bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

67001 III,  64     |                     ennek az egyik szemednek… a másikat is meggyógyítja
67002 III,  64     |                       másikat is meggyógyítja a víz… meg a feleségecskéd.~
67003 III,  64     |                       meggyógyítja a víz… meg a feleségecskéd.~És meg is
67004 III,  64     |                        mert hasonlít az kissé a Boccaccio észjárásához…
67005 III,  65     |                                               A TISZA~1883~Mi a görbe országban
67006 III,  65     |                               A TISZA~1883~Mi a görbe országban ritkán hallunk
67007 III,  65     |                    Tót aratók, mikor elhozzák a részüket, elejtenek néha
67008 III,  65     |                      szót: pénzért veszik ott a követ a bolondok, sehol
67009 III,  65     |                    pénzért veszik ott a követ a bolondok, sehol egy hegy,
67010 III,  65     |                    hegy, amely szépen elzárná a vidéket, olyan az egész
67011 III,  65     |                      nem néznek el idáig, sem a daru, sem a kócsag. A miénk
67012 III,  65     |                     el idáig, sem a daru, sem a kócsag. A miénk egy se kevély,
67013 III,  65     |                     sem a daru, sem a kócsag. A miénk egy se kevély, mind
67014 III,  65     |                      mind elmegy oda is! Csak a nótáikból jut el felénk
67015 III,  65     |                      Szegény öreg nótáknak az a sorsa!~Oda vágytam pedig
67016 III,  65     |                    gyermekkoromban, ahol ezek a nóták születnek, hol a tündérek
67017 III,  65     |                   ezek a nóták születnek, hol a tündérek lába tapossa a
67018 III,  65     |                       a tündérek lába tapossa a homokot, regényes füzesek
67019 III,  65     |                      össze oly zordonan, mint a mi fáink, hanem csak suttognak,
67020 III,  65     |                   hanem csak suttognak, mikor a szél azt a nagy szürke pántlikát
67021 III,  65     |                   suttognak, mikor a szél azt a nagy szürke pántlikát gyûrögeti,
67022 III,  65     |                    gyûrögeti, simogatja, amit a mappán Tiszának neveznek.~
67023 III,  65     |                 egyszer aztán úgy esett, hogy a Mari húgomat kellett elvinni
67024 III,  65     |                   elvinni Szolnokra nevelõbe. A gyámunk, Pélly, engem is
67025 III,  65     |                  bácsi már járt erre egyszer, a húgom pedig nagyon szomorú
67026 III,  65     |                elõször. Kendõcskéjét, mellyel a feje be volt kötve, mélyen
67027 III,  65     |                    ide, sem oda és csak mikor a kendõ egészen átnedvesült
67028 III,  65     |                       csak gyermek volt akkor a mi kis Mariskánk.~Pélly
67029 III,  65     |                   bácsi különben is fumigálta a vidéket. Egykedvûen pipázott
67030 III,  65     |                      egymás képére teremtette a vidékeket. Egyik bikkfa
67031 III,  65     |                      Egyik bikkfa olyan, mint a másik bikkfa. Õt hát ne
67032 III,  65     |                    Szolnokig csónakon megyünk a Tiszán. Mindenki úgy javasolta,
67033 III,  65     |                       Mondanom sem kell, hogy a tiszai hajóknak még akkoriban
67034 III,  65     |                      akkoriban híre sem volt.~A fuvarost Pernye Mihálynak
67035 III,  65     |                    ember, akit nem vetett fel a szapora beszéd. Kelletlenül
67036 III,  65     |                          Mikor indul Tokajból a komp?~- Hát csak indul,
67037 III,  65     |                      ugyan nem lehetett senki a Pernye uram feleleteibõl,
67038 III,  65     |                       hogy Pernye uram mindig a legnagyobb sárban, a széleken
67039 III,  65     |                   mindig a legnagyobb sárban, a széleken eveztette ekhós
67040 III,  65     |                       szakavatottan rángatván a gyeplõt ide-oda.~- Gyi Sármány,
67041 III,  65     |                       Rá ne menjetek valahogy a kövezetre!~Mondom, jókor
67042 III,  65     |                     Mondom, jókor értünk oda, a csónak éppen indulóban volt
67043 III,  65     |             hirtelenséggel lerakott bennünket a parton, s miután rendbe
67044 III,  65     |                   miután rendbe hoztuk vele s a hajósgazdával is a dolgunkat,
67045 III,  65     |                     vele s a hajósgazdával is a dolgunkat, markos evezõslegények
67046 III,  65     |                beültünk kényelmesen.~- Hát ez a Tisza! - fitymálta a húgocskám. -
67047 III,  65     |                       ez a Tisza! - fitymálta a húgocskám. - Hiszen ez csak
67048 III,  65     |                       ez csak olyan víz, mint a miénk!~Pélly bácsi nevetett,
67049 III,  65     |                    aztán kipirult tündöklõnek a mi kis Mariskánk arca, mert
67050 III,  65     |                     hogy olyan nagy gyerek az a gyámapa.~No, még mit… most
67051 III,  65     |                        most meg már fölemelte a levegõbe, mint egy babát,
67052 III,  65     |                  babát, s elkezdte hajsókálni a víz fölött, hogy úgy röpködtek
67053 III,  65     |                    fölött, hogy úgy röpködtek a szoknyácskái, mint a szárnyak,
67054 III,  65     |                röpködtek a szoknyácskái, mint a szárnyak, s a selymes haja
67055 III,  65     |              szoknyácskái, mint a szárnyak, s a selymes haja is egészen
67056 III,  65     |                     is egészen körülcsapkodta a fejét.~- Ugye félsz most?
67057 III,  65     |                     cápák, rákok, egyétek meg a Marcsánkat!~- Bácsi, mit
67058 III,  65     |                      asszonyság mellett nézte a jelenetet.~- Ej, ej, azt
67059 III,  65     |                    jajjaj! Nézze meg az ember a félnapos macskát… máris
67060 III,  65     |                     macskát… máris nyiladozik a szeme… Ha sohasem is, de
67061 III,  65     |                    iszom egyet. Ez nem rossz.~A szeredás és kulacs ott volt
67062 III,  65     |                     és kulacs ott volt mindig a bácsi vállán. A szeredás
