bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

93501  IV,  152    |                       a német az elsõ nyelve, a magyart majd úgyis megtanulja.
93502  IV,  152    |               megtanulja. Az beleszalad, mint a fülbemászó bogár.~Mindjárt
93503  IV,  152    |               Mindjárt kerestem német dajkát, a következõ nyáron Stájerbõl
93504  IV,  152    |                     nyáron Stájerbõl hozattam a pesztonkát; szakácsnét is
93505  IV,  152    |               szakácsnét is németet fogadtunk a házhoz, hogy hermetice legyen
93506  IV,  152    |                   egész lakásban azt felelték a kérdéseire, hogy »nix ungrisch«.
93507  IV,  152    |                    hiába íratod ki.«~Így nõtt a kis Albert nyáron át Stájerben,
93508  IV,  152    |                   közepén lenne. Játszótársat a Szepességbõl hozattam melléje,
93509  IV,  152    |                 melléje, s én magam is törtem a német nyelvet a kedveért.
93510  IV,  152    |                     is törtem a német nyelvet a kedveért. Nem jutott ahhoz
93511  IV,  152    |                    sem.~De mintha kõbõl lenne a nyelve, már két éves is
93512  IV,  152    |                   beválik: »mama« és »Pepe«. (A pesztonka neve volt Pepi.)
93513  IV,  152    |                     kezdtünk. Mire vár még ez a gyerek?~Karácsonyra két
93514  IV,  152    |               kiáltott fel:~- Jaj nekünk, fél a lótul!~Pár nap alatt azonban
93515  IV,  152    |            megbarátkozott velök, meghúzogatta a pejnek a farkát s mikor
93516  IV,  152    |                  velök, meghúzogatta a pejnek a farkát s mikor látta, hogy
93517  IV,  152    |                       órákig elsimogatta mind a kettõnek a sörényét, de
93518  IV,  152    |                   elsimogatta mind a kettõnek a sörényét, de hogy felüljön
93519  IV,  152    |                    asszonyt s veres szemekkel a sógornémat, a fiúcska keresztanyját.~-
93520  IV,  152    |                       szemekkel a sógornémat, a fiúcska keresztanyját.~-
93521  IV,  152    |                  Megszólalt szegényke - mondá a feleségem fuldokló hangon -,
93522  IV,  152    |             lovacskáit. Oh, mindjárt meghasad a szívem…~- Megszólalt? No,
93523  IV,  152    |                       Hiszen örülhet. Megölte a lelkét. Vége van. Nem az
93524  IV,  152    |                  gyászba borultak.~Most aztán a fiú keresztanyja vette át
93525  IV,  152    |                     fiú keresztanyja vette át a szót.~- Bizony pedig, hallja
93526  IV,  152    |                     nem restellném, odamennék a paphoz és kitörültetném
93527  IV,  152    |                 paphoz és kitörültetném magam a matrikulából. Tudja meg
93528  IV,  152    |                        Tudja meg hát, hogy az a poronty »Fuchs«-nak és »
93529  IV,  152    |                      Lizl«-nak szólította meg a lovait. Geh, Fuchs! Geh,
93530  IV,  152    |             bizonyságul e percben betört maga a kis Albert a szobába. Ostor
93531  IV,  152    |                      betört maga a kis Albert a szobába. Ostor volt a kezében,
93532  IV,  152    |                  Albert a szobába. Ostor volt a kezében, végigütött rajtam
93533  IV,  152    |                     értelmes, világos. Bezzeg a der-die-das-t nem hibázta
93534  IV,  152    |                     ez aztán könnyen leteheti a tiszti vizsgát.~Büszke voltam
93535  IV,  152    |                   látogatók jöttek, kiszóltam a gyerekszobába: »Hozzátok
93536  IV,  152    |                   gyerekszobába: »Hozzátok be a Csáky-gyereket«. (Mert »
93537  IV,  152    |                      újkori csodát nézegették a faluról feljött rokonok.
93538  IV,  152    |                     árt neki, úgy lesz késõbb a német nyelvvel, mintha lyukas
93539  IV,  152    |                       tagadóan rázza valamire a szöszke fejét: »Papperlapapp!«
93540  IV,  152    |                      szoktam mondani -, ha ez a német bogarunk nem volna.~
93541  IV,  152    |                 Máskor kacagásra fakasztották a gömbölyû szittya szavak.
93542  IV,  152    |                       Olyannak látszott, mint a nedves tapló, akin nem fog
93543  IV,  152    |                 nedves tapló, akin nem fog ez a tûz-szikra. Német ennek
93544  IV,  152    |                       tûz-szikra. Német ennek a lelke is - gondoltam magamban -,
93545  IV,  152    |                       gondoltam magamban -, s a magyar szavakat bizonyosan
93546  IV,  152    |                     az õ kis ágyacskájához is a magyar gyerekek kaszása,
93547  IV,  152    |                      magyar gyerekek kaszása, a difteritisz. Szép diószín
93548  IV,  152    |                   halovány arca kigyúlt, mint a fáklya és apró ujjaival
93549  IV,  152    |                  ujjaival kábultan mutogatott a torkára: »Weh tut, Weh tut!«~
93550  IV,  152    |                  arcot vágott. »Tüszük vannak a torkában, ki tudja, hova
93551  IV,  152    |                       ki tudja, hova fejlõdik a baj.«~Szívünk összeszorult,
93552  IV,  152    |                       ott hánykolódott, égett a fehér párnák közt, úgy éreztük,
93553  IV,  152    |               éjszakán át még csak fokozódott a láz. Másnap magához hítta
93554  IV,  152    |                  hítta anyját és elkérte tõle a Jánoska játékait. Erre azután
93555  IV,  152    |                      egész család.~Hát tud az a csepp lélek a János játékai
93556  IV,  152    |                      Hát tud az a csepp lélek a János játékai felõl? Hogy
93557  IV,  152    |                      eszébe, mi sugallta neki a gondolatot? Hát nincs-e
93558  IV,  152    |                       csak elõ kellett szedni a nyulat, a lovacskát és a
93559  IV,  152    |                      kellett szedni a nyulat, a lovacskát és a bárányt,
93560  IV,  152    |                      a nyulat, a lovacskát és a bárányt, amikhez még a János
93561  IV,  152    |                     és a bárányt, amikhez még a János halála óta senki sem
93562  IV,  152    |                       egy szekrénybe.~És most a beteg gyermek a meghalt
