bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

58501 III,  1      |              megtisztelve érezvén magát, hogy a falu dolgában járhat. Istók
58502 III,  1      |               dolgában járhat. Istók megfejte a kecskéket s a tejet a kis
58503 III,  1      |                  Istók megfejte a kecskéket s a tejet a kis lelenccel szürcsöltette
58504 III,  1      |                megfejte a kecskéket s a tejet a kis lelenccel szürcsöltette
58505 III,  1      |               mulatságnak tetszett, sõt midõn a jóllakott gyermeket kihozta
58506 III,  1      |                   jóllakott gyermeket kihozta a melegítõ napfényre s az
58507 III,  1      |                     ott elkezdett mosolyogni, a vad csõsz úgy érezte, hogy
58508 III,  1      |                       úgy érezte, hogy õt nem a nap, hanem belülrõl melegíti
58509 III,  1      |                       És aztán egyszer, mikor a furcsa kis jószág úgy tett
58510 III,  1      |                      úgy tett karjaival, mint a madárka a szárnyakkal: kiterjeszté,
58511 III,  1      |                     karjaival, mint a madárka a szárnyakkal: kiterjeszté,
58512 III,  1      |                       kiterjeszté, hogy velök a Lapaj nyakába repüljön,
58513 III,  1      |                   egyszer pirosabb lesz, mert a tövises álla megszurkálta.
58514 III,  1      |                    sír miatta.~Lapaj nem adja a világért, hogy nem sír.~-
58515 III,  1      |                    mókuskám! Így szeret téged a Lapaj, ha nem sírsz. Hajsó!
58516 III,  1      |                    hajsó! Ugye te is szereted a Lapajt?~A csecsemõ nagy,
58517 III,  1      |                      te is szereted a Lapajt?~A csecsemõ nagy, okos szemét
58518 III,  1      |                  szemét ráveti, mintha értené a kérdést és aztán egy édeset
58519 III,  1      |                    egy édeset hunyorít velök. A tavasz elsõ mosolyából,
58520 III,  1      |                       tavasz elsõ mosolyából, a nap aranyos sugaraiból,
58521 III,  1      |                       nap aranyos sugaraiból, a csalogány legszebb dalából
58522 III,  1      |              csalogány legszebb dalából veszi a színeket és zamatot ehhez
58523 III,  1      |                     is valóságos gyermek lett a mai napon annak a másik
58524 III,  1      |                gyermek lett a mai napon annak a másik gyermeknek a kedveért;
58525 III,  1      |                      annak a másik gyermeknek a kedveért; elvitte a folyóhoz,
58526 III,  1      |                gyermeknek a kedveért; elvitte a folyóhoz, annak a zúgását
58527 III,  1      |                     elvitte a folyóhoz, annak a zúgását hallgatni, magával
58528 III,  1      |                   hallgatni, magával hurcolta a sziklákra s odaülteté a
58529 III,  1      |                       a sziklákra s odaülteté a legmagasabb csúcsra, az
58530 III,  1      |                   erdõn virágot szedett neki, a mezõn madárfészkeket fosztogatott
58531 III,  1      |                madárfészkeket fosztogatott ki a mulattatására. Jól mulattak
58532 III,  1      |                       mulattak egymással mind a ketten. Az ozsonna ideje
58533 III,  1      |                       mintha hirtelenkedésbõl a déllel cserélte volna ki
58534 III,  1      |                       akiket már nem is várt: a kecskéért a fiú, a gyermekért
58535 III,  1      |                      nem is várt: a kecskéért a fiú, a gyermekért felsõbb
58536 III,  1      |                      várt: a kecskéért a fiú, a gyermekért felsõbb rendeletre
58537 III,  1      |                  késõn történt, feledik, hogy a felföld falvainak határai
58538 III,  1      |                  mérföldekre terjednek s maga a nemes helység gyakran oly
58539 III,  1      |                       gyakran oly messze esik a »laz«-nak nevezett tanyától,
58540 III,  1      |                       nevezett tanyától, hogy a gazda, mint aki messze útra
58541 III,  1      |                   búcsúzik el családjától, ha a kukoricásföldjét megnézni
58542 III,  1      |           kukoricásföldjét megnézni kirándul.~A töpörödött anyóka, a falu
58543 III,  1      |                kirándul.~A töpörödött anyóka, a falu bábája, már messzirõl
58544 III,  1      |                   Hahó, Lapaj fiam! Ide azzal a gyermekkel, majd megismerem
58545 III,  1      |                   majd megismerem én mindjárt a nemzetségét. Az már az én
58546 III,  1      |                  napot és munkát! Hát hol van a prücsök? Hadd vigyem el
58547 III,  1      |                       prücsök? Hadd vigyem el a nyakadról, édes fiam; remélem,
58548 III,  1      |                 hoztam nekik tarisznyát is.~- A gyermek alszik - mondá Lapaj,
58549 III,  1      |                       aludt el, szegényke!~És a vad ember ellökte az asszonyt
58550 III,  1      |                 pesztonka vált volna belõled! A gyermeket nem szabad felkölteni,
58551 III,  1      |                        míg az maga nyitja föl a szemét. No, no, Istók! Miféle
58552 III,  1      |                      Miféle bolond beszéd ez? A vén Agnisa nem olyan ostoba,
58553 III,  1      |                    vesztegesse az idõt. Aztán a falu messze van; éjfél lesz,
58554 III,  1      |                    Legalább nem ma lesz akkor a világ vége - mondá nevetve
58555 III,  1      |                   ezredéves közmondásra, mely a világ végét arra a napra
58556 III,  1      |                       mely a világ végét arra a napra teszi, midõn az országban
58557 III,  1      |                     tótok mind együtt lesznek a falujokban. Ez elmélet szerint
58558 III,  1      |                  szerint csakugyan örökkévaló a világ.~- Ne tréfálj az öregekkel,
58559 III,  1      |                     te tacskó! Én tartottalak a keresztvízre. Ne ûzz hát
58560 III,  1      |                       tartóztass föl, add ide a porontyot, mert ha engem
58561 III,  1      |                  engem dühbe hozol, kikaparom a szemedet.~S könnyen meg
58562 III,  1      |                   tette volna, amit ígért, ha a gyermek véletlenül tárgytalanná
