bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

88001  IV,  127    |                lakházat foglalta el; itt volt a lovagterem, a kápolna, a
88002  IV,  127    |                        itt volt a lovagterem, a kápolna, a vendégszobák,
88003  IV,  127    |                      a lovagterem, a kápolna, a vendégszobák, valamint a
88004  IV,  127    |                      a vendégszobák, valamint a fegyvertár; alul a börtönök
88005  IV,  127    |                   valamint a fegyvertár; alul a börtönök húzódtak, nyirkos,
88006  IV,  127    |                    nyirkos, borzasztó lyukak. A legtöbb várban alagút is
88007  IV,  127    |                     volt, melynek titkát csak a várurak bírták, s mely messze,
88008  IV,  127    |             õrtoronyban egész nap ott guggolt a toronyõr (rendesen a legjobb
88009  IV,  127    |                  guggolt a toronyõr (rendesen a legjobb szemû fickó a várnépbõl),
88010  IV,  127    |                rendesen a legjobb szemû fickó a várnépbõl), kémlelve, ügyelve
88011  IV,  127    |                 várnépbõl), kémlelve, ügyelve a környéken történõ mozzanatokra,
88012  IV,  127    |                       történõ mozzanatokra, s a várurat mindenrõl tudósítva
88013  IV,  127    |                        Jó Nyitra megyében még a hegyek se voltak elegendõk,
88014  IV,  127    |                   hegyek se voltak elegendõk, a Vágvölgy közepére, termékeny
88015  IV,  127    |                     Swehla vezér cseh volt és a Mátyás király seregében
88016  IV,  127    |                   csapatjával jó zsoldért. De a barátság csak addig tartott,
88017  IV,  127    |                     addig tartott, míg Mátyás a horvátok ellen nem indult.~
88018  IV,  127    |                    vezér ekkor így szólott:~- A csehek és a horvátok majdnem
88019  IV,  127    |                    így szólott:~- A csehek és a horvátok majdnem egy nyelvet
88020  IV,  127    |              beszélnek, egy vérbõl valók. Vér a vére ellen nem harcolhat.
88021  IV,  127    |                      haza, fölséges királyom!~A király a fejét csóválta: »
88022  IV,  127    |                   fölséges királyom!~A király a fejét csóválta: »Ritkaság
88023  IV,  127    |                     fejét csóválta: »Ritkaság a csehben ilyen becsületes
88024  IV,  127    |                         Hát eredj, nem bánom. A kedvetlenül kihúzott kardnak,
88025  IV,  127    |                    éle.~Ellátta költséggel, s a cseh hazaindult. Amint ment,
88026  IV,  127    |                       egyszerre eléjük tárult a reggeli szende napfénytõl
88027  IV,  127    |                       napfénytõl bearanyozva, a gyönyörû völgy Kosztolán
88028  IV,  127    |                Kosztolán festõi várával.~- Ez a paradicsom! - lelkesedének
88029  IV,  127    |                    paradicsom! - lelkesedének a csehek.~- Itt volna jó lakni…
88030  IV,  127    |                olvasztott zsírt inni (mert ez a jólét non plus ultrája a
88031  IV,  127    |                      a jólét non plus ultrája a cseheknél).~- Hm - mormogta
88032  IV,  127    |                       ment egy cigányasszony. A vezér rákiáltott:~- Hej,
88033  IV,  127    |                    messze van s csalárd.~- Én a tenyeredbõl jósolok.~- A
88034  IV,  127    |                      a tenyeredbõl jósolok.~- A tenyér? Az más. Az az enyim.
88035  IV,  127    |                       nézd meg, mi áll rajta.~A cigányasszony figyelmesen
88036  IV,  127    |               figyelmesen forgatta, nézegette a kéztõ-erek kusza útját.~-
88037  IV,  127    |                       Mondd meg, sikerül-e az a vállalatom, amire most gondolok?~-
88038  IV,  127    |                állásban fogsz meghalni.~Ezzel a jóslattal körülbelül meg
88039  IV,  127    |                      elégedve Swehla vezér és a csapatjához fordult:~- Hát
88040  IV,  127    |                     mit gondoltam? Itt van ez a tündér vidék, amire azt
88041  IV,  127    |                  Prágában sem több. Amott áll a vár, a királyé. Csinos fészek!
88042  IV,  127    |                    sem több. Amott áll a vár, a királyé. Csinos fészek!
88043  IV,  127    |                   építeni, mint beleköltözni. A király most el van foglalva
88044  IV,  127    |                   király most el van foglalva a horvátok ellen; vagy visszatér,
88045  IV,  127    |                     visszatér, vagy otthagyja a fogát. De akármi essék,
88046  IV,  127    |                   fogát. De akármi essék, ezt a várat most gyerekjáték lenne
88047  IV,  127    |                     Foglaljuk el! - rivalgták a hosszú cseh legények.~Így
88048  IV,  127    |                     Morvaországba, ahol akkor a »cseh testvérek«-nek nevezett
88049  IV,  127    |                     játszta velök, pusztítván a vidéket egész Pozsonyig.~
88050  IV,  127    |            távirdadrót, sok idõ beletelt, míg a király a dolgot megtudta,
88051  IV,  127    |                    idõ beletelt, míg a király a dolgot megtudta, s még több,
88052  IV,  127    |                   Kosztolánhoz érkezett, hogy a várat visszafoglalja.~Magyar
88053  IV,  127    |                    Magyar Balázs uram vezette a sereget, aki nagy ellensége
88054  IV,  127    |                       aki nagy ellensége volt a cseh rablóknak. Alvezérei
88055  IV,  127    |                 Magyar Balázs tagadólag rázta a fejét:~- A csehnek a legérzékenyebb
88056  IV,  127    |                    tagadólag rázta a fejét:~- A csehnek a legérzékenyebb
88057  IV,  127    |                    rázta a fejét:~- A csehnek a legérzékenyebb része a gyomra.
88058  IV,  127    |                csehnek a legérzékenyebb része a gyomra. Éhséggel akarom
88059  IV,  127    |                    elpusztítani.~S körülvévén a várat, csupán arra szorítkozott,
88060  IV,  127    |                    bevárni, míg õk kiéheznek.~A csehek tûrtek egy darabig,
88061  IV,  127    |                darabig, de Swehla elõre látta a borzasztó véget s nehányad
88062  IV,  127    |                 mondva: »Bent fekszik betegen a szobáiban.«~Swehlára nem