93563  IV,  152    |                       És most a beteg gyermek a meghalt bátyácska állatjait
93564  IV,  152    |                Jánoskához!~Forogni kezd velem a világ. Csak a lehetõség
93565  IV,  152    |                      kezd velem a világ. Csak a lehetõség is összeszorítja
93566  IV,  152    |                    lehetõség is összeszorítja a szívemet. Elkészül, útban
93567  IV,  152    |                 szívemet. Elkészül, útban van a Csáky-gyerek is, a német
93568  IV,  152    |                  útban van a Csáky-gyerek is, a német tudományával együtt.
93569  IV,  152    |                     ez is kitelhetik?~…Elkéri a János játékait, végignézegeti,
93570  IV,  152    |                       Jánossal együtt lesznek a másvilágon s János tudakozódni
93571  IV,  152    |                         Mit csinál az apám és a szegény mamám? Hát a lovamat
93572  IV,  152    |                       és a szegény mamám? Hát a lovamat láttad-e, megvan-e
93573  IV,  152    |                  láttad-e, megvan-e még rajta a nyereg, meg a kengyel? Hát
93574  IV,  152    |                       még rajta a nyereg, meg a kengyel? Hát a bárány nyakán
93575  IV,  152    |                    nyereg, meg a kengyel? Hát a bárány nyakán a csengõ?«~…
93576  IV,  152    |                  kengyel? Hát a bárány nyakán a csengõ?«~…Óh, csak nézd
93577  IV,  152    |                    van. Semmi se tört még el. A piros pántlika, amit õ kötött
93578  IV,  152    |                       pántlika, amit õ kötött a nyúl nyakára az utolsó napon,
93579  IV,  152    |                       még most is ott fityeg. A lovacska sörényét mama megfésüli
93580  IV,  152    |                  megfésüli minden vasárnapon, a bárányka gyapját kiporozza…~
93581  IV,  152    |                   bárányka gyapját kiporozza…~A Csáky-gyerek hol az egyik
93582  IV,  152    |                  egyik állatot fogta meg, hol a másikat; hosszan nézegette
93583  IV,  152    |                    majd izzó ujjával meglökte a bárány nyakán a csengettyût.~
93584  IV,  152    |                      meglökte a bárány nyakán a csengettyût.~A csengettyû
93585  IV,  152    |                  bárány nyakán a csengettyût.~A csengettyû szomorúan kongott-bongott.
93586  IV,  152    |                       csin, bin.~Jaj, ha erre a csengetésre bejön a halál.~-
93587  IV,  152    |                      erre a csengetésre bejön a halál.~- Ne, ne bántsd az
93588  IV,  152    |                     ne csengess. Ha meghallja a Jánoska az égbõl, megharagszik.~
93589  IV,  152    |                 Engedelmesen tolta el magától a játékokat. Csodálatosan
93590  IV,  152    |                 Lehetetlen az, hogy megéljen.~A feleségem zokogva rakosgatta
93591  IV,  152    |                       elbeszélheti!~Elkezdtem a szegény asszonyt vigasztalni:~-
93592  IV,  152    |                     se beszélhetné el, hiszen a Jánoska egy szót se tud
93593  IV,  152    |                    Hogy nem is beszélhetnének a testvérkék a másvilágon,
93594  IV,  152    |                   beszélhetnének a testvérkék a másvilágon, hogy Jánoska
93595  IV,  152    |                 Jánoska talán nem is vállalná a Bercikét: »Ugyan ne bolondozz,
93596  IV,  152    |                     ne bolondozz, te nem vagy a mi fiunk!«~Sõt nemcsak az
93597  IV,  152    |                   kétségbeejtettem. Megnyomta a lelkemet a föltevés, hogy
93598  IV,  152    |        kétségbeejtettem. Megnyomta a lelkemet a föltevés, hogy ha most hal
93599  IV,  152    |                föltevés, hogy ha most hal meg a fiú, anélkül, hogy egyetlen
93600  IV,  152    |                  milyen idegen lesz rám nézve a Jánoskához képest, kinek
93601  IV,  152    |                     ha végigmegyek magányosan a városon fényes nappal is,
93602  IV,  152    |                    tudnám od’adni most, ha az a fiú magyarul tudna.~A »németke«
93603  IV,  152    |                      az a fiú magyarul tudna.~A »németke« fölkönyökölt az
93604  IV,  152    |         Odatámolyogtam, mire beljebb húzódott a nyoszolya közepe felé, hogy
93605  IV,  152    |                 ülhessek, de csak nem akartam a kényelmét rontani.~Megfogta
93606  IV,  152    |                   kényelmét rontani.~Megfogta a kezemet, simogatta, aztán
93607  IV,  152    |                     simogatta, aztán megbökte a paplan szélét és így szólt
93608  IV,  152    |                  magyarul:~- Ülj le koma, itt a kõ!~Káprázat ez vagy álom?
93609  IV,  152    |                          Akkor szüret - mondá a gyerek élénken, látható
93610  IV,  152    |                       S aztán megindult, mint a kifagyott patak; fecsegett,
93611  IV,  152    |                     Nem felelt, gondolkozott, a homlokát összeráncolta,
93612  IV,  152    |                Valóban, úgy kell annak lenni. A Csáky-gyerek felgyógyult
93613  IV,  152    |                  érkezõ bácsiknak és néniknek a pacsiadásnál németül feleljen
93614  IV,  152    |                 pacsiadásnál németül feleljen a kérdéseikre. Mikor a tiszti
93615  IV,  152    |                 feleljen a kérdéseikre. Mikor a tiszti vizsgára kerül a
93616  IV,  152    |                       a tiszti vizsgára kerül a sor, már akkorra talán a
93617  IV,  152    |                      a sor, már akkorra talán a kardbojt se lesz elég kecsegtetõ
93618  IV,  152    |               rendelet, mindenféle pesztonka, a gyerek magyar maradt, mint
93619  IV,  152    |                     mint ahogy fehér tolla nõ a hattyúnak, ha fekete lúdak
93620  IV,  152    |                   fekete lúdak nevelik is.~De a költségem nem veszett mégsem
93621  IV,  152    |                  isten is. Egy csodálatos mag a lélekben, mely se puha nem
93622  IV,  152    |                     aki már harminc éve verte a szappanhabot és csinos vagyonkát
93623  IV,  152    |                csináltathatja vala boltja elé a réztányérokat, de nem akarta.~
93624  IV,  152    |                 réztányérokat, de nem akarta.~A borbélymestert Bilinke Mátyásnak
93625  IV,  152    |                   emberi hajból, hogy az, aki a gyûrût ujjára húzta, mindent
