1-500 | 501-1000 | 1001-1389
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
501 II, 5 | hagyta megcáfolatlanul. Ezt már maga is »igazán« úgy
502 II, 6 | annyi becsület benne, hogy ezt a csip-csup pert neki »lazsírozta«
503 II, 6 | nincs diplomája, hanem azért ezt érti legjobban mégis.~Odadörzsölõdik
504 II, 6 | potya.~Egész életében ezt az egy dolgot szerette szenvedélyesen.~
505 II, 6 | meghátrálni egy gyermek elõtt; ezt nem lehet úgy hagyni; vagy
506 II, 6 | csinálta szegény asszonynéninek ezt a keserves napot.~Ilonka
507 II, 6 | hogy Mácsikné nem ismeri ezt a szokását. Volna nemulass!~-
508 II, 6 | szokását. Volna nemulass!~- Ezt a levelet viszem a postára.
509 II, 6 | elkezdte lassankint húzogatni.~Ezt õ »gusztálásnak« nevezte.~
510 II, 6 | rántott, jött a fõvezércikk, ezt követte egy másik, fiók-vezércikk,
511 II, 6 | mert ez valami rettenetes! Ezt nem élheti túl Zemák fiskális
512 II, 6 | birtokában lesz egy egész napig. Ezt az egy napot nem szabad
513 II, 7 | megtapsol mindenki, mint például ezt a híres kifejezést: »a kormány
514 II, 7 | iszunk, ha úgy szereted ezt a bordeaux-it.~Teremtõ ég!
515 II, 7 | a szegény malõrös ember ezt az örömet sem élvezhette
516 II, 7 | csak Mády restellte, hogy ezt az originális toasztot nem
517 II, 7 | szerencsétlen papirost.~- Nézd meg ezt, s mondd meg, micsoda ez?~-
518 II, 7 | hordónak kiesett a feneke!~Oh, ezt a gyalázatot nem lehet elevenen
519 II, 7 | és meggondolandó dolog.~Ezt így tanítja a kutyafilozófia,
520 II, 7 | Ah! Vártam önt. Tudtam ezt, reméltem ezt. Ön kedves
521 II, 7 | önt. Tudtam ezt, reméltem ezt. Ön kedves vakmerõ! Nos,
522 II, 7 | fogom szidni. Eh! hagyjuk ezt, édes barátom, minél késõbbre,
523 II, 7 | Hogy bírtad kigondolni ezt a fokozatos kínláncolatot,
524 II, 7 | fokozatos kínláncolatot, ezt az eleven mártíromságot!~-
525 II, 7 | kacagni; kutyába sem vette ezt a mohácsi veszedelmet.~-
526 II, 7 | csakugyan nem hozott be.~- Hát ezt mihez egyem meg? - riadt
527 II, 7 | riadt rá Kelemen úr.~- Ezt a kõmíves találta - a maltergödörben.~-
528 II, 7 | kideríteni. A manóba! hiszen ezt még a lapok is közölni fogják,
529 II, 8 | õrmester! Kitõl konfiskálták ezt a sok gyufatartót?...~-
530 II, 8 | Ez aztán a fény! Magok ezt nem is értik, szegény ördögök! -
531 II, 9 | különös ugyan, de Aladár éppen ezt a különösséget imádja. Könnyen
532 II, 9 | kezébe ez a captiosus kérdés.~Ezt azután sohasem feledhette
533 II, 9 | annak a képnek hitt.~És ezt nem lehetett tõle rossz
534 II, 9 | istennõje megtréfálta - és ezt mondtam neki:~- Tudom. Csakhogy
535 II, 9 | birtokomat tízezer forintért. Ezt a többi pénzt pedig oszd
536 II, 10 | sajnáljon, hát kijelentem, hogy ezt a bolondot sem a magam akaratából
537 II, 10 | azért a vétkemért, hogy ezt a kis kalandunkat nyilvánosságra
538 II, 11 | is mondani.~Sárika grófnõ ezt a pikáns történetkét aztán
539 II, 11 | utánvéttel. No, az majd elbeszéli ezt az egész kis epizódot körülményesen;
540 II, 11 | felvenni a szép Sárika!~- No, ezt a játszmát aligha nem vesztettük
541 II, 11 | ember.~És a hang, mellyel ezt kimondta, olyan szilárd
542 II, 11 | hangja a felindulástól, mikor ezt kimondta.~Oh, de bolond
543 II, 12 | tudnék felmászni? Nem, nem, ezt megkísértem és meg fogom
544 II, 13 | mindnyájatokat megperzseltet, ezt a várat pedig, mely nem
545 II, 13 | Pannóniában egy új ütött ki, de ezt a császár fia, Drusus, igen
546 II, 13 | korát. Olyan borzasztó volt ezt álmodni, - átélni meg vajon
547 II, 13 | beszélni fog:~»Rómaiak! Ezt a kardot ezelõtt 10 évvel
548 II, 13 | kezembe, viseljem becsülettel. Ezt a kardot vigyétek neki vissza;
549 II, 14 | harag legfelsõbb foka.~Mikor ezt elunta, hozzáfogott a káromkodáshoz:
550 II, 15 | mikor pruszlit szabott rá. Ezt jöjjön mármost szétrepeszteni
551 II, 15 | volt az öreg Schlikknek; ezt az egy erényét el nem tagadhatom.~
552 II, 15 | végre mért is húzzam én ki ezt az istenostorát a saját
553 II, 16 | szokta mondogatni - de ezt sem adják ám ingyen. Sokat
554 II, 16 | az istenadtának!~Különben ezt is a Korponai bácsi javára
555 II, 17 | 1848«. Ez mindent megmond. Ezt már megérti Garibaldi, ha
556 II, 17 | poéta lesz, mint Petrovics.«~Ezt az öreg Suhajda mondta -
557 II, 17 | kedves gondolat volt! És ezt csupán Szicíliának köszönheti.
558 II, 17 | Garibaldihoz, mint fogja ezt fogadni a nagy szabadsághõs,
559 II, 17 | politikájának jelképeül. Ne vegye ezt kérem sértésnek hazájára
560 II, 17 | az isten kegyelme õrzi.~Ezt a jó élcet Kutlik úr gondolta
561 II, 17 | Kutlik.~Hiszen magam is ezt akartam - és mégis annyira
