bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

57501 III,  1      |                    tökéletes és egyforma mind a négy lába, mint a parancsolat.~
57502 III,  1      |               egyforma mind a négy lába, mint a parancsolat.~Az a fogatlan,
57503 III,  1      |                        mint a parancsolat.~Az a fogatlan, vén anyajuh, mely
57504 III,  1      |                      vígan kaparja el lábával a harasztot, hogy alatta jóízût
57505 III,  1      |                    alatta jóízût torkoskodjék a titkon nõtt fûben, bezzeg
57506 III,  1      |                    ellett és idõ elõtt. Mikor a bacsa éjfél táján benézett
57507 III,  1      |                  idétlen báránykát és bevitte a szobába, de bizony ott is
57508 III,  1      |                odafektette hát kísérletképpen a kis Anika ágyába a meleg
57509 III,  1      |             kísérletképpen a kis Anika ágyába a meleg párnák közé. Úgy aludt
57510 III,  1      |                    párnák közé. Úgy aludt ott a gyermek és a bárány, nem
57511 III,  1      |                    Úgy aludt ott a gyermek és a bárány, nem tudva egymásról
57512 III,  1      |                    Reggel, mikor felébredtek, a gyermek mosolygott a fölelevenedett
57513 III,  1      |             felébredtek, a gyermek mosolygott a fölelevenedett állatnak,
57514 III,  1      |               fölelevenedett állatnak, az meg a farkát rázogatta. Mind a
57515 III,  1      |                      a farkát rázogatta. Mind a kettõ örült. És sem a mosolygó
57516 III,  1      |                    Mind a kettõ örült. És sem a mosolygó gyermeknek, sem
57517 III,  1      |                      mosolygó gyermeknek, sem a víg báránynak nem volt már
57518 III,  1      |                    gyermekért elvitte cserébe a feleségét, mert a jó Isten
57519 III,  1      |                     cserébe a feleségét, mert a jó Isten is csak ritkán
57520 III,  1      |                        de belenyugodott, mert a brezinai bacsa olyan ember,
57521 III,  1      |                       olyan ember, aki ösmeri a »mórest«.~Az Úr akarta így.
57522 III,  1      |                   akarta így. Három ura közül a legnagyobbik az Isten, kibe
57523 III,  1      |                       belekötni, kinek szabad a keze és beéri az egész világot;
57524 III,  1      |                      Urának tiszteli Olej még a talári herceg õkegyelmességét
57525 III,  1      |                      és még azontúl is, merre a szem lát. A talári herceg
57526 III,  1      |                 azontúl is, merre a szem lát. A talári herceg hatalmas,
57527 III,  1      |                 árnyékába húzódott. Ami aztán a többi embert illeti, az
57528 III,  1      |                 illeti, az mind nem parancsol a brezinai bacsának. A saját
57529 III,  1      |                parancsol a brezinai bacsának. A saját talpán áll õkelme.
57530 III,  1      |                       se bántsa meg senki. Az a kis gyengeség, hogy innen-onnan
57531 III,  1      |               innen-onnan egy-egy birka kerül a bográcsba, mely nem tartozik
57532 III,  1      |                  bográcsba, mely nem tartozik a világ elejétõl az õ nyájához,
57533 III,  1      |                 hiba-számba, benne van az már a vérében a született juhásznak,
57534 III,  1      |                    benne van az már a vérében a született juhásznak, amint
57535 III,  1      |                       ember tudhatja, kivévén a tekintetes vármegyét, melynek
57536 III,  1      |                  melynek semmi érzéke nincsen a juhászvirtus iránt.~Sokszor
57537 III,  1      |                       kis torzsalkodása ezzel a harmadik urával, aki csak
57538 III,  1      |                    maga teszi meg magát úrnak a többiek fölé. No, de nem
57539 III,  1      |                      még mindig telik Olejtõl a szolgabírónak; annak a báránynak
57540 III,  1      |                Olejtõl a szolgabírónak; annak a báránynak a mekegésétõl
57541 III,  1      |              szolgabírónak; annak a báránynak a mekegésétõl nyomban elnémul
57542 III,  1      |               érintkezett az emberekkel, csak a juhokkal. Ezek a türelmes
57543 III,  1      |             emberekkel, csak a juhokkal. Ezek a türelmes állatok pedig nem
57544 III,  1      |                    pedig nem szenvednek ebben a fogyatkozásban; azoknak
57545 III,  1      |                       talán azért oltott bele a legvadabb, a legmíveletlenebb
57546 III,  1      |                      oltott bele a legvadabb, a legmíveletlenebb szívbe
57547 III,  1      |                     Isten nyakában felejtette a kis porontyot, nem tehette
57548 III,  1      |                     porontyot, nem tehette ki a farkasoknak a gyepre, dajkát
57549 III,  1      |                      tehette ki a farkasoknak a gyepre, dajkát fogadott
57550 III,  1      |                       már nagylány, maga fõzi a köménymagos levest, meg
57551 III,  1      |                       köménymagos levest, meg a »demikát«-ot, maga szabja,
57552 III,  1      |                      az Olej fehérnemûit, meg a bojtárét.~…Annyi tudománya
57553 III,  1      |                nyugosztalja. Meg is érdemelte a tisztességes eltemettetést
57554 III,  1      |                     emberek, azok, akik odaát a faluban élnek és civakodnak
57555 III,  1      |                egymással és akik részt vettek a temetésen, szemére vetik,
57556 III,  1      |                      látták.~Olej nem ismerõs a falusi szokásokkal. Nem
57557 III,  1      |                     így kívánja az illedelem. A Brezina hallgatag fái nem
57558 III,  1      |                     fedetlen fõvel kísérte ki a nyugalom helyére, a temetés
57559 III,  1      |                kísérte ki a nyugalom helyére, a temetés után kifizette a
57560 III,  1      |                      a temetés után kifizette a papot és kántort, aztán
57561 III,  1      |                     keservesen szemébe nyomta a széles kalapot s megindult
57562 III,  1      |                    széles kalapot s megindult a veresfödelû akolba.~Ugyan