93626  IV,  152    |                    csinálhatott azzal, akinek a hajából való volt a gyûrû.
93627  IV,  152    |                    akinek a hajából való volt a gyûrû. Hej, ha egyszer a
93628  IV,  152    |                      a gyûrû. Hej, ha egyszer a király hajából kaphatna
93629  IV,  152    |                 messze vidéken nem volt párja a hülyeségben, úgy is nevezték
93630  IV,  152    |                 gondolt. Egy foltozó vargának a fia, Talyicska Palkó. Csodákat
93631  IV,  152    |                     Palkó. Csodákat beszéltek a legényrõl, ilyen okos, ilyen
93632  IV,  152    |            megfordítva is, ostoba marad, akit a világ annak kürtöl, ha mindjárt
93633  IV,  152    |                     annak kürtöl, ha mindjárt a Deák Ferenc szemöldökéig
93634  IV,  152    |                       ünneplõ dókáját, elment a foltozó vargához, megkérni
93635  IV,  152    |                    Kriska, amiért az apjától, a foltozó vargától, nyomban
93636  IV,  152    |                      csak jobban ragaszkodott a tervéhez, belátván, hogy
93637  IV,  152    |                        hogy mégis nagyon okos a legény, a hír egy csöppet
93638  IV,  152    |                   mégis nagyon okos a legény, a hír egy csöppet se csalt. »
93639  IV,  152    |                  okossága, hogy nem kell neki a Kriska lányom.«~Mindamellett
93640  IV,  152    |                     Mindamellett ütötte-verte a hideg vasat, míg meleg lett,
93641  IV,  152    |                       még újbor elõtt meglett a lakodalom, Pali és Kriska
93642  IV,  152    |               választja el õket.~Az esküvõ és a három napos víg lagzi után
93643  IV,  152    |                      víg lagzi után így szólt a borbély vejéhez:~- No, fiamuram,
93644  IV,  152    |                    fiamuram, most már megjött a dolog ideje. Hát mihez fogsz
93645  IV,  152    |                  dolog ideje. Hát mihez fogsz a nagy eszeddel? Mihez értesz?~-
93646  IV,  152    |                   abban állapodának meg, hogy a Pali lásson valami kereskedelemféléhez,
93647  IV,  152    |                       beljebb-beljebb. Hiszen a Rothschildék is valahogy
93648  IV,  152    |                     az öreg -, ezzel vesd meg a szerencsédet.~S megköpködte
93649  IV,  152    |                   szerencsédet.~S megköpködte a ropogós banknótát: Apád,
93650  IV,  152    |                      másnap reggel szétnézett a ház tájékán, hogy mivel
93651  IV,  152    |                      hogy mivel kezdhetné meg a kereskedést. Volt a borbély
93652  IV,  152    |                       meg a kereskedést. Volt a borbély kertjében egy almafa,
93653  IV,  152    |                     csak, ha ezekkel kezdeném a kereskedést, mi történnék
93654  IV,  152    |                      belenyugodva, rákiáltott a feleségére:~- Kriska lelkem,
93655  IV,  152    |                     az almákat; viszem eladni a vásárra.~Még kora reggel
93656  IV,  152    |                       reggel volt, mikor Pali a piacra ért. A kofák még
93657  IV,  152    |                      mikor Pali a piacra ért. A kofák még csak akkor ébredeztek
93658  IV,  152    |                     még csak akkor ébredeztek a sátruk alatt.~Egy komédiásbódé
93659  IV,  152    |                  alatt.~Egy komédiásbódé volt a piac közepén, ahol férgeket
93660  IV,  152    |                  Elefántot, tigrist, medvét.) A bódénál volt a legnagyobb
93661  IV,  152    |                       medvét.) A bódénál volt a legnagyobb elevenség, tehát
93662  IV,  152    |                      az almáival, leguggolván a tarisznyája mellé. Éppen
93663  IV,  152    |                    mert még lehetett. Mondom, a kofák még nem ébredtek volt
93664  IV,  152    |                      fel, akik miatt különben a saját szavát sem hallaná
93665  IV,  152    |                    sem hallaná az ember. Csak a kakasok kukorékoltak vidáman
93666  IV,  152    |                  kakasok kukorékoltak vidáman a borító kosarak alatt.~-
93667  IV,  152    |                   Kettõ egy krajcár - felelte a paraszt.~- Harminc alma
93668  IV,  152    |                   számította össze Okos Pali.~A paraszt a fejével bólintott:~-
93669  IV,  152    |                    össze Okos Pali.~A paraszt a fejével bólintott:~- Annyi,
93670  IV,  152    |                      annyi! És te hogy árulod a tiedet?~Pali gondolkozott
93671  IV,  152    |                 bizony igaz lehet - hagyta rá a paraszt nagy cseréppipáját
93672  IV,  152    |                     nem mutatkozott kereslet. A komédiásbódé környéke élénkülni
93673  IV,  152    |               élénkülni kezdett, de leginkább a férgek miatt, amik láthatók
93674  IV,  152    |                   miatt, amik láthatók voltak a hasadékokon. Hetyke szobalányok,
93675  IV,  152    |                     édes!) De egyik sem vett.~A Pali nagy esze ezalatt folyton
93676  IV,  152    |                      én az almáimat átönteném a kend kosarába, szépen hazamehetnék,
93677  IV,  152    |                      két krajcárért öt almát. A dolog tetszetõsebben venné
93678  IV,  152    |                 tetszetõsebben venné ki magát a vevõknél, ránk nézve pedig
93679  IV,  152    |                      aztán déltájban eljönnék a tíz krajcáromért. Jó lesz-e?
93680  IV,  152    |                 tökéletesen egy kutya - mondá a paraszt s ezentúl maga árulta
93681  IV,  152    |                   vissza, éppen akkor adta el a paraszt az utolsó öt almát
93682  IV,  152    |           osztozkodhatunk.~S ezzel kioldozván a kendõ csücskébõl a krajcárokat,
93683  IV,  152    |                 kioldozván a kendõ csücskébõl a krajcárokat, kiolvasott
93684  IV,  152    |                    elõször tizenötöt magának, a többit odatolta Palinak.~-
93685  IV,  152    |                    Pali. - Tíz jár ám, bátya, a harminc almáért.~- Se égen,
93686  IV,  152    |                  nekem csak tizennégy marad. (A paraszt a fejét vakarta.)
93687  IV,  152    |                   tizennégy marad. (A paraszt a fejét vakarta.) Kutya teremtette,
