bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

58001 III,  1      |                       azelõtt, most egyenesen a vályú melletti kúthoz lépett
58002 III,  1      |                      melletti kúthoz lépett s a kulcsot egy nagy sóhajjal
58003 III,  1      |                     kulcsot egy nagy sóhajjal a kútba dobta.~Most azután
58004 III,  1      |                      kútba dobta.~Most azután a dologhoz látott, bár már
58005 III,  1      |                  cifra halináját és meggyújtá a nádat vagy hat helyen: egy
58006 III,  1      |                    égõ kévét pedig, fölhágván a létrára, a takarmánnyal
58007 III,  1      |                   pedig, fölhágván a létrára, a takarmánnyal telerakott
58008 III,  1      |                   telerakott padlásra dobott.~A szél mohón kapott a vígan
58009 III,  1      |                   dobott.~A szél mohón kapott a vígan lobogó tûznyelveken
58010 III,  1      |                      alatt óriásokká nevelte.~A híres brezinai bacsa pedig
58011 III,  1      |                     Messzebb azután, ott, hol a sûrû fákon át nem tudott
58012 III,  1      |                   fákon át nem tudott hatolni a tûzfény, valami csodálatos,
58013 III,  1      |                 hernyó alakú állatok szálltak a levegõbõl arcára, mik csípték
58014 III,  1      |                      pernye, mit idáig hozott a szél a brezinai égõ akolról…~
58015 III,  1      |                       mit idáig hozott a szél a brezinai égõ akolról…~És
58016 III,  1      |                      brezinai égõ akolról…~És a brezinai bacsa egyre futott.
58017 III,  1      |                  brezinai bacsa egyre futott. A jó isten tudja, hol fog
58018 III,  1      |                   Matyi hazakerült hajnalban, a brezinai aklot nem találta
58019 III,  1      |                      egy nagy füstölgõ foltot a helyén.~Halomra dõlt gerendák,
58020 III,  1      |                       Emberé volt-e valaha az a csont, vagy birkáé?~Az a
58021 III,  1      |                      a csont, vagy birkáé?~Az a nagy, megdöbbentõ talány,
58022 III,  1      |                     kitárult, összeszorította a bojtár szívét.~Anika és
58023 III,  1      |                       bojtár szívét.~Anika és a bacsa nevét kiáltozta.~Senki
58024 III,  1      |                      Istenem, hol lehetnek?«…~A tüzes sziporkák, mik itt-ott
58025 III,  1      |                      mik itt-ott kicsillogtak a hamu alól, bizony nem adtak
58026 III,  1      |                                            És a brezinai völgy csendes azóta,
58027 III,  1      |                   állat; évek jönnek, mennek, a vadkörtefa meghozza gyümölcsét
58028 III,  1      |                    gyümölcsét meg elhullatja, a fû megnõ és újra kiszárad,
58029 III,  1      |                      Ki tudja, miért nem? Még a búsongó nóta is csak annyit
58030 III,  1      |                      útbaigazításul:~Ott künn a Brezinán az a fekete folt…~
58031 III,  1      |                        Ott künn a Brezinán az a fekete folt…~Fekete folt
58032 III,  1      |                    valaha akol volt.~ ~LAPAJ, A HÍRES DUDÁS~1881~Tûzhelyalapító
58033 III,  1      |                       azoknak meghegyezi mind a két végét s beszúrja a földbe
58034 III,  1      |                   mind a két végét s beszúrja a földbe sorjában mintegy
58035 III,  1      |                      nyeri leendõ tanyájának. A félkört képezõ husángok
58036 III,  1      |                 hátgerinc. Most aztán berakja a kezdetleges alkotmányt gallyakkal,
58037 III,  1      |                   füstös, ócska zsúpot s kész a rendõrségi palota.~Félelmetes,
58038 III,  1      |                 jámbor keresztény lélek, mert a gonosz cselekedetek megtorlásának »
58039 III,  1      |                     kisebb is valamivel, mint a vármegyeház, annak a képére
58040 III,  1      |                     mint a vármegyeház, annak a képére ütött; egy vérbõl
58041 III,  1      |                   hatalom csak akkor ömlik el a csõszkunyhón, ha egy nagy
58042 III,  1      |                      feketedik elõtte, jeléül a büntetõ igazság jelenvalóságának,
58043 III,  1      |                  személyesítõje, Lapaj Istók, a híres dudás, az itt föllobogó
58044 III,  1      |                    föllobogó rõzsetûznél süti a burgonyát s néha egy kis »
58045 III,  1      |                   örökölte.~Még nyomatékosabb a hatás, ha a nagy görcsös
58046 III,  1      |                     nyomatékosabb a hatás, ha a nagy görcsös bot, a hatalmi
58047 III,  1      |                        ha a nagy görcsös bot, a hatalmi jelvény oda van
58048 III,  1      |                     jelvény oda van támasztva a »guliba« oldalához, vagy
58049 III,  1      |                       mindenki elrettentésére a vörös szegélyû »halina«
58050 III,  1      |                 szegélyû »halina« is kint lóg a homlokzaton, mert ez esetben
58051 III,  1      |                     majdnem kétségtelen, hogy a csõsz, az élesszemû Istók,
58052 III,  1      |                 élesszemû Istók, bent pihen s a hasadékokon kilát a határra,
58053 III,  1      |                   pihen s a hasadékokon kilát a határra, keletre az egyik
58054 III,  1      |                      egyik szemével, nyugatra a másikkal. Olyankor még a
58055 III,  1      |                      a másikkal. Olyankor még a nyúl sem mer arra járni!~
58056 III,  1      |                 gyalázatos fortély, s míg itt a szûr-ujjas és bot õrzi a
58057 III,  1      |                      a szûr-ujjas és bot õrzi a vidéket, addig a gazdájok,
58058 III,  1      |                     bot õrzi a vidéket, addig a gazdájok, a híres Lapaj,
58059 III,  1      |                    vidéket, addig a gazdájok, a híres Lapaj, más irányban
58060 III,  1      |                     Istók hason fekve bámulja a napot, bizony nem gondol
58061 III,  1      |                    õkelmének meg van fordítva a világ rendje s amit más
58062 III,  1      |                    rendje s amit más emberfia a nyugalomnak szentel, neki
