bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

88501  IV,  127    |                     agája: Hubias. Szemefénye a török hadseregnek, délceg,
88502  IV,  127    |                      olajbarna arcú dalia. Az a hír járta róla, hogy gyaur
88503  IV,  127    |                     sok ellentállásra talált. A szegedi polgárok kalmárnépek
88504  IV,  127    |                     valának, nemigen értettek a fegyverforgatáshoz. Főbíró
88505  IV,  127    |                  Főbíró uram ugyan felkötötte a fringiát s kidoboltatta
88506  IV,  127    |             kidoboltatta az utcákon, hogy aki a városát szereti, helyt álljon,
88507  IV,  127    |                    igen kevés fegyveres gyűle a vár elé. A legtöbben szétszaladtak,
88508  IV,  127    |                    fegyveres gyűle a vár elé. A legtöbben szétszaladtak,
88509  IV,  127    |                       vezetett. Kis Kampó meg a magyar seregnek volt szemefénye,
88510  IV,  127    |                   mindig arról disputálgattak a katonák, melyik a különb
88511  IV,  127    |              disputálgattak a katonák, melyik a különb legény: Hubias aga-e
88512  IV,  127    |              éjszakának volt egy más baja is, a csípősségén kívül: éppen
88513  IV,  127    |                      fekete hernyók röpködtek a levegőben.~- Szeged ég! -
88514  IV,  127    |              levegőben.~- Szeged ég! - zúgták a katonák.~Valóban nem volt
88515  IV,  127    |                Lángokban állt az egész város. A tornyok ledõlve csonkán
88516  IV,  127    |                   csonkán meredeztek az égre, a füst terhes barna felleg
88517  IV,  127    |                       Irtóztató látványa volt a pusztulásnak.~Forduljunk
88518  IV,  127    |                Forduljunk vissza! - követelte a sereg. - Nincs itt nekünk
88519  IV,  127    |                       Csella nevû pejkancáján a Tiszába s átúszván a folyamot,
88520  IV,  127    |              pejkancáján a Tiszába s átúszván a folyamot, a vár elé nyargalt,
88521  IV,  127    |                Tiszába s átúszván a folyamot, a vár elé nyargalt, harsány
88522  IV,  127    |                     Egy magyar katona átúszta a Tiszát, veled akar verekedni.~-
88523  IV,  127    |                      is lóra ült s elébe ment a magyar daliának kivont karddal.~
88524  IV,  127    |                      Összecsaptak. Szikrázott a két nemes acél, minden ügyességöket
88525  IV,  127    |                 minden ügyességöket elõvették a bajvívók, de csak nem bírtak
88526  IV,  127    |                       nyugodtan -, fölösleges a bemutatás, mert mi úgy sem
88527  IV,  127    |                       találkozunk többé ebben a világban egymással. Egyikünk
88528  IV,  127    |                    ezzel újra egymásra rohant a két levente. Jó szerencse,
88529  IV,  127    |                       szerencse, hogy elkapta a fejét Kis Kampó, mert menten
88530  IV,  127    |                      menten szörnyet hal vala a Hubias rettentõ csapásától.
88531  IV,  127    |                 visszavágott hatalmasan, s ha a Hubias lova félre nem ugrik
88532  IV,  127    |                   Hubias lova félre nem ugrik a gazdájával, bizony nem tudom
88533  IV,  127    |                       negyedóráig tartott már a harc, a lovakról, a vitézekrõl
88534  IV,  127    |               negyedóráig tartott már a harc, a lovakról, a vitézekrõl csurgott
88535  IV,  127    |                       már a harc, a lovakról, a vitézekrõl csurgott a verejték,
88536  IV,  127    |               lovakról, a vitézekrõl csurgott a verejték, de vér nem, míg
88537  IV,  127    |         váll-lapockáját. Magasra, szökött fel a friss vér, Hubias kezébõl
88538  IV,  127    |                        Hubias kezébõl kiesett a kard.~- Rád ösmerek. Te
88539  IV,  127    |                     Te Kis Kampó vagy - hörgé a török aga.~- Te pedig rögtön
88540  IV,  127    |                  török aga.~- Te pedig rögtön a Mahomed próféta vendége
88541  IV,  127    |                Mahomed próféta vendége leszel a paradicsomban - szólt Kis
88542  IV,  127    |                       Ezzel be nem várva, míg a szájtátó várnép üldözõbe
88543  IV,  127    |               üldözõbe venné, újra beugratott a Tiszába s nagy »éljen!«-
88544  IV,  127    |                      között úszott ki övéihez a túlsó partra.~A szegedi
88545  IV,  127    |                       övéihez a túlsó partra.~A szegedi várban török basák
88546  IV,  127    |                     székeltek azontúl egészen a török iga lerázásáig. Ekkor
88547  IV,  127    |                    lerázásáig. Ekkor levették a bástyatoronyról a félholdat,
88548  IV,  127    |                    levették a bástyatoronyról a félholdat, és a kétfejû
88549  IV,  127    |               bástyatoronyról a félholdat, és a kétfejû sas került helyére.
88550  IV,  127    |                    kezdé hadi jelentõségét is a szegedi vár, melyet urunk
88551  IV,  127    |                    ostromolt utoljára, s csak a szegediek álmodoztak még
88552  IV,  127    |                       hogy hátha megint feljõ a delelõ napja s úgy lesz,
88553  IV,  127    |                       sokáig, még egy király. A »zsiványok királya«, Rózsa
88554  IV,  127    |                       királya«, Rózsa Sándor.~A hajdan híres várból börtönöket
88555  IV,  127    |                     melyekbe bele volt építve a szelídség jelvénye, a híres
88556  IV,  127    |                  építve a szelídség jelvénye, a híres kõbárány, a leghajmeresztõbb
88557  IV,  127    |                   jelvénye, a híres kõbárány, a leghajmeresztõbb kegyetlenségek
88558  IV,  127    |                alföldi haramiák fölött.~Végre a város újjáépítésekor Ferenc
88559  IV,  127    |           újjáépítésekor Ferenc József király a városnak ajándékozta a várat -
88560  IV,  127    |                 király a városnak ajándékozta a várat - háztelkeknek. S
88561  IV,  127    |                     kacéran nézegetve magokat a szõke Tisza lomhán suhanó
88562  IV,  127    |                      VÁRA~(Visegrád)~Ami most a »mandátum«, az volt régenten