57563 III,  1      |                      gondolkozhatott az úton?~A régi, ismerõs, százszor
57564 III,  1      |                    idegen helyen bolyong. Hát a brezinai háztáj hová lett?
57565 III,  1      |                    áll, mint azelõtt, szemben a bércek, alant a selyem rét
57566 III,  1      |                       szemben a bércek, alant a selyem rét a futó patakkal,
57567 III,  1      |                    bércek, alant a selyem rét a futó patakkal, a kerekes
57568 III,  1      |                   selyem rét a futó patakkal, a kerekes kút az udvaron,
57569 III,  1      |                     kerekes kút az udvaron, s a nagy vályú az akol mögött.
57570 III,  1      |                 néptelen az egész ház tájéka.~A tündér Brezina ki van cserélve -
57571 III,  1      |                 dalait kéjelegve viszi fülébe a völgybõl a szellõ, ha a
57572 III,  1      |                       viszi fülébe a völgybõl a szellõ, ha a domboldalon
57573 III,  1      |                       a völgybõl a szellõ, ha a domboldalon bogárzó nyáj
57574 III,  1      |              domboldalon bogárzó nyáj mellett a hétköznapi szûrén heverész,
57575 III,  1      |                    titokzatos hang rezg végig a lég miriád atomjain:~»Tamás!…«~
57576 III,  1      |                     az erdõ fái közt elsuhan. A bokrok megrezzennek tõle,
57577 III,  1      |                     bokrok megrezzennek tõle, a füveken végighullámzik s
57578 III,  1      |              mélységes csend ereszkedik utána a Brezinára.~A bacsa szíve
57579 III,  1      |                 ereszkedik utána a Brezinára.~A bacsa szíve nagyot dobban,
57580 III,  1      |                 Hangzani fog-e még egyszer az a »Tamás« szó amaz ismerõs,
57581 III,  1      |                   tizenhat év elõtt kapott el a visszhang azokról a szép
57582 III,  1      |                 kapott el a visszhang azokról a szép piros ajkakról, miket
57583 III,  1      |                       hamuszínû porrá õröltek a férgek odalenn a fekete
57584 III,  1      |                      õröltek a férgek odalenn a fekete földben.~És a brezinai
57585 III,  1      |                  odalenn a fekete földben.~És a brezinai visszhang tizenhat
57586 III,  1      |                      át mindig odább adta azt a hangot, erdõ az erdõnek,
57587 III,  1      |                        erdõ az erdõnek, patak a pataknak elkiáltotta azon
57588 III,  1      |                       Vagy tán nem úgy volna?~A meghalt feleség árnya jár
57589 III,  1      |                     meghalt feleség árnya jár a fák közt, az szólította
57590 III,  1      |                  hangján? Vagy hogy egyenesen a szívébe rajzolódott le valaha
57591 III,  1      |                rajzolódott le valaha régen az a hang, s mostan szárnya támadt?~
57592 III,  1      |                      s mostan szárnya támadt?~A bacsa felugrik és a fejéhez
57593 III,  1      |                   támadt?~A bacsa felugrik és a fejéhez kap. A sárga, nagy
57594 III,  1      |                    felugrik és a fejéhez kap. A sárga, nagy fésû, mellyel
57595 III,  1      |                     le volt tûzve, lecsúszott a földre s a haj végigfoly
57596 III,  1      |                  tûzve, lecsúszott a földre s a haj végigfoly izmos vállain.
57597 III,  1      |                  vállain. Egy csomó odaszorul a cifra tüszõ rézcsatja alá.
57598 III,  1      |                       és fürkészõleg néz szét a tájon.~Oh, mert annak, ki
57599 III,  1      |                      éve társalog az erdõvel, a sziklával, a felhõkkel,
57600 III,  1      |                      az erdõvel, a sziklával, a felhõkkel, olyan mindenféle
57601 III,  1      |                       úgy álmodta õ azt, hogy a Boris meghalt… Hiszen az
57602 III,  1      |                      Szakasztott az õ hangja. A bacsa fölemeli ökleit.~Ki
57603 III,  1      |                 fölemeli ökleit.~Ki merte ezt a hangot utánozni?~És elboruló
57604 III,  1      |                     fehéres része aláfordítja a kékeset.~Senkit sem lát,
57605 III,  1      |                     sem lát, semmit sem hall.~A birkák némán legelésznek,
57606 III,  1      |                     birkák némán legelésznek, a kolompos kos mereven, semmitmondó
57607 III,  1      |                semmitmondó ábrázattal néz rá, a bojtár jóízûen alszik a
57608 III,  1      |                       a bojtár jóízûen alszik a gyepen, a fák levelei nem
57609 III,  1      |                      jóízûen alszik a gyepen, a fák levelei nem mozdulnak,
57610 III,  1      |                    levelei nem mozdulnak, még a madarak is hallgatagok.~
57611 III,  1      |                   Olejt?~Ki tudja?~Talán maga a némaság, melyet csak a méhek
57612 III,  1      |                   maga a némaság, melyet csak a méhek dongása rezegtet meg
57613 III,  1      |                 mondani valaki, mirõl döngnek a méhek a brezinai völgyben!~
57614 III,  1      |                 valaki, mirõl döngnek a méhek a brezinai völgyben!~Tudnak-e
57615 III,  1      |               Tudnak-e õk arról valamit, hogy a halottak olyan sokáig ittfenn
57616 III,  1      |                       mikor már porrá lettek?~A bacsa újra visszadõl félkönyökére
57617 III,  1      |                     azok! Aki az erdõ fáitól, a szikláktól, a zuhogó pataktól
57618 III,  1      |                    erdõ fáitól, a szikláktól, a zuhogó pataktól és a vándorló
57619 III,  1      |              szikláktól, a zuhogó pataktól és a vándorló felhõktõl kéri
57620 III,  1      |               vándorló felhõktõl kéri kölcsön a gondolatokat, az nem fogy
57621 III,  1      |                      fogy ki soha belõlük.~Az a nagy, mélységes talány,
57622 III,  1      |                        mélységes talány, mely a természet fönséges arcán
57623 III,  1      |                  arcán honol, betölti még azt a vad lelket is és beszél
57624 III,  1      |              gondolatja, mert szétfolyt, mint a megolvasztott ólom.~Egy
57625 III,  1      |                 melynek sötétsége fény. És ez a fény az õsköltészet.~Olej