67063 III,  65     |                   volt mindig a bácsi vállán. A szeredás tele van tömve
67064 III,  65     |                       hideg ételekkel, de biz a kulacs már üres volt.~-
67065 III,  65     |                      óra - felelte foghegyrõl a vén evezõs, agyarkodó tekintetet
67066 III,  65     |                    agyarkodó tekintetet vetve a kövér asszonyság felé. Mert
67067 III,  65     |                        Mért nem megy az ilyen a tengerre, vagy mért nem
67068 III,  65     |                 tengerre, vagy mért nem marad a szárazföldön? Ojhoj! De
67069 III,  65     |                      kijönni velem egy kicsit a városba? Vagy tán a picinyt
67070 III,  65     |                    kicsit a városba? Vagy tán a picinyt is vigyük?…~De az
67071 III,  65     |                       már nagy dologban volt, a bársonyos százszínû táskájából
67072 III,  65     |                       mind kirázta maga mellé a játékait, a babákat, a kis
67073 III,  65     |                kirázta maga mellé a játékait, a babákat, a kis sifonér-kaszniját,
67074 III,  65     |                  mellé a játékait, a babákat, a kis sifonér-kaszniját, az
67075 III,  65     |                  gurult valahová, azt kereste a jármû fenekén lekuporodva,
67076 III,  65     |                    azért ráért hátratekinteni a fiú felé is, hogy vajon
67077 III,  65     |                      is, hogy vajon nézi-e az a drágaságait s irigyli-e?~-
67078 III,  65     |                       Ej, Károly - szólt most a kövér asszonyság vékony
67079 III,  65     |                 hangja) -, miért nem segítesz a kisasszonykának megtalálni
67080 III,  65     |                     gyámoltalanul odacsúszott a lánykánk felé, s õ is nézdegelni,
67081 III,  65     |                   nézdegelni, kutatni kezdett a sok batyu, málha között.~-
67082 III,  65     |                     között.~- Menjünk - szólt a bácsi. - Te pedig maradj
67083 III,  65     |                újdonatúj ünneplõ csizmám volt a lábamon, mely szorított,
67084 III,  65     |                       keresztül-kasul hurcolt a városban, vagy három-négy
67085 III,  65     |                       korcsmába benyitott, de a bort seholsem találta kielégítõnek…
67086 III,  65     |                     Inkább megtölteném otthon a Péry Jánosék pocsolyájából -
67087 III,  65     |                   kiabálta -, mint hogy evvel a lõrével piszkoljam be a
67088 III,  65     |                       a lõrével piszkoljam be a kulacsom belsejét. Hát tokaji
67089 III,  65     |                     vagyunk mi? Megnézted jól a mutató-fát, amerrõl jöttünk?
67090 III,  65     |                       Tokaj volt ráírva? Hogy a pokolbeli sárkány hengerítse
67091 III,  65     |                   sárkány hengerítse el innen a szõlõhegyeteket Liptó vármegyébe!~
67092 III,  65     |                        rémülten ordított fel; a csónak már nem volt ott.~-
67093 III,  65     |                     vadul, tétován futotta be a kígyózó, széles ezüst szalagot…
67094 III,  65     |                      szalagot… Messze, messze a sûrû füzesek tájékán úszott
67095 III,  65     |                  úszott egy fekete valami, az a csónak… ott megy, ott…~És
67096 III,  65     |                     csónak… ott megy, ott…~És a szél is simogatja, nem hogy
67097 III,  65     |                  simogatja, nem hogy borzolná a hullámokat… sebesen megy
67098 III,  65     |                     én pedig úgy sírtam, mint a záporesõ.~Mi lesz a szegény
67099 III,  65     |                      mint a záporesõ.~Mi lesz a szegény kis Mariskánkból?
67100 III,  65     |                      istenem! Kétségbeesik az a gyerek… megõrül… a vízbe
67101 III,  65     |            Kétségbeesik az a gyerek… megõrül… a vízbe ugrik. Se ennivalója,
67102 III,  65     |                    felette néhány perc alatt. A kólika is rájött. Mindég
67103 III,  65     |                     az átkozott kólika. Leült a partra és sírt, zokogott
67104 III,  65     |                   zokogott keservesen, mintha a szíve készülne szétszakadni.~
67105 III,  65     |                      motyogá (édesatyánk volt a sógora). - Látod, látod,
67106 III,  65     |                        milyen jól õriztem meg a gyermekeidet.~S felkacagott,
67107 III,  65     |                    oda érnénk Szolnokra, mint a csónak? - tette hozzá habozva. -
67108 III,  65     |                 kezdett, mint az eszeveszett, a város felé, nem érezte már
67109 III,  65     |                    város felé, nem érezte már a kólikáját, sem én a csizmámat,
67110 III,  65     |                       már a kólikáját, sem én a csizmámat, sorba jártuk
67111 III,  65     |                csizmámat, sorba jártuk azokat a korcsmárosokat, kikkel az
67112 III,  65     |              ugyancsak nem szeretett hencegni a jó Pélly bácsi.) Hálás,
67113 III,  65     |                 házanépét.~De tán gyanús volt a színébõl kikelt ábrázatával
67114 III,  65     |               színébõl kikelt ábrázatával meg a csomó bankóval, melyeket
67115 III,  65     |                       éppen akkor sántult meg a rudas lova, a másiké nagyon
67116 III,  65     |                     sántult meg a rudas lova, a másiké nagyon el volt fáradva,
67117 III,  65     |                       nagyon el volt fáradva, a harmadik pedig a rossz út
67118 III,  65     |                     fáradva, a harmadik pedig a rossz út miatt nem mert
67119 III,  65     |                     mert vállalkozni rá, hogy a csónakot megelõzze Szolnokon…
67120 III,  65     |                  semmi.~Csüggedten ballagtunk a piacon, most már igazán
67121 III,  65     |                       szörnyû bajban vagyunk. A csónak elment… pedig ott
67122 III,  65     |                  csónak elment… pedig ott van a csónakon. Ott a szegény…
67123 III,  65     |                       ott van a csónakon. Ott a szegény… ott…~Itt a fuldokló
67124 III,  65     |                       Ott a szegény… ott…~Itt a fuldokló zokogás megszakította
67125 III,  65     |             megszakította nagybátyám szavait. A zsebkendõje után nyúlt,
