bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

56501  II,  135    |                     ment? - kérdi megdöbbenve a férj...~- Hja, azt nem lehet
56502  II,  135    |                     lehetett volna választani a pótválasztáson is.~
56503  II,  136    |                                               A SZŐLŐ~1881~Nem célzásképp
56504  II,  136    |                      Nem célzásképp mondom el a bájos történetet a szõlõfürtrõl.
56505  II,  136    |                  mondom el a bájos történetet a szõlõfürtrõl. Átteszem prózába
56506  II,  136    |                szõlõfürtrõl. Átteszem prózába a tiszta szín-poézist, mely
56507  II,  136    |                     engem. Pedig beszélhetnék a szõlõrõl célzásképp is,
56508  II,  136    |                    meg akarnám köszönni annak a szíves fogadtatásnak a fölösleges
56509  II,  136    |                  annak a szíves fogadtatásnak a fölösleges részét, amelyben
56510  II,  136    |                     Szegeden.~Örömmel tölt el a tudat, ha meggondolom, hogy
56511  II,  136    |                    olyan lesz egykor, mint ez a város, mert a demokrácia
56512  II,  136    |                 egykor, mint ez a város, mert a demokrácia fogadtatása ez,
56513  II,  136    |             koszorúkat sem szereztem, nemhogy a nemzetnek, de magamnak sem.
56514  II,  136    |                     sem. Nem is csinálták ezt a fogadtatást úgy, hogy összebeszéltek
56515  II,  136    |               arisztokrácia kevély volt, csak a nagy érdemek elõtt hajolt
56516  II,  136    |                     érdemek elõtt hajolt meg.~A demokrácia okos és a becsületes
56517  II,  136    |                     meg.~A demokrácia okos és a becsületes törekvéseknek
56518  II,  136    |                    Szeretettel szívom magamba a port utcáikon, mely ellankasztja
56519  II,  136    |                      az idegent, irigylem még a békákat is a népkerti tóban,
56520  II,  136    |                     irigylem még a békákat is a népkerti tóban, hogy itt
56521  II,  136    |                   lakhatnak. Zöldebbnek látom a füvet, amely itt nõtt, és
56522  II,  136    |                     rózsaszínû ruhába öltözik a felhõ, ha erre jár...~Én
56523  II,  136    |                   Hanem azért ide tartozik ez a történet a szõlõrül. Okos
56524  II,  136    |                    ide tartozik ez a történet a szõlõrül. Okos ember majd
56525  II,  136    |                       egy foltozott derékalj. A család, mely ott zokogott
56526  II,  136    |                      az ágynál, rongyos volt. A szoba szegényes, rideg.
56527  II,  136    |                       orvosságos üveg állott, a széken egy pápaszemes úriember
56528  II,  136    |                      pápaszemes úriember ült, a doktor. Más szék nem volt.
56529  II,  136    |                 doktor. Más szék nem volt. Ha a halál bejön, nem lesz hova
56530  II,  136    |                     leülnie, hogy várakozzék.~A doktor az üteret nézi, majd
56531  II,  136    |                   doktor az üteret nézi, majd a torkát vizsgálja. A családtagok,
56532  II,  136    |                      majd a torkát vizsgálja. A családtagok, a feleség,
56533  II,  136    |                     vizsgálja. A családtagok, a feleség, két fölserdült
56534  II,  136    |                       két fölserdült leány és a kis iskolás fiú, a Gyuri,
56535  II,  136    |                   leány és a kis iskolás fiú, a Gyuri, elfojtott lélegzettel
56536  II,  136    |                  lélegzettel várják, mit mond a pápaszemes ember arról a
56537  II,  136    |                      a pápaszemes ember arról a roncsolt testrõl, mely ott
56538  II,  136    |                     február közepén itt ebben a faluban, ahol tíz mérföldnyi
56539  II,  136    |                     nem terem szõlõ?~És annak a szõlõfürtnek mégis meg kell
56540  II,  136    |           szõlõfürtnek mégis meg kell lennie.~A városban, mely három órányira
56541  II,  136    |               szerezni minden áron. De mibõl? A megtakarított néhány ezüst
56542  II,  136    |                    istenem, de nehéz is sorsa a szegény embernek!~A szeretet
56543  II,  136    |                     sorsa a szegény embernek!~A szeretet azonban nem ösmer
56544  II,  136    |                     most örömest teszi pénzzé a testi ruháját, csak a szõlõfürt
56545  II,  136    |                  pénzzé a testi ruháját, csak a szõlõfürt meg legyen a betegnek.~
56546  II,  136    |                   csak a szõlõfürt meg legyen a betegnek.~Eladták a ködmönt.
56547  II,  136    |                    legyen a betegnek.~Eladták a ködmönt. Két forintért vette
56548  II,  136    |                       Két forintért vette meg a zsidó.~A nagyobbik leány
56549  II,  136    |                  forintért vette meg a zsidó.~A nagyobbik leány a városba
56550  II,  136    |                      zsidó.~A nagyobbik leány a városba sietett. Bánatos
56551  II,  136    |                      meggondolta, hogy estére a szõlõfürttel fog megtérni.~
56552  II,  136    |                   megtérni.~Útközben utólérte a vihar, a hó verte szép fehér
56553  II,  136    |                    Útközben utólérte a vihar, a hó verte szép fehér arcát,
56554  II,  136    |                       ment föltartóztatlanul.~A városban nem volt szerencséje,
56555  II,  136    |                    hasztalanul járta be sorba a házakat, ahol mondták, hogy
56556  II,  136    |                    beteg apjára és beállított a püspökhöz. A püspökrõl azt
56557  II,  136    |                       beállított a püspökhöz. A püspökrõl azt beszélték,
56558  II,  136    |                      is tesznek az asztalára.~A leány elõadta kérését. De
56559  II,  136    |                     leány elõadta kérését. De a püspök kikergette.~- Hogyisne -
56560  II,  136    |                 Hogyisne - mondta gúnyosan -, a parasztok egyenek zabkenyeret,
56561  II,  136    |                       Szomorúan tántorgott ki a lépcsõkön és ott összerogyott.~-
56562  II,  136    |                       szólítá meg háta mögött a püspök inasa, ki az asztalnál