57626 III,  1      |                  felesége s meg ne emlékezzék a mulandóságról, mikor egyszer
57627 III,  1      |                      szépen elszólítják innen a temetõbe és sohasem fogja
57628 III,  1      |                     sohasem fogja többé látni a Brezinát, sem a veres aklot,
57629 III,  1      |                   többé látni a Brezinát, sem a veres aklot, sem a kilenc
57630 III,  1      |                        sem a veres aklot, sem a kilenc vezérkost, sem a
57631 III,  1      |                       a kilenc vezérkost, sem a száz bársonyürüt, miknek
57632 III,  1      |                    másuk széles e világon. És a nap azután is csak így fog
57633 III,  1      |             rejtelmesen fog susogni, mint ma, a fû nõni fog tavasszal, a
57634 III,  1      |                      a fû nõni fog tavasszal, a patak vize fölenged meg
57635 III,  1      |                       többé.~Ha aztán ezeknél a szomorú gondolatoknál felhangzanak
57636 III,  1      |                    gondolatoknál felhangzanak a völgyben Anika nótái, szinte
57637 III,  1      |                   Anika nótái, szinte jólesik a lelkének rájönni, hogy az
57638 III,  1      |                       s szilajan vágja botját a nyáj közé, melytõl az szaggatott
57639 III,  1      |             csoportokká riad.~Érezzék azok is a bacsa haragját, ki bosszús
57640 III,  1      |                       meg új dal kél szárnyra a tót nép modorában, mélabúsan,
57641 III,  1      |                      fájón…~Jön már Garibaldi a szomszéd faluba,~Klapka
57642 III,  1      |                    kantározza.~Hogy jutott el a politika is a brezinai völgybe,
57643 III,  1      |                       jutott el a politika is a brezinai völgybe, hol csak
57644 III,  1      |                    brezinai völgybe, hol csak a madár jár? Ki hozta ide
57645 III,  1      |                       madár jár? Ki hozta ide a lezajlott harcok tépõ emlékét
57646 III,  1      |                    tépõ emlékét és reményeit? A levegõ hozta. Becsempészte
57647 III,  1      |                    levegõ hozta. Becsempészte a költészet ruhájában. Így
57648 III,  1      |                madarai hallgatják. Holnap már a rigó is utána fügyüli.~Olej
57649 III,  1      |                fügyüli.~Olej elõtt felélednek a régi emlékek, a nagy »háború«
57650 III,  1      |                    felélednek a régi emlékek, a nagy »háború« zaja, amikor
57651 III,  1      |                      most is az még… mert hát a jó tót nép, ámbár bebizonyult,
57652 III,  1      |               valahonnan.~Olej nem vett részt a háborúban; neki nem lehetett,
57653 III,  1      |                   ország…~…Ne lett volna csak a keze alatt akkor is ez a
57654 III,  1      |                      a keze alatt akkor is ez a nyáj, melynek a kolompja
57655 III,  1      |                   akkor is ez a nyáj, melynek a kolompja olyan édesen hívó,
57656 III,  1      |                 édesen hívó, marasztaló, mint a mesebeli tündérének!~Órákig
57657 III,  1      |                  lassan aláereszkedik az est. A nyáj pihenõje megjött. Sûrû
57658 III,  1      |                       már csak kérõdzni akar.~A bojtár reggel óta elõször
57659 III,  1      |                     elõször meri megszólítani a bacsát.~- Nem hallja, gazduram,
57660 III,  1      |                     aztán megyünk. Oda dobtam a nyáj közé.~Még egyszer végignéz
57661 III,  1      |                  szeme, mely ezerhez szokott, a kilencszázkilencvenkilencben
57662 III,  1      |                  Nyugodtan kanyarítja nyakába a szûrt, aztán lassan leereszkednek
57663 III,  1      |                    aztán lassan leereszkednek a völgybe.~A kilenc vezérkos
57664 III,  1      |                      leereszkednek a völgybe.~A kilenc vezérkos csengettyûje
57665 III,  1      |                     szép összhangba vág ki, s a bojtár dudája is megszólal.
57666 III,  1      |                     messzirõl hallhatja, hogy a nyáj hazatért, s a tûzre
57667 III,  1      |                       hogy a nyáj hazatért, s a tûzre teheti a finom »demikát«-
57668 III,  1      |                    hazatért, s a tûzre teheti a finom »demikát«-ot, a juhászok
57669 III,  1      |                  teheti a finom »demikát«-ot, a juhászok címeres eledelét,
57670 III,  1      |                 forrjon fel, mikor hazaérnek.~A bojtár hátára akasztja a
57671 III,  1      |                      A bojtár hátára akasztja a dudát, amint az akol közelébe
57672 III,  1      |                  látja-e meg az udvaron annak a sugár, délceg alaknak körrajzát,
57673 III,  1      |                   körrajzát, aki úgyis mindig a szemei elõtt van - még ha
57674 III,  1      |                    adja, hogy így meglophatja a lehetetlenséget.~Anika már
57675 III,  1      |                  talán unalomból, talán, hogy a nyájat lássa.~Gyönyörû teremtés,
57676 III,  1      |                    szemei ábrándosan kémlelik a távolt, a természettõl puha
57677 III,  1      |                 ábrándosan kémlelik a távolt, a természettõl puha kis keze
57678 III,  1      |                     régen, vagy arra, hogy az a sós bödönben vájkáló gazdasszonyi
57679 III,  1      |                   milyen jóízû. Ki ismerhetné a birkafilozófiát egészen!~-
57680 III,  1      |                    Anika - szólítja meg Matyi a leányt szelíden. - Hogy
57681 III,  1      |                   kendtek hogyan dicsérik meg a napjukat?~- Megvolnánk,
57682 III,  1      |               Megvolnánk, kis fecském - mondá a bacsa, halináját levetve -,
57683 III,  1      |                      kérdés, ha te meg vagy-e a vacsorával?~- Már párolog
57684 III,  1      |                     vacsorával?~- Már párolog a pörkölt, édesapám.~A bacsa
57685 III,  1      |                  párolog a pörkölt, édesapám.~A bacsa arca kiderült a pörkölt
57686 III,  1      |               édesapám.~A bacsa arca kiderült a pörkölt szóra. Ünnepi eledele
57687 III,  1      |                        Matyi fiam, kavard föl a tûzön, mert már én babonás