88063  IV,  127    |                   híres vezére nem soká törte a fejét, mit csináljon: egyszerûen
88064  IV,  127    |             felköttette Swehla uramat szemben a várral, a legmagasabb fára,
88065  IV,  127    |                      uramat szemben a várral, a legmagasabb fára, fejére
88066  IV,  127    |                 vezéri tollas kalpagját, hogy a vár népei rögtön felismerjék.~
88067  IV,  127    |                ismerték, s lett nagy rémület. A gonosz rablók reszketve
88068  IV,  127    |                    suttogták:~- Beteljesedett a cigánynõ jóslata: »magas
88069  IV,  127    |                   meghalni.«~De beteljesedett a másik is, hogy a »halála
88070  IV,  127    |                beteljesedett a másik is, hogy a »halála után gyõzetik le«,
88071  IV,  127    |                       után gyõzetik le«, mert a megijedt és kiéhezett õrség
88072  IV,  127    |                       nyomban kitûzte póznára a megadás jelét: a fehér kendõt.~ ~
88073  IV,  127    |                      póznára a megadás jelét: a fehér kendõt.~ ~VENETURNÉ
88074  IV,  127    |                    kendõt.~ ~VENETURNÉ VÁRA~- A cinkotai kántor konkurrense -~
88075  IV,  127    |                 szegény kurtanemes ember volt a szép Háromszéken. Éppen
88076  IV,  127    |                       szép Háromszéken. Éppen a lencséjét fogyasztotta egy
88077  IV,  127    |                 ezelőtt), mikor rákopogtatott a vendég egy kivaló személyében. (
88078  IV,  127    |                        Fogadj isten - szólott a gazda -, kerülj beljebb,
88079  IV,  127    |                      ha éhes vagy, ülj mellém a tálhoz.~- Azt sem kérdezed,
88080  IV,  127    |                      vagy-e vagy éhes?~- Mind a kettõ vagyok.~- No, akkor
88081  IV,  127    |                 vagyok.~- No, akkor ide izibe a tálhoz, szógám. Hanem megállj
88082  IV,  127    |                 Nálatok meg szokták trágyázni a földet, hogy jól teremjen?
88083  IV,  127    |                     egy kicsinyég, kiszaladok a konyhára és megtrágyázom
88084  IV,  127    |                     megtrágyázom valahogy ezt a lencsét.~Venetur csakhamar
88085  IV,  127    |                    füstölt kolbászt hozott le a kéménybõl, megöntötte zsírral
88086  IV,  127    |                       megtrágyázta kolbásszal a sovány eledelt, mielõtt
88087  IV,  127    |                       sovány eledelt, mielõtt a vendéget hozzá ültette volna;
88088  IV,  127    |                    szuszogni gazda és vendég.~A zsíros ételre bor is kellett,
88089  IV,  127    |                  ételre bor is kellett, nosza a szolgálóját elindítá legott
88090  IV,  127    |                       elindítá legott Venetur a korcsmába, és minthogy hitele
88091  IV,  127    |                     az ünneplõ mentéjét vitte a leány a hóna alatt, a másik
88092  IV,  127    |                ünneplõ mentéjét vitte a leány a hóna alatt, a másik kezében
88093  IV,  127    |                   vitte a leány a hóna alatt, a másik kezében meg a kancsót.~
88094  IV,  127    |                    alatt, a másik kezében meg a kancsót.~A kancsó visszajött
88095  IV,  127    |                  másik kezében meg a kancsót.~A kancsó visszajött tele,
88096  IV,  127    |                    kancsó visszajött tele, de a mente ott maradt. A vendég
88097  IV,  127    |                        de a mente ott maradt. A vendég az ablakon át jól
88098  IV,  127    |                     át jól megfigyelhette ezt a szegénységet.~Nagy, meleg
88099  IV,  127    |                    barátságot ittak aztán, és a vendég meghítta a gazdáját,
88100  IV,  127    |                   aztán, és a vendég meghítta a gazdáját, látogassa meg
88101  IV,  127    |                       ki után tudakozódjam?~- A várban lakom, íródiák vagyok
88102  IV,  127    |                  várban lakom, íródiák vagyok a királynál. Csak Pál diák
88103  IV,  127    |                       diák után kérdezõsködj.~A székely megtartotta szavát,
88104  IV,  127    |                   székely megtartotta szavát, a jövõ tavaszra elindult Budára,
88105  IV,  127    |                       Könnyû volt megtalálni. A strázsán már tudták, tízen
88106  IV,  127    |                       volnék - kiálta vidáman a székely nemes -, csakhogy
88107  IV,  127    |                      szavakkal kérdezõsködött a háromszéki dolgokról: hogy
88108  IV,  127    |                       dolgokról: hogy áll ott a világ, mit csinálnak Apor
88109  IV,  127    |                   csinálnak Apor uraimék, hát a szép Damokos-leány férjhez
88110  IV,  127    |                      Verekednek-e egymás közt a Mikó-fiúk?~Addig-addig beszélgettek,
88111  IV,  127    |                    egyszer csak megterítettek a másik szobában, s jelenteni
88112  IV,  127    |                 terembe, ahol karéjban álltak a fényes öltözetû nagyurak,
88113  IV,  127    |                   nagyurak, mélyen meghajolva a belépõ diák elõtt.~- Ejnye,
88114  IV,  127    |                       tán nem te vagy az izé… a király?~Pál diák mosolygott.~-
88115  IV,  127    |                    vagyok véletlenül.~Venetur a fejét vakarta.~- No, még
88116  IV,  127    |                        Ejnye, ejnye!~Tetszett a királynak, hogy a góbé nem
88117  IV,  127    |                    Tetszett a királynak, hogy a góbé nem esik térdre, mint
88118  IV,  127    |                     hanem csak csodálkozik, s a csodálkozás egészen elfojtja
88119  IV,  127    |               Asztalhoz ültették aztán, közel a király mellé, aki váltig
88120  IV,  127    |                     mellé, aki váltig kínálta a legjobb ételekkel és a legfinomabb
88121  IV,  127    |                kínálta a legjobb ételekkel és a legfinomabb tokaji borokkal.~
88122  IV,  127    |                      minden.~- Most pedig jön a legjava - szólott a király
88123  IV,  127    |                       jön a legjava - szólott a király az ebéd végén a fõurak
88124  IV,  127    |                szólott a király az ebéd végén a fõurak felé fordulva -,
