bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

51501  II,  99     |                       nevetéssel, sejtelmével a szomorú történetnek, melyet
51502  II,  99     |                   szomorú történetnek, melyet a véletlen szõtt átkozott
51503  II,  99     |                     és feleljen! Miért süt be a nap ablakomon délután, mikor
51504  II,  99     |                       Edith figyelmesen nézve a beszélõ arcába: vajon hova
51505  II,  99     |                   arcába: vajon hova céloz ez a kérdés?~- Én megfigyeltem
51506  II,  99     |                    Persze, hogy nincs ott; ön a Newton utcában van. Barátja
51507  II,  99     |                     van. Barátja idehozta önt a saját szállására nagy betegen,
51508  II,  99     |                   felelt Edith remegõ hangon.~A beteg indulatosan dobta
51509  II,  99     |                  Edith ijedten. - Dick! Dick!~A vén fickót ugyan kiabálhatta,
51510  II,  99     |                       az odalent oszlatta már a boltban világi gondjait
51511  II,  99     |                       boltban világi gondjait a whisky mellett, Sir Ihon
51512  II,  99     |                  fogjuk keresni - kapaszkodék a felé nyújtott gondolatba -,
51513  II,  99     |                       miatta. Hamar orvosért!~A gentleman kalap nélkül szaladt
51514  II,  99     |                    kalap nélkül szaladt le és a kapuban úgy fellökte a tiszteletre
51515  II,  99     |                     és a kapuban úgy fellökte a tiszteletre méltó Mr. Darnleyt,
51516  II,  99     |                   ragadtatni: No, no, Sir! és a piquet parti alatt - megzavartatván
51517  II,  99     |                     azon idõ, midõn Angliában a személy iránti tisztelet
51518  II,  99     |                 orvosért járt, egyedül maradt a beteggel, kiben csak halk
51519  II,  99     |                  leány, beteg fiatal férfi és a néma csend együtt. Költõi
51520  II,  99     |                        De mint hagyja egyedül a beteget? Dick! kiáltá amint
51521  II,  99     |                       Mari oly nagyon. Ez itt a számûzött hõs, a karcsú
51522  II,  99     |                       Ez itt a számûzött hõs, a karcsú ifjú - fényképen,
51523  II,  99     |                    fényképen, huszármentében, a kardra támaszkodó tarsollyal.
51524  II,  99     |                   tarsollyal. Hol van most az a kard? Kettétörte a hatalom;
51525  II,  99     |                    most az a kard? Kettétörte a hatalom; de a lelket, szívet
51526  II,  99     |                      Kettétörte a hatalom; de a lelket, szívet nem törhette
51527  II,  99     |                 acélnál Azért van õ számûzve! A zsarnokság lehelete megrontja
51528  II,  99     |                 zsarnokság lehelete megrontja a levegõt, hogy az meggyúl,
51529  II,  99     |                    alig dobban egyet-egyet az a szív, s ha dobban is, minden
51530  II,  99     |                   dobban is, minden dobbanása a Marié...~- Boldog Mari! -
51531  II,  99     |                      Mari! - sóhajtott Edith.~A délutáni napfény nehány
51532  II,  99     |                       bágyadt sugárt szûrt át a leeresztett redõnyökön,
51533  II,  99     |                        Edith elgondolta, hogy a napsugár abból az országból
51534  II,  99     |               Magyarországból, ki fölcsókolja a hõsök piros vérét, mellyel
51535  II,  99     |                       csapongó gondolatoknak: A gyakorlati irány, Dith, -
51536  II,  99     |                 gondolkozni szabad mindenrõl. A gondolat nem bánt senkit,
51537  II,  99     |                homályos képzelõdés szülöttei, a szegény Mari elbeszéléseinek
51538  II,  99     |                       teszem azt most hangzik a lépcsõkön, Dick közelgését
51539  II,  99     |                        Edith megrezzent, mint a tetten érhetõ bûnös; zavartan
51540  II,  99     |                    bûnös; zavartan fordult el a betegtõl, hogy egy albumban
51541  II,  99     |                    mit megpillantott bent, az a régi kép, az összevont szemölddel,
51542  II,  99     |                   gondolat, új elültetett mag a szívben, mely az elsõ csíra
51543  II,  99     |                    Éppen e percben jelent meg a nemes gentleman, lihegve
51544  II,  99     |                       Mindenekelõtt nézze meg a beteget, doktor, és kövessen
51545  II,  99     |                    Sir Alacskay rosszul lett, a miss kiabált önre; ha itthon
51546  II,  99     |                hallania. De ön odalent ivott.~A volt tengerész nem jött
51547  II,  99     |                zavarba.~- Bizonyára hallottam a miss hangját, Sir, de éppen
51548  II,  99     |                      le Kark apóhoz s illetve a misshez.~- De a miss innen
51549  II,  99     |                       illetve a misshez.~- De a miss innen kiáltott a terembõl.~
51550  II,  99     |                      De a miss innen kiáltott a terembõl.~Dick együgyûen
51551  II,  99     |                       de úgy kell lenni, Sir. A hangot hallottam, de elhibáztam
51552  II,  99     |                 irányt, Sir. Ez gyenge oldala a vén Dicknek!~Míg Ralph az
51553  II,  99     |                       érdekes mondandója volt a magánynak!~Csakhogy a magány
51554  II,  99     |                    volt a magánynak!~Csakhogy a magány és Mrs. Kark nyelve
51555  II,  99     |                        hogy ön hites tolmácsa a magyar nyelvnek. Ezer csattogó
51556  II,  99     |                    Lódulj ki odudból, itt van a híres woolwichi kuruzslójavasasszony...~
51557  II,  99     |                       kuruzslójavasasszony...~A vén George (Mr. Kark) eszeveszetten
51558  II,  99     |                       ugrott ki paróka nélkül a Times egy tegnapelõtti számával,
51559  II,  99     |               szomszéd kávémérésben tette meg a szolgálatot, hova valamely
51560  II,  99     |                   minden ijedség nélkül.~- Az a baj - rikácsolá a mistress -,
51561  II,  99     |                          Az a baj - rikácsolá a mistress -, hogy bemutatom
51562  II,  99     |                          hogy bemutatom neked a Sir Ihon házi doktorát Eredj,