57688 III,  1      |                  tartom, úgy lehet csak jóízû a pörkölt, ha juhászkéz is
57689 III,  1      |                    sem tudom, gazduram, merre a tûzhely, aztán nem is értek
57690 III,  1      |                   tûzhely, aztán nem is értek a szakácsmesterséghez.~- Ne
57691 III,  1      |                      kópé, ha mondom… hát nem a tûzhelyen öntöttétek együtt
57692 III,  1      |                     András éjszakáján, amikor a te fizonómiád öntõdött ki
57693 III,  1      |                     te fizonómiád öntõdött ki a lányom jövendõbelijének?~-
57694 III,  1      |                   ólomfigura volt az, dudával a vállán…~- Nem is duda volt -
57695 III,  1      |                     Mintha kést szúrtak volna a Matyi szívébe.~Miért hogy
57696 III,  1      |                sejtelem kezdte összeszorítani a szívét!…~Gépileg sietett
57697 III,  1      |                  sietett bezárni az akolajtót a betódult nyáj után.~Olej
57698 III,  1      |                gondolatai rögtön visszatértek a pörkölthöz, vagy hogy talán
57699 III,  1      |                    hinné az ember, vendég van a háznál.~- Amint van is.
57700 III,  1      |                  vadász lesz az, leány, hanem a vármegyén könyöklõ.26 Hogy
57701 III,  1      |                    ahhoz. Olyan az arca, mint a patyolat, tán még szél sem
57702 III,  1      |                        Van-e puskája? - kérdé a bacsa.~- De még milyen.~
57703 III,  1      |                      most már egészen lehúzta a kalapot szemére s a nagy
57704 III,  1      |                   lehúzta a kalapot szemére s a nagy jegenyefának támaszkodék,
57705 III,  1      |                 keserû gondolata támadt, mint a mélységes pokol; jaj, mindjárt
57706 III,  1      |                   hogy ide mer jönni vadászni a herceg erdeibe. Ha nem volna
57707 III,  1      |                       ígérkezve, leakasztanám a puskáját.~- Úgy uzsonna
57708 III,  1      |                        hogy nem pénzért adjuk a tejet, van hála istennek
57709 III,  1      |                     Isten ments! Mit gondolna a világ a brezinai bacsáról,
57710 III,  1      |                   ments! Mit gondolna a világ a brezinai bacsáról, ha pénzért
57711 III,  1      |                     bacsáról, ha pénzért adná a hozzá betérõnek a tejet
57712 III,  1      |                pénzért adná a hozzá betérõnek a tejet is.~Azzal a kezébe
57713 III,  1      |                   betérõnek a tejet is.~Azzal a kezébe vette a pénzt és
57714 III,  1      |                      is.~Azzal a kezébe vette a pénzt és ámulva kiáltott
57715 III,  1      |                kiáltott föl:~- Ne legyen Olej a nevem, ha ez nem koronás
57716 III,  1      |                 Gracza, vagy Záhony. Ide jött a brezinai bacsához.~Anika
57717 III,  1      |                        Anika mosolyogva rázta a fejét. Olej pedig odavolt
57718 III,  1      |                     fejét. Olej pedig odavolt a lelkesüléstõl.~- És jó helyre
57719 III,  1      |                    lesz. Úgy megõrzöm, mintha a saját édesanyja kötényében
57720 III,  1      |                    aztán csitt, gyerekek, még a falnak is füle lehet.~Anika
57721 III,  1      |                   tetszés szerint változtatja a fizonómiáját. Ma nyolcvan
57722 III,  1      |                      nehéz volt elhinni, hogy a vén Záhony lenne az a deli
57723 III,  1      |                    hogy a vén Záhony lenne az a deli ifjú.~- Aztán meg azt
57724 III,  1      |                    hörgé tompán.~- Mellém ült a pitvar-küszöbre s olyan
57725 III,  1      |                egyetlenegyszer csak átkarolni a derekamat, mert megõrül,
57726 III,  1      |                       csókolni, úgy odavágtam a gyomlálástól piszkos kezemet
57727 III,  1      |                  gyomlálástól piszkos kezemet a képéhez, hogy finom arcán,
57728 III,  1      |                      arcán, tudom, ott maradt a nyoma.~- Oh, oh! - nevetett
57729 III,  1      |                   nyoma.~- Oh, oh! - nevetett a bacsa. - Nem haragudott
57730 III,  1      |                         Nem haragudott meg?~- A másik arcát nyújtotta ide,
57731 III,  1      |                     is jön már!~Olej és Matyi a mutatott irányba vetették
57732 III,  1      |                     mutatott irányba vetették a szemeiket. Karcsú vadász
57733 III,  1      |                   Karcsú vadász lépegetett le a domboldalon, zöldhajtókás
57734 III,  1      |                 udvarba lépett. - Nos, kész-e a vacsora, galambom?~- Fogadj
57735 III,  1      |                     egyrészt, mert nem Záhony a vendég, másrészt bosszantotta,
57736 III,  1      |                   másrészt bosszantotta, hogy a titulusa akként csorbíttassék.
57737 III,  1      |          csorbíttassék. Ha nem nála történnék a formalitások ilyetén megsértése,
57738 III,  1      |                   bizony furcsa dolog lehetne a következése, mert azért
57739 III,  1      |                      õ neve, hogy fölötte áll a juhász hivatalnak, aztán
57740 III,  1      |                       mind el kell ezt nyelni a vendégtõl.~- Készen a vacsora,
57741 III,  1      |                  nyelni a vendégtõl.~- Készen a vacsora, csak magát vártuk -
57742 III,  1      |                        szólt Anika s befutott a szobába.~A bacsa közel lépett
57743 III,  1      |                   Anika s befutott a szobába.~A bacsa közel lépett a vendéghez
57744 III,  1      |                 szobába.~A bacsa közel lépett a vendéghez s odanyújtotta
57745 III,  1      |                tenyerét.~- Kerüljünk beljebb.~A szoba csinos volt és tiszta:
57746 III,  1      |                 tiszta: három tulipántos láda a szögletekben, néhány pad,
57747 III,  1      |                    képezték bútorzatát. Falát a juhászok mennyei közbenjárójának:
57748 III,  1      |                      és földi közbenjáróinak: a szépen egymás mellé felaggatott
57749 III,  1      |               pálinkás butykosok díszíték, de a legnagyobb ékessége az egésznek
57750 III,  1      |               legnagyobb ékessége az egésznek a párolgó tál volt az asztalon,
