bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

52001  II,  101    |                    róla egyenkint. Legelőször a címer jött le. Egy hónapig,
52002  II,  101    |                    kérdezte: »hova lett erről a botról a címer?«~Szívesen
52003  II,  101    |                      hova lett erről a botról a címer?«~Szívesen elmondtam
52004  II,  101    |                     de végre így is kifogytam a mondanivalóból.~Türelmem
52005  II,  101    |                     meggyűlöltem e kérdést és a reá adandó válaszokat. Később
52006  II,  101    |                   inkább láz fogott el, amint a koronáról kérdezősködtek.
52007  II,  101    |                     koronáról kérdezősködtek. A botot egy szögletbe szoktam
52008  II,  101    |                    szögletbe szoktam állítani a kávéházban, vagy ott, hol
52009  II,  101    |                  hanem örökké rajta tartottam a hiányos részén a tenyeremet;
52010  II,  101    |                    tartottam a hiányos részén a tenyeremet; de az ujjaimon
52011  II,  101    |                  keresztül is meglátták, hogy a korona nincs rajta.~Egyszer
52012  II,  101    |                 szívem dobogása halkabb lett.~A fiatalember forgatta. Nem
52013  II,  101    |               fiatalember forgatta. Nem tudta a szörnyeteg, mily szenvedéseknek
52014  II,  101    |             lélegzetet vettem. Letette szépen a botomat, anélkül, hogy szólt
52015  II,  101    |                       sem volt érdemes.~Mikor a Hatvani utcai lázadás volt
52016  II,  101    |                    Hatvani utcai lázadás volt a tavaszkor, egy jó barátom
52017  II,  101    |                        egy jó barátom elvitte a botomat Pestre, hogy ott
52018  II,  101    |                visszajött, már nem volt rajta a korona.~- Hova lett a korona
52019  II,  101    |                   rajta a korona.~- Hova lett a korona róla? - kérdezem,
52020  II,  101    |                 mintegy ösztönszerûleg érezve a jövõt, hogy mennyi bajom
52021  II,  101    |                   följebb.~- Kevés híja, hogy a bõrömbe nem került a te
52022  II,  101    |                     hogy a bõrömbe nem került a te kutyabõröd szimbóluma.
52023  II,  101    |                        Amint ott álltam ezzel a bottal a lázadó csõcselék
52024  II,  101    |                     ott álltam ezzel a bottal a lázadó csõcselék közt a »
52025  II,  101    |                       a lázadó csõcselék közt a »kaszinó« elõtt, egy blúzos
52026  II,  101    |                       aztán?~- Hát észrevette a koronát a boton s szomszédját
52027  II,  101    |                      Hát észrevette a koronát a boton s szomszédját meglökve
52028  II,  101    |                     agyon!« Ijedten húztam ki a bicskámat s a kabátom szárnya
52029  II,  101    |                       húztam ki a bicskámat s a kabátom szárnya alatt villámhirtelen
52030  II,  101    |                     klapnyit s nekihajítottam a kaszinó ablakának. Kénytelen
52031  II,  101    |               veszélyben.~Most tehát már csak a monogram díszlett ott egymásba
52032  II,  101    |                  Egy-két hónap múlva megszûnt a kérdezõsködés, vagy legalább
52033  II,  101    |                    legalább ritkult, s én már a nyugalom révébe reménykedtem
52034  II,  101    |                         katasztrófa történik.~A botomat este egy derék családnál
52035  II,  101    |                      családnál feledtem, ahol a házikisasszony névbetûi »
52036  II,  101    |                    monogram nélkül hozza haza a hordár.~Félájultan hörgém: »
52037  II,  101    |                      hörgém: »hova lett errõl a botról a monogram?«~Hát
52038  II,  101    |                      hova lett errõl a botról a monogram?«~Hát biz az nagyon
52039  II,  101    |                kisasszonynak, lefeszítette és a kendõk csücskébe belenyomkodja
52040  II,  101    |                   bosszankodjam. Ha kész lesz a dolgával, majd visszaküldi.~
52041  II,  101    |                visszaküldi.~Borzasztó volt ez a néhány nap. Minden elölrül
52042  II,  101    |                      elmagyaráztam, hova lett a korona, most azzal gyötörtek,
52043  II,  101    |                    azzal gyötörtek, hova lett a monogram.~Kerültem az embereket,
52044  II,  101    |                     napot! De nini, hova lett a botjáról a monogram?~Amíg
52045  II,  101    |                    nini, hova lett a botjáról a monogram?~Amíg lehetett,
52046  II,  101    |                      tetszett nekem, mindenki a botomra néz, s mindenki
52047  II,  101    |                      mindenki ajkán ott lebeg a kérdés: hova lett a monogram.
52048  II,  101    |                     lebeg a kérdés: hova lett a monogram. Az ablakokból
52049  II,  101    |                   üveges szemek tekintenek le a házak kéményeibõl, kapuk
52050  II,  101    |                       közül arra az öt lyukra a botomon, melyet a szögek
52051  II,  101    |                      lyukra a botomon, melyet a szögek vájtak oda. Nem mertem
52052  II,  101    |                      otthon ültem, unalmamban a szombati bankettre egy nagyon
52053  II,  101    |                     neki volt hegyezve, mikor a jobboldali szomszédom, Komjáthy
52054  II,  101    |                      vetette szemeit, - ahova a botom volt állítva.~Megzavarodtam.
52055  II,  101    |            Megzavarodtam. Egy szó nem sok, de a világért sem bírtam volna
52056  II,  101    |                   szemeim elõtt elhomályosult a világ, s reszketve ereszkedtem
52057  II,  101    |                 rögtön megszólít, - hova lett a monogram a botról?~Nem,
52058  II,  101    |                          hova lett a monogram a botról?~Nem, ezt nem állom
52059  II,  101    |                       tovább. Másnap elmentem a templomba az »úri misére«,
52060  II,  101    |                       mint annyi mások; én is a szép Ilonkát nézni. Most
52061  II,  101    |                      nyújtja felém egy póznán a csöngettyûs zacskót, - amibe
52062  II,  101    |               krajcárt sem. Szinte restelltem a dolgot, mikor egyszerre
