bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

85001  IV,  97     |                     van a kendõm is. Adja azt a buksi fejét. Így ni! (Még
85002  IV,  97     |                       ellenállhatatlan varázs a leánykában, de meg a helyzet
85003  IV,  97     |                   varázs a leánykában, de meg a helyzet sem engedte, hogy
85004  IV,  97     |                ösmerik meg az üldözõik. Hanem a Paliért aggódom. Mi lesz
85005  IV,  97     |                          Hová vigyem el aztán a kendõt és a szoknyát?~-
85006  IV,  97     |                   vigyem el aztán a kendõt és a szoknyát?~- Ejnye, csacsi,
85007  IV,  97     |                       tudja, ki vagyok én? Én a Gábel Mariska vagyok, ahol
85008  IV,  97     |                    Gábel Mariska vagyok, ahol a Pali lakik.~Pali ott künn
85009  IV,  97     |                    kiáltá vidáman -, csakhogy a te bõröd már asszekurálva
85010  IV,  97     |                  agyonütnek, magának testálom a növénygyûjteményemet.~S
85011  IV,  97     |                    ugrott is néha egyet, mint a kecskebak. Olyan vére volt,
85012  IV,  97     |                    vére volt, hogy mulattatta a veszedelem.~Pedig csakugyan
85013  IV,  97     |                   mert az inasok rég fenik rá a fogukat. Aztán sem a hátuljövõk,
85014  IV,  97     |                       rá a fogukat. Aztán sem a hátuljövõk, sem az elüljövõk
85015  IV,  97     |                     Pali megpillantotta, hogy a kosár üres, egyszerre lerogyott
85016  IV,  97     |                     üres, egyszerre lerogyott a kövezetre roppant jajveszékeléssel
85017  IV,  97     |                     bajod, édes fiam? - kérdé a jószívû asszony.~- Jaj,
85018  IV,  97     |                      Jaj, jaj, anyó, kitörtem a lábamat, végem van.~- Ne
85019  IV,  97     |                      hanem vegyen fel anyókám a kosárba, és vigyen haza;
85020  IV,  97     |                     tudom megfizeti édesanyám a fáradságát.~- Merre lakol
85021  IV,  97     |                  Merre lakol gyermekecském?~- A szentháromság mellett, nénike.~
85022  IV,  97     |                szentháromság mellett, nénike.~A becsületes anyóka lekapcsolta
85023  IV,  97     |                 becsületes anyóka lekapcsolta a kosarát, beletette Palit,
85024  IV,  97     |                        aztán megint fölemelte a hátára roppant erõlködéssel
85025  IV,  97     |                       nehéz vagy, édes fiam!)~A nagy kosár egészen elnyelte
85026  IV,  97     |                  ropogott, csikorgott alatta, a kofaasszony kétszer-háromszor
85027  IV,  97     |                      Olyan kolbászok támadnak a vállamon, hogy két hétig
85028  IV,  97     |                   bent, gyöngéden hátba lökte a kosár bordáin keresztül
85029  IV,  97     |                       kosár bordáin keresztül a kofát.~- Ne beszélgessen
85030  IV,  97     |                      hogy én ülök itt.~Érezte a szagot, hallotta a lábdobogásokat,
85031  IV,  97     |                     Érezte a szagot, hallotta a lábdobogásokat, amint elcsörtettek
85032  IV,  97     |                   amint elcsörtettek mellette a hátulról jövõ üldözõk, s
85033  IV,  97     |                  megneszelte, hogy nem messze a veres torony tájékán összejöttek
85034  IV,  97     |                  meresztettek egymásra.~- Hát a diákok hova lettek?~- Csak
85035  IV,  97     |                       Csak nem nyelte el õket a föld? - kiáltá az egyik.~-
85036  IV,  97     |                     másik.~- Bebújtak valahol a kapu alá.~- Az nem lehet,
85037  IV,  97     |                     nagy élvezettel hallgatta a kosárból addig is, míg szemközt
85038  IV,  97     |                      is, míg szemközt tartott a sopánkodás, alig várta azonban,
85039  IV,  97     |                      alig várta azonban, hogy a háta mögött legyenek.~Az
85040  IV,  97     |                  gyanútlanul engedték átmenni a kofaasszonyt. A hátul cammogó
85041  IV,  97     |                       átmenni a kofaasszonyt. A hátul cammogó leányka -
85042  IV,  97     |                     egyszerre hopp - kiugrott a kofa kosarából.~- Hahó!
85043  IV,  97     |                  nekik, s ezzel rohant lefelé a dombon, ahogy a két lába
85044  IV,  97     |                 rohant lefelé a dombon, ahogy a két lába bírta.~- Utána! -
85045  IV,  97     |                    bírta.~- Utána! - ordított a bõrkötõs had.~A kofa, ki
85046  IV,  97     |                      ordított a bõrkötõs had.~A kofa, ki elõször nagyot
85047  IV,  97     |                    nagyot bámult, hogy bír az a törött lábával fickándozni,
85048  IV,  97     |                      ki.~Pedig még hátra volt a feketeleves.~Mert az inasok
85049  IV,  97     |                      most már hiába kergetnék a gyors lábú Palit, visszafordultak
85050  IV,  97     |                  visszafordultak és nekiestek a kofának, amiért a diákot
85051  IV,  97     |                   nekiestek a kofának, amiért a diákot kicsempészte a kelepcébõl.~
85052  IV,  97     |                  amiért a diákot kicsempészte a kelepcébõl.~Elverték, meghajigálták,
85053  IV,  97     |                      Elverték, meghajigálták, a kosarát lerántották és összetörték…
85054  IV,  97     |                       és összetörték… Így jár a jószívûség ezen a gonosz
85055  IV,  97     |                     Így jár a jószívûség ezen a gonosz világon.~Mi aztán
85056  IV,  97     |                       úr elbeszélte anyánknak a négyszemközti dolgot.~-
85057  IV,  97     |                      elszomorítom magamat is, a tekintetes asszonyt is.
85058  IV,  97     |                       is. De hiába, nem lehet a véka alatt tartani. Az imént
85059  IV,  97     |                    tartani. Az imént mutattam a gyûjteményemet. Tetszik-e
85060  IV,  97     |                   Tetszik-e tudni, hogy ebbõl a gyûjteménybõl a legszebb
85061  IV,  97     |                    hogy ebbõl a gyûjteménybõl a legszebb darab hiányzik?
85062  IV,  97     |                    Horatius se különbet abban a korban. Mintegy tíz nap