58563 III,  1      |             véletlenül tárgytalanná nem teszi a vitát azzal, hogy fölébredt.~
58564 III,  1      |                     fölébredt.~Lapaj fölvette a bokor árnyékából és odanyújtotta
58565 III,  1      |                    árnyékából és odanyújtotta a vénasszonynak. Szinte szomorú
58566 III,  1      |                       fárasztó köd nehezedék.~A kisded nyugtalanul mozgott
58567 III,  1      |                     egyszer karjára ne vegye. A boldogtalan kis teremtés
58568 III,  1      |                    sírni s szorosan odasimult a vad ember kebléhez. Tán
58569 III,  1      |                 erõsen, hogy az szinte érezte a szorítást. És mikor az asszony
58570 III,  1      |                      bírt szólni semmit, csak a kezével integetett Agnisának,
58571 III,  1      |                    Agnisának, hogy ne nyúljon a gyermekhez. Homlokán kidagadtak
58572 III,  1      |                       szeme merõen szegzõdött a földre, a néma fekete rögre,
58573 III,  1      |                   merõen szegzõdött a földre, a néma fekete rögre, mintha
58574 III,  1      |                      annak vállára helyezvén, a megindulástól lágy, de határozott
58575 III,  1      |                       Lapaj fiam?~- Úgy, hogy a gyermeket nem adom. Nekem
58576 III,  1      |                  gondok, nehéz gondok! Édesek a gazdagoknak, nehezek a szegényeknek.~
58577 III,  1      |                 Édesek a gazdagoknak, nehezek a szegényeknek.~Addig csak
58578 III,  1      |                    míg az éj be nem állt, míg a gyermek éhes nem lett és
58579 III,  1      |              ételnemûvel, hiába takargatta be a halinával; az nem kellett
58580 III,  1      |                     szereznie minden áron, ha a föld alól kaparja is ki.~
58581 III,  1      |                       Milyen vagyon volna az? A gyermeknek mindig lenne
58582 III,  1      |                      majdnem folytonossá vált a nyöszörgés s Lapajból kínos
58583 III,  1      |             elhatározást facsart ki.~Fölkapta a kis leányt a karjaiba, a
58584 III,  1      |                     ki.~Fölkapta a kis leányt a karjaiba, a dudát vállára
58585 III,  1      |                      a kis leányt a karjaiba, a dudát vállára s elõször
58586 III,  1      |                  életében õrizetlenül hagyván a határt, majdnem oly sebes
58587 III,  1      |                     nagy léptekkel indult meg a falu felé, mint a tót mesék
58588 III,  1      |                  indult meg a falu felé, mint a tót mesék sietõ óriásai,
58589 III,  1      |                 óriásai, kik az egyik hegyrõl a másikra hágtak.~Hajnalban
58590 III,  1      |                 ablakán, ki ijedten riadt föl a dörömbölésre.~- Kicsoda
58591 III,  1      |                      ajtót, Éliás, én vagyok, a Lapaj.~- Nyitom már - hangzott
58592 III,  1      |                    korán reggel? Nini, hát ez a gyermek? Ilyen növény is
58593 III,  1      |                     Ilyen növény is terem már a lazokban?~- Az ám! De most
58594 III,  1      |            kérdezõsködjél, hanem gyújts tüzet a kályhában és adj tejet:
58595 III,  1      |                    adj tejet: szaporán járjon a lábad!~Csakhamar vidám tûz
58596 III,  1      |               Csakhamar vidám tûz pattogott s a gyermek jóízûen szürcsölte
58597 III,  1      |                    gyermek jóízûen szürcsölte a tejet.~- Éliás! - mondá
58598 III,  1      |                         Mit ad el kend?~Lapaj a világért sem bírta volna
58599 III,  1      |                      sem bírta volna kiejteni a száján azt a fájdalmas szót
58600 III,  1      |                   volna kiejteni a száján azt a fájdalmas szót most, csak
58601 III,  1      |               reszketõ kezével mutatott ismét a dudára:~- Ezt itt! - szólt
58602 III,  1      |                    fojtott hangon.~- Micsoda? A dudát adja el kend? Most,
58603 III,  1      |                     adja el kend? Most, mikor a kutyának sem kell már? Akkor
58604 III,  1      |                     Akkor kellett volna verni a vasat, mikor tüzes volt,
58605 III,  1      |                        most már ütheti bottal a nyomát. Öt garas nem sok,
58606 III,  1      |                     az is kidobott pénz volna a kend dudájáért.~Istók arcán
58607 III,  1      |                     szomorú pillantást vetett a kicsikére, fejét lekonyítá
58608 III,  1      |                  mivel ilyen korán reggel még a zsidó esze nem tiszta s
58609 III,  1      |                    tegnap nagyon összevesztem a feleségemmel, úgyhogy most
58610 III,  1      |                   akarok jutni, adja ide kend a tenyerét, kész az alku.~
58611 III,  1      |                       tenyerét, kész az alku.~A kívánt dolgok csakhamar
58612 III,  1      |                       Istók könnyezett, mikor a dudától el kellett válnia
58613 III,  1      |               visszatért, még egyszer elfújta a legkedvesebb nótáját utoljára.~
58614 III,  1      |                      hangzott, mint soha még. A Pokolka bõre igazi tündér
58615 III,  1      |                 táncra nem gyullasztotta, míg a gyermek arcára vidám, játszi
58616 III,  1      |                      ragyogó, oly üde volt ez a mosoly, hogy Lapaj láttára
58617 III,  1      |                      dudát, mindent, fölkapta a gyermeket az egyik karjára,
58618 III,  1      |                   gyermeket az egyik karjára, a párnákat a hóna alá, s vidáman
58619 III,  1      |                     egyik karjára, a párnákat a hóna alá, s vidáman ügetett
58620 III,  1      |                       s vidáman ügetett velök a »lazok«-ba.~Szép õszi reggel
58621 III,  1      |                        Szép õszi reggel volt. A gyermek az egész úton gagyogott
58622 III,  1      |                       az egész úton gagyogott a karján valamit, a kecske,
58623 III,  1      |                   gagyogott a karján valamit, a kecske, mely elõttük ment,
58624 III,  1      |                       szívesen hallgatta mind a kettõt, mintha értené.~ ~