57751 III,  1      |                 mintha otthon lenne - biztatá a bacsa vendégét, a legöblösebb
57752 III,  1      |                     biztatá a bacsa vendégét, a legöblösebb fakanalat markába
57753 III,  1      |                       Négyen vagyunk hozzá.~- A lány nem számít, úrfi, annak
57754 III,  1      |                     ha jut valami, úgy is jó.~A vadász mohón nekiesett az
57755 III,  1      |                    Meghiszem. Olyan pörköltet a talári hercegnél sem fõznek,
57756 III,  1      |                    hercegnél sem fõznek, mint a brezinai bacsánál.~A vendég
57757 III,  1      |                     mint a brezinai bacsánál.~A vendég mosolygott.~- Bárcsak
57758 III,  1      |                    Bárcsak mindennap ehetném.~A bacsának erre azt illett
57759 III,  1      |                        meghívásodat, eljövök.~A bacsa ajkaiba harapott.
57760 III,  1      |                     gyerek volt, mikor õt már a nótárius is megkendezte.~
57761 III,  1      |                      Jó helyen van itt. Anika a kamrában vet majd ágyat.
57762 III,  1      |              koromsetét lesz.~- Ide rendeltem a kocsimat az akolhoz.~- Tán
57763 III,  1      |                    kocsimat az akolhoz.~- Tán a környékbõl való az úrfi?
57764 III,  1      |                     úrfi? ha meg nem sérteném a kérdezõsködéssel.~- Innen
57765 III,  1      |                     kérdezõsködéssel.~- Innen a közelbõl.~- Bajjal talál
57766 III,  1      |                  közelbõl.~- Bajjal talál ide a kocsi.~- Dehogynem. Az Olej
57767 III,  1      |                   ugye, Olejnek?~- Olej Tamás a nevem, az egész nevem pedig -
57768 III,  1      |                     egész nevem pedig - mondá a türelembõl kijött gazda
57769 III,  1      |                   gazda hetykén - Olej Tamás, a Brezina bacsája és hozzátehetném:
57770 III,  1      |                bacsája és hozzátehetném: ura.~A vendég nevetett.~- Ha te
57771 III,  1      |                 vendég nevetett.~- Ha te vagy a Brezinának az ura, öreg,
57772 III,  1      |                   öreg, mi marad akkor nekem?~A bacsa sértõdve nagy szemeket
57773 III,  1      |                      nagy szemeket meresztett a nevetõre s önkéntelenül
57774 III,  1      |               önkéntelenül is kifakadt belõle a kevély kérdés:~- Mi is légyen
57775 III,  1      |                    kérdés:~- Mi is légyen hát a becsületes neve és állapota?
57776 III,  1      |                  vagyok.~Olej kezébõl kiesett a villa, ijedten ugrott fel
57777 III,  1      |                        Nagy szó volt az neki. A fiatal herceg ül vele szemben,
57778 III,  1      |                       ül vele szemben, akinél a király is már csak egy paraszthajszállal
57779 III,  1      |                       semmi baj, öreg - szólt a herceg vidáman -, ha nem
57780 III,  1      |                   herceg vidáman -, ha nem is a tied a Brezina, van neked
57781 III,  1      |                   vidáman -, ha nem is a tied a Brezina, van neked annál
57782 III,  1      |                  annál többet érõ kincsed is, a szép Anika.~Matyiban, ki
57783 III,  1      |                       ki ott ült az asztalnál a herceg mellett, jéggé fagyott
57784 III,  1      |                       veszik sem.~- Nem érték a leány, kegyelmes uram, inkább
57785 III,  1      |                          Aztán csínján bánjék a borral: könnyen megzavarhatja
57786 III,  1      |                 borral: könnyen megzavarhatja a fejét.~- Eléggé megzavartad
57787 III,  1      |                      is zavaros volt - felelt a leány naiv pillantással,
57788 III,  1      |                     naiv pillantással, amitõl a selymes szobák hõsének melegen
57789 III,  1      |                       hõsének melegen kezdett a szíve dobogni.~- Oh, te
57790 III,  1      |                    megharagszik, majd kibékül a maga kenyerén.~A herceg
57791 III,  1      |                      kibékül a maga kenyerén.~A herceg még sohasem érzett
57792 III,  1      |                      mint most, amint azokról a duzzadt, piros ajkakról
57793 III,  1      |                        Szívébe rajzolódott le a bûbájos ékesszólás. Elhallgatná
57794 III,  1      |                      beszélsz. Õkegyelmessége a fiatal herceg, a mi urunk.~
57795 III,  1      |               Õkegyelmessége a fiatal herceg, a mi urunk.~Anika felkacagott.
57796 III,  1      |                       bolonddá tesznek. Hiszi a piszi. A fiatal herceg nem
57797 III,  1      |                       tesznek. Hiszi a piszi. A fiatal herceg nem jár Brezinára,
57798 III,  1      |              palotában, száz vadász lövöldözi a vacsorára valóját, nemhogy
57799 III,  1      |                   maga csatangoljon nyúl után a Brezinában. De meg kell
57800 III,  1      |                     kenyérrel. Aztán olyan is a herceg, mint a többi ember!
57801 III,  1      |                       olyan is a herceg, mint a többi ember! Mintha nem
57802 III,  1      |                 legyen.~- Bocsásson meg ennek a bûnös gyermeknek, kegyelmes
57803 III,  1      |                   gyermeknek, kegyelmes uram.~A kegyelmes úr pedig annyira
57804 III,  1      |                     mégis szöget ütött fejébe a dolog. Hátha mégis a herceg.
57805 III,  1      |                   fejébe a dolog. Hátha mégis a herceg. Hátha eljött Bécsbõl.
57806 III,  1      |                 Bécsbõl. Az Anika is hallotta a csõsztõl, Lapaj Istóktól,
57807 III,  1      |                       urok s most halála után a fiatalra szállott a rengeteg
57808 III,  1      |                      után a fiatalra szállott a rengeteg sok uradalom. Bizony
57809 III,  1      |                       elszomorodva futott föl a létrán az akol padlására,
57810 III,  1      |                padlására, hogy onnan lenézzen a szürkülõ tájra.~Szíve nagyot
57811 III,  1      |                   nagyot nyilallik. Csakugyan a herceg! A talári várkastélyon,
57812 III,  1      |                nyilallik. Csakugyan a herceg! A talári várkastélyon, melynek
57813 III,  1      |            bádogfödele ide látszik, ott lobog a zászló. Lapajtól hallotta,
