bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

74501 III,  144    |                       kapuján - ahogy az õrök a királynak mindenünnen jelentették.)~
74502 III,  144    |                     mindenünnen jelentették.)~A király próbákat tétetett
74503 III,  144    |                      kedvezett neki, még maga a fõbíró is díszebédet adott
74504 III,  144    |                    fõbíró is díszebédet adott a tiszteletére. Az pedig nem
74505 III,  144    |                        Az pedig nem kis dolog a maga nemében.~Pompás kedélyben
74506 III,  144    |                nemében.~Pompás kedélyben volt a magyar Faust (mert így is
74507 III,  144    |                       nagyon megtetszett neki a fõbíró uram gyönyörû, szende
74508 III,  144    |               leánykája, Fruzinka.~Tette neki a szépet egész délután de
74509 III,  144    |                       elég csinos legény volt a professzor úr, szép délceg
74510 III,  144    |                      Hatvanit nem konfundálta a leány tartózkodása. Hiszen
74511 III,  144    |                        Hiszen mire való volna a Mágyika? Majd segít az azon!~
74512 III,  144    |                    azon!~Hanem inkább zavarta a Fruzinka mostoha anyjának
74513 III,  144    |                meghallott: »Mit akar veled ez a boszorkány-mester?«~No,
74514 III,  144    |                      mikor szétmenõben voltak a vendégek (sok nagyralátó
74515 III,  144    |                  bennünket, csóválgatták azok a fejöket. Abba az egyetlen
74516 III,  144    |                  leszünk egytõl egyig, lássuk a bolondos tréfát. Oh, hogy
74517 III,  144    |                      tréfát. Oh, hogy ezeknek a tudós embereknek mindnek
74518 III,  144    |                      S amint keresztül mentek a pitvaron, ott ugyan sovány
74519 III,  144    |                   ugyan sovány biztatás volt, a tûzhelyen játszadozó két
74520 III,  144    |                   csodálkozni látszott, mikor a legelõbb jött vendégek benyitottak
74521 III,  144    |                     jött vendégek benyitottak a konyhába.~- Én még csak
74522 III,  144    |                  udvariasan ereszté maga elöl a cellájába, mely nem lehetett
74523 III,  144    |                    följegyzések szerint, mint a pataki sétáló deáké.~- Tessék
74524 III,  144    |                        kérem… Mindjárt jönnek a többiek is.~- Hüm - felelte
74525 III,  144    |                   többiek is.~- Hüm - felelte a városi pénztárnok -, de
74526 III,  144    |                    csoport után, egyre tágult a piciny terem úgy, hogy utoljára
74527 III,  144    |                      látszott, mint teszem az a budapesti redout nagy terme.~
74528 III,  144    |                  budapesti redout nagy terme.~A háttérben fejedelmi pompával
74529 III,  144    |               tányérok, kristály tálak. Mikor a bámuló vendégek letelepedtek,
74530 III,  144    |                       inas, aki felszolgálta. A királynál sincsen ilyen
74531 III,  144    |                    sincsen ilyen nagy parádé.~A falak mellett köröskörül
74532 III,  144    |                   nõttek, s indák kúsztak föl a gerendákig, ott dinnye,
74533 III,  144    |                      ott dinnye, amott körte; a túlsó oldalon zöld uborka
74534 III,  144    |             leszakítsa, de megjárt vele, mert a fõbíróné (a szép Fruzinka
74535 III,  144    |                megjárt vele, mert a fõbíróné (a szép Fruzinka mostohaanyja)
74536 III,  144    |                     Lett bezzeg nagy nevetés.~A hátsó szögletben a csodálatos
74537 III,  144    |                   nevetés.~A hátsó szögletben a csodálatos mindenféle füvek
74538 III,  144    |                 egyetlen egy szálat. Fruzinka a fejéhez kapott; de nem szólt
74539 III,  144    |                       azonban legott kifutott a hajszállal a konyhába, ahol
74540 III,  144    |                  legott kifutott a hajszállal a konyhába, ahol egy repedt
74541 III,  144    |                      egy repedt kondérba volt a Mágyika elrejtve, felnyitotta
74542 III,  144    |               felnyitotta gyorsan, és betette a hetvenhetedik lapra, csodálatos
74543 III,  144    |                      mert ahogy visszasietett a vendégeihez, kik éppen akkor
74544 III,  144    |                     szemének édes tekintetét.~A magyar ördögnek ez volt
74545 III,  144    |                komolyabb szerelme életében, s a lány is ellenállhatatlanul
74546 III,  144    |                ezentúl.~Cseresnyés Gábor uram a városi protonótárius, aki »
74547 III,  144    |                 valamerre, de nem lehet, mert a magyar ember nem bírja fölemelni
74548 III,  144    |                     ember nem bírja fölemelni a kezében a poharat, ha üres.
74549 III,  144    |                     bírja fölemelni a kezében a poharat, ha üres. Már pedig
74550 III,  144    |                        Kegyelmed elfelejtette a bort, gazduram!~- Ugyan
74551 III,  144    |                       bor kell - kiáltott fel a bíró -, teremtsen nekünk
74552 III,  144    |                 valahonnan. Hogy lehetett ezt a finom vacsorát így elcsúfítani!~
74553 III,  144    |                    aki nagy zavarban van, hol a fületövét vakarta, hol a
74554 III,  144    |                      a fületövét vakarta, hol a feje búbját…~- Ejnye, ejnye…
74555 III,  144    |                   mégis csak segíthetek talán a dolgon.~Felhajtotta az asztalterítõt,
74556 III,  144    |                 asztallábba.~- No, ide azokat a poharakat!~Bezzeg bámultak
74557 III,  144    |                    poharakat!~Bezzeg bámultak a vendégek, mert a legfinomabb
74558 III,  144    |                     bámultak a vendégek, mert a legfinomabb tokaji aszú
74559 III,  144    |                  kapitális ital - dicsérgette a fõbíró -, nekem is van ebbõl
74560 III,  144    |                  fõbíró -, nekem is van ebbõl a fajtából otthon egy hordóval.~
74561 III,  144    |                 fajtából otthon egy hordóval.~A professzor pajkosan mosolygott
74562 III,  144    |                   mosolygott erre, mert éppen a fõbíró uram borát folyatta