85063  IV,  97     |                     nap elõtt vakációjuk volt a fiúknak, nekem meg a születésem
85064  IV,  97     |                     volt a fiúknak, nekem meg a születésem napja, õk egy
85065  IV,  97     |                  szokásom. Nem vagyok barátja a bornak. Elhibázta az öreg
85066  IV,  97     |                       leszek.~- Térjünk talán a dologra, Gábel úr.~- Hát
85067  IV,  97     |                    kis »beneficiumot« csaptam a gyerekeknek: ittak, mulattak.
85068  IV,  97     |                   mondta, kirándulást tesz ma a hegyekbe, hogy a szél kifújja
85069  IV,  97     |                      tesz ma a hegyekbe, hogy a szél kifújja fejébõl a gõzt;
85070  IV,  97     |                   hogy a szél kifújja fejébõl a gõzt; vette kampós botját,
85071  IV,  97     |                    gõzt; vette kampós botját, a tarisznyáját, elment - és
85072  IV,  97     |                     sem vettem. Természetesen a többi diákok is csavargással
85073  IV,  97     |                     is csavargással töltötték a délutánt, este hazajöttek,
85074  IV,  97     |                   csak Gyuri nem jött. Kérdém a többiektõl, ha nem látták-e
85075  IV,  97     |               megijedtem, s legott bejelentém a tanároknak és a hatóságnál.
85076  IV,  97     |                    bejelentém a tanároknak és a hatóságnál. Az eltûnt diáknak
85077  IV,  97     |                      eltûnt diáknak híre ment a városban, persze, mert ki
85078  IV,  97     |                    jelentkezett, hogy õ látta a Gyurit künn a hegyek közt
85079  IV,  97     |                    hogy õ látta a Gyurit künn a hegyek közt a Korpona felé
85080  IV,  97     |                     Gyurit künn a hegyek közt a Korpona felé vezetõ úton
85081  IV,  97     |                   nézte jól, nem tudja leírni a kinézését, hanem azt mondja (
85082  IV,  97     |                       adhatna fölvilágosítást a »másik«-ról, mert Mariska
85083  IV,  97     |                     szekéren Korponáról, ahol a nagyanyjánál töltött egy
85084  IV,  97     |                   hetet, tehát látnia kellett a diákokat.~- Tovább, tovább! -
85085  IV,  97     |                     Tovább, tovább! - sürgeté a mama, gonosz sejtelmektõl
85086  IV,  97     |               sejtelmektõl elborult arccal.~- A hatóság nyomban embereket
85087  IV,  97     |                  könnyû dolog, mert annyi ott a hófúvás, hegyszakadék, hogyha
85088  IV,  97     |                    hangon, és zokogva rogyott a díványra. Majd fölemelte
85089  IV,  97     |                        Én ösmerem, én hordtam a szívem alatt.~- Nonono -
85090  IV,  97     |                     Bocsánatot kérek, én csak a gyanút jeleztem. A gyanú
85091  IV,  97     |                       csak a gyanút jeleztem. A gyanú még semmi, még az
85092  IV,  97     |                      az ember azért nyitja ki a száját, hogy õszintén elmondja
85093  IV,  97     |                        hogy õszintén elmondja a dolgokat, úgy, amint vannak,
85094  IV,  97     |                          Ott hagytam el, hogy a hatóság nem talált semmi
85095  IV,  97     |                       egy cseréppipát, melyet a nebulóim a Gyuriénak ösmertek
85096  IV,  97     |                cseréppipát, melyet a nebulóim a Gyuriénak ösmertek fel.
85097  IV,  97     |                    Gyuri, és most már csak az a kérdés maradt fenn, ki volt
85098  IV,  97     |                   kérdés maradt fenn, ki volt a másik diák? És ha eddig
85099  IV,  97     |                  eddig olyanról volt szó, ami a tekintetes asszonyt keserítette
85100  IV,  97     |                         Köszönöm, Gábel úr.~- A Mariska lányomat, aki valóban
85101  IV,  97     |                  valóban Korponáról jött azon a délután, kivallatám, de
85102  IV,  97     |                     tagadta, hogy látta volna a két diákot. Szurina András,
85103  IV,  97     |                       diákot. Szurina András, a fõkapitány azonban, aki -
85104  IV,  97     |                   legyen mondva - keresztapja a Mariskának, és igen furfangos,
85105  IV,  97     |              virágjából is ki tudja nyomkodni a cseresznyeszemet, ott vacsorált
85106  IV,  97     |                  vacsorált nálunk, szétnézett a bútorok és csecsebecsék
85107  IV,  97     |                    keze ügyébe akadt az album a diákok arcképeivel. Nosza
85108  IV,  97     |                       nyomban jegyzékbe vette a benne levõ képeket. Az elsõ
85109  IV,  97     |                    elsõ lapon van Szabó Laci, a másodikon Daróczy Misi,
85110  IV,  97     |                       másodikon Daróczy Misi, a harmadikon Török Gyuri,
85111  IV,  97     |                     Gyuri, és így tovább mind a huszonhárom diákomat. Hogy
85112  IV,  97     |           feldiktáltam készséggel. Mit gondol a tekintetes asszony, mi sül
85113  IV,  97     |                       Az sült ki, hogy másnap a Szurina komám leánykája,
85114  IV,  97     |               leánykája, akinek meg én vagyok a keresztapja, meghítta a
85115  IV,  97     |                       a keresztapja, meghítta a Mariskámat uzsonnára. Szurina
85116  IV,  97     |                 fecsegnek, beállít Szurinához a hevér asszony, aki már be
85117  IV,  97     |                      mit mondjon. Szurina ott a lányok elõtt kérdezi ki
85118  IV,  97     |                         Megösmerné-e kend azt a másik diákot, ha látná?« - »
85119  IV,  97     |                  Igenis, megösmerném« - mondá a hevér nõ. - »De úgy gondolja
85120  IV,  97     |                    rámutat.« - »Hadd lakoljon a bûnös, tekintetes fõkapitány
85121  IV,  97     |                    tekintetes fõkapitány úr.« A fõkapitány gondolkozva járkált
85122  IV,  97     |               gondolkozva járkált egy darabig a szobában, azután így szólt
85123  IV,  97     |                    szobában, azután így szólt a lányomhoz: »Ejnye, Mariska,
85124  IV,  97     |                albumot kapott születésnapjára a diákjaitok arcképeivel,
85125  IV,  97     |                     érte, hadd mutassa meg ez a derék asszony, ki a bûnös.«