56563  II,  136    |             fölszolgált. - Én megszántalak... A megmaradt szõlõ a gazdám
56564  II,  136    |             megszántalak... A megmaradt szõlõ a gazdám asztaláról hozzám
56565  II,  136    |                    meg, reggel.~Lángba borult a leány arca... majd elsápadt.
56566  II,  136    |               ráállott.~Reggelre kezében volt a szõlõfürt.~Hogy égette,
56567  II,  136    |                  szõlõfürt.~Hogy égette, mint a pokol!... de nem baj az,
56568  II,  136    |                      csak enyhülést szerezzen a szegény betegnek.~De nem
56569  II,  136    |                 mereven, lecsukott szemekkel. A halál nem várta be a szõlõfürtöt.~
56570  II,  136    |               szemekkel. A halál nem várta be a szõlõfürtöt.~Az anya és
56571  II,  136    |                       szõlõfürtöt.~Az anya és a kisebbik leány zokogott,
56572  II,  136    |                      kisebbik leány zokogott, a szomszéd Nagy János uram
56573  II,  136    |                      szomszéd Nagy János uram a ravatalt állította föl és
56574  II,  136    |                állította föl és mértéket vett a koporsóra, ahova mindenüket
56575  II,  136    |                        nem tudta mi történik.~A szõlõfürt itthon volt, de
56576  II,  136    |                    kié legyen? Kié másé, mint a fiúé. Úgyis az az összes
56577  II,  136    |                   összes öröksége.~Neki adták a fürtöt, s hogy ne legyen
56578  II,  136    |                  fürtöt, s hogy ne legyen ott a nagy siralomban, mint egyébkor,
56579  II,  136    |                     az ócska ábécés könyvvel, a másik kezében a szõlõfürttel
56580  II,  136    |                     könyvvel, a másik kezében a szõlõfürttel belépett, a
56581  II,  136    |                      a szõlõfürttel belépett, a falusi fiúk, akik körben
56582  II,  136    |                       fiúk, akik körben ültek a padokon, sóvárgó szemeket
56583  II,  136    |                     sóvárgó szemeket vetettek a szõlõfürtre és a fiúra.~...
56584  II,  136    |                     vetettek a szõlõfürtre és a fiúra.~...Õ volt egész délelõtt
56585  II,  136    |                         Õ volt egész délelõtt a legirigyeltebb gyermek az
56586  II,  136    |                     Sok pénzért nem adnám ezt a szegedi mulatságot - hanem
56587  II,  137    |                   János~Mehádia, aug. 14.~Még a palóc kollegám ki nem adta
56588  II,  137    |                    palóc kollegám ki nem adta a jelszót, hogy »csak semmi
56589  II,  137    |                         azalatt én is másztam a hegyeket keservesen, de
56590  II,  137    |                       egy tapodtat sem mozdul a kúrszalon környékérõl, hol
56591  II,  137    |                     bikkfa olyan bikkfa, mint a többi bikkfa, míg ellenben -
56592  II,  137    |                    így szólt - tanulmányozzuk a kocsmákat és kávéházakat,
56593  II,  137    |                   okosabbak ki sem mozdultunk a kúrszalon és mellékhelyiségeibõl.
56594  II,  137    |                  egyik asztalán kalapálom ezt a tárcát, hogy félbenszakadt
56595  II,  137    |                       jó egészség bõven akad. A vidék olyan magasra van
56596  II,  137    |                gondolatban sem lát haza ebbõl a mélységbõl az ember.~Nem
56597  II,  137    |              vágyódunk egyhamar, mert biz itt a szerelem rózsafája is virít,
56598  II,  137    |                     rózsafája is virít, annyi a szép asszony és leány a
56599  II,  137    |                       a szép asszony és leány a fürdõ közel kétezer vendége
56600  II,  137    |                       is választottuk azonnal a javát - persze csak ideálnak.
56601  II,  137    |                   csak ideálnak. Nekem jutott a legszebb, egy begyes, rózsás
56602  II,  137    |                        rózsás arcú menyecske, a többieknek is olyan amilyen.
56603  II,  137    |                  többieknek is olyan amilyen. A palócé nem ér egy pipa dohányt,
56604  II,  137    |                        amit Párizsban varrnak a nõi »kecskék«, a »Zrínyi-köntöskék«-
56605  II,  137    |                      varrnak a nõi »kecskék«, a »Zrínyi-köntöskék«-et, ahogy
56606  II,  137    |                      De ebben ugyan nem kopik a fogunk, mert egy angol fõúr,
56607  II,  137    |                      Megeshetik azonban, hogy a Maulborough az álnév és
56608  II,  137    |                       Maulborough az álnév és a Svarcz az igazi.~A verseci
56609  II,  137    |                   álnév és a Svarcz az igazi.~A verseci lány különben általános
56610  II,  137    |                    föltûnés és hódolat tárgya a fürdõben, mert hát kiveszett
56611  II,  137    |                        mert hát kiveszett már a jó gusztus az emberbõl.~
56612  II,  137    |                       hogy ábrándozás mellett a vászoncselédek tekintetében
56613  II,  137    |                   vászoncselédek tekintetében a gazdag partikra irányult
56614  II,  137    |                    jutottunk egy kupéba.~Mint a legszebb gyereknek, nekem
56615  II,  137    |                    volt kötelességem megtörni a jeget s szóba keveredni
56616  II,  137    |                       jeget s szóba keveredni a derék asszonysággal, mert
56617  II,  137    |                asszonysággal, mert hiába, nem a ruha teszi az embert...
56618  II,  137    |               Jelentõségteljesen pillantottam a fiúkra, mintegy diplomatice
56619  II,  137    |                      az asszonynak pénze van!~A nemes ifjak megértettek
56620  II,  137    |               Kikindáig, hol borzadva láttuk, a férje várta az indóháznál.~
56621  II,  137    |                    várta az indóháznál.~De ez a szerencsétlenség nem hökkentett
56622  II,  137    |                      volt bizonyára elegendõ.~A hadi szerencse azonban nem
56623  II,  137    |                 Szegedre, mert hát nem értjük a nyelvüket, nem lehetett
56624  II,  137    |                 viszünk haza az ismerõsöknek.~A Katámnak egy kis pirosítót,
56625  II,  137    |               menyecskének egy kis fehérítõt, a »Szegedi Napló« szerkesztõjének