74563 III,  144    |                       uram borát folyatta ide a Mágyika erejével.~(Derék
74564 III,  144    |                       Derék egy könyv volt az a Mágyika! Be sok kiadást
74565 III,  144    |                    hogy most már jól mulattak a vendégek a tisztelt asztal
74566 III,  144    |                       jól mulattak a vendégek a tisztelt asztal körül. Mennyivel
74567 III,  144    |                       hitványabbak Hatvaninál a mai szemfényvesztõk, akik
74568 III,  144    |                       asztalokat produkálnak. A Hatvani asztala nem táncolt,
74569 III,  144    |           tûrés-tagadás, csárdásba keveredett a jókedvû kompánia, maga a
74570 III,  144    |                      a jókedvû kompánia, maga a professzor uram is lejtett
74571 III,  144    |                     volt pirulva az arca mind a kettõnek. Az öregasszonyok
74572 III,  144    |                     elé állni? Hajítsa el azt a könyvet elõbb, tépje szét,
74573 III,  144    |                   elõbb, tépje szét, dobja ki a szemetre, és felejtse el,
74574 III,  144    |                       el, mi van benne, akkor a kegyelmedé leszek.~Most
74575 III,  144    |                        Most már Hatvanin volt a sor sóhajtani.~- Nem lehet
74576 III,  144    |                     életet adok kegyelmednek.~A magyar Faust lehorgasztotta
74577 III,  144    |                 szomorúan hallgatott.~De mire a vendégek hazakészülõdnek,
74578 III,  144    |                      az édesfájó párbeszédet, a bizalmaskodó suttogást,
74579 III,  144    |                  bizalmaskodó suttogást, maga a fõbíróné asszonyom, ki még
74580 III,  144    |                  uborkadolgot, mogorván hozza a krispint, hogy Fruzinkára
74581 III,  144    |                     Maradjunk még egy kicsit.~A vendégek azonban nagy mehetnékben
74582 III,  144    |                        Hogyne akarnám - szólt a leány gyöngéden simulva
74583 III,  144    |                       leány gyöngéden simulva a professzorhoz.~Hatvani erre
74584 III,  144    |                   asztalhoz ugrott, rácsapott a közepire a nagyujja bütykével
74585 III,  144    |                  ugrott, rácsapott a közepire a nagyujja bütykével s uramfia…
74586 III,  144    |                      kezd be az ajtón ablakon a víz, a padlásról is úgy
74587 III,  144    |                       az ajtón ablakon a víz, a padlásról is úgy zuhog be,
74588 III,  144    |                     zuhog be, mintha öntenék. A férfiak káromkodnak, a nõk
74589 III,  144    |                        A férfiak káromkodnak, a nõk ijedeznek, és sikoltoznak.
74590 III,  144    |                   segítség!~Van lárma, zavar, a vendégek felugrálnak az
74591 III,  144    |                    felugrálnak az asztalokra, a nõk felfogják szoknyáikat,
74592 III,  144    |             megnyugtatta:~- Lássa, mire jó az a rossz könyv. Most már ugyan
74593 III,  144    |                       töltöttek nehány percet a nagy zavarban.~- De azért
74594 III,  144    |               elveszünk, megfúlunk - kiáltozá a fõbíróné kétségbeesetten,
74595 III,  144    |                  valóban már térdén felül ért a víz, noha a székre állott.~
74596 III,  144    |                  térdén felül ért a víz, noha a székre állott.~Hatvani belátta,
74597 III,  144    |                 belátta, hogy elég volt ennyi a tréfából, s újra ráütött
74598 III,  144    |                       asztalra. Legott eltûnt a víz az utolsó cseppig, s
74599 III,  144    |                  cseppig, s olyan száraz volt a szoba, mint annakelõtte.
74600 III,  144    |                      Lett bezzeg nagy nevetés a rémület után, némelyek azonban
74601 III,  144    |                    idebent történtek, odakünn a csikorgó hideg engedni kezdett,
74602 III,  144    |                hómacskák estek az égbõl, hogy a kisebb házak mellett az
74603 III,  144    |                      mellett az ablakokig ért a hó.~Akiknek nem volt bagaria
74604 III,  144    |                   sopánkodva hökkentek vissza a hazameneteltõl.~- Hej, de
74605 III,  144    |                   Hatvani -, hazaszállítom én a vendégeimet szívesen.~Fogta
74606 III,  144    |                   vendégeimet szívesen.~Fogta a varázsbotját, két szánt
74607 III,  144    |                  rajzolt vele künn az udvaron a hóba s mind a kettõbe négy-négy
74608 III,  144    |                      az udvaron a hóba s mind a kettõbe négy-négy lovat…
74609 III,  144    |                     megelevenedtek, pattogott a kocsis, prüszköltek a lovak
74610 III,  144    |               pattogott a kocsis, prüszköltek a lovak nyugtalanul.~- Tessék
74611 III,  144    |                      tessék, uraim, hölgyeim.~A merészebbek fel is ültek,
74612 III,  144    |                        némi húzódozás után, s a két szán röpülve siklott
74613 III,  144    |                     szán röpülve siklott tova a fehér havon, a csengõk a
74614 III,  144    |                   siklott tova a fehér havon, a csengõk a lovakon messzirõl
74615 III,  144    |                      a fehér havon, a csengõk a lovakon messzirõl szóltak…~
74616 III,  144    |                     gonosz szellemek csak úgy a havon ülve vontatták õket
74617 III,  144    |                vontatták õket éjjel hazafelé…~A fõbíróék Fruzinkája ettõl
74618 III,  144    |                Hatvaninak, mert hisz Fruzinka a legszebb, legirigyeltebb,
74619 III,  144    |                      baj volt, kérem alássan, a senior diáknak, Domine Butykainak,
74620 III,  144    |                        akit azelõtt szeretett a leány, s aki most felette
74621 III,  144    |             kétségbevonhatatlan változásán.~- A professzorba szerelmes -
74622 III,  144    |                   szerelmes - dörmögé Butykai a bosszútól lihegve -, észrevettem.
74623 III,  144    |                       észrevettem. Bizonyosan a Mágyikával csavarta el a
74624 III,  144    |                      a Mágyikával csavarta el a leány lelkét tõlem. De megkeserüli,
74625 III,  144    |                     azt végbe is viszi. Mikor a tanár nem volt otthon, a