58063 III,  1      |                      szentel, neki az éjszaka a megháborítója.~Az õ hivatalos
58064 III,  1      |                     kell lenni. Méla csend ül a tájon. Az öreg Fátra mogorván
58065 III,  1      |                      néz le fényes szemeivel: a csillogó pásztortüzekkel
58066 III,  1      |                      pásztortüzekkel az éjbe, a felhõk feketén ereszkednek
58067 III,  1      |                 láthatatlan köpenyt akarnának a tolvajok nyakába lebocsátani,
58068 III,  1      |                      nyakába lebocsátani, míg a költõi Garam habjai alant
58069 III,  1      |                     költõi Garam habjai alant a völgyben gyanúsan locsogják: »
58070 III,  1      |                    igazok; Lapaj ilyenkor lát a legjobban.~Kint guggol az
58071 III,  1      |                  Tüzét kioltotta politikából. A tûz rossz szövetségese a
58072 III,  1      |                      A tûz rossz szövetségese a rendészetnek: õt messzirõl
58073 III,  1      |                       közelre sem lát miatta. A tüzet csak a »zapekacská«-
58074 III,  1      |                      lát miatta. A tüzet csak a »zapekacská«-ban tûri ilyenkor.
58075 III,  1      |                        ban tûri ilyenkor. Ott a maga helyén van, hogy megbirkózzék
58076 III,  1      |                   követik, míg csak láthatják a bodor karikákat, amint fölszállanak
58077 III,  1      |                 karikákat, amint fölszállanak a nagy semmibe s belefogózkodnak
58078 III,  1      |                     semmibe s belefogózkodnak a felhõkbe. Reggelre harmat
58079 III,  1      |                 Reggelre harmat lesz belõlük.~A némaságot csak néha szakítja
58080 III,  1      |              szellõszárnyon idehajtott hangja a faluból, - a kutyaugatás
58081 III,  1      |                idehajtott hangja a faluból, - a kutyaugatás és a kakaskukorékolás.
58082 III,  1      |                   faluból, - a kutyaugatás és a kakaskukorékolás. Azok a
58083 III,  1      |                      a kakaskukorékolás. Azok a falut õrzik; õ a mezõt.
58084 III,  1      |       kakaskukorékolás. Azok a falut õrzik; õ a mezõt. Lapaj jó ismerõsük,
58085 III,  1      |                      legalább ismeri, tudván: a Skvarka Mátyás »Viszkocs«-
58086 III,  1      |                     Skvarka Mátyás »Viszkocs«-a vagy a Lipták Marciék »Ulan«-
58087 III,  1      |                      Mátyás »Viszkocs«-a vagy a Lipták Marciék »Ulan«-ja-e
58088 III,  1      |                    Lipták Marciék »Ulan«-ja-e a fölszólaló? A kakas-nemzetséggel
58089 III,  1      |                      Ulan«-ja-e a fölszólaló? A kakas-nemzetséggel sincs
58090 III,  1      |                   különben: sõt e tekintetben a huszonkét éves tapasztalás (
58091 III,  1      |                       éves tapasztalás (mióta a határ fölött virraszt) egy
58092 III,  1      |                        Az elsõ kakas rendesen a rektor uramé, már tizenegy
58093 III,  1      |                        s jobb torka van, mint a gazdájának), talán mert
58094 III,  1      |                    gazdájának), talán mert ez a legéhesebb a faluban, siet
58095 III,  1      |                    talán mert ez a legéhesebb a faluban, siet elkiáltani
58096 III,  1      |                   hosszú az ideje s azt hiszi a bolond, hogy így hamarabb
58097 III,  1      |                      hogy így hamarabb jõ meg a reggel. Utána az özvegy
58098 III,  1      |                    özvegy tekintetes asszony, a tiszttartóné kokinkínai
58099 III,  1      |               kokinkínai szárnyasai veszik át a szót, - éppen féltizenkettõre.
58100 III,  1      |                        éppen féltizenkettõre. A tiszteletes úrék kakasa
58101 III,  1      |                       tiszteletes úrék kakasa a legpontosabb, éjfélkor kukorékol,
58102 III,  1      |                      éjfélkor kukorékol, mint a parancsolat; könnyû neki,
58103 III,  1      |                       könnyû neki, orra elõtt a toronyóra, leolvashatja.
58104 III,  1      |                leolvashatja. Az eklézsia után a közönséges hívekéi szólnak
58105 III,  1      |                 öregapja számadó »bacsa« volt a hlinai akolban, ami a juhászvilágban
58106 III,  1      |                    volt a hlinai akolban, ami a juhászvilágban legalább
58107 III,  1      |                 legalább is akkora rang, mint a közönséges életben a fõispánság:
58108 III,  1      |                     mint a közönséges életben a fõispánság: apáról fiúra,
58109 III,  1      |               juhásszá lett, de õ is kint élt a természetben s eltanulta
58110 III,  1      |               emberekhez. Tömérdek birka volt a keze alatt, egyforma, kifejezéstelen
58111 III,  1      |                  képére vannak teremtve, mint a lóhere levelei. Nincs is
58112 III,  1      |                     melyik az egyik és melyik a másik; de bezzeg a juhász
58113 III,  1      |                     melyik a másik; de bezzeg a juhász ösmeri mind, az õ
58114 III,  1      |                        az õ szemei behatolnak a rejtett vonásokig, melyeket
58115 III,  1      |                 nemcsak megismeri külön-külön a maga birkáját, legyen elszórva
58116 III,  1      |                 óriási idegen nyájban, de még a nemzetségét is tudja, anyjára
58117 III,  1      |                  örökség neki, hogy édesanyja a természet s legközelebbi
58118 III,  1      |                   ismerni, tenyerükön hordják a tulajdonságaikat.~A ló megrágja,
58119 III,  1      |                   hordják a tulajdonságaikat.~A ló megrágja, csúfosan elrondítja
58120 III,  1      |                 megrágja, csúfosan elrondítja a káposztát, ha beleszabadul;
58121 III,  1      |                   káposztát, ha beleszabadul; a kutya, mint a filozófus,
58122 III,  1      |                   beleszabadul; a kutya, mint a filozófus, bebarangolja
58123 III,  1      |                filozófus, bebarangolja õsszel a kertet s nagy kárt tesz
58124 III,  1      |                  kertet s nagy kárt tesz néha a féltett gyümölcsösben; ökör,
58125 III,  1      |                        borjú egyenesen szalad a lucernásnak, pedig attól