56626  II,  137    |           szerkesztõjének egy lepke Zsuzsu-t, a »Hiradó«-énak száz darab
56627  II,  137    |                     Lajosnak egy kártyavárat, a Borcsának egy virágbokrétát,
56628  II,  137    |                     az alkudozásra, mert hogy a portéka tetszetõsebb legyen,
56629  II,  137    |                   piszkos csemetéjét.~Itt van a híres festõ Makart is.~Szóba
56630  II,  137    |                    ide, mert van elég kilátás a keresetre. Ezer új ház épült
56631  II,  137    |                  épült Szegeden legalábbis, s a közt sok olyan úri módis,
56632  II,  137    |              mulatságaink közül legtöbbet ért a fogat verseny. Öt talyigát
56633  II,  137    |                 béreltünk ki s így hajtottunk a Mayerhofba uzsonnálni, a
56634  II,  137    |                      a Mayerhofba uzsonnálni, a fürdõi vászoncselédség nagy
56635  II,  137    |                      kezdtünk s büszke vagyok a »Manci« lovamra, mert úgy
56636  II,  137    |                   lovamra, mert úgy elhagytam a gyerekeket, mintha ott sem
56637  II,  137    |                    volna.~Egyszóval én voltam a nap hõse az asszonynép elõtt,
56638  II,  137    |                      asszonynép elõtt, s este a kúrszalonban nem egy csinos
56639  II,  137    |                  felejtette tüzes pillantását a bajuszomon, le is perzselték
56640  II,  137    |                  bajuszomon, le is perzselték a két végét egészen.~A nyavalyás
56641  II,  137    |               perzselték a két végét egészen.~A nyavalyás Bismarck gyerek
56642  II,  137    |                     adogatja be kávéskanállal a beteg gyerekinek.~Mondják,
56643  II,  137    |                     gyerekinek.~Mondják, hogy a Herkulesfürdõnek igen szép
56644  II,  137    |                     Hétfõn éjjel összeszedtük a palóc cimborámmal a cókmókot (
56645  II,  137    |              összeszedtük a palóc cimborámmal a cókmókot (mert õt csak nem
56646  II,  137    |                  hagyom el) s hazapályáztunk.~A többieknek, akiket ott hagytunk,
56647  II,  138    |                              APABÁCSIKA~1881~(A szegedi árvíz idejébõl)~
56648  II,  138    |                  szemeit bámészan hordta szét a tenger fölött, mert valóságos
56649  II,  138    |                   valóságos tenger volt akkor a szegedi »budai országút« -
56650  II,  138    |                      bájos mosoly nevette azt a regényes képet, amit annyian
56651  II,  138    |                       amit annyian sirattunk.~A kormánybiztos éppen arra
56652  II,  138    |                    Vegyétek fel az istenadtát a csónakba.~A gyerek, mintha
56653  II,  138    |                     az istenadtát a csónakba.~A gyerek, mintha értette volna
56654  II,  138    |                  gyerek, mintha értette volna a kormánybiztos szavait, örömrepesve
56655  II,  138    |             összehúzva.~- Jó erõs fiú - mondá a biztos -, ha apja, anyja
56656  II,  138    |                      át nekem, bátya! - szólt a kormánybiztos öccse, aki
56657  II,  138    |                 szintén parancsosztogató volt a mentési munkálatoknál.~-
56658  II,  138    |                elnevezte Csongrádi Mihálynak. A tegnapi, minthogy éppen
56659  II,  138    |                     Szüleik nem jelentkeztek, a két csecsemõ megmaradt hát
56660  II,  138    |                    két csecsemõ megmaradt hát a két képviselõnek.~Éppen
56661  II,  138    |                     Éppen egy kupéban utaztam a képviselõ urakkal, midõn
56662  II,  138    |                      képviselõ urakkal, midõn a gyerekeket hazavitték. Vagy
56663  II,  138    |                    Vagy nyolcan voltunk benn, a gyerekeken kívül, mert menekülõkkel
56664  II,  138    |                   mert menekülõkkel volt tele a vonat. A mi kupénkban csupa
56665  II,  138    |               menekülõkkel volt tele a vonat. A mi kupénkban csupa képviselõk
56666  II,  138    |                      csupa képviselõk voltak.~A két gyereket ölibe vette
56667  II,  138    |                      két gyereket ölibe vette a kormánybiztos s mindenféle
56668  II,  138    |                       Azt restellném - mondja a kormánybiztos -, ha valami
56669  II,  138    |                Gergely úrnak úgyis olyanforma a kinézése - találgatta az
56670  II,  138    |                       pompás tervet. Neveljük a két gyereket közös kasszára...~-
56671  II,  138    |                  értem. Csináljunk egy tréfát a sorssal, neveljük a két
56672  II,  138    |                    tréfát a sorssal, neveljük a két gyereket közösen, de
56673  II,  138    |                egyiket közönséges parasztnak, a másikat pedig elõkelõ úrnak.~-
56674  II,  138    |                 ráállok.~Mindenkinek tetszett a dolog s abban állapodtak
56675  II,  138    |                      paraszt.~Jól megtekintve a gyermekeket, Csongrádi Mihálynak
56676  II,  138    |                állapota azonban sokat nyomott a latban a szavazásnál, pedig
56677  II,  138    |                azonban sokat nyomott a latban a szavazásnál, pedig ez az
56678  II,  138    |                 állapot nem volt természetes. A kormánybiztos 15 forintot
56679  II,  138    |               kormánybiztos 15 forintot adott a hajdúnak elindulás elõtt,
56680  II,  138    |                     ki, s az, amit vett, mind a gyerekre húzta: négy inget,
56681  II,  138    |               kinyitva s lábaival dörömbölve. A »ló« szót tisztán ki lehetett
56682  II,  138    |                       okozott is olyan örömet a képviselõ urak közt, mint
56683  II,  138    |                       szavazás«.~Így értek be a gyerekek Budapestre, ahol
56684  II,  138    |                     gyerekek Budapestre, ahol a következõ intézkedések történtek
56685  II,  138    |                       ezer forintot tettek le a takarékpénztárnál, hogy
56686  II,  138    |                    kosztra egy házmesternéhez a Zöldfa utcában, onnan jár
56687  II,  138    |                     Zöldfa utcában, onnan jár a kisdedóvóba, oda, ahová