74626 III,  144    |                      a tanár nem volt otthon, a szertelen féltékenység arra
74627 III,  144    |                   arra vitte, hogy belopódzék a szobájába. Könnyû volt neki,
74628 III,  144    |                    Bugyinak, az inasnak, hogy a kalkulus-könyvért küldte
74629 III,  144    |                 kalkulus-könyvért küldte haza a nagytiszteletû úr.~Addig
74630 III,  144    |                    egyszer csakugyan rátalált a Mágyikára s kinyitotta.~
74631 III,  144    |                       Mágyikára s kinyitotta.~A szellemek csörtetve rohantak
74632 III,  144    |                     Hozzátok nekem elõ rögtön a fõbíróék Fruzinkáját.~Alighogy
74633 III,  144    |                    nyomban ott termett elõtte a szép leány, de bánatos volt
74634 III,  144    |                   volt az arca, nem mosolygó, a fejét is elfordította a
74635 III,  144    |                       a fejét is elfordította a diáktól, s ahelyett a Hatvani
74636 III,  144    |            elfordította a diáktól, s ahelyett a Hatvani falon függõ arcképének
74637 III,  144    |                arcképének nézésébe merült el.~A szellemek nem hagytak idõt
74638 III,  144    |                  kérdék újólag.~Mit tudta azt a diák, hogy lehetetlenséget
74639 III,  144    |                       össze mindent - rendelé a képre gondolva.~Egy perc
74640 III,  144    |                   szaggatva minden, minden, - a bútorok, a képek, de Fruzinka
74641 III,  144    |                  minden, minden, - a bútorok, a képek, de Fruzinka és Butykai
74642 III,  144    |                 Fruzinka és Butykai is.~Mikor a professzor hazajött a nagy
74643 III,  144    |                   Mikor a professzor hazajött a nagy pusztulásra, mindjárt
74644 III,  144    |               megértett mindent, sírva borult a földre, a Fruzinka testére.~
74645 III,  144    |                        sírva borult a földre, a Fruzinka testére.~Azután
74646 III,  144    |                   testére.~Azután összeszedte a dirib darabokat, külön a
74647 III,  144    |                      a dirib darabokat, külön a Fruzinkáét, külön a Butykaiét,
74648 III,  144    |                     külön a Fruzinkáét, külön a Butykaiét, tüzet rakott,
74649 III,  144    |                    tüzet rakott, és elégette.~A Butykai teste hamuvá vált,
74650 III,  144    |                    Butykai teste hamuvá vált, a Fruzinkáéból egy hófehér
74651 III,  144    |                    egy darabig ott kóvályogva a tanár feje körül, majd kirepült
74652 III,  144    |                     összetört ablakon át, föl a magasba.~A nagy tudományú
74653 III,  144    |                    ablakon át, föl a magasba.~A nagy tudományú ember e naptól
74654 III,  144    |                   volt az õ bajára patika még a Mágyika sem.~Hej, jó lett
74655 III,  144    |                        Hej, jó lett volna azt a könyvet tûzbe vetni, amikor
74656 III,  144    |                    elõre érezte…~Nem is nyúlt a Mágyikához többé Hatvani,
74657 III,  144    |                      többé Hatvani, elutálta. A következõ nyáron súlyosan
74658 III,  144    |                       súlyosan megbetegedett, a csakhamar híre ment a városban,
74659 III,  144    |          megbetegedett, a csakhamar híre ment a városban, hogy halálán van.~
74660 III,  144    |                    ágya körül.~S ezalatt künn a ház tetején, míg õ itt vívódék
74661 III,  144    |                    tetején, míg õ itt vívódék a halállal, egy holló és egy
74662 III,  144    |                 verekedett egymással. Egyszer a holló, másszor a galamb
74663 III,  144    |                      Egyszer a holló, másszor a galamb kerekedett felül.
74664 III,  144    |                  nézték, messzirõl hallhatták a csõreik kopogását.~Hosszasan
74665 III,  144    |                  kopogását.~Hosszasan tartott a viaskodás.~Egyszer úgy látszott
74666 III,  144    |                   Egyszer úgy látszott mintha a holló gyõzne… de nini, a
74667 III,  144    |                      a holló gyõzne… de nini, a szegény fehér galamb, újra
74668 III,  144    |                  galamb!~Szívszorongva várták a Szent-Anna utcabeliek a
74669 III,  144    |                       a Szent-Anna utcabeliek a harc végét. Míg végre -
74670 III,  144    |                       hála istennek - megölte a galamb a fekete hollót.~
74671 III,  144    |                   istennek - megölte a galamb a fekete hollót.~És ekkor
74672 III,  144    |                       ekkor megszûnt ott bent a Hatvani vívódása is - pilláit
74673 III,  144    |                      porhüvelyét örökre.~Hogy a »Mágyika« hova lett, s hol
74674 III,  145    |                Elmeséli az apja -~1884~No, ez a Roth! De persze szeles ember!…
74675 III,  145    |                   Hogy lehet úgy elhamarkodni a dolgot. Nos, az egészbõl
74676 III,  145    |                   dolgot. Nos, az egészbõl az a konzekvencia, hogy észt
74677 III,  145    |                     hogy észt nem lehet venni a patikából.~Ész… ész! A vérrel
74678 III,  145    |                  venni a patikából.~Ész… ész! A vérrel megy az! Családi
74679 III,  145    |                       apja felosztja az eszét a fiai közt - s neki mégis
74680 III,  145    |                   hogy fõzte le ravaszságával a püspököt.~Ilyent is csak
74681 III,  145    |                   tehet!~»Fiam - mondtam neki a választás után -, te nem
74682 III,  145    |                     Károlyt odaát kandidálták a hegyek között. Drága kerület (
74683 III,  145    |                       azon felül veszedelmes.~A kerület ugyanis katolikus,
74684 III,  145    |                      lehet az ember.~Mikor én a számûzetés keserû kenyerét
74685 III,  145    |                       Flórencben, ott az izé… a híres pék… azaz hogy majd
74686 III,  145    |                     majd késõbb mondom el ezt a szellemes anekdotát, amit
74687 III,  145    |                  magam csináltam.~Visszatérek a Károly kerületébe…. Az volt
74688 III,  145    |                   Károly kerületébe…. Az volt a baj mondom, hogy bigott