88563  IV,  127    |                   mandátum«, az volt régenten a vár. Minden szegény ábrándozó
88564  IV,  127    |                      ott szerepelt végpontnak a vár. A középkori karrierhez
88565  IV,  127    |                   szerepelt végpontnak a vár. A középkori karrierhez mintegy
88566  IV,  127    |                       volt éppen kis feladat, a királyt kivéve, kirõl fel
88567  IV,  127    |                   kivéve, kirõl fel is maradt a közmondás: »Könnyû a királynak
88568  IV,  127    |                   maradt a közmondás: »Könnyû a királynak várat szerezni.«
88569  IV,  127    |                    királynak várat szerezni.« A fõurak, e hatalmas oligarchák,
88570  IV,  127    |                 maguknak éltek, de okvetlenül a királynak haltak. A fiskus
88571  IV,  127    |                okvetlenül a királynak haltak. A fiskus kezébe sûrûn hullottak
88572  IV,  127    |                 fiskus kezébe sûrûn hullottak a várak, kivált hadjáratok
88573  IV,  127    |                     kivált hadjáratok idején, a kihalt nemzetségektõl.~Más
88574  IV,  127    |                   fiának azonban nehezen ment a várszerzés, mert vagy építeni
88575  IV,  127    |                       Bebek Máté uramnak, aki a XIII. században annyi pénzt
88576  IV,  127    |                  században annyi pénzt talált a Krasznahorka alatti téren,
88577  IV,  127    |                    belõle, vagy kapni kellett a királytól, vagy elvenni
88578  IV,  127    |                  valami várba.~Ez utóbbi volt a legkönnyebb. Ezt csinálták
88579  IV,  127    |                   csinálták az emberek, mióta a világ van, a legszívesebben.
88580  IV,  127    |                   emberek, mióta a világ van, a legszívesebben. Még olyan
88581  IV,  127    |                      hatalmas család is, mint a Habsburgok, házassággal
88582  IV,  127    |                szerezték országaikat, s innen a találó mondás: »Bella gerant
88583  IV,  127    |                       még könnyebben jutottak a magyar fejedelmek, a honfoglaláskor
88584  IV,  127    |                 jutottak a magyar fejedelmek, a honfoglaláskor itt találták
88585  IV,  127    |                      készen. Visegrádot, mint a neve is mutatja, a tótok
88586  IV,  127    |                       mint a neve is mutatja, a tótok építették, mégpedig
88587  IV,  127    |                      elõtt is ott állott azon a fönséges bércen, mely a
88588  IV,  127    |                       a fönséges bércen, mely a Duna tükrébe nézi magát
88589  IV,  127    |                 regényes hegyektõl körülvéve, a szelíd természet bájával
88590  IV,  127    |                 nyúlik fel merészen az égnek.~A szép királyi vár egy alvárral
88591  IV,  127    |                       késõbb Komáromot.~Ámbár a várak bevehetetlensége minden
88592  IV,  127    |                       s legjobb e tekintetben a Bem filozófiája:~- Ha bevehetetlen
88593  IV,  127    |                filozófiája:~- Ha bevehetetlen a vár, akkor úgysem veszi
88594  IV,  127    |                      tõle.~Visegrád leginkább a vegyes házbeli királyok
88595  IV,  127    |                       benne másfél esztendõt. A tornyot, ahol el volt csukva,
88596  IV,  127    |                     De legjobban szerette ezt a helyet Róbert Károly; aki
88597  IV,  127    |                     helyet Róbert Károly; aki a vár aljára pompás palotát
88598  IV,  127    |              palotasor volt akkor Visegrádon; a fõuraké, kik a királyi udvar
88599  IV,  127    |                    Visegrádon; a fõuraké, kik a királyi udvar fényét vetélkedve
88600  IV,  127    |                       Bámulatra méltók voltak a függõ erkélyek, a dísz-
88601  IV,  127    |                      voltak a függõ erkélyek, a dísz- és vadaskertek, az
88602  IV,  127    |                  körül. Négyszáz szobája volt a laknak, világraszóló fényben
88603  IV,  127    |                   márvánnyal vagynak bevonva. A vártemplom három alabástrom-oltárral
88604  IV,  127    |                   orgonával ékeskedik.«~Ebben a templomban nem tud imádkozni
88605  IV,  127    |                 imádkozni Arany János szerint a királyné. Olvasóját honn
88606  IV,  127    |                       fiam, Klára! megtalálod a térdeplõn, ha nem, a dívánon.~
88607  IV,  127    |               megtalálod a térdeplõn, ha nem, a dívánon.~Zách Klára elment,
88608  IV,  127    |                      ott találta az udvarlót, a királyné fivérét, Kázmér
88609  IV,  127    |                   csínyen, melyben része volt a királynénak is, az apa,
88610  IV,  127    |                      berontott éles kardjával a királyi termekbe, ahol háznépével
88611  IV,  127    |                       Károly király.~- Életed a lányért, Erzsébet királyné! -
88612  IV,  127    |                 királyné! - s feléje sújtott. A királyasszony sikoltva hárítá
88613  IV,  127    |                    sikoltva hárítá el kezével a vágást. Négy ujja leesett.~-
88614  IV,  127    |                Gyermekemért gyermek! - ordítá a feldühödt fõúr és a királyfiaknak
88615  IV,  127    |                    ordítá a feldühödt fõúr és a királyfiaknak rohant.~De
88616  IV,  127    |                       szerencsére felugráltak a király emberei az asztaltól
88617  IV,  127    |                      asztaltól s felkoncolták a derék öreget, mielõtt esetleg
88618  IV,  127    |                   esetleg kárt tehetett volna a kis Lajosban, akibõl Nagy
88619  IV,  127    |                 királynál. Megjelentek: János a cseh király számos vitézével,
88620  IV,  127    |                    III. Kázmér lengyel király a mesés fényû lengyel urakkal,
88621  IV,  127    |                      csatlósokkal, úgyszintén a német lovagrend meghatalmazottjai:
88622  IV,  127    |          ünnepélyeknek nem volt vége, hossza. A castelai püspök ilyen nyilatkozatra
88623  IV,  127    |                    Aminõ Visegrád, olyan csak a paradicsom lehet.«~Visegrádon
88624  IV,  127    |                     tartották királyaink, ami a legféltettebb javuk volt:
88625  IV,  127    |                     legféltettebb javuk volt: a koronát és a kényes rabjaikat.
88626  IV,  127    |                      javuk volt: a koronát és a kényes rabjaikat. Ide tette
88627  IV,  127    |                       tette fogságba I. Lajos a Nápolyi hercegeket, Mátyás
88628  IV,  127    |               hercegeket, Mátyás király pedig a Podjebrád cseh király fiát
88629  IV,  127    |                       úgy is esett, hogy ahol a korona volt elcsukva lakattal,
88630  IV,  127    |                     lakattal, oda került maga a koronás fõ is, lakat alá.~
88631  IV,  127    |                       ben, ápril 28-án, Budán a rendek Zsigmond király elé
88632  IV,  127    |               türelmetlenül Zsigmond, elunván a hosszadalmas panaszkitöréseket.~-
88633  IV,  127    |                      Fogollyá teszünk - mondá a nádor.~- Itt vagyok, fogjatok
88634  IV,  127    |                beszéljetek annyit.~Így került a visegrádi fogságba Zsigmond,
88635  IV,  127    |               félszázad elõtt rútul bántak el a szegény II. Károllyal, kit
88636  IV,  127    |                    szegény II. Károllyal, kit a Forgách Balázs csákányütéseitõl
88637  IV,  127    |                 Visegrádra.~Erzsébet királyné a rabhoz küldé udvari orvosát,
88638  IV,  127    |                    csatlóssal Budára üzenetet a sebesült hogylétérõl.~»Sebei
88639  IV,  127    |                       Ez volt az elsõ üzenet.~A második, harmadik üzenet
88640  IV,  127    |                       napok múlva fordult meg a dolog.~»Sebei gyógyulnak.
88641  IV,  127    |                     Sebei gyógyulnak. Megél.«~A szegény doktor, aki nem
88642  IV,  127    |                szegény doktor, aki nem értett a politikához, komolyan vette
88643  IV,  127    |                   politikához, komolyan vette a maga gyógyítását, meg sem
88644  IV,  127    |                      Ulászló alatt elpusztult a négyszáz szobás palota.
88645  IV,  127    |                     1518-ban odaajándékozta - a szakácsnéjának.~Nimbuszát
88646  IV,  127    |              szakácsnéjának.~Nimbuszát veszté a fönséges fellegvár is. A
88647  IV,  127    |                      a fönséges fellegvár is. A két következõ zavaros században
88648  IV,  127    |                       sokszor cserélt urat õ, a »bevehetetlen«. Hol elfoglalta
88649  IV,  127    |                 bevehetetlen«. Hol elfoglalta a török, hol ismét visszavették
88650  IV,  127    |                 õfelségének nemigen telhetett a magyar várakban valami nagy
88651  IV,  127    |                     valami nagy öröme, kiadta a rendeletet, hogy »szét kell
88652  IV,  127    |                     kell hányni Visegrádot«.~~A VÁRAK KIRÁLYA~Ha Hunyadi
88653  IV,  127    |                    keze nyomát viseli. Még ez a vár is, mely a Zalasd vize
88654  IV,  127    |                 viseli. Még ez a vár is, mely a Zalasd vize feletti sziklán
88655  IV,  127    |                      sziklán kevélyen hirdeti a középkor fényét, mûvészetét
88656  IV,  127    |                   tündérszépségû várból.~Ezek a karcsú tornyok, e remekei
88657  IV,  127    |                     karcsú tornyok, e remekei a csúcsíves építészetnek,
88658  IV,  127    |                  csúcsíves építészetnek, ezek a szép cirádás erkélyek, e
88659  IV,  127    |                klasszikus kidudorodások, ezek a Hunyadi Jánoséi.~A rendetlen,
88660  IV,  127    |                       ezek a Hunyadi Jánoséi.~A rendetlen, összegyömöszölt
88661  IV,  127    |                  szembosszantó melléképületek a Bethlen Gábor manupropriája,
88662  IV,  127    |                      Gábor manupropriája, meg a többi tulajdonosoké.~Mert
88663  IV,  127    |            tulajdonosoké.~Mert sok kézen járt a vár. Mátyás király fiára,
88664  IV,  127    |                       mondogatta, felismervén a fiú nagy tehetségeit:~-
88665  IV,  127    |                          Keserves lesz még ez a te buksi fejed Erdélynek,
88666  IV,  127    |                   Corvin halálával nejéé lett a vár, majd zálogképpen (tizenkétezer
88667  IV,  127    |                       jutott, ezek kihaltával a fejedelemre, Bethlen Gáborra
88668  IV,  127    |            Bethlen-leány (Katalin) révén, aki a kalandos Zólyomihoz ment
88669  IV,  127    |                     vándoroltak s nóták útján a vár kézrõl kézre járt.~Apafy
88670  IV,  127    |                   Zólyomi Miklós sem pihent s a portánál örökké mozgatta
88671  IV,  127    |                      portánál örökké mozgatta a maga dolgait.~Apafy uramra
88672  IV,  127    |                     maradt.~Atyámfia!~Zólyomi a fényes portánál panaszkodott,
88673  IV,  127    |                   Barátom uram, ez nem illet. A dicsõséges szultán parancsa,
88674  IV,  127    |                      Kara Musztafa, kaimakám.~A jámbor természetû Apafy (
88675  IV,  127    |                     ilyen hangon beszélgettek a szultán vezérei) ijedten
88676  IV,  127    |                 ijedten rohant Teleky nyakára a levéllel:~- Lássa Teleky
88677  IV,  127    |                       pénzt.«~Vitte is rögtön a levelet Thökölyhez.~- Láthatja
88678  IV,  127    |                        fényes udvar«, mutatja a hunyadvári lajstrom, amely
88679  IV,  127    |                       lajstrom, amely szerint a várnak az õrségen kívül
88680  IV,  127    |                       várnak az õrségen kívül a következõ személyzete volt:
88681  IV,  127    |                      Imre is nótába jutott, s a vár Apafyé, majd az Apafyak
88682  IV,  127    |                  Apafyé, majd az Apafyak után a kincstáré lett.~Minden gazdájánál
88683  IV,  127    |                     megaláztatást csak ennél. A kincstár ugyanis 1852-ben
88684  IV,  127    |                     kincstár ugyanis 1852-ben a bezirkereket szállásolta
88685  IV,  127    |                   bezirkereket szállásolta el a Hunyadiak büszke várában.~
88686  IV,  127    |                     Hunyadiak büszke várában.~A modern idõk nem nagyon kedveznek
88687  IV,  127    |                     idõk nem nagyon kedveznek a váraknak. Szerepük elmúlt,