67126 III,  65     |                    zsebkendõje után nyúlt, de a dohányzacskóját húzta ki
67127 III,  65     |                    azzal törölgette zavarában a szemeit, minélfogva a dohányportól
67128 III,  65     |               zavarában a szemeit, minélfogva a dohányportól elkezdett irtózatosan
67129 III,  65     |                     azt észre sem vette ebben a mindent fölülmúló szerencsétlen
67130 III,  65     |                       S könnyei végiggurultak a deres, sûrû szakállán.~-
67131 III,  65     |              fájdalmas hangon, pedig hát csak a taplóról volt szó, s aztán
67132 III,  65     |                    apró kék szemeit.~Megtömte a pipáját, kicsaholt, rágyújtott,
67133 III,  65     |               kicsaholt, rágyújtott, megnézte a napot az égen s azután hátrafordult
67134 III,  65     |                ácsorgó suhanc felé:~- Vigyázz a két patkányra és a szerszámra
67135 III,  65     |                    Vigyázz a két patkányra és a szerszámra is, Matykó… amíg
67136 III,  65     |                     disputáló természete volt a bátyánknak, mindenben ellenkezett
67137 III,  65     |                       mindenben õ akart lenni a legokosabb, de most semmi
67138 III,  65     |                        gyámoltalanná tette ez a csapás.~Ki tudja, meddig
67139 III,  65     |                  okozta, hogy nem is kérdezte a célt, bántuk is már, akármi
67140 III,  65     |                   Pernye mindenütt elöl ment, a gyalogúton, az átjárókon,
67141 III,  65     |                     gyalogúton, az átjárókon, a füzesek közt, csak néha
67142 III,  65     |                      nádasból átcsapott balra a Tisza felé. Mikor a parthoz
67143 III,  65     |                     balra a Tisza felé. Mikor a parthoz értünk, beszúrta
67144 III,  65     |                       értünk, beszúrta botját a homokba és rákönyökölt,
67145 III,  65     |               visszamegyek. Az isten megáldja a nemzetes uramat.~- Hát én
67146 III,  65     |                       aztán mit csináljak itt a fiúval? - kérdé Pélly bátyám
67147 III,  65     |            tekintettel.~- Mit? Hogy mit? - És a vállát vonogatta Pernye
67148 III,  65     |               vonogatta Pernye uram. - Hát ez a hely itt, ahol állunk, a
67149 III,  65     |                      a hely itt, ahol állunk, a rév.~- De mi hasznom nekem
67150 III,  65     |                 keserûen.~- Mi haszna? Hát az a haszna - veti oda Pernye
67151 III,  65     |                    egy jó félóra múlva idejön a csónak és ráülhetnek.~-
67152 III,  65     |                     csónak? Ne kínozzon az úr a kérdezõsködéseivel! Hiszen
67153 III,  65     |                     Hiszen hát melyik, ha nem a Tokajból jövõ, amin rajta
67154 III,  65     |                 Tokajból jövõ, amin rajta van a kis lány is?~- Lehetetlen! -
67155 III,  65     |                       lelkendezve ragadta meg a Pernye viseltes nyakkendõjét. -
67156 III,  65     |                     emberbõl? Hogy jöhetne az a csónak ide? Hol van az már,
67157 III,  65     |                  magát, ha azt se tudja, hogy a Tiszának máslija van.~-
67158 III,  65     |                  befordul, hol kifordul, mint a kígyózó pántlika… Ni, éppen
67159 III,  65     |                        Ni, éppen hogy itt van a tokaji csónak!~Csodák csodája,
67160 III,  65     |                     Csodák csodája, csakugyan a tokaji csónak volt… tulajdon
67161 III,  65     |                      csónak volt… tulajdon az a csónak. Hahó, hahó! Ahol
67162 III,  65     |                      csónak. Hahó, hahó! Ahol a kövér asszony is meg - biz’
67163 III,  65     |                   asszony is meg - biz’ isten a Mariska! Nem ölte meg a
67164 III,  65     |                       a Mariska! Nem ölte meg a kétségbeesés hála istennek…
67165 III,  65     |                    hála istennek… amott virít a kis piros kendõcskéje.~-
67166 III,  65     |                        Mari! Hahó!~Kikötöttek a révészek a kurjongatásainkra
67167 III,  65     |                   Hahó!~Kikötöttek a révészek a kurjongatásainkra s a nagy
67168 III,  65     |                révészek a kurjongatásainkra s a nagy bánatot egyszerre vidámságnak
67169 III,  65     |                    vidámságnak fordította meg a Tisza kanyargó folyása.~
67170 III,  65     |                  Tisza kanyargó folyása.~Csak a húgocskám sírt egyre keservesen,
67171 III,  65     |                        tovább is folydogáltak a könnyei és zihált a kis
67172 III,  65     |              folydogáltak a könnyei és zihált a kis melle a fuldokló zokogástól.~-
67173 III,  65     |                 könnyei és zihált a kis melle a fuldokló zokogástól.~- De
67174 III,  65     |                   most már semmi bajod többé.~A bácsi keblére hajtotta le
67175 III,  65     |                     haszna jöttünk - ha azért a kis ibrik mégis eltört?…~-
67176 III,  65     |              édesdeden, és egy fricskát adott a fejére. - No, megállj, te
67177 III,  65     |                     bennünket sirattál, hanem a kis ibriket.~Durcás fejecskéjét
67178 III,  65     |                      mely szintén nedves volt a könnyektõl, a Károly fiú
67179 III,  65     |                     nedves volt a könnyektõl, a Károly fiú felé mutatott
67180 III,  65     |                        Ez… ez törte össze! Ez a cudar - súgta aztán a nagybácsi
67181 III,  65     |                      Ez a cudar - súgta aztán a nagybácsi fülébe. - Rálépett…
67182 III,  65     |                       kerestük, ráhágott arra a kedves ibrikemre…~Ez még
67183 III,  65     |                       óta mindig azt siratta.~A kövér asszonyság néhány
67184 III,  65     |              asszonyság néhány szót mormogott a félénken meglapult fiú védelmére,
67185 III,  65     |                      míg végre elszenderedett a Gábor bácsi ölében, s csak
67186 III,  65     |                       úton; megkérdezte, hogy a »tepsik rézbõl lesznek-e?«
67187 III,  65     |                         s mikor erre megkapta a kielégítõ választ, újra