52063  II,  101    |                        azon módon odavetettem a csöngettyûbe, hadd csináltasson
52064  II,  101    |                      tehát nem volt meg többé a bot, vagyis, hogy csak a
52065  II,  101    |                      a bot, vagyis, hogy csak a puszta meggyfavesszõ volt.
52066  II,  101    |                      botot vásárolva átmentem a népkertbe, minden szembe
52067  II,  101    |                       szembe jövõ ember azzal a kérdéssel gyilkolt: »nini,
52068  II,  101    |                  gyilkolt: »nini, hát hol van a régi botja?«~A dühtõl sziszegve
52069  II,  101    |                    hát hol van a régi botja?«~A dühtõl sziszegve és az elkeseredéstõl
52070  II,  101    |                  egész részletesen, hova lett a botomról a korona, a monogram
52071  II,  101    |             részletesen, hova lett a botomról a korona, a monogram és a
52072  II,  101    |                     lett a botomról a korona, a monogram és a pléh.~Innen
52073  II,  101    |                       a korona, a monogram és a pléh.~Innen majd elolvassa
52074  II,  102    |                                               A RÓZSÁK HERVADÁSA~1880~Flóra
52075  II,  102    |                       Flóra legszebb leányai: a rózsák, most voltak virulóban.
52076  II,  102    |                      voltak virulóban. Láttuk a pici teremtéseket, amint
52077  II,  102    |                      pici teremtéseket, amint a haragoszöld levelek között
52078  II,  102    |                    haragoszöld levelek között a rügy támadt - isten csókjától
52079  II,  102    |                  csókjától fogamzott talán -, a rügybõl bimbó lett, mely
52080  II,  102    |                 egyszerre szétnyitotta keblét a napsugár tüzétõl, a selyemlágy
52081  II,  102    |                    keblét a napsugár tüzétõl, a selyemlágy tündérszárnyacskák
52082  II,  102    |              szétereszkedtek s titkos rétegen a legszebb virág kelyhének
52083  II,  102    |                      harmatcsöppnek jutott az a boldogság, hogy lemossa
52084  II,  102    |                 boldogság, hogy lemossa róluk a nap porát, salakját.~Oh,
52085  II,  102    |                     hogy ilyen üde csöpp csak a Flóra leányainak jut s az
52086  II,  102    |                  lehet teljesen boldog senki. A tavasznak várni kellett
52087  II,  102    |                       tavasznak várni kellett a rózsákra: megkapta késõn.
52088  II,  102    |                     rózsákra: megkapta késõn. A nyár büszkélkedhetett velök:
52089  II,  102    |                      nagyon is láttuk, kivált a nõegyleti bazáron, hol hetven
52090  II,  102    |                     zöld lombok itt maradnak. A nyár teljes királyi pompájában
52091  II,  102    |                  útközben egyszerre elvesznek a legszebb ékszerei. Lehullanak
52092  II,  102    |                 legszebb ékszerei. Lehullanak a rózsák.~Rózsák hullása,
52093  II,  102    |                mulandóság sorvasztó lehelete!~A napsugár, mely megszerette,
52094  II,  102    |                        mely megszerette, mely a nyílásra csábította, melynek
52095  II,  102    |              megperzseli tüzes nyelvecskéivel a vágyó szirmok széleit, szél,
52096  II,  102    |                      ágaikon, s ketten végzik a gyilkos munkát. A szirmok
52097  II,  102    |                      végzik a gyilkos munkát. A szirmok elhullanak, a mulandóság
52098  II,  102    |                 munkát. A szirmok elhullanak, a mulandóság úgy tesz velök,
52099  II,  102    |                    belõle egy levelet. Elfogy a könyv, s nem marad ott,
52100  II,  102    |                  könyv, s nem marad ott, csak a rideg tábla, a rózsa zöld
52101  II,  102    |                      ott, csak a rideg tábla, a rózsa zöld tartója, a szár,
52102  II,  102    |                  tábla, a rózsa zöld tartója, a szár, s a száron a tövisek.~
52103  II,  102    |                       zöld tartója, a szár, s a száron a tövisek.~Letarolva
52104  II,  102    |                   tartója, a szár, s a száron a tövisek.~Letarolva a kert,
52105  II,  102    |                   száron a tövisek.~Letarolva a kert, mint piros kagylócskák
52106  II,  102    |                  piros kagylócskák elborítják a rózsaszirmok, még halálukban
52107  II,  102    |                      is széppé, költõivé téve a földet, mely nekik életet
52108  II,  102    |                      csakugyan le van gázolva a puha szõnyeg, a levelek,
52109  II,  102    |                       gázolva a puha szõnyeg, a levelek, mik a tõ nélkül
52110  II,  102    |                       szõnyeg, a levelek, mik a tõ nélkül is éltek még egy
52111  II,  102    |                darabig, rothadásba mentek át, a föld párája alulról rohasztotta-e
52112  II,  102    |                      fölülrõl, vagy egyik sem a kettõ közül, hanem hogy
52113  II,  102    |                    hanem hogy igazán eljöttek a fantáziák tündér kisasszonyai,
52114  II,  102    |                   kenték, õket pedig odaadták a földnek, harasztnak... sárnak...
52115  II,  102    |                    rózsák! Hiába keres másnap a pillangó. Nem talál meg
52116  II,  102    |                  többé. Habozva röpködi körül a helyet, a ravatalt... a
52117  II,  102    |                       röpködi körül a helyet, a ravatalt... a sírt.~Nem
52118  II,  102    |                       a helyet, a ravatalt... a sírt.~Nem vagytok sehol.~
52119  II,  102    |            gondolkodik: milyen rövid ideig él a rózsa!~Hát õ?~De azért a
52120  II,  102    |                      a rózsa!~Hát õ?~De azért a rózsa és pillangó mégis
52121  II,  102    |                       az idõ új embereket hoz a rózsáknak, de lassabban.~
52122  II,  102    |               embereket vinné el egyszerre, s a rózsákat hozná vissza lassan!!...~
52123  II,  102    |                       Igaz-e, jó Gül Baba, ki a budai mecsetben álmodol
52124  II,  103    |                                               A KIS SZEGEDI GERGELY~1880~
