból kiosztotta a szerepeket,
491 II, 32 | Zsedényi Ede képviselõ, mielõtt e napokban az emsi fürdõbe
492 II, 33 | annyira hiú volt, hogy még e gyermekes és elkoptatott
493 II, 33 | leveleket visszautasítani. E hallatlan merészség óriási
494 II, 33 | cipész szívesen engedett e kérelemnek, s minthogy éppen
495 II, 33 | elõnyösen tudják felhasználni e vonzalmat. Mint az »Événement«-
496 II, 33 | elõbb elment katonának, s e szolgálatért megtették mesternek
497 II, 33 | olvasta ön a mai Moniteurt? E napon lõn közzé téve a dohányra
498 II, 33 | öröklét óta nem láttalak. E találkozás örömét meg kell
499 II, 33 | mindenki elõtt ismeretes.~E napokban egy spanyol nemes
500 II, 33 | bagno kormányzóját, hogy e formalitást engedje el neki.~-
1-500 | 501-1000 | 1001-1412 |