bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

10001   1,  12     |                   volt még olyan úri állapota a bakának), és sebes vágtatva
10002   1,  12     |                 vitték Szt.-Gotthárd alá, hol a semmit sem gyanító Heistert
10003   1,  12     |                 életben maradtak, kikergették a határokig, sõt még azon
10004   1,  12     |                          No, hát mérjük össze a kardunkat. Látom, hogy önnek
10005   1,  12     |                      van rám!~- Az én fejszém a nagy fákat keresi.~Kihúzták
10006   1,  12     |                   nagy fákat keresi.~Kihúzták a kardjukat mind a ketten,
10007   1,  12     |                     Kihúzták a kardjukat mind a ketten, de Heister szerencsétlenül
10008   1,  12     |            félreugrott, miközben összerezzent a vezér, s a legszerencsétlenebb
10009   1,  12     |                       összerezzent a vezér, s a legszerencsétlenebb pillanatban
10010   1,  12     |       legszerencsétlenebb pillanatban kiesett a kardpenge a kezébõl.~- Sacrebleu! -
10011   1,  12     |               pillanatban kiesett a kardpenge a kezébõl.~- Sacrebleu! -
10012   1,  12     |                      Sacrebleu! - káromkodott a vezér, önkéntelenül hátrahajolva
10013   1,  12     |                   mûve volt, lehajolt lováról a kardért, oly ügyességgel,
10014   1,  12     |                   igazi nemesember. Szeretném a kezét megszorítani, ha idõnk
10015   1,  12     |                  Valóban már hallani lehetett a kuruc huszárok lovainak
10016   1,  12     |                      lovainak dobogását, mert a nagy köd miatt látni éppenséggel
10017   1,  12     |                       hevességgel; villámlott a két kard, és messze csengett.
10018   1,  12     |                      újra kezdik, de most meg a kurucok rontották el, mert
10019   1,  12     |                 segíteni akart rajta, rálõtte a karabélyát Heisterre, de
10020   1,  12     |                     Heisterre, de bizony csak a lovat találta, mégpedig
10021   1,  12     |                       lovat találta, mégpedig a Magdayét, mely azonnal összerogyott.~-
10022   1,  12     |                      önnek is le találna esni a kardja, számítson rám, én
10023   1,  12     |                    ahol utolérte, vágta, mint a répát.~Néhányat levágott,
10024   1,  12     |               labancait, hogy kihúzatta velök a kardjaikat, úgy mentek elöl
10025   1,  12     |                     kullogva, hüvelyébe dugta a magáét.~Mire visszatértek
10026   1,  12     |                     nagy rémületet gerjesztve a birodalmi székvárosban.~
10027   1,  12     |                   hõsies magatartása eljutott a fejedelem füléhez is, ki
10028   1,  12     |                 fejedelem füléhez is, ki neki a Heisterrel vívott párbaj
10029   1,  12     |                 fekete mént küldött ajándékba a lelõtt pej helyett.~Rákóczi
10030   1,  12     |                     ajándékát jóval megelõzte a híre; a fejedelem, aki Miskolcon
10031   1,  12     |                       jóval megelõzte a híre; a fejedelem, aki Miskolcon
10032   1,  12     |                       belõle; - máskor, amint a szitási völgykatlanban lovagolt
10033   1,  12     |            völgykatlanban lovagolt társaival, a hegyrõl egy egész dandár
10034   1,  12     |                   dandár labanc rájok tüzelt, a társai mind elhullottak,
10035   1,  12     |                   társai mind elhullottak, de a golyózápor közepett neki
10036   1,  12     |                     annyi baja sem lett, mint a kisujjamnak. Az ilyen ritka
10037   1,  12     |                  ritka ember megérdemli, hogy a legszebb lovat válassza
10038   1,  12     |                    legszebb lovat válassza ki a fejedelmi istállókból.~Hanem
10039   1,  12     |                  többet ér, ha egyenesen maga a fejedelem választ ki neki
10040   1,  12     |                      sem ült; aranyozott lesz a kantárja, pirinyó ezüstlemezekkel
10041   1,  12     |            ezüstlemezekkel csörgõsre kivarrva a nyeregtakarója. Csakhogy
10042   1,  12     |               Csakhogy azt még meg kell élni. A fejedelem is messze van
10043   1,  12     |                     Szombathelytõl; gebe lesz a csikóból, míg azt az utat
10044   1,  12     |                   utat megjárja. Aztán minden a levegõben van minálunk.