88125  IV,  127    |                     van készítve, viszonzásul a lencséért, amellyel engem
88126  IV,  127    |                       görnyedõ szolga cipelte a roppant tálat és odatette
88127  IV,  127    |                     roppant tálat és odatette a székely elé.~Teliden tele
88128  IV,  127    |                  arannyal. Úgy csillogtak ott a szép körmöci sárga csikók,
88129  IV,  127    |                    körmöci sárga csikók, mint a székely nemes szemei.~-
88130  IV,  127    |                    székely nemes szemei.~- Ez a tied, Venetur. Ez a lencséért
88131  IV,  127    |                        Ez a tied, Venetur. Ez a lencséért van. Hanem megállj
88132  IV,  127    |               megtrágyázom egy kicsit.~Kivett a zsebébõl egy marék drágakövet,
88133  IV,  127    |                     gyöngyöt s megszórta vele a tál tetejét.~- Mi is zsírozzuk
88134  IV,  127    |                  Venetur barátom.~De már erre a nagy kegyre csakugyan térdre
88135  IV,  127    |                          Megállj! - folytatta a király. - Még tartozásban
88136  IV,  127    |                        Még tartozásban vagyok a mentéért, amelyet zálogba
88137  IV,  127    |                       amelyet zálogba küldtél a korcsmába.~S ezzel levette
88138  IV,  127    |                    korcsmába.~S ezzel levette a saját drága csatos mentéjét
88139  IV,  127    |                      drága csatos mentéjét és a Venetur nyakába akasztá.~-
88140  IV,  127    |                   urak ti is - intett eközben a fõuraknak.~Azok is hát Veneturhoz
88141  IV,  127    |                        akár hazáig! - felelte a góbé boldogan.~El is bírta,
88142  IV,  127    |                       is bírta, haza is vitte a sok mentét, kincset és otthon
88143  IV,  127    |               építéséhez, de biz azt már csak a felesége fejezhette aztán
88144  IV,  127    |             fejezhette aztán be, azért hívják a »Veneturné várá«-nak.~Ez
88145  IV,  127    |                    székely források szerint35 a Veneturné várának keletkezési
88146  IV,  127    |                várának keletkezési története.~A dolog feltûnõen hasonlít
88147  IV,  127    |                      dolog feltûnõen hasonlít a cinkotai kántor esetéhez.
88148  IV,  127    |              megtörtént? Ki tudja! De ha mind a kettõ igaz, akkor ugyan
88149  IV,  127    |             valamirevaló ruhát vegyen fel, ha a Mátyás udvarába ment, ahol
88150  IV,  127    |                     csinált az urak mentéivel a király.~A Veneturné vára
88151  IV,  127    |                      urak mentéivel a király.~A Veneturné vára közel fekszik
88152  IV,  127    |                    fûzõdnek hozzá. Híre nincs a történelemben. De hát egy
88153  IV,  127    |                   emlékezni, mert ezekbõl van a legtöbb, kivált a Székelyföldön,
88154  IV,  127    |                 ezekbõl van a legtöbb, kivált a Székelyföldön, hol, mint
88155  IV,  127    |                     hol, mint már említettük, a várak egy részét az óriások
88156  IV,  127    |                    tagadhatatlanul sok ilyen, a régi pogány világból a székely
88157  IV,  127    |                        a régi pogány világból a székely rabonbánok várai
88158  IV,  127    |              rabonbánok várai és még elõbbrõl a rómaiaké - hanem a nagyobb
88159  IV,  127    |                   elõbbrõl a rómaiaké - hanem a nagyobb fele sohasem volt.~
88160  IV,  127    |                      is lakták, egyik hegyrõl a másikra lépegetve, mikor
88161  IV,  127    |                    lépegetve, mikor sétáltak.~A torjai várúr leánya lent
88162  IV,  127    |                       leánya lent játszadozik a völgyben s a kötényébe szedte
88163  IV,  127    |                      játszadozik a völgyben s a kötényébe szedte a szántóvetõ
88164  IV,  127    |                 völgyben s a kötényébe szedte a szántóvetõ székely góbékat
88165  IV,  127    |                     kis játékszert találtam.«~A Karsfal melletti török várban
88166  IV,  127    |                      bivalyok és agarak õrzik a föld alatt levõ kincseket.~
88167  IV,  127    | boszorkány-asszonyáról egész mitológia kering a nép közt.~Milyenek is voltak
88168  IV,  127    |                       Milyenek is voltak azok a régi boszorkányok? Szépek,
88169  IV,  127    |                selyemhajzatuknak bûverejével.~A késõbbi korban azután odalett
88170  IV,  127    |                 késõbbi korban azután odalett a szép pofa, leomlottak a
88171  IV,  127    |                       a szép pofa, leomlottak a büszke várak, négyes fogat
88172  IV,  127    |                    vagy pemetén lovagolgattak a Gellérthegyre, kecskebak,
88173  IV,  127    |               lovagolnak, otthon húzódnak meg a csöndes falvakban, egyre
88174  IV,  127    |              falvakban, egyre szûkebb helyen, a néphit egyik szögletében.
88175  IV,  127    |                    foglalatosságuk, csak hogy a tehenek tejét megrontsák.~
88176  IV,  127    |        végtelenségében minden.~Hej, mikor még a Rapsonné vára állott Parajd
88177  IV,  127    |                        Még most is ott vannak a romok a rendkívül magas
88178  IV,  127    |                    most is ott vannak a romok a rendkívül magas hegyen,
88179  IV,  127    |                 hegyen, melyet alant északról a Kis-Juhod vize, délrõl a
88180  IV,  127    |                      a Kis-Juhod vize, délrõl a Szilas patak locsolgat.~
88181  IV,  127    |                       Szilas patak locsolgat.~A gyönyörû Rapsonné ördöngös
88182  IV,  127    |                    nap ugyanis magához idézte a fõördögöt és így szólt hozzá:~-
88183  IV,  127    |                     székely betûkkel felírták a Rapsonné patyolat karjára
88184  IV,  127    |                    patyolat karjára az alkut, a másik példányban az ördög
88185  IV,  127    |                      bõrére. Ez pótolta akkor a közjegyzõi intézményt.~Az
88186  IV,  127    |                    már akkorra ott imádkozott a templomi ülõhelyen.~Egyszer
88187  IV,  127    |                   templomi ülõhelyen.~Egyszer a Gergely nevû kocsisának,