52125  II,  103    |                       Annak idején említették a lapok, hogy Kende Kanut
52126  II,  103    |                       végett. Tibor elnevezte a magáét Csongrádi Gyurkának,
52127  II,  103    |                    Csongrádi Gyurkának, mivel a »Csongrád« - nevû hajón
52128  II,  103    |                Csongrád« - nevû hajón találta a gyereket, Kende Kanut pedig,
52129  II,  103    |                  Szegedi Gergely« nevet adott a kis másfél éves porontynak.~
52130  II,  103    |                       másfél éves porontynak.~A kis Gergelynek se apját,
52131  II,  103    |                      minden azt mutatja, hogy a felsõvárosi áramlattal lett
52132  II,  103    |                       rajta, s vedlett sapka, a lábai mezítelenek voltak. -
52133  II,  103    |                       mindenbõl látszék, hogy a kis Gergely tisztességes
52134  II,  103    |                 szoktatva.~Kende megsimogatta a kis barna szemû porontyot,
52135  II,  103    |                      nem kerülnek szülei.~Míg a csónak tovább evezett, melyben
52136  II,  103    |                       tovább evezett, melyben a két Kende, Horváth Gyula
52137  II,  103    |                  Gyula és Verhovay ült, addig a gyereket letették a Hadsi
52138  II,  103    |                     addig a gyereket letették a Hadsi kapitány hajójára.~-
52139  II,  103    |                          Kapitány úr! - mondá a kormánybiztos - õrizze ezt
52140  II,  103    |                    kormánybiztos - õrizze ezt a kisfiút, míg visszajövök
52141  II,  103    |                kisfiút, míg visszajövök érte.~A kapitány õrizte is, ...
52142  II,  103    |                 kapitány õrizte is, ... hanem a sok dologban mégiscsak elfeledkezett
52143  II,  103    |                   veszi magát észre, ... hogy a gyereket ellopták.~Milyen
52144  II,  103    |                     eleget!~- Ki vitte el azt a gyereket! Nosza, legények,
52145  II,  103    |                   keressétek tüstént, mert az a kormánybiztosé.~Szerencsére
52146  II,  103    |                      s menni hagyták békében: a gyereklopásra nem volt hirdetve
52147  II,  103    |                  hirdetve statárium.~Gergelyt a jószívû kormánybiztos másnap
52148  II,  103    |                       garderobot. Az hozta el a vasúthoz is a gyereket,
52149  II,  103    |                     Az hozta el a vasúthoz is a gyereket, de bizony a cókmókja
52150  II,  103    |                      is a gyereket, de bizony a cókmókja igen kevés volt,
52151  II,  103    |                    túlságosan kurtán ütött ki a bevásárlás, mígnem Horváth
52152  II,  103    |                    Gyula megjegyzi:~»Nini, ez a gyerek úgy néz ki, mint
52153  II,  103    |             Megtapogatják s észreveszik, hogy a becsületes hajós hét darab
52154  II,  103    |                      kombinálgatták: magyar-e a gyerek, miféle állású emberek
52155  II,  103    |                       állású emberek lehettek a szülei, mert a fiúcska nem
52156  II,  103    |                       lehettek a szülei, mert a fiúcska nem tudott beszélni,
52157  II,  103    |                       nyájas bizalommal nézte a »bácsikat«, nem is gyanítva,
52158  II,  103    |                ingecskéjét s viszik le sietve a vagonból, ha azt mondja,
52159  II,  103    |                       nagy lett az öröm, mert a kis Gergely, amint kinézett
52160  II,  103    |                       Gergely, amint kinézett a vagon ablakán, egy tarka
52161  II,  103    |                megszólalt:~»Ku-ku-ku-kuty...«~A tisztelt képviselõ urak
52162  II,  103    |                       jobban megörültek ennek a félszónak, mintha három
52163  II,  103    |                     hogy magyar tejet szopott a fiú.~Ezenkívül még csak
52164  II,  103    |                       Másfél esztendeje annak a szomorú idõszaknak, ahogy
52165  II,  103    |                     szomorú idõszaknak, ahogy a kis Gergelyt Pestre vitte
52166  II,  103    |                  azóta sok dolog megváltozott a világon s a sok között a »
52167  II,  103    |                      megváltozott a világon s a sok között a »percsórai
52168  II,  103    |                      a világon s a sok között a »percsórai kérdés« is.~Kende
52169  II,  103    |                  hanem keresztelõre.~Megszûnt a percsórai társulat, s megszületett
52170  II,  103    |                       s megszületett helyette a »sövényházi-paphalmi«.~-
52171  II,  103    |                      hogy együtt vacsoráltunk a Prófétában -, mikor össze
52172  II,  103    |                      mikor össze nem vesztünk a jegyzõkönyvek aláírásánál.~
52173  II,  103    |              aláírásánál.~Látni kellett volna a rokonszenves öregurat, milyen
52174  II,  103    |                    pompásan intézhette el ezt a kérdést Szeged javára.~-
52175  II,  103    |                      Gyula mindjárt elkezdené a disputát, hogy de bizony
52176  II,  103    |                    érdem: õt ne átkozzák érte a szegediek, s aztán - úgy
52177  II,  103    |                    ennek az egész jó dolognak a rossz oldalait, hogy a jó
52178  II,  103    |               dolognak a rossz oldalait, hogy a jó Kende Kanutot még a kalabriás
52179  II,  103    |                   hogy a jó Kende Kanutot még a kalabriás csendes élvezete
52180  II,  103    |                    közben is folyton mardosná a lelkiismeret, hogy hátha
52181  II,  103    |                      követett el megint.~Mert a pártban Horváth Gyula azok
52182  II,  103    |                       vállal.~De ne turbáljuk a kis Gergely dolgát országos
52183  II,  103    |                   országos politikával - mert a vacsoránál csakhamar õreá
52184  II,  103    |              vacsoránál csakhamar õreá vittem a szót, s az õ életének piciny
52185  II,  103    |                     piciny epizódjai képezték a társalgást egész este.~-
52186  II,  103    |              társalgást egész este.~- Mi lett a kis Gergelybõl?~- Hát a
52187  II,  103    |                       a kis Gergelybõl?~- Hát a bizony most már a negyedik