58126 III,  1      |                    attól fújódik föl, nemhogy a jobb ízû csalomádét hajhászná (
58127 III,  1      |                 hajhászná (no, de azért ökör, a boldogtalan), a tudósabb
58128 III,  1      |                   azért ökör, a boldogtalan), a tudósabb malac a föld titkaiban
58129 III,  1      |                boldogtalan), a tudósabb malac a föld titkaiban turkál s
58130 III,  1      |             állatokról elõre tudhatni, mi van a begyükben, s jönnek nyíltan,
58131 III,  1      |                  ösztönük által hajtva, addig a veszedelmesebb ember alattomban,
58132 III,  1      |                 ravaszsággal közelít, kilesve a Lapaj távollétét, fölhasználva
58133 III,  1      |               távollétét, fölhasználva álmát, a sötétséget, az õszi ködöt
58134 III,  1      |                       két szeme lát ilyenkor, a kéz keze utána nyúl.~Az
58135 III,  1      |                       azt hinné, no, ezt most a barátság hajtotta ide, mikor
58136 III,  1      |                    rövid idõ múlva rájõ, hogy a legszebb káposztafõnek lába
58137 III,  1      |                    hogy az óriási úri tök is, a határ büszkesége, melyre
58138 III,  1      |                      határ büszkesége, melyre a tiszteletes asszony még
58139 III,  1      |                       tiszteletes asszony még a nevét is kivájta kötõtûvel,
58140 III,  1      |       szenvedélytelenebb, érzéketlenebb, mint a magyarság. Nem is csoda.
58141 III,  1      |                        késõbben kel föl nekik a nap, korábban nyugszik le
58142 III,  1      |                    mintha nem tenné szívesen. A természet ismeri már õket
58143 III,  1      |                  alkalmazkodik.~Gyümölcsüket, a diót, mogyorót kemény héjba
58144 III,  1      |                  egészen vidám ünnepi ruhába; a derült égbõl csak egy kis
58145 III,  1      |                       kis darab jutott nekik; a többit elzárják elõlük komor,
58146 III,  1      |                    komor, hóborította bércek.~A szelet, vihart ott tartja
58147 III,  1      |                     szelet, vihart ott tartja a Fátrában s ha kiereszti,
58148 III,  1      |                    lehelete õket éri elõször; a tavaszt nyáron hozza meg
58149 III,  1      |                       nyáron hozza meg nekik, a nyarat semmikor, hanem ahelyett
58150 III,  1      |                    ahelyett odaküldi nyakukra a telet, amikor az még senkinek
58151 III,  1      |                        Csendes, türelmes nép.~A természet csintalan packázását
58152 III,  1      |                   packázását majmolja minden. A búzakalász nem nõ meg, csak
58153 III,  1      |                      összeborulna, s nincs az a hatalom, mely haraszt voltából
58154 III,  1      |                       voltából kivetkõztesse; a körte, alma elvadul, s ízétõl
58155 III,  1      |                    gondol, aki beleharap.~Még a szerelem költészete is,
58156 III,  1      |                  széles e világon forró, mint a tûz, andalító, mint a virágillat,
58157 III,  1      |                    mint a tûz, andalító, mint a virágillat, õnáluk fanyar,
58158 III,  1      |                bűbájos csók,~De e pillanatban a pipám kialudt,~S kénytelen
58159 III,  1      |                szomorú bánatos melódiájú dal. A legény viharos fájdalommal
58160 III,  1      |                   viharos fájdalommal siratja a végzet ádáz kezét, mely
58161 III,  1      |                       semmivé tette, kioltván a »zapekacskából« a szuszt,
58162 III,  1      |                    kioltván a »zapekacskából« a szuszt, mely nélkül semmiféle
58163 III,  1      |                      szívhez szólón tudja ezt a dalt eldudálni! Pedig hát
58164 III,  1      |                Leányarcnak nem volt rá hatása a földi életben. Nem emlékezett,
58165 III,  1      |                     valamirevaló lakadalomban a vidéken. Sok szép leány
58166 III,  1      |                      hogy aki meghallja, majd a szíve reped meg bánatában:
58167 III,  1      |                    hanem folyó méz, mely édes a duda szavától s mely nyomban
58168 III,  1      |                   Lapaj búsat fúj, éppen mint a méz, ha egy méregmorzsa
58169 III,  1      |                       beléje?~Ki volt mestere a természet fiának, aki nem
58170 III,  1      |                 társalog az emberekkel? Talán a saját szíve tanította? Nem.
58171 III,  1      |                   saját szíve tanította? Nem. A közömbös, idegen. Bércek,
58172 III,  1      |               tanították. Hallgató közönsége: a káposztafejek és a kukoricaszárak
58173 III,  1      |                 közönsége: a káposztafejek és a kukoricaszárak nem buzdították
58174 III,  1      |                       Hol, kitõl nyerte tehát a dudálás hatalmát? A juhászbojtár,
58175 III,  1      |                     tehát a dudálás hatalmát? A juhászbojtár, ki gyermekkorában
58176 III,  1      |              gyermekkorában megmutogatta neki a fogásokat az eredeti hangszeren,
58177 III,  1      |                       földön nincs, aki ehhez a mûvészethez értsen; Hikszum
58178 III,  1      |                       Hikszum Nógrádban lakik a hegyek lábánál, Petrus meg
58179 III,  1      |               vajúdásai közt, õt is meglepvén a nemzeti hivatás láza, mely
58180 III,  1      |                    láza, mely abban áll, hogy a törékeny fizikai testeknek
58181 III,  1      |                    törékeny fizikai testeknek a mulandósággal folytatott
58182 III,  1      |          mulandósággal folytatott küzdelmében a gyengébbek pártjára áll
58183 III,  1      |                 drótozás által segíti dacolni a végzettel (egyéb rebellis
58184 III,  1      |                      rebellis hajlam nincs is a tót népben). Istók e pályán
58185 III,  1      |                dícséretes foglalkozását, mely a halhatatlanság nagy eszméjét
58186 III,  1      |                  halhatatlanság nagy eszméjét a lelketlen cseréptárgyakra
58187 III,  1      |                   óperenciántúli útját, hanem a tiszteletes úr, ki igaz