57814 III,  1      |                       Lapajtól hallotta, hogy a herceg jelenlétét ez tudatja
57815 III,  1      |                  herceg jelenlétét ez tudatja a környékkel.~…Könyörülõ isten;
57816 III,  1      |               Könyörülõ isten; õ arcul ütötte a kegyelmes urat. Ellenkezett
57817 III,  1      |                szorongó szívvel lépegetett le a létrán, éppen azon gondolkozva,
57818 III,  1      |                    valljuk meg, félelmében is a herceg elõtt, - midõn fényes
57819 III,  1      |                       fényes hintó állott meg a ház elõtt, - és mire Anika
57820 III,  1      |                   vagy káprázat, õ maga ugrik a lajtorjához, hogy a hágcsóról
57821 III,  1      |                     ugrik a lajtorjához, hogy a hágcsóról csintalanul felkapva,
57822 III,  1      |                 felkapva, mint valami pelyhet a földre emelje, amitõl Anika
57823 III,  1      |                elhiszed, ugye, hogy én vagyok a herceg?~Azzal a délceg ifjú
57824 III,  1      |                     én vagyok a herceg?~Azzal a délceg ifjú nevetve a hintóba
57825 III,  1      |                   Azzal a délceg ifjú nevetve a hintóba pattan, búcsút int
57826 III,  1      |                    hintóba pattan, búcsút int a kezével az öreg Olejnek,
57827 III,  1      |                       elõttem mindig… mindig…~A hintó elrobog, de a búcsúszavak
57828 III,  1      |                   mindig…~A hintó elrobog, de a búcsúszavak itt maradnak.
57829 III,  1      |                lángnyelveket ereszt egyenesen a szívnek, amik úgy égetik,
57830 III,  1      |                     akarnák. Félrevert harang a szív most: a csodás szavakat
57831 III,  1      |                 Félrevert harang a szív most: a csodás szavakat kongatja
57832 III,  1      |                        és utána egyik estétõl a másikig ismétli minden,
57833 III,  1      |                 ismétli minden, minden… Éjjel a sötétség kiáltja, reggel
57834 III,  1      |                      sötétség kiáltja, reggel a fák levelei suttogják, a
57835 III,  1      |                      a fák levelei suttogják, a hallgatag bércek hangot
57836 III,  1      |                hallgatag bércek hangot adnak, a föld párázata azt sóhajtja
57837 III,  1      |                    föld párázata azt sóhajtja a füveknek, még a felforrt
57838 III,  1      |                      sóhajtja a füveknek, még a felforrt demikát is errõl
57839 III,  1      |                 felforrt demikát is errõl zúg a pattogó tûzhelyen: »te pedig
57840 III,  1      |                       szórakozott, hallgatag. A Brezinák dalai pihennek.
57841 III,  1      |                     Olej, sem Matyi; valamint a Matyi dudája is néma. Igazibb
57842 III,  1      |                       uralkodik itt ma! Félre a bokorral, erdõ jött helyette…~
57843 III,  1      |                 bokorral, erdõ jött helyette…~A leány arra gondol, minek
57844 III,  1      |                     arra gondol, minek is van a világon herceg, mikor olyan
57845 III,  1      |                     mikor olyan szép az, hogy a gerlicemadár nem mondhatja
57846 III,  1      |                    Olyan nagyon szép az, hogy a gerlicemadár mind egyforma
57847 III,  1      |             gerlicemadár mind egyforma madár.~A bojtár pedig arra gondol,
57848 III,  1      |                       gondol, hogy miért lett a duda egyszerre puskává a
57849 III,  1      |                      a duda egyszerre puskává a Szent András-napján ólomöntelékben
57850 III,  1      |                       minden jel.~Este, mikor a bacsával hazatért, megint
57851 III,  1      |                  megint az az újság, ott volt a herceg.~És ezután másnap,
57852 III,  1      |              harmadnap is mindig ott vadászik a fiatal uraság és mindig
57853 III,  1      |                   Anikához. Nagyon szeretheti a vadat és tejet.~Az öreg
57854 III,  1      |                  homlokát e hírre s így szólt a bojtárhoz:~- Holnap magad
57855 III,  1      |               bojtárhoz:~- Holnap magad nézel a nyáj után. Az uraság sokat
57856 III,  1      |                 mellõlük földi gondviselõjük, a hatalom derék jelvényével,
57857 III,  1      |               jelvényével, az ólmos bottal és a megszokott »ne te ne« és »
57858 III,  1      |                       lesz nekik ma jóízû még a só sem és rosszabb lesz
57859 III,  1      |                      sem és rosszabb lesz még a fû is! Legalább Olej hiszi
57860 III,  1      |                      meg, maga pedig megtömte a »vászonpipát«, abból a boldogtalan
57861 III,  1      |               megtömte a »vászonpipát«, abból a boldogtalan növénybõl, melyért
57862 III,  1      |                       úgy szokott szaporítani a juhász, mint a tavaszi gyapjút:
57863 III,  1      |                    szaporítani a juhász, mint a tavaszi gyapjút: nedves
57864 III,  1      |                     rágyújtott, hanyatt feküt a hímes gyepen az udvaron
57865 III,  1      |                   födelét, ékes fehér falait, a kikandikáló izmos gerendákat…
57866 III,  1      |                     mozgó árnyékot vett észre a falon, s amint hátra tekint,
57867 III,  1      |                      õt várta Olej.~Egyenesen a pitvarajtónak tart, de midõn
57868 III,  1      |                       ajtó-madzagot megrázva, a závár mégsem enged, kedvetlenül
57869 III,  1      |                     De bizony hiába zörgetett a herceg, a bárányka nem eresztette
57870 III,  1      |                     hiába zörgetett a herceg, a bárányka nem eresztette
57871 III,  1      |                    barna kezeivel homlokát.~- A leány nem áll az uradalom
57872 III,  1      |                kegyelmességed rendelkezésére: a leánnyal csak én rendelkezhetem.~
57873 III,  1      |                     Mit akarsz ezzel mondani?~A bacsa egészen közel lépett
57874 III,  1      |                    bacsa egészen közel lépett a fõúrhoz és megrázta ökleit
57875 III,  1      |                    fõúrhoz és megrázta ökleit a levegõben. A bornyúszájú