52188  II,  103    |                         Hát a bizony most már a negyedik esztendõbe lépked,
52189  II,  103    |                      bírtam felfödözni, kinek a fia, mi a neve, milyen vallás
52190  II,  103    |                   felfödözni, kinek a fia, mi a neve, milyen vallás szerint
52191  II,  103    |                   szeretném, ha kitudódnék, s a felsõvárosi anyakönyvbõl
52192  II,  103    |                     is lehetne okoskodni - ha a papok ráérnének.~- Van-e
52193  II,  103    |                     Ez is valami kevés. Hátha a szomszédok visszaemlékeznének
52194  II,  103    |                visszaemlékeznének rá! mert ha a család el is, de az egész
52195  II,  103    |                   uramat?~- Gazdának - mondja a jó öregúr, s élénk fiatalemberes
52196  II,  103    |                     élénk fiatalemberes arcán a szeretet sugárzik, - magamnak
52197  II,  103    |                       olvasni, írni, kiviszem a birtokomra.~- De hátha beleszokik
52198  II,  103    |                       hátha beleszokik otthon a fényes szálláson az úri
52199  II,  103    |                  rosszul is bántak volna vele a cselédek. - Egy gépésznéhez
52200  II,  103    |                      papának nevezett sokáig. A gépészné aztán megmagyarázta
52201  II,  103    |                     valami homályos sejtés?~- A »ló« szón kívül semmi. Egyszer
52202  II,  103    |                   kívül semmi. Egyszer mégis. A Duna-partra vittük sétálni
52203  II,  103    |                    Duna-partra vittük sétálni a lányommal. Hát amint nyugodtan
52204  II,  103    |                kezeibe temetve hátat fordítva a partnak, futni kezd: »víz,
52205  II,  103    |                    idén tanult meg csak, s az a csodálatos, hogy dacára
52206  II,  103    |                       csodálatos, hogy dacára a gépész család jó kiejtésének,
52207  II,  103    |                 gépész család jó kiejtésének, a gyerek mégis a Szegedi Híradó
52208  II,  103    |                   kiejtésének, a gyerek mégis a Szegedi Híradó nyelvén beszél.~...
52209  II,  103    |              Mindnyájan mosolyogtunk, mialatt a »papabácsika« egész híven
52210  II,  103    |                       Gergely úr párbeszédeit a gépésznével.~»Hogy hínak,
52211  II,  103    |                       Eszel e húst?«~»Öszöm.«~A szegedi dialektust tehát
52212  II,  103    |                 dialektust tehát éppúgy, mint a palóc kiejtést, az anyatejjel
52213  II,  103    |                 csütörtökön. Minthogy azonban a vacsora elején három embert
52214  II,  103    |                      s itt beszéltem el nekik a kis Szegedi Gergely dolgát.~
52215  II,  104    |                                               A »KIS GAZEMBER«~1880~Rajz~
52216  II,  104    |                       KIS GAZEMBER«~1880~Rajz~A kis »hitvány«, a kis »nyomorult«!
52217  II,  104    |                    1880~Rajz~A kis »hitvány«, a kis »nyomorult«! Hát õ is
52218  II,  104    |                       újszegedi parkban, vagy a Hungáriában, amint megáll
52219  II,  104    |               rózsabimbók kandikálnak ki, míg a másik kezében egy-két nagyobb
52220  II,  104    |                       Amilyen üdék, mosolygók a »kis hitvány« virágai, éppen
52221  II,  104    |                    valami homályos fény, minõ a kocsonyáé, s ezen az arcon
52222  II,  104    |                  melankolikus bánat ömlik el.~A hitvány nem jár fényes öltözetben,
52223  II,  104    |                     van rajta, mely valamikor a forradalom elõtt lehetett
52224  II,  104    |                   híres dandy viselte egykor, a kabát hajdani színét már
52225  II,  104    |                     színû és alakú foltokkal. A kis nyomorult összes élettörténete
52226  II,  104    |                       rajta van e kabáton. Az a nagy szakadás a hóna alatt
52227  II,  104    |                   kabáton. Az a nagy szakadás a hóna alatt onnan datálódik,
52228  II,  104    |                   újszegedi hídon kiszóródtak a virágai, s lemászott értük,
52229  II,  104    |                    értük, mert egy-két csokor a Tiszába esett a hasadékokon
52230  II,  104    |                egy-két csokor a Tiszába esett a hasadékokon keresztül.~Fürge
52231  II,  104    |            megkeserülte. Nem, õ nem született a játékra, õ a nyomorúságra
52232  II,  104    |                    nem született a játékra, õ a nyomorúságra született.~
52233  II,  104    |                  puszták költészete nyomja le a csecsemõ szempilláit.~Mikor
52234  II,  104    |                    volt színtelen ajkai körül a fáradt, fájdalmas mosolygás,
52235  II,  104    |                     lapos homlokán ott voltak a redõk. Redõk a gyermekarcon!
52236  II,  104    |                     ott voltak a redõk. Redõk a gyermekarcon! Penész a rózsabimbón...~
52237  II,  104    |                  Redõk a gyermekarcon! Penész a rózsabimbón...~Mikor megtanult
52238  II,  104    |                    járni, - az elsõ lépése is a nyomor felé volt. Annak
52239  II,  104    |                       nyomor felé volt. Annak a gyermeke õ. Hát csak az
52240  II,  104    |                       napi bajait, mint ahogy a többi kisfiúkkal teszik,
52241  II,  104    |                     kezökkel nem simítják meg a »kis nyomorult« arcát, mindössze
52242  II,  104    |                       nappal. - Oh, hogy ezek a cipók csak kísértetek õnála
52243  II,  104    |                        Mindennap bevár reggel a küszöbömön, mikor kelek.~»
52244  II,  104    |                       hitvány?«~Némán mutatja a kosarat.~»Ejnye, gazember,
52245  II,  104    |            szomorkásan tekint végig õ maga is a satnya, hervadó bimbókon:
52246  II,  104    |                       ilyenkor nagy gavallér »a hitvány«, letaroljuk az
52247  II,  104    |                  összes aznap nyitott rózsák.~A »nyomorult« kevélyen sétál
52248  II,  104    |                  kevélyen sétál üres kosárral a többi virágárus gyerek és
52249  II,  104    |               általánosan fiúgyerekek árulják a virágot.~De ezek között