562 II, 20 | lapokat mégsem hozzák: már ezt nem lehet kiállani! Türelmetlenül
563 II, 20 | együtt örül és búsul velök.~S ezt már annyira megszokta, hogy
564 II, 21 | volna ilyet.~- Igazán mondod ezt? Oh, Örzsike, hát igazán
565 II, 21 | múlik az idõ.~- Hol vetted ezt a tömérdek pénzt?~- Igaz
566 II, 21 | öreg bõrkötetû könyvet.~- Ezt ugyan magának tarthatta
567 II, 21 | susogá a hivatalnok.~- Ezt a pénzt idehoztam, hogy
568 II, 22 | Gábor, koldulok...~De már ezt, valamint Cseresné asszonyom
569 II, 22 | mutogatnak, átkozva õt: ezt nem lehetett sokáig elviselni.~
570 II, 23 | gyötrõ álmok rabjának: »ezt fogják tõled kérdezni a
571 II, 24 | domborvésettel.~Bizony érdemes volt ezt az eseményt megörökíteni
572 II, 24 | Mûvészecset arannyal fizetné ezt a bûbájos mintát.~- Bon
573 II, 24 | gondolni, mikor meghallja ezt a bolond dolgot. Biz azt
574 II, 24 | méltóságos úr vagyonát. Egyik ezt, másik azt mondta, utoljára
575 II, 24 | nekem sokkal drágábbak!~Ha ezt hallotta volna az a kis
576 II, 25 | szebb az, mire Szigligeti is ezt jegyezte meg: »igazán gyönyörû«,
577 II, 25 | Egész este el nem bocsátotta ezt a gondolatot; bármirõl kezdtünk
578 II, 26 | még csak igazán a papa!...~Ezt bizony meg kell cselekedni
579 II, 28 | milyen jó szívű nép, mutatja ezt a nálunk, Európában csak
580 II, 28 | neki naponkint tíz aranyat. Ezt ítélem.~A szultán kérõleg
581 II, 29 | örömsikollyal anyja nyakába borul. Ezt óhajtotta, ezt akarta õ,
582 II, 29 | nyakába borul. Ezt óhajtotta, ezt akarta õ, ennek körrajzait
583 II, 30 | ígérkezett megfelelni, s ezt annyival inkább el lehetett
584 II, 30 | hazakészülõ diák komponálta ezt a dalt:~Zörög a kocsi~Pattog
585 II, 33 | nap, anélkül, hogy az öreg ezt megmutatta volna.~Már csipkedni
586 II, 33 | mondva:~- Kérem, fogadja el ezt az ajándékot. Adója nagy
587 II, 33 | ember: mit eszik. Én mondom ezt önnek, uram, én pedig csak
588 II, 33 | frankot. A kisasszony erre ezt felelte:~- Úgy hiszem, elég
589 II, 35 | hajat.~- Nézze ön e hajat! Ezt a meggyilkolt asszony összeszorított
590 II, 35 | titkolnia, semmi oka nincs, hogy ezt tegye. Másrészt a becsület
591 II, 35 | Valóban õrült volnék, ha ezt várnám. Mégis ártatlan vagyok,
592 II, 36 | aztán még bajosabb volt ezt eldönteni.~Az ifjúság két
593 II, 36 | operaszínházba, mint én? Mûvelt ember ezt nem nélkülözheti.~- Látszólag
594 II, 36 | csak a nagy lelkek sajátja. Ezt is mondd el, kérlek Dick,
595 II, 36 | öröksége is járult, csupán ezt menthettem meg, amit itt
596 II, 37 | Nos, legalább hát megteszi ezt, gondolja hõsnõnk, s szorongva
597 II, 37 | felkeltél s észrevetted ezt a csetepatét, mert különben
598 II, 38 | a családhoz, jegyezd meg ezt magadnak, Harter Vilma.~-
599 II, 38 | ismerõsének. De hagyjuk ezt; szegény mamánkat nem okozom
600 II, 38 | föld köztük a különbség. Én ezt így fogom fel.~- Ne vitatkozzatok,
601 II, 38 | Ha jól emlékszem, Ferinek ezt kellett mondania:~Életed
602 II, 38 | ellen sose álljon lesbe~Ezt a szivarpipát, szídd ki
603 II, 38 | mert úgy fájt elhagyni ezt a vidéket, mely az õ otthonja,
604 II, 38 | csendbe.~Vilma ébren volt. Ezt a kegyelem-huszonnégy órát,
605 II, 38 | legelõször a zajt. Legyen szíves ezt kissé körülményesen elõadni.~
606 II, 38 | vértszomjazó óhajok elõtt, hanem ezt az óhajtást, ezt nem felejti
607 II, 38 | hanem ezt az óhajtást, ezt nem felejti el - teljesíti...~
608 II, 38 | gyermekem, miként hálálhatom ezt meg? Neked köszönöm életemet.
609 II, 38 | meg veled, õ megy Bécsbe. Ezt én mondom.~- Oh, istenem -
610 II, 39 | felkiáltása: Ne engedj, anyám!~Oh, ezt csak egy anya érti. Ökleit
611 II, 40 | jutott örökségül.~Csakhogy ezt az örökséget a furfangos
612 II, 40 | minket ostobáknak nevezni. Mi ezt nem tûrjük!~- Én sem tûröm.~-
613 II, 40 | híres régiségbúvár mondom ezt önnek.~- Ne beszéljünk errõl
614 II, 40 | ide, szeretném megvenni ezt a házat.~- Ezt a há...ázat -
615 II, 40 | megvenni ezt a házat.~- Ezt a há...ázat - dadogá Krebs
616 II, 42 | harmadik pohárról is ugyancsak ezt tartja a szentesített õsszokás,
617 II, 43 | legtöbb szavazata lesz. Ezt azonban fölösleges elõre
618 II, 43 | elõbb. Ugyan miért teszi ezt? - Egyszer azután egy olyan
619 II, 43 | Megnézi a cédulát, félreteszi ezt is a másik mellé.~Csak kettõ
620 II, 43 | cselekedtek, sohasem tehetitek ezt titokban. Mindig lát valaki.
621 II, 43 | sokáig nem fogja feledni ezt a tanulságos napot.~
622 II, 45 | Beszéljen értem a cárral!~- Csak ezt ne kívánja. Azt gondoltam,
623 II, 46 | komornája felé fordul:~- Madame, ezt a leánykát többször láttam
624 II, 46 | Oh, nagyságos asszonyaim, ezt a gyermeket az isten meg