93688  IV,  152    |                       egy krajcárért, behozza a tíz krajcárt, a másik harmincnál
93689  IV,  152    |                       behozza a tíz krajcárt, a másik harmincnál pedig,
93690  IV,  152    |                     krajcárért, elmaradhatlan a tizenöt krajcár, ami összesen
93691  IV,  152    |                     pedig ugyanaz, elkallódik a huszonötödik krajcár? Megfoghatatlan
93692  IV,  152    |                        egyik se akarta hagyni a maga krajcárját, utoljára
93693  IV,  152    |              krajcárját, utoljára is elmentek a vásárbíróhoz, õ döntsön
93694  IV,  152    |              számítgatni kezdte, káromkodott, a ceruzáját a földhöz vagdalta
93695  IV,  152    |                      káromkodott, a ceruzáját a földhöz vagdalta és kimondta
93696  IV,  152    |                  földhöz vagdalta és kimondta a végzést.~- Az ördög tudja,
93697  IV,  152    |                       egyet tudok, hogy immár a matematika se tudomány.~
93698  IV,  152    |                      Ezzel aztán kilökte õket a sátorából. Õt ne tegyék
93699  IV,  152    |                     esettel õrültté.~Ott künn a két ember összetûzött, jól
93700  IV,  152    |                      indítottak, az egyik is, a másik is meg akarván mutatni,
93701  IV,  152    |                     ha mindene utána megy is.~A bíróságok egy egész évig
93702  IV,  152    |                    Pali száz forintos bankója a pörlekedésre.~Bilinke Mátyás
93703  IV,  152    |                   Bilinke Mátyás idejét látta a nagy tekintélyével beleavatkozni
93704  IV,  152    |                   tekintélyével beleavatkozni a világ folyásába.~- A kereskedelemre
93705  IV,  152    |            beleavatkozni a világ folyásába.~- A kereskedelemre nincs eszed
93706  IV,  152    |                     látnod. Megpróbálom veled a borbélyságot. Megtanulsz
93707  IV,  152    |                   segítesz s te öröklöd végül a boltomat, ha a szememet
93708  IV,  152    |                  öröklöd végül a boltomat, ha a szememet behunyom.~- Jó
93709  IV,  152    |                        Mi? Az, ha én behunyom a szememet, vagy az, ha te
93710  IV,  152    |                       vagy az, ha te beállasz a mûhelybe? Világosan beszélj.~-
93711  IV,  152    |                    beszélj.~- Az, ha beállok.~A mi Okos Palink tehát az
93712  IV,  152    |                   lévén, gyorsan haladt elõre a mûvészetében.~Az öreg meg
93713  IV,  152    |                  mígnem egy napon dolga akadt a szomszéd városkában, el
93714  IV,  152    |              városkában, el kellett mennie és a mûhelyt ráhagyta Palira.
93715  IV,  152    |                     Ma teszed le, kedves võm, a vizsgát.~Este hazakerült
93716  IV,  152    |                   Mátyás mester és kikérdezte a nap történetérõl.~- Nincs
93717  IV,  152    |                    senki?~- De igen, itt volt a lázi pusztáról az a gazdag
93718  IV,  152    |                      volt a lázi pusztáról az a gazdag paraszt, Szücs Márton,
93719  IV,  152    |                 gazdag paraszt, Szücs Márton, a fájós lábával.~- Ah, itt
93720  IV,  152    |                    mit üzent?~- Kivettem neki a lábából a tüskét.~Az öreg
93721  IV,  152    |                       Kivettem neki a lábából a tüskét.~Az öreg Bilinke
93722  IV,  152    |                     szép jövedelmet húztál ki a zsebembõl! Hogy merted azt
93723  IV,  152    |               egyenesen azért jött be õkelme.~A mester a haját tépte:~-
93724  IV,  152    |                      jött be õkelme.~A mester a haját tépte:~- Oh, szamár,
93725  IV,  152    |                    minden héten beljebb tolom a lábába azt a tüskét, amiért
93726  IV,  152    |                    beljebb tolom a lábába azt a tüskét, amiért fizet egy-egy
93727  IV,  152    |                      és te most kiveszed neki a tüskét, hogy õt örökre elveszítsem.
93728  IV,  152    |                       sohasem boldogulsz ezen a pályán!~Így lett vége az
93729  IV,  152    |                     az az ember, aki elhagyja a maga vejét. Így szólt hozzá
93730  IV,  152    |                      szólt hozzá egy napon:~- A borbélyságra nincs eszed,
93731  IV,  152    |                      fiam, hanem átadom neked a falusi gazdaságomat. Kezeld,
93732  IV,  152    |              építtetni, mert lakóház nem volt a kicsiny birtokhoz. Szép
93733  IV,  152    |                   Szép zsindelyes ház nõtt ki a földbõl három hónap alatt,
93734  IV,  152    |                 veszõdést, bosszúságot, aminõ a gazdaságnál gyakran elõfordul,
93735  IV,  152    |                      sem találják meg egy nap a kerékkötõ nagy láncot.~Hol
93736  IV,  152    |                     is láttuk utoljára? Igaz, a házépítésnél. Biz az még
93737  IV,  152    |                   Ostoba Kriska megpillantott a házfalban egy láncszemet,
93738  IV,  152    |                     alól elõcsillogott.~- Itt a lánc, itt a lánc! - kiáltozta
93739  IV,  152    |              elõcsillogott.~- Itt a lánc, itt a lánc! - kiáltozta az Ostoba
93740  IV,  152    |                  Ostoba Kriska.~Okos Pali meg a szolgája odaszaladtak. Csakugyan
93741  IV,  152    |                       odaszaladtak. Csakugyan a lánc lesz az! Azok a bolond
93742  IV,  152    |                Csakugyan a lánc lesz az! Azok a bolond kõmûvesek beleverték
93743  IV,  152    |                 kõmûvesek beleverték valahogy a sárfalba. Talán részegek
93744  IV,  152    |               sárfalba. Talán részegek voltak a gazemberek. No, de ilyet
93745  IV,  152    |                    kihúzom én.~Ezzel megfogta a karikát és húzta, de bizony
93746  IV,  152    |                      de bizony csak nem akart a lánc kijjebb jönni.~Okos
93747  IV,  152    |                     jött zavarba. Parancsolta a szolgájának:~- Vezesd ki
93748  IV,  152    |                      szolgájának:~- Vezesd ki a Ráró lovat, Gyurka!~A Ráró
93749  IV,  152    |                      ki a Ráró lovat, Gyurka!~A Ráró lovat befogták a karikába.~-
93750  IV,  152    |                 Gyurka!~A Ráró lovat befogták a karikába.~- Te csak szólítsd,