58188 III,  1      |                       népek között szedte föl a tömérdek igét s bölcsességet,
58189 III,  1      |                        ezerrétû drótkarikával a karján, széles, rézcsatos
58190 III,  1      |                     széles, rézcsatos szíjjal a derekán.~- Te vagy, igazán
58191 III,  1      |                        kiáltá nyakába borulva a hazájából jött drótosnak,
58192 III,  1      |                meglepetést, örömet sem érezve a találkozás fölött.~- Lapaj!
58193 III,  1      |                       nem ismertél rám?~Erre (a tiszteletes úr elõadása
58194 III,  1      |                       Hopp no! Mit akar? Maga a tiszteletes úr »student«
58195 III,  1      |                 drótozni valója?~Valahányszor a tiszteletes úr ez epizód
58196 III,  1      |                   történik egy emberrel, akit a »hegyek elnyelnek« (ezt
58197 III,  1      |                        hegyek elnyelnek« (ezt a kifejezést használja ama
58198 III,  1      |                       verekedés és harmadikul a tiszteletesné asszonnyal
58199 III,  1      |            lelkipásztori lében eresztetik föl a hívek épülésére, kifejtetvén,
58200 III,  1      |                  épülésére, kifejtetvén, hogy a tót népben nincs gyöngédebb
58201 III,  1      |                   érzelem s nincs fogékonyság a szülõföld iránt, s hogy
58202 III,  1      |                  azért látszik teremtve lenni a világon, hogy egy széles
58203 III,  1      |                      kalappal több fogyjon el a tizenkilencedik században.~
58204 III,  1      |                 szereti Lapajt s télen, mikor a természet magára csukja
58205 III,  1      |                 ölébõl, az eklézsiának messze a »lazok«-ban fekvõ s ilyenkor
58206 III,  1      |                elhagyott malmában van lakása; a tiszteletes úr adja, amiért
58207 III,  1      |                      az erdõ pedig anyagot ad a foglalkozáshoz: a kosár-
58208 III,  1      |                  anyagot ad a foglalkozáshoz: a kosár- és méhkaskötéshez,
58209 III,  1      |                     kosár- és méhkaskötéshez, a lapát- és gereblye-faragáshoz.~
58210 III,  1      |                   vidékbeli, ki megalkudni jõ a dudáshoz, lakodalom lévén
58211 III,  1      |          szószaporítás ilyenkor sem történik. A Lapaj mûvészetének szabott
58212 III,  1      |                      ha egy kicsit szétnézünk a világban. Ott van például
58213 III,  1      |                      Ott van például Hikszum, a kékkõi dudás! Egy Balassa
58214 III,  1      |            bocskorostól, képét odaakasztották a palotaterembe palatinusok,
58215 III,  1      |                       világraszóló dudást meg a nyitrai gróf lát el mindennel
58216 III,  1      |                  itala (aminõ életmódot pedig a tót fantázia is csak a jövõ
58217 III,  1      |                  pedig a tót fantázia is csak a jövõ életben ígér az igazaknak).~
58218 III,  1      |                      más mindenki tudja, mert a két nagy dudás, mint a nép
58219 III,  1      |                   mert a két nagy dudás, mint a nép beszéli, hetedvármegyékbõl
58220 III,  1      |                    hetedvármegyékbõl kergetve a hiúság és féltékenység által,
58221 III,  1      |                   igazán olyan legény-e, mint a híre?~Istók elfújta mélabúsan,
58222 III,  1      |                 elfújta mélabúsan, édes-fájón a hegyek legszomorúbb nótáját,
58223 III,  1      |                legszomorúbb nótáját, hogy még a hold is megállt hallgatni
58224 III,  1      |                    megállt hallgatni az égen, a gyönyörtõl megittasodva,
58225 III,  1      |                    gyönyörtõl megittasodva, s a vén folyó habjai megszûntek
58226 III,  1      |                    Hej, szomorú akol~Ott künn a havasban;~Hiányos a nyája,~
58227 III,  1      |                      künn a havasban;~Hiányos a nyája,~Bacsa talpig vasban!~
58228 III,  1      |                  vasban!~Hikszum nem várta be a dal végét, szégyenletében
58229 III,  1      |                  végét, szégyenletében futott a világnak, s még ma is szalad,
58230 III,  1      |                      pedig sírva fakadt, mint a gyermek, s amint visszatért
58231 III,  1      |                   gyermek, s amint visszatért a faluba, hol dudáját hagyta,
58232 III,  1      |                  tanulta, kitõl tanulta Lapaj a mûvészetét? Ha addig él
58233 III,  1      |                     él is, ha térdig kopik is a lába, ha a világ legvégén
58234 III,  1      |                    térdig kopik is a lába, ha a világ legvégén lakik is,
58235 III,  1      |                  legvégén lakik is, fölkeresi a tanítómesterét s kitanulja
58236 III,  1      |         tanítómesterét s kitanulja még jobban a duda fortélyát, hogy Lapajt
58237 III,  1      |                       is abban állapodott meg a közvélemény, hogy a dudában
58238 III,  1      |                       meg a közvélemény, hogy a dudában van a csodatevõ
58239 III,  1      |               közvélemény, hogy a dudában van a csodatevõ varázserõ. A duda
58240 III,  1      |                    van a csodatevõ varázserõ. A duda egy fekete szõrû birka
58241 III,  1      |               bárányka sompolygott be mekegve a néhai Lapaj nyája közé,
58242 III,  1      |                  kerül. Istók nagyon szerette a bolyhos, gyapjas állatot,
58243 III,  1      |                      azonban tizenhárom évvel a nagy ember-kolera után változatosságból
58244 III,  1      |            ember-kolera után változatosságból a birkanemzetségre került
58245 III,  1      |                       birkanemzetségre került a tömeges halál sora, Pokolka
58246 III,  1      |                 hálaérzet benne is volt, mint a többiben s bõrét itt hagyta
58247 III,  1      |                     fújja, nyomban megjelenik a Pokolka szelleme, mert négyszemközt
58248 III,  1      |                   négyszemközt legyen mondva, a néhai fekete bárány azért
58249 III,  1      |                    azért jött Luca éjszakáján a vén Lapaj Mátyás nyájába,
58250 III,  1      |                      nótákat lehel holta után a billegetésére, hogy az öreg