74689 III,  145    |                 mondom, hogy bigott katolikus a nép, és szörnyen hallgat
74690 III,  145    |                      nép, és szörnyen hallgat a püspökére.~A püspök pedig -
74691 III,  145    |                 szörnyen hallgat a püspökére.~A püspök pedig - minthogy
74692 III,  145    |                       püspök pedig - minthogy a Károly lutheránus - jobban
74693 III,  145    |                         jobban szerette volna a másik jelöltet.~Amazt akarta,
74694 III,  145    |                   agitálni ellene - sõt, hogy a kormány ne panaszkodjék,
74695 III,  145    |             panaszkodjék, mintha nem pártolná a jelöltjét, még pénzt is
74696 III,  145    |                terjesztetni az alsó papság és a nép közt, hogy õ nem akarja
74697 III,  145    |                    fiamat.~Biztos bukás volt. A kormány is belátta, a fiam
74698 III,  145    |                   volt. A kormány is belátta, a fiam is, hogy el van veszve
74699 III,  145    |                 minden. Én is beláttam.~Hanem a kormánynak volt még egy
74700 III,  145    |                     Azért mondom mellék, mert a kormánynak a fõeszméje mindig
74701 III,  145    |                     mellék, mert a kormánynak a fõeszméje mindig a pénz
74702 III,  145    |                 kormánynak a fõeszméje mindig a pénz volt. Ezzel az eszmével
74703 III,  145    |              okoskodták ki, hogy ha csakugyan a kormány híve a püspök, hát
74704 III,  145    |                      csakugyan a kormány híve a püspök, hát akkor nyilatkoztassa
74705 III,  145    |                     írásban, valamiképp, hogy a Károlyt akarja. Mert a népnek
74706 III,  145    |                   hogy a Károlyt akarja. Mert a népnek a bornál, pálinkánál
74707 III,  145    |                 Károlyt akarja. Mert a népnek a bornál, pálinkánál is többet
74708 III,  145    |                       pálinkánál is többet ér a fõpásztori szó. (Ennyire
74709 III,  145    |                fõpásztori szó. (Ennyire vitte a népet a korrupcionátus Tisza-aera!)~
74710 III,  145    |                         Ennyire vitte a népet a korrupcionátus Tisza-aera!)~
74711 III,  145    |                  szemben. Benne lesz különben a memoárjaim pótkötetében.~
74712 III,  145    |                      memoárjaim pótkötetében.~A végrehajtó bizottság, a
74713 III,  145    |                       A végrehajtó bizottság, a fõispán azon rimánkodott
74714 III,  145    |                      fõispán azon rimánkodott a püspöknek:~- Csak egy kis
74715 III,  145    |                     kérünk egyebet, csak ezt.~A püspök erre kedvetlenül
74716 III,  145    |                     kedvetlenül összeráncolta a nagy, megszaporodott homlokát:~-
74717 III,  145    |                    nem.~Hosszú orra lett erre a feleletre mindenkinek, csak
74718 III,  145    |                  mindenkinek, csak nekünk nem a Károly fiammal.~Én a csillagzatunkban
74719 III,  145    |                      nem a Károly fiammal.~Én a csillagzatunkban bíztam,
74720 III,  145    |                      egy kicsit jártas vagyok a csillagászatban is. Nos,
74721 III,  145    |                      csillagászatban is. Nos, a csillagok olyan régiek,
74722 III,  145    |                      bízvást beletartozhatnak a szakmámba: mert mióta a
74723 III,  145    |                       a szakmámba: mert mióta a többi szakmákat fölosztottam
74724 III,  145    |                  többi szakmákat fölosztottam a gyermekeim közt, most már
74725 III,  145    |                     közt, most már nekem csak a régészet maradt.~Károlynak
74726 III,  145    |                     de egy eszméje is. Különb a kormányénál.~Beállított
74727 III,  145    |                       kormányénál.~Beállított a püspökhöz, s így szólt:~-
74728 III,  145    |               kérhetek?~- Minden egyebet. Itt a kezem rá.~Károly úgy tett
74729 III,  145    |                    Károly úgy tett most, mint a ravasz Hohenstaufi, aki
74730 III,  145    |                       ravasz Hohenstaufi, aki a kincsek közül az értéktelen
74731 III,  145    |                     mert aztán búcsút rendelt a városaiba, s a szent koponya
74732 III,  145    |                 búcsút rendelt a városaiba, s a szent koponya roppant sokat
74733 III,  145    |                   tehát mit kíván ön? - kérdé a püspök. - Természetesen
74734 III,  145    |                  Hanem csak fogasson be nekem a legszebb két hintajába,
74735 III,  145    |                     díszbe öltözött huszárait a bakra.~- Minek az önnek? -
74736 III,  145    |                      önnek? - szólt megütõdve a püspök.~- Az egyikre én
74737 III,  145    |                      Károly fiam szerényen -, a másikra a korteseim, s egy
74738 III,  145    |                   fiam szerényen -, a másikra a korteseim, s egy kis körutat
74739 III,  145    |                       egy kis körutat teszünk a kerületben.~A püspök bosszankodva
74740 III,  145    |                 körutat teszünk a kerületben.~A püspök bosszankodva harapdálta
74741 III,  145    |                    adta.~Így ment Károly fiam a püspök fogatán a püspök
74742 III,  145    |                  Károly fiam a püspök fogatán a püspök huszárjaival keresztül-kasul
74743 III,  145    |                  huszárjaival keresztül-kasul a szegényes tót és német falvakon.~
74744 III,  145    |                    falvakon.~Mondhatták aztán a parasztoknak az ellenkortesek,
74745 III,  145    |           parasztoknak az ellenkortesek, hogy a püspök a habaréki jelöltet
74746 III,  145    |                  ellenkortesek, hogy a püspök a habaréki jelöltet szeretné.
74747 III,  145    |                       el nekik egy lélek sem.~A saját fiam ez a Károly,
74748 III,  145    |                    lélek sem.~A saját fiam ez a Károly, mégis biz’isten
74749 III,  146    |                                     ERESZD EL A SZOKNYÁMAT!~1884~Beteg képviselõ
74750 III,  146    |                       nagybátyámnál töltöttem a minap a délutánt.~Különben