93751  IV,  152    |                    majd az ostorral biztatom.~A Ráró nekirugaszkodott, húzott,
93752  IV,  152    |                      hogy szinte ívbe görbült a háta, de a lánc mégsem engedett.~-
93753  IV,  152    |                       ívbe görbült a háta, de a lánc mégsem engedett.~-
93754  IV,  152    |                       Vezesd csak ki, Gyurka, a jármos ökröket!~Kihozták
93755  IV,  152    |                      jármos ökröket!~Kihozták a Bimbót meg a Csákót, két
93756  IV,  152    |                ökröket!~Kihozták a Bimbót meg a Csákót, két erõs, tagbaszakadt
93757  IV,  152    |                      hátulra kell õket fogni, a Ráró hadd segítsen nekik
93758  IV,  152    |                      Az ostor nagyot csattant a Csákó bõrén, akkora kolbászt
93759  IV,  152    |                      rajta, mint az ujjam, de a Bimbó farát is érte a hegye.~-
93760  IV,  152    |                      de a Bimbó farát is érte a hegye.~- Hajrá, Csákó, Bimbó!~
93761  IV,  152    |                          Hajrá, Csákó, Bimbó!~A két izmos marha nem vette
93762  IV,  152    |                       tréfára, elkezdte húzni a bolondos láncszemet, csak
93763  IV,  152    |                 feszültek inaik, s csikorgott a járom… Még egy ostorverés,
93764  IV,  152    |                       erõvel - s hopp, kijött a lánc.~De a fal is vele dõlt,
93765  IV,  152    |                       hopp, kijött a lánc.~De a fal is vele dõlt, a fallal
93766  IV,  152    |                        De a fal is vele dõlt, a fallal pedig a födél, s
93767  IV,  152    |                     vele dõlt, a fallal pedig a födél, s lezuhanván agyonütötték
93768  IV,  152    |                       lezuhanván agyonütötték a Bimbót meg az Okos Palit.
93769  IV,  152    |                   mondhatta, hogy »bakfitty«.~A Bimbót megették a cigányok,
93770  IV,  152    |                  bakfitty«.~A Bimbót megették a cigányok, Okos Palit pedig
93771  IV,  152    |                      temetést rendezvén neki. A temetésen ott volt Bilinke
93772  IV,  152    |                  ablakban, egyetlen leány van a háznál, a lenhajú Ancsurka.
93773  IV,  152    |                  egyetlen leány van a háznál, a lenhajú Ancsurka. Mert olyan
93774  IV,  152    |                  lenhajú Ancsurka. Mert olyan a muskátli, mint a borókaág.
93775  IV,  152    |                   Mert olyan a muskátli, mint a borókaág. A borókaág annak
93776  IV,  152    |                    muskátli, mint a borókaág. A borókaág annak a jelentõje,
93777  IV,  152    |                    borókaág. A borókaág annak a jelentõje, hogy pálinkát
93778  IV,  152    |                     pálinkát árulnak odabent; a muskátli annak a jelentõje,
93779  IV,  152    |                     odabent; a muskátli annak a jelentõje, hogy eladó leány
93780  IV,  152    |                      hogy eladó leány lappang a bokorban.~Lappang, lappang,
93781  IV,  152    |                  tudja isten mit csinál, akár a szobában, akár az udvaron,
93782  IV,  152    |                     udvaron, de amikor elhajt a ház elõtt a Matykó a kocsiján,
93783  IV,  152    |                     amikor elhajt a ház elõtt a Matykó a kocsiján, annak
93784  IV,  152    |                   elhajt a ház elõtt a Matykó a kocsiján, annak a kocsinak
93785  IV,  152    |                      Matykó a kocsiján, annak a kocsinak a zörgését, a hámok
93786  IV,  152    |                    kocsiján, annak a kocsinak a zörgését, a hámok csörgését,
93787  IV,  152    |                  annak a kocsinak a zörgését, a hámok csörgését, lovak dobogását
93788  IV,  152    |                  megösmeri, s mire odáig érne a kocsi, már õ is ott áll
93789  IV,  152    |                       õ is ott áll véletlenül a ház elõtt; valami dolga
93790  IV,  152    |                       valami dolga akad, vagy a tyúk szalad ki apró csirkéivel
93791  IV,  152    |                      kell visszaterelni, vagy a kutyát kergeti, aki egy
93792  IV,  152    |                       kutyát kergeti, aki egy a kéménybõl leesett sonkát
93793  IV,  152    |                     sövény mögé; de rá is fér a szegény Garamra a konc,
93794  IV,  152    |                      is fér a szegény Garamra a konc, mert olyan sovány,
93795  IV,  152    |               egyiptomi hét rossz esztendõbõl a leghitványabbik. Meg is
93796  IV,  152    |                     múltkor az idegen úr, aki a várromokat járt itt a környéken
93797  IV,  152    |                     aki a várromokat járt itt a környéken nézegetni, hogy »
93798  IV,  152    |                   hogy »miért olyan sovány ez a kutya?«~- Mert nem eszik -
93799  IV,  152    |                       magunknak sincs.~Sovány a kutya, de sovány a vidék
93800  IV,  152    |                     Sovány a kutya, de sovány a vidék is. A magyar rónák
93801  IV,  152    |                  kutya, de sovány a vidék is. A magyar rónák arany kalásza
93802  IV,  152    |                     kalásza nem reng itt, sem a hegyeket nem ékesítik szõlõfürtök,
93803  IV,  152    |                   csak akkor terem, ha nagyon a kedvében járnak a mostoha
93804  IV,  152    |                      nagyon a kedvében járnak a mostoha anyaföldnek. Ez
93805  IV,  152    |                 egészséges víz és elég árnyék a susogó nyárfák és fenyõk
93806  IV,  152    |                 driádok picike lábai tapossák a sárga agyagot. Van költészet,
93807  IV,  152    |                      is szép leány - legalább a Matykó szemének elég tetszetõs.
93808  IV,  152    |                        Mert itt azon kezdõdik a jó parti, ha zsákot tud
93809  IV,  152    |                     piskóta vállak ezek, hogy a Matykó ölelõ karjait kibírnák.~
93810  IV,  152    |                    Mert Matykóval meg úgy áll a dolog, hogy az egész világon
93811  IV,  152    |                       ahová szívesebben tenné a két karját.~Bezzeg õ is
93812  IV,  152    |                   Ancsurkáék háza elõtt, vagy a lovak hámján akad ilyenkor