56688  II,  138    |                       kisdedóvóba, oda, ahová a közönséges szegény gyermekek.~
56689  II,  138    |                 közönséges szegény gyermekek.~A megállapított rendszerhez
56690  II,  138    |                   bársony ruhácskában jár, és a bonne vigyáz rá, az neveli.~
56691  II,  138    |                  Néhány nap elõtt találkoztam a kormánybiztossal.~- Hová
56692  II,  138    |                   Hová megy? - kérdém tõle.~- A Gergely gyereket nézem meg -
56693  II,  138    |                    Nagy-e már?~- Beszél, mint a folyóvíz, és pajkos mint
56694  II,  138    |                      Azt nagyon elkényeztetik a feleségem, meg a leányaim.
56695  II,  138    |                elkényeztetik a feleségem, meg a leányaim. Sose lesz belõle
56696  II,  138    |            kényszeredve.~- No, hát nézzük meg a Gergelyt. Ha megengedi,
56697  II,  138    |                         kiáltá örömteljesen s a kormánybiztos elé futott.~
56698  II,  138    |                     kormánybiztos elé futott.~A házmesterné is kijött a
56699  II,  138    |                       A házmesterné is kijött a fiú felkiáltására s nyájasan
56700  II,  138    |                        Nos, hogy viseli magát a kis huncut?~- Semmi panaszom
56701  II,  138    |                     Csupa »ö«-vel uram, ahogy a szegediek. Én nem tudom,
56702  II,  138    |                     nem tudom, kitõl tanulta. A vérében hozta magával. Mert
56703  II,  138    |                  hínak fiam? - kezdé vallatni a kormánybiztos.~- Szögedi
56704  II,  138    |                    Gergely s hirtelen elkapta a csomagot s vígan futott
56705  II,  138    |                       csomagot s vígan futott a macskái után.~
56706  II,  139    |                                               A TRAMWAY~1881~A »lófejû«
56707  II,  139    |                                A TRAMWAY~1881~A »lófejû« vasút, mint Magyarországon
56708  II,  139    |                       Magyarországon nevezik, a burgerek alkalmatossága.
56709  II,  139    |                   vérmérséklethez van szabva, a szelíd, türelmes, lassan
56710  II,  139    |                       álmodozó lelkületekhez: a polgári erények és tulajdonságok
56711  II,  139    |                       Amióta alá kezd merülni a négy csengõs lovon járó
56712  II,  139    |                     jár vagy kócos hámú lovon a paraszt, amióta kitolni
56713  II,  139    |                      új polgári osztály, mely a dzsentrit fogja helyettesíteni,
56714  II,  139    |           helyettesíteni, azóta született meg a lófejû vasút, mely lassankint
56715  II,  139    |                       lassankint meghonosodik a többi nagyobb magyar városokban
56716  II,  139    |                        De arra, hogy az ember a lóvonatú vasúton utazzék,
56717  II,  139    |                     ahhoz még nem elég csupán a születés, ahhoz külön neveltetés
56718  II,  139    |                     ember akarja, hanem ahova a direkció a »Haltepunkt«-
56719  II,  139    |                        hanem ahova a direkció a »Haltepunkt«-póznát beszúrta.
56720  II,  139    |               Haltepunkt«-póznát beszúrta. Ez a rettenetes kimértség megöli
56721  II,  139    |                   rettenetes kimértség megöli a nervózus embert s meggyûlölteti
56722  II,  139    |                   embert s meggyûlölteti vele a XIX-ik századot.~Én tudom
56723  II,  139    |                 századot.~Én tudom érteni azt a mágnást, aki fumigálva a
56724  II,  139    |                      a mágnást, aki fumigálva a vasutat, saját fogatán készül
56725  II,  139    |                elindulni Párizsba, mert nincs a világon kényelmesebb dolog,
56726  II,  139    |                      kényelmesebb dolog, mint a saját négylovas kocsiján
56727  II,  139    |              tiszteletem õszinte kijelentését a robogó gõzvonattól, mely
56728  II,  139    |                       kisebbé lapította össze a világot, mert mindent közelebb
56729  II,  139    |                   hozott egymáshoz; de mi még a tisztelet azon csodálattal
56730  II,  139    |                     higgadtság és türelem van a lóvonatú vasutat frekventálni.~
56731  II,  139    |                      s midõn hozsannát zengek a jámbor polgárnak, akinek
56732  II,  139    |                      jámbor polgárnak, akinek a lóvasút is jó: meg nem állhatom,
56733  II,  139    |                    hogy fel ne említsem, hogy a gyalog-járásnak is vannak
56734  II,  139    |                      vannak határozott hívei, a magyar atlétikai klub tagjain
56735  II,  139    |                      korában kengyelfutó volt a Balassa-családnál, mely,
56736  II,  139    |                   vékonylábú gyerek született a faluban, hagyományos szokás
56737  II,  139    |                      szokás szerint kivétette a lábikrákból a vastaghúsát.~
56738  II,  139    |                       kivétette a lábikrákból a vastaghúsát.~Ez a sors érte
56739  II,  139    |                 lábikrákból a vastaghúsát.~Ez a sors érte gyerekkorában
56740  II,  139    |                hasznát vette öregségére, mert a vékony lába révén jutott
56741  II,  139    |                   Vácra, útközben megkínáltuk a bakon üléssel az öreget.~-
56742  II,  139    |                     öreg bátyó - szólítja meg a jószívû alispán.~- Nem lehet,
56743  II,  139    |                      ott szalonnázott az öreg a »Kilenc rigó« címû spelunkában,
56744  II,  139    |                   közlekedési eszközt, ha még a »pedes apostolorum« is jó
56745  II,  139    |              bravúr-cselekedetre.~Nem, én még a talyigát is tisztelem, becsülöm,
56746  II,  139    |                  szekéren s irigykedve néztem a velocipéden ülõ utast; de
56747  II,  139    |                     velocipéden ülõ utast; de a lóvonatú emberei iránt mindig
56748  II,  139    |               kutattam. Mi hintette el bennem a gyûlölség fekete magvát
56749  II,  139    |                       gyûlölség fekete magvát a szegény tramway iránt.~Az-e,
56750  II,  139    |                       iránt.~Az-e, hogy mikor a Kerepesi út felé megyek