58625 III,  1      |                  kegyes ember.~Különben pedig a nemzetes úrnak valóságos
58626 III,  1      |                  mesterségéhez tartozó eszköz a káromkodás, miután Gerge
58627 III,  1      |                     már huszonöt esztendõ óta a vármegye csendbiztosa.~Mégpedig
58628 III,  1      |                      hetedhét vármegyére szól a híre, hanem kihat a külsõ
58629 III,  1      |                      szól a híre, hanem kihat a külsõ országokba is.~Van
58630 III,  1      |           gyõzhetetlen, bátor és szívós. Réme a rablóknak, kevélysége a
58631 III,  1      |                       a rablóknak, kevélysége a tekintetes vármegyének,
58632 III,  1      |               vármegyének, melyre õmiatta még a fölséges császár is rászorult
58633 III,  1      |                      volt az, mely iránt maga a császár is igen érdeklõdik
58634 III,  1      |                     érdeklõdik vala, s melyet a bécsi rendõrség hónapokig
58635 III,  1      |                 István õkegyelmét hozatta föl a fényes birodalmi székvárosba.~
58636 III,  1      |                 fényes birodalmi székvárosba.~A bécsi rendõrfõnök alattomban
58637 III,  1      |                  alattomban gúnyosan nevetett a markába:~- No ‘iszen, ez
58638 III,  1      |                 mozdulni sem bír majd ezekben a cikcakkos utcákban! Jó szerencse,
58639 III,  1      |                      utcáról haza tud találni a vendéglõi szállására. Milyen
58640 III,  1      |                   táblabírót szalasztani bele a szaglálásba ott, ahol a
58641 III,  1      |                       a szaglálásba ott, ahol a mi orrunk sem érzett meg
58642 III,  1      |                 orrunk sem érzett meg semmit?~A rendõrfõnök, hogy tökéletes
58643 III,  1      |            rendõrfõnök, hogy tökéletes legyen a magyar csendbiztos fölsülése,
58644 III,  1      |                        megengedte magának azt a juxot is, felöltöztetett
58645 III,  1      |                       kötötte, hogy lopják el a nemzetes uram klepszidra-óráját
58646 III,  1      |               nemzetes uram klepszidra-óráját a zsebébõl. Hadd emlegesse
58647 III,  1      |                  enemû rendeleteit osztogatná a derék úr, egyszerre csak
58648 III,  1      |                     ajándékozott természetben a francia hadjárat viseléséhez
58649 III,  1      |                     furcsa história történt - a haláluk után.~Ugyanis mind
58650 III,  1      |                    hajdan e földi élet sarát.~A császár dühös lett, rendõrfõnököt,
58651 III,  1      |                     parancsa, - de hasztalan! a katonaélelmezõ konzorciumoknak
58652 III,  1      |                   hogy nem tartozik ide ennek a története.~Az ezer ökörrõl
58653 III,  1      |                     csak annyit, hogy nemcsak a történelem örökítette meg
58654 III,  1      |                  örökítette meg õket, nemcsak a »Pitaval« beszél felõlük,
58655 III,  1      |                        beszél felõlük, de még a költészet is visszatér rájuk.~
58656 III,  1      |                  nevezett ki Szatmár megyébe, a tekintetes megyei karok
58657 III,  1      |                   Ezer ökröt küldött Szathmár a császárnak,~De a császár
58658 III,  1      |                     Szathmár a császárnak,~De a császár ezért csak egyet
58659 III,  1      |                    még kevésbé õméltóságáról, a Szatmár megyei fõispánról
58660 III,  1      |                       rendekrõl, hanem csupán a Gerge uram néhány virtuscselekedetének
58661 III,  1      |               állapotának elmés kifürkészése.~A fõbíró semmire sem tudott
58662 III,  1      |                      Úgy állt ott elõtte mind a három, mint egy-egy cövek,
58663 III,  1      |                    hangot valljon valamelyik.~A fõszolgabíró elunta a bajlódást
58664 III,  1      |             valamelyik.~A fõszolgabíró elunta a bajlódást három napon keresztül,
58665 III,  1      |                  keresztül, elküldte hát õket a csendbiztos úrhoz: hadd
58666 III,  1      |                       Gerge István uram éppen a nagy tanácsteremben diskurálgatott
58667 III,  1      |           diskurálgatott az ülnökökkel, mikor a hajdú jelenté, hogy itt
58668 III,  1      |                   hajdú jelenté, hogy itt van a három néma, kiknek már akkor
58669 III,  1      |                    kiknek már akkor híre járt a városban s kikrõl kalandosabbnál
58670 III,  1      |                  mesék keringtek. Hallgatásuk a regényesség színeivel foltozta
58671 III,  1      |                találgatták: kik lehetnek?~Nem a híres Zöld Marci-e az egyik,
58672 III,  1      |                    banditája, hahogy nem maga a dánus királyfi kíséretével,
58673 III,  1      |            kíséretével, ki álruhában jött ide a Majornoky kisasszonyok kiismerésére -
58674 III,  1      |                       kiismerésére - amint az a népmesékben szokás.~- Hozd
58675 III,  1      |                    Hozd be õket! - parancsolá a hajdúnak.~A három marcona
58676 III,  1      |                        parancsolá a hajdúnak.~A három marcona képû fiú elõállott.~-
58677 III,  1      |                      képû fiú elõállott.~- Mi a neved? - kérdé az egyiktõl. -
58678 III,  1      |                  nélküli arccal bámult vissza a legény a tekintetes úrra,
58679 III,  1      |                 arccal bámult vissza a legény a tekintetes úrra, mintha
58680 III,  1      |             megösmerkedünk lassankint.~Azután a hajdú felé fordult:~- Szólítson
58681 III,  1      |                 pandúrt!~Nyomban elõállt mind a három.~- Ti pedig, édes
58682 III,  1      |                       hanem oda fogtok állani a terem egy-egy szögletébe
58683 III,  1      |                      terem egy-egy szögletébe a fal felé fordulva, s mindenik
58684 III,  1      |                      mellé töltött fegyverrel a pandúr, azon utasítással,
58685 III,  1      |                       hangja olvadó édes volt a nyájasságtól.~Azután csakugyan
58686 III,  1      |               csakugyan odaállította foglyait a tanácsterem egy-egy szögletébe