85126  IV,  97     |                    meg ez a derék asszony, ki a bûnös.« A lányka megrezzent (
85127  IV,  97     |                   derék asszony, ki a bûnös.« A lányka megrezzent (legalább
85128  IV,  97     |                   lányka megrezzent (legalább a koma azt mondja), de aztán
85129  IV,  97     |                 halvány volt, amikor elhozta. A fõkapitány hirtelen átfutotta
85130  IV,  97     |                 fõkapitány hirtelen átfutotta a lapokat, s legott észrevette,
85131  IV,  97     |                       akit keresünk. Megnézte a jegyzéket, s kitûnt, hogy
85132  IV,  97     |                  jegyzéket, s kitûnt, hogy az a Pali gyerek. Az a béka ki
85133  IV,  97     |                     hogy az a Pali gyerek. Az a béka ki csempészte. Meg
85134  IV,  97     |                        s éppen ezzel vitte be a hínárba.~Édesanyánk szemei
85135  IV,  97     |                     jajkiáltásokban tört ki: »a szívgörcs!« hörgé.~- Hamar
85136  IV,  97     |                    szívgörcs!« hörgé.~- Hamar a morfium-csöppeket - futott
85137  IV,  97     |                    futott ki lihegve Gábel úr a szakácsnéhoz.~Összerohantak
85138  IV,  97     |                   szakácsnéhoz.~Összerohantak a cselédek, kifûzték és lefektették,
85139  IV,  97     |                  bágyadtan, halaványan feküdt a Pali ágyában. Én még künn
85140  IV,  97     |                       künn az utcán vettem le a kendõt a fejemrõl, hámoztam
85141  IV,  97     |                      utcán vettem le a kendõt a fejemrõl, hámoztam ki magamat
85142  IV,  97     |                 fejemrõl, hámoztam ki magamat a szoknyából, és a hónom alatt
85143  IV,  97     |                      magamat a szoknyából, és a hónom alatt vittem be. Jó
85144  IV,  97     |                  Gábel úr -, kártékony lészen a jelenléte.~- Nem, nem, ki
85145  IV,  97     |                    Gábel úr félénken húzódott a kályha mögé. Én nem tudtam,
85146  IV,  97     |                     most, sok-sok év múlva is a fülemben cseng.~Pali megriadva,
85147  IV,  97     |                       kérdek, hanem emeld fel a fejedet, és nézz a szemembe!~
85148  IV,  97     |                  emeld fel a fejedet, és nézz a szemembe!~Pali fölemelte
85149  IV,  97     |                      szemembe!~Pali fölemelte a szemeit. A szép, fehér szegélyes,
85150  IV,  97     |                     Pali fölemelte a szemeit. A szép, fehér szegélyes, kék
85151  IV,  97     |                   Kitisztázlak. Mikor lesz az a sedes?~- Holnap - felelte
85152  IV,  97     |                      Valóban, másnap összeült a sedes. Szigorú arccal gyülekeztek
85153  IV,  97     |                Szigorú arccal gyülekeztek fel a professzor urak a kis auditóriumba,
85154  IV,  97     |             gyülekeztek fel a professzor urak a kis auditóriumba, ahol a
85155  IV,  97     |                      a kis auditóriumba, ahol a zöld posztóval bevont nagy
85156  IV,  97     |                  állott. Az asztalon ott volt a rettegett »fekete könyv«,
85157  IV,  97     |                       ítéleteket írják be, és a lélekharang, a kis csöngettyû,
85158  IV,  97     |                   írják be, és a lélekharang, a kis csöngettyû, mely a pedellusnak
85159  IV,  97     |                        a kis csöngettyû, mely a pedellusnak szól, aki az
85160  IV,  97     |                     idõkön át bizonyos úzust, a hatóság külön státusnak
85161  IV,  97     |                       külön státusnak tekinti a líceumot és nemigen üti
85162  IV,  97     |                       uram ezúttal is fölment a direktor úrhoz, és jelentést
85163  IV,  97     |                   mondván:~- Végezzenek elõbb a gyerekkel a tekintetes urak.
85164  IV,  97     |                  Végezzenek elõbb a gyerekkel a tekintetes urak. Az nekünk
85165  IV,  97     |                     Van rá idõnk. Elég fiatal a gonosztevõ.~Délután egy
85166  IV,  97     |                Délután egy órára volt kitûzve a sedes, amikor a nagy iskolaépület
85167  IV,  97     |                       kitûzve a sedes, amikor a nagy iskolaépület néptelen.
85168  IV,  97     |               néptelen. Kísértetiesen kongnak a léptek a hosszú folyosókon.
85169  IV,  97     |                Kísértetiesen kongnak a léptek a hosszú folyosókon. Vankovics
85170  IV,  97     |                 folyosókon. Vankovics Mátyás, a pedellus, ott járt fel s
85171  IV,  97     |                     alá, vészjóslón csörgetve a karcerkulcsokat. A szél
85172  IV,  97     |                  csörgetve a karcerkulcsokat. A szél gúnyosan kacagva süvített
85173  IV,  97     |                     szilajon lógatta ott künn a tornászó köteleket és hintákat.~
85174  IV,  97     |                    egy fülkében, onnan lestük a jámbor Vankovicsot (ki úgy
85175  IV,  97     |                      úgy tûnt fel nekem, mint a hóhér, csak éppen a skarlátpiros
85176  IV,  97     |                      mint a hóhér, csak éppen a skarlátpiros köpeny hiányzott
85177  IV,  97     |                      tanárokat. Legelõbb jött a direktor, Guzmiczky és Csacsatka
85178  IV,  97     |                    ámbituson, míg maga eltûnt a nagy sárga ajtóban, mely
85179  IV,  97     |                    sárga ajtóban, mely mögött a mi Palink fölött ülik a
85180  IV,  97     |                       a mi Palink fölött ülik a törvényt. Majd elõcsoszogott
85181  IV,  97     |            elõcsoszogott nagy köhögve Kapler, a matézis professzora, aki
85182  IV,  97     |                     aki azt szokta mondogatni a diákoknak: »Minden tudomány
85183  IV,  97     |              diákoknak: »Minden tudomány csak a sírig tart, fiúk… latin
85184  IV,  97     |                      nyelv, magyar nyelv csak a sírig való… mert ki tudja,
85185  IV,  97     |               beszélnek odaát az angyalok; de a kétszer kettõ, édes gyermekeim,
85186  IV,  97     |                   kettõ, édes gyermekeim, még a síron túl is csak négy lehet.«
85187  IV,  97     |                       erõs »kip-kop« hangzott a lépcsõkön. Két famankóján