58251 III,  1      |                       hinni, hogy Istók fújja a nótákat, õ csak úgy külszín
58252 III,  1      |                 tartja ott száját, legfeljebb a melódia kezdetét súgja bele,
58253 III,  1      |                   billeget hozzá, szorongatja a hóna alatt, izeg-mozog mellette,
58254 III,  1      |                   beszéd, nem bírt szabadulni a vágytól, hogy a Lapaj dudáját
58255 III,  1      |                    szabadulni a vágytól, hogy a Lapaj dudáját megszerezze.
58256 III,  1      |                     száz kemény tallért ígért a szerszámért.~De bizony még
58257 III,  1      |                nevetett. Hát mi szüksége neki a pénzre? Õ még a bocskorszíját
58258 III,  1      |                 szüksége neki a pénzre? Õ még a bocskorszíját sem adja oda
58259 III,  1      |           királyságért, ha megszokta; hát még a dudáját, egyetlen kincsét?
58260 III,  1      |                      Rothschildnál.~Hanem hát a Lapaj Istók õszülõ fejében
58261 III,  1      |                fejében sohasem fordult meg az a vágy: pénzt kamatoztatni,
58262 III,  1      |              burgonyáját süti, politúros lesz a tüzelõ fája, suhogó selyem
58263 III,  1      |                      fája, suhogó selyem lesz a viselõ inge, karbunkuluscsat
58264 III,  1      |                  viselõ inge, karbunkuluscsat a derékszíján s kilenc lépésrõl
58265 III,  1      |                     le kalapját, ha erre jár, a brezinai bacsa: úgy tán
58266 III,  1      |                  haszon és uraság háramlik rá a duda eladásából.~Egyszóval,
58267 III,  1      |                    teljes lehetetlenség ugyan a dudához jutni, mert pénzért
58268 III,  1      |                        minthogy nappal mindig a vállán hordja, éjjel alvó
58269 III,  1      |                    veheti tõle, sem most, sem a jövõben, mert ha most nem
58270 III,  1      |                    mert ha most nem kell neki a pénz, ezután sem fog kelleni,
58271 III,  1      |                  ember, aminõvel, torka lévén a tanácsadója, könnyebb boldogulni.~
58272 III,  1      |                       Azonban (úgymond Éliás) a fickó már öreg, maholnap
58273 III,  1      |                      maholnap lerázza magáról a földi port: és akkor õ megszerzi
58274 III,  1      |                    port: és akkor õ megszerzi a híres dudát (mely annak
58275 III,  1      |                     hátrahagyván az adresszét a következõkben: túl a brezinai
58276 III,  1      |                adresszét a következõkben: túl a brezinai nagy erdõn van
58277 III,  1      |                     malom, attól balra nyílik a »Rocska« nevû völgykatlan;
58278 III,  1      |                    három gyalogút visz rajta; a legelhagyottabbikon menjen
58279 III,  1      |                    legelhagyottabbikon menjen a hírvivõ addig, míg a két
58280 III,  1      |                   menjen a hírvivõ addig, míg a két szeme lát, míg a »Motiká«-
58281 III,  1      |                      míg a két szeme lát, míg a »Motiká«-nak nevezett hegyhez
58282 III,  1      |                      mikor odajut, menjen föl a legmagasabb csúcsára s onnan
58283 III,  1      |               csúcsára s onnan szétnézve, hol a legnagyobb pásztortûz ég,
58284 III,  1      |                     ott mondják meg, hol van. A száz tallér éjjel-nappal
58285 III,  1      |                       mindig készen lesz nála a dudáért.~Hõsünk semmit sem
58286 III,  1      |              elõrelátás, hogy azt nem kötötte a falusi mendemondák orrára;
58287 III,  1      |                      Petrus és Hikszum voltak a hallgató vendégei. Egykedvûen
58288 III,  1      |                     olyan jó barátságban volt a természettel! Kölcsönösen
58289 III,  1      |                     az ünnepélyes csend, mely a völgy és bérc fölött ült
58290 III,  1      |                        mint az ébredezõ szív; a fûszálak sugdosva integettek
58291 III,  1      |                 melybe rejtélyesen vegyült be a föld párázata, mint egy
58292 III,  1      |                   pedig Lapaj némult el, hogy a természetet hallgassa. Erdõk
58293 III,  1      |                 méhdöngicsélés, munkások dala a távolban s elhaló kürtszó
58294 III,  1      |                    hangszer nem tolmácsolhat.~A mester, ki Lapajt a tökély
58295 III,  1      |             tolmácsolhat.~A mester, ki Lapajt a tökély fokára vitte a dudában,
58296 III,  1      |                  Lapajt a tökély fokára vitte a dudában, nem kellene messze
58297 III,  1      |                    hallgatni rá.~Nem mindenre a természet, az anyaföld tanít-e
58298 III,  1      |                      anyaföld tanít-e minket? A földnek szíve van. Aki ráborul
58299 III,  1      |               mérföldnyire mélyen belsejében; a szíve dobogása az.~A föld
58300 III,  1      |              belsejében; a szíve dobogása az.~A föld gondolkozik is. Gondolatai
58301 III,  1      |                    gondolkozik is. Gondolatai a virágok. Avagy honnan van
58302 III,  1      |                 ültette, hová madár sem viszi a magvát, egy nap ezer meg
58303 III,  1      |                    alakú virág támad magától? A föld költészete ez! Az õ
58304 III,  1      |                     keble fölrepedezik s mint a szenvedõ anya emlõin a gyermek,
58305 III,  1      |                   mint a szenvedõ anya emlõin a gyermek, növényzete elsínylik,
58306 III,  1      |                  vidám mosoly.~És növényzete: a virágok, fák, füvek is mind
58307 III,  1      |              mindnyáját összekapcsolva tartja a szeretet nagy eszméje. A
58308 III,  1      |                      a szeretet nagy eszméje. A földet szereti növényzete,
58309 III,  1      |                   szereti növényzete, õ pedig a felhõt és napsugárt. - A
58310 III,  1      |                      a felhõt és napsugárt. - A magyar ember, ha ültetménye
58311 III,  1      |                     jól mondja: »nem szerette a földet«. A földet, melynek
58312 III,  1      |                       nem szerette a földet«. A földet, melynek jószívûséget,