52250  II,  104    |                      között csakugyan legelsõ a »hitvány«. Szó ami szó,
52251  II,  104    |                         Szó ami szó, neki van a legnagyobb népszerûsége,
52252  II,  104    |                      legnagyobb népszerûsége, a legjobb üzleti arca. Próbálják
52253  II,  104    |                   arca. Próbálják is utánozni a többiek azt az utolérhetetlen
52254  II,  104    |                   magad, »nyomorult«! Te vagy a legnagyobb virágcsiszár
52255  II,  104    |                 rózsabimbó, annyi hatos terem a kertetekben reggelenként!...~
52256  II,  104    |                        gazember«! hiszen ezek a többiek mind csak kontárok.
52257  II,  104    |                   többiek mind csak kontárok. A Máriás Gazsinak fogalma
52258  II,  104    |                 Máriás Gazsinak fogalma sincs a virágokhoz, se a »nagyságos
52259  II,  104    |                fogalma sincs a virágokhoz, se a »nagyságos urak« ízléséhez,
52260  II,  104    |                    nagyságos urak« ízléséhez, a tearózsát nem különbözteti
52261  II,  104    |               tearózsát nem különbözteti meg, a duplát nem tudja fölismerni
52262  II,  104    |                   duplát nem tudja fölismerni a szimplától, a Köhögõs Misi
52263  II,  104    |                      fölismerni a szimplától, a Köhögõs Misi pedig a száját
52264  II,  104    |              szimplától, a Köhögõs Misi pedig a száját sem meri kitátni,
52265  II,  104    |                       kereslet. Zsup Ferkónak a kosár sem áll a keze ügyében,
52266  II,  104    |                      Ferkónak a kosár sem áll a keze ügyében, s ríva fakad,
52267  II,  104    |                     ügyében, s ríva fakad, ha a »drót« elromlik a csokor
52268  II,  104    |                   fakad, ha a »drót« elromlik a csokor alatt. Egyszóval
52269  II,  104    |                     ne mér egy levendulaágat. A kis nyomorult úgy kimagasodik
52270  II,  104    |                       is s az aztán bõven van a »Hitvány«-ban, ki fõbenjáró
52271  II,  104    |                  sokszor vesszük meg tõle úgy a csokrot, hogy adja a legszebb
52272  II,  104    |                      úgy a csokrot, hogy adja a legszebb asszonynak a saját
52273  II,  104    |                    adja a legszebb asszonynak a saját ízlése szerint.~S
52274  II,  104    |                       saját ízlése szerint.~S a kis nyomorult mindig eltalálja.
52275  II,  104    |                     eltalálja. Mert jól tudja a selma, kinek ki tetszik.~
52276  II,  104    |                     Egyszer azonban rászedett a gazember. A nõegyleti bálon
52277  II,  104    |                 azonban rászedett a gazember. A nõegyleti bálon nyertem
52278  II,  104    |                     válasszon ki valakit, kit a legszebbnek talál s adja
52279  II,  104    |                   sokáig kereste, sorba nézte a kisasszonyokat, meg-megállt
52280  II,  104    |                      látom lopva félresuhanni a körönd rekesztékén kívül
52281  II,  104    |                      körönd rekesztékén kívül a bokrok közé, honnan három
52282  II,  104    |                   vágyón, hogy táncolnak benn a selymes ruhákba öltözött
52283  II,  104    |                    ruhákba öltözött tündérek.~A három parasztlányka között
52284  II,  104    |                    három parasztlányka között a középsõ volt a legvéznább.
52285  II,  104    |           parasztlányka között a középsõ volt a legvéznább. Finom metszésû,
52286  II,  104    |                      égõ szemekkel, melyekben a gyermeki ártatlanság glóriája
52287  II,  104    |                     glóriája ragyogott. Ennek a kis ötéves lánykának adta
52288  II,  104    |                     ötéves lánykának adta oda a cukordobozt a mi Hitványunk.~»
52289  II,  104    |              lánykának adta oda a cukordobozt a mi Hitványunk.~»Hoho, te
52290  II,  104    |                 világcsaló! Hát kinek adod te a cukrokat?«~»Annak ott ni« -
52291  II,  104    |                         Annak ott ni« - mondá a »hitvány«, öklével mutatva
52292  II,  104    |                     hitvány«, öklével mutatva a lányka felé, ki úgy kipirult
52293  II,  104    |                  lányka felé, ki úgy kipirult a doboz kincsei láttán a boldogságtól,
52294  II,  104    |               kipirult a doboz kincsei láttán a boldogságtól, hogy akár
52295  II,  104    |                 beillett volna kis fejecskéje a »nyomorult« kosarába feslõ
52296  II,  104    |                     az, te gazember?«~»Hát az a legszebb« - felelé durcásan
52297  II,  104    |                    Lábai csak úgy csamcsogtak a puha, sáros talajban.~De
52298  II,  104    |                       termett Máriás Gazsi és a mamlasz Köhögõs Misi. Azok
52299  II,  104    |                      Azok árulták el, hogy az a kislány a hitvány kis testvérkéje.
52300  II,  104    |                 árulták el, hogy az a kislány a hitvány kis testvérkéje.
52301  II,  104    |                  fényes Szegednek fog árulni: a mai erkölcsös nemzedéknek
52302  II,  104    |                 erkölcsös nemzedéknek elég jó a mi derék »hitvány«, »nyomorult« »
52303  II,  105    |                                   EGY JELENET A VÉSZ NAPJAIBÓL~1880~Mindenki
52304  II,  105    |                       midőn - mentés idejében a kormánybiztosság ott székelt
52305  II,  105    |                  kormánybiztosság ott székelt a Tisza-parton, a gőzhajózási
52306  II,  105    |                       székelt a Tisza-parton, a gőzhajózási társulat irodájában.
52307  II,  105    |              gőzhajózási társulat irodájában. A káosz első napjai voltak
52308  II,  105    |                      első napjai voltak ezek. A kormánykörök az öreg Lukács
52309  II,  105    |                       hitték, lázongás tör ki a sok nyomorra jutott ember
52310  II,  105    |              elvesztették, el fogják veszteni a türelmet is, az eszüket
52311  II,  105    |                     lesz valamennyire bizalma a népnek.~És az jó intézkedés
52312  II,  105    |                    kerülete ez, és úgysem kap a kormánybiztosságáért semmi