58687 III,  1      |                  egész tûzzel demonstrálgatná a napóleoni hadjáratok szükségét
58688 III,  1      |                napóleoni hadjáratok szükségét a korhadt Európában, úgyhogy
58689 III,  1      |                 elfeledkezni látszék, ami még a világon van, - egyszerre
58690 III,  1      |                     egyszerre kiszakítá magát a két sétáló úr karjaiból
58691 III,  1      |                      s hatalmas hangon kiáltá a terem közepén:~- Halbrechts!~
58692 III,  1      |                      Az ismeretes vezényszóra a három csavargó közül kettõ
58693 III,  1      |                     már nem volt mit tagadni. A fiúk bevallották az egész
58694 III,  1      |                     az egész esetet: megunták a komisz katonakenyeret s
58695 III,  1      |                   mentek el az ezredtõl, hogy a kapitány úrnak elfelejtették
58696 III,  1      |                    elfelejtették bejelenteni.~A fõbíró úr nagyon csodálkozott,
58697 III,  1      |                       félóra múlva, íme, mind a három foglyát visszaküldi
58698 III,  1      |                     céljára való tekintettel (a fölvett jegyzõkönyv hivatalos
58699 III,  1      |               jegyzõkönyv hivatalos stílusa), a harmadikat pedig azért,
58700 III,  1      |                  harmadikat pedig azért, hogy a szentencia kimondásáig küldje
58701 III,  1      |                    kimondásáig küldje be abba a fényes épületbe, melyrõl
58702 III,  1      |                   hirdeti károgva, hogy ebben a nemes vármegyében ez a legtágasabb,
58703 III,  1      |                  ebben a nemes vármegyében ez a legtágasabb, ez a legszükségesebb
58704 III,  1      |              vármegyében ez a legtágasabb, ez a legszükségesebb épület.~
58705 III,  1      |                      egészen meg volt ingatva a közbiztonság. Nemcsak a
58706 III,  1      |                       a közbiztonság. Nemcsak a burjánmódra fölszaporodott
58707 III,  1      |                     garázdálkodtak, hanem még a szomszéd megyék szegénylegényei
58708 III,  1      |                    Ilyen viszonyok között nem a régi praxishoz nyúlt az
58709 III,  1      |                 valami újat kell kigondolnia.~A régi praxis ugyanis az volt,
58710 III,  1      |                  praxis ugyanis az volt, hogy a csendbiztosok embere úgy
58711 III,  1      |                       embere úgy tett, mintha a rablókkal és tolvajokkal
58712 III,  1      |                    velök járt, velök fõzte ki a terveket, velök lopott,
58713 III,  1      |                       aztán mindent elmondott a komisszárusnak. Ha ugyan
58714 III,  1      |                      nem volt senki más, mint a híres birkozó, Szlimák Matyej,
58715 III,  1      |                      birkozó, Szlimák Matyej, a félelmes Jasztrab tót rabló
58716 III,  1      |                  rabló bandájából, mely, mint a legrégibb cég, nagy renoméval
58717 III,  1      |                       nagy renoméval bírt úgy a rablók, a közönség, mint
58718 III,  1      |                  renoméval bírt úgy a rablók, a közönség, mint a tekintetes
58719 III,  1      |                      rablók, a közönség, mint a tekintetes vármegye elõtt.~
58720 III,  1      |               vármegye elõtt.~Gerge így szólt a kézre kerített Szlimák Matyejhoz:~-
58721 III,  1      |                    legénynek ott kint égni el a napon, ahol senki se látja,
58722 III,  1      |                  katonának teremtett. Ott vón a te helyed. Olyan ember vagy
58723 III,  1      |                 szolgám, Matykó, hogy míg így a nemes vármegye a sarkadban,
58724 III,  1      |                      míg így a nemes vármegye a sarkadban, ott még a király
58725 III,  1      |                 vármegye a sarkadban, ott még a király is kalapot emelne
58726 III,  1      |                       elõtted.~Nagyot dobbant a Matyej szíve ettõl a néhány
58727 III,  1      |                  dobbant a Matyej szíve ettõl a néhány szótól s mélyen felsóhajtott:~-
58728 III,  1      |                    mérik még csak marokszámra a dicsõséget… Hallottad-e
58729 III,  1      |                        Mint molnárlegény ment a hadsereghez s paraszthajszál
58730 III,  1      |                      végezte.~Matyej lihegett a kéjtõl, lelkét édesen csiklandozta
58731 III,  1      |                 lelkét édesen csiklandozta ez a szõrmentes beszéd.~- Az
58732 III,  1      |                  szõrmentes beszéd.~- Az csak a gyönyörû élet, fiam, Matykó -
58733 III,  1      |                   fiam, Matykó - vitte tovább a Matyej képzeletét Gerge
58734 III,  1      |                képzeletét Gerge uram -, ahogy a népmeséitek beszélik, zsírt
58735 III,  1      |                közönséges baka kergetné rólad a legyeket.~- Szerezzen be
58736 III,  1      |                     tologatva lefelé, fölfelé a rézcsatos, másfél arasznyi
58737 III,  1      |                    írnokom már beterjesztette a jelentést a vármegyéhez,
58738 III,  1      |                    beterjesztette a jelentést a vármegyéhez, hogy el vagy
58739 III,  1      |                   izzadságcseppek verõdtek ki a homlokán.~Gerge úgy tett
58740 III,  1      |                    gondolkozik, majd hirtelen a Matyej vállára ütött, mintha
58741 III,  1      |                    nem fogsz engem megcsalni!~A rabló kezét nyújtotta Gergének,
58742 III,  1      |                       nyújtotta Gergének, azt a kezet, mellyel éppen tegnap
58743 III,  1      |                       éppen tegnap nyúzta meg a lesti zsidótól lopott tehenet.~-
58744 III,  1      |                zsidótól lopott tehenet.~- Itt a becsületes parulám!~- Tudtam,
58745 III,  1      |                       Tudtam, hogy ember vagy a talpadon. Azért határoztam
58746 III,  1      |                   teszlek, hogy megtisztítlak a bûnöktõl, s amiként én veled
58747 III,  1      |                      azonképp fog veled kezet a tekintetes vármegye is.
58748 III,  1      |                   neked is oda kell nyújtanod a vármegyének a magadét…~-
58749 III,  1      |                       nyújtanod a vármegyének a magadét…~- Hadd hallom -