88188  IV,  127    |                Gergely nevû kocsisának, amint a négy lovat hajtotta, lefordult
88189  IV,  127    |                     lovat hajtotta, lefordult a kalapja a fejérõl és leesett
88190  IV,  127    |                 hajtotta, lefordult a kalapja a fejérõl és leesett az útra.
88191  IV,  127    |                   fejérõl és leesett az útra. A kocsis le akart szállani,
88192  IV,  127    |                       járásnyi föld az, innen a kalapodig.~Pedig éppen csak
88193  IV,  127    |                        Pedig éppen csak abban a szempillantásban esett le
88194  IV,  127    |                     szempillantásban esett le a Gergely kalapja s mégse
88195  IV,  127    |                     megoldás, mint újat venni a tordai kalaposnál.~(Bezzeg
88196  IV,  127    |                    ördög csinálta õket és nem a vármegye.)~Hanem az ördög
88197  IV,  127    |                       Mikor sátán uram eljött a fizetségért, az asszony
88198  IV,  127    |                     nevetésben villogatta meg a hófehér fogsorát.~- Hát
88199  IV,  127    |                       hófehér fogsorát.~- Hát a hegy aranyért, völgy ezüstért
88200  IV,  127    |                      völgy ezüstért jöttél?~- A szerzõdés szerint, szép
88201  IV,  127    |                       No, hát jól van.~Kivett a zsebébõl egy aranypénzt
88202  IV,  127    |           Összeszorította kis kezét ökölre és a kidudorodó ujj-csuklókra
88203  IV,  127    |                    felül az aranypénzt.~- Itt a hegy arany, jó ördög.~Mire
88204  IV,  127    |           szempillantás alatt egyet fordított a kezén és a tenyérmélyedésbe
88205  IV,  127    |                    egyet fordított a kezén és a tenyérmélyedésbe odatette
88206  IV,  127    |                       mosollyal mondva:~- Itt a völgy ezüst. Ki vagy fizetve.~
88207  IV,  127    |                        azaz csak rohant volna a fiskálishoz, - de mikor
88208  IV,  127    |                  bezzeg megjárta Zeta vár ura a két hajadon leányával, a
88209  IV,  127    |                      a két hajadon leányával, a szõke Bórával és a barna
88210  IV,  127    |                 leányával, a szõke Bórával és a barna Nemerével, amiért
88211  IV,  127    |                     istennel kötekedett.~Ahol a kis Dezsák patak szakad
88212  IV,  127    |                       kis Dezsák patak szakad a Küküllõbe, ott a kiszélesedett
88213  IV,  127    |                       szakad a Küküllõbe, ott a kiszélesedett Cselõ völgy
88214  IV,  127    |                      állott Zeta vára, melyet a pogány fõúr, Zeta építtetett.~
88215  IV,  127    |                 pogány fõúr, Zeta építtetett.~A keresztény vallás már akkor
88216  IV,  127    |              hódításait. Zeta fia is fölvette a keresztséget. Apja értesült
88217  IV,  127    |                       értesült errõl, s midõn a fiatal dalia hazatért, becsukatta
88218  IV,  127    |                    hazatért, becsukatta elõle a várkapukat.~A testvérei,
88219  IV,  127    |                becsukatta elõle a várkapukat.~A testvérei, Bóra és Nemere,
88220  IV,  127    |                      Bóra és Nemere, kijöttek a várfokra és átkozták a fivérüket.~-
88221  IV,  127    |               kijöttek a várfokra és átkozták a fivérüket.~- Nem kell a
88222  IV,  127    |                       a fivérüket.~- Nem kell a keresztény isten, ide ne
88223  IV,  127    |                  ugyan nincs ereje - kacagtak a fõúri lányok gúnyosan.~De
88224  IV,  127    |                        De ijedt sikolyra vált a kacaj, mert irtózatos bömbölés,
88225  IV,  127    |                    bömbölés, moraj hallatszék a föld gyomrában, majd megrendült
88226  IV,  127    |                    gyomrában, majd megrendült a föld és meghasadt, mire
88227  IV,  127    |                       föld és meghasadt, mire a hatalmas falak részint összeomlottak,
88228  IV,  127    |          összeomlottak, részint lesüllyedtek. A keresztény isten megmutatta
88229  IV,  127    |               éjszakánként szélcsendes idõben a várhegy körül õgyelegnek,
88230  IV,  127    |             sírás-rívás jajjait hallják azóta a hegy gyomrából.~Nemrégen (
88231  IV,  127    |                      gyomrából.~Nemrégen (úgy a Mátyás király korában) egy
88232  IV,  127    |                  Botházi nevû ember bemászott a hegyüregbe s nyílásról nyílásra
88233  IV,  127    |                       nyílásra menve, ráakadt a jajgató leányokra, kik a
88234  IV,  127    |                      a jajgató leányokra, kik a Zeta kincseit õrzik ott.~-
88235  IV,  127    |                    ott.~- Miért nem jöttök ki a napvilágra? - kérdé tõlük
88236  IV,  127    |                Botházi, - ti volnátok odakünn a legszebbek.~- Nem mehetünk
88237  IV,  127    |                         Én addig maradok, míg a tehenek melegen adják le
88238  IV,  127    |                      tehenek melegen adják le a tejet.~Egyszóval, ha a Botházi
88239  IV,  127    |                     le a tejet.~Egyszóval, ha a Botházi interjúja igaz,
88240  IV,  127    |                 egyhamar lesz még szerencsénk a tisztelt kisasszonyokhoz.~
88241  IV,  127    |                     nem jegyezték, hanem csak a néphagyományban élnek, forognak -
88242  IV,  127    |                       forognak - kacsalábon.~~A MARKOMANNOK VÁRA~Ez Nyitra.
88243  IV,  127    |                   MARKOMANNOK VÁRA~Ez Nyitra. A legrégibb vár, mely Nitrava,
88244  IV,  127    |                császár idejében említve van s a markomannok és quadok birtokába
88245  IV,  127    |                  Árpád már úgy találta készen a nyitrai várat. Szent István
88246  IV,  127    |                  unokája, Vazul s itt történt a hajmeresztõ bûntény.~Egy
88247  IV,  127    |                     Egy nap megérkezett Sebõ, a Gizella királyné küldöttje,
88248  IV,  127    |                  Azonnal bebocsáttatást nyert a várba, s a gyûrûnek engedelmeskedének
88249  IV,  127    |               bebocsáttatást nyert a várba, s a gyûrûnek engedelmeskedének
88250  IV,  127    |         engedelmeskedének az alantas közegek.~A rab herceget elõhozatta