625 II, 48 | isten ellen való vétek lesz ezt a fiút, ki eszes, becsületes,
626 II, 48 | lassankint be kell látnia, hogy ezt is tanulni, csakugyan tanulni
627 II, 48 | embereknek a táplálékot. Meg kell ezt szolgálni emberül.~Sok csínja-bínja
628 II, 48 | ezentúl, hogy meghalt, s ezt a mondatot hagyta hátra
629 II, 48 | akik nem képesek betölteni. Ezt én mondom neked, lelked
630 II, 48 | öregapám is így csinálta ezt vagy amazt s mégis megélt,
631 II, 50 | szállás után nézett, s amint ezt is eligazította volna, a
632 II, 50 | hozó, uram. Jegyezze meg ezt ön és legyen szíves ezentúl...~
633 II, 51 | azt az ördöngõs fickót: ezt a Lamielt, aki valóságos
634 II, 51 | megbolondult. Mivel tudja ezt indokolni, sir?~- Sir -
635 II, 51 | Én szeretem önt...~- Ezt már észrevettem, sir, ma
636 II, 52 | látják.~A nyájas olvasó, aki ezt a bolondságot olvasni fogja,
637 II, 53 | fölkacag...~- Hahaha! Nézd csak ezt a szivet, édes férjem. Ezt
638 II, 53 | ezt a szivet, édes férjem. Ezt nem adom a halálnak. Ezt
639 II, 53 | Ezt nem adom a halálnak. Ezt nem temetik el, hahaha!
640 II, 54 | könyörgött, hogy ne kívánja tõle ezt a lehetetlen dolgot, hiszen
641 II, 54 | De csakhamar elfojtá ezt a rémes tervet a kedélyes
642 II, 54 | Szegény Muszúr jól hallotta ezt, mert éppen csak a hallási
643 II, 55 | királyok példája mutatja ezt; pedig egy országon, ha
644 II, 55 | volt!~A tolvaj is belátja ezt s az István-téren, hol emberemlékezet
645 II, 56 | barátom két sebet kapott.~És ezt nevezik elégtételnek!~Lassan
646 II, 60 | kenyeret juttat azoknak. Ezt bizonyítja a Delér Katica
647 II, 60 | sokért nem adom, hogy ezt megértem. Meg fogom látni
648 II, 60 | milyen jó, hogy megérem ezt az örömet! Mintha boldogult
649 II, 60 | saját szavaival, folyton ezt dörmögte:~- Milyen rózsák!
650 II, 60 | ez borzasztó! Így üldözni ezt a szegény teremtést.~- Mit
651 II, 60 | még mindig adósak vagyunk? Ezt nem tûröm tovább, engem
652 II, 64 | belérték rovására elkövetett, ezt a hõs halálán kívül egyedül
653 II, 65 | korunkban dõrék vagyunk, s ezt csak késõ vénségünkre vesszük
654 II, 65 | kifogni.~Õ maga is érezte ezt és nagyra volt vele. Jaj
655 II, 65 | ember nagyon különös ember, ezt el kell csapnom minden áron
656 II, 65 | Gyere be, te bivaly! Olvasd ezt ni! Megbolondultam - kiáltá -,
657 II, 66 | eshetõségektõl, nem kellett ezt kétszer tanácsolni, szedte
658 II, 66 | így, egyre folyton nézve ezt a ragyogó mesés világot
659 II, 67 | napjaimra a politikával; - ezt az új nemzedéket már nem
660 II, 67 | karzatára s meghallgatom ezt az Árkándyt. Vajon a szerelmes
661 II, 68 | a kedves Wimmer Katica, ezt követték sorba Tordai Örzsi,
662 II, 68 | hasztalanul töri fejét a világ.~Ezt csak maga Marosi Zsiga tudná
663 II, 69 | egész természetrajzból. Ezt azonban meglehetõsen mondta
664 II, 69 | Pali nyilván nem tudta már ezt, hát lutheránus módra felelt.~-
665 II, 70 | fordult. - Honnan tudja ön ezt?~- Bah! Hogy honnan? Egy
666 II, 71 | meghajlással.~- Oh, oh, ezt az én köpönyeg-históriámat,
667 II, 71 | merült fel. Elmondta, hogy ezt az álöltönyt, melyben kísértetet
668 II, 72 | Szegény Tóth Edétõl hallottam ezt a történetet, talán egy
669 II, 72 | erõteljes tollát vezette. Ezt különben csak annak tanúságául
670 II, 72 | színmûbõl rossz novella lesz.~És ezt, hiszem, nagyon sajnálhatja
671 II, 72 | sem tudta bizonyosan. Majd ezt, majd amazt vette szárnyára
672 II, 72 | valamennyi hölgyét, csak ezt az egyet, ezt az egyetlenegyet
673 II, 72 | hölgyét, csak ezt az egyet, ezt az egyetlenegyet ne bántsa
674 II, 72 | szavazata az alsóházban. Ezt jegyezze meg magának, fiatal
675 II, 72 | lovagias férfi, számon kérem ezt öntõl.« Igen, igen ezt fogom
676 II, 72 | kérem ezt öntõl.« Igen, igen ezt fogom tenni. Katinak úgy
677 II, 72 | úgy sincs fitestvére, aki ezt tehetné, az apja pedig nem
678 II, 72 | tehát csakugyan? Tudtam én ezt, megálmodtam az éjjel. No,
679 II, 72 | üdvözlésére.~- Minek köszönhetem ezt a nagy szerencsét?~- E fiatalúrnak
680 II, 72 | alááshatják nagy hitelét. Ezt el kell hárítani minden
681 II, 72 | kérem, ez üzleti titok: ezt nem szabad elárulni.~- Eh,
682 II, 72 | Krammer cég elsõ segédje.« Ezt így kívánta Pukovics uram;
683 II, 73 | háború az õ elementuma. - Ezt hajhássza már évek óta,
684 II, 75 | kereszteltek, s akinek a neve elé ezt a szót toldotta a közvélemény,
685 II, 76 | A societas féltve õrzi ezt az úri titkot, melynek éppen
686 II, 76 | már hallottam volna valaha ezt a nevet. Teringette, olyan
687 II, 76 | vizitkártya történetét«, ezt a politikai skandalomot