88688  IV,  127    |                  elmúlt, mert hasznuk elmúlt. A legerõsebb sasfészkek is
88689  IV,  127    |              Vajdahunyad is sokszor járta már a végét. De hatalmas megalkotója
88690  IV,  127    |                    hogy minduntalan felújult. A nagy Hunyadi mûvészetet
88691  IV,  127    |                    mûvészetet hagyott lehelni a kövekbe.~A kövek szilárdsága
88692  IV,  127    |                    hagyott lehelni a kövekbe.~A kövek szilárdsága nem mentette
88693  IV,  127    |               mentette volna meg Hunyadot, de a mûvészet lehe parancsolón
88694  IV,  127    |                        mint új korában. Alant a kis Zalasd patak csörög
88695  IV,  127    |                      csörög rejtelmesen. Fenn a szép tornyok, fülkés bástyák
88696  IV,  127    |                       csalóka igézetbe fogják a vándort.~Mohón tapad szeme
88697  IV,  127    |                    vándort.~Mohón tapad szeme a cikcakkos, százféle ablakokra,
88698  IV,  127    |                 boruló hullámos hajával, vagy a szelíd arcú nagy asszony,
88699  IV,  127    |                        elõkiabálva valahonnan a gyerekeket: »Laci, Matyi,
88700  IV,  127    |                   Laci, Matyi, hol vagytok?«~~A CSÁK FÉSZKE~(Trencsén)~A
88701  IV,  127    |                      A CSÁK FÉSZKE~(Trencsén)~A Vág mentén fölfelé haladva
88702  IV,  127    |                    haladva Beckón túl kitágul a szilaj folyam völgye, óriási
88703  IV,  127    |               Trencsén.~Itt székelt valamikor a leghatalmasabb magyar úr,
88704  IV,  127    |                       Máté, aki fittyet hányt a királyoknak és a törvénynek.~
88705  IV,  127    |                fittyet hányt a királyoknak és a törvénynek.~A romtömkelegben
88706  IV,  127    |                  királyoknak és a törvénynek.~A romtömkelegben egy-egy kövön
88707  IV,  127    |                  romtömkelegben egy-egy kövön a Thurzó-címer látszik, egy
88708  IV,  127    |             Thurzó-címer látszik, egy másikon a Forgáchok koronás nõalakja
88709  IV,  127    |                 nõalakja domborodik ki, amott a Hunyadiak hollója röpköd,
88710  IV,  127    |                     vagy egy Illésházy-címer.~A kövek elbeszélik némán,
88711  IV,  127    |                  némán, hogy kik voltak ennek a várnak az urai.~A vár udvarán
88712  IV,  127    |                       ennek a várnak az urai.~A vár udvarán van egy 76 ölnyi
88713  IV,  127    |                    urainak mindenük volt, ami a szívüknek, szájuknak tetszett.
88714  IV,  127    |                    tudott teremteni. Nem volt a váruraknak vizük. Azt nem
88715  IV,  127    |                        Azt nem adhatott nekik a király, a szikla pedig nem
88716  IV,  127    |                      adhatott nekik a király, a szikla pedig nem akart adni.
88717  IV,  127    |                        aki 1475-ben kapta meg a várat, egy portyázásából
88718  IV,  127    |                       és törököt fogott. Mind a kettõ kész pénz; mert a
88719  IV,  127    |                       a kettõ kész pénz; mert a lábasjószágnak jó ára van,
88720  IV,  127    |                 lábasjószágnak jó ára van, és a rabokat is kiváltogatják
88721  IV,  127    |                    kiváltogatják apródonkint.~A rabok között volt egy gyönyörû
88722  IV,  127    |                 hercegnõnek. Elkérte férjétõl a hölgyei közé.~Rá néhány
88723  IV,  127    |                    fia jelent meg Trencsénben a várúrnál, hogy a török rabokat
88724  IV,  127    |                  Trencsénben a várúrnál, hogy a török rabokat szeretné kiváltani.~-
88725  IV,  127    |                  Megalkudtak az összegben, de a török ifjú még így szólt
88726  IV,  127    |                      ki.~- Nézd meg hát elõbb a portékát.~Levezette a rabokhoz.
88727  IV,  127    |                   elõbb a portékát.~Levezette a rabokhoz. Az ifjú elhalványodott
88728  IV,  127    |                      jegyesem, Fatime.~- Nem, a feleségemnek ajándékoztam.~-
88729  IV,  127    |                   Amit egyszer feleségének ad a magyar ember, azt vissza
88730  IV,  127    |                      amennyit nyom - esengett a bég.~- Elég aranyam van.~-
88731  IV,  127    |             valamennyi rabot ingyen.~- Add rá a nemesi szavadat.~Ezzel nekilátott
88732  IV,  127    |                   Ezzel nekilátott az ifjú és a rabokkal három hosszú évig
88733  IV,  127    |                       három hosszú évig vájta a kõsziklát mindig mélyebbre,
88734  IV,  127    |                       akarat elõtt meglágyult a kõ is, és víz buggyant fel
88735  IV,  127    |                       is, és víz buggyant fel a mélységbõl.~Szapolyai szavát
88736  IV,  127    |                       Szapolyai szavát állta. A rabokat szabadon ereszté.
88737  IV,  127    |                     rabokat szabadon ereszté. A bég testileg megtörve e
88738  IV,  127    |                   Szapolyai, de szíved nincs.~A Szapolyaiak akkor vesztették
88739  IV,  127    |                vesztették el Trencsént, mikor a trónra jutottak. János királytól
88740  IV,  127    |                    Thurzó Elek országbírónak, a Thurzóktól a Forgáchokhoz
88741  IV,  127    |                   országbírónak, a Thurzóktól a Forgáchokhoz származott,
88742  IV,  127    |                       Zsigmondhoz. Itt várták a magyar fõurak Podjebrád
88743  IV,  127    |                       lengyel király részére.~A sötét napokból is kijutott. »
88744  IV,  127    |                idejében, akitõl el is kobozta a várat Rudolf császár és
88745  IV,  127    |                     császár és odaajándékozta a bécsi kereskedõjének, Henkl
88746  IV,  127    |               kereskedõjének, Henkl Lázárnak.~A Csák Máté vára Henkl uramnál!~
88747  IV,  127    |                   Minden várúr arcát megfesté a harag és szégyen. Maga Bocskay
88748  IV,  127    |                      ostrom alá fogta Bocskay a várat és csakhamar bevette.~
88749  IV,  127    |                         Most már kinek adjam? A saját embereim közül valamelyiknek?