52313  II,  105    |                    tekintélye bizalmat öntött a népbe, s hihetőleg sok kellemetlenségnek,
52314  II,  105    |                   uraknak és elég mulatságuk. A jó Kállay Ödönnek csak dolga
52315  II,  105    |                   irodában, s csinálta köztük a rendet. S a rendcsinálás
52316  II,  105    |                   csinálta köztük a rendet. S a rendcsinálás fogalmával
52317  II,  105    |                   Bezzeg lõn nagy izgatottság a csillagos gallérok között.
52318  II,  105    |                    csillagos gallérok között. A dolognak gyorsan híre ment,
52319  II,  105    |                 dolognak gyorsan híre ment, s a tábornok, ki a szabad Tiszán
52320  II,  105    |                   híre ment, s a tábornok, ki a szabad Tiszán a hajón tartózkodék,
52321  II,  105    |                  tábornok, ki a szabad Tiszán a hajón tartózkodék, nagyon
52322  II,  105    |                    tanácskozásra gyûjté össze a hajóra a tisztikart. - Mindenekelõtt
52323  II,  105    |           tanácskozásra gyûjté össze a hajóra a tisztikart. - Mindenekelõtt
52324  II,  105    |                      Mindenekelõtt is kiadván a rendeletet, hogy a katonaság
52325  II,  105    |                    kiadván a rendeletet, hogy a katonaság minden segítséget
52326  II,  105    |               segítséget megtagad egyelõre, s a kormánybiztos parancsainak
52327  II,  105    |                       ügy nem lesz elintézve.~A képviselõk váltig könyörögtek
52328  II,  105    |                      hogy tegye jóvá valahogy a tisztikaron elkövetett sértést,
52329  II,  105    |                   õket valami úton-módon, nem a »férfiúi virtus« napjai
52330  II,  105    |                    virtus« napjai ezek, hanem a könyörületé. Most csak a
52331  II,  105    |                      a könyörületé. Most csak a szegény szegediekrõl lehet
52332  II,  105    |                  akiknek vissza kell szerezni a katonai támogatást.~Az agg
52333  II,  105    |                      õt, majd rendet csinál õ a katonaság között.~De bizony
52334  II,  105    |                titokban keresztülvitte.~Midõn a hajón javában tanácskozának
52335  II,  105    |                   hajón javában tanácskozának a katonatisztek a teendõk
52336  II,  105    |                 tanácskozának a katonatisztek a teendõk fölött, s már éppen
52337  II,  105    |                   teendõk fölött, s már éppen a királyhoz menesztendõ panaszsürgönyt
52338  II,  105    |                       megjelent Horváth Gyula a födélzeten, s kijelenté,
52339  II,  105    |                 födélzeten, s kijelenté, hogy a tábornokkal kíván beszélni.~-
52340  II,  105    |           Rendelkezésére állok, uram! - mondá a tábornok elõlépve.~- Én
52341  II,  105    |                    képviselõ vagyok - szólott a jött -, s azért jöttem,
52342  II,  105    |                   jöttem, hogy Kállay Ödön és a magam nevében bocsánatot
52343  II,  105    |                      az elkövetett sértésért.~A tábornok homloka haragosan
52344  II,  105    |                       tehetjük, képviselõ úr! a nyilvánosan elkövetett sértés
52345  II,  105    |                 sokkal fontosabb dolgunk van, a halottakat temetni, az élõket
52346  II,  105    |                  megmenteni? Önök megtagadták a katonai segélyt. De ki szenved
52347  II,  105    |                       bizonyára nem. Hanem ez a szegény város, melyet az
52348  II,  105    |                     akarom, hogy tegyük félre a haragot addig, míg a baj
52349  II,  105    |                    félre a haragot addig, míg a baj elmúlik. Akkor aztán
52350  II,  105    |                          Minden késõ - mondja a tábornok, kissé engesztelõbb
52351  II,  105    |             engesztelõbb arccal -, már megvan a sürgöny a kabinetirodába.
52352  II,  105    |                          már megvan a sürgöny a kabinetirodába. Be fogjuk
52353  II,  105    |                     látta, hogy nem boldogul, a végeszközökhöz nyúlt, s
52354  II,  105    |                 cinikus logikáját.~- Minek az a telegram õfelségéhez? Nem
52355  II,  105    |                   õfelsége, nincs rá hatalma, a parlament tagjai vagyunk -
52356  II,  105    |                      mond ön valamit - mondja a tábornok, a logika ereje
52357  II,  105    |                  valamit - mondja a tábornok, a logika ereje által mosolyra
52358  II,  105    |                   tehát, uram. Nem küldjük el a sürgönyt, engedelmeskedni
52359  II,  105    |                        mégis ráncbaszedtem én a katonaságot, két hét kell
52360  II,  105    |                      egész ármádiába behoznám a rendet.~Ezzel a hittel is
52361  II,  105    |                      behoznám a rendet.~Ezzel a hittel is halt meg a jó
52362  II,  105    |                    Ezzel a hittel is halt meg a jó öregúr, áldja meg az
52363  II,  105    |                    öregúr, áldja meg az isten a haló porában.~
52364  II,  106    |                                               A MAKÓI TÁVGYALOGLÁS~1880~
52365  II,  106    |                    járjon gyalog«, megfordult a világ csikorgó kereke, s
52366  II,  106    |                   nagyobb virtus már manapság a lúval versenyezni, mint
52367  II,  106    |           cselekedetekben elõzni meg egyiknek a másikat.~Sport, meg sport!
52368  II,  106    |                      édes apám fiatal korában a fejekben volt értékes, az
52369  II,  106    |                 szállott, onnan mutogatja azt a gyenge matériával oltott
52370  II,  106    |                  Párizsból, ide, hol hajdanta a talyigás embert, a »tragacsost«
52371  II,  106    |                   hajdanta a talyigás embert, a »tragacsost« kinevették,
52372  II,  106    |                       tragacsost« kinevették, a kutyák megugatták, hollók,
52373  II,  106    |                       pedig bankettet ad neki a megromlott generáció.~Szekrényesi
52374  II,  106    |                    generáció.~Szekrényesi meg a Balatont úszta át. Órákon
52375  II,  106    |                       körösztül ott lubickolt a nyomorult vízben, s mégsem