58313 III,  1      |                halottját: »Legyen neki könnyû a föld.«… És az bizonyosan
58314 III,  1      |                      könnyû is annak.~Mindent a szeretet tart össze. Hát
58315 III,  1      |                        Azért, mert hó borítja a vén Fátrát s kopáran hirdeti,
58316 III,  1      |                eltemetve nem forr-e gyomrában a tûz, mely bömbölve tör ki,
58317 III,  1      |                     tör ki, ha nyílása támad?~A szomorú árvalányhaj, mely
58318 III,  1      |                    teng kopasz lapályán, csak a hideg, kietlen világról
58319 III,  1      |                   beljebb?~Komor õszi éj van. A csípõs szél hideg esõcsöppeket
58320 III,  1      |                     hideg esõcsöppeket vagdos a Lapaj arcához, de azért
58321 III,  1      |                    arcához, de azért nem siet a kunyhója felé, hanem gondosan
58322 III,  1      |                        hanem gondosan kémleli a tájat, melynek terményei
58323 III,  1      |                   terményei ilyenkor forognak a legnagyobb veszedelemben,
58324 III,  1      |                       akárki. Szemét ilyenkor a halinája zsebébe dughatná
58325 III,  1      |                     halinája zsebébe dughatná a csõsz: a füle veszi át az
58326 III,  1      |                     zsebébe dughatná a csõsz: a füle veszi át az egész hivatalt.~
58327 III,  1      |              káposztafõ reped meg imitt-amott a túlságos áldás alatt, mely
58328 III,  1      |                 zörgeti meg alig észrevehetõn a harasztot. De mégis valami
58329 III,  1      |                 léptekhez, melyek besüppednek a locs-pocsban, oly hangot
58330 III,  1      |                     hangot adva nagyban, mint a lúgzó kád potyogó csöppjei.~
58331 III,  1      |                   lúgzó kád potyogó csöppjei.~A léptek elé siet. Nagy gyakorlata
58332 III,  1      |                     van az iránykiismerésben: a kunyhó tájáról jõ valaki
58333 III,  1      |                      kunyhó tájáról jõ valaki a folyóvíz felé. Istók tanácsosnak
58334 III,  1      |               lépteivel futamodásra serkentse a veszedelem elé sietõ tolvajt,
58335 III,  1      |                   hogy nem is lehet más ebben a cudar idõben, mikor künn
58336 III,  1      |                     csak az eb nem átall, meg a csõsz.~Sugár nõi alak suhan
58337 III,  1      |                       Sugár nõi alak suhan el a bokor mellett; szemei még
58338 III,  1      |                     vége fodrozva libeg-lobog a szélben. Hol megáll habozva,
58339 III,  1      |                habozva, majd futva indul meg; a szél nagyot kacag a háta
58340 III,  1      |                      meg; a szél nagyot kacag a háta mögött.~A szél nagyot
58341 III,  1      |                   nagyot kacag a háta mögött.~A szél nagyot kacag s Lapaj
58342 III,  1      |                     szél nagyot kacag s Lapaj a nagyujját hevenyészett sípnak
58343 III,  1      |                 nagyujját hevenyészett sípnak a szájába dugva, olyat sivít
58344 III,  1      |                 hiheti hirtelenében, hogy ott a gõzmozdony szaladgál.~-
58345 III,  1      |                    meg! Ki vagy? Mit viszesz?~A nõ visszafordul, messzirõl
58346 III,  1      |                  látszik, mintha roskadoznék, a fehér lepedõ csücske a földig
58347 III,  1      |                        a fehér lepedõ csücske a földig ér, de újra fölmagasodik
58348 III,  1      |                       Ha nem hiszi, nézze meg a kötényemet, lepedõmet. Nem
58349 III,  1      |                    jel, amiben megfogózhatnék a hivatalos eljárás, mely
58350 III,  1      |                       hivatalos eljárás, mely a megmotozást rendeli.~- Ne
58351 III,  1      |                       állja utamat - ismételi a nõ keserûen, lepedõjét kiterítve
58352 III,  1      |                  utazhat akár Amerikába, csak a határ maradjon a maga helyén.
58353 III,  1      |              Amerikába, csak a határ maradjon a maga helyén. Szó nélkül
58354 III,  1      |                      meg s visszafelé baktat.~A nõ tétovázó léptekkel áll
58355 III,  1      |                       s görcsösen kapaszkodik a halina lelógó ujjába.~-
58356 III,  1      |                    engem? Tudja-e, ki vagyok?~A csõsz fejét rázza feleletül,
58357 III,  1      |                     esõ ne tiszteletlenkedjék a pipájával, a fejérõl levett
58358 III,  1      |               tiszteletlenkedjék a pipájával, a fejérõl levett kalappal
58359 III,  1      |                     lassú tempóban kicsiholt. A kova bõven adta a szikrát,
58360 III,  1      |                  kicsiholt. A kova bõven adta a szikrát, melyek a nõ arcát
58361 III,  1      |                  bõven adta a szikrát, melyek a nõ arcát is megvilágíták
58362 III,  1      |                       égetõ taplót tévedésbõl a szíjába tuszkolta be; mibõl
58363 III,  1      |                   semmi veszélyes dolog, mert a taplónak volt ám belátása;
58364 III,  1      |               csodálni, ha meggondoljuk, hogy a tiszteletes úr tudós fején
58365 III,  1      |                   varkocsa fölbontva omlik le a fehér lepedõre s halvány
58366 III,  1      |                       festve; fekete szemében a kétségbeesés, remegõ ajkán
58367 III,  1      |                       lebegõ imádság. Ruhája, a zöld szoknya, fehér kötény
58368 III,  1      |                       kötény veres rojtokkal, a tót nép ezredéves, soha
58369 III,  1      |                       divatja, ázottan tapadt a kecses idomokhoz.~Lapaj
58370 III,  1      |                     útközben! Meg ne dézsmáld a fiatal uraság barackfáját
58371 III,  1      |                     fiatal uraság barackfáját a »Tövises«-ben, mert meg
58372 III,  1      |                       mert meg van olvasva!~- A fiatal uraságét? - kacag
58373 III,  1      |                  fiatal uraságét? - kacag föl a leány fájdalmasan, görcsösen. -
58374 III,  1      |                       Megyek már, megyek már. A jó Isten áldja!~Roskadozva
58375 III,  1      |                      az ördögnek mondjam meg?~A nõ meghallotta. Megállt