88750  IV,  127    |                 valamelyiknek? Ezeknél mindig a Pandora szelencéje lesz.
88751  IV,  127    |                 szelencéje lesz. Ejh, odaadom a régi urának, Illésházynak.~
88752  IV,  127    |                    Legott is ültette nyeregbe a csatlósát, keresse fel levelével
88753  IV,  127    |                     fel levelével Illésházyt. A levél így szólott:~»Bevettem
88754  IV,  127    |                   Illésházy:~»Nagyságodé volt a vár, most nagyságodé a várúr.«~
88755  IV,  127    |                   volt a vár, most nagyságodé a várúr.«~Hû barátja lett
88756  IV,  127    |                       nagyeszû ura úgyszólván a Csák Máté hatalmát érte
88757  IV,  127    |                       lesz - mondá Illésházy.~A fõherceg mosolygott.~- Az
88758  IV,  127    |                  tréfadolog sem az egyik, sem a másik - de mégis könnyebb
88759  IV,  127    |                  Illésházy protestáns volt, s a protestánst akkor szívesebben
88760  IV,  127    |                       ültették máglyára, mint a nádori székbe.~~BECKÓ VAGY
88761  IV,  127    |                      Zsigmond király idejében a hatalmas Stibor vajda volt
88762  IV,  127    |                    hatalmas Stibor vajda volt a legbolondabb okos ember (
88763  IV,  127    |                      szeszélyek vezettek néha a legkomolyabb dolgokban).
88764  IV,  127    |               dolgokban). Ellenben Beckó volt a legokosabb bolond.~Óriás
88765  IV,  127    |                Hasonlóan az indus nábobokhoz, a Vág melletti kiskirály is
88766  IV,  127    |                     szikla alatt települt meg a vidám társaság, melyen később
88767  IV,  127    |                       Derült hangulatba hozta a vajdát ebéd alatt a házi
88768  IV,  127    |                     hozta a vajdát ebéd alatt a házi bolondja, a virgonc
88769  IV,  127    |                   ebéd alatt a házi bolondja, a virgonc eszű Beckó.~- Vajon
88770  IV,  127    |                    Zsigmond király? - tűnődék a főurak egyike, mire azt
88771  IV,  127    |                      egyike, mire azt felelte a bolond:~- Adósságot.~Bezzeg
88772  IV,  127    |                 Adósságot.~Bezzeg kitört erre a hahota mindenfelé.~A nyitrai
88773  IV,  127    |                     erre a hahota mindenfelé.~A nyitrai püspök a hatodik
88774  IV,  127    |                  mindenfelé.~A nyitrai püspök a hatodik kupa bornál azon
88775  IV,  127    |                        hogy miért nem hisznek a zsidók a Krisztusban? Abba
88776  IV,  127    |                    miért nem hisznek a zsidók a Krisztusban? Abba is beleszólt
88777  IV,  127    |                  Ugyan hogy is hihetnének ott a fiúban, ahol az apa örökéletű?~
88778  IV,  127    |                      az apa örökéletű?~Talált a felelet, ez is, az is. Úgy
88779  IV,  127    |                       az is. Úgy szórta Beckó a szikrákat, mint a legnemesebb
88780  IV,  127    |                       Beckó a szikrákat, mint a legnemesebb kõ a színeket.
88781  IV,  127    |              szikrákat, mint a legnemesebb kõ a színeket. Mindenki bámulta.
88782  IV,  127    |                    lenni - felelte mosolyogva a bolond.~- Hálás leszek hozzád -
88783  IV,  127    |                      az lenni - vágott vissza a bolond.~A vendégek gúnyosan
88784  IV,  127    |                       vágott vissza a bolond.~A vendégek gúnyosan mosolyogtak
88785  IV,  127    |                 vendégek gúnyosan mosolyogtak a gazda rovására, ami kissé
88786  IV,  127    |                     kívánom, építs nekem erre a sziklára itt fölöttünk egy
88787  IV,  127    |              elkezdõdött az építkezés, vésték a kemény sziklába az alapokat.~
88788  IV,  127    |                       az igazi közmunkát: aki a hegy alatt ment el, lett
88789  IV,  127    |                vándorló legény, vagy bárkinek a jobbágya, azt befogták és
88790  IV,  127    |                     lóháton, annál jobb, mert a szekérnek és lónak is hasznát
88791  IV,  127    |                  napig. Ha már bolondnak épül a vár, hadd legyen egészen
88792  IV,  127    |                      Egypár év múlva fölépült a vár, olyan fényesnek, elragadónak,
88793  IV,  127    |                  fényesnek, elragadónak, hogy a »legszebb«-nek tartották
88794  IV,  127    |                  Beckót.~- Te Beckó, nekem ez a vár nagyon tetszik.~- Elég
88795  IV,  127    |                    egy föltétel alatt: legyen a vár a tied, de viselje az
88796  IV,  127    |                  föltétel alatt: legyen a vár a tied, de viselje az én nevemet.~
88797  IV,  127    |                     viselje az én nevemet.~Ez a vár építésének meséje. Így
88798  IV,  127    |                       halhatatlanná Beckó. De a mesének folytatása is van,
88799  IV,  127    |                     évig és egy napig tartott a dáridó. Az elsõ napon nagy
88800  IV,  127    |               vadászebét megütötte, ledobatta a szikla tetejérõl a mélységbe.
88801  IV,  127    |                  ledobatta a szikla tetejérõl a mélységbe. Az utolsó napon (
88802  IV,  127    |                   ebéd után pityókosan ledõlt a várkertben a gyepre szundikálni.
88803  IV,  127    |                pityókosan ledõlt a várkertben a gyepre szundikálni. Mérges
88804  IV,  127    |                      Mérges kígyó mászott elõ a bokorból és kivájta az alvó
88805  IV,  127    |                   fájdalomtól, õrülten futott a sziszegõ kígyó elõl, amely
88806  IV,  127    |                   aztán meg röpült; mert arra a helyre érve, ahonnan a szolgát
88807  IV,  127    |                   arra a helyre érve, ahonnan a szolgát ledobatta, lezuhant
88808  IV,  127    |                   1434. évben kihaltak fiágon a Stiborok, s Beckó az alsólendvai
88809  IV,  127    |                  hadai, de Bánfy Kristóf benn a várban föl sem vette, gúnyos
88810  IV,  127    |                      közönségesen, ha sikerül a várat bevenniök, kalapot
88811  IV,  127    |                Eltakarodtak szégyenletesen, s a gyönyörû sziklavár a »bevehetetlenség«
88812  IV,  127    |                        s a gyönyörû sziklavár a »bevehetetlenség« hírébe