51563  II,  99     |                      doktorát Eredj, siess be a parókádért, amit lefelejtettél
51564  II,  99     |                  koponyádról, hadd teszem föl a kedves ártatlan miss fejére.~-
51565  II,  99     |                 behúzódva.~- Úgy, úgy, paróka a fejedre, szép mákvirág;
51566  II,  99     |                       Csak egy kis olló annak a fölburjánzott libaszínû
51567  II,  99     |                   abban az országban, melynek a nyelvével hódítani indult,
51568  II,  99     |                  miféle nõnek szokták levágni a haját?~- Én semmit sem tudok -
51569  II,  99     |                     Azt hiszem én parancsolok a házban; következésképp nem
51570  II,  99     |                       mázolt csészét ütött le a konyhaállványról. Az ezer
51571  II,  99     |                 parancsolok, megmutatom, hogy a Kark név bármilyen mihaszna
51572  II,  99     |                        míg én tartom kezemben a gyeplõt, míg én fésülöm
51573  II,  99     |                   erkölcsöt bennetek; én, aki a természet romlatlan gyermeke
51574  II,  99     |                     nem lehet, Sir - vevé föl a fonalat Mrs. Kark -, éppen
51575  II,  99     |             bosszúságot okozni magamnak, mert a bosszúságnak kár a folytatása.
51576  II,  99     |                       mert a bosszúságnak kár a folytatása. Most is a kedvenc
51577  II,  99     |                     kár a folytatása. Most is a kedvenc csészémet törtem
51578  II,  99     |                       törtem el e leány miatt a legjobb csészémet, Sir,
51579  II,  99     |                       menjen ön dolgára, Sir!~A megbántott Edith némán,
51580  II,  99     |                      küzdve állott ott, arcán a megtestesült erély kifejezésével,
51581  II,  99     |                  ötlet hirtelen visszaadta õt a cselekvésnek.~- Valóban,
51582  II,  99     |                     közvetve én is oka voltam a szerencsétlenségnek, s ha
51583  II,  99     |                     szerencsétlenségnek, s ha a mistressnek csak némileg
51584  II,  99     |                     föl egyet anyai rokonaim, a Rivière grófok ezüst teakészletébõl.
51585  II,  99     |             ezüstcsészét fog lehozni azonnal, a Rivière-címerrel.~- Lássa,
51586  II,  99     |                      asszony, jó vagyok, mint a falat kenyér, de ezek az
51587  II,  99     |                       paprikát öntenek rám, s a jó falat kenyér paprikás
51588  II,  99     |                  megfeledkezik az ember, mely a magamforma hölgynek, jól
51589  II,  99     |                      tudom, oly kelléke, mint a meztelenséget elfödõ ruha.
51590  II,  99     |                        hogy letépik rólam még a ruhát is? Nos, mit duzzogsz,
51591  II,  99     |                  volna le valaki. Aztán, Sir, a nõi erkölcs olyan, mint
51592  II,  99     |                       nõi erkölcs olyan, mint a befõtt, mihelyt egy kis
51593  II,  99     |                      Eközben Dick jött vissza a csészével.~Mrs. Kark ripacsos
51594  II,  99     |                     nini, te itt hagyod állni a tiszteletre méltó gentlemant,
51595  II,  99     |                      melyet az írás parancsol a szenvedõk és szerencsétlenek
51596  II,  99     |                       meg s kötött barátságot a számûzött magyar ifjúval,
51597  II,  99     |                       fogadott soha. Egy este a Fleet streeti házmesterné,
51598  II,  99     |                      én nehézkes vagyok, mint a daru, ritkán támadnak eszméim.
51599  II,  99     |                      támadnak eszméim. Oh, ez a mai mistressel, ez kitett
51600  II,  99     |                          Úgy, úgy, osszuk föl a munkát - folytatá komolyabban -,
51601  II,  99     |                komolyabban -, mindenkinek azt a részt, melyben megállja
51602  II,  99     |                       részt, melyben megállja a sarat. Ön lesz a tervezõ;
51603  II,  99     |                     megállja a sarat. Ön lesz a tervezõ; én a végrehajtó
51604  II,  99     |                  sarat. Ön lesz a tervezõ; én a végrehajtó hatalom.~- Nem
51605  II,  99     |                    bánom. Tehát legelõször is a Timesben kell közzétenni,
51606  II,  99     |                      számítva, be kell szúrni a hirdetmény szövegébe, hogy
51607  II,  99     |                     ki olyan szegényesen volt a Fleet streeten.~- Igen õ,
51608  II,  99     |                 idõközben megenyhültek otthon a politikai viszonyok. Talán
51609  II,  99     |                       ragaszkodó szerelmét és a többit, ami kizárólag az
51610  II,  99     |                eshetõsége iránt, mit még most a keletkezés stádiumában meghatározni
51611  II,  99     |                   forgatva ujjaival mutogatta a csodálatosnál csodálatosabb
51612  II,  99     |          csodálatosnál csodálatosabb alakokat a falon, miket képzelete odarajzolt:
51613  II,  99     |                       látogatott le naponkint a szatócsboltba; önmagát vádolta
51614  II,  99     |                    ruganyosságát. Mi is volna a világ Edith nélkül? Kongóbb,
51615  II,  99     |                     nélkül? Kongóbb, üresebb. A Rivière grófoknak már a
51616  II,  99     |                       A Rivière grófoknak már a harmadik csészéje vándorolt
51617  II,  99     |                    Mrs. Karkban megszelídítse a koronkint ébredezõ oroszlánt,
51618  II,  99     |                       kellemes társalgója van a boltban, mialatt a konyhában
51619  II,  99     |             társalgója van a boltban, mialatt a konyhában uralkodik két
51620  II,  99     |                alattvalója, Betty szolgáló és a macska fölött, mely utóbbi
51621  II,  99     |                    megízlelni másodízben. Ezt a történeti hûség kedveért
51622  II,  99     |                       mulasztotta el odatenni a mistress.~Egy napon Sir
51623  II,  99     |                     ürügy. Nagyon megszerette a mistress kitûnõ készítményét,
51624  II,  99     |                      hozok, miss. Pál túl van a veszélyen, betegsége megfordult,