58376 III,  1      |                     sebes futásnak eredt, föl a dombnak, mely alatt a víz
58377 III,  1      |                     föl a dombnak, mely alatt a víz foly, s onnan kiáltott
58378 III,  1      |                  nyögve adtak odább egymásnak a bércek:~- Bocsássa meg,
58379 III,  1      |                  tettem! Amit kendnek tettem…~A csõsz megnyomkodta a tüzet
58380 III,  1      |                  tettem…~A csõsz megnyomkodta a tüzet pipájában és azt gondolá
58381 III,  1      |                       Kerülj csak még egyszer a szemem elé!«~A csõsz-tekintély
58382 III,  1      |                    még egyszer a szemem elé!«~A csõsz-tekintély ily csúfos
58383 III,  1      |                     hiú asszonyi állatok! Még a sötétben is bámultatni szeretnék
58384 III,  1      |                        mint némely toronyórán a mutató.~No hiszen, kerüljön
58385 III,  1      |                     kerüljön csak még egyszer a szemem elé.~Hanem hát bizony
58386 III,  1      |                 hasító sikoltást csap füléhez a szél: a haragos folyó nagy
58387 III,  1      |                sikoltást csap füléhez a szél: a haragos folyó nagy loccsanást
58388 III,  1      |                   lábai dermedten gyökereznek a földbe. Tudja, mi történt:
58389 III,  1      |                    földbe. Tudja, mi történt: a leány beugrott a vízbe.
58390 III,  1      |                     történt: a leány beugrott a vízbe. Kiveszi szájából
58391 III,  1      |                       vízbe. Kiveszi szájából a pipáját, lekapja a széles
58392 III,  1      |                   szájából a pipáját, lekapja a széles kalapot a fejérõl,
58393 III,  1      |                      lekapja a széles kalapot a fejérõl, odahelyezi azt
58394 III,  1      |                       fejérõl, odahelyezi azt a lucskos földre s rátérdelvén,
58395 III,  1      |                 lucskos földre s rátérdelvén, a folyó felé fordulva, elmondja
58396 III,  1      |                       felé fordulva, elmondja a miatyánkot csendesen, vigyázva,
58397 III,  1      |                    hogy meg ne akadjon benne.~A szél is megfordul most s
58398 III,  1      |                nyögéssel viszi az ima szavait a hullámkoporsó felé. Egyszerû
58399 III,  1      |                Legalább ne menjen pogánymódra a másvilágra a szegény leány,
58400 III,  1      |                      pogánymódra a másvilágra a szegény leány, kit az imént
58401 III,  1      |                   Pedig hát mi szüksége lenne a halottnak földi eleségre?
58402 III,  1      |                       érzett szívében, amiért a leány ártatlansága ily hamar
58403 III,  1      |              ártatlansága ily hamar kiderült. A csúfolódás is, mely annyira
58404 III,  1      |                gondolkozik s hogy visszaidézi a lány szavait. Mondta, hogy
58405 III,  1      |                   hogy hosszú útra megy (Igaz a!), megátkozta a fiatal uraságot (
58406 III,  1      |                    megy (Igaz a!), megátkozta a fiatal uraságot (már hiszen
58407 III,  1      |                       fejét. Nem volt barátja a rébusz-találgatásnak. Minden
58408 III,  1      |                     jól, amint van. Az ember, a halina, a kunyhó, a pipa,
58409 III,  1      |                      van. Az ember, a halina, a kunyhó, a pipa, sõt még
58410 III,  1      |                    ember, a halina, a kunyhó, a pipa, sõt még a duda is
58411 III,  1      |                       kunyhó, a pipa, sõt még a duda is ki van téve a mulandóságnak,
58412 III,  1      |                     még a duda is ki van téve a mulandóságnak, az enyészetnek,
58413 III,  1      |          mulandóságnak, az enyészetnek, hanem a határ - az örökkévaló. Itt
58414 III,  1      |                     mindig és itt lesz mindig a maga helyén. Ámbár a folyóvíz
58415 III,  1      |                   mindig a maga helyén. Ámbár a folyóvíz olyan nagy potentát,
58416 III,  1      |               áradáskor nekirugaszkodik.~Nos, a szép leányt is elvitte a
58417 III,  1      |                      a szép leányt is elvitte a folyóvíz. Azon ugyan nem
58418 III,  1      |                    végignézve tág birodalmán, a határon, miután a béke ünnepélyes
58419 III,  1      |                 birodalmán, a határon, miután a béke ünnepélyes némaságát
58420 III,  1      |                       idõ elõhaladottságát és a szakadó záport is, igazi
58421 III,  1      |                       nála abból állott, hogy a nagy kalapról és a halináról
58422 III,  1      |                       hogy a nagy kalapról és a halináról lerázta a csurgó
58423 III,  1      |               kalapról és a halináról lerázta a csurgó folyadékot s az utóbbi
58424 III,  1      |                    nagyon világos dolog, hogy a kunyhóban még sötétebb volt.
58425 III,  1      |                  kunyhóban még sötétebb volt. A dudát tehát találomra egy
58426 III,  1      |                       hanem világosságot sem.~A halináról is bõvebben kell
58427 III,  1      |                      családi genealógia volt. A nyakán levõ repedés nagyapjára
58428 III,  1      |                viselte azt ezelõtt száz évvel a híres körmöci verekedés
58429 III,  1      |               virágkorát élt »fiaszûrt«, mert a repedés egész a háta közepéig
58430 III,  1      |               fiaszûrt«, mert a repedés egész a háta közepéig terjed). Az
58431 III,  1      |                       terjed). Az egyik lyuk, a zseb tájékán, apja idejében
58432 III,  1      |                       keletkezett: egérrágás. A zsírpecsét a baloldalon,
58433 III,  1      |                       egérrágás. A zsírpecsét a baloldalon, ki tudja honnan
58434 III,  1      |                      emléke s valószínû, hogy a néhai Lapaj oldalbordájának
58435 III,  1      |                keletkezett, mikor röpült néha a zsíros fazék is, melyet
58436 III,  1      |                   nyomatékul hozzá vagdosott. A hóna alatti zöld folt az
58437 III,  1      |                ünneplõ szoknyájáról való, míg a zseb fölött alig látszó