74751 III,  146    |               nagybátyámnál töltöttem a minap a délutánt.~Különben is nyers
74752 III,  146    |                   feküdnie, s piócákat raknak a mellére.~- Meghalok - suttogta
74753 III,  146    |                     én tudom. Nézd hogy süvít a mellem, ha lélegzem, éppen
74754 III,  146    |                 lélegzem, éppen mint az ököré a kimúlása órájában.~- Ugyan;
74755 III,  146    |                     az ablakot. Ne azt, amazt a másikat! Hadd jöjjön be
74756 III,  146    |              vörnyeges felhõk úsztak az égen. A Gellértre, mely jól idelátszik,
74757 III,  146    |                      tyúk ülne rá, letelepült a köd, és eltakarta a citadellát.
74758 III,  146    |                letelepült a köd, és eltakarta a citadellát. Az utcán, mely
74759 III,  146    |              citadellát. Az utcán, mely felül a Lövész utca, alul a Zöldfa
74760 III,  146    |                     felül a Lövész utca, alul a Zöldfa utca közé ékelve
74761 III,  146    |               Egyetlen lélek se járt ott csak a Zöldfa utca felül közeledék
74762 III,  146    |                      alakja volt, és mennyire a leeresztett fátyolon át
74763 III,  146    |                     egy férfi fej hajolt ki. (A fej szomszédomnak egy törvényszéki
74764 III,  146    |                   kétségbeesetten ragadta meg a felmenni készülõ hölgy lilla-szoknyáját.~-
74765 III,  146    |                       mire való ez! Ereszd el a ruhámat, elszakítod. No,
74766 III,  146    |                       Hízelegve simogatta meg a gyermek fejét, melyen összecsapzott
74767 III,  146    |                   fejét, melyen összecsapzott a haj az izzadtságtól. A fehér
74768 III,  146    |          összecsapzott a haj az izzadtságtól. A fehér kesztyûjét is lehúzta,
74769 III,  146    |                       lehúzta, úgy törölgette a képét.~- Eredj haza, Béluska!
74770 III,  146    |                       viszek.~- Nem! - mondja a fiú dacosan. - Nélküled
74771 III,  146    |                     indulatosan emelte ütésre a csontnyelû napernyõjét. -
74772 III,  146    |                   ezzel egész dühösen csapott a fiú kezére, mellyel a ruháját
74773 III,  146    |                 csapott a fiú kezére, mellyel a ruháját görcsösen fogta.
74774 III,  146    |                 asszony ilyen mérgesen.~Hanem a fiú nem eresztette el a
74775 III,  146    |                       a fiú nem eresztette el a ruhát még most sem.~- Nem
74776 III,  146    |                  Beteges, almahaj színû arcát a másik kezébe temette: könnyei
74777 III,  146    |                    Látod az apa megint megver a korbáccsal engem is, téged
74778 III,  146    |                        Mindig megver, ha abba a házba mégysz. Tudod, hiszen
74779 III,  146    |                     tudod, mikor nekem rohant a múltkor, mikor azt kiáltotta: »
74780 III,  146    |                     kiáltotta: »megfojtom ezt a fattyút is, mert nem az
74781 III,  146    |            inggalérját.~- Menjünk!~Elindultak a Zöldfa utca felé.~- De te
74782 III,  146    |                    otthon maradsz? - esdekelt a fiú útközben.~Úgy tetszett,
74783 III,  146    |                        mintha sápadt kis arca a könnyeken át diadalmasan
74784 III,  146    |                    mindég mer valami történni a világban õnélküle is.~Elmondtam
74785 III,  146    |                   õnélküle is.~Elmondtam neki a kis jelenetet. Úgy látszik,
74786 III,  146    |                    hogy visszajön? Ejnye, hol a testamentumom! Mindjárt
74787 III,  146    |                   csukva az egész soron, csak a bíró állt kihajolva, s türelmetlenül
74788 III,  146    |                      s türelmetlenül kémlelte a tájékot.~A házak egyre sötétebb
74789 III,  146    |             türelmetlenül kémlelte a tájékot.~A házak egyre sötétebb árnyéka
74790 III,  146    |                  sötétebb árnyéka végigterült a kövezeten. Egy lakatos inas,
74791 III,  146    |                 gyújtott, mert az ezüstnek és a kõnek már egyforma volt
74792 III,  146    |                       kõnek már egyforma volt a színe. Túl a Lövész utcán
74793 III,  146    |                    egyforma volt a színe. Túl a Lövész utcán egy ablakban,
74794 III,  146    |                    van, már meg is gyújtották a gyertyát.~Alig múlt el tíz
74795 III,  146    |                      Alig múlt el tíz perc, s a félhomályban egyszerre ruhasuhogás
74796 III,  146    |                   Ernyõjét izgatottan lóbázta a kezében. Kalapja szalagjai
74797 III,  146    |                      szalagjai kioldoztak, és a vállát verdesték.~- Itt
74798 III,  146    |                       vállát verdesték.~- Itt a menyecske, Anti bácsi!~-
74799 III,  146    |                     öreg édes megelégedéssel, a leeresztette fejét a vánkosra,
74800 III,  146    |          megelégedéssel, a leeresztette fejét a vánkosra, mintha azt mondaná: »
74801 III,  146    |                       Majd újra fölemelkedett a félkönyökén óvatosan, nehogy
74802 III,  146    |                  félkönyökén óvatosan, nehogy a piócákat lerázza.~- Persze
74803 III,  146    |                    piócákat lerázza.~- Persze a gyerek nélkül? - kérdé.~-
74804 III,  146    |                        kérdé.~- Természetesen a gyerek nélkül.~De alighogy
74805 III,  146    |                       kimondtam, újra hangzik a velõtrázó vékony kiáltás
74806 III,  146    |                    fel!~Kihajolva, látom hogy a gyerek vadul nyargal most
74807 III,  146    |                 gyerek vadul nyargal most már a Lövész utca felõl, ahonnan
74808 III,  146    |                      asszony, s újra megfogja a ruháját.~A nõ rettenetes
74809 III,  146    |                      újra megfogja a ruháját.~A nõ rettenetes haragra gerjedt.~-
74810 III,  146    |                       hagyni nyitott ablakkal a szállást!~No, ezt megkeserülöd.
74811 III,  146    |                       megkeserülöd. Ereszd el a szoknyámat, mert mindjárt
74812 III,  146    |                  Pacskolni kezdte az öklével. A gyermek fölordított. Egész
74813 III,  146    |                   nézi - rebegé ziháló mellel a fiú. - Nem szégyelled magad?