88813  IV,  127    |                       írhatta Bornemisza uram a Bánfyak protektorsága alatt
88814  IV,  127    |                    tán ma is állana Beckó, ha a Bánfyak lendvai ága ki nem
88815  IV,  127    |                     lendvai ága ki nem hal, s a vár nem kerül hat atyafira.
88816  IV,  127    |                    bírt véghezvinni, megtette a hat tulajdonos. Közös lónak
88817  IV,  127    |                 tulajdonos. Közös lónak túrós a háta, közös épületnek becsurog
88818  IV,  127    |                      közös épületnek becsurog a fedelén.~A beckói várban,
88819  IV,  127    |                 épületnek becsurog a fedelén.~A beckói várban, melybõl egy-egy
88820  IV,  127    |                 Stibornak királyi fényûzését: a kõbe vésett Stibor-címerek,
88821  IV,  127    |                   kõbe vésett Stibor-címerek, a mûvészi faragványok. Sõt
88822  IV,  127    |                      mûvészi faragványok. Sõt a festõk ecsetjét is igénybe
88823  IV,  127    |                     ecsetjét is igénybe vette a hatalmas vajda. Az ivóterem
88824  IV,  127    |                     képet, egy táncoló medvét a vezetõjével s egy oroszlánnal
88825  IV,  127    |                     oroszlánnal vívó lovagot.~A rege szerint két holló röpköd
88826  IV,  127    |                       elátkozva, hogy õrizzék a várat, míg egészen egyenlõvé
88827  IV,  127    |                    egészen egyenlõvé nem lesz a föld színével.~~CSÓKAKŐ~(
88828  IV,  127    |                       és Mór között fekszenek a Csókakõ romjai.~Csókakõ
88829  IV,  127    |                Zsigmond király… de nem vágunk a krónika elé, mely eléggé
88830  IV,  127    |             valamennyi donációs történet közt a legismertebb, legnyilvánvalóbb
88831  IV,  127    |                legismertebb, legnyilvánvalóbb a Mária királynõ adományozása,
88832  IV,  127    |                 adományozása, aki azt kiáltja a Kis Károlyra rohanó Forgácsnak:~
88833  IV,  127    |                    őfelsége ráért volna ebben a borzasztó pillanatban versben
88834  IV,  127    |                     ennél mégis igazabb lehet a Csókakő története, mely
88835  IV,  127    |                       Csókakő története, mely a Zsigmond alatti török háborúkra
88836  IV,  127    |               violaszín pecsét alatt. Hát még a Zsigmond idejében? Ha katona
88837  IV,  127    |                   kardot, hogy kergesse össze a többit.~A kard aztán elment.
88838  IV,  127    |                      kergesse össze a többit.~A kard aztán elment. Herold
88839  IV,  127    |                      az országban, és gyûltek a hadak a zászló alá.~Hát
88840  IV,  127    |                 országban, és gyûltek a hadak a zászló alá.~Hát mondom,
88841  IV,  127    |                      mondom, háborúra készült a király, s a véres kardú
88842  IV,  127    |                  háborúra készült a király, s a véres kardú heroldok szigorúan
88843  IV,  127    |                  heroldok szigorúan hirdették a nemesi kúriákon:~- Aki József-napra
88844  IV,  127    |                     Aki József-napra nem lesz a táborban, fejét és jószágát
88845  IV,  127    |                   veszti.~El is ment mindenki a kitûzött napra, kivált a
88846  IV,  127    |                      a kitûzött napra, kivált a dunántúli nemesek, várurak
88847  IV,  127    |                       hát úgy volt felállítva a kérdés: »fej vagy nyereg«.
88848  IV,  127    |                  kérdés: »fej vagy nyereg«. S a fejét mindenki jobban szereti,
88849  IV,  127    |                    szereti, mint ahogy utálja a nyerget.~Somogyban például
88850  IV,  127    |                     két jámbor nemesrõl verte a hír, hogy magokat a hadból
88851  IV,  127    |                     verte a hír, hogy magokat a hadból kivonják, erdõkön,
88852  IV,  127    |                       padlásokon bujdokolnak.~A somogyi várispán kerestette
88853  IV,  127    |                  kerestette is darabontjaival a két gyávát. Azok látták
88854  IV,  127    |                 nemesnek Berkészi Balázs volt a neve, a másiké Berkészi
88855  IV,  127    |                  Berkészi Balázs volt a neve, a másiké Berkészi István.~
88856  IV,  127    |                      jobban csodálkozott Apul a várispán, mikor a táborba
88857  IV,  127    |           csodálkozott Apul a várispán, mikor a táborba érve, Zsigmond melegen
88858  IV,  127    |                       melegen szorongatta meg a kezét:~- A kend vármegyéje
88859  IV,  127    |                    szorongatta meg a kezét:~- A kend vármegyéje a legkülönb.
88860  IV,  127    |                    kezét:~- A kend vármegyéje a legkülönb. Az egyetlen,
88861  IV,  127    |                     Az egyik Berkészi István, a másik Berkészi Balázs.~-
88862  IV,  127    |              alvezérnek: szólítsa név szerint a somogyi hadat, ha közte
88863  IV,  127    |                 somogyi hadat, ha közte van-e a két Berkészi testvér?~Kis
88864  IV,  127    |                  lehet azt így hagyni. Menten a táborból küldé Mihály nevû
88865  IV,  127    |                     Mihály nevû apródját haza a várnagyához, azzal a paranccsal,
88866  IV,  127    |                     haza a várnagyához, azzal a paranccsal, hogy példásan
88867  IV,  127    |                      büntesse meg azokat, kik a Berkészi-féle híresztelésbe
88868  IV,  127    |                    ügetve, hol sebesen, ahogy a ló bírta, de mire hazaért
88869  IV,  127    |                    elvégzé Kristóf várnaggyal a dolgokat, aztán mire megint
88870  IV,  127    |            kérdezõsködések szerint, mindenütt a Duna folyása mellett a tábor
88871  IV,  127    |              mindenütt a Duna folyása mellett a tábor után ment, mikor végre
88872  IV,  127    |                      alá, már akkor vége volt a háborúnak. Csak a diadal-lakomára
88873  IV,  127    |                   vége volt a háborúnak. Csak a diadal-lakomára ért jókor.~
88874  IV,  127    |                    diadal-lakomára ért jókor.~A fényes gyõzelem örömmámorba