52376  II,  106    |                szalajtsa meg az egész világot a hivalkodó divat, meg a cafrangos
52377  II,  106    |                világot a hivalkodó divat, meg a cafrangos civilizáció, de
52378  II,  106    |                      ide teremtette.~Ki azzal a pennával most, János, ha
52379  II,  106    |                       s csördíts közéje annak a sok vékony lábikrájú magyarnak,
52380  II,  106    |                  magyarnak, kiknek olyan nagy a mehetnékjük, hogy üresen
52381  II,  106    |                       ballagtatják maguk után a fürhéces szekereket, s õk
52382  II,  106    |                     jó cimborám beszéli, hogy a város lovai meglátván az
52383  II,  106    |                       mély gondolkodóba estek a fölött, lovak-e õk csakugyan, -
52384  II,  106    |                    hát tudom, hogy honnan fúj a szél. Mind a königräczi
52385  II,  106    |                       honnan fúj a szél. Mind a königräczi csata ennek az
52386  II,  106    |                      ember, hogy õneki vannak a világon a legjobb lábai.~
52387  II,  106    |                   hogy õneki vannak a világon a legjobb lábai.~Ez a lábak
52388  II,  106    |                   világon a legjobb lábai.~Ez a lábak korszaka!~Én uram
52389  II,  106    |                      Én uram teremtõm! Valaha a magyar úri ember csupáncsak
52390  II,  106    |             csupáncsak egyedül arra használta a lábát, hogy a sarkantyús
52391  II,  106    |                       használta a lábát, hogy a sarkantyús kordován csizmát
52392  II,  106    |                  aztán legyen mivel elaprózni a csárdást s megrúgni a Kata
52393  II,  106    |               elaprózni a csárdást s megrúgni a Kata szolgálót vagy a »Kullancs«
52394  II,  106    |                megrúgni a Kata szolgálót vagy a »Kullancs« agarat, ha nem
52395  II,  106    |             engedelmesködnék.~De nem így ezek a fiúk! Kilencen indultak
52396  II,  106    |                  vergõdött össze, s integette a végbúcsút, mintha a harcba
52397  II,  106    |                 integette a végbúcsút, mintha a harcba menõ hõsöket üdvözölné
52398  II,  106    |                 hídfõnél.~Oszténg megindultak a jóslatok, az egyik aszongya:
52399  II,  106    |                  aszongya: X fog gyõzni, mert a már baka volt és ki van
52400  II,  106    |                       volt és ki van próbálva a lába, a másik aszongya:
52401  II,  106    |                       ki van próbálva a lába, a másik aszongya: Y fog gyõzni,
52402  II,  106    |                  aszongya: Y fog gyõzni, mert a még nem volt baka és nincs
52403  II,  106    |                   volt baka és nincs elrontva a lába.~Melyik oszt a helyesebb
52404  II,  106    |                  elrontva a lába.~Melyik oszt a helyesebb kombináció?~Fölharsant
52405  II,  106    |                        por utánuk, ezeket már a forgószél sem állítja meg
52406  II,  106    |                      városáig, ahol kiosztják a prémiumot, az ezüstkelyhet (
52407  II,  106    |                     az aranymedaliont, akiben a szeretõje haját szokta tartani
52408  II,  106    |                      magam legjobban szeretem a markomban tartani a Katám
52409  II,  106    |                  szeretem a markomban tartani a Katám haját.)~Hogy ím elmenének,
52410  II,  106    |                     elmenének, elgondolkoztam a világ folyásán, s eszembe
52411  II,  106    |                    folyásán, s eszembe jutott a palóc újságíró cimborám
52412  II,  106    |                újságíró cimborám mesebeszédje a hajdani fullajtárokról,
52413  II,  106    |                fullajtárokról, kiket régenten a felsõmagyarországi urak
52414  II,  106    |                    kengyelfutóknak, s az erre a hivatalra szánt jobbágy-gyerekeknek
52415  II,  106    |     jobbágy-gyerekeknek idejekorán kivágatták a lábszárukból a vastagabb
52416  II,  106    |                     kivágatták a lábszárukból a vastagabb inakat, úgyhogy
52417  II,  106    |                        olyan lábuk lett, mint a zergéé.~Egy ilyent ösmert
52418  II,  106    |                 zergéé.~Egy ilyent ösmert még a palóc kollegám, ha ugyan
52419  II,  106    |                   kollegám, ha ugyan el lehet a szavát hinni; - Majgónak
52420  II,  106    |                    oda tartok. Üljön föl kend a kocsira, elviszem.~- Nem
52421  II,  106    |                   öreg -, mert nagyon sietek. A patikában van dolgom.~Aminthogy
52422  II,  106    |                      igaza is volt, mert mire a palóc kollegám beért, addig
52423  II,  106    |                       nem vallottuk volna azt a szégyent, hogy a makói ember
52424  II,  106    |                    volna azt a szégyent, hogy a makói ember három minitummal
52425  II,  106    |                     három minitummal sebesebb a szegedinél, - pedig még
52426  II,  106    |                       sem kapott érte.~Ha már a makói ember ilyen, hát még
52427  II,  106    |                    még milyen gyors lehet ott a lú?!~Röstellem a dolgot,
52428  II,  106    |                    lehet ott a lú?!~Röstellem a dolgot, de nem tehetek róla.
52429  II,  106    |                    tehetek róla. Sajnálom, ha a jó szittyavér így alul kerekedik, -
52430  II,  106    |               kerekedik, - de legjobban mégis a vallásos kegyeletem és érzelmeim
52431  II,  106    |              érzelmeim vannak megsértve, mert a buzgó radnai búcsúsok, kik
52432  II,  106    |                     kik útközben találkozának a vörösinges távgyaloglókkal,
52433  II,  106    |                  beszélték itt Szegeden, hogy a tizenkét apostol megjelent
52434  II,  106    |                 megjelent elõttük, azon módon a bibliai ruhájában, de olyan
52435  II,  106    |                alkalmasint Jeruzsálembe, hogy a jámbor búcsúsok - szentül
52436  II,  106    |                       hitték, magukkal viszik a Jézus Krisztust, minélfogva
52437  II,  106    |               bíró-gazda, hogy meg ne lássák: a szûre ujjába dugta.~