85188  IV,  97     |                  famankóján érkezett Suhajda, a Petõfi poézis-professzora.
85189  IV,  97     |                     megáll, és szippant egyet a burnótszelencéjébõl. Nyomában
85190  IV,  97     |               pápaszemmel Kecskéssy tanár úr, a történelem magyarázója,
85191  IV,  97     |                     egy napon azzal lépett be a klasszisba, ahol Ausztria
85192  IV,  97     |                       Ausztria térképe lógott a falon: »No, fiúk, ez a mappa
85193  IV,  97     |                 lógott a falon: »No, fiúk, ez a mappa is összezsugorodott
85194  IV,  97     |           összezsugorodott egy kicsit.« Vette a vastag kék ceruzát, keresztbe
85195  IV,  97     |                     örvendezve mondá: »Ez sem a miénk már.« (A napfény besütött
85196  IV,  97     |                         Ez sem a miénk már.« (A napfény besütött az ablakon,
85197  IV,  97     |                    ablakon, s nevetve táncolt a megkrikszkrákszozott országrészen.)~
85198  IV,  97     |                       még Gábel úr hiányzott, a mi Gábelünk bátyja, a természettudományok
85199  IV,  97     |              hiányzott, a mi Gábelünk bátyja, a természettudományok professzora.~
85200  IV,  97     |                     olyan ember, aki siet. De a küszöbnél ijedten állott
85201  IV,  97     |                 küszöbnél ijedten állott meg.~A Koós Gábor tanár úr fehér
85202  IV,  97     |                     fenevad, aki rávicsorítja a fogait.~- No, Tisza, mi
85203  IV,  97     |                       kutya! - S megpiszkálta a csontfoggantyús botjával,
85204  IV,  97     |               csontfoggantyús botjával, amire a Tisza dühösen mordult fel,
85205  IV,  97     |                   lépést, s könyörgésre fogta a dolgot.~- Kedves Tisza,
85206  IV,  97     |                   nagy kiáltozással verve fel a folyosó csendjét.~- Hej,
85207  IV,  97     |                     gaz kópé? Jöjjön, jöjjön! A Tisza nem akar beereszteni
85208  IV,  97     |                    Tisza nem akar beereszteni a sedesre. Jöjjön, kergesse
85209  IV,  97     |                   Jöjjön, kergesse el innen.~(A pedellus éppen akkor szaladt
85210  IV,  97     |                       egy percre, egyet húzni a pálinkásbutykosából, mely
85211  IV,  97     |                     pálinkásbutykosából, mely a földszinten, a könyvtárszoba
85212  IV,  97     |      pálinkásbutykosából, mely a földszinten, a könyvtárszoba kályhájában
85213  IV,  97     |            plurálisban szólva: kik önök?~- Én a fiamat várom itt - szólt
85214  IV,  97     |                       látta, hogy odaszaladok a kutyához, és egy rúgással
85215  IV,  97     |                vakmerõ gyermek?~Mondtam, hogy a Pali testvére vagyok.~-
85216  IV,  97     |                      testvére vagyok.~- Abból a gyilkos vérbõl! Persze,
85217  IV,  97     |                      s tanácstalanul tördelte a kezeit. »Jaj istenem, mi
85218  IV,  97     |                     egyszerre, és nõttön-nõtt a kétségbeesése. »Becsukják,
85219  IV,  97     |                  Belehalok, megõrülök.« Kezét a fejemre tette, s végtelen
85220  IV,  97     |                  pajkos soha!« Majd elõtörtek a könnyei, s görcsösen a szívéhez
85221  IV,  97     |              elõtörtek a könnyei, s görcsösen a szívéhez szorított: »Látod,
85222  IV,  97     |                   lett belõlünk.«~Azt hittem, a szívem hasad meg. Szinte
85223  IV,  97     |                       Vankovics megint eljött a kulcsokkal. »Ez a pedellus! -
85224  IV,  97     |                      eljött a kulcsokkal. »Ez a pedellus! - figyelmeztettem
85225  IV,  97     |                 anyámat. - Ez szokta becsukni a diákokat.«~- Beszéljünk
85226  IV,  97     |               megszólítom, de én vagyok annak a fiúnak az édesanyja, aki
85227  IV,  97     |                     vágott.~- Hja, bizony sok a szomorúság a gyerekekbõl…
85228  IV,  97     |                       bizony sok a szomorúság a gyerekekbõl… Súlyos eset!
85229  IV,  97     |                       kérem, hogy én becsukom a karcerbe, amennyire a professzor
85230  IV,  97     |                becsukom a karcerbe, amennyire a professzor urak ítélik,
85231  IV,  97     |                       tõlem meg aztán átveszi a drabant, és elcsukja a nagy
85232  IV,  97     |                átveszi a drabant, és elcsukja a nagy szürke tömlöcbe, ahogy
85233  IV,  97     |                   világi törvényeik rendelik. A katonaságnál is úgy van:
85234  IV,  97     |           katonaságnál is úgy van: legelõször a kardbojtot tépik le az emberrõl,
85235  IV,  97     |                    igazságszolgáltatásnak. Ez a rendes út. Kicsapják a líceumból,
85236  IV,  97     |                     Ez a rendes út. Kicsapják a líceumból, s mikor már megszûnik
85237  IV,  97     |                      mit akar.~- Nagyon sötét a karcer?~- Olyanforma biz
85238  IV,  97     |                     De az is csak egy kicsit, a kánikulában.~- De enni-inni
85239  IV,  97     |                  bochnyának.)~Anyám belenyúlt a zsebébe, és egy kemény tallért
85240  IV,  97     |                    kemény tallért csúsztatott a Vankovics úr markába. (Édesapám
85241  IV,  97     |                       lenne, azok beszéljenek a fiú mellett.)~- Legyen elnézõ
85242  IV,  97     |                     mellett.)~- Legyen elnézõ a szegény, szerencsétlen fiam
85243  IV,  97     |                    sütni. De meg arra való ez a két nagy zseb, hogy befér
85244  IV,  97     |                       baja sem lesz.~- De hát a többi?~- A többi? Hát a
85245  IV,  97     |                     lesz.~- De hát a többi?~- A többi? Hát a többi is. Hiszen
85246  IV,  97     |                       a többi?~- A többi? Hát a többi is. Hiszen végre is
85247  IV,  97     |               ártatlansága igen könnyen, mert a direktor roppant okos ember,
85248  IV,  97     |                      ravasz arcfintorítással, a kezeit dörzsölve.~Anyám
85249  IV,  97     |                       még egy tallért vett ki a zsebébõl, s átadta az öregnek.~-