56751  II,  139    |                     Kerepesi út felé megyek s a tramwayra szeretnék ülni
56752  II,  139    |                      csak zugligeti kocsi van a láthatáron.~Nem, nem ez
56753  II,  139    |                      megteljen.~Az nyomja alá a tramway becsületét szörnyen,
56754  II,  139    |                     becsületét szörnyen, hogy a kocsis-mûvészetet gyári
56755  II,  139    |                     minõségre szállította le.~A jövendõ századok számon
56756  II,  139    |                  századok számon fogják kérni a kocsispoézist, mikor még
56757  II,  139    |                      annak, hogy kell tartani a gyeplõt, szilárdan és mégis
56758  II,  139    |             lebbenéssel megriasztani galoppba a lovakat, egy-egy rántással
56759  II,  139    |                    rántással megállítani õket a legsebesebb futásban, s
56760  II,  139    |                   száz meg száz árnyalata van a gyeplõtartásnak, ami a jó
56761  II,  139    |                    van a gyeplõtartásnak, ami a jó kocsis kezében olyan,
56762  II,  139    |                     mintha folyton diskurálna a lovaival. Hát még az ostor?
56763  II,  139    |                     megcsattan hangosan, mint a villám, mikor meglegyinti
56764  II,  139    |                     villám, mikor meglegyinti a hû párákat szelíden, mintha
56765  II,  139    |                      párákat szelíden, mintha a dámák aranyos legyezõje
56766  II,  139    |                   aranyos legyezõje volna.~És a hang, amellyel a »gyû«-t
56767  II,  139    |                    volna.~És a hang, amellyel a »gyû«-t odakiáltja, hát
56768  II,  139    |                 odakiáltja, hát az attitüdök, a mozdulatok, amelyekkel a
56769  II,  139    |                      a mozdulatok, amelyekkel a bakról igazgatja õket, mikor
56770  II,  139    |                      õket, mikor félrehajlik, a lovak azt megértsék, ha
56771  II,  139    |                hátraveti kevélyen, vessék fel a paripák is nyakukat...~Mikor
56772  II,  139    |              elõzködés van... (Olyan ez, mint a potentátok között a háború...)~
56773  II,  139    |                      mint a potentátok között a háború...)~De ne is beszéljünk
56774  II,  139    |                     De ne is beszéljünk róla. A tramway mind végét vetette
56775  II,  139    |                      ennek és lesüllyesztette a kocsis-mûvészetet a sárga
56776  II,  139    |           lesüllyesztette a kocsis-mûvészetet a sárga földig.~Kell is oda
56777  II,  139    |             közönséges emberek kellenek, akik a fütyülõig aljasodtak, mint
56778  II,  139    |                    fütyülõig aljasodtak, mint a gyûrûs zsidók.~A ló magátul
56779  II,  139    |             aljasodtak, mint a gyûrûs zsidók.~A ló magátul megy a sineken,
56780  II,  139    |                     zsidók.~A ló magátul megy a sineken, nem dirigálja senki;
56781  II,  139    |                       bután, egyformán, amint a vaslineák viszik.~De meg
56782  II,  139    |                alaposan. Az olyan lovat, mely a tramwayt húzta, nem használhatja
56783  II,  139    |                        nem használhatja többé a magyar ember, mert az becsületes
56784  II,  139    |                       megáll az országúton, s a magyar embert majd elégeti
56785  II,  139    |                    magyar embert majd elégeti a szégyen, mert az a híre
56786  II,  139    |                    elégeti a szégyen, mert az a híre megy a környéken, hogy
56787  II,  139    |                  szégyen, mert az a híre megy a környéken, hogy bizonyosan
56788  II,  139    |                  bizonyosan fazekas tóté volt a ló valaha, azért áll meg
56789  II,  139    |                    falu és utca végén, mintha a fazékvevõ asszonyok összegyûltét
56790  II,  139    |                   pedig legjobban tönkretette a tramway-lovak és kocsisok
56791  II,  139    |                     és kocsisok renoméját, az a Kétszer Kovács Jóska esete
56792  II,  139    |                  esete volt.~Ennek az esetnek a hõsét, Kétszer Kovács Jóskát
56793  II,  139    |                  Kétszer Kovács«-nak, mert ez a hallatlan eset történt vele.~
56794  II,  139    |                     látott lovat Jóska, mikor a két szürkét rábízta a direkció,
56795  II,  139    |                   mikor a két szürkét rábízta a direkció, de abból a kettõbül
56796  II,  139    |                  rábízta a direkció, de abból a kettõbül is sánta volt az
56797  II,  139    |                      az egyik.~Jóska megnézte a ló lábát és azt találta,
56798  II,  139    |                       volna mezítláb.~Elvitte a kovácshoz.~- Patkolja meg
56799  II,  139    |                        Patkolja meg az úr ezt a szegény állatot!~A kovács
56800  II,  139    |                     úr ezt a szegény állatot!~A kovács elhozta a ráspolyt,
56801  II,  139    |                     állatot!~A kovács elhozta a ráspolyt, meg a szerszámokat,
56802  II,  139    |                       elhozta a ráspolyt, meg a szerszámokat, a kalapácsot
56803  II,  139    |                 ráspolyt, meg a szerszámokat, a kalapácsot és a metélõt
56804  II,  139    |                 szerszámokat, a kalapácsot és a metélõt s amint lehámozná
56805  II,  139    |                     metélõt s amint lehámozná a ló patájáról az oda verõdött
56806  II,  139    |                nevetek? Hát ott van alul, ni, a patkó. Ahon csillog ni!...
56807  II,  139    |                    patkó. Ahon csillog ni!... a sár alatt volt!~És megint
56808  II,  139    |                      volt!~És megint elõfogta a nevetés, a kacaj.~- Kendnek
56809  II,  139    |                    megint elõfogta a nevetés, a kacaj.~- Kendnek se kell
56810  II,  139    |                     ím, köztudomásúvá lett ez a história, az ország valamennyi
56811  II,  139    |                       esztendõ óta kacag ezen a rettenetes gyalázaton.~
56812  II,  140    |             valahányszor az ablakon kinéztem, a szemközt levõ ház egyik
56813  II,  140    |                  látnom, hogy csalódtam: mert a fiatal emberhez gyakran