51625  II,  99     |                     Ralph - helyrehozta, amit a régi elrontott. Mindenre
51626  II,  99     |                    jól õrizted az ajtót, hogy a halál be nem jöhetett rajta.
51627  II,  99     |                         És még ez sem minden. A Times hozta a hirdetéseket.
51628  II,  99     |                     sem minden. A Times hozta a hirdetéseket. Holnap van
51629  II,  99     |                      hirdetéseket. Holnap van a megjelenési idõ az Ezüst
51630  II,  99     |                    siker! Ketten jelentkeztek a kapusnál, kik készek fölvilágosítást
51631  II,  99     |                   adni holnap Berényi Mariról a húsz fontért: egy nõ és
51632  II,  99     |                    fejével.~- El fogok menni. A 20-ik szám, nemde?~- Itt
51633  II,  99     |                      20-ik szám, nemde?~- Itt a kulcs és itt a húsz font.
51634  II,  99     |                   nemde?~- Itt a kulcs és itt a húsz font. De mi baja önnek?
51635  II,  99     |                    Elõször életében hagyta el a miss szót s talán szinte
51636  II,  99     |                        mit gondolt...~Ez este a negyedik csészét küldte
51637  II,  99     |                  fejét az álmatlan éjen, mely a csésze ritkulásból és a
51638  II,  99     |                       a csésze ritkulásból és a Mrs. Kark nagyhatalmi állásában
51639  II,  99     |                   Csitt! Még ha úgy volna is; a negyvenéves ember már lassan
51640  II,  99     |                    mint ahogy példának okáért a - beszélyíró szeretné.~Hát
51641  II,  99     |                       nagy víz partján feküdt a fûben, ölében a Pál feje
51642  II,  99     |                partján feküdt a fûben, ölében a Pál feje pihent, ujjai a
51643  II,  99     |                      a Pál feje pihent, ujjai a fekete fürtök közt játszadoztak,
51644  II,  99     |                       egyszerre kánya csap le a magasból s száll mindig
51645  II,  99     |                    fehér galamb lett belõle s a fehér galamb arca szakasztott
51646  II,  99     |                       galamb arca szakasztott a Marié volt. Edith fölébredt
51647  II,  99     |                      járhat, merre lehet most a szegény Mari? Ugyan fogja-e
51648  II,  99     |                 szegénynek érezte magát ebben a tudatban, mint aki egyszerre
51649  II,  99     |                     aki egyszerre elvesztette a bûvös kincset, - mintha
51650  II,  99     |                    szét ezer darabra...~Azzal a szilárd elhatározással kelt
51651  II,  99     |                      Mari föllelésére. Õ fog, a gyenge leány, cselekedni
51652  II,  99     |                      gyenge leány, cselekedni a beteg férfi helyett. Türelmetlenségében
51653  II,  99     |          Türelmetlenségében nem bírta bevárni a délutáni három órát, melytõl
51654  II,  99     |                  sokat várt; addig is bejárta a statisztikai hivatalt, a
51655  II,  99     |                      a statisztikai hivatalt, a rendõrséget, bár sikertelenül
51656  II,  99     |            rendõrséget, bár sikertelenül mert a hónapos szobák bérlõinek
51657  II,  99     |                      valamit megtudni, - mint a példabeszéd tartja: lehetetlenség.
51658  II,  99     |                  tartja: lehetetlenség. Hanem a húsz font majd megteszi
51659  II,  99     |                       húsz font majd megteszi a magáét.~Ebéd után, Mr. Darnley
51660  II,  99     |                       az Ezüst kürt-be, s ott a kijelölt szobában tompa
51661  II,  99     |                     álmodozásba merülve várta a tudósításokat; elképzelte,
51662  II,  99     |               elképzelte, mint fog odarohanni a föltalált Marihoz, hogy
51663  II,  99     |                        mondá Edith fölugorva, a beközelgõ eseménytõl izgatottan.
51664  II,  99     |                         Mrs. Kark.~Leírhatlan a tekintet, mit az érdemes
51665  II,  99     |                 egyhuzomban sohasem pihent az a száj.)~- Ah, ah! hidegajkú
51666  II,  99     |                   ember! Õ is eljött pályázni a húsz fontra! Azt mondom,
51667  II,  99     |                        leány, menj haza - én, a családfõ akarom értékesíteni
51668  II,  99     |                       Miféle urat?~- Nos, aki a húsz fontot adja.~- Hisz
51669  II,  99     |                   számára, ki senki más, mint a Mari sokat emlegetett võlegénye.
51670  II,  99     |         tiszteletteljes lábcsoszogtatás kísér a gyékényszõnyegen.~A két
51671  II,  99     |                     kísér a gyékényszõnyegen.~A két nõ feszült várakozással
51672  II,  99     |                feszült várakozással tekintett a lassan csikorogva táruló
51673  II,  99     |                     kételkedett kissé s várta a húsz fontos urat, Edith
51674  II,  99     |                     az igazi tudósítást.~Mind a ketten csalódtak, mert bizony
51675  II,  99     |                       Kark apó sompolygott be a maga lassú tempójában.~Már
51676  II,  99     |             tempójában.~Már odáig mégsem visz a bátorság, hogy a bekövetkezett
51677  II,  99     |                  mégsem visz a bátorság, hogy a bekövetkezett jelenetet
51678  II,  99     |                 nevetése csak kissé enyhítvén a bosszankodás érzetét és
51679  II,  99     |                       bosszankodás érzetét és a sikertelenség kedvetlenítõ
51680  II,  99     |               kedvetlenítõ benyomását.~Otthon a kapuban Ralph Ihonnal találkozott.~-
51681  II,  99     |                   történt, miss, az istenért? A bolt becsukva, és egy lélek
51682  II,  99     |                     mostohaanyám és apám volt a két jelentkezõ az Ezüst
51683  II,  99     |                    sem sikerülne. Addig is az a kívánsága: abban a szobában
51684  II,  99     |                      is az a kívánsága: abban a szobában várni meg fölgyógyulását,
51685  II,  99     |                elkomorodva.~Ralphnak sikerült a szobát kibérelni a Kark
51686  II,  99     |                   sikerült a szobát kibérelni a Kark családtól azon föltétellel,
51687  II,  99     |                    alatt volt elhelyezve, még a port sem szabad letörülni