58750 III,  1      |                    minden esetedet, rávezetsz a társaid tartózkodási helyére,
58751 III,  1      |                 tettétek stb. Visszamégy újra a Jasztrab bandájához, olyan
58752 III,  1      |                    szolgálod ilyen minõségben a vármegyét. Egy év múlva
58753 III,  1      |          fölterjesztem hasznos szolgálataidat a vicispánnak, s az fölment
58754 III,  1      |                      Vagy magam viszlek ekkor a regementhez, vagy pedig
58755 III,  1      |                      tõlem olyan ajánló írást a tüszõdben, hogy nyomban
58756 III,  1      |                 nyomban megtesznek káplárnak.~A Matyej szeme fölcsillogott,
58757 III,  1      |                       belecsapta másodszor is a Gerge markába.~- Áll a dolog,
58758 III,  1      |                     is a Gerge markába.~- Áll a dolog, komisszárus uram.
58759 III,  1      |                     ígért, hûségesen referált a pandúr-hadnagy úrnak mindenrõl,
58760 III,  1      |                   úrnak mindenrõl, minélfogva a szegény Jasztrab bandája
58761 III,  1      |                       nagy zavarba hozta õket a mindentudóságával.~- Nos,
58762 III,  1      |                    fiam, mit loptál? - szokta a csendbiztos úr kérdezni
58763 III,  1      |                  loptad el gyertyaszentelõkor a tiszteletes uram malacait?
58764 III,  1      |                    tiszteletes uram malacait? A hlinai akolból is te vitted
58765 III,  1      |                     tavaly húsvét másodnapján a nyolc jerkét. Ott nyúztad
58766 III,  1      |                  jerkét. Ott nyúztad meg õket a fekete majorban, a nagy
58767 III,  1      |                       õket a fekete majorban, a nagy ákácfa alatt, a Madzag
58768 III,  1      |                majorban, a nagy ákácfa alatt, a Madzag Istók késével, aztán
58769 III,  1      |                       ott sütöttétek meg õket a Vrecjar bacsa bográcsában,
58770 III,  1      |                    Vrecjar bacsa bográcsában, a bõrüket elraktátok a szurdoki
58771 III,  1      |             bográcsában, a bõrüket elraktátok a szurdoki molnár padlására,
58772 III,  1      |                     mai napig is ott van mind a nyolcé. Mondjak-e még többet?~-
58773 III,  1      |               sziszegé ilyenkor megsemmisülve a vallatott. - Mindent tud…
58774 III,  1      |                      úgy történt.~Híre menvén a tót nép közt a mindentudó
58775 III,  1      |                    Híre menvén a tót nép közt a mindentudó csendbiztosnak,
58776 III,  1      |                   iszonyú rémület szállta meg a tolvajokat, rablókat és
58777 III,  1      |                  rablókat és gazembereket. Az a babona terjedt el, hogy
58778 III,  1      |                   Gerge uram megkente szemeit a Szent György-napja elõtt
58779 III,  1      |                 emberi testen keresztül belát a szívekbe s ott elolvassa
58780 III,  1      |                      szívekbe s ott elolvassa a láthatatlan betûket, melyekkel
58781 III,  1      |                láthatatlan betûket, melyekkel a cselekedetek vannak felírva.~
58782 III,  1      |                      ha már egyszer idekerült a tekintetes úr színe elé,
58783 III,  1      |                       úgyis mi tûrés-tagadás, a tekintetes úr úgyis tudja,
58784 III,  1      |                       úgyis tudja, õ ölte meg a zeherei postást is.~Gerge
58785 III,  1      |               megtisztítá az egész felvidéket a rablóktól, csupán magát
58786 III,  1      |                       rablóktól, csupán magát a vezért, Jasztrabot nem lehetett
58787 III,  1      |                       olyan ravasz volt, mint a vármegye.~Ott garázdálkodott
58788 III,  1      |                   garázdálkodott az erdõkben, a hegyek közt, és nem lehetett
58789 III,  1      |                       pandúr láttára még csak a szemöldöke sem rándult meg.~
58790 III,  1      |                   szemöldöke sem rándult meg.~A regényes felföld volt a
58791 III,  1      |                       A regényes felföld volt a patrónusa s megvédelmezte
58792 III,  1      |                        mert azt tartotta: míg a híres rabló szabadon van,
58793 III,  1      |                     addig nincs helyreállítva a közbiztonság.~Egyszer, midõn
58794 III,  1      |                    összes pandúrjait küldé ki a »laz«-okba Jasztrab elfogatására
58795 III,  1      |                   érnek kendtek! Takarodjanak a szemem elõl. Magamnak kell
58796 III,  1      |                    ócska õsi flintát, mellyel a hajdani Gergék nyulakra
58797 III,  1      |                  vadásztak valaha, de melytõl a hajdani nyulaknak, akik
58798 III,  1      |                 kevésbé kellett félniök, mint a hajdani Gergéknek, akik
58799 III,  1      |               Jasztrab borzalmas birodalmába, a »Lopata« rengetegbe.~Az
58800 III,  1      |                     Jasztrab György, mert már a hivatala is úgy kívánja,
58801 III,  1      |               utasokat, keletre lelátva egész a »Motuz«-völgyig, északra
58802 III,  1      |                       Motuz«-völgyig, északra a klokovai keresztútig s e
58803 III,  1      |                       mindazt észrevéve, amit a jó szerencse zsákmányul
58804 III,  1      |                 csakugyan ott látta messzirõl a kimagasló helyen puskájára
58805 III,  1      |              kõszobrot.~Õ is észrevette, hogy a vármegye kopóinak ura jön,
58806 III,  1      |                  ugyan elõle igen könnyen, de a rablónak tetszett az, hogy
58807 III,  1      |                       ez az õ személye iránt. A híres Jasztrab Györggyel
58808 III,  1      |                      híres Jasztrab Györggyel a híres Gerge akar kikötni.
58809 III,  1      |               Jasztrab György nem fog kitérni a becsületes, egyenlõ tusa
58810 III,  1      |                      nem is adja ám meg magát a közönséges komisz pandúrnak.
58811 III,  1      |                 kevély ember vagy, sokat adsz a becsületedre, azért jöttem
58812 III,  1      |                    volt olyan jó dolgod, mint a kezem alatt lesz.~A rabló