56814  II,  140    |                   Csókolództak folyvást, mint a szerelmes galambok; a nõ
56815  II,  140    |                    mint a szerelmes galambok; a nõ pajzán gyermekes mozdulattal
56816  II,  140    |               csüggött rajta, s mint rózsához a lepke, reszketve repült
56817  II,  140    |                       szárnyai megingottak... a nõ szilaj szenvedéllyel
56818  II,  140    |                   szilaj szenvedéllyel tapadt a férfihez... Ah, így csupán
56819  II,  140    |                    férfihez... Ah, így csupán a férj és feleség érinthetik
56820  II,  140    |                       Szemem úgy hozzászokott a szoba-kémleléshez, hogy
56821  II,  140    |                   akkor is világosan kivettem a két mozgó alakot, ha kissé
56822  II,  140    |                      óra elõtt ritkán kél föl a nap!) elsõ dolgom volt megnézni
56823  II,  140    |                     elsõ dolgom volt megnézni a turbékoló párt: ott van-e
56824  II,  140    |                      van-e rendes helyén? Ah, a kedves fészek!... A reggeli
56825  II,  140    |                       Ah, a kedves fészek!... A reggeli sugár bearanyozta,
56826  II,  140    |                    reggeli sugár bearanyozta, a reggeli szellõ körülfolyta
56827  II,  140    |                 angyalok lebegnek fölöttük és a gyönyörök nemtõi, a szerelem
56828  II,  140    |               fölöttük és a gyönyörök nemtõi, a szerelem tündérei virágot
56829  II,  140    |                   táncolva, dalolva...~Elmúlt a tavasz. A szép május elhullatta
56830  II,  140    |                   dalolva...~Elmúlt a tavasz. A szép május elhullatta virágait:
56831  II,  140    |                    május elhullatta virágait: a fehér ákácok menyasszonyi
56832  II,  140    |             menyasszonyi koszorrúját letépték a forró napok, és jött a tikkasztó
56833  II,  140    |               letépték a forró napok, és jött a tikkasztó nyár, amely gyümölcsöt
56834  II,  140    |                   unalom, egyhangúság tespedt a kedélyeken, s a fõváros
56835  II,  140    |                       tespedt a kedélyeken, s a fõváros népe falura menekült,
56836  II,  140    |                    harmatosak! Õk ketten, ott a vis-à-vis ablakban... az
56837  II,  140    |                  akinek hûségét csodáltam, az a bájos asszony a férjével.~
56838  II,  140    |                 csodáltam, az a bájos asszony a férjével.~Megrögzött természetemmé
56839  II,  140    |                       egyedüllét, az árvaság, a sok csalódás szomorú gondolatokra
56840  II,  140    |                  gondolatokra tanított, és az a tömérdek rossz, amit láttam
56841  II,  140    |                   amit láttam és átéltem, azt a hitet gyökeresíté meg szívemben,
56842  II,  140    |               gyökeresíté meg szívemben, hogy a világon minden rossz. Még
56843  II,  140    |                  változik!...~Száll az idõ... A kutyaizzasztó nyarat követi
56844  II,  140    |                    méltó följegyezni, hogy az a fiatal emberpár még most
56845  II,  140    |                   nyughattam tovább; sarkallt a kíváncsiság; bekopogtam
56846  II,  140    |                       kíváncsiság; bekopogtam a házmesterhez.~A házmester
56847  II,  140    |                    bekopogtam a házmesterhez.~A házmester nem volt otthon:
56848  II,  140    |                    házmester nem volt otthon: a csacska feleségétõl pedig
56849  II,  140    |                    megkérdezni, amit akartam.~A sors nem akarja! - csendült
56850  II,  140    |                     vagy, akinek rendeltetése a földön szenvedni egyedül,
56851  II,  140    |                     Ördöge akarsz lenni annak a szûzies asszonynak? Te,
56852  II,  140    |                    kell! - dörmögtem, mintegy a saját lelkiismeretemmel
56853  II,  140    |                      léptekkel egy napon újra a cseh cerberus lakásához
56854  II,  140    |                      Ki lakik ott az emeleten a sarokban? - kérdém.~- Ki
56855  II,  140    |                       csókolódhatnak.~Bántott a keserûség... nem tudom,
56856  II,  140    |                    keserûség... nem tudom, mi a kõ ütött hozzám! Ideges
56857  II,  140    |             Gyönyörködni fogok bennük... mint a vérszomjas tigris áldozatában -
56858  II,  140    |               vérszomjas tigris áldozatában - a pusztán, a sivatagon, ahol
56859  II,  140    |                      áldozatában - a pusztán, a sivatagon, ahol az emberi
56860  II,  140    |                  érkeztem haza; áttekintettem a szomszédba, de a fészek
56861  II,  140    |                áttekintettem a szomszédba, de a fészek üres volt.~Nem volt
56862  II,  140    |                    Alkonyatra hajlott az idõ. A Dunapart népesedni kezdett;
56863  II,  140    |                   Dunapart népesedni kezdett; a nagy paloták alatt, az ákácok
56864  II,  140    |                     az ákácok közt hullámzott a sétálók tömege; ezer apró
56865  II,  140    |                     apró lámpafény imbolygott a vízen, mint csalfa lidérc.~
56866  II,  140    |                    Jártam föl s alá, kezeimet a kabátzsebekbe mélyesztve,
56867  II,  140    |                        te szerelmes vagy abba a szép asszonyba, azért, mert
56868  II,  140    |                 éreztem volna. Föltekinték és a szerelmes pár jött velem
56869  II,  140    |              szerelmes pár jött velem szembe: a szép fiatal asszony, a szõke
56870  II,  140    |                        a szép fiatal asszony, a szõke férfi, akik oly nagyon
56871  II,  140    |                  törzsvendégei voltunk, hanem a sors széthányt, elszakított
56872  II,  140    |                       ifjú pár mellett tipeg.~A haja, mikor utoljára találkoztunk,
56873  II,  140    |                        most már teljesen õsz; a járása, jóságos, igénytelen
56874  II,  140    |             hunyorgató szeme pedig még mindig a régi.~A szép pár bizalmasan
56875  II,  140    |                      pedig még mindig a régi.~A szép pár bizalmasan hajolt
56876  II,  140    |                    maradt.~Használnom kellett a kedvezõ alkalmat; odaléptem