88251  IV,  127    |                        Tehát megölsz? - kérdé a herceg.~- Nem; csak vakká
88252  IV,  127    |                ötletekkel csinálták valamikor a magyar politikát.)~Lakott
88253  IV,  127    |                      politikát.)~Lakott ekkor a várban egy Fulgentius nevû
88254  IV,  127    |                    Fulgentius nevû barát, aki a rémtett láttára a következõ
88255  IV,  127    |                  barát, aki a rémtett láttára a következõ jövendölésre fakadt:~-
88256  IV,  127    |                      fakadt:~- Két szeme volt a hercegnek, két fényes nap.
88257  IV,  127    |                hercegnek, két fényes nap. Ezt a két napot kiszúrták. Az
88258  IV,  127    |                századokig szállt ajkról ajkra a jóslat, hogy valamikor a
88259  IV,  127    |                      a jóslat, hogy valamikor a nap kétszer egymásután nem
88260  IV,  127    |                       vala.~»Nagy lárma esett a városban, nem tudván mire
88261  IV,  127    |                Népeknek sokaságai nyakra-fõre a Csermény szõlõhegyre futottak,
88262  IV,  127    |                  rémüléssel, kiáltozásaikkal. A városban kiváltképpen csöngetés,
88263  IV,  127    |               csöngetés, lövöldözés, dobolás, a várbeli mozsarak pattogása
88264  IV,  127    |                 várbeli mozsarak pattogása és a harangok szomorú zöngése
88265  IV,  127    |                     szomorú zöngése miatt már a szó sem hallatszott, a szép,
88266  IV,  127    |                    már a szó sem hallatszott, a szép, fényes, tiszta idõben
88267  IV,  127    |                kétszáz diák volt talpon, hogy a sáskák elvonuló özönének
88268  IV,  127    |                      sáskák elvonuló özönének a davarcsányi erdõben és az
88269  IV,  127    |                     próbálta elõször megvívni a IV. Henrik segítségével,
88270  IV,  127    |                     többé vissza nem hódítod.~A nyitrai vár hova-tovább
88271  IV,  127    |                    jutott. Nem tudták azt még a tatárok se bevenni IV. Béla
88272  IV,  127    |                    bírta más elfoglalni, csak a hatalmas Csák Máté 1311-
88273  IV,  127    |                      volt. Nem sokat törõdött a királlyal és a papokkal.
88274  IV,  127    |                       törõdött a királlyal és a papokkal. Bevonulván a várba,
88275  IV,  127    |                     és a papokkal. Bevonulván a várba, a nyitrai püspököt,
88276  IV,  127    |                 papokkal. Bevonulván a várba, a nyitrai püspököt, III. Jánost,
88277  IV,  127    |                       Jánost, láncra verette, a szent Szóvád és Benedek
88278  IV,  127    |                       jó lesz pénzt veretni«, a szentek tetemeit ellenben
88279  IV,  127    |                    semmire sem használhatom.« A kalocsai püspöki zsinat
88280  IV,  127    |                       egész haláláig ura volt a nyitrai várnak s élvezte
88281  IV,  127    |                 hatalmát.~Itt lakott 1471-ben a »pünkösdi király« is, Kázmér,
88282  IV,  127    |                  pünkösdi király« is, Kázmér, a lengyel király II. Kázmér
88283  IV,  127    |                    esztergomi érsek hozott be a magyar trónt elfoglalni,
88284  IV,  127    |                  Húszezer harcossal vonult be a szelíd, gyermeteg Kázmér
88285  IV,  127    |                      szelíd, gyermeteg Kázmér a nyitrai várba s ott várta
88286  IV,  127    |                       sebesen, s mikor Kázmér a követeit küldé eléje egyezkedni,
88287  IV,  127    |                       Hát jól van, kössük meg a békét.~- Milyen föltételekre
88288  IV,  127    |                    királyi nagyságod? - kérdé a Kázmér követe.~- Egy nagy
88289  IV,  127    |                       haza viheti az irháját.~A boldogtalan Kázmér nem okoskodott
88290  IV,  127    |                Szaplonczai Poháros Péter volt a Nagy Lajos nevelõje. Mikor
88291  IV,  127    |               tanításodért, Péter?~- Én neked a tudományokban erõs várat
88292  IV,  127    |                   Lajos úgy látszik, sokallta a tandíjat, mert egy omladék
88293  IV,  127    |                fölépíteni nem szabad.~Ez volt a Sáros megyei Moglód, mely
88294  IV,  127    |                  szirt csúcsán állt, s melyet a honfoglaláskor már itt találtak
88295  IV,  127    |               honfoglaláskor már itt találtak a magyarok. Tuhutum fia Moglout
88296  IV,  127    |                  Tuhutum fia Moglout tette rá a kezét, s vagy négyszáz évig
88297  IV,  127    |                      vagy négyszáz évig bírta a Moglód nemzetség. Róbert
88298  IV,  127    |                  Poháros hát nem nagyon bánta a király föltételét, hogy
88299  IV,  127    |                      Moglód várát fölépíteni.~A Pohárosok kihaltával újra
88300  IV,  127    |                     kézben találjuk Moglódot. A jó Zsigmond király szeretett
88301  IV,  127    |                uradalmat és három várat adott a moglódiért, s még tetejébe
88302  IV,  127    |                  tetejébe egy rakás pénzt is.~A düledék várat nyomban elkezdte
88303  IV,  127    |                bástyáival büszkén tekintve le a mélységbe.~Hiteles számadás
88304  IV,  127    |                      maradt fel ez építésrõl.~A kõmûves-mester fizetése
88305  IV,  127    |                    491/2 váltó krajcár) volt.~A pallérnak naponta 2 magyar
88306  IV,  127    |                      és félkanna bor.~Ez volt a munkások fizetsége, kik
88307  IV,  127    |                       közt, úgy látszik, nagy a rangfokozat. Summa summarum
88308  IV,  127    |                     Summa summarum belekerült a vár 212 magyar forintba. (
88309  IV,  127    |                      mész és 9000 tojás, amit a mész közé kevertek. (Öröm
88310  IV,  127    |                   hagyták meg többé Moglódnak a hiú Kapyak, hanem magokról
88311  IV,  127    |                      haragították azzal, hogy a Kázmér herceg behozatalába
88312  IV,  127    |                  Mátyás Szapolyai Imrét küldé a vár ellen, meghagyva annak:~-
88313  IV,  127    |                         Kõ kövön ne maradjon. A vár fundusát is sóval kell