58813 III,  1      |                      mint a kezem alatt lesz.~A rabló csak a fejét rázta
58814 III,  1      |                      alatt lesz.~A rabló csak a fejét rázta s röviden felelt
58815 III,  1      |                      puskáját, célzott s mind a két csövet elsütötte.~A
58816 III,  1      |                       a két csövet elsütötte.~A kis emberke, a híres csendbiztos,
58817 III,  1      |                     elsütötte.~A kis emberke, a híres csendbiztos, rendületlenül
58818 III,  1      |            csendbiztos, rendületlenül fogadta a golyókat, melyek közvetlenül
58819 III,  1      |                  golyókat, melyek közvetlenül a füle mellett süvítettek
58820 III,  1      |                   Ennek köszönhette diadalát. A lövés csattanásának pillanatában
58821 III,  1      |           pillanatában két ólomgolyót vett ki a zsebébõl hirtelen s midõn
58822 III,  1      |                     zsebébõl hirtelen s midõn a füst eloszlott s a rabló
58823 III,  1      |                      midõn a füst eloszlott s a rabló odatekintett, hol
58824 III,  1      |                       feküdnie, ott látta azt a leáldozó nap fénysugaraitól
58825 III,  1      |               gladiátort, ki fölemelt kezében a két, testébe küldött golyót
58826 III,  1      |                   mutatja.~- Ne kínlódj azzal a lövöldözéssel, Jasztrab
58827 III,  1      |                     hangon. - Kár fogyasztani a puskaport! Nem fog engem
58828 III,  1      |                      puskaport! Nem fog engem a golyó, édes Gyurkám. Most
58829 III,  1      |                        Most is megfogtam mind a kettõt. Itt van ni, azon
58830 III,  1      |                       Itt van ni, azon módon…~A mogorva rabló rémült tekintetet
58831 III,  1      |                      rémült tekintetet vetett a folyton közeledõre, aztán
58832 III,  1      |                       kézenfogva vezette haza a szilaj rablót, kivel három
58833 III,  1      |               boldogulni.~Útközben megkínálta a dohányzacskójából, kicsiholt
58834 III,  1      |                   Gyurka! Ugye, te törted fel a Motosiczky-pincét?~- Bizonyisten,
58835 III,  1      |                 bezárva.~- Tudom, fiam! Hanem a bodonyi granáriumban is
58836 III,  1      |                       bodonyi granáriumban is a te kezed járt.~- Körömnyi
58837 III,  1      |                    sem láttam; zsizsikes volt a búza, a zsidó nem akarta
58838 III,  1      |                        zsizsikes volt a búza, a zsidó nem akarta elvenni,
58839 III,  1      |                      nem akarta elvenni, csak a fuvardíjba. De még erre
58840 III,  1      |                      teszed, hogy agyonverted a nagyatyádat…~- Kinek mi
58841 III,  1      |                  igazad van! Csakhogy, tudod, a vármegye szörnyen bolondul
58842 III,  1      |                       szörnyen bolondul veszi a dolgot.~
58843 III,  2      |                                               A JÓ PALÓCOK~1882~ ~A NÉHAI
58844 III,  2      |                           A JÓ PALÓCOK~1882~ ~A NÉHAI BÁRÁNY~1882~Az napról
58845 III,  2      |                       Az napról kezdem, mikor a felhõk elé harangoztak Bodokon.
58846 III,  2      |                  Jóskának egész hólyagos lett a tenyere, míg elkergette
58847 III,  2      |                       tenyere, míg elkergette a határból istennek fekete
58848 III,  2      |                       fekete haragját, melyet a villámok keskeny pántlikával
58849 III,  2      |                   Isten közeledõ látogatását: a libák felriadtak éji fekhelyeiken
58850 III,  2      |                       és felrepülve gágogtak, a fák recsegve hajladoztak,
58851 III,  2      |                     fák recsegve hajladoztak, a szél összesöpörte az utak
58852 III,  2      |                  haragosan csapkodta fölfelé; a Csökéné asszonyom sárga
58853 III,  2      |              asszonyom sárga kakasa fölszállt a házfedélre és onnan kukoríkolt,
58854 III,  2      |               házfedélre és onnan kukoríkolt, a lovak nyerítettek az istállóban,
58855 III,  2      |                    nyerítettek az istállóban, a juhok pedig egy csomóba
58856 III,  2      |                 riadoztak az udvarokon.~Hanem a harangszó, mely fönségesen
58857 III,  2      |                       mely fönségesen rezgett a viharban, egy kis esõ híján,
58858 III,  2      |                     mint ártott, elfordította a veszedelmet. A kísértetiesen
58859 III,  2      |                   elfordította a veszedelmet. A kísértetiesen szaladó búzavetések
58860 III,  2      |                       kitisztult az ég s csak a megdagadt Bágy hömpölygõ
58861 III,  2      |                     szilajan, zúgva vágtatott a kertek alatt, mutatta, hogy
58862 III,  2      |                     ez egyszer ki nem csap az a patak s ki nem önti a bodokiakat,
58863 III,  2      |                      az a patak s ki nem önti a bodokiakat, mint az ürgét,
58864 III,  2      |               lutheránus vidéken.~Megnépesült a part s itt-ott megvillant
58865 III,  2      |                       még csáklyát is hozott. A gazdák barázdákban eresztették
58866 III,  2      |                    barázdákban eresztették le a folyóba az esõvizet. Csak
58867 III,  2      |                       hömpölygött alá az ár s a partok tömött fûzbokrairól
58868 III,  2      |                   tömött fûzbokrairól nemcsak a leveleket tépdelte le alul,
58869 III,  2      |                leveleket tépdelte le alul, de a kérget is lehámozta, itt-ott
58870 III,  2      |                   földbõl egy darab s elmállt a vízben. Hajnalra szélesebb
58871 III,  2      |                   szélesebb csipke szeli majd a határt s a cikcakkjai is
58872 III,  2      |                  csipke szeli majd a határt s a cikcakkjai is újak lesznek!~
58873 III,  2      |               mindenféle házi eszközök úsztak a hullámokon, szakajtó, zsúp
58874 III,  2      |                       Egész házakat mosott el a víz valahol!) Azután jött