74814 III,  146    |                 szégyelled magad? Gyere haza!~A nõ összerezzent, félénken
74815 III,  146    |                     volt torzulva az arca), s a kockás kendõbe, mely a nyakán
74816 III,  146    |                      s a kockás kendõbe, mely a nyakán volt, beburkolva
74817 III,  146    |               beburkolva fejét, visszafordult a Zöldfa utca felé. Meggörnyedve,
74818 III,  146    |                     lesütött fejjel ment haza a fiú mellett.~
74819 III,  147    |                    Zs-y képviselőről beszélik a következő érdekes történetkét.
74820 III,  147    |             történetkét. Ha nem igaz, azoknak a lelke rajta, akik beszélik.~
74821 III,  147    |               valamivé lenni: ez kétségtelen.~A klubban sokszor beszélt
74822 III,  147    |                       klubban sokszor beszélt a »generálissal«, s finom
74823 III,  147    |                 vonatkozásokat tett erre. Oh, a generális okvetlenül megértette
74824 III,  147    |                       az édesanya se érti úgy a gyermeke gagyogását, mint
74825 III,  147    |                     gyermeke gagyogását, mint a generális az õ mamelukjainak
74826 III,  147    |                     vágyát!~Azt mondják, hogy a szemeikbõl is tud olvasni.~
74827 III,  147    |                 hézagos kéziratban (mint most a halakról írt könyve), beállított
74828 III,  147    |                     közben rátérnek csakhamar a fiatal tudós témájára.~-
74829 III,  147    |                       tehát pókokat keres itt a vidékünkön?~- Igen, és találtam
74830 III,  147    |                      mondja kétkedõ mosollyal a gazda -, hiszen nincs is
74831 III,  147    |                     több pók, mint háromféle: a kaszás pók, a keresztes
74832 III,  147    |                      háromféle: a kaszás pók, a keresztes pók és a közönséges
74833 III,  147    |                       pók, a keresztes pók és a közönséges pók.~- Hogyan,
74834 III,  147    |                  ember csak ránéz és mindjárt a szemérõl meg tudja õket
74835 III,  147    |                   Ugyan menjen - kiáltott fel a fõúr bosszankodva. - Hiszen
74836 III,  147    |                   fõúr bosszankodva. - Hiszen a póknak szeme sincsen!~E
74837 III,  147    |                       mely különben nagyon is a tárgyhoz tartozik, visszatérek
74838 III,  147    |                tárgyhoz tartozik, visszatérek a történetemhez, melynek egész
74839 III,  147    |                      képviselõt, megalakulván a Ház bizottságai, az egyik
74840 III,  147    |                         Még mindig otthon van a falujában! Márpedig az elnöknek
74841 III,  147    |                  állapodtak meg mindnyájan, s a sürgönyt megírta K-y. Szövege
74842 III,  147    |                      persze hogy jött, de nem a képviselõházba jött, ahol
74843 III,  147    |                     képviselõházba jött, ahol a bizottságok üléseznek, hanem
74844 III,  147    |                  bizottságok üléseznek, hanem a belügyminiszteri palotába
74845 III,  147    |        belügyminiszteri palotába hajtatott.~- A miniszterelnökkel akarok
74846 III,  147    |                      Mamelukok elõtt eltûnnek a sárkányok, melyek a miniszteri
74847 III,  147    |                  eltûnnek a sárkányok, melyek a miniszteri szobát õrzik.
74848 III,  147    |                       Zs-y csakhamar ott állt a miniszter elõtt.~- Eljöttem,
74849 III,  147    |                        kegyelmes uram - mondá a jött tótosan.~- Jól tetted,
74850 III,  147    |                     tetted, hogy eljöttél, de a szavazás még csak egy hét
74851 III,  147    |                     ez elhárítólag hadonászva a kezével. - Nem ákárom, dehogy
74852 III,  147    |                   ákárom, dehogy ákárom… Abba a más dologba jöttem…~- Milyen
74853 III,  147    |                  Miféle kombinációba? - kérdé a miniszter.~- Ej nó, az izé…
74854 III,  147    |                   miniszter.~- Ej nó, az izé… a fõispánság, amit a kegyelmes
74855 III,  147    |                       izé… a fõispánság, amit a kegyelmes uram sürgönyzött.~-
74856 III,  147    |                     sem.~- Az lehetetlen. Itt a telegram.~- Mutasd csak.~
74857 III,  147    |                      telegram.~- Mutasd csak.~A belügyminiszter átolvasta
74858 III,  147    |                  éppen engemet?~- Hüm - mondá a derék honatya elszontyorodva -,
74859 III,  147    |                       passzolt volna be nekem a legjobban.~Azóta Zs-y dühösen
74860 III,  147    |                     Azóta Zs-y dühösen keresi a telegram Kálmánját. De egyik
74861 III,  148    |                                      FÜGGELÉK~A KLUB~Regényes korrajz~1884~
74862 III,  148    |                      Regényes korrajz~1884~I. A LEGSZÖRNYŰBB MADÁR: A VERES
74863 III,  148    |                      I. A LEGSZÖRNYŰBB MADÁR: A VERES KAKAS~Reggelre kelve
74864 III,  148    |                    VERES KAKAS~Reggelre kelve a kátányi plébánia egyik külső
74865 III,  148    |                hallatlan eset Kátányban, ahol a nép nem ért meg annyira,
74866 III,  148    |                 alkotmányos kifejezést adjon.~A plébános úr meséli ugyan,
74867 III,  148    |                plébános úr meséli ugyan, hogy a temetőkert kulcsai, mik
74868 III,  148    |                      kulcsai, mik ott függnek a külső és belső ablaktábla
74869 III,  148    |                       belső ablaktábla között a rostélyra akasztva, mindég
74870 III,  148    |                 valahányszor éjjel halott van a faluban, hogy őt figyelmeztessék.
74871 III,  148    |                   hogy őt figyelmeztessék. De a kísértetekben mindekkoráig
74872 III,  148    |                   tudták valahogy megmozgatni a kulcsokat. Aminthogy csakis
74873 III,  148    |                     tehette kísértet, gondolá a főtisztelendő úr, és ki
74874 III,  148    |                  egyik széle bele is mártódék a légyvesztő tálkába…~A plébános
74875 III,  148    |                mártódék a légyvesztő tálkába…~A plébános úr mohon nyúlt