51688  II,  99     |                     volna, ha sosem lábad föl a beteg úr: átkozottul jól
51689  II,  99     |                  átkozottul jól el volt sózva a hónapos szoba; Sir Ihon
51690  II,  99     |                       végre elhagyhatni fogja a szobáját. Ami magát Pált
51691  II,  99     |                   birtokait s engedélyt nyert a hazatérhetésre, nem csekély
51692  II,  99     |                      mégis gyönyörrel, azokra a más vonásokra, azokra a
51693  II,  99     |                       a más vonásokra, azokra a más piros, forró ajkakra,
51694  II,  99     |                    miket lázálmaiban csókolt.~A szobát, melyet elfoglalt,
51695  II,  99     |                       elõszoba választotta el a Kark család lakosztályától,
51696  II,  99     |                    egy-két óráig sétálni bent a fûtött szobában; ezen idõt
51697  II,  99     |                 fölkeresve õt szobájában vagy a boltban, s ilyenkor nem
51698  II,  99     |                Csakhogy addig sok víz lefolyt a Themsén! Majdnem az egész
51699  II,  99     |                      Majdnem az egész õszt és a fél telet ott húzta ki az
51700  II,  99     |                       ott ült, meglehet, azon a széken, mely a kályhánál
51701  II,  99     |                 meglehet, azon a széken, mely a kályhánál áll, rólam gondolkozva,
51702  II,  99     |                   szomorún, sötéten ott abban a sárga keretes tükörben nézte
51703  II,  99     |               megfogta puha fehér kezével azt a görbe ajtókilincset, ebbõl
51704  II,  99     |                    görbe ajtókilincset, ebbõl a kancsóból ivott abban a
51705  II,  99     |                       a kancsóból ivott abban a szekrényben tartotta fehérnemûjét...~
51706  II,  99     |                     fehérnemûjét...~Egyszerre a szekrény tetején valami
51707  II,  99     |                     egy székre állt föl, hogy a porlepte tárgyat elérje.~-
51708  II,  99     |                    porlepte tárgyat elérje.~- A Mari fátyla! - mondá Edith -
51709  II,  99     |                  Edith - itt feledte szegény.~A Mari fátyla! A Mari fátyla!
51710  II,  99     |                       szegény.~A Mari fátyla! A Mari fátyla! ez a mondat
51711  II,  99     |                     fátyla! A Mari fátyla! ez a mondat hangzott mindenünnen,
51712  II,  99     |                  mondat hangzott mindenünnen, a boltajtó csattanása ezt
51713  II,  99     |                      ezt hangoztatta odakinn, a szekerek behangzó zörgésébõl
51714  II,  99     |                    mondat bontakozott ki, még a kintornás távolról ideszûrõdõ
51715  II,  99     |                zenéjének is ez volt refrénje: A Mari fátyla! A Mari fátyla!~
51716  II,  99     |                      refrénje: A Mari fátyla! A Mari fátyla!~A beteg megdicsõülve
51717  II,  99     |                   Mari fátyla! A Mari fátyla!~A beteg megdicsõülve csókolta
51718  II,  99     |                       csókolta össze százszor a szent ereklyét (az egyedülit
51719  II,  99     |                       egyedülit Maritól, mert a forradalom után búcsútlanul
51720  II,  99     |                     Mr. Lemling, az orvos, ha a mellére száll.~Bánta is
51721  II,  99     |                       is õ most, akármit mond a tudós Mr. Lemling.~- Ne
51722  II,  99     |                     csókokkal halmozva azt, - a világért sem, az õ kedves
51723  II,  99     |                        mondá Pál mosolyogva s a fátyolt keblére rejtve. -
51724  II,  99     |                körülbelül így. Ezt úgy hívják a kollégiumban: Óda a fátyolhoz.~
51725  II,  99     |                    hívják a kollégiumban: Óda a fátyolhoz.~Edith nem felelt;
51726  II,  99     |                füleiben zúgott mindenünnen ez a hang: Kopott fátyol, nem
51727  II,  99     |                       többé.~Mily nagy szó az a soha. Egy koporsó, melybe
51728  II,  99     |                  melybe magára zárja az ember a Jelen-t. Tud-e meglenni
51729  II,  99     |                     az az ember veszteg abban a koporsóban, amíg él? Hátha
51730  II,  99     |                    Hátha kedve támad fölrúgni a fedelét!~Pál mihelyt tehette,
51731  II,  99     |                Gondolta, hátha visszautazott. A válaszok rendesen úgy hangzottak,
51732  II,  99     |                      hogy mit bolondítja õket a Pali öcsém, mikor hát ezen
51733  II,  99     |                bizonyosan Mari húgom tartotta a pecsétviaszokat; egyébiránt
51734  II,  99     |          pecsétviaszokat; egyébiránt köszönik a szíves megemlékezõ levelet
51735  II,  99     |                  csókoltatják Pali öcsémet és a fiatal menyecskét.~De ez
51736  II,  99     |             fölépüljön.~Nos végre mint minden a világon, elérkezett az az
51737  II,  99     |               elérkezett az az idõ is, amikor a tudós dr. Lemling azt mondta
51738  II,  99     |                     Sir; mától fogva leveszem a kezemet önrõl.~- De bizonyos
51739  II,  99     |                      már szinte rosszul esett a jelenlegi állapot bárminemû
51740  II,  99     |        megváltoztatására gondolni.~- Megeszem a fejemet, Sir, ha ön nem
51741  II,  99     |                     látni testestül-lelkestül a föladatnak, melyen Edith
51742  II,  99     |                       követségnél. Fölkereste a menekültek immár oszladozni
51743  II,  99     |                  Sehol semmi nyom - mindössze a magyar egylet-ben emlékeztek
51744  II,  99     |                     úr! Hátha az is egyenesen a gondviselés mûve, hogy nem
51745  II,  99     |                      kevesebbet említé Marit, a hasztalan kereséssel pedig
51746  II,  99     |                       vele is az történt, ami a legtöbb emberrel, ki nagyon
51747  II,  99     |                        vagy helyet: állandóan a készülõdésnél maradt s az
51748  II,  99     |                    nem volt semmi történetük. A leány kötött vagy hímzett,
51749  II,  99     |                    nyomra? Mi tárgyban?~Edith a szemrehányás rezgõ hangján
51750  II,  99     |                  alkalmazva. E leány vitte ki a Mari holmiját a kocsira,