67188 III,  65     |                       szuszogása összevegyült a folyam locsogásával, mely
67189 III,  66     |                                               A SZÉTTÖRT KAPOCS~(Történelmi
67190 III,  66     |                      ismerősebb lehetett maga a király is, mint országa
67191 III,  66     |                     eltalálhatja, hogy miért.~A Siklóstól balra fekvő U.
67192 III,  66     |                Borbála az Omode nemzetségből.~A szomszéd Bolán helységben
67193 III,  66     |                       hajadon virágozék. Mind a két família dúskálkodék
67194 III,  66     |                      família dúskálkodék vala a földi javakban és világi
67195 III,  66     |                  mentek, mert csak erre valók a fegyveresek. Zsigmond király
67196 III,  66     |                   János és Maróth Anna vannak a lisztán s hogy ezen, minthogy
67197 III,  66     |                például, hogy szépnek tegyem-e a menyasszonyt, szőke legyen-e
67198 III,  66     |                     uram azt mondta, hogy ezt a leányt nem adja oda másnak,
67199 III,  66     |                    itt ugyan hiába nyitogatná a kilincset.~Hanem hát ezek
67200 III,  66     |                     kilincset.~Hanem hát ezek a bolondos asszonyfélék már
67201 III,  66     |                  olyan önfejûek valának, hogy a saját szemükkel nézték a
67202 III,  66     |                      a saját szemükkel nézték a legényeket, nem az apjukéval.~
67203 III,  66     |                      magát kellemeztetni azon a vidéken. Amolyan kóbor lovag
67204 III,  66     |                     majd az Újváriaknál, majd a Laczfiaknál és Koroghoknál
67205 III,  66     |               sikerült neki bejutni állítólag a királyi belsõ õrséghez.~
67206 III,  66     |                      Korogh János kíséretében a Maróth-kastélyban járt.~
67207 III,  66     |                      egyszerûen tudtára adták a dolgot. Akkor még az volt
67208 III,  66     |                     dolgot. Akkor még az volt a módi, hogy a leány semmit
67209 III,  66     |                      még az volt a módi, hogy a leány semmit se szólhatott
67210 III,  66     |                észrevették is, hát legfeljebb a nagy szerelem rovására ment,
67211 III,  66     |                      lehetett többé segíteni. A régi emberek acélból voltak,
67212 III,  66     |                      ezt Anna s vérzett, mint a meglõtt galamb, mikor az
67213 III,  66     |                      fénnyel készülõdének úgy a Maróth-, mint a Korogh-kastélyban.
67214 III,  66     |              készülõdének úgy a Maróth-, mint a Korogh-kastélyban. Asztalosok
67215 III,  66     |                      reggeltõl estig faragták a szekrényeket és ládákat,
67216 III,  66     |                     meg azóta éjjel-nappal.~S a napok mentek, múltak, s
67217 III,  66     |                       napok mentek, múltak, s a kürt tízszer is megszólalt
67218 III,  66     |                 tízszer is megszólalt naponta a Maróth-kastély felvonó hídja
67219 III,  66     |                    lovagok jöttek, mentek, de a szõke ifjú, akiért a szép
67220 III,  66     |                       de a szõke ifjú, akiért a szép menyasszony eped, ki
67221 III,  66     |                  egyszer, hadd ossza meg vele a nagy fájdalmat, a nagy kínt.~
67222 III,  66     |                    meg vele a nagy fájdalmat, a nagy kínt.~Nem is várt már
67223 III,  66     |                       Nem is várt már egyebet a sorstól szegény szép Maróth
67224 III,  66     |                    nagyon el fog-e szomorodni a szõke lovag, ha elmondja
67225 III,  66     |                       lovag, ha elmondja neki a hírt, vagy csak egykedvûen
67226 III,  66     |                       egykedvûen veszi?~Ebbõl a kérdésbõl állt még az élet
67227 III,  66     |                       valahonnan Dercs vitéz, a kék dolmánya meg volt tépve,
67228 III,  66     |                      dolmánya meg volt tépve, a lova nyerge tele sárral,
67229 III,  66     |                       tele sárral, piszokkal, a sisak taréja eltört, az
67230 III,  66     |                 sarkantyúja lemaradt valahol.~A kastély ura szerette a könnyûvérû
67231 III,  66     |                        A kastély ura szerette a könnyûvérû vitézt, s azért
67232 III,  66     |            beszélgetésre.~Sokáig beszélgetett a fõúr a kóbor lovaggal.~-
67233 III,  66     |                    Sokáig beszélgetett a fõúr a kóbor lovaggal.~- Hej, Dercs
67234 III,  66     |                     vitéz, hol tépték így meg a dolmányodat? Ez nem vitézi
67235 III,  66     |               lehetett, akárhol tépték is meg a Dercs dolmányát.~- Hát hol
67236 III,  66     |                       uram!~- Milyen ember az a Zsigmond király? Beszéltél-e
67237 III,  66     |                     látszik nem volt kedvében a királyról beszélgetni.~-
67238 III,  66     |                      valami beszélnivalóm van a vitézzel.~Anna engedelmesen
67239 III,  66     |                       szerint felállott, hogy a nagy tölgyfa ajtót kinyissa
67240 III,  66     |                      neki s világítson elõtte a folyosón.~- Dercs! - súgta
67241 III,  66     |                történt.~- Hol leszel? - szólt a lovag meghajolva.~- Az elsõ
67242 III,  66     |                         Az elsõ kakasszó után a várkertben.~- Ott leszek.~
67243 III,  66     |                      leszek.~Ezzel visszament a terembe a teletöltött serlegekhez
67244 III,  66     |                    Ezzel visszament a terembe a teletöltött serlegekhez
67245 III,  66     |                     teletöltött serlegekhez s a vén Maróth, amint a nyelve
67246 III,  66     |             serlegekhez s a vén Maróth, amint a nyelve kioldózott a bortól,
67247 III,  66     |                     amint a nyelve kioldózott a bortól, lassan-lassan áttért
67248 III,  66     |                     szeretném?~Maróth egészen a lovaghoz hajolt. - A falaknak
67249 III,  66     |                  egészen a lovaghoz hajolt. - A falaknak is fülük van -
67250 III,  66     |                 mindennél?~- Mindennél.~- Még a királynál is? - lihegé Maróth