85250  IV,  97     |                    egy kis csigalépcsõrõl van a feljárás. Ha meghúzódnak
85251  IV,  97     |                     guggoltunk összekuporodva a földön a tömérdek por és
85252  IV,  97     |                       összekuporodva a földön a tömérdek por és penész közt,
85253  IV,  97     |                      volt, de bánta is õ most a selyemruhát!~A professzor
85254  IV,  97     |                      is õ most a selyemruhát!~A professzor urak körben ültek
85255  IV,  97     |                  professzor urak körben ültek a zöld asztalnál, Pali a középen
85256  IV,  97     |                  ültek a zöld asztalnál, Pali a középen állott, mint ahogy
85257  IV,  97     |                    középen állott, mint ahogy a vádlottak szoktak. Bátran,
85258  IV,  97     |                    Gábel tanár úrnak te írtad a névtelen levelet, mely szerint
85259  IV,  97     |                     rablók szándékoznak törni a lakására?~- Igaz!~- És miért
85260  IV,  97     |                        Igaz!~- És miért írtad a levelet?~- Mert fogadtam
85261  IV,  97     |                    óra, és meg akartam nyerni a fogadásomat.~- Miben fogadtatok?~-
85262  IV,  97     |                    Szeniczey, ki tanúnak volt a sedes elé idézve.~- És megkaptad
85263  IV,  97     |                       orvosságra gyûjtögetett a líceum kapujában.~- Nagy
85264  IV,  97     |                    meg Gábel professzor úr. - A koldusasszony hihetõleg
85265  IV,  97     |           koldusasszony hihetõleg csaló volt.~A direktor kedvetlenül jegyzé
85266  IV,  97     |                    észrevételekkel nehezíteni a feladatunkat. Ez inkább
85267  IV,  97     |                       dolog. Hanem térjünk át a gombára. Te gyúrtad azt
85268  IV,  97     |                       gombára. Te gyúrtad azt a gombát?~Gábel úr elvörösödött,
85269  IV,  97     |                   Gábel úr elvörösödött, mint a pipacs. A tanárok mind õrá
85270  IV,  97     |                  elvörösödött, mint a pipacs. A tanárok mind õrá néztek
85271  IV,  97     |                 láttam, hogy úgy néz ki, mint a kövület, kíváncsi voltam
85272  IV,  97     |                kíváncsi voltam kipróbálni, ha a tudomány igazán csalhatatlan-e,
85273  IV,  97     |                  adtam át tanár úrnak, mintha a Szittnya-hegyen találtam
85274  IV,  97     |                  tudom.~- Te voltál vele azon a délutánon?~- Nem voltam.~-
85275  IV,  97     |                    látnia kellett benneteket, a Gábel Mariska reád vallott.~-
85276  IV,  97     |                       Mariska reád vallott.~- A Mariska! - dadogta Pali
85277  IV,  97     |                    lehetetlenség - nyöszörgé.~A professzor urak egymáshoz
85278  IV,  97     |                       moraj hömpölygött végig a termen: »Õ volt a gyilkos.«~
85279  IV,  97     |                       végig a termen: »Õ volt a gyilkos.«~Ebben a pillanatban
85280  IV,  97     |                      Õ volt a gyilkos.«~Ebben a pillanatban felpattant az
85281  IV,  97     |                   lihegve egy gyermekleány.~- A húgom - hüledezik Gábel
85282  IV,  97     |                      Az arca piros volt, mint a bíbor. Egy könnyû batisztkendõ
85283  IV,  97     |                       batisztkendõ tarkállott a nyakába vetve, az is kioldózott,
85284  IV,  97     |                      vetve, az is kioldózott, a nyaka fehér volt, mint az
85285  IV,  97     |               alabástrom. Az egyik cipellõjén a zsinórok is kibomlottak,
85286  IV,  97     |                      az mind jól illett neki.~A professzor urak elámulva
85287  IV,  97     |                       kis kisasszony? - kérdé a direktor, ki meglepetve
85288  IV,  97     |             megmondani?~- Hogy nem láttam azt a két diákot, akikrõl a hevér
85289  IV,  97     |                     azt a két diákot, akikrõl a hevér asszony szólt. Azt
85290  IV,  97     |                       No, nézze meg az ember.~A tacskó azonban nem ijedt
85291  IV,  97     |                      hanem dacosan toppantott a lábával. »Igenis, nem engedem!« -
85292  IV,  97     |                 engedem!« - kiáltá, s ezalatt a hajából, amint szép fejét
85293  IV,  97     |                    jól, húgocskám - vette fel a fonalat a direktor úr -,
85294  IV,  97     |               húgocskám - vette fel a fonalat a direktor úr -, szeretem
85295  IV,  97     |                       direktor úr -, szeretem a bátor kisleányokat; de miként
85296  IV,  97     |                  megmagyarázni, hogy nem Pali a bûnös, hogy a fölismerhetés
85297  IV,  97     |                   hogy nem Pali a bûnös, hogy a fölismerhetés veszélye elõl
85298  IV,  97     |                    csempészte ki az albumból?~A leány megakadt, zavartan
85299  IV,  97     |                 megakadt, zavartan sütötte le a szemeit és babrálta a piros
85300  IV,  97     |                      le a szemeit és babrálta a piros fogakra szegett kötényét
85301  IV,  97     |                     darabig. Azután fölemelte a fejét, mint egy hõsnõ, s
85302  IV,  97     |             bátorságát, habozva eresztette el a két kezét, mint két letört
85303  IV,  97     |                      semmi habozás - bátorítá a direktor -, az igazság fegyver!~-
85304  IV,  97     |                     sóhajjal -, küldjék õt ki a szobából.~- Kit?~(A leány
85305  IV,  97     |                     õt ki a szobából.~- Kit?~(A leány Palira mutatott az
85306  IV,  97     |                 ámbitusra, és síri csönd lett a teremben. A mama ott fönn
85307  IV,  97     |                   síri csönd lett a teremben. A mama ott fönn a karzaton
85308  IV,  97     |                     teremben. A mama ott fönn a karzaton hallotta a saját
85309  IV,  97     |                      fönn a karzaton hallotta a saját szíve dobbanását,
85310  IV,  97     |                       saját szíve dobbanását, a professzor urak még a lélegzetüket
85311  IV,  97     |             dobbanását, a professzor urak még a lélegzetüket is elfojtották.~
85312  IV,  97     |                  lélegzetüket is elfojtották.~A gyermek kackiásan csípõjére