688 II, 76 | Az öregúr már meghalt, ezt az örökséget átvehetem tõle
689 II, 77 | szemem közé.~- Te írtad ezt, öcsém? - kérdé a gyanakodás
690 II, 77 | még a professzorod sem. Ha ezt elolvasod, okosabb leszel
691 II, 79 | odahajolva miss Jane-hoz.~Ezt az egyetlen szeretem önt
692 II, 79 | hanem - a Pista.~- Hollá! - Ezt nem szabad így hagyni. Hadd
693 II, 79 | s íme rájöttem, hogy én ezt a nyelvet önkéntes koromban
694 II, 82 | ígérte meg az öreg tót fiának ezt a boldogságot.~És ez a nap
695 II, 83 | azt meg te ösmerd be, hogy ezt a quadrille-t én rendeztem.~
696 II, 84 | Összeszorította fogait:~- Nem ezt, nem ezt! - nyögé halkan.~
697 II, 84 | Összeszorította fogait:~- Nem ezt, nem ezt! - nyögé halkan.~A fiákerest,
698 II, 84 | voltam:~- Hogy adod nekem ezt a közembert?~- Negyven emberért.~-
699 II, 84 | borjúkötél; nézze hát meg most ezt a hadi taktikát...~Miska
700 II, 84 | vén huszár ki nem állhatta ezt a nem várt attakot: vitéz
701 II, 85 | mi az ördögöt mível kend? Ezt a koloncot húzza ki kend -
702 II, 85 | ahogy itt kendtekkel most ezt a tengerit morzsolom, -
703 II, 85 | más, mint maga Schlick.~S ezt a gyalázatos csalást csak
704 II, 86 | szállott le a fülemhez és ezt súgta: Fiam, Kolokán! ha
705 II, 87 | pünkösdöt.~Magam is beláttam ezt a dolgot, annál is inkább,
706 II, 88 | az kocsmáros-hivatalnak. Ezt tettem különös tanulmánnyá
707 II, 88 | gombjára akasztotta az óráját. Ezt csak egy herceg teheti ebben
708 II, 88 | vagyok Coburg fõherceg? S ezt az órát rangomhoz illõn
709 II, 92 | ami tegnap történt; egyik ezt látta meg, másik amazt.
710 II, 93 | jól jegyezze meg kend. Ezt a kutyát nem lehet elõbb
711 II, 93 | egy szavam van kendhez. Ezt a kutyát vigye most vissza
712 II, 95 | hármuk közül.~Jól érezé õ ezt; s egész reménye abban összpontosult,
713 II, 95 | nézte kedves kék szemeivel ezt a jelenetet.~Azok az urak
714 II, 95 | nemzetes asszonyom, mert ezt a másikat is viszem. Ez
715 II, 95 | is örökbe volt; de bizony ezt is visszahoztam, mert hát...~-
716 II, 95 | is rosszul bánnak?~- Nem, ezt nem azért viszem el, hanem
717 II, 95 | hozott le egy kis csomagot.~Ezt küldi õfölsége a királyné.~
718 II, 96 | elõlem azt a három literemet?~Ezt az alávaló gazembert kutatom,
719 II, 98 | Katát ismételték.~János ezt írja az elõadásról:~Ecsém!
720 II, 99 | bérelte tõlem. Én elhiszem ezt önnek.~- Bérelte? Tehát
721 II, 99 | én arról, ha ön nem érti ezt, s én nem vagyok képes oly
722 II, 99 | arcot, férfias szépségeivel. Ezt szerette tehát Mari oly
723 II, 99 | Kedves Dith! édes gerle! ezt úgy veszem, mintha te ajándékoztad
724 II, 99 | adatott megízlelni másodízben. Ezt a történeti hûség kedveért
725 II, 99 | Akasszanak föl, ha nem ezt mondta szórul szóra. Nem
726 II, 99 | tetszem önnek, gondolom, ezt akarja mondani.~- Oh, Edith! -
727 II, 99 | végighallgatni való. Edith is ezt gondolta s magára hagyván
728 II, 99 | mindenünnen, a boltajtó csattanása ezt hangoztatta odakinn, a szekerek
729 II, 99 | süldõdiák tenne körülbelül így. Ezt úgy hívják a kollégiumban:
730 II, 99 | hamarabb föltettem volna ezt a bolondságot. Azt gondoltam,
731 II, 99 | vele látni.~- Miért tette ezt miért tette? - rebegé Edith
732 II, 100 | darabjáról van szó, mely ezt a címet viseli, hanem a
733 II, 100 | szegedi rekonstrukció is - de ezt már nem bírom kisütni, hogyan.~
734 II, 101 | én aztán hordtam is sokat ezt az ezüst botot, de nem lettem
735 II, 101 | monogram a botról?~Nem, ezt nem állom ki tovább. Másnap
736 II, 101 | ötletem támad.~Elcsapom ezt az átkos botot, mely annyi
737 II, 103 | a kormánybiztos - õrizze ezt a kisfiút, míg visszajövök
738 II, 103 | ilyen pompásan intézhette el ezt a kérdést Szeged javára.~-
739 II, 107 | mint a csiga.« Az asszonyok ezt úgy értik, hogy mindenüket
740 II, 108 | Pedig sohasem felejtem el ezt a kedves lakásomat. Érdekes
741 II, 108 | egyig, Most már elvetem ezt is. Ne maradjon semmi, semmi.~
742 II, 109 | szokott kölcsönözni. De ezt a királynét nem mertem megszólítani.
743 II, 111 | az anyai kényeztetésnek ezt az üdvös voltát! Hiszen
744 II, 112 | nincsen neve: ez az õ élete.~S ezt az életet hurcolja itt,
745 II, 112 | ez a talán az, amibõl él. Ezt szívja be a levegõben. Erdõ,
746 II, 112 | a levegõben. Erdõ, lugas ezt hajtja, onnan jövõ felhõk
747 II, 112 | hajtja, onnan jövõ felhõk ezt beszélik... szegény szalmaözvegy,
748 II, 113 | a háznál a kalapot -, én ezt a helyzetet nem tûröm tovább.~
749 II, 113 | okos ember leszek, csak ezt a szégyent kiheverjem.~-
750 II, 114 | szerzik a pénzt; én is tudtam ezt, de sokkal könnyelmûbb valék,