51751  II,  99     |                      vitte ki a Mari holmiját a kocsira, s mint rémlett,
51752  II,  99     |                 beszélgetésbe is bocsátkozott a fiatal kocsissal.~- Nos?~-
51753  II,  99     |            fölkerestem Elizt, nem-e emlékszik a kocsisra, kinek útján könnyen
51754  II,  99     |                        Eliz nemcsak emlékszik a kocsisra, hanem mint magát
51755  II,  99     |                      õt ide küldeni...~Pál úr a bajszát sodorta és elgondolkozott.~-
51756  II,  99     |                      ez, csakhogy keveset hoz a konyhára. Kár volt a fáradságért!
51757  II,  99     |                      hoz a konyhára. Kár volt a fáradságért! Valószínû,
51758  II,  99     |                       fáradságért! Valószínû, a fickó nem fog már visszaemlékezni.~-
51759  II,  99     |                        tört ki végre Edithbõl a szó -, mert az a fickó már
51760  II,  99     |                     Edithbõl a szó -, mert az a fickó már itt is van, s
51761  II,  99     |                      megvan, kifogyhatatlanok a gáncsolásban: nekik az nem
51762  II,  99     |                  érzem, hogy itthon meghalnék a bizonytalanságban.~- Oh,
51763  II,  99     |                       lelkesedve, és megfogta a leány kezét, hogy arra egy
51764  II,  99     |                    csókot nyomjon erõszakkal.~A hidegajkú miss kacsója olyan
51765  II,  99     |                kacsója olyan forró volt, mint a parázs és remegett, mint
51766  II,  99     |                      parázs és remegett, mint a fázó lelkiismeret.~A kocsis
51767  II,  99     |                     mint a fázó lelkiismeret.~A kocsis a Marlborough street
51768  II,  99     |                   fázó lelkiismeret.~A kocsis a Marlborough street egyik
51769  II,  99     |                  állott meg velök. Kihívatták a házmestert.~- Tudni akarjuk,
51770  II,  99     |              shillinget csúsztatott feleletül a házmester kezébe.~- De uram,
51771  II,  99     |                kisegíté emlékezõtehetségemet, a fekete ruhát viselõ fiatal
51772  II,  99     |                      hó elõtt hurcolkodott ki a Fleet street 10. sz. alá.~
51773  II,  99     |                    Pál izgatottan hajtá fejét a kocsi vánkosára, Edith némán
51774  II,  99     |               vánkosára, Edith némán húzódott a szögletbe, mialatt a kocsis
51775  II,  99     |                 húzódott a szögletbe, mialatt a kocsis a Fleet street felé
51776  II,  99     |                   szögletbe, mialatt a kocsis a Fleet street felé hajtott.~
51777  II,  99     |              óhajtottak. Mari ott lakik abban a házban, hol Pál lakott!
51778  II,  99     |                     hol Pál lakott! Oda, arra a helyre vitte nyugtot nem
51779  II,  99     |                     némán, gondolkozva, egyik a kedves, másik a barátné
51780  II,  99     |            gondolkozva, egyik a kedves, másik a barátné elé?~- Õ nem lesz
51781  II,  99     |                      most az õ arcáról senki.~A Fleet streeti házmester
51782  II,  99     |                       streeti házmester éppen a kapuban ácsorgott, s mikor
51783  II,  99     |                      egy hölgyet keresnek, ki a Marlborough utcából húzódott
51784  II,  99     |                    sem hagyta beszélni.~- Ah, a feketeruhás miss, az ott
51785  II,  99     |                feketeruhás miss, az ott lakik a Panpon anyónál, elsõ emelet
51786  II,  99     |                       olyan sápadt lett, mint a halotté...~- Menjünk menjünk! -
51787  II,  99     |               Szántszándékkal lassítá lépteit a lépcsõkön, azon lépteket,
51788  II,  99     |                   mely mögött úgy marad el ez a mostani, hogy vissza sem
51789  II,  99     |                     de édes tekintetet vetett a remegõ nõre, ki kezét elfeledte
51790  II,  99     |                  másik kezét gyöngéden levéve a kilincsrõl:~- Oh, Edith!
51791  II,  99     |                        Még most lehet, Edith!~A hidegajkú miss szép szemeiben
51792  II,  99     |                      görcsösen szorítá vissza a Pálét, de ugyene percben
51793  II,  99     |                      Pálét, de ugyene percben a másik sebes csattanással
51794  II,  99     |                       csattanással nyomta meg a kilincset.~- Pál úr - szólt
51795  II,  99     |                       hangnyomattal, miközben a nyíló ajtó csikordult -,
51796  II,  99     |                  Berger lakik. Tán tévedés.~- A Marlborough utcából jött
51797  II,  99     |                      Mylady.~- Látni kívánjuk a misst.~- Valóban, Sir, nagy
51798  II,  99     |             fojthatott egy mosolyt s ott lent a kocsiban azon akarta kezdeni
51799  II,  99     |                  kocsiban azon akarta kezdeni a társalgást, hogy élceket
51800  II,  99     |               társalgást, hogy élceket csinál a Miss Bergerre, de Edith
51801  II,  99     |              lecsapódott Halálos csend honolt a kocsiban, mely robogva haladott
51802  II,  99     |               kocsiban, mely robogva haladott a kövezeten, London nyüzsgõ
51803  II,  99     |                   Olyan-e, mely elsimítsa azt a jelenetet, vagy olyan, mely
51804  II,  99     |                       egy következõhöz?~Mikor a Newton utcai házhoz értek,
51805  II,  99     |                        ne menjünk így e házba a kétely és bizonytalanság
51806  II,  99     |                    gyönyört árasztva; kezével a kapuoszlopba fogódzék, hogy
51807  II,  99     |                  kezét lankadtan terjeszti ki a levegõbe, kihullatva az
51808  II,  99     |                    erre, Edith! - suttogá Pál a széthullott tárgyakért lehajolva.~
51809  II,  99     |             széthullott tárgyakért lehajolva.~A leány ajkán, a hidegnek
51810  II,  99     |                     lehajolva.~A leány ajkán, a hidegnek gúnyolt ajkon,
51811  II,  99     |                 lebegett az üdvözítõ felelet, a legköltõibb, a legszentebb
51812  II,  99     |                       felelet, a legköltõibb, a legszentebb szó, csak az