85313  IV,  97     |                  csípõjére tette kezét. Abban a hitben volt, hogy az bátorságot
85314  IV,  97     |                   Azért vettem ki az albumból a Pali képét, mert…~Hirtelen
85315  IV,  97     |                      szemeit.~- Mert szeretem a Palit. Szerelmes vagyok
85316  IV,  97     |                        Szerelmes vagyok bele.~A csodálkozás felszisszenése
85317  IV,  97     |                    Gábel úr eltakarta szemeit a tenyerével és közbekiáltott:~-
85318  IV,  97     |                 gonosz, gonosz! Ily fiatalon.~A leány arca olyan lett, mint
85319  IV,  97     |                   leány arca olyan lett, mint a láng. A szemei tündöklõ
85320  IV,  97     |                      olyan lett, mint a láng. A szemei tündöklõ fényben
85321  IV,  97     |              keresztapám az albumot kérte, ha a többi diákjaink közül volt
85322  IV,  97     |               diákjaink közül volt valamelyik a Török Gyurival, hadd ösmerjen
85323  IV,  97     |                 Gyurival, hadd ösmerjen rájuk a hevér asszony, de ha Pali
85324  IV,  97     |                 leányocskám! - suttogta anyám a karzaton, s amint szorosan
85325  IV,  97     |                    meleg könnycseppet éreztem a kezemre hullani, az õ drága
85326  IV,  97     |                  zsongás keletkezett odalent, a tanár urak, úgy látszik,
85327  IV,  97     |                       No, no! Ki tudja?« - és a Gábel úr nyers hangját vehettük
85328  IV,  97     |                   koszorút kötöttél magadnak.~A leányka elment, a professzor
85329  IV,  97     |                   magadnak.~A leányka elment, a professzor urak is kezdék
85330  IV,  97     |                      lassanként fölszedegetni a felsõkabátjaikat.~- Az ítélet
85331  IV,  97     |                        Az ítélet szövegezését a fekete könyvbe és a végrehajtást
85332  IV,  97     |              szövegezését a fekete könyvbe és a végrehajtást Gábel kollégára
85333  IV,  97     |                     percegése hallatszott, és a nagy falióra ketyegett közbe.
85334  IV,  97     |                megmoccanni. Kisvártatva azzal a kezével, amelyikkel nem
85335  IV,  97     |                  amelyikkel nem írt, megrázta a csengettyût, »csiling, csiling«!~
85336  IV,  97     |                     ember, és ön nincs itt!~- A falitáblákat mosogattam,
85337  IV,  97     |                  kérem alássan.~- Valde bene. A diák odakünn van-e, ugye?~-
85338  IV,  97     |                    Hát vigye be, és csukja el a kisebbik karcerbe. Ott lesz
85339  IV,  97     |                      mert egy írást fog vinni a fõkapitány úrhoz, addig
85340  IV,  97     |                       elkészítem. S ott kapja a további rendelkezést, hogy
85341  IV,  97     |                    további rendelkezést, hogy a diákot kiereszti-e reggel,
85342  IV,  97     |                 Kegyetlen mosoly játszadozott a gyámoltalan emberke ajka
85343  IV,  97     |                szerettük volna mi is elhagyni a karzatot, de lehetetlen
85344  IV,  97     |                    Éljen!« »Hurrá!« Hihetõleg a diákok kezdenek már gyülekezni
85345  IV,  97     |                       kezdenek már gyülekezni a délutáni leckére, s azok
85346  IV,  97     |                     zsibonganak olyan nagyon. A szegény Palit most viszik
85347  IV,  97     |                     szegény Palit most viszik a karcerbe. Arra kiáltozzák
85348  IV,  97     |                     karcerbe. Arra kiáltozzák a »Hurrá«-t. Az utcai zsivaj
85349  IV,  97     |                      hangzott. Végre beömlött a kapun, és az ámbitus csöndjét
85350  IV,  97     |                 orkánszerû bömböléstõl kezdve a hahota, az üvöltözés, visítás
85351  IV,  97     |                       cseppet sem konfundálta a professzort. Hozzá volt
85352  IV,  97     |                 szokva.~Csak akkor ütötte fel a nagy buksi fejét az írásból,
85353  IV,  97     |                   elcsukta, amicenkó? - kérdé a professzor úr szokott tótos
85354  IV,  97     |                      amiket hirtelen elfutott a vér.~- De hát megõrült maga,
85355  IV,  97     |                    alássan, hanem hát megjött a Török Gyuri.~- Az nem lehet! -
85356  IV,  97     |                      Gyuri.~- Az nem lehet! - A professzor úr felugrott,
85357  IV,  97     |                     az ámbituson. Õt éljenzik a diákok.~- De hiszen az meg
85358  IV,  97     |                 fogcsikorgatva nyargalt végig a termen.~- Hát hogy merte
85359  IV,  97     |                   hogy merte maga elereszteni a diákot?~- Hiszen ártatlan,
85360  IV,  97     |                       kérem alássan, most már a vak is látja.~- Az mindegy! -
85361  IV,  97     |                         Az mindegy! - tombolt a kis kövér emberke. - Be
85362  IV,  97     |                        De mondom, kérem, hogy a Török Gyuri megkerült.~-
85363  IV,  97     |                       mert már el van ítélve, a másikat azért, mert a pajtását
85364  IV,  97     |                 ítélve, a másikat azért, mert a pajtását a veszedelemben
85365  IV,  97     |                másikat azért, mert a pajtását a veszedelemben hagyta. Önt
85366  IV,  97     |               becsukni, mert nem teljesítette a sedes parancsát. Most én
85367  IV,  97     |                 parancsát. Most én vagyok itt a diktátor, érti-e? Egy, kettõ,
85368  IV,  97     |              takarodjék rögtön, és teljesítse a három parancsomat.~Vankovics
85369  IV,  97     |                   tudja, hol szaladgál azóta; a másikat azért nem csukhatom
85370  IV,  97     |                       az megszökött Korponára a színészek közé, úgyhogy
85371  IV,  97     |                  színészek közé, úgyhogy most a truppal jött ide, és estére
85372  IV,  97     |                    jött ide, és estére õ lesz a Mátyás király; magamat pedig
85373  IV,  97     |               csukhatom el, mert ha én leszek a rab, ki az ördög lesz a
85374  IV,  97     |                       a rab, ki az ördög lesz a porkoláb?~- Csodálatos konfliktus! -
85375  IV,  97     |                Csodálatos konfliktus! - hörgé a professzor úr. - Adja fel