10045   1,  12     |                  levegõben van minálunk. Maga a felséges fejedelem mondotta
10046   1,  12     |                       ígérhetek; még talán ez a mente sem az enyim, ami
10047   1,  12     |              õfelségén.)~Örült az egész sereg a hírnek, pedig irigykedni
10048   1,  12     |                    gõgös, de szolgai sem volt a feljebbvalók iránt. Ha vitézséget
10049   1,  12     |                 dolgot, annak ellenben õ volt a legélénkebb magasztalója.~
10050   1,  12     |                 sokkal szebben csengett, mint a »libertas«-garasok.~Bontalábú
10051   1,  12     |                   István,~Ragyogó név lesz ez a mennyei listán.~Amerre ő
10052   1,  12     |                      Amerre ő lépdel, ott jár a dicsőség,~A Halálnak István
10053   1,  12     |                   lépdel, ott jár a dicsőség,~A Halálnak István bizony nagy
10054   1,  12     |                       világosan látszik, hogy a versezet keltekor még a
10055   1,  12     |                       a versezet keltekor még a kis pej ló hordta Magdayt,
10056   1,  12     |                      ló hordta Magdayt, s nem a fejedelemé.~Bár ne is hordta
10057   1,  12     |                 közeli látogatásból hazatért (a Bottyán egyik kimustrált
10058   1,  12     |                        riadó éljennel fogadta a hadiszálláson az egész sereg.~-
10059   1,  12     |                   éljeneznek kegyelmetek vagy a lovamat?~- Mind a kettőt -
10060   1,  12     |            kegyelmetek vagy a lovamat?~- Mind a kettőt - felelte Bónis János -,
10061   1,  12     |                felelte Bónis János -, megjött a fejedelem küldeménye: egy
10062   1,  12     |              kerestette is kegyelmedet. Várja a sátorban.~Magday arcán tündökölt
10063   1,  12     |                     az öröm, legott lepattant a nyeregből, odavetve a kantárt
10064   1,  12     |               lepattant a nyeregből, odavetve a kantárt egy közlegénynek,
10065   1,  12     |                        maga szapora léptekkel a vezér sátorába ment.~A zsibongó
10066   1,  12     |              léptekkel a vezér sátorába ment.~A zsibongó hadból, mely a
10067   1,  12     |                       A zsibongó hadból, mely a sátor előtti téren tanyázott,
10068   1,  12     |                     suttogásban, eléje futva, a kezeivel integetett, hogy
10069   1,  12     |                 integetett, hogy ne menjen be a sátorba!~De utolérni nem
10070   1,  12     |                sátorba!~De utolérni nem bírta a közlegény, s maga Magday
10071   1,  12     |                izgatottságban észre sem vette a Fekete László sajátszerű
10072   1,  12     |              sajátszerű integetését. Belépett a sátorba.~Vak Bottyán eleibe
10073   1,  12     |                     uram, Magday István, akit a felséges vezérlő fejedelem
10074   1,  12     |                      vezérlő fejedelem kegye…~A háttérben álló alak előlépett
10075   1,  12     |                 előlépett erre, s kinyújtotta a kezét, hogy megszorítsa
10076   1,  12     |                       kezét, hogy megszorítsa a Magdayét, s az abban a pillanatban
10077   1,  12     |            megszorítsa a Magdayét, s az abban a pillanatban ismerte csak
10078   1,  12     |                      Bercsényi visszarántotta a kezét; sötét árnyék vonta
10079   1,  12     |                       mint kegyelmed. Adja át a kardját! - tette hozzá szigorú
10080   1,  12     |         halotthaloványan oldotta le derekáról a kardot.~Vak Bottyán fölháborodva
10081   1,  12     |                     szemlesütve tántorgott ki a sátorból.~Ott künn a sátor
10082   1,  12     |                       ki a sátorból.~Ott künn a sátor elõtt két díszhuszár
10083   1,  12     |                   várva, míg ott benn elvégzi a fejedelmi biztos a ceremóniákat,
10084   1,  12     |                    elvégzi a fejedelmi biztos a ceremóniákat, addig is féken