51813  II,  99     |                   csak az alakot kereste még, a külsõ mezt, melyben diadalútjára
51814  II,  99     |                    diadalútjára keljen, midõn a lehajolt ifjú mellén kissé
51815  II,  99     |               szétvált az ing és látni engedé a fekete ereklyét, a Mari
51816  II,  99     |                     engedé a fekete ereklyét, a Mari fátylát.~Edith összerezzent.~-
51817  II,  99     |                       sürgeté az ifjú.~- Erre a kérdésre nem felelek, Sir.~
51818  II,  99     |                      kiáltá s hirtelen eltûnt a boltba. Pál szótlanul ment
51819  II,  99     |                       hogy holnap hazautazik, a szobát visszabocsátja rendelkezésükre.~-
51820  II,  99     |                     Mennydörgettét! Hát te mi a mennykõt csinálsz? - álmélkodék
51821  II,  99     |               mennykõt csinálsz? - álmélkodék a belépõ Ralph, kinek arca
51822  II,  99     |                   kinek arca szinte sugárzott a jókedvtõl. - Akasszanak
51823  II,  99     |                  megvert ellenség. Nos, ezzel a sok bõrönddel meg mi történik?~-
51824  II,  99     |                   nagy dolgok fognak történni a te barátoddal a vén megátalkodott
51825  II,  99     |                      történni a te barátoddal a vén megátalkodott fickóval,
51826  II,  99     |                 nyakkendõ, fölsütött haj...~- A vén Ralph ma nagy dologra
51827  II,  99     |                    Akkor hát magánkihallgatás a királynõnél?~- Még följebb!~-
51828  II,  99     |                  hamarabb föltettem volna ezt a bolondságot. Azt gondoltam,
51829  II,  99     |                        Jókor dicséred elõttem a nõket - veté oda Pál sötéten,
51830  II,  99     |              megüvegesedett szemekkel bámulva a beszélõre. Ajka görcsösen
51831  II,  99     |                   angolosan keresztbe vetette a lábait és ott ült némán,
51832  II,  99     |                  kosarat? - törte meg végre õ a csendet síri hangon.~- Hányszor
51833  II,  99     |                      tudja, hogy nagy gyengém a diplomáciai közbelépés,
51834  II,  99     |                     barátomat Marihoz kötötte a múlt, de e lekötelezettség
51835  II,  99     |             lekötelezettség sem lehet örökös, a szívnek jogai vannak. Mari
51836  II,  99     |                     szalmalángnál? Addig, míg a Mari fátylát keblén hordozza,
51837  II,  99     |                       Edith nem követi el azt a merészséget, hogy ily ereklyén
51838  II,  99     |                      annyira elérzékenyülének a derék lakó hirtelen elutazása
51839  II,  99     |                   fölhasználván ezen alkalmat a mistress arra, hogy miután
51840  II,  99     |                    mistress arra, hogy miután a teázás a már teljes számúra
51841  II,  99     |                    arra, hogy miután a teázás a már teljes számúra szaporodott
51842  II,  99     |                      fejében elkérje Ralphtól a még hiányzó kannát és cukortartót
51843  II,  99     |                   megjelenése után behozatott a kormos, vízzel színig töltött
51844  II,  99     |                  vízzel színig töltött üst, s a konyhában sürgölõdõ mistress
51845  II,  99     |           megjelenhetik, valamint gyújtsa meg a szeszt is.~A kékes, rózsaszín
51846  II,  99     |                      gyújtsa meg a szeszt is.~A kékes, rózsaszín szélû láng
51847  II,  99     |                    mindig ünnepélyes pillanat a teafõzés ezen tényleges
51848  II,  99     |                      családi kör, pattogó tûz a kandallóban, és kékes lángú
51849  II,  99     |                     az asztal közepén Tán még a paradicsomot is úgy képzelik,
51850  II,  99     |                      ti. Karkéknál) két férfi a pamlagon ült, Edith pedig
51851  II,  99     |                       üstre volt irányozva és a lángra, mert valljuk be,
51852  II,  99     |                 lángra, mert valljuk be, hogy a láng regényes elem, szerelmesek
51853  II,  99     |                    szegezte, ki némán süté le a magáét s amikor újra fölemelte,
51854  II,  99     |                      dobott oda martalékul.~- A Mari fátyla! - kiáltá Edith
51855  II,  99     |                       temettek mélyen, mélyen a megsemmisülésbe, - ahonnan
51856  II,  99     |                 nincsen föltámadás soha soha.~A láng még egyszer nagyot,
51857  II,  99     |                       levenni szemeiket arról a parányi hamuról: pedig hiszen
51858  II,  99     |                      pedig hiszen nedves volt a könnytõl mind a négy szem,
51859  II,  99     |                   nedves volt a könnytõl mind a négy szem, nem sokat lehetett
51860  II,  99     |                       ölelõ karoktól, az csak a szûzi szeméremnek és azon
51861  II,  99     |                       észrevétlenül fölszedte a sátorfát, kitért a jelenet
51862  II,  99     |                  fölszedte a sátorfát, kitért a jelenet elõl, melyet annyi
51863  II,  99     |                        hogy végignézze, mikor a hideg ajkakat elõször megcsókolják.
51864  II,  99     |                     megtermett gyümölcseiben: a diplomata vet, de nem arat.
51865  II,  99     |                       egyéb sem történt volna a világrend folyásában, mint
51866  II,  99     |                tudniillik valami égésszag van a szobában.~- Ön ugye nem
51867  II,  99     |                     zavarba.~- Elmaradt, mint a te utazásod! - dörmögé. -
51868  II,  99     |                   talpig jószívû fickó - mint a klubban nevezték -, mely
51869  II,  99     |                    lett és költõ egyszerre.~- A szerelem cudar önzõ dolog! -
51870  II,  99     |                       dolog! - dünnyögé midõn a társaságtól elszakadva fölfelé
51871  II,  99     |                  elszakadva fölfelé botorkált a lépcsõkön.~Ott fönt ágyában
51872  II,  99     |                     hölgy fog föl s alá járni a City fényes utcáin, szembenézve
51873  II,  99     |                    azonban mégis megnyugodott a történteken, mert hát mindezek
51874  II,  99     |                    miatt végre is nem esik ki a világ feneke, a világ ezentúl