751 II, 114 | magához.~- Hát miért nem írtad ezt meg nekem így? - szakítám
752 II, 115 | fogságra nem veti...~De a fiú ezt már nem hallotta. Elfutott,
753 II, 116 | átkarolta nyakát görcsösen.~- Ezt! ezt! - kiáltá, s mikor
754 II, 116 | nyakát görcsösen.~- Ezt! ezt! - kiáltá, s mikor lefejté
755 II, 117 | tisztviselõje - mondá.~- Köszönöm ezt a jó véleményét, fõnök úr.~-
756 II, 117 | is feledkezett volt.~»No, ezt a levelet még átadom. Ámbár
757 II, 117 | egy idegen nem tudhatná ezt.«~- Sir Bradley - igen le
758 II, 118 | õ végzi (õ viszi el még ezt a megírt tárcát is a postára),
759 II, 119 | elmeneteledbõl.~A királyfi megígérte ezt, s mihelyt király atyjától
760 II, 119 | jó orruk van... megtudták ezt a cifra kalandot, mely szájról
761 II, 120 | újra le kellett szedni. És ezt a korszakot akkor úgy hívták
762 II, 120 | gúnyos volt az arca, mikor ezt kimondta, és úgy ragyogtak
763 II, 120 | valamennyi iskoláját.~Csakhogy ezt a tervet még akkor nem sejtette
764 II, 120 | most, ki õelõtte viselte ezt a címet akkor, mikor mi
765 II, 120 | tartalmának a fele, vedd ezt és segíts magadon.~- Vigy
766 II, 121 | tehetségeinél fogva õ viselje ezt az állást.~Németh Berci
767 II, 122 | ön. Hogy lesujtanám most ezt a zsarnokot...~- Mi baja,
768 II, 123 | lehajolt, kezét szívére tette s ezt jegyzé meg:~- Lassan ver,
769 II, 123 | kis unokám, fogadják el ezt azok a jó emberek.~A szolgabíró
770 II, 123 | reménynek is.~- Tudja mit, öreg? Ezt a másik leánykát meg én
771 II, 123 | öregember látta, érezte ezt és szemeibõl könnycseppek
772 II, 123 | legyen a szellõ is, mely ezt a zsúpfedeles házat éri,
773 II, 123 | mégsem gondolta õ meg jól ezt a dolgot?~Délben érkeztek
774 II, 124 | polgár is csak képzelte ezt s meghalt, mielõtt kiábrándulhatott
775 II, 124 | király akaratából, hogy ezt a várost mentsük, csak nem
776 II, 125 | ha nem láttam-e valahol ezt az alakot? Ahá, az a mr.
777 II, 126 | szavakat hallá:~- Hagyd el ezt a házat, itt lakik a sátán!...~
778 II, 126 | azt régen, hogy adjuk el ezt a házat. Vevõje is volt
779 II, 127 | én arról, ha ön nem érti ezt, s én nem vagyok képes oly
780 II, 127 | szépségû, halavány arcot. Ezt szerette tehát Anna oly
781 II, 127 | Kedves Mariskám, édes gerle! ezt úgy veszem, mintha te ajándékoztad
782 II, 127 | megízlelni »másod ízben«. Ezt a történeti hûség kedvéért
783 II, 127 | Akasszanak föl, ha nem ezt mondta szórul szóra. Nem
784 II, 127 | tetszem önnek, gondolom, ezt akarja mondani.~- Oh, Mari -
785 II, 127 | végighallgatni való.~Mari is ezt gondolta magában, s magára
786 II, 127 | mindenünnen, a boltajtó csattanása ezt hangoztatta odakünn, a szekerek
787 II, 127 | engedõ szerelme. Oh, hogy ezt maguktól is ki nem találták,
788 II, 127 | hamarabb föltettem volna ezt a bolondságot. Azt gondoltam,
789 II, 127 | vele látni.~- Miért tette ezt? Miért tette? - rebegé Mari
790 II, 131 | sótartó után nyúlt.~De már ezt nem tûrhette tovább. Felugrott.~-
791 II, 134 | meri magát ártani... és ezt a konferenciát kiírja!...~
792 II, 134 | konferenciát kiírja!...~Így ígérte ezt miheztartás végett a megye
793 II, 134 | ki nem szimatolták volna ezt a viszonyt, s nem lett volna
794 II, 135 | mindenünnen ez zúgott. A füvek ezt suttogták, a folyamok ezt
795 II, 135 | ezt suttogták, a folyamok ezt morogták.~Ákos úr szívére
796 II, 135 | mérni testsúlyát, ma kezdte ezt s azt a reményét fejezte
797 II, 136 | magamnak sem. Nem is csinálták ezt a fogadtatást úgy, hogy
798 II, 136 | ha észre nem vettem volna ezt, s bolond volnék, ha büszkélkedném
799 II, 136 | Sok pénzért nem adnám ezt a szegedi mulatságot - hanem
800 II, 137 | egyik asztalán kalapálom ezt a tárcát, hogy félbenszakadt
801 II, 139 | kovácshoz.~- Patkolja meg az úr ezt a szegény állatot!~A kovács
802 II, 140 | mert szereti az urát! - Ezt súgta lelkiismeretem; de
803 III, 1 | ottani érdemes magisztrátus ezt a becsmérlést, nem akar
804 III, 1 | házasság. Isten ments, hogy ezt eldisputáljam az utánam
805 III, 1 | õrjítõ fokra hág.~De már ezt Csutkás tanár úr nem engedheti.
806 III, 1 | mint burnóttal?~Csakhogy ezt némi csínnal és ízléssel
807 III, 1 | fegyver… Aki nem hiszi, annak ezt be is bizonyítja. Nézzük
808 III, 1 | öltött.~- …Mint hogy szeresd ezt a bolondos Miklós fiút.
809 III, 1 | borítá el szép arcát.~Oh, ezt nem nézhette Miklós tovább.
810 III, 1 | Stevo! Sohasem hittem volna ezt! Ez az eljárás annyi, mint
811 III, 1 | volt és színtelen.~- Igen, ezt mindenekelõtt tudnom kell,
812 III, 1 | fölemeli ökleit.~Ki merte ezt a hangot utánozni?~És elboruló
813 III, 1 | inni. Hoztam neki, erre ezt az aranyos pénzt adta.~-