10085   1,  12     |           ceremóniákat, addig is féken tartva a prüszkölõ, toporzékoló ajándék
10086   1,  12     |                    selyemtakaróval, míg annak a gazdája, az ünnepelt hõs
10087   1,  12     |              égreszkettetõ éljen hangzott fel a lelkesült, feléje tolongó
10088   1,  12     |                    hogy nagyon sápadt, de hát a dicsõségtõl is megfehéredhet
10089   1,  12     |                 támadt. Amint eleibe vezették a huszárok a gazdagon díszített
10090   1,  12     |                    eleibe vezették a huszárok a gazdagon díszített lovat,
10091   1,  12     |                 merész ugrással rajta termett a hátán, egyszer-kétszer megficánkoltatta,
10092   1,  12     |                belevágta sarkantyúját, kivált a táborból, s elszáguldott,
10093   1,  12     |                        köd elõtte, köd utána.~A kurucok bámulva néztek utána,
10094   1,  12     |                 elkalandozni, itt hagyni õket a faképnél, mikor még csak
10095   1,  12     |                    mikor még csak most jönnek a többi ceremóniák, amint
10096   1,  12     |                     gróf Bercsényi felolvassa a fejedelem Magdayt magasztaló
10097   1,  12     |                    Magdayt magasztaló levelét a hadsereg elõtt, azután az
10098   1,  12     |                      azután az ökörsütés jön. A csapraverendõ hordókat el
10099   1,  12     |                    csak egy kicsit kipróbálja a lovat! - mondák némelyek.~-
10100   1,  12     |                      egy fekete pont látszott a láthatáron. Csupán egy ember
10101   1,  12     |                        Csupán egy ember tudta a seregbõl, hogy nem fog többé
10102   1,  12     |                       is legottan, így szólva a társakhoz:~- No, fogadjunk,
10103   1,  12     |                     fölkacagtak:~- Te akarnád a fejedelem lovát utolérni,
10104   1,  12     |                fejedelem lovát utolérni, ezen a gebén? Uccu, kehes, változz
10105   1,  12     |                      De az nem sokat törõdött a gúny nyilaival, felült és
10106   1,  12     |                     felült és utána vágtatott a pókos fehér lován, a többiek
10107   1,  12     |                vágtatott a pókos fehér lován, a többiek hahotája közt.~Ugyanaz
10108   1,  12     |                  Magdaynak, hogy ne menjen be a sátorba.~Ott benn pedig
10109   1,  12     |                  ezalatt, amint magára maradt a két úr, mohón ragadta meg
10110   1,  12     |                   mohón ragadta meg Bercsényi a Bottyán vállát:~- Tudja-e
10111   1,  12     |                      Tudja-e kegyelmed, ki ez a fiatalember?~- Hát ugyan
10112   1,  12     |                    türelmetlenül és bosszúsan a vak vezér, miközben a látó
10113   1,  12     |               bosszúsan a vak vezér, miközben a látó szemét is behunyta;
10114   1,  12     |                     szemét is behunyta; abban a hitben volt, hogy Bercsényit
10115   1,  12     |                       István nevû tolvaj, aki a rabságból megszökött.~-
10116   1,  12     |                Bottyán, s hirtelen kinyitotta a szemét, ha nem tréfál-e
10117   1,  12     |                       szemét, ha nem tréfál-e a gróf. - Jobban szerettem
10118   1,  12     |                      gróf. - Jobban szerettem a fiamnál.~- A halálos ítélet
10119   1,  12     |                 Jobban szerettem a fiamnál.~- A halálos ítélet elõl szökött
10120   1,  12     |           Sárospatakról infámis ravaszsággal, a fejedelemtõl lopott gyûrûvel
10121   1,  12     |                   lopott gyûrûvel szedette rá a szegény öreg Krucsayt, a
10122   1,  12     |                      a szegény öreg Krucsayt, a csavargó öccse által. De
10123   1,  12     |                      Bottyánnak nyitva maradt a szája, és sokáig nem bírt
10124   1,  12     |                     Úgy, úgy, generális uram, a fickó egy közönséges gonosztevõ.
10125   1,  12     |                   magam vállalkoztam rá, hogy a fejedelmi biztos helyett
10126   1,  12     |                      ajándékot, s körülnézvén a kegyelmed táborában, egy
10127   1,  12     |              táborában, egy jó napot csinálok a katonáinak. No, majd nagyot
10128   1,  12     |               katonáinak. No, majd nagyot néz a fejedelem, ha megtudja.
10129   1,  12     |                        Még ma megírom neki.~- A legvitézebb katonám - sóhajtott
10130   1,  12     |                       fog vele történni?~- Az a fejedelemtõl függ.~- Én
10131   1,  12     |                       fejedelemtõl függ.~- Én a kegyelmezést fogom kérni.
10132   1,  12     |                       fogom kérni. Itt mindig a legszebben, legnemesebben
10133   1,  12     |              legnemesebben viselte magát. Még a kutyája is többet ér egy
10134   1,  12     |                      fekete kutyája van, mely a sereggel jár s az ütközetben
10135   1,  12     |                 fõgenerális uram, puhítsa meg a szívét kegyelmed.~Addig,
10136   1,  12     |                 Bottyán, míg végre kiengedett a hirtelen természetû gróf:~-
10137   1,  12     |                       terjessze fel kegyelmed a kegyelmezés iránti instanciáját »
10138   1,  12     |              instanciáját »õfelségéhez«. (Ezt a címet kapta Rákóczi Erdélyben.)
10139   1,  12     |                      ha megmondja, hol vannak a kincsek. Hívassa be, kérem,
10140   1,  12     |                      be, kérem, egy szóra.~De a sátor mellé állított díszõr
10141   1,  12     |                 ellovagolt.~- Miféle lovon?~- A fejedelmi vasderesen.~-
10142   1,  12     |                  Veres István, mert õ volt, s a Fekete László név alatt
10143   1,  12     |              lappangott, meg sem állott, csak a Heister táborában. »Ha itt
10144   1,  12     |                     megpróbálta átváltoztatni a rettenetes balvégzetet,
10145   1,  12     |                     büntetlenül leteperte, de a fátum rátalált, s új csapást
10146   1,  12     |                  fölemelem.«~Szavának állott. A két kuruc legényt jó szívvel
10147   1,  12     |                    mert annyira mégsem bízott a két testvérben, hogy együtt
10148   1,  12     |                   hogy együtt hagyja õket.~De a bizalom is megjött apródonkint.~
10149   1,  12     |                 István lassankint egyike lett a legjobb császári csapatvezéreknek,
10150   1,  12     |                      és dicsérõleg emlegettek a Bécsbe küldözött bulletinek.~
10151   1,  12     |                  Rákóczinak megírta Bercsényi a Magday-esetet, miként találta
10152   1,  12     |                      találta hõs álarca alatt a tolvajt, s miként tûnt el
10153   1,  12     |                       ajándék lovon hirtelen, a fejedelem bosszúsan toppantott
10154   1,  12     |                fejedelem bosszúsan toppantott a lábaival:~- A tolvaj nem
10155   1,  12     |                      toppantott a lábaival:~- A tolvaj nem lehet hõs. Magday
10156   1,  12     |                      igazi hõs.~Rögtön kiadta a parancsot, hogy bárhol érjék:
10157   1,  12     |                hónapok múltán híre jött, hogy a császári seregnél szolgál,
10158   1,  12     |                    szolgál, s félelmetes most a kurucnak, a fejedelem ingerülten
10159   1,  12     |                   félelmetes most a kurucnak, a fejedelem ingerülten dörmögé:~-
10160   1,  12     |               fejedelem ingerülten dörmögé:~- A becsületes ember nem lehet
10161   1,  12     |                      soha áruló.~Aztán kiadta a parancsot, hogy bárhol érjék
10162   1,  12     |                   érjék Magday Istvánt: halál a fejére.~XIV. FEJEZET~A VÉRPAD~
10163   1,  12     |                  halál a fejére.~XIV. FEJEZET~A VÉRPAD~Magday ezentúl is
10164   1,  12     |                 ezentúl is annyi kárt okozott a fejedelmi hadakban, hogy
10165   1,  12     |             Heisternek egy cirkáló csapata és a kuruc legények között.~A
10166   1,  12     |                      a kuruc legények között.~A kurucok alig voltak nyolcvanan,
10167   1,  12     |                      Jóska apó« vezette õket, a legöregebb káplár a felkelõ
10168   1,  12     |                     õket, a legöregebb káplár a felkelõ hadak közt, aki,
10169   1,  12     |                   munka nem volt, mesélgetett a katonáinak vígan lobogó
10170   1,  12     |                      fringiájával úgy vagdalá a németet, mint a szabó a
10171   1,  12     |                       vagdalá a németet, mint a szabó a posztót.~A labancok
10172   1,  12     |                       a németet, mint a szabó a posztót.~A labancok lehettek
10173   1,  12     |                       mint a szabó a posztót.~A labancok lehettek vagy százan,
10174   1,  12     |                 kiáltá Jóska apó azokra, akik a számerõt kezdték aggódva
10175   1,  12     |               moccannak.~Nekidurálták magukat a kurucok, s majdnem úgy lett
10176   1,  12     |                       ki meg elfutott.~Õ maga a vezénylõ tisztre vetette
10177   1,  12     |                      foglyául ejtette s vitte a többi foglyokkal; mintegy
10178   1,  12     |                   mintegy harmincat ejtettek.~A császári tiszt fürkészõ
10179   1,  12     |                     de nem szólt semmit, csak a fejét hajtotta le búsan.~
10180   1,  12     |                magának is ismerõsnek látszott a tiszt, de csak belenyugodott,
10181   1,  12     |                      valamelyikhez.~Különösen a tiszt hímzett kardöve tûnt
10182   1,  12     |                        láttam már valahol ezt a kardkötõt. (Az öreg katona
10183   1,  12     |                       megvan! (Vállon ragadta a fogoly tisztet.) Hol vette
10184   1,  12     |                      hozzá? - felelte dacosan a labanc tiszt.~Éppen ebben
10185   1,  12     |                     labanc tiszt.~Éppen ebben a pillanatban ért oda Hajdú
10186   1,  12     |                        hisz ez Magday István!~A fogoly összerezzent, s fülig
10187   1,  12     |                       Vagy az nem lehet, hogy a fejedelem kétszáz aranyat
10188   1,  12     |                      libertásomnál…~- Jó lesz a kétszáz arany magamnak is -
10189   1,  12     |                    haza az anyjukomnak.~Aztán a fogolyhoz hajolt, és bizalmasan
10190   1,  12     |                  súgta:~- Igazán kegyelmed az a Magday?~Mire visszasúgta
10191   1,  12     |                   Mire visszasúgta amaz:~- Én a Pista diák vagyok, a kegyelmed
10192   1,  12     |                       Én a Pista diák vagyok, a kegyelmed egykori diákja.~
10193   1,  12     |                      de amint jobban megnézte a hosszú hajú, szõke ifjút,
10194   1,  12     |                   jutottál ennyire? (Elkezdte a fejét vakarni.) Ej, ej!