74876 III,  148    |                       plébános úr mohon nyúlt a papírtekercs után, mely
74877 III,  148    |                  sebesen felbontá: »Hihetőleg a plébániának hagyományoznak
74878 III,  148    |                 rendesen élénken ugrott fel: »A plébániának hoznak valamit«.
74879 III,  148    |               plébániának hoznak valamit«. Ha a mezőrül jött haza, s otthon
74880 III,  148    |                   mezőrül jött haza, s otthon a nővére azzal fogadta, hogy
74881 III,  148    |                       hogy ez vagy az kereste a falusiak közül, szokás szerint
74882 III,  148    |                   közül, szokás szerint ezzel a kérdéssel fordult hozzá: »
74883 III,  148    |                    fordult hozzá: »nem hozott a plébániának valamit?«~A
74884 III,  148    |                       a plébániának valamit?«~A tekercs apró gyűrött papirosokból
74885 III,  148    |              ruhaforma lehettek elébb, aminőt a falusi asszonyok leszabnak
74886 III,  148    |             pruszlikról, hogy aztán az legyen a fundamentuma minden ezután
74887 III,  148    |                   szeletekre volt metélve, és a szeletek véges-végig teleírva
74888 III,  148    |                       kidűlt-bedűlt betűkkel.~A pap föltette a pápaszemét,
74889 III,  148    |                      betűkkel.~A pap föltette a pápaszemét, olvasni kezdte,
74890 III,  148    |                     elrugaszkodott népek, kik a Béliát ördögnek adtátok
74891 III,  148    |              Erkölcseitek tönkre vannak téve, a bírátok egy vöröshajú gazember,
74892 III,  148    |                   Hanem mind hagyján lenne ha a kántor-tanítótok nem volna
74893 III,  148    |                tiporja az erényt, meggyalázza a házi tûzhelyeket s ahelyett,
74894 III,  148    |                 ahelyett, hogy gyermekeiteket a jóban nevelné, mételyt hint
74895 III,  148    |                   jóban nevelné, mételyt hint a nép közé… Nézzetek körül!
74896 III,  148    |                    egy hétre ki nem hordjátok a kántort pereputtyostól,
74897 III,  148    |                   pereputtyostól, mindenestül a határra, bizony mondom néktek,
74898 III,  148    |                oldalról száll rá fedeleitekre a veres kakas.«~A tisztelendõ
74899 III,  148    |                  fedeleitekre a veres kakas.«~A tisztelendõ úr elolvasván,
74900 III,  148    |            tisztelendõ úr elolvasván, letette a pasquillust az asztalra,
74901 III,  148    |                   asztalra, megitta nyugodtan a reggeli kávéját, és átüzent
74902 III,  148    |                   reggeli kávéját, és átüzent a kántor-tanítóért, Cserkely
74903 III,  148    |                Vincéért.~- No, fráter - mondá a megérkezett tanító elé tolva
74904 III,  148    |                  megérkezett tanító elé tolva a gúnyiratot. - Olvassa el
74905 III,  148    |                  gúnyiratot. - Olvassa el ezt a barátságos manuscriptumot.~
74906 III,  148    |                    nem cselekszik. Csak éppen a firma végett akartam tudatni
74907 III,  148    |                     is.~- Velem »is«? - mondá a tanító ijedten. - Eszerint
74908 III,  148    |                   másokkal is közli ez iratot a plébános úr?~- Természetesen,
74909 III,  148    |                        apró gyermekem van. Ha a faluban elterjed a híre,
74910 III,  148    |                    van. Ha a faluban elterjed a híre, hogy miattam felgyújtják
74911 III,  148    |                      hogy miattam felgyújtják a falut, ki tudja mit fognak
74912 III,  148    |                     ki tudja mit fognak tenni a falusiak. Hátha kihánynak
74913 III,  148    |                   plébános úr, tépje szét azt a nyomorult iratot.~- Nem
74914 III,  148    |                     Nem lehet, barátom - mond a plébános nevetve. - Teljesen
74915 III,  148    |                        hogy milyen ellenségem a jegyzõ, s most ím egyszer
74916 III,  148    |                       ne adjam ki. De már azt a bolondot mégsem teszem,
74917 III,  148    |                bolondot mégsem teszem, amice, a maga szép szemeért. »Részeges
74918 III,  148    |                   Részeges makktuznak« mondja a pasquil író. Hadd jöjjön
74919 III,  148    |                 animam meam«.~Cserkely Vince, a tanító szomorúan lesütötte
74920 III,  148    |                 levertség is. De bánta is azt a plebános! Még mindjárt délelõtt
74921 III,  148    |                mindjárt délelõtt összehívatta a faluházára a bírót, a nótáriust,
74922 III,  148    |                     összehívatta a faluházára a bírót, a nótáriust, a törvénybírót
74923 III,  148    |            összehívatta a faluházára a bírót, a nótáriust, a törvénybírót
74924 III,  148    |              faluházára a bírót, a nótáriust, a törvénybírót és mezõbírót,
74925 III,  148    |                    törvénybírót és mezõbírót, a két esküdtet és a templombírót.~-
74926 III,  148    |                  mezõbírót, a két esküdtet és a templombírót.~- Kedves híveim -
74927 III,  148    |                   dolgokból válhatnak nagyok. A gonosszal nem jó tréfálni.
74928 III,  148    |                 eldobott szó tetté válhat, én a lelkemre nem veszem.~S ezzel
74929 III,  148    |                       az ámuló elöljáróságnak a pasquillust, föl-föltekingetve
74930 III,  148    |                pasquillust, föl-föltekingetve a nótáriusra, vajon milyen
74931 III,  148    |                    hozzá?~De az nyugodtan ült a széken, még csak a szemöldökével
74932 III,  148    |              nyugodtan ült a széken, még csak a szemöldökével sem hunyorított.~-
74933 III,  148    |                  Hátha megösmeri az írást?~De a nótárius visszadobta a pasquillust.~-
74934 III,  148    |                     De a nótárius visszadobta a pasquillust.~- Köszönöm
74935 III,  148    |                     ilyet, csakhogy abban meg a fõtisztelendõ úr van lehordva
74936 III,  148    |                 fõtisztelendõ úr van lehordva a sárga földig. Mindjárt elolvasom.~
74937 III,  148    |                     No, erre aztán olyan lett a tisztelendõ úr, mint a pipacs.~-