67251 III,  66     |                       az õsz nagy úrra.~- Még a királynál is? - szólt fojtott
67252 III,  66     |                      pedig meg kell adni erre a határozott választ. Érted,
67253 III,  66     |                   ezen… Jó éjt, kópé… Jó éjt!~A kastély ura eltávozott,
67254 III,  66     |                     járta az éji õröket, hogy a dobogó hidat az éjjel nem
67255 III,  66     |                      érkezõnek. Halál fia, ki a parancsot megszegi.~Dercs
67256 III,  66     |                  maradt sok ideje gondolkozni a fölvetett kérdésen (különben
67257 III,  66     |                       különben is tudta már õ a választ nagyon jól), a kakas
67258 III,  66     |                      õ a választ nagyon jól), a kakas csakhamar megszólalt.
67259 III,  66     |                 csakhamar megszólalt. Sietett a várkertbe a légyottra.~Mit
67260 III,  66     |               megszólalt. Sietett a várkertbe a légyottra.~Mit mondjak,
67261 III,  66     |                     ott járkált türelmetlenül a bokrok között, amint megrezzentek
67262 III,  66     |                    között, amint megrezzentek a törpe orgonafák, s végre
67263 III,  66     |              orgonafák, s végre kibontakozott a homályból egy fehér alak
67264 III,  66     |                      félénken reszketve, mint a nyárfalevél - aki természetesen
67265 III,  66     |                    sem vonta meg világítását, a fû harmatos volt s megnedvesíté
67266 III,  66     |                  harmatos volt s megnedvesíté a várkisasszony selyem rokolyáit,
67267 III,  66     |               várkisasszony selyem rokolyáit, a zefír susogott, a patak
67268 III,  66     |                  rokolyáit, a zefír susogott, a patak csevegett… és a többi
67269 III,  66     |               susogott, a patak csevegett… és a többi meg a többi.~- Hát
67270 III,  66     |                     csevegett… és a többi meg a többi.~- Hát eljöttél édes
67271 III,  66     |                      is meglesz két hó múlva.~A lovag egy csöppet sem ijedt
67272 III,  66     |                    sem ijedt meg. Ölébe vette a leány szép szõke fejét s
67273 III,  66     |               csincselgette az egyik kezével, a másikkal forró homlokát
67274 III,  66     |                    másképp nem képzelhetem.~- A kérdés csak az, Anna, hogy
67275 III,  66     |                       Ha csak egy férfi lenne a világon s az õ volna, még
67276 III,  66     |                     légy nyugodt, Anna. Abból a házasságból nem lesz semmi.~
67277 III,  66     |                   házasságból nem lesz semmi.~A nõ szemeiben az öröm csillogott
67278 III,  66     |                éjszakában is fénylettek, mint a szentjánosbogarak.~Majd
67279 III,  66     |                 esküszöm, hogy sohasem leszel a Korogh Jánosé. Elég-e?~-
67280 III,  66     |                      ha nem tebenned? Te vagy a kocka, melyre mindenemet
67281 III,  66     |                     jelenet után elcsendesült a kert, a két szeretõ elment
67282 III,  66     |                     után elcsendesült a kert, a két szeretõ elment lepihenni,
67283 III,  66     |                     Egy csalogány maradt csak a kertben, az hirtelen dalba
67284 III,  66     |                      az hirtelen dalba szedte a szerelmüket, s egész hajnalig
67285 III,  66     |                      hajnalig csattogott róla a sûrû nyírfák között.~Reggel
67286 III,  66     |                   sûrû nyírfák között.~Reggel a tornácon találkozott a kastély
67287 III,  66     |                 Reggel a tornácon találkozott a kastély ura vendégével:~-
67288 III,  66     |                 gondoltad rá magadat?~- Éljen a haza - súgta a vitéz.~-
67289 III,  66     |                          Éljen a haza - súgta a vitéz.~- Hát a király?~Dercs
67290 III,  66     |                   haza - súgta a vitéz.~- Hát a király?~Dercs közönyösen
67291 III,  66     |                     közönyösen vállat vont.~- A király - mondta azután gunyorosan -,
67292 III,  66     |                   mondta azután gunyorosan -, a király vígan él anélkül
67293 III,  66     |                       Jól mondod, õ vígan él, a mi keserves verejtékünkön,
67294 III,  66     |                  címerünket szennyezve…~Dercs a fejét horgasztotta le szótlanul.~-
67295 III,  66     |                  Dercs tompán és odanyújtotta a kezét, melyet Maróth sokáig
67296 III,  66     |                     hagytad volna el élve ezt a kastélyt.~Hideg borzongás
67297 III,  66     |                  Hideg borzongás futott végig a vitéz hátán s összerázkódott.~-
67298 III,  66     |                hónapra õsz elején. Akkor lesz a lányom menyegzõje Korogh
67299 III,  66     |                       nappal elõbb jöjj, mint a király.~- És mit akartok
67300 III,  66     |                     akartok tenni?~- Elfogjuk a királyt és bezáratjuk Siklóson.~-
67301 III,  66     |                  bezáratjuk Siklóson.~- Tehát a király is itt lesz?~- Igen,
67302 III,  66     |                    itt lesz?~- Igen, itt lesz a király is.~- No, hát itt
67303 III,  66     |                      reám.~Dercs vitéz felült a lovára és elvágtatott. A
67304 III,  66     |                      a lovára és elvágtatott. A két hónap lassan múlt, kivált
67305 III,  66     |                     hónap lassan múlt, kivált a leánykának, ki nem tudta,
67306 III,  66     |                  mégiscsak remegéssel gondolt a jövõre. Mert hátha így,
67307 III,  66     |                        Talán eszénél sem volt a szegény Dercs, mikor vakmerõ
67308 III,  66     |                     Végre azonban megérkezett a kitûzött nap, készen volt
67309 III,  66     |                      volt minden az esküvõre, a vendégek is gyülekezni kezdtek,
67310 III,  66     |                    Baranya megyében!~Csak még a királyt várták, mert a nádor,
67311 III,  66     |                    még a királyt várták, mert a nádor, ki nagybátyja volt
67312 III,  66     |               Jánosnak, megígérte, hogy eljön a király is, miután õfelsége