88314  IV,  127    |                      Szigorú parancsot kaptak a szomszéd megyék, hogy Kapivár
88315  IV,  127    |                     bent az ostromlott várban a két Kapy: Andrásnak fiai
88316  IV,  127    |                 Küldjünk fel egy zsák kincset a királynak Budára. A legszebb
88317  IV,  127    |                   kincset a királynak Budára. A legszebb paripánk hátán.
88318  IV,  127    |              ékszerünk van. Hátha meglágyítja a király szívét.~- Jól van,
88319  IV,  127    |                 kezdte varrni selyemszövetbõl a zsákot a szép Kapy Jánosné
88320  IV,  127    |                      selyemszövetbõl a zsákot a szép Kapy Jánosné Berzeviczy
88321  IV,  127    |                       Anna. De amint kiszabta a formáit, hol az egyik, hol
88322  IV,  127    |                    formáit, hol az egyik, hol a másik Kapy oda lopózkodék
88323  IV,  127    |              varróasztalához s mindig elnyírt a szövetbõl egy-egy darabot,
88324  IV,  127    |                      úgyhogy olyan kicsi lett a zsák a végén, hogy szinte
88325  IV,  127    |                       olyan kicsi lett a zsák a végén, hogy szinte zacskónak
88326  IV,  127    |                          Mármost, hogy fog ez a ló hátán meglenni. Lecsúszik,
88327  IV,  127    |                       Híre járt, hogy Lipócon a Keczerek istállójában van
88328  IV,  127    |                  mégis egy kis lovat szerezni a kis zsákhoz, mint egy nagy
88329  IV,  127    |                    zsákot küldeni nagy lovon.~A kis lovat megvették Keczertõl,
88330  IV,  127    |                       Balázs, elindult Budára a kincses zsákkal.~Király
88331  IV,  127    |                    Kapyak nevében kegyelmét s a vár megkímélését, mire kiszórták
88332  IV,  127    |                  megkímélését, mire kiszórták a kincseket az asztalra.~A
88333  IV,  127    |                      a kincseket az asztalra.~A király mogorva volt (mert
88334  IV,  127    |                     király mogorva volt (mert a kis fia, János herceg betegen
88335  IV,  127    |                  alattvalóim kincseire, hanem a hûségökre van szükségem.~
88336  IV,  127    |                     ezzel visszavitette velök a kincseket, elkergette színe
88337  IV,  127    |               elkergette színe elõl.~Ott künn a várpalota udvarán tanácskozni
88338  IV,  127    |                  udvariaktól íziben megtudták a János herceg betegségét.
88339  IV,  127    |             betegségét. Mind arról fecsegtek, a fõurak a termekben, a szolgák
88340  IV,  127    |                     arról fecsegtek, a fõurak a termekben, a szolgák a folyosókon,
88341  IV,  127    |              fecsegtek, a fõurak a termekben, a szolgák a folyosókon, a
88342  IV,  127    |                 fõurak a termekben, a szolgák a folyosókon, a katonák az
88343  IV,  127    |                       a szolgák a folyosókon, a katonák az õrhelyeken: hogy
88344  IV,  127    |                   katonák az õrhelyeken: hogy a kis herceg már negyednapja
88345  IV,  127    |                       már két napja nem látni a mosolyát. Pedig ha már a
88346  IV,  127    |                      a mosolyát. Pedig ha már a beteg gyermek nem mosolyog,
88347  IV,  127    |                gyermek nem mosolyog, az annak a jele, hogy már rajta van
88348  IV,  127    |                      jele, hogy már rajta van a halál árnyéka.~Nem mosolyog…
88349  IV,  127    |                  elvinnénk neki ajándékba ezt a lovacskát. Lehetetlen, hogy
88350  IV,  127    |                   örüljön neki. Bekérezkedtek a beteg lakosztályába, ahol
88351  IV,  127    |            lovacskával kívánnának kedveskedni a hercegnek.~Az orvos kapva
88352  IV,  127    |                   gyógyszer az öröm. Bevitték a kis fekete lovat a beteg
88353  IV,  127    |                   Bevitték a kis fekete lovat a beteg hálószobájába.~Amint
88354  IV,  127    |                   Amint Jánoska odapillantott a lóra, legott felült az ágyában.~-
88355  IV,  127    |                        mondá s elkezdett neki a kezeivel integetni. - Ne
88356  IV,  127    |                 Nyomban szaladtak jelentéssel a királyhoz: hogy a kis herceg
88357  IV,  127    |                 jelentéssel a királyhoz: hogy a kis herceg nem hal meg,
88358  IV,  127    |                        már nevet is.~Megörült a király s egy csöppet sem
88359  IV,  127    |                       volt már ellenére, hogy a Kapyak ajándékát: a póni
88360  IV,  127    |                      hogy a Kapyak ajándékát: a póni lovacskát mégis elfogadják.~
88361  IV,  127    |              Szapolyai Imrét Kapivára alól, s a Kapyak békében éltek ezután
88362  IV,  127    |                   Kapivárát is el nem seperte a fenséges csúcs tetejérõl.~
88363  IV,  127    |                     fenséges csúcs tetejérõl.~A várak tömeges elpusztítását
88364  IV,  127    |                     elpusztítását rendelte el a törvény, s ez alól nem volt
88365  IV,  127    |                    hiszen magyarok vagyunk, s a törvény kijátszása virtus
88366  IV,  127    |               kijátszása virtus számba megy - a törvény megvolt, az igaz,
88367  IV,  127    |                      de megvolt, mint mindig, a hátsó ajtó is, alkalmatos
88368  IV,  127    |                     hátsó ajtó is, alkalmatos a kibúvásra.~Hatalmas urak
88369  IV,  127    |                        Hatalmas urak ráfogták a váraikra, hogy azok kastélyok,
88370  IV,  127    |                        hogy azok kastélyok, s a kastélyok maradhattak, míg
88371  IV,  127    |                     maradhattak, míg ellenben a gyengébbek kastélyaira ráfogták,
88372  IV,  127    |                 ráfogták, hogy azok várak, és a várak széthányattak. Kapivár
88373  IV,  127    |                       volt, ennélfogva elérte a törvény keze.~~ÉRSEKÚJVÁR~
88374  IV,  127    |                   Detrekeõ vár ura, elrabolta a Révay Ferenc uram nejét,
88375  IV,  127    |                        Galgóc várában ott van a Lehel tornya, melyet a marahánok