58875 III,  2      |               négyszögletes tuskót gurítottak a habok…~A holdfény éppen
58876 III,  2      |                    tuskót gurítottak a habok…~A holdfény éppen oda vágódott.
58877 III,  2      |                   csuda, milyen szépen ül ott a tetején egy picike bárány.~
58878 III,  2      |                  bárány.~Az ám, most, hogy ím a partnak hozza a szél, Tót-Pernye
58879 III,  2      |                       hogy ím a partnak hozza a szél, Tót-Pernye Jánoséktól
58880 III,  2      |          patyolatgyapjas, két fekete folt van a hátgerincén, piros pántlika
58881 III,  2      |                   hátgerincén, piros pántlika a nyakában. Nagyon szerethette
58882 III,  2      |                   Pedig itt még ehetik is, ha a láda bolondjában utoléri
58883 III,  2      |                      láda bolondjában utoléri a petrencét. Nincs valami
58884 III,  2      |                       messze… amott fordul ni a Périék pajtájánál! Nosza,
58885 III,  2      |                      hogy majd csak elõbukkan a kanyarodónál, de meg nem
58886 III,  2      |                   láthatták. Elnyelte nyilván a sötétség, vagy hogy talán
58887 III,  2      |                    Pál uram fogta ki útközben a csáklyával… amint az majd
58888 III,  2      |                     ugyan, de színét se látta a jószágnak, ami úgy is van
58889 III,  2      |                     már az idén is kevesellte a mezõbírói hivatalt, mert
58890 III,  2      |                 Ámbátor, ha már szóba jött az a bárány, mégis furcsa eset,
58891 III,  2      |                   mégis furcsa eset, hogy míg a felsõ végen mindenki tud
58892 III,  2      |                      látta senki.~Amennyi itt a rossz nyelv, még mindjárt
58893 III,  2      |                      még mindjárt másnap, ott a hálaadó misén is csak addig
58894 III,  2      |              megköszönni, amiért nem sújtotta a falut… de amennyi itt a
58895 III,  2      |                       a falut… de amennyi itt a rossz nyelv, százan is kinyújtják
58896 III,  2      |                     kinyújtják lapátnak, hogy a mások becsületét hordják
58897 III,  2      |                      rajta.~Nyomban nekiestek a gyanúsítással Sós Pálnak:
58898 III,  2      |                       húzhatta ki, senki más, a ládát! Hanem ‘iszen, az
58899 III,  2      |                tömérdek régi ezüsttallér volt a ládában.~Ami igaz, igaz,
58900 III,  2      |                       is tarka macskája, mert a »nagyitalú« Mócsik György,
58901 III,  2      |                     nagyitalú« Mócsik György, a gózoni szûcs olyasfélét
58902 III,  2      |                      szûcs olyasfélét mondott a minap ittjártában, hogy
58903 III,  2      |                       ittjártában, hogy ebben a dologban, ha nem volna lakat
58904 III,  2      |               ezüsttalérokról.~Nem volt abban a ládában egy veszett garas
58905 III,  2      |                     ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes
58906 III,  2      |                  patyolat ingváll s azonfelül a mente, meg egy rámás csizma,
58907 III,  2      |                  rámás csizma, újdonatúj, még a patkó se volt ráverve. Szegény
58908 III,  2      |                       Ágnes, benne volt abban a ládában mindene!~Hogy az
58909 III,  2      |                   mindene!~Hogy az ár elmosta a csõszházat, elmosta a házasságot
58910 III,  2      |                 elmosta a csõszházat, elmosta a házasságot is. Gúnya nélkül
58911 III,  2      |                       Szüretre lett volna meg a dolog, legalább úgy mondta
58912 III,  2      |                      az utolsó szombaton maga a võlegény, - de most már
58913 III,  2      |                   valamikor, vagy sem.~Bezzeg a búbánat venné fel a Baló
58914 III,  2      |                    Bezzeg a búbánat venné fel a Baló Mihály házát, ha a
58915 III,  2      |                       a Baló Mihály házát, ha a ház megvolna, s ha nem éppen
58916 III,  2      |                  éppen amiatt venné fel, mert a víz felvette. Ágnes majd
58917 III,  2      |                    legalább õ vigasztalná azt a szegény Borcsa gyereket,
58918 III,  2      |                szegény Borcsa gyereket, kinek a báránya veszett el gonoszul,
58919 III,  2      |                  báránya veszett el gonoszul, a tarka Cukri bárányka, akivel
58920 III,  2      |               játszott, együtt hált… Jó, hogy a cudar Bágy elöntötte a rétet
58921 III,  2      |                   hogy a cudar Bágy elöntötte a rétet is… Úgy sincs már,
58922 III,  2      |                    selyem füvét megegye, mert a kedves, édes Cukri bárány
58923 III,  2      |                     nap, ugrándozott ott künn a verõfényben, Borcsa picike
58924 III,  2      |                körülbelül éjfélre vitte odáig a haragos folyó.~No ez, ha
58925 III,  2      |                        nem lehetett más, mint a Baló-lányok kincse!~El is
58926 III,  2      |                      azonnal. Majd kikeríti õ a lányai igaz jószágát, ha
58927 III,  2      |                  jószágát, ha térdig kopik is a lába.~S így esett meg az
58928 III,  2      |                      lába.~S így esett meg az a csúfság Bodokon, hogy a
58929 III,  2      |                       a csúfság Bodokon, hogy a legmódosabb ember házát
58930 III,  2      |                   Istenem, de csak nagy úr is a törvény! Maga volt ott a
58931 III,  2      |                      a törvény! Maga volt ott a bíró, meg a tizedes, mert
58932 III,  2      |                     Maga volt ott a bíró, meg a tizedes, mert Baló Mihály
58933 III,  2      |                     tizedes, mert Baló Mihály a pletyka után indulva, a
58934 III,  2      |                       a pletyka után indulva, a hatalomhoz fordult.~De nem
58935 III,  2      |                foganatja: semmit sem találtak a Sós-portán. Bosszúsan indult
58936 III,  2      |                       haza Baló, lányai egész a határig eleibe jöttek, ha
58937 III,  2      |                  várhatnák jobban.~- Megvan-e a bárány? - kérdé Ágnes fojtott
58938 III,  2      |                  hangon. Jaj, dehogy is merné a ládát kérdezni elõbb! Még