58438 III,  1      |                       aszaltan bevarrva, mely a halina gazdáját megõrzi
58439 III,  1      |                 hatalmasan megrázta, úgy hogy a rajta levõ mocsok szétfreccsent
58440 III,  1      |               sérelmesen ütött ki s e sérelem a kunyhó hátsó részébõl nyilatkozott
58441 III,  1      |                       ijedten ejté ki kezébõl a halinát és szájából a pipáját.
58442 III,  1      |                 kezébõl a halinát és szájából a pipáját. Az elébbinek nem
58443 III,  1      |               megpecsételé fönnebbi elméletét a mulandóságról.~De mi volt
58444 III,  1      |                  mulandóságról.~De mi volt ez a szerencsétlenség jelenlegi
58445 III,  1      |                    eszeveszett, de fölemelvén a halinát s megtapogatván
58446 III,  1      |                       keze reszketett s abban a gyufa égõ vége és a gyertya
58447 III,  1      |                     abban a gyufa égõ vége és a gyertya kanóca sehogysem
58448 III,  1      |                   végre mégis világosság lõn, a hórihorgas, erõs Lapaj egy
58449 III,  1      |             gyávaságával indítá el tekintetét a végzetes hely felé, honnan
58450 III,  1      |                    végzetes hely felé, honnan a sírás megszûntével lassú,
58451 III,  1      |                 pólyába takart gyermek feküdt a kunyhó hátában fölhalmozott
58452 III,  1      |                   hátában fölhalmozott füvön.~A piciny lény széles, duzzadt
58453 III,  1      |                   céltalanul mozogtak ide-oda a vöröscsíkos párnán, melybe
58454 III,  1      |                        míg könnyei vagy talán a halina ráfreccsent esõcsöppjei
58455 III,  1      |                  fénylettek piros képén, mint a harmat a virágon.~Lapaj
58456 III,  1      |                    piros képén, mint a harmat a virágon.~Lapaj még sohasem
58457 III,  1      |             fönnhangon és még jobban csóválta a fejét.~Tán még mai napig
58458 III,  1      |                   fakad.~- Nos, hadd ordítson a poronty, van elég oka rá.
58459 III,  1      |                       oka rá. Anyja ott úszik a hullámok között, õ maga
58460 III,  1      |                szokott egykedvûségébe, ledõlt a kunyhó elõrészébe kissé
58461 III,  1      |                      hamarabb hallgatni, mint a csecsemõ sírni, minélfogva
58462 III,  1      |                      valamit, hogy elaltassa. A szél kacagva süvített be
58463 III,  1      |                      szél kacagva süvített be a hasadékon: Hahaha! A mogorva
58464 III,  1      |                       be a hasadékon: Hahaha! A mogorva Lapaj gyermeket
58465 III,  1      |                       Lapaj gyermeket ringat.~A kis gonosz azonban oda sem
58466 III,  1      |                    azonban oda sem hederített a ringatásnak, még jobban
58467 III,  1      |                  majdnem fogyófélben volt már a türelme, midõn eszébe jutott,
58468 III,  1      |                     midõn eszébe jutott, hogy a duda hangja betömné a száját.
58469 III,  1      |                    hogy a duda hangja betömné a száját. Fújta hát neki a
58470 III,  1      |                      a száját. Fújta hát neki a szebbnél-szebb nótákat,
58471 III,  1      |                 mintha kilenc falu hallgatná.~A parányi teremtés csakugyan
58472 III,  1      |                       játszogatva kaparászott a Lapaj arcán, mibõl az észrevette,
58473 III,  1      |                     mibõl az észrevette, hogy a csecsemõ kezei jéghidegek,
58474 III,  1      |                  szeretném, ha itt fagyna meg a nyakamon!~Eközben virradni
58475 III,  1      |                    Eközben virradni kezdett s a gyermeket többé nem szórakoztatta
58476 III,  1      |                       többé nem szórakoztatta a duda: sírása olyan volt,
58477 III,  1      |                     esõ, nem lehetett kivárni a végét.~- Az ördög vigyen
58478 III,  1      |                      el engem, ha bírok evvel a kis lánykával. No, no, no…
58479 III,  1      |                       sírj, édes morzsácskám!~A mogorva Lapaj megtanult
58480 III,  1      |                       ne. Csom, csom! Látod-e a napocskát, amint kel? Látod,
58481 III,  1      |                Csingilingi csin! Szeret téged a Lapaj bátyó, ha nem sírsz.~
58482 III,  1      |                       bátyó, ha nem sírsz.~De a hízelgõ szónak sem lett
58483 III,  1      |                       foganatja s Lapajjal az a csuda történt, hogy komolyan
58484 III,  1      |                       komolyan elkezdte törni a fejét: mi baja lehet a gyermeknek,
58485 III,  1      |                  törni a fejét: mi baja lehet a gyermeknek, s azt - becsületére
58486 III,  1      |                      azt - becsületére váljék a tudományának - ki is találta.
58487 III,  1      |               istenadta.~Sõt annyira belejött a leleményességbe, hogy amint
58488 III,  1      |                   leleményességbe, hogy amint a távolban kecskéket hajtó
58489 III,  1      |                     hajtó fiút pillantott meg a »csapáson«, egy talpraesett
58490 III,  1      |                    gondolata támadt s letevén a gyermeket karjairól, utána
58491 III,  1      |                       hozta kecskéivel együtt a kunyhóhoz.~- Hallod-e, Matykó -
58492 III,  1      |                      Hallod-e, Matykó - mondá a fiúnak -, itt hagyod a jószágot
58493 III,  1      |                  mondá a fiúnak -, itt hagyod a jószágot és sietsz a faluba
58494 III,  1      |                   hagyod a jószágot és sietsz a faluba vissza, s elmondod
58495 III,  1      |                     faluba vissza, s elmondod a bírónak, hogy a vén Lapaj
58496 III,  1      |                      elmondod a bírónak, hogy a vén Lapaj tisztelteti és
58497 III,  1      |                     tisztelteti és azt izeni: a határban semmi baj, nem
58498 III,  1      |                 belopott valaki egy csecsemõt a kunyhójába. Minthogy a gyerek
58499 III,  1      |              csecsemõt a kunyhójába. Minthogy a gyerek eleven s agyonütni
58500 III,  1      |                    Öreg ozsonnáig megfordulj!~A pásztorfiú készségesen iramodott