93813  IV,  152    |                   vagy egy szöget kell beütni a kocsi-szerkezetbe, de az
93814  IV,  152    |                       az is megtörténik, hogy a nyerges ló éppen ezen a
93815  IV,  152    |                       a nyerges ló éppen ezen a helyen átlépi az istrángot (
93816  IV,  152    |                      okos kocsisnak jól tudja a lova: mikor mit kell csinálni),
93817  IV,  152    |                         egyszóval dolga támad a Matykónak, s minthogy véletlenül
93818  IV,  152    |                     arany kenderszöszbe lenne a szívük begöngyölgetve, s
93819  IV,  152    |                begöngyölgetve, s abból fonnák a szavakat.~Hej, furcsa az
93820  IV,  152    |                      szavakat.~Hej, furcsa az a kocsis-szerelem. Eleinte
93821  IV,  152    |                Eleinte csak olyan ház volt ez a muskátli-ablakos is, mint
93822  IV,  152    |                     muskátli-ablakos is, mint a többi; késõbb ahogy egyszer
93823  IV,  152    |                      mélyen belenézett azokba a rejtelmes kék leányszemekbe,
93824  IV,  152    |           leányszemekbe, mindig közéje vágott a lovaknak, hogy vágtassanak
93825  IV,  152    |                    lovaknak, hogy vágtassanak a ház elõtt, szikrázzon a
93826  IV,  152    |                       a ház elõtt, szikrázzon a patkójuk, lengjen a sörényük,
93827  IV,  152    |                szikrázzon a patkójuk, lengjen a sörényük, ne gondolja az
93828  IV,  152    |                      sörényük, ne gondolja az a kis fruska, hogy fazekakat
93829  IV,  152    |                    fruska, hogy fazekakat hoz a kocsiján…~Õ maga oda se
93830  IV,  152    |             pattogtatta az ostorát, s behúzta a kalapját a szemére - az
93831  IV,  152    |                 ostorát, s behúzta a kalapját a szemére - az ébredõ szerelem
93832  IV,  152    |                    disznótorokon), meglassítá a lovait ezen a helyen s odafordítá
93833  IV,  152    |                      meglassítá a lovait ezen a helyen s odafordítá a fejét
93834  IV,  152    |                    ezen a helyen s odafordítá a fejét az udvaruk felé, mintha
93835  IV,  152    |                      van, mintha kifelé húzná a delejes szemeivel.~A lovak
93836  IV,  152    |                    húzná a delejes szemeivel.~A lovak andalogva lépkedtek,
93837  IV,  152    |                lépkedtek, õ pedig félrecsapta a kalapját. Ez volt az epedõ
93838  IV,  152    |                      fejebúbjára van feltolva a kalap, ez a boldog szerelem,
93839  IV,  152    |                      van feltolva a kalap, ez a boldog szerelem, s a lovak
93840  IV,  152    |                       ez a boldog szerelem, s a lovak magoktól állnak meg
93841  IV,  152    |                      lenne? - felelé Ancsurka a vállait rángatva kecsesen.~
93842  IV,  152    |               leereszti az ostora nyelét, ami a hosszabb maradást jelenti.~
93843  IV,  152    |                   maradást jelenti.~Csönd van a faluban. Csak a fák susognak
93844  IV,  152    |                     Csönd van a faluban. Csak a fák susognak a templom körül.
93845  IV,  152    |                  faluban. Csak a fák susognak a templom körül. Egyetlen
93846  IV,  152    |               Egyetlen lélek sem jár az úton. A levegõ szinte mozdulatlan,
93847  IV,  152    |              mozdulatlan, csak néha fut végig a falusi kerteken egy széláram,
93848  IV,  152    |                     ringatni kezdik csöveiket a kukoricaszárak, mint a dajkák.~-
93849  IV,  152    |              csöveiket a kukoricaszárak, mint a dajkák.~- Szép idõ van,
93850  IV,  152    |                   szégyenled magad, hallottam a híredet. De nekem ne is
93851  IV,  152    |                     csúf ember! Hogy nem mégy a templomba…~- Hiszen nem
93852  IV,  152    |                     is eljönnél… ha te fognád a kezemet.~Ancsurka arca lángba
93853  IV,  152    |                       izélj!~Zavartan süti le a szemeit.~- Hát eljönnél-e,
93854  IV,  152    |                 mennék? Mit keresnék én veled a templomban? - feleli elhaló,
93855  IV,  152    |                     szaggatott hangon. - Hisz a sekrestyés is elmehet veled,
93856  IV,  152    |                    kacagott fel Matykó. - Hát a sekrestyés kopasz fején
93857  IV,  152    |                sekrestyés kopasz fején legyen a koszorú? Hát a sekrestyésnek
93858  IV,  152    |                   fején legyen a koszorú? Hát a sekrestyésnek mondjam én
93859  IV,  152    |                      sekrestyésnek mondjam én a holtomiglant?~S úgy kacagott,
93860  IV,  152    |                kacagott, de úgy kacagott ezen a Matykó, hogy az Ancsurka
93861  IV,  152    |                    kék szemeibõl kibuggyantak a könnyek, és most is csak
93862  IV,  152    |                      szó, bentfulladt mind az a sok, sok léha szó az érzelmek
93863  IV,  152    |                     érzelmek tengerében, csak a búzakalász-szín hajú fejecskéjét
93864  IV,  152    |                   rajta babrálgatott.~Ez volt a felelete. Ámor ott ugrált,
93865  IV,  152    |                 pajkoskodott az ostor hegyén. A leány szeretett volna közeledni
93866  IV,  152    |                     szeretett volna közeledni a Matykóhoz, a szíve tolta,
93867  IV,  152    |                  volna közeledni a Matykóhoz, a szíve tolta, tolta, de a
93868  IV,  152    |                      a szíve tolta, tolta, de a szemérme visszahúzta, s
93869  IV,  152    |                       ostoráig, annak is csak a hegyéig jutott el. De hiszen
93870  IV,  152    |                     el. De hiszen az ostor is a Matykóé - és azt Matykó
93871  IV,  152    |                    felelj!~Ancsurka fölemelte a fejét, s még izgatottabban
93872  IV,  152    |                    nagyon szeretnéd látni azt a templomot?~De nem folytatom
93873  IV,  152    |                       lehetetlen is, minthogy a Ferraris Artúr képén, mely
93874  IV,  152    |                    Ferraris Artúr képén, mely a holnap megnyíló kiállításon
93875  IV,  152    |                      látható, csak idáig tart a Matykó regénye. Okos ember