85376  IV,  97     |                    fel hát amicenkó, legalább a kabátomat. Különös idõket
85377  IV,  97     |                        Mit szólnak majd ehhez a kollégák? Én utoljára is
85378  IV,  97     |                    Most már mi is lejöhettünk a karzatról, édesanyám arca
85379  IV,  97     |                      édesanyám arca sugárzott a boldogságtól.~- Sohasem
85380  IV,  97     |                       azonban haragos volt, s a kis Mariska zokogása kihallatszott
85381  IV,  97     |                Mariska zokogása kihallatszott a szobácskájából.~Anyám bement
85382  IV,  97     |                       kedves szívem. Magácska a legnemesebb szívû gyermek
85383  IV,  97     |                     legnemesebb szívû gyermek a világon.~- Hagyja a tekintetes
85384  IV,  97     |                   gyermek a világon.~- Hagyja a tekintetes asszony, ne kényeztesse…
85385  IV,  97     |                  engemet. Nem is tûröm tovább a háznál.~- Tudja mit, Gábel
85386  IV,  97     |                        szólt Gábel úr. - Mond a tekintetes asszony valamit.~-
85387  IV,  97     |                      asszony valamit.~- Ezért a boglyas gyerekért. (Engemet
85388  IV,  97     |                    gyerekért. (Engemet értett a boglyas név alatt.) Hadd
85389  IV,  97     |                        megtanult magyarul, de a német szót meg elfelejtette.
85390  IV,  97     |                  néha-néha ellátogat Palival (a férjével) Selmecre, csak
85391  IV,  97     |                  Selmecre, csak töredezve tud a rokonokkal beszélgetni.~
85392  IV,  98     |                   Alkalmi dzsentri tárca~1886~A tarokk csak tranzit. A skíz
85393  IV,  98     |                   1886~A tarokk csak tranzit. A skíz elvégre is még kedves
85394  IV,  98     |                   olyan nagyon szeresse, mint a saját gyermekeit. A pagát
85395  IV,  98     |                      mint a saját gyermekeit. A pagát se kutya, kivált akkor,
85396  IV,  98     |                       kutya, kivált akkor, ha a tarokknyáj legvégén szalad,
85397  IV,  98     |                   legvégén szalad, éppen mint a kutya.~Egyszóval, a tarokk
85398  IV,  98     |                      mint a kutya.~Egyszóval, a tarokk jó játék, szolid
85399  IV,  98     |                    sokra vihettem volna. Mert a tarokk nagy kvalifikáció
85400  IV,  98     |                     tanított meg egy télen át a tarokkra, hogy a másik télen
85401  IV,  98     |                     télen át a tarokkra, hogy a másik télen már én is játszhassam
85402  IV,  98     |                 rendkívüli szenvedéllyel űzte a tarokkot.~De fájdalom, csak
85403  IV,  98     |                   egyetlenegyszer játszhattam a nagyapával.~A nagyapa ugyanis
85404  IV,  98     |                     játszhattam a nagyapával.~A nagyapa ugyanis nyolc tarokkra
85405  IV,  98     |                      Nekem kilenc tarokk volt a kezemben, hát természetesen
85406  IV,  98     |                    elkiáltom magam:~- Kontra!~A nagyapa dühösen ugrott fel:~-
85407  IV,  98     |              megfogott, elõkereste valahonnan a nádpálcát, és úgy elagyabugyált
85408  IV,  98     |                    hogy örök idõkre lemondtam a kártyajátékról. Nem is lett
85409  IV,  98     |                  énbelõlem azután soha semmi. A társaságokba bele nem olvadhattam.
85410  IV,  98     |                    némi szerencsém és az mind a kártyán múlott. Egyszer
85411  IV,  98     |                 megválasztani Bárányházán, de a plébános, mikor már teljesen
85412  IV,  98     |                 kérdezni:~- Richtig! Tudja ön a kalabriászt?~- Semmiféle
85413  IV,  98     |                  savanyúra vált ábrázattal. - A tél hosszú, amice, és az
85414  IV,  98     |                     rövid… Hm, az élet rövid, a tél hosszú. Itt pedig csak
85415  IV,  98     |                volnánk partnerek; ha ön tudná a kalabriászt.~Láttam az arcáról,
85416  IV,  98     |                    egy gróf külföldi útra, de a pikét tudását követelte
85417  IV,  98     |               szenvedélyes játékos volt, hogy a betegek érverését így olvasta:
85418  IV,  98     |                      vitték ki falura kocsin, a kocsi feldõlt útközben,
85419  IV,  98     |                    kocsi feldõlt útközben, és a doktor kitörte a lábát.
85420  IV,  98     |                 útközben, és a doktor kitörte a lábát. Az ágyban kellett
85421  IV,  98     |                       egy kis szerencsét, azt a kártyában való járatlanságomnak
85422  IV,  98     |                       végre is tulajdonképpen a kártyából élek, mert mint
85423  IV,  98     |                        Logikai egymásután az. A keverés után jön az osztás,
85424  IV,  98     |                     az osztás, az osztás után a kiadás, aztán a pénzcsengés,
85425  IV,  98     |                   osztás után a kiadás, aztán a pénzcsengés, aztán a dobpergés…~
85426  IV,  98     |                    aztán a pénzcsengés, aztán a dobpergés…~Sok nemesi kúriát
85427  IV,  98     |                   olyan érdekes esetünk, mint a Miliczey-kúriában, ahol
85428  IV,  98     |               ingóságait.~Készséggel engedték a holmit felírni az asszony
85429  IV,  98     |                 holmit felírni az asszony is, a kisasszonyok is. Felnyitogatták
85430  IV,  98     |               kisasszonyok is. Felnyitogatták a szobákat, szekrényeket,
85431  IV,  98     |                         Nem is tudom, hol van a kulcsa. De biztosíthatom
85432  IV,  98     |           biztosíthatom az urakat, hogy nincs a szobában semmi bútor, csak
85433  IV,  98     |                       még mosolygott is ehhez a mondásához a hóhér!~Végre
85434  IV,  98     |              mosolygott is ehhez a mondásához a hóhér!~Végre is ki kellett
85435  IV,  98     |                    Végre is ki kellett nyitni a szobát. Egy kis fülke volt
85436  IV,  98     |                      egyetlen zsalus ablakkal a kertre. Olyan kamaraféle.
85437  IV,  98     |                     kertre. Olyan kamaraféle. A közepén egy asztalka állt