88376  IV,  127    |                    van a Lehel tornya, melyet a marahánok ellen viselt háborúban
88377  IV,  127    |                   viselt háborúban építtetett a nagy kürtû vezér s melyben
88378  IV,  127    |                  solymára ide hozta meg hírét a gyõzelemnek; lihegve érkezett
88379  IV,  127    |                 gyõzelemnek; lihegve érkezett a csatatérrõl, kétélû kaszáját,
88380  IV,  127    |              tölgyfakoszorúval ékesítvén fel. A király megörült a hírnek
88381  IV,  127    |              ékesítvén fel. A király megörült a hírnek s elsõ hozóját nyomban
88382  IV,  127    |                        névvel s címerébe adta a kétélû kaszát. Sempthe várát
88383  IV,  127    |                     teszi emlékezetessé, akit a törökök elraboltak, de aki
88384  IV,  127    |                       Somlyó, Csobánc romjait a költõ regéi aranyozzák meg.~
88385  IV,  127    |                  adhatunk helyet könyvünkben, a kiválóbbakra lévén kénytelenek
88386  IV,  127    |                   esztergomi érsek építtetett a törökök ellen, a Nyitra
88387  IV,  127    |                   építtetett a törökök ellen, a Nyitra vize partján, Leék,
88388  IV,  127    |                      Eleinte csak gúnyolódtak a prímással:~- Papi vár. Misékkel
88389  IV,  127    |                      fogják védeni.~De késõbb a legfontosabb hadiponttá
88390  IV,  127    |                folytonosan versenyeztek, majd a török, majd az ausztriai
88391  IV,  127    |                   majd az ausztriai ház, majd a hadakozó erdélyi fejedelmek.
88392  IV,  127    |                  szinte szakadatlanul folytak a harcok Érsekújvár kapui
88393  IV,  127    |                      Rudolf királytól elvette a várat Bocskay István, Bocskaytól
88394  IV,  127    |                    osztrákok nagyon fájlalták a vár elestét, s a császár
88395  IV,  127    |                    fájlalták a vár elestét, s a császár Bucquoi vezért bízta
88396  IV,  127    |                      Bucquoi vezért bízta meg a visszahódítással:~- A vár
88397  IV,  127    |                     meg a visszahódítással:~- A vár a mienk legyen - mondá
88398  IV,  127    |                     visszahódítással:~- A vár a mienk legyen - mondá a császár -,
88399  IV,  127    |                    vár a mienk legyen - mondá a császár -, akármennyi vérbe
88400  IV,  127    |                akármennyi vérbe kerül is. Sõt a pénzt sem sajnálom.~Bucquoi
88401  IV,  127    |                roppant erõvel.~Már ingadozott a vár, feladási hírek szivárogtak
88402  IV,  127    |                       dolog keserítette, hogy a hódítás dicsõségét és a
88403  IV,  127    |                       a hódítás dicsõségét és a zsákmányt meg kell majd
88404  IV,  127    |              zsákmányt meg kell majd osztania a magyarokkal.~Az irigység
88405  IV,  127    |                   rossz tanácsadó. Elõhívatta a magyar tiszteket és így
88406  IV,  127    |               tiszteket és így szólt, õ lévén a teljhatalmú:~- Önöket hazabocsátom.
88407  IV,  127    |           hazabocsátom. Nincs semmi szükségem a csapataikra.~De ezzel az
88408  IV,  127    |                kifejteni, szétszórattak, mint a polyva, magát Bucquoi-t
88409  IV,  127    |                   1663-ban török kézre került a vár s huszonkét évig nyögte
88410  IV,  127    |                       s huszonkét évig nyögte a félholdat, míg a töröktõl
88411  IV,  127    |                       nyögte a félholdat, míg a töröktõl gróf Caprara Aeneas
88412  IV,  127    |              visszavette.~De úgy volt megírva a csillagokban, hogy a császár
88413  IV,  127    |                  megírva a csillagokban, hogy a császár sohasem bírhatta
88414  IV,  127    |                       s az õ hatalmába került a vár. Itt székelt Bercsényi
88415  IV,  127    |                     Miklós sokáig, ideállítva a bástyákra a híres rézágyút,
88416  IV,  127    |                        ideállítva a bástyákra a híres rézágyút, melyet az
88417  IV,  127    |                      garasokból öntetett, azt a feliratot komponálva rá:~
88418  IV,  127    |               libertatis vindico jure boans.~(A haza pénze valék, harc eszköze
88419  IV,  127    |                      eszköze és emelője,~Most a szabadságnak dörgve vivom
88420  IV,  127    |                    után az osztrák lerontatta a várat: hogy sohase lehessen
88421  IV,  127    |                SÁROSPATAK~»Erdély vizikátora«~A pataki várat a hagyomány
88422  IV,  127    |                    vizikátora«~A pataki várat a hagyomány szerint Retel
88423  IV,  127    |                    kíséretében volt, midőn az a meghódolt országot öreg
88424  IV,  127    |                       patakot gázolt át Árpád a lovával, de forgatagos helyre
88425  IV,  127    |                     Fiam - mondá Árpád -, ezt a szolgálatodat nem hagyhatom
88426  IV,  127    |                      szó nélkül. Legyen ettől a pataktól kezdve minden föld
88427  IV,  127    |                   pataktól kezdve minden föld a tied!~- De meddig? - vágott
88428  IV,  127    |                     De meddig? - vágott közbe a birtokszomjas Ethe.~- A
88429  IV,  127    |                       a birtokszomjas Ethe.~- A legközelebbi patakig, amit
88430  IV,  127    |                     ki az agg vezér találomra a birtokhatárt. (Egypár ezer
88431  IV,  127    |                      akkor.)~Retel elfoglalta a birtokot és egy erős várat
88432  IV,  127    |                     és egy erős várat épített a folyóparton, melyet ős források
88433  IV,  127    |                    csak később cserélődött ki a Retel elnevezés »Sáros«-
88434  IV,  127    |                   Retel elnevezés »Sáros«-ra.~A pataki vár sok kézen ment
88435  IV,  127    |                     kézen ment keresztül, míg a Rákócziakéba került. A Retel
88436  IV,  127    |                    míg a Rákócziakéba került. A Retel utódjaitól elcserélte
88437  IV,  127    |                   elcserélte I. Endre, akinek a felesége lakott ott szívesen,
88438  IV,  127    |                   közelebb érezte magát onnan a hazájához Kiewhez. Azontúl