93876  IV,  152    |                    ember könnyen kitalálhatja a folytatását.~A BOKRÉTA~1893~
93877  IV,  152    |                   kitalálhatja a folytatását.~A BOKRÉTA~1893~Egyszer csak
93878  IV,  152    |                 zavartak meg írásomban. Éppen a Kohn-féle bûnügyben dolgoztam
93879  IV,  152    |                 Kohn-féle bûnügyben dolgoztam a vádbeszéden.~A szomszéd
93880  IV,  152    |                      dolgoztam a vádbeszéden.~A szomszéd szobában, mely
93881  IV,  152    |                      valaki:~- Nincsen itt az a gazember?~- Kit tetszik
93882  IV,  152    |                 félénk hang, melyet ösmertem, a Szmetany írnok hangja.~-
93883  IV,  152    |                     õt, az alügyész urat. Azt a semmirekellõt, azt a gyönyörûséges
93884  IV,  152    |                      Azt a semmirekellõt, azt a gyönyörûséges mákvirágot.
93885  IV,  152    |           gyönyörûséges mákvirágot. Jaj, csak a kezem alá kerülne! Mindjárt
93886  IV,  152    |               kollegáról, egy alügyészrõl itt a saját hivatalos helyiségében.
93887  IV,  152    |                Azonnal elfogatom.~Kinyitottam a szobaajtót, de egy pillantást
93888  IV,  152    |                       de egy pillantást vetve a dühöngõ, toporzékoló nõre,
93889  IV,  152    |                    hirtelen becsaptam újra és a harmadik szobába vonultam
93890  IV,  152    |                 kifejezés megrezzentett, mert a felbõszült asszony szavai
93891  IV,  152    |                 felbõszült asszony szavai ide a harmadik szobába is áthatoltak:~-
93892  IV,  152    |                      süvített, hogy zúgott ez a nehány szó! Ej, ostobaság!
93893  IV,  152    |                      kaméliás bokrétát láttam a feleségem asztalán. Meg
93894  IV,  152    |                        ifjamat nem engedem át a halálnak.«~Eközben behozták
93895  IV,  152    |                   halálnak.«~Eközben behozták a vacsorát, s valami másról
93896  IV,  152    |                  másról kezdtünk beszélgetni, a bokréta teljesen kiment
93897  IV,  152    |                   figyelmes lettem, lecsaptam a tollat és a másik szobába
93898  IV,  152    |                 lettem, lecsaptam a tollat és a másik szobába mentem hallgatózni,
93899  IV,  152    |                  volna benne, ha Barcsó küldi a bokrétát. Gyakran jár hozzám
93900  IV,  152    |                   ilyesvalamivel kedveskedjék a háziasszonynak.~De már késõn
93901  IV,  152    |                        Kemény, katonás léptei a lépcsõzeten kopogtak.~Kinyitván
93902  IV,  152    |               Valóságos fúriában rohant végig a piacon, egyenesen a Csapó
93903  IV,  152    |                     végig a piacon, egyenesen a Csapó utca felé, hol a lakásuk
93904  IV,  152    |              egyenesen a Csapó utca felé, hol a lakásuk volt. Ingerült gesztusokkal
93905  IV,  152    |             gesztusokkal lóbázta napernyõjét, a mantillája úszni látszott
93906  IV,  152    |                ajkakkal, kettõs állal. Barcsó a pénzeért vette el; azt mondják,
93907  IV,  152    |                      budapesti hentesnek volt a lánya, s csinos örökségébõl
93908  IV,  152    |             háziasszony, aki maga dagasztotta a kenyeret s híres befõzötteket
93909  IV,  152    |                 befõzötteket tudott csinálni. A kisvárosi pletyka kifogyhatatlan
93910  IV,  152    |                   pletyka kifogyhatatlan volt a szapulásában. Csinos kis
93911  IV,  152    |                    Hogy fogott egyszer puskát a férjére s kényszeríté bevallani,
93912  IV,  152    |                   kényszeríté bevallani, hogy a pénzét elkártyázta. Máskor
93913  IV,  152    |                       együtt, összefeleseltek a kocsiban, mire Juliánna
93914  IV,  152    |                       egyszerûen ráparancsolt a férjére: »Takarodj le a
93915  IV,  152    |                       a férjére: »Takarodj le a kocsiról, a kocsi az enyém!« -
93916  IV,  152    |                       Takarodj le a kocsiról, a kocsi az enyém!« - s hóban,
93917  IV,  152    |                       kénytelen hazajönni.~De a legjobban jellemezte az
93918  IV,  152    |                     mely most eszembe jutott. A múlt héten beszélte valaki
93919  IV,  152    |                    múlt héten beszélte valaki a patikában. (Ilyen kis városban
93920  IV,  152    |                     Ilyen kis városban minden a patikában készül.) Augusztusban
93921  IV,  152    |                  odament az asszony, megtévén a nagy utat, hirtelen, talán
93922  IV,  152    |                     mi történt, mígnem kisült a dolog: egy barátnéja arról
93923  IV,  152    |                      értesítette, hogy itthon a szolgáló hanyagsága miatt
93924  IV,  152    |                     szolgáló hanyagsága miatt a kedvenc kanárija kilehelte
93925  IV,  152    |                    kedvenc kanárija kilehelte a lelkét. Dühbe jött, tört,
93926  IV,  152    |                      ült, hazaért, felpofozta a Zsuzskát s ezzel visszautazott
93927  IV,  152    |                       bene gesta.~Visszaültem a periraton dolgozni, de a
93928  IV,  152    |                      a periraton dolgozni, de a bokréta minduntalan fúrta
93929  IV,  152    |                     bokréta minduntalan fúrta a fejemet. Kellemetlen hangulat
93930  IV,  152    |                   Kellemetlen hangulat nyomta a kedélyemet. Hiába csillapítgattam
93931  IV,  152    |                 hiszen ki tudja, kinek küldte a bokrétát? S ki küldte a
93932  IV,  152    |                       a bokrétát? S ki küldte a feleségemét? Meglehet maga
93933  IV,  152    |                      maga vette, mert szereti a virágokat. De ha Barcsó
93934  IV,  152    |                       töröm az eszemet, mikor a Kohn-féle bûnügy olyan szép,
93935  IV,  152    |                     érdekes… Ámbátor, hogy ez a Barcsó is szép, érdekes
93936  IV,  152    |                      asszony volnék…~Kivettem a zsebtükrömet és megnézegettem
93937  IV,  152    |                 megelégedve. Beösmertem, hogy a Barcsó sokkal csinosabb,