56877  II,  140    |                  gyöngye õ! És hogyan szereti a férjét!... igazán nagyon
56878  II,  140    |                         igazán nagyon szereti a férjét!...~Kardos egészen
56879  II,  140    |                          Örülök, majd kiugrom a bõrömbül... boldog vagyok!...~-
56880  II,  140    |                  vagyok!...~- Talán bizony az a szép asszony...~- Igen,
56881  II,  141    |                                               A SZÉP ÉNEKESNŐ REGÉNYE~1881~(
56882  II,  141    |                     orrhangon beszélni, divat a kisvárosi lady patronesseknek
56883  II,  141    |                 kisvárosi lady patronesseknek a bálba éjfél tájban érkezni,
56884  II,  141    |                   éjfél tájban érkezni, divat a dandyknak akkor is feltûrt
56885  II,  141    |                     divat volt Franzensbadban a szép ismeretlenrõl ábrándozni.~
56886  II,  141    |                     ismeretlenrõl ábrándozni.~A zöld asztalnál, a sétányokon,
56887  II,  141    |                 ábrándozni.~A zöld asztalnál, a sétányokon, a mulatók termeiben,
56888  II,  141    |                      asztalnál, a sétányokon, a mulatók termeiben, a fürdõkabinokban,
56889  II,  141    |              sétányokon, a mulatók termeiben, a fürdõkabinokban, az utcákon
56890  II,  141    |                fürdõkabinokban, az utcákon és a ligetekben, szóval mindenütt
56891  II,  141    |                     kísérletük kárba veszett: a bájos ismeretlent nem lehet
56892  II,  141    |                      Az ingert még fokozta az a titokteljesség, mely a szép
56893  II,  141    |                     az a titokteljesség, mely a szép fiatal hölgyet övezte.
56894  II,  141    |                   övezte. Nem tudta senki: mi a neve? sem azt, vajon leány-e
56895  II,  141    |                   hirdessék... Ah, mindhiába!~A férfiak kénytelenek voltak
56896  II,  141    |                      és legyõzte donna Dianát a saját fegyverével - a közönnyel...~
56897  II,  141    |                  Dianát a saját fegyverével - a közönnyel...~Egy kedélyes,
56898  II,  141    |                       Franzensbadba. Meglátta a csodaszép nõt, rögtön szerelmes
56899  II,  141    |                    donna Diana regéje.~És míg a többi lovagok fejet hajtottak
56900  II,  141    |                      idegen nõ erényei elõtt, a bécsi ifjú elfordult tõle
56901  II,  141    |                 közönnyel.........~.......~És a furfangos kópé elérte célját.
56902  II,  141    |                 gyáros fia, és megtudta, hogy a kedves Alice, DArmilly Károly
56903  II,  141    |                       híres párizsi ügyvédnek a neje.~Tíz nappal késõbb
56904  II,  141    |                   neje.~Tíz nappal késõbb már a következõ párbeszéd folyt
56905  II,  141    |                 édesem...~Másnap útban voltak a kék egû Olaszország felé,
56906  II,  141    |                    egû Olaszország felé, ahol a citromfák virulnak...~A
56907  II,  141    |                       a citromfák virulnak...~A férj megérkezett... megtudta
56908  II,  141    |                       megérkezett... megtudta a valót... egyet fordult a
56909  II,  141    |                      a valót... egyet fordult a sarkán és fõbe lõtte magát?
56910  II,  141    |                    magát? vagy üldözõbe vette a hûtlen asszonyt és csábítóját? -
56911  II,  141    |                        visszautazott Párizsba a klienseihez.~*~(Harmadik
56912  II,  141    |                Harmadik fejezet.) Olaszország a szerelem hazája. A fiatal
56913  II,  141    |                Olaszország a szerelem hazája. A fiatal pár boldogan élt
56914  II,  141    |                    csöndes magányban, elzárva a világtól, az emberektõl.~
56915  II,  141    |                egymásban fürösztve hallgatták a pásztorsíp mélabús dallamait
56916  II,  141    |               pásztorsíp mélabús dallamait és a távolban csengõ kolompok
56917  II,  141    |              gyönyörein kívül az utcai lárma, a világvárosi élet tarkasága,
56918  II,  141    |                   világvárosi élet tarkasága, a színházi tömeg, az énekes
56919  II,  141    |                 csapszékek panorámája, szóval a mozgalmas változatosság
56920  II,  141    |                     napon szépecskén kirepült a puha fészekbõl.~Megszökött
56921  II,  141    |                    puha fészekbõl.~Megszökött a megszöktetett szép asszonytól.~*~(
56922  II,  141    |                    hagyta, ez arcába kergette a vért. Dühös volt. Örök gyûlöletet
56923  II,  141    |                      Örök gyûlöletet esküdött a férfiak ellen...~A bécsi
56924  II,  141    |                   esküdött a férfiak ellen...~A bécsi francia követ éppen
56925  II,  141    |                 Margit álnév alatt elfoglalta a nevelõnõi állást a bécsi
56926  II,  141    |                 elfoglalta a nevelõnõi állást a bécsi francia nagykövetnél.~
56927  II,  141    |                   Alice férjének, dArmilynek, a francia nagykövetnél megpillantotta
56928  II,  141    |                 áruljon. Jöjjön holnap reggel a Praterbe, mindent meg fog
56929  II,  141    |                        mindent meg fog tudni.~A vicomte - a hiszékeny -
56930  II,  141    |                    meg fog tudni.~A vicomte - a hiszékeny - másnap reggel
56931  II,  141    |                       másnap reggel megjelent a találkozón, de Alice nem
56932  II,  141    |                              Ötödik fejezet.) A napokban óriási plakátok
56933  II,  141    |                  óriási plakátok jelentek meg a hirdetési táblákon. Egy
56934  II,  141    |                       szép volt, meghódította a közönséget, a férfiak ékszerekkel
56935  II,  141    |                    meghódította a közönséget, a férfiak ékszerekkel kedveskedtek
56936  II,  141    |            ékszerekkel kedveskedtek neki. Övé a világ!~.......~És a férj?
56937  II,  141    |                       Övé a világ!~.......~És a férj? Izzad napestig fárasztó
56938  II,  141    |                mellett irodájában és hû marad a - klienseihez.~ ~.oOo.~ ~