814 III, 1 | csak mégis mind el kell ezt nyelni a vendégtõl.~- Készen
815 III, 1 | fogsz állani a herceg elé és ezt fogod neki mondani, szóról
816 III, 1 | vissza. Hol a pokolba szedte ezt a jókedvet?~- Mit üzen a
817 III, 1 | Istók már azt hinné, no, ezt most a barátság hajtotta
818 III, 1 | be szívhez szólón tudja ezt a dalt eldudálni! Pedig
819 III, 1 | eldudálni! Pedig hát õ még ezt sem érzi át. Nem szeretett
820 III, 1 | akit a »hegyek elnyelnek« (ezt a kifejezést használja ama
821 III, 1 | fiatal uraságot (már hiszen ezt sem valami nehéz megfejteni),
822 III, 1 | fekszik aranyos bölcsõben.~Ezt gondolá hõsünk s visszaesve
823 III, 1 | szomorú volt az arca, mikor ezt tette, keblében sajátságos
824 III, 1 | mutatott ismét a dudára:~- Ezt itt! - szólt tompa, fojtott
825 III, 2 | hogy nem bírta kivárni. Nem ezt várta…~Könnyei megerednek
826 III, 2 | zsidó boltoshoz.~- Vegye meg ezt a hajat! Egy beteg testvéremé
827 III, 2 | hagyni a vén Bizi miatt ezt a nagy boldogságot!~Kelletlenül
828 III, 2 | övezi is a derekát.~Hanem ezt a véleményt nem hagyja szó
829 III, 2 | sugara rá esett, nevette ezt a rossz tanácsot. A napsugarak
830 III, 2 | Mulassunk még egyet! Neked adom ezt a baboskendõt.~A gózoni
831 III, 2 | a vén imposztor.~S hogy ezt mindjárt be is bizonyítsa,
832 III, 2 | együtt.~Vigyázzatok meg jól ezt a Csuz Gábort, van annak
833 III, 2 | mint te! Ne adjam alád ezt a nagy kendõt is, Pannus?
834 III, 2 | a túlsó végben… Nem kell ezt a földet mégsem lebecsmérelni.~
835 III, 2 | völgyek vették itt a kezükbe ezt az osztálydolgot.~A Bogát
836 III, 2 | János s olyanná nevelte ezt a négy csikót, hogy mikor
837 III, 2 | szívére. Hallotta õ már valaha ezt a szelíd hangot ilyennek!~
838 III, 2 | vászonnépnél is - gúnyosan nevették ezt a dolgot.~Hát még ezek is
839 III, 2 | a majornokiaknak.~No, ha ezt így ítéli meg a tekintetes
840 III, 2 | pávák. Az ördögé már az, aki ezt az utat egy-két évig járja.~
841 III, 2 | messzirõl ne lássa meg ezt az egyet.~Az utolsó kocsin
842 III, 3 | vinné a vakmerőség, hogy ezt meg is kérdezze tőle, hamarjában
843 III, 3 | is Pesten esküdött meg. (Ezt a Terka egyik hiú nagynénje
844 III, 4 | mint a nagyujjamnak.~S hogy ezt mindjárt be is bizonyítsa,
845 III, 5 | hagyni a vén Bizi miatt ezt a nagy boldogságot!~Kelletlenül
846 III, 6 | keringett duzzadt ereiben, amint ezt ékesen megírta leveleiben.~
847 III, 7 | egy szót se szólna soha, ezt óhajtja és mégis õ kérdezi.~-
848 III, 7 | ez a talán az, amibõl él. Ezt szívja be a levegõben. Erdõ,
849 III, 7 | a levegõben. Erdõ, patak ezt hajtja, onnan jövõ felhõk
850 III, 7 | hajtja, onnan jövõ felhõk ezt beszélik…~
851 III, 8 | számtalanszor hallottuk ezt a férj szájából, midõn a
852 III, 8 | tea-szalont, Budapestnek ezt az egyik szeplõjét az Aranykéz
853 III, 8 | házasságban, így tanítják ezt a világ összes írói: Shakespeare-tõl
854 III, 8 | harminc esztendõ óta.)~De ezt nem Kupcsik gondolta, csupán
855 III, 8 | Kapocsyék cselédjét (no, ezt ugyan nehéz volt, mert minden
856 III, 8 | fatális hézag.~Nem is fogja ezt kideríteni, csak a jövõ.
857 III, 10 | produkál a világirodalom. Ezt tessék hát megolvasni!~Csobányi
858 III, 11 | fõvárosba ment, hol a múzeumnál ezt a nyugodalmas alkalmazást
859 III, 12 | udvariasságból használom ezt a számot a »Pesti Hirlap«
860 III, 12 | a kalapot ilyenkor, mert ezt a lapot az Amor isten lehelete
861 III, 12 | talapzatán, a mag megszerette ezt a gyülevész port, megnõtt
862 III, 12 | kezdett.~Szegény kis húgom, ezt is megsiratta.~- Jaj, minek
863 III, 14 | pénzem van, de íme, vedd el ezt a két hatost és egyél valamit.
864 III, 14 | egy fûszerkereskedõvel. (Ezt mondd, mert minden vendéglõs
865 III, 14 | Zseniális ötlet ez, Gáspár! Ha ezt érzékenyen elmondod, nagy
866 III, 16 | is ilyenformát, de hogy ezt az egyet látta volna valaha,
867 III, 18 | igazi csillagot kivette s ezt helyezte oda hamisnak.~Szólingatta,
868 III, 18 | bámulatában; ejnye no, hogy ezt talán még a tiszteletes
869 III, 19 | könyvet választjátok, leoldom ezt a kardot és itt maradok,
870 III, 19 | az asszonyság nem látszik ezt észrevenni, becsomagolja
871 III, 22 | Király-utcai táncterembe. Ezt persze könnyebb elhatározni,
872 III, 23 | rideg ember elsápadt, de ezt a levelet se bontotta ki,
873 III, 24 | arccal.~Sehogy sem lehetett ezt a dolgot valami nagyon komolyan
874 III, 25 | Kátyik Jánosné. - Hallod ezt, húgom, nem adta ki. De
875 III, 26 | pedig, aki azt hinné, hogy ezt fösvénységbõl teszi az alföldi
876 III, 26 | Nagyon fényesnek akarta ezt a mulatságot õméltósága,