58939 III,  2      |                    hallaná, hogy megvan.~- Se a bárány, se a láda. Pedig
58940 III,  2      |                     megvan.~- Se a bárány, se a láda. Pedig mindent kikutatott
58941 III,  2      |                      Pedig mindent kikutatott a bíró annál az embernél,
58942 III,  2      |                elbeszélte, amit tudott. Ágnes a szép fejét rosszallóan csóválta.~-
58943 III,  2      |                    csóválta.~- Kend, az erõs, a hatalommal ment ellene,
58944 III,  2      |                       ellene, most én megyek, a gyenge - szólt dacosan -
58945 III,  2      |                   gyenge - szólt dacosan - és a furfang lesz a fegyverem.~
58946 III,  2      |                   dacosan - és a furfang lesz a fegyverem.~Csak a gyermek
58947 III,  2      |                furfang lesz a fegyverem.~Csak a gyermek nem szólt. Pedig
58948 III,  2      |                      Pedig még õ is ott volt: a leggyengébb.~Egy hétig járt
58949 III,  2      |                    Sós Pálnak, hátha ott lesz a ruha? De nem ment semmire,
58950 III,  2      |                     útja is. Nem segített sem a hatalom, sem a furfang.
58951 III,  2      |                   segített sem a hatalom, sem a furfang. A gonoszok ereje
58952 III,  2      |                       hatalom, sem a furfang. A gonoszok ereje nagyobb ezeknél.~
58953 III,  2      |                      kellett most már mondani a reményrõl is. Kár volt akár
58954 III,  2      |                       is keresztültenni ebben a dologban; mert csak rosszabbra
58955 III,  2      |                    rosszabbra fordul.~Nemcsak a hozománya van oda a szegény
58956 III,  2      |                   Nemcsak a hozománya van oda a szegény Ágnesnek, hanem
58957 III,  2      |                       vánkost és dunyhát téve a kocsiülésbe, Boriskát is
58958 III,  2      |            innen-onnan s még nem volt ki soha a faluból, nagyon anyás… vagy
58959 III,  2      |                Nagyobb volt az ijedelem, mint a betegség, amint, nehogy
58960 III,  2      |                       betegség, amint, nehogy a kocsi megrázza, gyalog mentek
58961 III,  2      |                  megrázza, gyalog mentek mind a hárman a kövezett nagy utcán
58962 III,  2      |                   gyalog mentek mind a hárman a kövezett nagy utcán keresztül,
58963 III,  2      |                    nagy utcán keresztül, hogy a haranglábnál majd felülnek.
58964 III,  2      |                kibírná. Bizonyisten, kár volt a kocsiért!~Hát amint a Csorba
58965 III,  2      |                    volt a kocsiért!~Hát amint a Csorba Gergelyéktõl befordulnak,
58966 III,  2      |                     Gergelyéktõl befordulnak, a Kocsipálék csûre mögül egyszer
58967 III,  2      |                      az egész elöljáróság meg a fõemberek, köztük Sós Pál
58968 III,  2      |                   mely panyókára fogva lógott a válláról. Igaz biz’ a -
58969 III,  2      |                  lógott a válláról. Igaz biz’ a - az új templomot szentelték
58970 III,  2      |                  templomot szentelték itt föl a mai napon.~- Nézd, Boriskám,
58971 III,  2      |                    Boriskám, nézd meg jól azt a hosszú hajú, magas embert -
58972 III,  2      |                  húgának Ágnes -, az vitte el a Cukrit.~Éppen a községházához
58973 III,  2      |                      vitte el a Cukrit.~Éppen a községházához értek õkegyelmeik,
58974 III,  2      |                       azt találta megjegyezni a födélre, hogy új zsúp kellene
58975 III,  2      |                       kellene rá, megállottak a falu hatalmasai s mûértõleg
58976 III,  2      |                 különös az, hogy minden kopik a világon, még a községháza
58977 III,  2      |                   minden kopik a világon, még a községháza is!~Borcsa félénken
58978 III,  2      |                       rá Ágnes s eleresztette a kezét.~- Nem én… csak megrezzentem…
58979 III,  2      |                     csak megrezzentem… Mintha a Cukrit láttam volna felém
58980 III,  2      |                   láttam volna felém szaladni a levegõben.~Eközben õk is
58981 III,  2      |                        Eközben õk is odaértek a faluházához. Baló Mihály
58982 III,  2      |                      nemkülönben. De nini, az a bolond gyerek, a bizony
58983 III,  2      |                     nini, az a bolond gyerek, a bizony odamegy egész közel
58984 III,  2      |                       még meg is szólítja azt a hatalmas embert. Ejnye no,
58985 III,  2      |                  szelíd hangon. - Adja vissza a bárányomat!~A tanácsbeliek
58986 III,  2      |                     Adja vissza a bárányomat!~A tanácsbeliek összenéztek.
58987 III,  2      |                     összenéztek. Kié vajon ez a szép, szomorú arcú lányka?~-
58988 III,  2      |                    arcú lányka?~- Adja vissza a bárányomat! - ismétlé s
58989 III,  2      |                       bárányomat! - ismétlé s a vékony gyermeki hang úgy
58990 III,  2      |                    gyermeki hang úgy süvített a levegõben, mint egy parittyakõ.~
58991 III,  2      |                       Az én Cukri bárányomat, a két fekete folttal a hátán,
58992 III,  2      |              bárányomat, a két fekete folttal a hátán, piros pántlikával
58993 III,  2      |                      hátán, piros pántlikával a nyakában. De hiszen tudja
58994 III,  2      |                   nagyon jól…~- Nem láttam én a te bárányodat soha - szólt
58995 III,  2      |                      mondom…~Aztán odafordult a tanácsbeliekhez:~- Biz ez
58996 III,  2      |               becsurog biz ezen…~- Be ám - de a kelmed fedelén is nagyon
58997 III,  2      |                    Fülig vörösödött õkigyelme a bíró gúnyos vádjára.~- Esküszöm,
58998 III,  2      |                    Esküszöm, bíró uram, ebben a báránydologban…~A gyermek
58999 III,  2      |                       ebben a báránydologban…~A gyermek bámészan nézte a
59000 III,  2      |                      A gyermek bámészan nézte a jelenetet, amint ingerülten