88875  IV,  127    |                    gyõzelem örömmámorba hozta a királyt: madarat lehetett
88876  IV,  127    |                  uraimék most is otthon ülnek a sutban. Azaz bujkálnak kukoricaföldeken,
88877  IV,  127    |                        Szemeimmel láttam mind a kettõt. Üldöztem is õket
88878  IV,  127    |                dünnyögé Apul s ment egyenesen a királyhoz, hogy elmondja
88879  IV,  127    |                      evett kend - pattant fel a király -, hogy mindig ezen
88880  IV,  127    |                    király -, hogy mindig ezen a két emberen lovagol. Nemcsak
88881  IV,  127    |                     derekasan; jó harcos mind a kettõ. Csókakõ várát nekik
88882  IV,  127    |                        Apul zavartan csóválta a fejét.~- És mégis… engedje
88883  IV,  127    |                       apródhoz -, intézkedjék a vezér, hogy a két lovag
88884  IV,  127    |                     intézkedjék a vezér, hogy a két lovag a sátorunkba jöjjön.~
88885  IV,  127    |                       vezér, hogy a két lovag a sátorunkba jöjjön.~Két alacsony,
88886  IV,  127    |               alacsony, zömök vitéz lépett be a királyhoz nemsokára.~- Berkészi
88887  IV,  127    |                       szembe megismerkedjünk.~A két levente habozott.~-
88888  IV,  127    |               habozott.~- No, mi az? Le azzal a sisakkal! - parancsolá a
88889  IV,  127    |                      a sisakkal! - parancsolá a király türelmetlenül.~A
88890  IV,  127    |                       a király türelmetlenül.~A sisakokat levették; két
88891  IV,  127    |               harmatos nõi arc tündöklött elõ a mogorva páncélmezbõl, s
88892  IV,  127    |                     gazdag hajfonatok hulltak a harcosok vállaira.~- Ahá! -
88893  IV,  127    |                          kiáltott fel Apul. - A Kata meg az Éva asszony.
88894  IV,  127    |             kegyelmetek?~- Kegyelem, kegyelem a férjeinknek!~Csodálkozásában
88895  IV,  127    |                  országban ennyi bátorság van a nõi szívekben is, ott fölösleges
88896  IV,  127    |                fölösleges büntetéseket szabni a gyávaságra (aztán a nõknek
88897  IV,  127    |                    szabni a gyávaságra (aztán a nõknek intett, hogy lépjenek
88898  IV,  127    |                    Férjeitek életben maradnak a ti kegyelmetekbõl, de nevük
88899  IV,  127    |                      elenyészik, kitöröltetve a nemesek jegyzékébõl, s a
88900  IV,  127    |                      a nemesek jegyzékébõl, s a két családnak a ti nevetek
88901  IV,  127    |                jegyzékébõl, s a két családnak a ti nevetek alatt lesz folytatása
88902  IV,  127    |                 nevetek alatt lesz folytatása a jövõben.~Így lettek a Berkészi
88903  IV,  127    |              folytatása a jövõben.~Így lettek a Berkészi István uram maradékai
88904  IV,  127    |                     asszony neve után Kathák, a Berkészi Balázs uraimé pedig
88905  IV,  127    |                        éljen«-nel helyeselték a király szavait, míg õ mosolyogva
88906  IV,  127    |                      mosolyogva fûzte karjára a két vitéz menyecskét.~-
88907  IV,  127    |                    két vitéz menyecskét.~- Ez a csata az asszonyoké volt.
88908  IV,  127    |                   ahol látom ni elõcsillanni… a tengerzöld ruháját.~~FOGARAS~
88909  IV,  127    |                  tengerzöld ruháját.~~FOGARAS~A hagyomány szerint Apor László
88910  IV,  127    |                       Ugyanaz az Apor, akinek a lányába beleszeretett Ottó
88911  IV,  127    |             beleszeretett Ottó magyar király. A vén Apor oda csalogatta
88912  IV,  127    |                 elfogatván, bezáratta várába, a koronát pedig ott tartotta
88913  IV,  127    |                    sima falakhoz.~Fölelevenül a múlt ide belépve. Íme a
88914  IV,  127    |                       a múlt ide belépve. Íme a nagy terem, ahol annyi nevezetes
88915  IV,  127    |           országgyûlés folyt le. Amott, abban a szögletszobában feküdt a
88916  IV,  127    |                      a szögletszobában feküdt a ravatalon I. Apaffy Mihály
88917  IV,  127    |                     Mihály 1690. ápril 15-én. A kápolna is ép még. Ide jártak
88918  IV,  127    |                     Mert e vár sok ideig volt a fejedelemnõk tulajdona.)
88919  IV,  127    |                    Éjszakkeleti részén vannak a földalatti börtönök. Sok
88920  IV,  127    |                   Haller János, Cserey János, a makacs Béldi Pál. Fényes
88921  IV,  127    |                  nélkül is, méltán leköthetné a magyarok figyelmét, mert
88922  IV,  127    |                 Hosszú, fölszedhetõ híd vezet a várba a víztartón át. A
88923  IV,  127    |                 fölszedhetõ híd vezet a várba a víztartón át. A vár fala
88924  IV,  127    |                       a várba a víztartón át. A vár fala négyszögletben
88925  IV,  127    |                 Építhette Apor eredetileg, de a többi gazdák is toldották,
88926  IV,  127    |               toldották, újították. Látszanak a falakon a Báthoriak sárkányfogai,
88927  IV,  127    |                újították. Látszanak a falakon a Báthoriak sárkányfogai,
88928  IV,  127    |                     sárkányfogai, imitt-amott a Bethlen Gábor hattyúi.~A
88929  IV,  127    |                      a Bethlen Gábor hattyúi.~A szép Fogaras várával egy
88930  IV,  127    |                    egy nagy uradalom is járt, a »Fogaras földe«; valóságos
88931  IV,  127    |                  földe«; valóságos hercegség. A XVI. században a Nádasdyak
88932  IV,  127    |                   hercegség. A XVI. században a Nádasdyak kezén találjuk,
88933  IV,  127    |                       Annának keze révén jött a vár Majláth István birtokába.~
88934  IV,  127    |                   Fogaras várát Török Bálint. A vár erõs volt, nevetve hányt
88935  IV,  127    |                       vissza kellett vonulnia a királyi seregnek.~Zápolya
88936  IV,  127    |                  tartott Tordán, megidéztette a pártos vajdákat, s miután
88937  IV,  127    |                     hûtlenségi pört akasztott a nyakukba.~Balassa megijedt.