85438  IV,  98     |                       ügyvéd rögtön fölemelte a lepedõt.~- Hm. Azt hittem,
85439  IV,  98     |                       egy menyét volt látható a másikon.~- Ne írják fel,
85440  IV,  98     |                     az árát.~- Mit jelentenek a kártyák?~- Ezeknek nagyon
85441  IV,  98     |                   Miért nem veszik le?~- Ezek a mi bizonyítékaink. Egyebünk
85442  IV,  98     |                       sincs most már, csak ez a négy kártya.~- Különös dolog!~-
85443  IV,  98     |                     majd az ebédnél elbeszéli a nagyobbik fiam.~Az ebédnél
85444  IV,  98     |                    ebédnél aztán el is mondta a fiatal Miliczey. Úgy látszik
85445  IV,  98     |                  fiatal Miliczey. Úgy látszik a szakszerû elõadásáról, õ
85446  IV,  98     |                     délután ferblizni kezdtek a komposszesszornál. Atyám
85447  IV,  98     |                    Azelõtt két nappal adta el a birtokát, hogy újat vegyen,
85448  IV,  98     |                      melegedett bele. Egyszer a nábobnak négy felsõje jött,
85449  IV,  98     |                     két király volt kicsapva.~A nábob nagy összeget hítt,
85450  IV,  98     |                       megadta, és belenyúlván a tárcájába, minden pénzét
85451  IV,  98     |                       mondá.~Kerekesy kivágta a nyolcezer forintot, aztán
85452  IV,  98     |                       forintot, aztán kivette a nagy bõrbugyellárisát, s
85453  IV,  98     |                    tizenhatezer forint!~Atyám a zsebéhez nyúlt.~- Megadom -
85454  IV,  98     |                     kérem, tessék kitenni. Az a szabály!~- De ha mondom,
85455  IV,  98     |                       jót állok.~- De hisz ön a vagyonát már eladta. Tessék
85456  IV,  98     |                  jelölni ki. Különben behúzom a zsinórt.~A játékosok sápadtan
85457  IV,  98     |                   Különben behúzom a zsinórt.~A játékosok sápadtan nézték
85458  IV,  98     |                 nézték az impozáns jelenetet, a rettenetes halom bankót,
85459  IV,  98     |                     bankót, egy nagy vagyont; a két küszködõ halálos verejtéket
85460  IV,  98     |                       apánk -, pecsételjük le a kártyákat. Én meghozom a
85461  IV,  98     |                      a kártyákat. Én meghozom a pénzt vagy a biztosítékot.~
85462  IV,  98     |                      Én meghozom a pénzt vagy a biztosítékot.~Ebben bele
85463  IV,  98     |                       nyugodni, lepecsételték a kártyákat, az apám és a
85464  IV,  98     |                       a kártyákat, az apám és a Kerekesy pecsétjével, és
85465  IV,  98     |                    egy órára fölfüggesztették a játszmát.~Atyám rohant a
85466  IV,  98     |                      a játszmát.~Atyám rohant a takarékpénztárba, hogy ott
85467  IV,  98     |                       hogy ott kölcsönözzenek a kártyájára tizenhatezret,
85468  IV,  98     |                  kártyájára tizenhatezret, de a takarékpénztár már be volt
85469  IV,  98     |                   adjon neki vagy váltót - de a jó barát megtagadta a kérését.~
85470  IV,  98     |                      de a jó barát megtagadta a kérését.~Erre mintegy félõrülten
85471  IV,  98     |                       Atyám kivette feleletül a revolverét, eldördült a
85472  IV,  98     |                       a revolverét, eldördült a lövés, és halva rogyott
85473  IV,  98     |                   mintha mondaná: nem hoztam.~A játékosok felugráltak, Kerekesy
85474  IV,  98     |                  Kerekesy elsápadt, s ezekkel a szavakkal rohant el:~- Szegény
85475  IV,  98     |                 tudtam volna, inkább elcsapom a négy felsõmet.~A roppant
85476  IV,  98     |                     elcsapom a négy felsõmet.~A roppant összeg pénzt is
85477  IV,  98     |                     hagyta.~Az egyik partner, a járásbíró, magához vette
85478  IV,  98     |                eszükbe sem jutott konstatálni a rettenetes megdöbbenésben
85479  IV,  98     |                  erõsebb«.~Az asztalt azonban a lepecsételt nyolc kártyával
85480  IV,  98     |                  kártyával elhozattuk, nem is a mienk az, azért hát ne tessék
85481  IV,  98     |                       ne tessék felírni.~Most a levegõben függ a dolog.
85482  IV,  98     |                felírni.~Most a levegõben függ a dolog. Írtunk már Kerekesynek,
85483  IV,  98     |                      Kerekesynek, hogy jöjjön a kártyák felbontásához. Mert
85484  IV,  98     |                      történnie.~Tehát csak az a kérdés, hárman vannak-e
85485  IV,  98     |                       kérdés, hárman vannak-e a királyok vagy négyen?~Mert
85486  IV,  98     |                       vannak, nem fogadjuk el a pénzt, de ha négyen vannak,
85487  IV,  98     |                      az esetbõl alkalmi tárca a Három királyok napjára?)~-
85488  IV,  98     |               királyok napjára?)~- Hm - szólt a foglaltató ügyvéd - kár,
85489  IV,  98     |                         kár, kár… hogy azokat a lepecsételt királyokat nem
85490  IV,  98     |                      ablakmélyedésbe vonva.~- A királyok fölötte állanak
85491  IV,  98     |                      királyok fölötte állanak a törvénynek - mondám, s ez
85492  IV,  99     |                      csalókán hosszú darabon, a szem könnyen nézi pallósima
85493  IV,  99     |                       éjjel járni. Igaz, hogy a holdvilág sütött és a csillagok
85494  IV,  99     |                    hogy a holdvilág sütött és a csillagok ragyogtak, de
85495  IV,  99     |               felhõcske ott szaladgált örökké a nagy égi lámpás körül, hol
85496  IV,  99     |                tévedtünk. Volt nagy ijedelem. A sváb kocsis rettenetesen
85497  IV,  99     |                   szürke õzbõrt kiterítenének a földre és a közepére letennének
85498  IV,  99     |                     kiterítenének a földre és a közepére letennének egy
85499  IV,  99     |                    idétlen hasonlaton, dacára a kellemetlen szituációnak,
85500  IV,  99     |                   kellett adnom fuvarosomnak; a vidék olyan egyhangú, egyforma,