67313 III,  66     |                 õfelsége éppen utazni készült a vidékre még a tavalyi program
67314 III,  66     |                  utazni készült a vidékre még a tavalyi program szerint.
67315 III,  66     |                   tavalyi program szerint. De a király nem jött. Hiába küldtek
67316 III,  66     |                      emberrel szokott utazni.~A király csak nem jött, csak
67317 III,  66     |                       halaszthatták továbbra. A võlegény fölvette díszruháját,
67318 III,  66     |                võlegény fölvette díszruháját, a menyasszony fejére rátették
67319 III,  66     |                   menyasszony fejére rátették a koszorút… de minden úgy
67320 III,  66     |                    mintha temetésre mennének.~A szép Anna szomorúan járt-kelt
67321 III,  66     |                      Anna szomorúan járt-kelt a násznép között, arca sápadt
67322 III,  66     |                        arca sápadt volt, mint a liliom; mindenki itt volt
67323 III,  66     |                        hogy sohase lesz ebbõl a házasságból semmi.~A pécsi
67324 III,  66     |                    ebbõl a házasságból semmi.~A pécsi püspök maga állt az
67325 III,  66     |                  püspök maga állt az oltárhoz a kastély kápolnájában, õ
67326 III,  66     |                       õ fogja összeesküdtetni a nagyúri párt. Ott állanak
67327 III,  66     |                    võlegény, kéz kézbe téve s a pap elmondja elõttük az
67328 III,  66     |                       frigy formuláját.~Ebben a pillanatban harsognak fel
67329 III,  66     |                     pillanatban harsognak fel a kürtök odakünn…~Itt a király!
67330 III,  66     |                     fel a kürtök odakünn…~Itt a király! Itt a király!~Mindenki
67331 III,  66     |                    odakünn…~Itt a király! Itt a király!~Mindenki rohan kifelé,
67332 III,  66     |                   Mindenki rohan kifelé, csak a püspök végzi egykedvûen
67333 III,  66     |                       püspök végzi egykedvûen a szertartást. Most már be
67334 III,  66     |            násznagyokkal, nyoszolyóleányokkal a király elé. Mindenki arcán
67335 III,  66     |                       öröm ragyog most s csak a menyasszonyén a mély bánat.
67336 III,  66     |                   most s csak a menyasszonyén a mély bánat. Õrajta már nem
67337 III,  66     |                    nem segít semmi.~Csakugyan a király jött… fényes sisakok
67338 III,  66     |                  összenéztek, s elhûlt bennük a vér. A király jön, de legalább
67339 III,  66     |                        s elhûlt bennük a vér. A király jön, de legalább
67340 III,  66     |                     fogadni - súgta Laczfy. - A király gyaníthatja, de nem
67341 III,  66     |                     hát nagyobb baj. Örüljünk a királynak. Menj, Maróth,
67342 III,  66     |                       szemeit tétován lekapta a daliás, fényes ruhájú királyi
67343 III,  66     |                       vele játékot… hiszen ez a király, a kóbor lovag Dercs.~-
67344 III,  66     |                  játékot… hiszen ez a király, a kóbor lovag Dercs.~- Kegyelem
67345 III,  66     |                     Talán elkéstem volna. Hol a menyasszony?~- Már asszony,
67346 III,  66     |                          Már asszony, fölség.~A király leugrott lováról,
67347 III,  66     |                    király leugrott lováról, s a roskadozó Annához lépett.~-
67348 III,  66     |                      kedves gyermek… eljöttem a szavamat megtartani…~A leány
67349 III,  66     |               eljöttem a szavamat megtartani…~A leány szemrehányólag nézett
67350 III,  66     |                    szemrehányólag nézett reá. A király megértette a néma
67351 III,  66     |                      reá. A király megértette a néma szemek beszédét, s
67352 III,  66     |                   súgta -, nekem is fáj azóta a korona.~Aztán az urakhoz
67353 III,  66     |                      hogy el kellett rontanom a tréfáját, de lássa, én nem
67354 III,  66     |                      de lássa, én nem lehetek a király ellen…~Vén Maróth
67355 III,  66     |                       árulta el kegyelmedet - a királynak.~- Köszönöm, fölséges
67356 III,  66     |                     amit isten adott. Menjünk a menyegzõi lakomához.~A király
67357 III,  66     |                Menjünk a menyegzõi lakomához.~A király arca elkomorodott.~-
67358 III,  66     |                   mintha kegyelmetek volnának a bûnösök, pedig tulajdonképp
67359 III,  66     |                       tettem valami rossz fát a tûzre… de már benne vagyok,
67360 III,  66     |                   emberek mind bámulva néztek a királyra.~- Már csak megvallom,
67361 III,  66     |                   megígértem neki, hogy ebbõl a házasságból semmi sem lesz.
67362 III,  66     |                      semmi sem lesz. Íme, itt a pápai bréve, mely megsemmisíti
67363 III,  66     |                       S átnyújtotta az iratot a pécsi püspöknek. - Olvasd,
67364 III,  66     |                          Olvasd, szent atyám!~A püspök megpillantván IV.
67365 III,  66     |                    lázas öröm csillogott föl. A király hozzá hajlott:~-
67366 III,  66     |                 esküjét. Légy háládatos érte, a királyhoz!~Korogh dühösen
67367 III,  66     |                       dühösen emelgette öklét a mente alatt:~- Majd beszélünk
67368 III,  66     |                       uram! - kiáltá s eltûnt a tömeg között.~S amit ígért,
67369 III,  66     |                   várában, mikor rab volt ott a király, mert odacsukták
67370 III,  66     |                       király, mert odacsukták a lázongó magyar urak, hogy
67371 III,  66     |                     De Anna háládatos maradt. A fogoly királynak titkos
67372 III,  66     |              gondoskodott szükségleteirõl, az a titkos ápolónõ, kirõl a
67373 III,  66     |                       a titkos ápolónõ, kirõl a krónikák megemlékeznek,
67374 III,  66     |                       leány halt meg 1437-ben a pécsi zárdában - pedig már
67375 III,  66     |                      emberek voltak akkoriban a királyok meg a pápák… no,