877 III, 27 | stádium volt a börtönig. Ezt az utolsó stádiumot pedig
878 III, 27 | Karvázy Domokos báró is ezt csinálta; ez pedig nehéz,
879 III, 28 | a mi Lacinkat. Oh, hogy ezt megengedi így a törvény?
880 III, 28 | megboldogult feleségem urát!~Ezt gyakran szokta mondogatni
881 III, 29 | szertartás bonyolította ki ezt a sajátságos történetet,
882 III, 29 | leszesz vele kéz a kézben, ezt fogod mondani: »Bizonyomra
883 III, 30 | vágya volt kiegészíteni ezt az összeget kerek száz forintra,
884 III, 30 | szegény öregasszony mindig ezt a nevet kereste a többi
885 III, 30 | megláthatta Prikler néni ezt a nevet az újságában. Megválasztották
886 III, 31 | nagyon antipatikus ember.~S ezt mindig többen-többen találták
887 III, 32 | adhat. Madame elõször elunta ezt a csúf, poros Pestet, miután
888 III, 32 | akkor el is megyek s hagyom ezt a nagy kérdést nyugodni -
889 III, 32 | Marienbadba pályázik…«~Csak éppen ezt a nevet kereste a szép menyecske.
890 III, 34 | hogy rosszul kezdtem el ezt a történetet, mert nem az
891 III, 34 | Lusta is egy kicsit, (de ezt már csak a kliensek mondják.)
892 III, 35 | képviselõ úr, én nem veszem ezt valami nagyon szorosan,
893 III, 35 | kétségbeesetten. - Nem ön írta ezt alá!~- Ej, ej uram! Türtõztesse
894 III, 35 | aláírásomat.~Így beszélik ezt a furcsa kis esetet, amibõl
895 III, 36 | voltát, sok kiadásait, de ezt már kiparírozni gyerekség.
896 III, 37 | rokonszenves vonás sem szépítette ezt az arcot.~Pista odanyújtotta
897 III, 39 | asszonynak. Az kérte tõlem ezt a szívességet. Egy halálítéletet
898 III, 39 | fölordított.~- Ki merte ezt cselekedni?~Senki sem felelt
899 III, 40 | kegyelmes úr«. Egészen megszokta ezt a nevet. Ha valamikor miniszter
900 III, 40 | Olyan vészjósló hangon mondá ezt, hogy a német elnyelte a
901 III, 40 | közepén?~Tudvalévõ dolog, hogy ezt csak egy herceg teheti,
902 III, 40 | kirántotta akaratlanul…~Ezt tessék utána csinálni a
903 III, 41 | másikra mosolyog a színész.~Ezt mind tudta Kamilla báróné.
904 III, 42 | határozza el magát.~- Vigye el ezt - szólt tompán, Anikóra
905 III, 42 | A szentnek se hinném el ezt a különös történetet, ha
906 III, 43 | csináltak?~De ne feszegessük ezt a kérdést: újabb idõben
907 III, 45 | orrát.~- Még ellopják tõlem ezt a pénzt. Hogyne lopnák el?
908 III, 45 | Természetes hangon mondá ezt, mint olyan ember, aki sietve
909 III, 47 | falu neve alkalmas rá, hogy ezt higgyék. Néhány krónika
910 III, 48 | jött a híres iparos.~- No, ezt meg éppen nem akarom. Az
911 III, 49 | tiszteltetem s küldöm neki ezt a négy lánykát, az egyik
912 III, 49 | kedve, mondd meg neki, hogy ezt a vármegye… én rendeltem
913 III, 49 | úr kezeit csókoltatja és ezt a kis lányt küldi prezentbe«.~-
914 III, 49 | volt, okvetlenül õ húzza be ezt is.~De már ennélfogva is
915 III, 49 | jó lett volna ott hagyni ezt a másikat is. Nagyon meggyûlt
916 III, 51 | falu neve alkalmas rá, hogy ezt higgyék. Nehány krónika
917 III, 51 | Semmit. Miért büntetni meg ezt az egyet, mikor a többi
918 III, 51 | én csak lesztenográfoztam ezt a történetet, híven, úgy,
919 III, 52 | téged, édes fiam, neked adom ezt a papirost.~- Nem fogadhatom
920 III, 52 | Oh, a háládatlan korcs! Ezt még meg fogja keserülni.~
921 III, 53 | akar.~Meg kell kóstolnom ezt a pihenést, okvetlenül meg
922 III, 53 | hát »az a másik« - akirõl ezt mondta az egyik?~
923 III, 54 | leányok szemei nézegetik ezt.~Hát Lupcsek Jani, mondom,
924 III, 56 | már olyan nincs! De már ezt nem szabad engedni! Forgós
925 III, 56 | hát, mitõl vitte annyira.~Ezt már nem lehetett megcáfolni.
926 III, 56 | Neveljük fel, gyerekek, ezt a porontyot, legyen a mi
927 III, 56 | megdobban. Meghalt! Minden ezt látszott zúgni körülötte.~
928 III, 57 | ember sógorának lehetni. Ezt tessék valakinek utána csinálni!~
929 III, 57 | pajkos hunyorítással mondá ezt, hogy magam is szinte elmosolyodtam.~-
930 III, 60 | jövedelmet hoz a gazdájának.~Ej, ezt már nem lehet kiállni! Azt
931 III, 62 | kik a világok dirigáljuk (ezt hisszük ugyanis mikor a
932 III, 62 | Tessék meghallgatni kérem ezt a hallatlan esetet, melyrõl
933 III, 62 | Az istenugyse! Hát maga ezt nem tudta Ernyeczky bácsi?~-
934 III, 63 | hogy engem illet a juss, ezt illõ ékességgel és tisztességtudással
935 III, 63 | minálunk, csakhamar megszokták ezt a különös állapotot. Egészen
936 III, 63 | az öreg asszonyaink, hogy ezt ki nem süthették világosan?…
937 III, 63 | neki, ha velök lakmározik.~Ezt az enyhítõ körülményt okvetlen
938 III, 63 | Hanem ha már magamra vettem ezt a dolgot te éretted, hát
939 III, 64 | hallgassatok róla, mert ezt nem szabad elbeszélni, ez