93938  IV,  152    |                    sokkal, sokkal. Kipödörtem a bajuszomat, helyreigazgattam
93939  IV,  152    |             választékot, s újra próbát tettem a tükörrel, de hasztalan.
93940  IV,  152    |                 Barcsóval beszélni, belenézni a Barcsó szemeibe. Csengettem
93941  IV,  152    |                   Barcsó szemeibe. Csengettem a szolgának:~- Barcsó ügyész
93942  IV,  152    |                      meg, hogy nincs-e nálam?~A szolga elment és én izgatottan
93943  IV,  152    |                     míg megjön. Kiszámítottam a perceket, most a Kossuth
93944  IV,  152    |                Kiszámítottam a perceket, most a Kossuth téren van, most
93945  IV,  152    |                     téren van, most befordult a Kálvária utcába, ha jól
93946  IV,  152    |                       ha jól ment, most lehet a színháznál, sõt már haza
93947  IV,  152    |                      szolgálhatok vele. Éppen a felesége is kereste.~- Úgy?
93948  IV,  152    |                   rideg hivatalos stílusában.~A szolga csak nem jött, csak
93949  IV,  152    |                       nem jött, újra kimentem a Szmetanyhoz:~- Menjen, bácsi,
93950  IV,  152    |                    bejönni, hanem azért vette a kalapját, megtömte a pipáját,
93951  IV,  152    |                    vette a kalapját, megtömte a pipáját, rágyújtott és elcammogott.~
93952  IV,  152    |              elcammogott.~Kisvártatva megjött a szolga.~- Nos?~- Nincs ott.~-
93953  IV,  152    |                     is kezdek. Ostoba vagyok. A féltékenység környékez.
93954  IV,  152    |                    környékez. Érzem, érzem. S a féltékenység nagy hatalom,
93955  IV,  152    |                     látok s nem gondolok erre a képtelenségre többet. »Igazán
93956  IV,  152    |                 mondogattam magamban, de azok a kis bolondos fekete betûk
93957  IV,  152    |                     kis bolondos fekete betûk a periratban elkezdtek összevissza
93958  IV,  152    |                  megannyi párok lennének, az »a« betû a »b« betûvel, a »
93959  IV,  152    |                   párok lennének, az »a« betû a »b« betûvel, a »c« betû
93960  IV,  152    |                        a« betû a »b« betûvel, a »c« betû az »e«-vel összeölelkezve
93961  IV,  152    |                     összeölelkezve lejtettek.~A szemem káprázott, talpam
93962  IV,  152    |                 káprázott, talpam alatt égett a föld, s bizonyos zsibbadtság
93963  IV,  152    |                       valami hazavitt - pedig a periratra már reggel szükségem
93964  IV,  152    |                csöppet se bántott most engem.~A feleségemet otthon találtam,
93965  IV,  152    |                     ablaknál varrt, nála volt a húga is (egy igen csinos
93966  IV,  152    |                 lásson. Forrni kezdett bennem a méreg. Hiszen csak azt tudnám,
93967  IV,  152    |                találkoztam az apósommal, mert a földszintes ház egyik oldalát
93968  IV,  152    |                     ház egyik oldalát õ lakta a Mariska lányával, mi pedig
93969  IV,  152    |                    Mariska lányával, mi pedig a másik oldalában vezettünk
93970  IV,  152    |                Annáékhoz.~- Hamar elkészültél a vádbeszéddel - szólt Anna,
93971  IV,  152    |                      neked volnék, kivitetném a varróasztalomat az utcára.~-
93972  IV,  152    |                      Hogy minek? Istenem, hát a világosság miatt. Hiszen
93973  IV,  152    |                       feleltem:~- Semmi közöm a világhoz. Nekem a világra
93974  IV,  152    |                       közöm a világhoz. Nekem a világra ne hivatkozz. Én
93975  IV,  152    |                      hivatkozz. Én nem vagyok a világ majma.~Anna csodálkozva
93976  IV,  152    |                   belõlem az epét, mint ahogy a napfényben fölszikkadnak
93977  IV,  152    |                      napfényben fölszikkadnak a nedvek.~Hiszen persze, hogy
93978  IV,  152    |                       varr, az ablakhoz megy, a világosság felé. Olyan természetes,
93979  IV,  152    |                       ész is csak olyan, mint a rossz ló, nem húz egyenes
93980  IV,  152    |                       egyenes irányban, hanem a saját akarata szerint. No,
93981  IV,  152    |                     egy kis gyeplõ.~Elõvettem a friss hírlapokat, de nem
93982  IV,  152    |                        de nem olvastam, hanem a bokrétát keresgéltem szemeimmel
93983  IV,  152    |               bokrétát keresgéltem szemeimmel a lap alól. Csodálkozásomra
93984  IV,  152    |                     leltem sehol. Benyitottam a másik szobába, átvizsgáltam
93985  IV,  152    |                   másik szobába, átvizsgáltam a harmadikat is, de a bokréta
93986  IV,  152    |              átvizsgáltam a harmadikat is, de a bokréta ott sem volt.~Szerettem
93987  IV,  152    |                    veszve van), leültem tehát a hölgyekhez, tréfálkoztam,
93988  IV,  152    |           tréfálkoztam, kedélyeskedtem velök, a sógornõmnek megcsókoltam
93989  IV,  152    |                      sógornõmnek megcsókoltam a nyakát, az hirtelenesen
93990  IV,  152    |                  pofon ütött érte, erre aztán a haját is megcsókoltam, amiért
93991  IV,  152    |                       is megcsókoltam, amiért a feleségem »csúf kékszakáll«-
93992  IV,  152    |                     kékszakáll«-nak nevezett, a sógornõm pedig összeszidott,
93993  IV,  152    |                összeszidott, hogy elrontottam a frizuráját, és hogy most
93994  IV,  152    |                   fésüljem meg.~Megigazgattam a kezemmel a fényes, fekete
93995  IV,  152    |                      Megigazgattam a kezemmel a fényes, fekete hajkévét,
93996  IV,  152    |                    élvezet az efféle babrálás a nõi hajzatban, s azután
93997  IV,  152    |                    kérlek. De nini, Anna, hol a bokrétád, amit tegnap mutattál,
93998  IV,  152    |                       ki belõle egy szálat.~- A bokréta? - szólt Anna elfogulatlan
93999  IV,  152    |                       hangon. - Az nincs itt. A Mariskánál van.~- Hogyan?
94000  IV,  152    |                       Hát kitõl kaptam volna? A Károlytól. (Károly volt