67376 III,  66     |                      akkoriban a királyok meg a pápák… no, meg a jobbágyok.~
67377 III,  66     |                 királyok meg a pápák… no, meg a jobbágyok.~
67378 III,  66(29) |                   írja most nagy apparátussal a magyar házasságok történetét,
67379 III,  66(29) |                 egy-egy morzsát. Ez az alábbi a Cod. Dipl. X. rész. 7. k.
67380 III,  67     |                                               A JÓ ÖREG RAKSÁNYI~1883~Az
67381 III,  67     |                     Raksányit mindenki ösmeri a fõvárosban. Olyan alak õ,
67382 III,  67     |                    Andrássy Gyulától le egész a Szepl fiáker kocsisig.~-
67383 III,  67     |                   tõle ma reggel, midõn azzal a kombinációval jött, mely
67384 III,  67     |                   mindenbõl úgy látszik, hogy a burkusé…, de különben nem
67385 III,  67     |                       lehetetlen az sem, hogy a muszkák csinálták.~- Spangát?
67386 III,  67     |                       ösmerném Spangát? Éppen a minap láttam, mikor kijött
67387 III,  67     |                     az egyet tudom csak, hogy a rendõrség mindig csak negyedszerre
67388 III,  67     |                     el. Spanga pedig még csak a második kombináció.~Pedig
67389 III,  67     |                     Pedig Raksányi optimista, a legnagyobb optimista a világon.
67390 III,  67     |                        a legnagyobb optimista a világon. Minden, ami körülötte
67391 III,  67     |                       is úgy ki tudná keresni a jó oldalait, hogy örömtõl
67392 III,  67     |                     hogy örömtõl csillognának a szemei, ezek a jámbor szürke
67393 III,  67     |                   csillognának a szemei, ezek a jámbor szürke szemek, melyek
67394 III,  67     |                      de azért mégis önzésbõl. A fantázia, ez a csapongó
67395 III,  67     |                      önzésbõl. A fantázia, ez a csapongó szertelen fantázia
67396 III,  67     |             folytonosan, s az úgy feldolgozta a kölcsönszerzõ proletárok
67397 III,  67     |              Raksányihoz, s hallotta sivítani a levegõben: »Jóttevõnk, barátunk,
67398 III,  67     |                        barátunk, íme elhoztuk a pénzt, amit kölcsön adtál,
67399 III,  67     |                     adtál, megtízszerezve… Én a belügyminiszter vagyok:
67400 III,  67     |                megyében?! Nem, nem - kiabálja a másik. - Reám hallgass,
67401 III,  67     |                  hangokat, s folyton csinálta a jó üzleteket - egész addig,
67402 III,  67     |                  addig, míg semmije se maradt a világon, csak a jó szíve
67403 III,  67     |                     se maradt a világon, csak a jó szíve és a nagy fantáziája.~
67404 III,  67     |                   világon, csak a jó szíve és a nagy fantáziája.~S ez neki
67405 III,  67     |                     elég, hogy boldog legyen, a legboldogabb mindnyájunk
67406 III,  67     |                       jutalmazni egykor -, ha a pöreit megnyeri, vagy ha
67407 III,  67     |                   vagy ha így vagy úgy fordul a kocka…~Szegény öreg! Õ azt
67408 III,  67     |                     mint õ, s éppen úgy nézik a világot azon a sajátságos
67409 III,  67     |                      úgy nézik a világot azon a sajátságos üvegen, mely
67410 III,  67     |                       az õ adósa, hogy szinte a könnyei hullanak e rettenetes
67411 III,  67     |                  éhezik, ha vigadozik. S ezek a tervek mind olyan lehetetlenek.
67412 III,  67     |                    valami valószínûvé válnék, a jó öreg rögtön elszomorodnék,
67413 III,  67     |                  elszomorodnék, hogy vége van a dolognak. Õrá csak a lehetetlenségnek
67414 III,  67     |                      van a dolognak. Õrá csak a lehetetlenségnek van varázsereje.~
67415 III,  67     |             lehetetlenségnek van varázsereje.~A politika az õ édes elringatója.
67416 III,  67     |                      lesznek. Ezeken éldeleg. A legnagyobb bajában is a
67417 III,  67     |                       A legnagyobb bajában is a külügyi kérdések foglalkoztatják.
67418 III,  67     |                     kérdések foglalkoztatják. A belügy iránt érzéketlen.
67419 III,  67     |                      belügy iránt érzéketlen. A belügyet, azt mondja, Tisza
67420 III,  67     |                      segíteni, de különben is a belügy már méltóságán alul
67421 III,  67     |                  látott ember. Végig küzdötte a mexikói hadjáratot, beszélt
67422 III,  67     |                       is, s hordja ereklyének a vén hõs egyik névjegyét,
67423 III,  67     |                 melyre rá van ragasztva annak a deszkának a forgácsából
67424 III,  67     |                   ragasztva annak a deszkának a forgácsából egy falás, amelyen
67425 III,  67     |                forgácsából egy falás, amelyen a csatából vitték sebesülten,
67426 III,  67     |                    voltak inszcenírozva, hogy a két Szicíliát is elfoglalták
67427 III,  67     |                   csak hosszú idõközben látom a jó öreget, ha valami nagy
67428 III,  67     |                    jómódú ember volt. Meghítt a gellérthegyi ünnepélyre.~-
67429 III,  67     |                    szólt ragyogó szemekkel. - A fiút kivisszük a Gellérthegyre,
67430 III,  67     |                 szemekkel. - A fiút kivisszük a Gellérthegyre, hogy szétnézhessen.
67431 III,  67     |                   éjjel. Azt el fogom mondani a fiamnak.~Mosolyogtam. Õ
67432 III,  67     |                Mosolyogtam. Õ kivette büszkén a beszédet, volt vagy két
67433 III,  67     |                    ijedten -, inkább elmegyek a Gellértre, s ott hallgatom
67434 III,  67     |                       mentem el, hanem másnap a szokott kávéházamból az
67435 III,  67     |                kávéházamból az ablakon láttam a megérkezésüket szakadó esõben.
67436 III,  67     |                megérkezésüket szakadó esõben. A gyereket egy szolgáló hozta
67437 III,  67     |                       Magyarország fõvárosa s a fejedelmi Duna ott alant…
67438 III,  67     |                   minden, minden. S én jártam a legjobban. Most már legalább