88439  IV,  127    |                 Erzsébet királykisasszony is: a későbbi kálvinista fészekben
88440  IV,  127    |                    szent. Hosszú ideig bírták a Perényiek. Itt lakott Lorántffy
88441  IV,  127    |             történelmünk e két nagy asszonya.~A sárospataki vár fénykora
88442  IV,  127    |                      sárospataki vár fénykora a Rákócziak idejére esik.
88443  IV,  127    |               Rákócziak idejére esik. Ezeknek a fõfészke. Kivált a II. Rákóczi
88444  IV,  127    |                    Ezeknek a fõfészke. Kivált a II. Rákóczi Ferencé, kinek
88445  IV,  127    |                    udvart képezve, nyüzsögtek a komor falak közt.~Itt fejeztette
88446  IV,  127    |                  Bezerédj Imrét, aki elárulta a kurucok ügyét. Derék vitéz
88447  IV,  127    |                 sajnálta. S noha fejét vették a pataki várban, a babonás
88448  IV,  127    |                       vették a pataki várban, a babonás nép mégis azt beszélte,
88449  IV,  127    |                      mégis azt beszélte, hogy a nagy hõs élve záratott sírjába,
88450  IV,  127    |                     tetemei fölött megmozdult a föld.~Ez a hír annyira terjedt
88451  IV,  127    |                  fölött megmozdult a föld.~Ez a hír annyira terjedt s kedvetleníté
88452  IV,  127    |                annyira terjedt s kedvetleníté a népet, hogy a fejedelem
88453  IV,  127    |                    kedvetleníté a népet, hogy a fejedelem megnyittatván
88454  IV,  127    |                       fejedelem megnyittatván a vártemplom ajtaját, kiemeltette
88455  IV,  127    |                       kinyittatá hajdúi által a Bezerédj oda temetett koporsóját:~-
88456  IV,  127    |                    vagyon õkigyelme.~Régebben a pataki vár volt a Rákóczi
88457  IV,  127    |                    Régebben a pataki vár volt a Rákóczi család kincsesháza
88458  IV,  127    |                Rákóczi család kincsesháza is. A »vörös torony«, melyet még
88459  IV,  127    |                        Erdély vizikátorá«-nak a várat; mert a vizikátor
88460  IV,  127    |                 vizikátorá«-nak a várat; mert a vizikátor kihúzza a testbõl
88461  IV,  127    |                      mert a vizikátor kihúzza a testbõl a nedveket, a vörös
88462  IV,  127    |                   vizikátor kihúzza a testbõl a nedveket, a vörös torony
88463  IV,  127    |                 kihúzza a testbõl a nedveket, a vörös torony pedig kihúzta
88464  IV,  127    |                       pedig kihúzta Erdélybõl a pénzt.~Ezerhatszázhetvenben
88465  IV,  127    |                   eredeti módon dézsmálta meg a Rákócziak aranyait egy kollégiumi
88466  IV,  127    |                  mindennap kétszer szállt föl a vörös toronyba, s egy kis
88467  IV,  127    |                    aranyat hozott ki csõrében a gazdájának.~Mikor már a
88468  IV,  127    |                       a gazdájának.~Mikor már a nebuló aranyai jócskán fölszaporodtak,
88469  IV,  127    |                   fölszaporodtak, agyonütötte a csókát s õ maga elköltözött
88470  IV,  127    |              elköltözött végképp Patakról.~De a csóka bizony nem bírt kihordani
88471  IV,  127    |                    kihordani annyit, amennyit a Rákócziak behordtak.~S viszont
88472  IV,  127    |                Rákócziak behordtak.~S viszont a Rákócziak nem bírtak összegyûjteni
88473  IV,  127    |                       Rákóczi Ferencnek.~Amit a csóka meghagyott, elszedte
88474  IV,  127    |                    csóka meghagyott, elszedte a kétfejû sas. Az a madár,
88475  IV,  127    |                    elszedte a kétfejû sas. Az a madár, amely a labancok
88476  IV,  127    |                kétfejû sas. Az a madár, amely a labancok zászlóin feketedett.~
88477  IV,  127    |                 labancok zászlóin feketedett.~A háború költségei annyira
88478  IV,  127    |              költségei annyira fölemésztették a Rákóczi magánvagyonát, hogy »
88479  IV,  127    |                     rendeknek:~- Még talán ez a mente sem az enyém, ami
88480  IV,  127    |                       enyém, ami rajtam van.~~A SZEGEDI VÁR~A szegedi vár
88481  IV,  127    |                    rajtam van.~~A SZEGEDI VÁR~A szegedi vár már az Árpádházi
88482  IV,  127    |                      királyok alatt megvolt s a vegyesházbeli királyok korában
88483  IV,  127    |                      fõurak képezvén udvarát.~A mohácsi vész után 1526-ban
88484  IV,  127    |                     egész Szegedig portyázván a török, a várat is megostromolta
88485  IV,  127    |                  Szegedig portyázván a török, a várat is megostromolta s
88486  IV,  127    |                 elfoglalván Szegedet 1542-ben a török, néhány év múlva újra
88487  IV,  127    |                 néhány év múlva újra építette a romvárat. Errõl az építésrõl
88488  IV,  127    |                 nincsen mongiak ez országban.~A régi vár elpusztulásának
88489  IV,  127    |                      magyar ember az oka, aki a budai basának, Mehemednek,
88490  IV,  127    |                      volt s egyszer valamikor a szegedi tanács által megbüntettetett.~
88491  IV,  127    |                 tanács által megbüntettetett.~A szegediek szelét vévén annak,
88492  IV,  127    |                     hogy Mehemed uramnak foga a Tisza-Duna közti vidékre
88493  IV,  127    |                  gyönyörű szőnyegeket vivének a basának, ki is nyájasan
88494  IV,  127    |                     alighogy kitették lábukat a budai várból, belépett a
88495  IV,  127    |                      a budai várból, belépett a basához Pribék s elkezdett
88496  IV,  127    |                  hazaérnek, soha többé Szeged a tied nem lesz. Pedig fogalmad
88497  IV,  127    |                  sincs, mennyi kincs van ott. A szegediekben nem szabad
88498  IV,  127    |                 Otthon nevetni fognak rajtad.~A gyenge elméjű Mehemed szót
88499  IV,  127    |                      szót fogadott, elfogatta a szegedi urakat s kivégeztetvén
88500  IV,  127    |                     Szeged ellen indult.~Volt a basának egy vitéz agája: