bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

 9501   1,  12     |                     Imre uram õnagyságát. Még a leányait sem eresztette
 9502   1,  12     |                   kényszerítették, kinyitotta a szép beszédes szemeit.~-
 9503   1,  12     |                       ott álltam, s fölfogtam a kezembe. Ennyi az egész.~-
 9504   1,  12     |                     az egész.~- Jaj, istenem, a néném! - kiáltott fel ijedten. -
 9505   1,  12     |                       kiáltott fel ijedten. - A Francka néni! Jaj, istenem,
 9506   1,  12     |                        emlékszem már! Mi lett a nénikébõl?~- Nem tudom -
 9507   1,  12     |              nénikébõl?~- Nem tudom - felelte a lovag kedélyesen -, csak
 9508   1,  12     |                        csak gondolom, hogy ha a bordáit nem is, de legalább
 9509   1,  12     |                    mert nagyon magasan ültek.~A gyermekleányka (mert valóságos
 9510   1,  12     |                      kellemmel nyújtott kezet a megmentõjének.~- Bocsássa
 9511   1,  12     |                lekötelezve ezért. Oh, bárcsak a nénémet is megmentette volna!~-
 9512   1,  12     |              megvallom, úgy jártam, mint utas a mezõn, ki millió fû között
 9513   1,  12     |                      egy tulipánt lát, csupán a tulipán után nyúl.~Ágnes
 9514   1,  12     |                     most nézett elõször végig a beszélõn, s elpirult egész
 9515   1,  12     |           túlcsinosnak találta az ifjút ehhez a mondáshoz. Öregebb embertõl
 9516   1,  12     |                        s megköszönve nyájasan a háziak szívességét, könnyedén,
 9517   1,  12     |                     le ajándékba az ápolásért a szabó asztalára.~- Istenem!
 9518   1,  12     |                    értem teszi! - sopánkodott a leány. - Mármost hogy adom
 9519   1,  12     |                     No bizony! - nevetett fel a kedélyes úrfi. - Hát egy
 9520   1,  12     |                      Mosolyogva futott vissza a küszöbrõl a szabóék szobájába.~-
 9521   1,  12     |                     futott vissza a küszöbrõl a szabóék szobájába.~- Valamit
 9522   1,  12     |                      Nesselroth Ágnes vagyok, a polgármester leánya; följegyeztem
 9523   1,  12     |                     följegyeztem kegyelmednek a nevemet erre a fehér lapra.
 9524   1,  12     |                   kegyelmednek a nevemet erre a fehér lapra. Ha úgy tetszik,
 9525   1,  12     |                     kisasszony. Elfogadom ezt a papirost emlékül. Ámbár
 9526   1,  12     |                      úgyis emlékezném én erre a félórára örökké.~- Nem,
 9527   1,  12     |                 küldenie. Hát kegyelmednek mi a neve, hogy én is megõrizzem? -
 9528   1,  12     |                          Fáradi Veres László.~A kapunál elváltak, balra
 9529   1,  12     |                    elváltak, balra ment Ágnes a Dunaparton hazafelé, mert
 9530   1,  12     |               Nesselrothék ott laktak valahol a török császár leányának
 9531   1,  12     |                       török császár leányának a háza mellett, Laci pedig
 9532   1,  12     |                      háza mellett, Laci pedig a hullámzó néptömeg közé keveredett,
 9533   1,  12     |                     hátha megtudhatna valamit a testvérérõl, vagy ha talán
 9534   1,  12     |               ragyogóra színezte ki lelke ezt a találkozást! Gyulafehérvártól
 9535   1,  12     |                        Látta sebektõl véresen a csatatéren, haldokolva,
 9536   1,  12     |                nyugszik Veres István«, máskor a debreceni katedrán ült és
 9537   1,  12     |                  szomorú, vagy jó helyzetben, a saját szeszélyeik szerint.~
 9538   1,  12     |                       szeszélyeik szerint.~De a nappali tündérek lassú népség.
 9539   1,  12     |                        de csak meg sem súgták a Pista hollétét. Pedig mennyire
 9540   1,  12     |                       elég, majd visszamegyek a másik feléért. Megveszünk
 9541   1,  12     |                      prüszkölõ lovat szerzünk a debreceni vásáron, befogjuk
 9542   1,  12     |                  Szegedre, s hintón hozzuk el a kastélyba Dobos nénit a
 9543   1,  12     |                       a kastélyba Dobos nénit a férjével. Ez lesz az elsõ
 9544   1,  12     |                     öregek ott fognak tipegni a márványos ambitusokon, s
 9545   1,  12     |                        Bizony derék fiúk ezek a mi diákjaink!« Hanem a második
 9546   1,  12     |                   ezek a mi diákjaink!« Hanem a második utunk se lesz ám
 9547   1,  12     |                       no, Pista, hova megyünk a hintón aztán? Oh, be nehéz
 9548   1,  12     |               csengõsen, bongósan Debrecenbe, a Szilágyi professzor uram
 9549   1,  12     |                 udvarára… ha még ott virít az a kedves jószág, aki valamikor
 9550   1,  12     |                  kedves jószág, aki valamikor a kardkötõt adta. De hát azután,
 9551   1,  12     |                      azután? - fogja kérdezni a Pista. No hát azután is
 9552   1,  12     |                    azután is lesz még valami, a harmadik elmenetel, de ezt
 9553   1,  12     |                     merre lesz.~S utánanézett a távozó Ágnesnek merengõ
 9554   1,  12     |                     arccal. Biz az már eltûnt a tömegben, még csak a szoknyája
 9555   1,  12     |                   eltûnt a tömegben, még csak a szoknyája csücskét sem láthatta.~
 9556   1,  12     |                       láthatta.~Lassan hatolt a csoportok közt, mert a kutyájára
 9557   1,  12     |                 hatolt a csoportok közt, mert a kutyájára is folyton vigyáznia
 9558   1,  12     |                miközben részint tovább szõtte a rózsaszínû mesét a jövõbõl,
 9559   1,  12     |                     szõtte a rózsaszínû mesét a jövõbõl, részint pedig igazítgatott
 9560   1,  12     |                  talán, ha már Dobos néniéket a kastély udvarán fogadná
 9561   1,  12     |                       kastély udvarán fogadná a szép Szilágyi Magdaléna,
 9562   1,  12     |                     háziasszony. Persze, mert a konyháról sem szabad megfeledkezni,
 9563   1,  12     |                     sem szabad megfeledkezni, a szép asszony fõztje gazdagon
 9564   1,  12     |                   volna az igazi! Úgy bizony, a Magdáért megyünk el legelõbb.
 9565   1,  12     |                    megyünk el legelõbb. Rideg a ház, még ha kastély is,
 9566   1,  12     |                    mosoly nélkül. Az adja meg a fényét. De hátha még Ágnes
 9567   1,  12     |                       még Ágnes is ott lenne! A szép Nesselroth Ágnes! Ha
 9568   1,  12     |                      s megölelné, megcsókolná a jó öregeket, kiknek erre
 9569   1,  12     |                      erre könny peregne végig a ráncos arcukon. Úgy, úgy,
 9570   1,  12     |                       Úgy, úgy, az Ágnes lesz a legelsõ dolgunk!~Annyit
 9571   1,  12     |               lassanként nemcsak elsõnek jött a kastélyba, hanem majdnem
 9572   1,  12     |                    hanem majdnem kiszorította a többit…~…Az udvar bevonulásának
 9573   1,  12     |                     elfecsegjék, amit láttak, a pompát, a császár kinézését (
 9574   1,  12     |                        amit láttak, a pompát, a császár kinézését (bizony
 9575   1,  12     |                     ábrázatokat osztogatták), a Nádasdy lovának csörgõs
 9576   1,  12     |                        az Esterházy mentéjét, a sok mulatságos epizódot,
 9577   1,  12     |                  remélte, hogy találkozni fog a sok nép közt valamely debreceni
 9578   1,  12     |                       Végre egészen lemondott a reményrõl, midõn a hajóhídnál
 9579   1,  12     |                  lemondott a reményrõl, midõn a hajóhídnál egyszerre örömkiáltásban
 9580   1,  12     |                    fellökött, néhány embernek a tyúkszemére hágott.~- Rozsomák
 9581   1,  12     |                     és hozzáfutva, bizalmasan a vállára ütött a derék férfiúnak.~
 9582   1,  12     |                    bizalmasan a vállára ütött a derék férfiúnak.~Az visszafordult
 9583   1,  12     |                      inkább úgy hatott Lacira a fölcsillant remény után,
 9584   1,  12     |                    hánykolódott puha ágyában, a budai »Griff«-ben, ahol
 9585   1,  12     |                     ábrándozott. Elõállította a kalandját a legkisebb részletekig,
 9586   1,  12     |                      Elõállította a kalandját a legkisebb részletekig, s
 9587   1,  12     |                       Miképp vitte be aléltan a szabóhoz, hallotta csengni
 9588   1,  12     |                      hozzá intézett. Ott volt a fehér lap is, amit adott.
 9589   1,  12     |                     türelmetlenül kért tintát a vendéglõstõl, s kitöltötte
 9590   1,  12     |                    vendéglõstõl, s kitöltötte a fehér lapot. Ezt írta a »
 9591   1,  12     |                       a fehér lapot. Ezt írta a »Nesselroth Ágnes« név fölé:~»
 9592   1,  12     |                 pecsétet ütött rá, s elküldte a vendéglõ szolgájával Nesselrothékhoz.~
 9593   1,  12     |             Nesselrothékhoz.~Izgatottan várta a választ, feje égett, szíve
 9594   1,  12     |                        levegõre volt szüksége a tüdejének. Kiment sétálni
 9595   1,  12     |                     tüdejének. Kiment sétálni a Vár felé, s nézte a sok
 9596   1,  12     |                   sétálni a Vár felé, s nézte a sok sürgõ-forgó udvari népséget.
 9597   1,  12     |                 népséget. Hát amint ott bámul a rácsnál, látja az udvaron
 9598   1,  12     |                     ön?~- Hát én vagyok abból a két fiúból a másik, akikkel
 9599   1,  12     |                     vagyok abból a két fiúból a másik, akikkel az erdõben
 9600   1,  12     |                     esztendõvel… Tudja, mikor a nyulat megettük.~- Nem voltam
 9601   1,  12     |                 felelte Rozsomák idegenül, de a félreismerhetetlen õszinteség
 9602   1,  12     |      félreismerhetetlen õszinteség hangján.~- A bátyámat, a Pistát, magával
 9603   1,  12     |             õszinteség hangján.~- A bátyámat, a Pistát, magával vitte Bécsbe -
 9604   1,  12     |                         de nem is ösmerem azt a grófot.~- Az, aki a bátyámat
 9605   1,  12     |                       azt a grófot.~- Az, aki a bátyámat elvitte, szakasztott
 9606   1,  12     |                      meg, kérem, jön-e már az a lovas!~A lovas most sem
 9607   1,  12     |                  kérem, jön-e már az a lovas!~A lovas most sem jött, minélfogva
 9608   1,  12     |                    nagy dünnyögéssel távozott a vár felé, ott hagyva Lacit,
 9609   1,  12     |                  Lacit, kinek feje zsibongott a hullámzó benyomásoktól.~-
 9610   1,  12     |                       De hát ki volt akkor az a Rozsomák? Két ember-e, vagy
 9611   1,  12     |                       ez az, miért tagadta el a bátyámat, ha pedig a másik,
 9612   1,  12     |                       el a bátyámat, ha pedig a másik, miért tagadta el,
 9613   1,  12     |                      pillanatban érkezett meg a várpalota elé a lovas, akit
 9614   1,  12     |                  érkezett meg a várpalota elé a lovas, akit Rozsomák várt,
 9615   1,  12     |                   patkói szikrázva csattogtak a köveken.~Rögtön körülállták
 9616   1,  12     |                    körülállták udvari szolgák a lova kantárját fogva:~-
 9617   1,  12     |                  csomagolni kezdett az udvar, a déli órákban már kiszivárgott
 9618   1,  12     |                      órákban már kiszivárgott a hír, hogy az elfogott II.
 9619   1,  12     |                     Rákóczi Ferenc megszökött a bécsújhelyi börtönbõl, s
 9620   1,  12     |                      Mindennap egy futár jött a császár után Bécsbõl. Az
 9621   1,  12     |                császár, mintha sejtette volna a bajt, mindennap türelmetlenül,
 9622   1,  12     |               türelmetlenül, izgatottan várta a futárokat.~A mai rossz hírt
 9623   1,  12     |                 izgatottan várta a futárokat.~A mai rossz hírt hozott. Az
 9624   1,  12     |                        Sápadtan jártak-keltek a miniszterek és udvari tisztek.
 9625   1,  12     |                miniszterek és udvari tisztek. A kocsisok a lovakat szerszámozták,
 9626   1,  12     |                    udvari tisztek. A kocsisok a lovakat szerszámozták, a
 9627   1,  12     |                      a lovakat szerszámozták, a lakájok a málhákat rakták
 9628   1,  12     |                      szerszámozták, a lakájok a málhákat rakták a társzekerekre.~
 9629   1,  12     |                     lakájok a málhákat rakták a társzekerekre.~A polgárság
 9630   1,  12     |                       rakták a társzekerekre.~A polgárság közt mindenféle
 9631   1,  12     |                      megnövekedve hömpölygött a sokat jelentõ hír.~S ettõl
 9632   1,  12     |                    sokat jelentõ hír.~S ettõl a naptól kezdve óriási tömegek
 9633   1,  12     |                 jártak ki esténkint nézegetni a Dunapartra, ha nem piroslik-e
 9634   1,  12     |                      e hír bûbája, mert mikor a vendéglõbe ért, már otthon
 9635   1,  12     |               vendéglõbe ért, már otthon volt a szolga a Nesselroth Ágnes
 9636   1,  12     |                      már otthon volt a szolga a Nesselroth Ágnes válaszával.~
 9637   1,  12     |                       sokat ért.~Visszaküldte a kis kötelezvényt azon módon,
 9638   1,  12     |              SZERENCSE~Addig nézték Budán azt a pirosló eget Lengyelország
 9639   1,  12     |                   köröskörül az egész égbolt.~A földbõl nõttek ki maguktól
 9640   1,  12     |                    földbõl nõttek ki maguktól a kemény daliák, a nyalka
 9641   1,  12     |                     maguktól a kemény daliák, a nyalka kurucok.~Még akkor »
 9642   1,  12     |                       kellett, csak beküldeni a zászlókat. Összekiabálták
 9643   1,  12     |                     volt, s az úgy nõtt, mint a hógomoly.~Régi kuruc nóta
 9644   1,  12     |                    nálamnál:~Kiállott Rákóczi~A munkácsi sáncra,~Reá támaszkodék~
 9645   1,  12     |                     pallosára,~Reá rivalkodék~A rézdobosára:~«Dobosom, dobosom,~
 9646   1,  12     |                       rajta, rajta!~Úgy verd, a föld rengjen,~Ég is visszazengjen.~
 9647   1,  12     |             felriassza:~Rajta, rajta, rajta!»~A forradalom levegője minden
 9648   1,  12     |                      mindenfelé.~Hiába rakott a lőcsei kalendárium bölcs
 9649   1,  12     |                        S.-t, mint V. C. betűt a napok mellé (mert a kurucok
 9650   1,  12     |                     betűt a napok mellé (mert a kurucok azt tartották, hogy
 9651   1,  12     |                   kurucok azt tartották, hogy a két s-sel jelzett napok
 9652   1,  12     |                       két s-sel jelzett napok a labanc fegyvereknek kedvezők: »
 9653   1,  12     |                       míg ellenben kuruc győz a V. C. jel alatt, mely azt
 9654   1,  12     |                        hogy »Curutz Vincit«), a kurucok győzelme gyakoribb
 9655   1,  12     |                      minden fiatal dalia vagy a Rákóczi zászlói alatt, vagy
 9656   1,  12     |                   Rákóczi zászlói alatt, vagy a labancok közt, csak még
 9657   1,  12     |                       labancok közt, csak még a mi hősünk, Veres László
 9658   1,  12     |                  végre százszor mulatságosabb a haditárogatónál az a gitár,
 9659   1,  12     |            mulatságosabb a haditárogatónál az a gitár, melyből a kedves
 9660   1,  12     |           haditárogatónál az a gitár, melyből a kedves leányka parányi ujjai
 9661   1,  12     |                   dobolhatott Veres Lászlónak a Rákóczi rézdobosa, hogy »
 9662   1,  12     |                      rajta, rajta, rajta«, ha a szép Nesselroth Ágnes verte
 9663   1,  12     |                  pedig ravasz ember volt, aki a világért sem árulta volna
 9664   1,  12     |                      mi lesz, hogy lesz, majd a végén tudódik ki: mi az
 9665   1,  12     |                        És hogy ne kelljen sem a magaviseletével, sem a szavával
 9666   1,  12     |                    sem a magaviseletével, sem a szavával elárulni, a császáriakhoz
 9667   1,  12     |                      sem a szavával elárulni, a császáriakhoz szít-e vagy
 9668   1,  12     |                      süketnek tette magát, és a legöregebb szenátort bízta
 9669   1,  12     |                       maga csak hümmögött, és a kezeit dörzsölte, ha kérdeztek
 9670   1,  12     |                     már nagyon bántani kezdte a lelkiismeret, amiért tunyán
 9671   1,  12     |                   amiért tunyán lebzsel ebben a nagy munkaidőben: »Adja
 9672   1,  12     |                       nagy munkaidőben: »Adja a leányt, vagy nem?«~Az öreg
 9673   1,  12     |                       László -, hogy elvenném a kegyelmed akarata nélkül
 9674   1,  12     |                         hanem elõbb szerezzen a lányomhoz méltón vagy megfelelõ
 9675   1,  12     |                     megy, akár az egyik, akár a másik.~- Nekem megvan az
 9676   1,  12     |                        Nekem megvan az egyik; a vagyon. Tehát szavánál fogom.~-
 9677   1,  12     |                  alatt, Veres öcsémuram? Mert a szegény ember a száz forintot
 9678   1,  12     |               öcsémuram? Mert a szegény ember a száz forintot is gazdagságnak
 9679   1,  12     |                       jöjjünk tisztába, mi az a vagyon.~- Majd meglátja -
 9680   1,  12     |                      hozott (nem tudott bánni a pénzzel), elhatározta, hogy
 9681   1,  12     |              Gyulafehérvárra, s elhozza onnan a kincs másik felét. Hadd
 9682   1,  12     |                 Csakhogy Lacit fölháborította a polgármester modora, s úgy
 9683   1,  12     |                 igazán csattanjon. Hadd lássa a kapzsi nyárspolgár, hogy
 9684   1,  12     |                 Gyulafehérvárra, magához véve a hû Dráva kutyát, melyet
 9685   1,  12     |               megbecsülte, hogy mikor egyszer a szép Ágnes valami fõbenjáró
 9686   1,  12     |                fõbenjáró oknál fogva megrúgta a derék állatot, emiatt képes
 9687   1,  12     |                megneheztelni, napokig kerülni a házukat.~A kutyán kívül
 9688   1,  12     |                    napokig kerülni a házukat.~A kutyán kívül csak még a
 9689   1,  12     |                       A kutyán kívül csak még a legényét, Boncz Mártont
 9690   1,  12     |                       beesteledik kissé, hogy a járókelõk meggyérüljenek,
 9691   1,  12     |                     járókelõk meggyérüljenek, a legényt beküldte az »Arany
 9692   1,  12     |                    Arany medvé«-hez, s õ maga a kutyával dobogó szívvel
 9693   1,  12     |                  kutyával dobogó szívvel ment a leégett városrész felé.
 9694   1,  12     |                      városrész felé. Az volna a cifra - gondolta magában,
 9695   1,  12     |                   cifra - gondolta magában, s a hideg verejték kezdte kiverni
 9696   1,  12     |                  verejték kezdte kiverni arra a gondolatra -, ha már azóta
 9697   1,  12     |                    házat építettek volna arra a helyre.~Azt ugyan nem tették;
 9698   1,  12     |                        mint örökké pusztítják a házakat. A labanc felgyújtja
 9699   1,  12     |                  örökké pusztítják a házakat. A labanc felgyújtja õket a
 9700   1,  12     |                      A labanc felgyújtja õket a kurucok elõl, s a kuruc
 9701   1,  12     |             felgyújtja õket a kurucok elõl, s a kuruc a labanc elõl.~Azon
 9702   1,  12     |                       kurucok elõl, s a kuruc a labanc elõl.~Azon módon
 9703   1,  12     |                  labanc elõl.~Azon módon állt a fekete mezõ, mint mikor
 9704   1,  12     |                        Bizonyosan ott van még a jel is, amit az üst mellé
 9705   1,  12     |                      Szívdobogva nézett szét. A jel nem volt ott. Ej, hiszen
 9706   1,  12     |                     tõle kérni, önkénytelenül a Drávát nézte.~A hû eb haragosan
 9707   1,  12     |                 önkénytelenül a Drávát nézte.~A hû eb haragosan morgott
 9708   1,  12     |                      õ maga szaladt oda, ahol a katlan volt.~De minek toldjam-foldjam,
 9709   1,  12     |                   röviden is el lehet mondani a tényt, hogy Laci nem bírt
 9710   1,  12     |                   hogy Laci nem bírt ráakadni a kincs helyére. Pedig ott
 9711   1,  12     |                  kincs helyére. Pedig ott van a kis kiszáradt szilvafa is,
 9712   1,  12     |                lehetett az üst. De hátha amaz a másik szilvafa volt az.
 9713   1,  12     |                elvesztette az irányt, s azzal a fejét is. Úgy turkált ott,
 9714   1,  12     |                   üstnek se híre, se hamva, s a kutya se segít, hanem érzéketlenül
 9715   1,  12     |                  akkor eredve Boncz Marcival.~A goromba kocsmáros megismerte
 9716   1,  12     |                  goromba kocsmáros megismerte a hangjáról, s ijedten kapta
 9717   1,  12     |                      szokása ellenére fejérõl a süveget.~- Oh, fenséges
 9718   1,  12     |                 hangolva -, hogy megfenségezi a szegény embert!~Amire Nagy
 9719   1,  12     |                  Amire Nagy Gergely elkezdett a mély alázat dacára, melyet
 9720   1,  12     |                   egész arca visszatükrözött, a szemeivel hunyorgatni.~-
 9721   1,  12     |                      az elhagyott telkek felé a kincset keresni.~Egy lovag
 9722   1,  12     |                     Te vagy, cimbora? - szólt a lova léptét meglassítva.~
 9723   1,  12     |                      Ejnye, hát nem emlékszel a víg mulatságra az »Arany
 9724   1,  12     |                     Emlékszem.~- Megvan-e még a Muci ló?~- Hol van az már
 9725   1,  12     |               Bercsényi uramtól hozok levelet a fejedelemnek. Igaz, megtaláltad-e
 9726   1,  12     |                     Igaz, megtaláltad-e akkor a testvéredet?~- Nem biz én -
 9727   1,  12     |            röstelkedve, s átnyilallott szívén a szemrehányás, hogy nem is
 9728   1,  12     |                   kiáltá Laci mohón. - István a neve.~- Mindjárt gondoltam,
 9729   1,  12     |                       azt?~- Be van csukva.~- A börtönbe? Szent istenem!~-
 9730   1,  12     |                    fejem olyan gyengén állana a nyakamon. Isten veled, cimbora,
 9731   1,  12     |                   veled, cimbora, mert sietõs a levél, amit a fejedelemhez
 9732   1,  12     |                     mert sietõs a levél, amit a fejedelemhez viszek.~Sarkantyúba
 9733   1,  12     |                       lépést tett visszafelé. A Dráva kutya vígan ugrándozva
 9734   1,  12     |                     ugrándozva szaladt elõtte a kocsma felé.~- Ki kell mentenem.
 9735   1,  12     |                    életem árán is. Odaborulok a fejedelem lábaihoz, s ha
 9736   1,  12     |                       s ha nem adja, kiveszem a börtönbõl erõvel is. Sereget
 9737   1,  12     |                      s megostromlom, ha kell, a sárospataki börtönöket.
 9738   1,  12     |                     börtönöket. De hát ha még a kincs is meglenne, mert
 9739   1,  12     |                      legkönnyebben nyitja meg a börtönöket. Oh, kedves testvérem,
 9740   1,  12     |                   elég gazdag… Kivált, ha még a többi kincset is magammal
 9741   1,  12     |                 vihetném. Ej, egy fél nap nem a világ! Forduljunk vissza.
 9742   1,  12     |                   akarta erõvel visszaterelni a nyakszíjánál fogva, melyre
 9743   1,  12     |                    melyre madzagot kötött, de a kutya rámordult, s beleharapott
 9744   1,  12     |                     rámordult, s beleharapott a csizmaszárába, mire Laci
 9745   1,  12     |                       dühös lett és megrúgta.~A Dráva elkezdett keservesen
 9746   1,  12     |                   kiszabadítván magát, rohant a kocsma irányába.~- Süllyedj
 9747   1,  12     |                       irányába.~- Süllyedj el a pokolba! - dünnyögte hõsünk
 9748   1,  12     |              Hasztalan volt minden fáradsága, a kincs helyére rá nem tudott
 9749   1,  12     |                nyíltan pedig meg sem engednék a telektulajdonosok, vagy
 9750   1,  12     |       telektulajdonosok, vagy ha megengednék, a legjobb esetben osztályt
 9751   1,  12     |                     esetben osztályt kérnének a kincsekbõl. Legvalószínûbb
 9752   1,  12     |                        hogy magok ásatnák fel a telkeket.~Egyetlen mód van
 9753   1,  12     |                    mód van még csak: megvenni a telköket örök áron a tulajdonosoktól,
 9754   1,  12     |                 megvenni a telköket örök áron a tulajdonosoktól, aztán felásatni.
 9755   1,  12     |                    Gergely uramat.~Visszament a kocsmába, melynek ajtajában
 9756   1,  12     |                   Márton.~- Hol hagyta, uram, a Drávát? - kérdé egykedvûen.~-
 9757   1,  12     |                     ments! Inkább vágatnám le a jobb kezemet, mintsem azt
 9758   1,  12     |                     jobb kezemet, mintsem azt a kutyát elveszítsem.~- No
 9759   1,  12     |                       valahol.~Beszaladgálták a kertet, az udvart, bekukucskáltak
 9760   1,  12     |                  bekukucskáltak az ólak mögé, a kocsiszínbe, a szalmakazlak
 9761   1,  12     |                     ólak mögé, a kocsiszínbe, a szalmakazlak zig-zugába,
 9762   1,  12     |                        nem-e oda húzódott meg a szegény Dráva, aki olyan
 9763   1,  12     |                 annyira elérzékenyült, amiért a gazdája megrúgta.~Laci hovatovább
 9764   1,  12     |                        Laci hovatovább jobban a szívére vette, szemei megüvegesedtek,
 9765   1,  12     |                    hideg verejték gyöngyözött a megdöbbenéstõl, hangját
 9766   1,  12     |                 Kiállott az »Arany medve« elé a kõre, s onnan kezdte kétségbeesett
 9767   1,  12     |                    megsértettelek, nem bírtam a haragommal. Táto, ne! Dráva,
 9768   1,  12     |                       Táto, ne! Dráva, ne!~De a Dráva csak nem akart elõjönni.~-
 9769   1,  12     |                   elõjönni.~- Most hagysz el, a legnagyobb dolgomban magamra
 9770   1,  12     |                       cselédségét.~Négy arany a díja, aki visszahozza a
 9771   1,  12     |                       a díja, aki visszahozza a Dráva kutyát. Amire aztán
 9772   1,  12     |               harangszókor. Se híre, se hamva a Dráva kutyának.~Sajátságos
 9773   1,  12     |              nyomasztó érzés szorította össze a Laci szívét. A júliusi ég
 9774   1,  12     |               szorította össze a Laci szívét. A júliusi ég derülten ragyogott,
 9775   1,  12     |               házfedelek nyájasan mosolyogtak a napfénytõl, de õneki ridegnek
 9776   1,  12     |                   egyedül.~- El kell szaladni a városi fõbíróhoz, hadd doboltassa
 9777   1,  12     |                      doboltassa ki mindenfelé a Drávát. Száz arany a díja,
 9778   1,  12     |               mindenfelé a Drávát. Száz arany a díja, aki visszahozza.~Egy
 9779   1,  12     |                     Egy óra múlva már pergett a dob, hogy »tudtára adatik
 9780   1,  12     |                     nem csinált egyebet, mint a kutyát kereste. Jöttek is
 9781   1,  12     |                     kötélen, de egyik se volt a Dráva. Az örökre odalett.~
 9782   1,  12     |                 eközben behítta Nagy Gergelyt a legbelsõbb kamrába, s így
 9783   1,  12     |                        kérem alássan.~- Kinek a telkei azok?~- Többnyire
 9784   1,  12     |                       kereskedõké, azok pedig a lelkük üdvösségét is eladják,
 9785   1,  12     |                    hát vegye meg nekem azokat a telkeket.~- De mire valók
 9786   1,  12     |                telkeket.~- De mire valók azok a fens… akarom mondani a nemzetes
 9787   1,  12     |                   azok a fens… akarom mondani a nemzetes úrnak?~- Házat
 9788   1,  12     |                      hüm…~És megcsavarintotta a deres bajuszát.~- Mi?~-
 9789   1,  12     |                       Ugyan hagyja el már azt a bolondozást azzal a fenséges
 9790   1,  12     |                       azt a bolondozást azzal a fenséges címmel. Miféle
 9791   1,  12     |                   leányról beszél keed?~- Hát a Teleki-kisasszonyról. Tudjuk
 9792   1,  12     |                  Tudjuk mi már azt, instálom. A verebek is csiripelik Gyulafehérvárt.
 9793   1,  12     |                       Még estig minden fundus a mienk lesz. Hanem egyet
 9794   1,  12     |                      elõre is megmondok, hogy a »pro libertate« pénzeket
 9795   1,  12     |                      libertate« pénzeket ezek a gazemberek el nem fogadják.~-
 9796   1,  12     |                       már szó! Az arany olyan a pénzek közt, mint a tudós:
 9797   1,  12     |                     olyan a pénzek közt, mint a tudós: minden nyelven beszél,
 9798   1,  12     |                 nyelven beszél, s mindenkinek a szívéhez szól; a réz csak
 9799   1,  12     |                  mindenkinek a szívéhez szól; a réz csak olyan, mint a szajkó,
 9800   1,  12     |                        a réz csak olyan, mint a szajkó, egyetlen szót makog,
 9801   1,  12     |                     Nagy Gergely megtartotta, a fundusokat összevásárolta
 9802   1,  12     |           összevásárolta még aznap, megkötvén a Veres László nevére az örök
 9803   1,  12     |           kontraktusokat, amelyben lemondanak a földrõl, s még arról is,
 9804   1,  12     |                    Bánták is azt az örmények.~A városban most már kész bizonyossággal
 9805   1,  12     |                     bizonyossággal terjedt el a hír, hogy egy királyfi van
 9806   1,  12     |                     egy királyfi van itt, aki a Teleki Mihály uram leányát
 9807   1,  12     |                  sokkal fényesebbet, különbet a fejedelmi laknál.~Az együgyûbbek
 9808   1,  12     |                  ásatásokhoz, s lázasan folyt a munka. Laci felásatta az
 9809   1,  12     |                     egész nap az egyik ásótól a másikhoz, s kínos volt nézni,
 9810   1,  12     |                    amint egyre borultabb lett a homloka, s egyre zavartabb
 9811   1,  12     |                    homloka, s egyre zavartabb a tekintete. Az emberek azt
 9812   1,  12     |                   sürgette õket -, megfizetem a munkátokat; s az aranyait
 9813   1,  12     |                     csak éppen hogy föltúrták a kemény, engedetlen földet.
 9814   1,  12     |                 földet. Tisztára megbolondult a szegény királyfi.~Már arra
 9815   1,  12     |                   gondoltak, hogy megjelentik a szomorú esetet Gernyeszegre,
 9816   1,  12     |                     esetet Gernyeszegre, ahol a hatalmas tanácsúr és családja
 9817   1,  12     |                     idõ tájt.~Egy hétig folyt a munka; sok rozsdás vas,
 9818   1,  12     |                        öreg cserép fordult ki a kapa alatt, de az üstnek
 9819   1,  12     |                       emlékeztetné rá minden: a nagy gyûrû az ujján, a címeres
 9820   1,  12     |                        a nagy gyûrû az ujján, a címeres vésésû zöld kövek,
 9821   1,  12     |                       az aranyak zsebeiben és a kis vasládában, melyet Boncz
 9822   1,  12     |                      Boncz Marci õrzött, mint a két szeme világát.~Hanem
 9823   1,  12     |                    kincs, hogy el ne fogyjon. A telkek roppant pénzt emésztettek
 9824   1,  12     |                roppant pénzt emésztettek fel. A Drávát még most is keresik
 9825   1,  12     |                        itt látták, ott látták a fehér kutyát - de nem egy
 9826   1,  12     |                       nem egy fehér kutya van a világon.~A munkások méregdrágák,
 9827   1,  12     |                    fehér kutya van a világon.~A munkások méregdrágák, Nagy
 9828   1,  12     |                   pedig valóságos nadály, ért a szipolyozáshoz. Ha a kincset
 9829   1,  12     |                      ért a szipolyozáshoz. Ha a kincset meg nem találják,
 9830   1,  12     |                     elemelt fele éppen rámegy a megtalálhatatlan felére.
 9831   1,  12     |             visszamehet megint koldusdiáknak.~A keresés szenvedélyévé lett;
 9832   1,  12     |                      szenvedélyévé lett; mint a kártyásnál, a csillogó remény
 9833   1,  12     |                      lett; mint a kártyásnál, a csillogó remény folyton
 9834   1,  12     |                    míg egyszer csak üres lett a zseb is meg a vasláda is.
 9835   1,  12     |                       üres lett a zseb is meg a vasláda is. Az utolsó arany
 9836   1,  12     |                        és mégsem volt meg sem a kutya, sem a kincs.~- Hej,
 9837   1,  12     |                     volt meg sem a kutya, sem a kincs.~- Hej, ha én akkor
 9838   1,  12     |                      meg nem rúgtam volna azt a kutyát! - sóhajtott fel,
 9839   1,  12     |                 indultam volna! Megvolna most a pénz is, kutya is, és tán
 9840   1,  12     |               kereskedõkhöz, és adja el nekik a fundusokat, ahogy veszik.~-
 9841   1,  12     |                    azt se bánta, elsinkófálta a fundusokat potom áron, s
 9842   1,  12     |                   másnap útra kelt Laci azzal a pénzzel, szomorúan, lehangoltan.~-
 9843   1,  12     |                        volt, nincs. Elfogyott a pénz, szolgám. Majd máskor
 9844   1,  12     |                  Velem jössz-e, Marci?~- Akár a világ végére!~- Sárospatakra
 9845   1,  12     |                     éppen szeretem!~- Ott van a testvérbátyám elfogva, azon
 9846   1,  12     |                     tudtam volna! De csak nem a kurucok foglya?~- Úgy hallom,
 9847   1,  12     |                        Hát mibe keveredhetett a kurucok ellen?~- Éppen ezt
 9848   1,  12     |                    Veres László, szegényesen. A nagy kincsbõl nem volt már
 9849   1,  12     |                       fundusok csekély ára és a címeres gyûrû az ujján,
 9850   1,  12     |                  tudta, kit sajnáljon jobban, a pénzét-e, Ágnest-e, vagy
 9851   1,  12     |                      pénzét-e, Ágnest-e, vagy a Drávát?~XII. FEJEZET~A RAB~
 9852   1,  12     |                   vagy a Drávát?~XII. FEJEZET~A RAB~Nagyot sóhajtott Laci,
 9853   1,  12     |                 fáradságos út után ott álltak a sárospataki várnál. Zászló
 9854   1,  12     |                    várnál. Zászló nem lengett a homlokzaton. A fejedelem
 9855   1,  12     |                    nem lengett a homlokzaton. A fejedelem nincs most itt.~-
 9856   1,  12     |                vagyunk, Marci bácsi; most már a legelsõ dolgunk utánajárni
 9857   1,  12     |                    legelsõ dolgunk utánajárni a bátyám ügyének, aztán valami
 9858   1,  12     |                   tudná azt? Sokat nem kötnek a mi orrunkra.«~- Nem hallották
 9859   1,  12     |                Fölakasztják! - felelte kurtán a porkoláb.~Laci szemeibõl
 9860   1,  12     |                   Laci szemeibõl kicsordultak a könnyek.~- Úgy tetszik,
 9861   1,  12     |                  udvaron és füttyentett, mire a kerek bástya mögül elõugrott
 9862   1,  12     |                  kuvasz, mogorván vicsorgatva a fogait. Laci megismerte:
 9863   1,  12     |              megismerte: ugyanaz volt, melyet a haldokló boszorkány testált
 9864   1,  12     |                     itt van szüntelen és õrzi a gazdáját. Pedig iszen eleget
 9865   1,  12     |                      is.~- Ragaszkodóbb, mint a mi fehér kutyánk volt -
 9866   1,  12     |                       azon tûnõdöm - folytatá a porkoláb -, hogy mit eszik.
 9867   1,  12     |                     kérdé: lehetne-e beszélni a fogollyal?~- Nincs rá eset.
 9868   1,  12     |                     eset. Amiatt kár is volna a várnagyhoz fáradni.~- Ki
 9869   1,  12     |                      várnagyhoz fáradni.~- Ki a várnagy?~- Krucsay.~Laci
 9870   1,  12     |                        Laci megrázkódott erre a névre, s dacosan hebegte:~-
 9871   1,  12     |              tudhatnám én azt meg, mit vétett a szegény testvérem?~- Azt
 9872   1,  12     |                  mondták, köszvényben szenved a gróf, és nem ereszt be magához
 9873   1,  12     |                   ezeket pedig szerette, mert a jóslataik, ha jók, kiszivárognak
 9874   1,  12     |              jóslataik, ha jók, kiszivárognak a nép közé, s emelik a hangulatot.1
 9875   1,  12     |            kiszivárognak a nép közé, s emelik a hangulatot.1 Ugyanazt teszik,
 9876   1,  12     |                         Ugyanazt teszik, amit a dupla lénung.~- Mármost
 9877   1,  12     |                      tördelte kétségbeesetten a kezeit Laci.~- Én még tudok
 9878   1,  12     |                   jósnak vagy javasasszonynak a képiben, de minthogy az
 9879   1,  12     |                  vagyok róla gyõzõdve. Hiszen a fölkelés sikere mutatja,
 9880   1,  12     |                      hadd környékezzem meg én a grófot. Majd jóslok én neki
 9881   1,  12     |                   kiszalad az õkelme lábaiból a köszvény.~Boncz Márton regényes
 9882   1,  12     |                    elõtt még ott molnárkodott a tallósi malomban, melyet
 9883   1,  12     |                      tallósi malomban, melyet a Dudvág vize hajt; ábrándos
 9884   1,  12     |                      kullogott vagy két napig a Bercsényi cselédjei közt,
 9885   1,  12     |                     jósolt rémítõ vérfürdõket a labancoknak, olyan furfangos
 9886   1,  12     |                    jósdabeli nyelven, hogy az a köszvényes grófot (ki félig-meddig
 9887   1,  12     |                      lehetséges volt elõhozni a szegény rabot.~Egy vasárnap
 9888   1,  12     |                    azt súgta fülembe: »Ül itt a sárospataki várban, nehéz
 9889   1,  12     |                      egy legény, akinek Veres a neve, s aki, ha kiszabadul,
 9890   1,  12     |                      ugyan nyugodtan alhatnak a labancok. Nem öl az már
 9891   1,  12     |                       de meg fog halni. Éppen a ma reggeli stafétával küldte
 9892   1,  12     |                     reggeli stafétával küldte a fejedelem aláírva a halálos
 9893   1,  12     |                    küldte a fejedelem aláírva a halálos ítéletét.~- Úgy? -
 9894   1,  12     |                     megrendülve. - Mit vétett a szerencsétlen?~- Lopott,
 9895   1,  12     |                 Lopott, sikkasztott, elárulta a fejedelmet. Ne is emlegesd
 9896   1,  12     |                  Pedig úgy bíztam benne, mint a saját fiamban.~Szomorú arccal
 9897   1,  12     |                      arccal kereste fel ezzel a hírrel Lacit. Az magánkívül
 9898   1,  12     |                     hiszem. Én azt gondoltam, a labancoktól fogták el, hadifogoly,
 9899   1,  12     |                      Azt mondod, alá van írva a halálos szentenciája? Istenem,
 9900   1,  12     |                      semmi. Szinte hallom már a varjúkárogást. Valamelyik
 9901   1,  12     |                  észre sem vesszük.«~- Ha tán a fejedelem elé mennék és
 9902   1,  12     |                      kérni?~- Késõn érkeznél, a fejedelem Munkácson van,
 9903   1,  12     |                     bizony, ha te is beállasz a hadak közé és együtt megyünk.~-
 9904   1,  12     |                     mert én addig bolondoztam a jóslásokkal, hogy most már
 9905   1,  12     |             Töprengett, vajon mi történhetett a bátyjával. Ha legalább a
 9906   1,  12     |                      a bátyjával. Ha legalább a bûnt tudhatná, amivel vádolják.
 9907   1,  12     |                     vele. Hátha mégis elmenne a várnagyhoz és megostromolná
 9908   1,  12     |                   várnagyhoz és megostromolná a szívét. Hiszen az is ember!~
 9909   1,  12     |                     azt tette, hogy megjelent a várnagy lakásán.~Egy fiatal
 9910   1,  12     |                        Egy fiatal hadnagy ült a szobában, mikor benyitott.~-
 9911   1,  12     |                          Mit akar? - kérdé.~- A tekintetes várnagy úrral
 9912   1,  12     |                        Milyen járatban van?~- A szegény elítélt Veres István
 9913   1,  12     |                   Laci könyörögve tette össze a kezeit, mire a hadnagy,
 9914   1,  12     |                    tette össze a kezeit, mire a hadnagy, amint odatekintett,
 9915   1,  12     |              parancsolhat.~Mire fürgén futott a belsõ szoba felé, a küszöbrõl
 9916   1,  12     |                    futott a belsõ szoba felé, a küszöbrõl hátraszólva:~-
 9917   1,  12     |                     Menten szolgálatjára lesz a várnagy.~Laci azt hitte,
 9918   1,  12     |                       egyszerre megváltozott?~A következõ percben lihegve
 9919   1,  12     |                     percben lihegve gurult be a pocakos Krucsay, piros-pozsgás
 9920   1,  12     |                sokszor azóta! E gonosz ráncok a homlokon, e ravasz, kegyetlen
 9921   1,  12     |                    ravasz, kegyetlen tekintet a szemekben. Atyjának gyilkosa.~
 9922   1,  12     |                   ifjú elõtt.~- Mit parancsol a fejedelem? - kérdé ünnepélyesen.~-
 9923   1,  12     |                         kérdé ünnepélyesen.~- A fejedelem? - hebegte Laci,
 9924   1,  12     |                     várnagy uram. Én…~- Látom a »secretum sigillum«-ot,
 9925   1,  12     |                  festékezett arcán.~- Ismerem a fejedelem õnagysága titkos
 9926   1,  12     |              kegyelmed magunkra, Gencsy uram.~A fiatal hadnagy eltávozott,
 9927   1,  12     |                     bízvást szólhat kegyelmed a fejedelem parancsáról.~-
 9928   1,  12     |                kinyitotta az ajtót, s kiszólt a huszárnak:~- Küldje fel
 9929   1,  12     |                  huszárnak:~- Küldje fel kend a porkolábot - miközben Laci
 9930   1,  12     |                     Bercsényi gróftól kezembe a halálos ítéletet, holnap
 9931   1,  12     |                        hogy sietett kegyelmed a paranccsal.~A Laci szíve
 9932   1,  12     |                       kegyelmed a paranccsal.~A Laci szíve lázasan dobogott,
 9933   1,  12     |                    kiejteni. Szerencsére jött a porkoláb.~- Eressze legott