67439 III,  67     |                     Most már legalább egészen a hivatalomnak élhetek.~Egy
67440 III,  67     |                       Most már utána járhatok a pöreimnek. Hiszen mihelyt
67441 III,  67     |                   gazdag ember vagyok…~S ezek a pörök úgy nõttek neki azóta,
67442 III,  67     |                       nõttek neki azóta, mint a gombák. Mind csupa lehetetlen
67443 III,  67     |               származnak, s egyik olyan, mint a másik. Ha értelmes ügyvéd
67444 III,  67     |                  értelmes ügyvéd ember hallja a tényálladékaikat, elneveti
67445 III,  67     |               helyzetében is szereti játszani a patrónust. Kevély rá, hogy
67446 III,  67     |                  vagyont lehetne csinálni, ha a prókátorok nem volnának
67447 III,  67     |                     elõleget adna rájuk, s ha a bírákban lelkiismeret lenne.~
67448 III,  67     |                  Ilyenkor rettenetes üldözõje a cilinder kalapoknak. Ez
67449 III,  67     |                 kalapoknak. Ez az ösztöne még a 60-as évekbõl való, s ez
67450 III,  67     |                     után.~- Le vele… le azzal a kalappal… Nem tûröm, nem
67451 III,  67     |                     Magyarok! Elõre magyarok!~A cilinderek üldözõje ilyenkor
67452 III,  67     |                    üldözõje ilyenkor rendesen a rendõrök kezeibe kerül,
67453 III,  67     |                     kerül, hogy ott aludja ki a hazafiságot - mely igen
67454 III,  67     |                      vidor, ártatlan és mégis a jó öreg Raksányi a legszenvedélyesebb
67455 III,  67     |                      mégis a jó öreg Raksányi a legszenvedélyesebb összeesküvõ,
67456 III,  67     |                  utcai demonstráció, nincs az a kalandos terv, amiben õ
67457 III,  67     |                      benne ne lenne - mihelyt a létezõ hatalom ellen irányul.
67458 III,  67     |                     hatalom ellen irányul. Ha a Henczi-szobrot akarják ledönteni,
67459 III,  67     |          Henczi-szobrot akarják ledönteni, ha a mágnásokat akarják agyonütni,
67460 III,  67     |                       nagy szónok. S ilyenkor a hazafiúi keservet ordító
67461 III,  67     |                      sír és zokog keservesen.~A Deák elleni összeesküvésben
67462 III,  67     |                   bántani, csak el kell lopni a lakásáról, s el kell vinni
67463 III,  67     |                      olyan úr vagyok, aki, ha a Habsburg-Lotharingi ház
67464 III,  67     |                       nyitott be hozzám:~- Ez a walesi herceg megtetszett
67465 III,  67     |                  Ugyan mit ajándékozhatnál te a walesi hercegnek… te képzelõdõ,
67466 III,  67     |                      képzelõdõ, vén bolond!~- A botomat… azt a fabotomat,
67467 III,  67     |                      bolond!~- A botomat… azt a fabotomat, amellyel egyik
67468 III,  67     |                  Raksányi György, agyonütötte a medvét! Mit szólsz hozzá?~-
67469 III,  67     |               apródnak. No, ugye dicsõ dolog? A herceg is el lesz ragadtatva,
67470 III,  67     |                 herceg is el lesz ragadtatva, a fiúról is gondoskodva lesz…
67471 III,  67     |                     belõle valaha…~El is ment a herceghez, de ott visszautasították.
67472 III,  67     |                      tudta õ ebben is találni a vigasztalót.~- Szinte szeretem -
67473 III,  67     |                          hogy nem vállalta el a gyereket, mert ki tudja,
67474 III,  67     |             elkártyázta volna útközben?~Ilyen a jó öreg Raksányi. A vagyonát,
67475 III,  67     |                     Ilyen a jó öreg Raksányi. A vagyonát, mindenét elvitték
67476 III,  67     |                   vagyonát, mindenét elvitték a jóltevõi, most nyomorog,
67477 III,  67     |                       keserûsége van: az csak a haza, a boldogtalan haza
67478 III,  67     |               keserûsége van: az csak a haza, a boldogtalan haza sorsa!~
67479 III,  68     |                Hallod-e, palóc fiam! Te abban a bolond vármegyében odahaza,
67480 III,  68     |                       széles tót kalapban jár a rabló, és zsendicét früstököl,
67481 III,  68     |               hallottad hírét Sobrinak?~De ha a Sobriét hallottad volna
67482 III,  68     |                   Sobriét hallottad volna is, a Hunkár Tóni bácsiét bizonyosan
67483 III,  68     |                     hogy hét vármegyére szólt a vitézsége. Regék nőttek
67484 III,  68     |               vitézsége. Regék nőttek mögötte a földből, amelyet sarkantyús
67485 III,  68     |                     lábával megtaposott ő, és a huszárja, Farkas Pál nevezetű.~
67486 III,  68     |                inszurgens tábortüzeknél, hogy a francia császár ki akarta
67487 III,  68     |                    császár ki akarta cserélni a mi császárunktól, az öreg
67488 III,  68     |                  regementet ígért érte, hanem a császár két regementet kért -
67489 III,  68     |                     két regementet kért - hát a dolog abban maradt. Ez persze
67490 III,  68     |                      Antal. Hát ugye elég?~Ez a Farkas Pali vén fickó volt
67491 III,  68     |                 koszton voltak együtt mindig.~A győri csatában golyóktól,
67492 III,  68     |                        piros vére megfestette a füvet nagy darabon, és összefolyt
67493 III,  68     |                   nagy darabon, és összefolyt a Farkas Páléval, mert a vén
67494 III,  68     |             összefolyt a Farkas Páléval, mert a vén huszár is ott feküdt
67495 III,  68     |                    azok… akármit beszélnek is a szegény inszurgensekről
67496 III,  68     |                  szegény inszurgensekről ezek a gyámoltalan Fraknóiak… mesterségre
67497 III,  68     |                      ketyeg azoknak, hidd el, a masinájuk, amelyen a történelmet
67498 III,  68     |                      el, a masinájuk, amelyen a történelmet fércelik…~Hát
67499 III,  68     |               kínjaiban is siet még odakúszni a vérpatakban holtnak hitt
67500 III,  68     |                 bizony, palóc… ráfeküdt, hogy a testével eltakarja még akkor