74938 III,  148    |                   lett a tisztelendõ úr, mint a pipacs.~- Nem szükséges -
74939 III,  148    |                       azért tettem, mert hogy a »vörös kakassal« fenyegetõzik.
74940 III,  148    |                     pedig közvetlenül érdekli a községet.~De bizony csak
74941 III,  148    |                    benne, ami abban, csakhogy a jegyzõ helyett a papot szidja;
74942 III,  148    |                     csakhogy a jegyzõ helyett a papot szidja; hogy szívesen
74943 III,  148    |                  akarja elvinni.~Nesze, egyék a tisztelendõ úr is egy kis
74944 III,  148    |                  jegyzé meg Timár -, hogy ezt a pasquillust olyan ember
74945 III,  148    |                      ember írhatta, aki tudja a köztünk levõ torzsalkodást.~-
74946 III,  148    |                     is, tudja mindenki. De az a ravaszság okos emberre mutat,
74947 III,  148    |                    hogy az én pasquillusomban a tisztelendõ urat mocskolja,
74948 III,  148    |                   tisztelendõ urat mocskolja, a tisztelendõ úréban engemet.
74949 III,  148    |             tisztelendõ úréban engemet. Tudja a lucifer, hogy így okvetlenül
74950 III,  148    |                    nyilvánosságra hozzuk mind a ketten.~Valóban a pap és
74951 III,  148    |                 hozzuk mind a ketten.~Valóban a pap és jegyzõ közt örökös
74952 III,  148    |                     folyt, de több volt ebben a kedélyesség, mint az igazi
74953 III,  148    |                       van-e másvilág s mi van a másvilágon (tíz év óta ez
74954 III,  148    |                  pedig otthon nyaggatták vagy a »máriást«, vagy a »tartlit«,
74955 III,  148    |             nyaggatták vagy a »máriást«, vagy a »tartlit«, mert mint a tisztelendõ
74956 III,  148    |                   vagy a »tartlit«, mert mint a tisztelendõ úr szokta mondani: »
74957 III,  148    |                      hogy sem az ivásban, sem a kártyázásban, sem a másvilág
74958 III,  148    |                       sem a kártyázásban, sem a másvilág titkainak fürkészésében
74959 III,  148    |                         de ezt meglehet, csak a tisztelendõ úr gondolta
74960 III,  148    |                      Évekkel azelõtt történt, a plébános nevenapján (keresztelõ
74961 III,  148    |                  arról disputáltak egész este a nótáriussal: milyen a másvilág?~
74962 III,  148    |                    este a nótáriussal: milyen a másvilág?~A nótárius elmondta,
74963 III,  148    |               nótáriussal: milyen a másvilág?~A nótárius elmondta, hogy
74964 III,  148    |                     van ott, mi van ott, hogy a halál után semmi sincs,
74965 III,  148    |                       semmi sincs, hanem csak a nagy csönd, a rettenetes
74966 III,  148    |                      hanem csak a nagy csönd, a rettenetes éjszaka.~Mire
74967 III,  148    |                      rettenetes éjszaka.~Mire a plébános szokás szerint
74968 III,  148    |                    ragyogó szemekkel ecsetelé a maga felfogását a másvilág
74969 III,  148    |                    ecsetelé a maga felfogását a másvilág berendezése felõl.
74970 III,  148    |                      Azon az estén jelen volt a nótárius apja, a gazdag
74971 III,  148    |                   jelen volt a nótárius apja, a gazdag zeheri molnár is,
74972 III,  148    |                   figyelmesen végighallgatván a hosszas disputát, így szólt:~-
74973 III,  148    |                      egyszer ott leszünk. Itt a becsületes magyar parolám
74974 III,  148    |                  magának megmondani: hogy van a másvilágon.~A pap elfogadta
74975 III,  148    |                        hogy van a másvilágon.~A pap elfogadta a parolát,
74976 III,  148    |                   másvilágon.~A pap elfogadta a parolát, az egész vendégsereg
74977 III,  148    |                     Éjfél elõtt szétoszlottak a vendégek, a pap is lefeküdt,
74978 III,  148    |                     szétoszlottak a vendégek, a pap is lefeküdt, mély csönd
74979 III,  148    |                     lefeküdt, mély csönd lett a parókián.~Alighogy aludt
74980 III,  148    |                       mi az?«~»Én vagyok, én, a zeheri molnár« - szólalt
74981 III,  148    |                    meg odakünn egy síri hang.~A pap az ablakhoz sietett.~»
74982 III,  148    |               jéghideg borzongás futott végig a pap tagjain, fogai összevacogtak. -
74983 III,  148    |                        fogai összevacogtak. - A másvilágon sem úgy nincs,
74984 III,  148    |                      úr mondta, se úgy, ahogy a fiam mondta. Jó egészséget
74985 III,  148    |                       Jó egészséget kívánok!«~A pap mérgesen tért vissza
74986 III,  148    |                   vissza ágyába.~Sokat bevett a jóból ez a hóbortos molnár -
74987 III,  148    |                       Sokat bevett a jóból ez a hóbortos molnár - gondolá,
74988 III,  148    |                       molnár - gondolá, amint a paplan alá bújt.~De reggelre
74989 III,  148    |                       reggelre kelve, majdnem a szívverése állt el ijedtében,
74990 III,  148    |                       mikor meghallotta, hogy a zeheri molnár kocsija éjjel
74991 III,  148    |                     éjjel hazamenet befordult a mecskei hídról a megáradt
74992 III,  148    |                    befordult a mecskei hídról a megáradt Kuth vizébe s molnár,
74993 III,  148    |                   éjfél elõtt történt, holott a molnár jóval éjfél után
74994 III,  148    |                 vagyok babonás ember, ezt még a papnak se hiszem, de a kátányiak
74995 III,  148    |                    még a papnak se hiszem, de a kátányiak szentül hitték,
74996 III,  148    |                    szentül hitték, s még maga a nótárius is azt mondogatta:~-
74997 III,  148    |                 nótárius is azt mondogatta:~- A lelkek hazajárásában nem
74998 III,  148    |                      adott rá, hát visszajött a halál után is.~De ez már
74999 III,  148    |                      azóta már el is feledték a faluban. Az egyik esemény
75000 III,  148    |                     esemény mindig kiszorítja a másikat. Most például a