57876 III,  1      |                  megrázta ökleit a levegõben. A bornyúszájú ing szétvált
57877 III,  1      |              környékén vadászgat ezentúl, bár a puskáját csak madárseréttel
57878 III,  1      |                 szavainál jellemzõleg öklével a saját mellét ütötte meg,
57879 III,  1      |                 mintha mondaná: »én leszek az a medve.«~A hatalmas úr, kinek
57880 III,  1      |                        én leszek az a medve.«~A hatalmas úr, kinek hetven
57881 III,  1      |                      él, oly piros lett, mint a pipacs, s amint ott állt,
57882 III,  1      |                   legyen, mit feleljen, amint a brezinai bacsa reászegezte
57883 III,  1      |                      behatása alatt elkezdtek a lábai reszketni. A puska,
57884 III,  1      |                  elkezdtek a lábai reszketni. A puska, melyet a válláról
57885 III,  1      |                    reszketni. A puska, melyet a válláról leemelt, hogy tán
57886 III,  1      |               kevélyen, mint egy hõs.~- Annak a leánynak az apjával.~Taláry
57887 III,  1      |                       egy apával illik. Nekem a leányod kell mindenáron.~-
57888 III,  1      |                 szólanál hozzá, ha ez az akol a tied lenne minden birkájával,
57889 III,  1      |                        ha neked ajándékoznám.~A bacsának nem lehetett volna
57890 III,  1      |                     vakító valósághoz képest! A brezinai veres födelû akol,
57891 III,  1      |                   brezinai veres födelû akol, a kilenc vezérkos, a száz
57892 III,  1      |                      akol, a kilenc vezérkos, a száz selyemürü és a többi
57893 III,  1      |                 vezérkos, a száz selyemürü és a többi birka mind övé lenne.
57894 III,  1      |                       kevés maradna ezenkívül a többi embereknek, kik még
57895 III,  1      |                     többi embereknek, kik még a világon vannak!~Ingadozva
57896 III,  1      |                      Ingadozva állt ott, mint a mérleg, melynek egyik serpenyõjébe
57897 III,  1      |                     nyomná is tán alá késõbb.~A herceg gyönyörrel nézte
57898 III,  1      |                    Így aztán igazán te lennél a Brezinák ura.~A bacsa mereven
57899 III,  1      |                     te lennél a Brezinák ura.~A bacsa mereven nézett maga
57900 III,  1      |                vonultak el lelki szemei elõtt a jövõbõl. Aranyos csat lesz
57901 III,  1      |                 selyembõl lesz az inge; mikor a nyájjal kimegy, mézes-pálinkás
57902 III,  1      |                   hogy valahányszor egyet húz a butykosból, kedves egészségére
57903 III,  1      |                      megirigyli: ni, ott megy a brezinai bacsa, kinek annyi
57904 III,  1      |                   brezinai bacsa, kinek annyi a gazdasága, kincse, hogy
57905 III,  1      |                       gazdasága, kincse, hogy a burkus király ládafiának
57906 III,  1      |                       megtudják, ki adta neki a rengeteg kincset, és azt
57907 III,  1      |               gondolkozol hát, öreg Olej? Ide a tenyeredet!~Az öreg arcáról
57908 III,  1      |                   szemet hunyj, ne vicsorgasd a fogaidat és ne ordítozd
57909 III,  1      |                  fogaidat és ne ordítozd tele a világot. Ezért adom oda
57910 III,  1      |                     nem tehetsz róla. Ez csak a sors kereke lesz, melynek
57911 III,  1      |               kapaszkodnod.~Olej elfordította a fejét.~- Minek mondta hát
57912 III,  1      |                      fogom cselekedni - szólt a herceg hirtelen megfordulva -,
57913 III,  1      |                    fütyörészve távozott.~Olej a falnak tántorodék. Elhagyta
57914 III,  1      |                    Kiáltani akart még valamit a távozó után, de csak a szája
57915 III,  1      |                valamit a távozó után, de csak a szája mozgott, hanggal nem
57916 III,  1      |                       pillantással szegzõdtek a herceg után; ijedség, undor
57917 III,  1      |                     undor tükrözõdött bennök.~A falhoz lapulva s támaszkodva
57918 III,  1      |                     támaszkodva tántorgott be a szobába. Feje szédült, gyötrelmes
57919 III,  1      |                 hegyrõl guruló szikla, lassan a szívére ereszkedtek és összeszoríták.~-
57920 III,  1      |                      és összeszoríták.~- Jaj, a kólika! - kiáltá hörögve.~
57921 III,  1      |                     kólika! - kiáltá hörögve.~A bércek visszamondták: jaj,
57922 III,  1      |                    bércek visszamondták: jaj, a kólika.~És Olej tudta jól,
57923 III,  1      |                      ember hazudik önmagának.~A szobába érve, ágyba feküdt,
57924 III,  1      |                      kísértetiessé vált arcát a párnák alá rejtve, azon
57925 III,  1      |                   elkezdett - énekelni.~Hátha a daltól kölcsönkért gondolatok
57926 III,  1      |                   õrült. Átellenben az ággyal a tükör függött, mely dúlt
57927 III,  1      |                     üvegesedõ szemekkel nézve a saját énjét, - azután egyszerre
57928 III,  1      |                 pergett szét üvegje.~Kezeibõl a vér folyt, szemei fölfelé
57929 III,  1      |                 karikáikkal mire Anika bejött a Lapajtól hozott üzenettel,
57930 III,  1      |               üzenettel, eszméletlenül hevert a földön.~Anika el nem bírta
57931 III,  1      |                  kígyókkal, sárkányokkal, mik a szívét marták és a máját
57932 III,  1      |                        mik a szívét marták és a máját akarták kivájni.~Hajnalra
57933 III,  1      |                       jobban lett, kihajtotta a nyájat Matyival, de nem
57934 III,  1      |                       Szép nyári reggel volt. A természet derült mosolyából
57935 III,  1      |                       minden tárgynak jutott. A harmatos fû buján kínálta
57936 III,  1      |               harmatos fû buján kínálta magát a birkáknak, s azok szót fogadva
57937 III,  1      |                    fogadva vígan ropogtatták, a madarak szintén vidáman
57938 III,  1      |                   kellemes reggel volt, minõt a poéták szoktak megénekelni,