 9934   1,  12     |                         Amint tetszik - mondá a várnagy udvariasan. - Porkoláb,
 9935   1,  12     |                         Porkoláb, kend átadja a rabot e nemes úrnak.~Laci
 9936   1,  12     |                       lenni, mohón igyekezett a porkoláb után, de Krucsay
 9937   1,  12     |                      szépen megtett volna! Ha a rabot elviszi kegyelmed,
 9938   1,  12     |               kegyelmed, hát akkor hagyja itt a gyûrût. Az ördögbe, ha én
 9939   1,  12     |                    csak most tudta meg, mi az a csodatalizmán: a zöld köves,
 9940   1,  12     |                        mi az a csodatalizmán: a zöld köves, címeres gyûrû,
 9941   1,  12     |              megkönnyebbült szívvel rohant le a garádicsokon: abban a hitben,
 9942   1,  12     |                      le a garádicsokon: abban a hitben, abban az ámulatban,
 9943   1,  12     |                       hogy ez mind csak álom.~A fejedelem titkos gyûrûje
 9944   1,  12     |               cikázott át elméjén. Hátha azok a fejedelem kincsei voltak,
 9945   1,  12     |                      egyszerre, hogy utolérje a porkolábot, ki elöl ment
 9946   1,  12     |                       ment rozsdás kulcsaival a börtönök felé.~Ott voltak
 9947   1,  12     |               börtönök felé.~Ott voltak végre a vaspántos, nehéz ajtónál.~
 9948   1,  12     |                     ajtónál.~Egyet csikordult a kulcs a zárban, s a következõ
 9949   1,  12     |                      Egyet csikordult a kulcs a zárban, s a következõ percben
 9950   1,  12     |                csikordult a kulcs a zárban, s a következõ percben egymás
 9951   1,  12     |                  percben egymás keblén pihent a két elszakadt testvér szótalanul.~
 9952   1,  12     |                 elszakadt testvér szótalanul.~A fekete kutya viháncolva
 9953   1,  12     |                     ezelõtt régen, céltalanul a kietlen mezõkön, s csak
 9954   1,  12     |                      Sárospatakot, indult meg a beszélgetés.~- No, most
 9955   1,  12     |                       csakhamar megszeretett. A legbizalmasabb dolgaiba
 9956   1,  12     |            legbizalmasabb dolgaiba beavatott. A fölkeléshez tett elõkészületeket,
 9957   1,  12     |                      akkor Bécsbe, hogy onnan a Rákócziak kincseit elszállítsuk
 9958   1,  12     |               kiismert, s együtt szállítottuk a kincseket álruhában. Egy
 9959   1,  12     |                       elástuk. Csak én tudtam a helyet meg õ. Más halandó
 9960   1,  12     |                    kérdé Laci tompán.~- Mikor a hadjárat megindult, és szükség
 9961   1,  12     |                       elásott kincseknek csak a felét találta meg. A többit
 9962   1,  12     |                     csak a felét találta meg. A többit ellopták.~- Ah!~-
 9963   1,  12     |                  rögtön elfogtak, pedig isten a tanúm, olyan ártatlan vagyok
 9964   1,  12     |                   ártatlan vagyok benne, mint a ma született gyermek. Oh,
 9965   1,  12     |                  öcsém, mennyit szenvedtem én a börtönben! Nem az éhség,
 9966   1,  12     |                  börtönben! Nem az éhség, nem a tortúra, hanem a gyalázat
 9967   1,  12     |                   éhség, nem a tortúra, hanem a gyalázat miatt. Vallattak,
 9968   1,  12     |                    kínoztak: kinek árultam el a kincs hollétét? Váltig mondtam,
 9969   1,  12     |                 unszolá Laci remegõ hangon.~- A fejedelemnek volt egy lakatlan
 9970   1,  12     |           tiszttartója számára, abba ástuk el a nagy rézüstöt.~- Szent isten! -
 9971   1,  12     |                        Vallj be mindent« - de a fekete kutya, mely ott settenkedett
 9972   1,  12     |                  kutya, mely ott settenkedett a lábaik alatt, közbevakkantott,
 9973   1,  12     |                  közbevakkantott, s elzavarta a jó szándékát. »Ej, mit használna,
 9974   1,  12     |                     eresztettek.~- Az ám! Ott a halálos szentencia ellened
 9975   1,  12     |                     kisül, s akkor aztán mind a ketten veszve vagyunk.~-
 9976   1,  12     |                       mitevõk legyünk?~- Mind a ketten beállunk labancoknak.~-
 9977   1,  12     |                     Azt már nem teszem. Hanem a becsületemet megyek keresni.~-
 9978   1,  12     |                   Óliszkára, ahol legelõbb is a bozontos, kuszált, börtönben
 9979   1,  12     |                       kiáltá Laci, végignézve a szép, sudárnövésû ifjún. -
 9980   1,  12     |                ismerjenek.~XIII. FEJEZET~AKIT A GOLYÓ NEM FOG~Ama kalandor
 9981   1,  12     |                      közül, kik mikor Rákóczi a lengyel határon belépett,
 9982   1,  12     |                      késõbb Vak Bottyáné vagy a Bezerédy Imréé, akit nem
 9983   1,  12     |               Bezerédy Imréé, akit nem fogott a kard éle, mert talizmánt
 9984   1,  12     |                      Magday Istvánról az volt a hiedelem, hogy testét a
 9985   1,  12     |                       a hiedelem, hogy testét a golyóbis nem fogja, s kit
 9986   1,  12     |                        mert meg van kenekezve a Szent-György éjszakáján
 9987   1,  12     |                      késõbb, mert úgy harcolt a csatákban, mint egy oroszlán,
 9988   1,  12     |                     volna« - így szólt - »azt a hitet elmúlni hagyni, hogy
 9989   1,  12     |                    hitet elmúlni hagyni, hogy a golyó engem meg nem vérez,
 9990   1,  12     |                   tovább szenvedek egy kicsit a sebben«, s úgy is tett,
 9991   1,  12     |                       s úgy is tett, fennjárt a sebesült lábával, ráfogta,
 9992   1,  12     |                       szorítja.« (Így keverik a szegény csizmadiákat rossz
 9993   1,  12     |                  rossz hírbe!)~Azok voltak ám a derék napok, mikor egyszerre
 9994   1,  12     |                Szombathely felé sietett, hogy a Szt.-Gotthárd táján táborozó
 9995   1,  12     |                       mert már megvitték neki a hírt a kémek, hogy mi most
 9996   1,  12     |                     már megvitték neki a hírt a kémek, hogy mi most itt
 9997   1,  12     |                      Szombathellyel, és ássuk a víárkokat, amint igaz is.
 9998   1,  12     |                       tréfa lenne, ha mi most a sereg egy részével rátámadnánk.~-
 9999   1,  12     |                  bolond gondolat! - hagyta rá a vezér. - Tegyük meg!~Szóból
10000   1,  12     |                        és szekerekre ültették a gyalogságot (azóta se volt