88938  IV,  127    |                    ismét fölvették Balassával a »vajda« címet Ferdinánd
88939  IV,  127    |         özvegyasszonynak jó pártfogója akadt: a szultán, aki nyomban leküldé
88940  IV,  127    |                      nyomban leküldé Erdélybe a nikápolyi basát, Bala béget,
88941  IV,  127    |                       csakhamar belátta, hogy a vár bevehetetlen az õ seregével
88942  IV,  127    |                      fickót, aki azelõtt bent a várban szolgált Majláthnál:
88943  IV,  127    |                    Bala bég mindenrõl kérdezé a világon, csak a vár berendezésérõl,
88944  IV,  127    |                       kérdezé a világon, csak a vár berendezésérõl, erejérõl,
88945  IV,  127    |                   uramról tudakozódék s annak a bolondságain, apró-cseprõ
88946  IV,  127    |                 Vannak-e furcsaságai? Gõgös-e a magatartása?~Som uram sokat
88947  IV,  127    |                     basa? Ne beszéljek inkább a várról?~- Nem szükség, édes
88948  IV,  127    |                       szükség, édes fiam. Szó a mi szó, neked bizalmasan
88949  IV,  127    |                 sejtette Bala bég, hogy ezzel a hírrel nyomban a várba megy,
88950  IV,  127    |                   hogy ezzel a hírrel nyomban a várba megy, hogy két kulaccsal
88951  IV,  127    |                       csakugyan beeresztették a várba (lehet, hogy éppen
88952  IV,  127    |                       s elmondotta Majláthnak a basa megjegyzését. Olyan
88953  IV,  127    |                       Olyan szút eresztett be a hiú fõúr fejébe, mely ott
88954  IV,  127    |                 testvéremet, Hasszán béget.«~»A kezesek nem elég - folyt
88955  IV,  127    |                     alkoránra tett két ujjal, a Majláth két követe, Horváth
88956  IV,  127    |                       Majláth Istvánt, míg ez a nap az égen jár, egy ujjal
88957  IV,  127    |                 kétely. Július 22-én elhagyta a várat Majláth. A hídon ott
88958  IV,  127    |                     elhagyta a várat Majláth. A hídon ott várta a négy kezes,
88959  IV,  127    |                    Majláth. A hídon ott várta a négy kezes, aranyos ruhákban,
88960  IV,  127    |             turbánokban.~Mikor Majláth kijött a kapun, azok egyenként lépkedtek
88961  IV,  127    |                 egyenként lépkedtek be rajta. A kapu becsapódott utánuk.~
88962  IV,  127    |                  sietett az ostromló táborba, a vezéri sátor felé; tele
88963  IV,  127    |                     felé; tele tüdõvel szíván a friss reggeli levegõt. Mert
88964  IV,  127    |                 levegõt. Mert még korán volt. A nap csak az imént kelt föl
88965  IV,  127    |                    nap csak az imént kelt föl a hegyek mögül s üdítõ fényt
88966  IV,  127    |                     nem lankasztó forróságot, a vezéri sátort elönté olvasztott
88967  IV,  127    |                arannyal, ragyogott, villogott a kopják hegyén.~Bala bég
88968  IV,  127    |                   megcsókolta, úgy vezette be a sátorába. Egész nap etették,
88969  IV,  127    |                       fejedelmi bõkezûséggel, a basa bókokkal és szép szóval
88970  IV,  127    |             közbeszólt Majláth, hogy »térjünk a tárgyra, mert vissza szeretnék
88971  IV,  127    |                      vissza szeretnék menni«, a basa elszomorodott, hogy
88972  IV,  127    |                       nála, és mindig az lett a megállapodás, hogy elég
88973  IV,  127    |                megállapodás, hogy elég hosszú a nap, majd ráérünk a dolgunkat
88974  IV,  127    |                    hosszú a nap, majd ráérünk a dolgunkat megbeszélni, -
88975  IV,  127    |                     sokból állt, mert mihelyt a nap lealkonyodék, belépett
88976  IV,  127    |                    nap lealkonyodék, belépett a sátorba két csausz, és lefogván
88977  IV,  127    |                       esküd? - ordítá dühösen a vajda.~Bala bég egykedvûen
88978  IV,  127    |                       lesz bántódásod, míg ez a nap az égen jár, - de nem
88979  IV,  127    |                   kötelez immár semmi, miután a nap lealkonyodott, gyõzõdj
88980  IV,  127    |                        mert nem szeretném, ha a jellememben kétkednél.~-
88981  IV,  127    |                  jellememben kétkednél.~- Hát a kezesek? - hörgé Majláth.~-
88982  IV,  127    |                   halt meg Konstantinápolyban a börtönben.~*~Két évtized
88983  IV,  127    |                        hol nagyon megkedvelte a fejedelem, föltette magában: »
88984  IV,  127    |              fejedelem, föltette magában: »Ez a Fogaras enyém lesz egykor.«
88985  IV,  127    |              megkörnyékezte, elhitetvén vele, a jámborral, hogy elõbb-utóbb
88986  IV,  127    |                       uradalmát s kimenekülne a külföldre.~A gyámoltalan
88987  IV,  127    |                      kimenekülne a külföldre.~A gyámoltalan Gábor szót fogadott,
88988  IV,  127    |                 harmincezer forinton odadobta a fejedelemnek Fogarast s
88989  IV,  127    |                 országból.~Célját érte Békés; a fejedelem neki ajándékozta
88990  IV,  127    |                    lett, s föltette magában: »A fejedelmi süveg is enyém
88991  IV,  127    |                   teljesedett be. Békés éppen a prágai udvarnál mulatott,
88992  IV,  127    |                       egy kiskirály packázott a fejedelemmel, pártot gyûjtvén
88993  IV,  127    |                      pártot gyûjtvén magának.~A fejedelem mindenféleképp
88994  IV,  127    |                       próbálta hûségére bírni a pártost, de Békés egyre
88995  IV,  127    |                       Tizenkilenc napig folyt a kemény ostrom, de most az
88996  IV,  127    |                  bevont patájú gyors lovakon.~A szekeren, melyet a négy
88997  IV,  127    |                   lovakon.~A szekeren, melyet a négy ló nesztelenül húzott,
88998  IV,  127    |                    hordót szállítottak. Abban a hordóban kuksolt beszegezve
88999  IV,  127    |                      beszegezve Békés Gáspár, a trónkövetelõ.~Kifutott Prágába,
89000  IV,  127    |                  vesztett.~Így jutott Fogaras a fejedelmek birtokába s maradt