940 III, 64 | elbeszélni, ez nagy titok, aki ezt elmondja, mindjárt hátra
941 III, 64 | másünnen alkalmazta ide ezt az esetet, mert hasonlít
942 III, 66 | György uram azt mondta, hogy ezt a leányt nem adja oda másnak,
943 III, 66 | volt meghajlítani.~Tudta ezt Anna s vérzett, mint a meglõtt
944 III, 66 | gondolkoztam. Istenemre, ezt még sohasem tettem két serpenyõre,
945 III, 66 | szeretlek.~- Tudom. De nem ezt kérdezem. Azt kell tudnom,
946 III, 66 | még akkor is gyûlölném.~- Ezt, ezt akartam tudni. Most
947 III, 66 | akkor is gyûlölném.~- Ezt, ezt akartam tudni. Most már
948 III, 66 | sohasem hagytad volna el élve ezt a kastélyt.~Hideg borzongás
949 III, 67 | ismerõse szívességet tesz vele, ezt õ úgy fogja fel, hogy az
950 III, 68 | megvédelmezni egypár tolvaj ellen. Ezt akartam fölségednek mondani.
951 III, 69 | itt lesz a miniszter!«~De ezt Vizsolyi is észre veszi,
952 III, 70 | csak nagy rendetlenség! No, ezt nem hagyom annyiba!~Laucsik
953 III, 70 | hánykolódott.~- Ez már mégis sok. Ezt már nem tûröm. Ez a szegény
954 III, 72 | összerendezzék célszerűbbe. Ezt ők tagosításnak nevezték.~
955 III, 72 | sem fogadja az alispán. Ezt már nem hagyhatja annyiban.
956 III, 72 | süllyed szégyenletében. Nem, ezt nem tûri el. Elmegy magához
957 III, 72 | mi vidékünkön hallottam ezt a mesét a királylátó vén
958 III, 73 | titkolózással. - Hiszen éppen ezt nem mondhatom meg az úrnak.~-
959 III, 73 | helytartó meghökkent. Hüm! Ezt jó lesz megkérdezni Bécsben.
960 III, 73 | Ferencet?~Inkább gúnyból tette ezt az önérzetes Koporka, mint
961 III, 73 | el az országházi folyosón ezt az esetet. Megtetszett nekem,
962 III, 73 | politikusnak.~- Én már tudtam ezt - szólt nevetve. - Miska
963 III, 74 | Ez nagyon egyszerû. Aki ezt utána csinálja, okvetlenül
964 III, 74 | Okos ember volt az, aki ezt így kifundálta, hogy naggyá
965 III, 75 | Megsürgönyözöm neki… Íme, nézd, ezt sürgönyzöm meg neki.~Átfutottam
966 III, 75 | elkedvetlenedett, valahányszor ezt a kérdést elõhoztam. Sõt
967 III, 75 | néni künn a kertben van.~*~Ezt a történetet az új társadalomról
968 III, 76 | egész nap.~- No, nézze meg ezt a cifra sást. Mekkora bokor,
969 III, 76 | másikhoz.~- Csodálatos. Én ezt még eddig nem vettem észre.
970 III, 76 | igenis meg tudom érteni ezt a dolgot. Vannak, lehetnek
971 III, 76 | tovább szõttem a háziúrral ezt a témát.~- Mégis szép dolog
972 III, 77 | természetesen…~- Apjuk de már ezt megnézzük este valami kapu
973 III, 81 | haját, szemöldjeit, de õ ezt mind nem érezte, mert a
974 III, 81 | rettenetes gödölye. Teringette, ezt a gödölyét agyon kell ütni.~
975 III, 82 | lapok napokig tárgyalták ezt a szomorú esetet. Éppen
976 III, 82 | Fizetése le volt foglalva - ezt már a lapokban olvastam.~
977 III, 82 | pajtásom van az országban.« Ezt felelte nekem, úgy emlékszem
978 III, 83 | Én? Hátha nekem adnák ezt a falut?~- Akkor hát magam
979 III, 83 | csodálkozott rajta, miképp lehetett ezt elõbb ki nem találni.~Egy
980 III, 83 | lett neki!~Maga is belátta ezt a nagyasszony, s húszéves
981 III, 83 | szalma.«~Másoknak is elmondta ezt bizalmasan: »Féltem, hogy
982 III, 83 | huszonkét esztendeig.~- No, már ezt nem hagyom ennyibe - szörnyülközék
983 III, 84 | régi lelkét?~Megvallom, ezt a panaszt már sokszor hallottam
984 III, 84 | Soknak fáj. Még nekem is. Ezt már nem bírtam kiparírozni.~
985 III, 84 | Én pedig sokért nem adom ezt a kis ijedtséget, mert kisütött
986 III, 85 | tartom, sehogy se. Nem lehet ezt a két dolgot elsimítani
987 III, 87 | íme, ma már az írnokok is ezt használják. Borzasztó dolog!~
988 III, 87 | hja…~Az »utolsó lúdtoll« ezt minden áldott nap ismételte
989 III, 87 | tündérerdõben.~Végem volt. Ezt többé ki sem bírtam köszörülni,
990 III, 87 | oldalára:~- Ez pedig itt marad. Ezt még majd megapelláljuk a
991 III, 89 | Magam mulatságára teszem. Ezt is irigylitek már tõlem?«~
992 III, 90 | bánatos örömmel -, hagyjuk ezt csak annyiban. Hanem csináljon
993 III, 91 | volt minden modulációra. Ezt a szót: »nekem«, amint kérdõleg,
994 III, 91 | miért vigyáztam meg éppen ezt a szót. Miért nem egy másikat?
995 III, 91 | féltréfásan feleltem:~- Ezt a csont órát?~- Igen, ezt.~-
996 III, 91 | Ezt a csont órát?~- Igen, ezt.~- Hát tudja mit, odaadom
997 III, 93 | Schwindler föl sem veszi ezt a nagy országos népszerûséget,
998 III, 93 | Hogy rendkívüli ember volt, ezt képviselõtársai tudhatják
999 III, 93 | esernyõjét, melynek nyelére ezt a keserû humorral komponált
1000 III, 93 | ha tán eltulajdonítanád ezt az esernyõt, gondold meg,
1-500 | 501-1000 | 1001-1389 |