51875  II,  99     |                       esik ki a világ feneke, a világ ezentúl is forogni
51876  II,  99     |                      forogni fog, mint eddig, a maga tengelye körül, s a
51877  II,  99     |                      a maga tengelye körül, s a brit földön holnaptól fogva
51878  II,  99     |                       csak akkor fog kezdõdni a nap, mikor Dick jónak látja
51879  II,  99     |                    jónak látja reggel behozni a teát.~
51880  II,  100    |                                               A LEGSZEBB~1880~Nem a Bartók
51881  II,  100    |                           A LEGSZEBB~1880~Nem a Bartók darabjáról van szó,
51882  II,  100    |                  darabjáról van szó, mely ezt a címet viseli, hanem a vidéki
51883  II,  100    |                     ezt a címet viseli, hanem a vidéki városok apró uralkodónõirõl,
51884  II,  100    |              uralkodónõirõl, kiket udvaruk és a közvélemény ruház föl ezzel
51885  II,  100    |                   közvélemény ruház föl ezzel a titulussal.~Hajdan minden
51886  II,  100    |                     öregasszony, s uralkodnak a fiatalok.~A szépség trónja
51887  II,  100    |                      s uralkodnak a fiatalok.~A szépség trónja biztos alapon
51888  II,  100    |                       nevezzük véletlenül így a legszebbet - letaszítsa
51889  II,  100    |                 mindenki maga szemével lát és a maga fejével gondolkozik.~
51890  II,  100    |                     maga fejével gondolkozik.~A legszebb leány (vagy ha
51891  II,  100    |                       háborítlanul élvezi azt a befolyást, amit a szépség
51892  II,  100    |                  élvezi azt a befolyást, amit a szépség nyújt. Az pedig
51893  II,  100    |                       megvetendõ befolyás.~Ha a sajtót nevezik a »hatodik
51894  II,  100    |                 befolyás.~Ha a sajtót nevezik a »hatodik nagyhatalomnak«,
51895  II,  100    |                   hatodik nagyhatalomnak«, én a magam részérõl szívesen
51896  II,  100    |                  részérõl szívesen engedem át a mellette való hetedik helyet
51897  II,  100    |                  mellette való hetedik helyet a szépségnek.~Elmondtam már
51898  II,  100    |                   hogy véleményem szerint még a keresztény vallást is csak
51899  II,  100    |                       egy szép szõke asszony: a Mária bús arca van beleszõve
51900  II,  100    |                  Mária bús arca van beleszõve a szent dogmákba. Enélkül
51901  II,  100    |                      szép asszony tart vissza a »sok«-tól.~De nemcsak a
51902  II,  100    |                       a »sok«-tól.~De nemcsak a vallás, hanem minden nagy
51903  II,  100    |                        Mikor H...th Elek volt a mi vármegyénkben a vicispán,
51904  II,  100    |                       volt a mi vármegyénkben a vicispán, hát még az akkori
51905  II,  100    |                  asszonynak udvarolt.~Lett is a nemes vármegyének haszna
51906  II,  100    |                      belõle. Mert amerre azok a szép asszonyok laktak, arra
51907  II,  100    |               országutakat csináltatott, hogy a négylovas hintaja vígan
51908  II,  100    |              négylovas hintaja vígan robogjon a székvárosból a szép asszony
51909  II,  100    |                       robogjon a székvárosból a szép asszony kastélyáig.
51910  II,  100    |                  szerette, nyíltan fölszólalt a nyers Harmos Péter a megyei
51911  II,  100    |               fölszólalt a nyers Harmos Péter a megyei karok és rendek elõtt:~»
51912  II,  100    |                    karok és rendek elõtt:~»Ha a tekintetes viceispán úrnak
51913  II,  100    |                   nekem nincsen is bizodalmam a közlekedés kijavítása iránt,
51914  II,  100    |                       is vala nékie elfogadni a vicekomesi officiumot.«~
51915  II,  100    |                     ház, sõt mint láttuk, még a jó országutak is szép asszonyok
51916  II,  100    |                      kedveért lettek. Még tán a szegedi rekonstrukció is -
51917  II,  100    |                    hogyan.~Nem is töröm rajta a fejemet. Kusza szálak azok,
51918  II,  100    |                  emberi érzelmeket összekötik a cselekedetekkel. Nehéz azokon
51919  II,  100    |                       azokon eligazodni, mert a török császár névaláírása
51920  II,  100    |                planéták, szabályszerûen, mint a csillagrendszerben. A természetben
51921  II,  100    |                    mint a csillagrendszerben. A természetben soha sincs
51922  II,  100    |                   természetben soha sincs ûr.~A »legszebb« nem mindig a
51923  II,  100    |                       A »legszebb« nem mindig a legszebb. Mert a szépség
51924  II,  100    |                       mindig a legszebb. Mert a szépség világában is megvan
51925  II,  100    |                   szépség világában is megvan a korrupció, mint a politikai
51926  II,  100    |                      megvan a korrupció, mint a politikai világban. Az ízlést
51927  II,  100    |                       arra nézve, hogy valaki a legszebbnek kiáltassék ki,
51928  II,  100    |                    több! - egy tudat az, mely a tekintélyesség súlyával
51929  II,  100    |                      nehezedik ránk: Andrássy a legnagyobb diplomata, Kossuth
51930  II,  100    |                 legnagyobb diplomata, Kossuth a legkitûnõbb lángelme, Jókai
51931  II,  100    |                   legkitûnõbb lángelme, Jókai a legnagyobb író... Ilonka
51932  II,  100    |                      legnagyobb író... Ilonka a legszebb leány.~Ez ellen
51933  II,  100    |                   ébred, hogy már õ is beadta a derekát.~Szeretem a közvélemény
51934  II,  100    |                    beadta a derekát.~Szeretem a közvélemény erejét megfigyelni
51935  II,  100    |                       aki megkóstolta egyszer a dicsõséget. A legédesebb
51936  II,  100    |             megkóstolta egyszer a dicsõséget. A legédesebb méreg az. Aki
51937  II,  100    |                sorvasztó szörnyû szomjuhozás.~A legszebb leány pedig térdig