57939 III,  1      |                    amely mindig mögötte marad a valóságnak: a természet
57940 III,  1      |                   mögötte marad a valóságnak: a természet az egyedüli, melyet
57941 III,  1      |                 természet az egyedüli, melyet a fantázia nem szépíthet,
57942 III,  1      |                      nap. Feküdni rossz volt, a nyájat dirigálni, kast kötni
57943 III,  1      |                  lehetetlenné vált menekülnie a gondolatoktól; megrohanták,
57944 III,  1      |                       minden foglalkozásában.~A gondolatok szemtelenek és
57945 III,  1      |                     gyermekét, õ, Olej Tamás, a brezinai bacsa. Kincsért,
57946 III,  1      |                   alkudott. Soha! soha!~És az a hang, mely tizenhét éve
57947 III,  1      |                      Tamás! Tamás!~Irtóztató! A kilenc vezérkos csengõje
57948 III,  1      |                 csengõje mikor összevág, ebbe a rímbe megy ki: »aklot cserélt…
57949 III,  1      |                       bojtár, szedd le azokat a csengõket!~Matyi engedelmeskedik,
57950 III,  1      |                    nem gondolhatja, hova lett a bacsa esze.~- Hej, bojtár,
57951 III,  1      |                       bojtár, hallod-e, hagyd a csengõket: mást gondoltam.
57952 III,  1      |                      mást gondoltam. Vedd föl a szûrödet! Mennyi idõ lehet?~-
57953 III,  1      |                   Mennyi idõ lehet?~- Túl van a nap a fele útján.~- El fogsz
57954 III,  1      |                    idõ lehet?~- Túl van a nap a fele útján.~- El fogsz menni
57955 III,  1      |                       Értem, gazd’uram.~- Ott a hercegi kastélyba mégy s
57956 III,  1      |                       mégy s azt mondod, hogy a brezinai bacsa küld, magával
57957 III,  1      |                  brezinai bacsa küld, magával a herceggel akarsz beszélni.~
57958 III,  1      |                       Matyi úgy figyelt, hogy a lélegzetét is elfojtá.~-
57959 III,  1      |                Beeresztenek. Oda fogsz állani a herceg elé és ezt fogod
57960 III,  1      |                     Kegyelmes uram, azt üzeni a brezinai bacsa, hogy abból
57961 III,  1      |                    brezinai bacsa, hogy abból a bizonyos dologból soha nem
57962 III,  1      |                       jobban megérteni, mi az a bizonyos dolog, de a bacsa
57963 III,  1      |                       az a bizonyos dolog, de a bacsa kevély természete
57964 III,  1      |                       hogy az üzenet nem lesz a hercegnek kedves - és sietett
57965 III,  1      |                fütyörészve került vissza. Hol a pokolba szedte ezt a jókedvet?~-
57966 III,  1      |                      Hol a pokolba szedte ezt a jókedvet?~- Mit üzen a herceg? -
57967 III,  1      |                    ezt a jókedvet?~- Mit üzen a herceg? - kérdé a bacsa
57968 III,  1      |                    Mit üzen a herceg? - kérdé a bacsa fojtott hangon.~-
57969 III,  1      |                   Akár parancsolta, akár nem… a herceg ma déltájban elutazott
57970 III,  1      |                    nem mehettem utána - szólt a bojtár némi kötõdéssel,
57971 III,  1      |                 tudatban, hogy jó hír hozója.~A bacsa nem szólt semmit,
57972 III,  1      |                  bacsa nem szólt semmit, csak a szemei dülledtek ki és arca
57973 III,  1      |                  jobban.~Nyakába kanyarította a halinát és elkezdett eszeveszetten
57974 III,  1      |                  hazafelé.~Sejtelme valósult.~A ház elõtt friss keréknyomok
57975 III,  1      |                  keréknyomok látszottak. Bent a szobát üresen találta.~Anika
57976 III,  1      |                    ruhája hevert az asztalon: a fehérpettyes kendõ, az olajos
57977 III,  1      |                     kendõ, az olajos pruszli, a zöld rása szoknya és a skófiummal
57978 III,  1      |                        a zöld rása szoknya és a skófiummal kivarrt, viseltes
57979 III,  1      |                     ünneplõjét vitte magával. A ködmönre egy írás volt kiterítve,
57980 III,  1      |                      egy írás volt kiterítve, a talári herceg címeres pecsétjével,
57981 III,  1      |          ajándék-levél az akolról és nyájról.~A bacsa szívébe mintha éles
57982 III,  1      |                    önvád találékony útmutató! A herceg úgy tett, amint õ
57983 III,  1      |                     Az öregember megsimította a homlokát, tétován nézett
57984 III,  1      |                       Bécs városa felé röpíti a vasút!~Midõn aztán jól kikiabálta
57985 III,  1      |           elcsendesült: sápadt arcáról eltûnt a bánat és kétségbeesés, sötétté,
57986 III,  1      |                       Kiment az ajtóba, leült a küszöbre s megtömvén pipáját,
57987 III,  1      |                       egykedvûen eregette ott a füstöket, mintha legföljebb
57988 III,  1      |                    emelkedék föl ismét, midõn a nyáj Matyi kormányzata mellett
57989 III,  1      |                      jössz, édes fiam - szólt a bojtárhoz, oly nyájasan,
57990 III,  1      |                  melyet rögtön el kell vinned a tiszttartó úrhoz Talárba;
57991 III,  1      |              tiszttartó úrhoz Talárba; küldje a kegyelmes úr után, de ne
57992 III,  1      |                 Anikától.~- Ne bántsd. Itt ez a pénzt, ihatsz és ehetsz
57993 III,  1      |                     mégis mindennap elfelejti a kinézését. De furcsa is
57994 III,  1      |                    kinézését. De furcsa is az a szerelem!~Mindegy no, ma
57995 III,  1      |                      no, ma csak hadd évõdjék a herceg távozása miatt, holnap,
57996 III,  1      |               holnapután már megint visszatér a szeretete õhozzá. Megint
57997 III,  1      |                     Matyi jókedvvel indult el a herceg által ott hagyott
57998 III,  1      |                 morgott hozzá; végre még ezek a félszavak is elvesztek elõtörõ
57999 III,  1      |                 elvesztek elõtörõ zokogásába.~A brezinai bacsa sírt, mint
58000 III,  1      |                    kiért, kétszer fordítá meg a kulcsot az ajtózárban, mint