52438  II,  107    |                       AZ ÖRÖKÖS VŐLEGÉNY~1880~A budapesti lakásváltoztatás
52439  II,  107    |                   minden esztendõben megírják a tárcarovatokban százféleképpen.
52440  II,  107    |                       hinné az ember, hogy ez a jövõ nemzedék elrettentésére
52441  II,  107    |                    fog is hurcolkodni örökké. A változtatási vágy benne
52442  II,  107    |                     Egyszer Budapestre mentem a bátyámmal, hogy ott töltsük
52443  II,  107    |                       ott töltsük mulatságból a húsvéti ünnepeket, midõn
52444  II,  107    |                Csoltóra sietett jól eltölteni a húsvéti ünnepeket.~Ez volt
52445  II,  107    |                       unatkozás s keresgélése a szórakozásoknak, de sohasem
52446  II,  107    |                 esztendeje kóvályog bennem ez a gondolat, most merem csak
52447  II,  107    |                      merem csak kimondani itt a »hét történetében«. Igenis,
52448  II,  107    |                    hét történetében«. Igenis, a »hét történetét« szoktam
52449  II,  107    |                      rovatban - ezért kezdtem a hurcolkodásokon, amik Szegeden
52450  II,  107    |                      amik Szegeden is uralják a novemberi elsõ négy-öt napot;
52451  II,  107    |                     és annyi költséggel, mint a fõvárosban, de azért mégsem
52452  II,  107    |                megrakott szekerek döcögnek, s a kapuk alatt igazi keresztezése
52453  II,  107    |                      pillantásokkal méregetné a beköltözött család holmiját,
52454  II,  107    |                   abból kívánva következtetni a jövendõbeli lakók egyéni
52455  II,  107    |                       mi bosszanthatná. Hanem a kiscica, amit a nagyobbik
52456  II,  107    |          bosszanthatná. Hanem a kiscica, amit a nagyobbik lányka az ölébe
52457  II,  107    |                     lányka az ölébe hozott át a régi szállásról, meg a kis »
52458  II,  107    |                     át a régi szállásról, meg a kis »cukri« kutya, amit
52459  II,  107    |                     madzagra kötve terelt ide a Pista gyerek, azoknak bezzeg
52460  II,  107    |                   azoknak bezzeg rosszul esik a lakásváltoztatás.~Szomorúan
52461  II,  107    |                Szomorúan õdöngnek az udvaron, a törzsökös házbeli kutyák
52462  II,  107    |            pillantásokkal méregetik õket, sõt a kis cukrira még a fogát
52463  II,  107    |                   õket, sõt a kis cukrira még a fogát is rávicsorította
52464  II,  107    |                       fogát is rávicsorította a garádics ajtó melletti lakosztály
52465  II,  107    |               tulajdonosának nagy szelindeke.~A gyerekek is idegenek eleinte,
52466  II,  107    |                       szétnéznek, megbámulják a közös tyúkketrecet, ha egy-egy
52467  II,  107    |                    udvaron, örömre gyulladnak a csinos állatka láttán, de
52468  II,  107    |                       otthonban és környékén, a pajtásságot nélkülözniök
52469  II,  107    |                   kell. No, de nem tart soká. A gyereknép könnyen ösmerkedik.
52470  II,  107    |                 egyszerre boldogok lesznek, s a lakásváltoztatás kellemetlenségeibõl
52471  II,  107    |                       De tán messze is tértem a fölvett címtõl az »örökös
52472  II,  107    |                       más, mint Zsiga. Igenis a Zsiga sógor, aki huszonkét
52473  II,  107    |                       két hét múlva megtartom a lakodalmat«.~A legelsõ menyasszonyai
52474  II,  107    |                      megtartom a lakodalmat«.~A legelsõ menyasszonyai már
52475  II,  107    |                   vagy pedig õk hagyták el õt a halasztgatások miatt.~Voltak
52476  II,  107    |                     szépek, jók, gazdagok, de a vége mindig az lett, hogy
52477  II,  107    |                      esküvõ elõtt »összement« a parti.~Mi volt az oka, élõ
52478  II,  107    |                     nem titkolódzó ember. Ami a szívében, az a nyelvén,
52479  II,  107    |                     ember. Ami a szívében, az a nyelvén, hanem csak akkor
52480  II,  107    |                      bõbeszédûsége viszi mint a fékvesztett paripa tüskön,
52481  II,  107    |                        Legyetek olyanok, mint a csiga.« Az asszonyok ezt
52482  II,  107    |             mindenüket magukon hordják - mint a csiga, Kant meg alkalmasint
52483  II,  107    |                      úgy értette, hogy mindig a hajlékukban legyenek - mint
52484  II,  107    |                   hajlékukban legyenek - mint a csiga.~Megint egy pohár
52485  II,  107    |                      pohár következik.~- Hja, a derék csigák! Olvastátok
52486  II,  107    |                      derék csigák! Olvastátok a regényüket Jókaitól? Valóságos
52487  II,  107    |                     eszmetársítás görbe útján a kitûzött céltól, s ahelyett
52488  II,  107    |                   feje fáradtan hanyatlik alá a vendéglõ asztalára, s egy
52489  II,  107    |                 Szegeden, ahova két hét múlva a menyecskét elhelyezi, -
52490  II,  107    |                   volt még eddig ínyére: ahol a szobák megfeleltek ízlésének,
52491  II,  107    |                  ablakok voltak rosszak, vagy a kályhák füstöltek, vagy
52492  II,  107    |                    megírta, két hét szükséges a szállás rendbeszedésére.
52493  II,  107    |                      alkalmas szállást. Mikor a hivatalba megy reggelenkint,
52494  II,  107    |                      nincs, egykedvûen ballag a másik kapuhoz, ha van, megnézi
52495  II,  107    |                      kapuhoz, ha van, megnézi a helyiséget s morogva jön
52496  II,  107    |                   agglegény, s az is lesz már a koporsóig. Ahol végre talál
52497  II,  107    |                      többé lehetetlenség ezen a világon sem. Ha az új házak
52498  II,  108    |                                               A FEKETE HAJ, MEG A SZŐKE~
52499  II,  108    |                             A FEKETE HAJ, MEG A SZŐKE~1880~Tegnap éjféltájban
52500  II,  108    |                      egy biztosi tanácsostól. A lámpák már csak imitt-amott