56939 III,  1      |                                               A TÓT ATYAFIAK~1881~AZ ARANYKISASSZONY~
56940 III,  1      |                      1881~BEVEZETÉS~Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk
56941 III,  1      |                      ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek,
56942 III,  1      |                      érdemes magisztrátus ezt a becsmérlést, nem akar lenni
56943 III,  1      |                   háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen odalapul
56944 III,  1      |                       háta szerényen odalapul a hegyhez.~Ha végigjárod e
56945 III,  1      |                 hegyhez.~Ha végigjárod e maga a természet által kikövezett
56946 III,  1      |                       itt is emberek laknak?«~A vidék kietlen, rút, az idõjárás
56947 III,  1      |                     rút, az idõjárás mostoha.~A zimankós »Szitnya«, a »felhõk
56948 III,  1      |                mostoha.~A zimankós »Szitnya«, a »felhõk szeretõje« erõvel
56949 III,  1      |                      S ha felhõje nincs, mint a mellõzött vénleány, duzzog,
56950 III,  1      |                    nem esik, szél sivít végig a zigzugos utcákon és sikátorokon.~
56951 III,  1      |                sikátorokon.~Szomorú város ez! A levegõje méreg a bányák
56952 III,  1      |                    város ez! A levegõje méreg a bányák kipárolgásától, vizétõl »
56953 III,  1      |           kipárolgásától, vizétõl »gelyva« nõ a halvány arcú leányok és
56954 III,  1      |                      idétlen férfinép nyakán. A harmadévi újoncozásnál hatszáz
56955 III,  1      |                      idõsb nõt láttam egyszer a »kamara-utcán«, amint lihegve
56956 III,  1      |               kamara-utcán«, amint lihegve és a fáradságtól kimerülten egy
56957 III,  1      |                      mennydörgõs nagykosárral a hátán mászott a hegynek,
56958 III,  1      |                  nagykosárral a hátán mászott a hegynek, mert Selmecbányán
56959 III,  1      |                ereszkedik; tertium non datur.~A kosár átkozottul füstölgött.
56960 III,  1      |             meggyulladt benne, s rákiáltottam a szegény tót asszonyra:~-
56961 III,  1      |                     tót asszonyra:~- Anyó, ég a kosara!~Ónszürke arcát mosolyogva
56962 III,  1      |             büszkeséggel mondá:~- Ej, dehogy. A Náckó pipázik bent.~S valóban,
56963 III,  1      |                    egy veszekedett kamasz ült a kosár alján összekuporodva,
56964 III,  1      |                      akit anyjának még mindig a hátán kellett cipelnie.~
56965 III,  1      |                       kellett cipelnie.~Sehol a világon nem olyan részrehajló
56966 III,  1      |                 világon nem olyan részrehajló a mennyei gondviselés, mint
56967 III,  1      |               gondviselés, mint Selmecbányán. A hegyen lakó Csemez Stevónak
56968 III,  1      |                      kel és késõbben nyugszik a nap, mint közvetlen szomszédjának,
56969 III,  1      |                 geográfiai helyzet, mint itt.~A Csemezék Krisztina nevû
56970 III,  1      |                       például kiáll ebéd után a zöldre festett kapuajtóba,
56971 III,  1      |                     fekete szemeivel meglátja a szomszéd hegygerincen, hogy
56972 III,  1      |                   szomszéd hegygerincen, hogy a Mirkovszkiék Bohuska nevû
56973 III,  1      |                      Bohuska nevû kisasszonya a kertben sétál, nyájasan
56974 III,  1      |                    Bohuska?~Bohuska megfordul a kedves, nyájas és ismerõs
56975 III,  1      |                      hangra, s ugrándozva fut a kis Krisztina felé egész
56976 III,  1      |                      kis Krisztina felé egész a hegygerinc széleig, hol
56977 III,  1      |                       hegygerinc széleig, hol a tátongó mélység kezdõdik;
56978 III,  1      |                        megállj csak! Kik azok a nagyon csúf emberek? Vajon
56979 III,  1      |                 emberek? Vajon igazán azok-e?~A szép Krisztina fölnevetett.
56980 III,  1      |                 hallatára abbahagyták dalukat a fülemilék a »fekete csalitosban«.
56981 III,  1      |               abbahagyták dalukat a fülemilék a »fekete csalitosban«. A
56982 III,  1      |                       a »fekete csalitosban«. A szebb hangra figyeltek õk
56983 III,  1      |                       bányagróf lesz itt, meg a Csutkás professzor.~- Juj,
56984 III,  1      |                  messze nem volna.~S valóban, a Csemezék lakásától a Mirkovszkiékig
56985 III,  1      |                 valóban, a Csemezék lakásától a Mirkovszkiékig jó másfél
56986 III,  1      |                      kellett ereszkedni egész a lutheránus templomig, onnan
56987 III,  1      |                   templomig, onnan megkerülni a várost Szélakna felé s ott
56988 III,  1      |                    várost Szélakna felé s ott a katolikus anyaszentegyház
56989 III,  1      |                  kõlépcsõzeten fölkapaszkodni a »Klopacskára«, melytõl már
56990 III,  1      |                     már aztán tûrhetõ út visz a Mirkovszki-házig.~- Ha messze
56991 III,  1      |                    Szemvesztõ tündérszín, még a szivárvány is megirigyelhetné.~-
56992 III,  1      |             megirigyelhetné.~- Igaz, igaz… Az a haszontalan fiunk! Ugyan,
56993 III,  1      |                       el is felejtettem, hogy a világon van.~Tini szótlanul
56994 III,  1      |                      Tini szótlanul nézett le a mély völgytorokba, melynek
56995 III,  1      |                       alján és oldalain, mint a tündérmese táncra kelt rögei,
56996 III,  1      |                kedvesem… indítványozá Tini és a fejére kötött fehér tüll-kendõt
56997 III,  1      |                   olyan nagyon mélyen lehúzta a szemére, hogy semmi sem
56998 III,  1      |                    állahegye; egy kis darabka a mennyországból.~ELSŐ FEJEZET~
56999 III,  1      |                       Demeter úr bemutattatik a nyájas olvasónak~Bizonyára
57000 III,  1      |                    olvasónak~Bizonyára egyike a legszebb dolgoknak ez árnyékvilágon