51938  II,  100    |                     leány pedig térdig fürdik a dicsõségben. Rózsákra hajtja
51939  II,  100    |                 lábnyomán zöldebb, üdébb lesz a mezõk füve.~Virágillat a
51940  II,  100    |                      a mezõk füve.~Virágillat a lehelete, harmat hull a
51941  II,  100    |                       a lehelete, harmat hull a szemeibõl, melyek mintha
51942  II,  100    |                      szemeibõl, melyek mintha a mennybolt sötétjébõl volnának
51943  II,  100    |               lehozott két darab.~És mik azok a tejben úszó rózsák az arcon?
51944  II,  100    |                     rózsák az arcon? Ajándéka a természetnek? Inkább tán
51945  II,  100    |                       tán egy örök átok. Mint a Verhovay golyója, mely testében
51946  II,  100    |                        hogy õ kicsoda, hogy õ a nép szeszélyes vágyainak
51947  II,  100    |                     vágyainak szónoka, hogy õ a néptribun, e bûvös arcok,
51948  II,  100    |               néptribun, e bûvös arcok, miket a tükör készséggel megmutogat,
51949  II,  100    |             megmutogat, mindég figyelmeztetik a leányt, hogy õ a »legszebb«.~
51950  II,  100    |               figyelmeztetik a leányt, hogy õ a »legszebb«.~Ez a tudat viszi,
51951  II,  100    |                       hogy õ a »legszebb«.~Ez a tudat viszi, vezeti az élet
51952  II,  100    |                      élet tavaszán s elvezeti a boldogságtól, melyet az
51953  II,  100    |                    nem lehet föltalálni. Mert a dicsõség csalóka fény, mely
51954  II,  100    |                       támad, mocsarakba visz. A dicsõségnek édessége van,
51955  II,  100    |                      is. Az édesség múló kéj, a tövis tovább fáj.~A szépség
51956  II,  100    |                      kéj, a tövis tovább fáj.~A szépség ragyogása megnöveli
51957  II,  100    |                   szépség ragyogása megnöveli a hiúságot, s a hiúságnak
51958  II,  100    |                       megnöveli a hiúságot, s a hiúságnak udvara van a rossz
51959  II,  100    |                      s a hiúságnak udvara van a rossz tulajdonokból. Akinek
51960  II,  100    |                   rossz tulajdonokból. Akinek a dicsõségtõl el nem szédül
51961  II,  100    |                     dicsõségtõl el nem szédül a feje, az nagyon erõs lélek,
51962  II,  100    |                     nagyon erõs lélek, akinek a szépségtõl sem szédül el,
51963  II,  100    |                     szegedi, megmutattuk neki a sétányon a város »legszebb«-
51964  II,  100    |                   megmutattuk neki a sétányon a város »legszebb«-jét, egy
51965  II,  100    |                       álmodni tud.~- Tehát ez a »legszebb?« Szegény kicsike! -
51966  II,  100    |                    mondá anglius komolysággal a jeles államférfiú.~- Miért
51967  II,  100    |                          Mert mindig sajnálom a legszebbeket... mint akik
51968  II,  100    |                        Olyanok õk éppen, mint a fölkapott lángelmék, a nagy
51969  II,  100    |                   mint a fölkapott lángelmék, a nagy emberek. A nagyság
51970  II,  100    |                    lángelmék, a nagy emberek. A nagyság átkának ónsúlya
51971  II,  100    |                      hányan szeretnének lenni a legszebbek és leghíresebbek...~-
51972  II,  100    |                       leghíresebbek...~- Mert a pillék is a gyertya lángjának
51973  II,  100    |           leghíresebbek...~- Mert a pillék is a gyertya lángjának szeretnek
51974  II,  100    |                     szeretnek nekiröpülni. Ez a tragikum magva a pillékben.
51975  II,  100    |              nekiröpülni. Ez a tragikum magva a pillékben. Mert a gyertyaláng
51976  II,  100    |                       magva a pillékben. Mert a gyertyaláng megperzseli,
51977  II,  100    |              gyertyaláng megperzseli, elégeti a szárnyakat.~A szép leány
51978  II,  100    |            megperzseli, elégeti a szárnyakat.~A szép leány éppen mellettünk
51979  II,  100    |                       meghajlott kissé, amint a köszönést fogadta, mosolya,
51980  II,  100    |                       megjelent, megaranyozta a füveket, a fák leveleit,
51981  II,  100    |                       megaranyozta a füveket, a fák leveleit, a gyalogutat
51982  II,  100    |                      füveket, a fák leveleit, a gyalogutat és az angol követ
51983  II,  100    |                      ott lebegett egy darabig a pázsiton, majd fölcsattant
51984  II,  100    |                       majd fölcsattant ajkain a csengõ nevetés, hallottuk
51985  II,  100    |                     csengõ nevetés, hallottuk a távolból, és a füvek mintha
51986  II,  100    |                      hallottuk a távolból, és a füvek mintha mozogni kezdenének,
51987  II,  100    |                    mintha mozogni kezdenének, a madarak pedig visszafelelgettek
51988  II,  100    |               néptelen szögleteibõl.~- Ez hát a legszebb leány! - mondá
51989  II,  100    |                       legszebb leány! - mondá a követ -; üljünk le ide a
51990  II,  100    |                      a követ -; üljünk le ide a padra és várjuk meg, míg
51991  II,  100    |                      tudja, ha vajon õ lesz-e a legszebb - még holnap is?~
51992  II,  101    |                                     HOVA LETT A BOTOMRÓL A KORONA, ~A MONOGRAM
51993  II,  101    |                          HOVA LETT A BOTOMRÓL A KORONA, ~A MONOGRAM ÉS A
51994  II,  101    |                    LETT A BOTOMRÓL A KORONA, ~A MONOGRAM ÉS A PLÉH?~1880~
51995  II,  101    |                      A KORONA, ~A MONOGRAM ÉS A PLÉH?~1880~Az én tiszteletreméltó
51996  II,  101    |                     ezüst pánttal magyarosan, a tetejére rézsunt odaillesztette
51997  II,  101    |             odaillesztette az ötágú koronát s a korona alá pedig az M. K.
51998  II,  101    |            visszahozta; mert olyan szemes itt a rendőrség, hogy még tréfából
51999  II,  101    |                      sem mer lopni senki.~Hát a bot meg is volt, meg is
52000  II,  101    |                       egész mai napig - hanem a »bádogos munka« lefogyatkozott