10195   1,  12     |                       az öreg, míg kibuggyant a könnye:~- Szegény fiú! Hát
10196   1,  12     |                kétszáz aranyat húztál most ki a bátyád zsebébõl, amiért
10197   1,  12     |                búsuljon, Dobos bácsi, mert az a Magday István is én vagyok -
10198   1,  12     |                   István is én vagyok - mondá a fogoly keserûen.~- Te vagy?
10199   1,  12     |                      Hát hogy lehet az?~- Azt a nevet vettem fel.~- Mi?
10200   1,  12     |                    belõled, hogy annyit adnak a fejedért? Szegény fiam,
10201   1,  12     |                     könnyei úgy hulltak, mint a záporesõ. A császári tiszt
10202   1,  12     |                     hulltak, mint a záporesõ. A császári tiszt is sírva
10203   1,  12     |                     sírva fakadt.~- Megszakad a szívem - zokogta -, megszakad.
10204   1,  12     |                       megszakad. Jaj, mit fog a nénétek mondani, hogy általam
10205   1,  12     |                    megfogtalak, elviszlek, én a fejedelmet meg nem csalom.
10206   1,  12     |                    fejedelmet meg nem csalom. A saját fejemet odakínálom
10207   1,  12     |                      saját fejemet odakínálom a tiedért, de a tiedet ki
10208   1,  12     |                      odakínálom a tiedért, de a tiedet ki nem hagyom siklani
10209   1,  12     |                  tiedet ki nem hagyom siklani a kezembõl.~S hogy valahogy
10210   1,  12     |                       Hajdú János uramat, aki a szekerek körül foglalatoskodék.~-
10211   1,  12     |              százkilencvenkilenc aranyat adna a foglyomért.~- Ha volna,
10212   1,  12     |                  volna, igenis, mert készpénz a fogoly.~- No hát odaadom
10213   1,  12     |                    keed azzal. Nekem nem kell a fogoly, mert attól félek,
10214   1,  12     |                        hogy elereszteném, sem a kétszáz arany, mert attól
10215   1,  12     |                    hogy rám kiabálna. Kelmedé a fogoly, kelmed fogta, én
10216   1,  12     |                gondolá magában Dobos bácsi.~*~A fejedelem éppen országgyûlést
10217   1,  12     |                  Sárospatakon. Rosszul mentek a dolgok, csillaga hanyatlott.
10218   1,  12     |                   gondolkozás nélkül írta alá a Veres István halálítéletét.
10219   1,  12     |                      megérdemli. Bakó üsse le a fejét.~Szerdára tûzték ki
10220   1,  12     |                     fejét.~Szerdára tûzték ki a végrehajtást. Kedden este
10221   1,  12     |             végrehajtást. Kedden este megjött a hóhér Kassáról. Cudar mennydörgõs
10222   1,  12     |                      olyan vihar támadt, hogy a házak fedeleit a földhöz
10223   1,  12     |                 támadt, hogy a házak fedeleit a földhöz paskolta, s tövestül
10224   1,  12     |                        s tövestül csavarta ki a fákat. A fejedelem kastélyát
10225   1,  12     |                 tövestül csavarta ki a fákat. A fejedelem kastélyát Borsiban
10226   1,  12     |                  kastélyát Borsiban felgyújtá a villám, s az õsi épület
10227   1,  12     |           Sárospatakig önté rémletes világát.~A kivégzés reggelén korán
10228   1,  12     |                  kivégzés reggelén korán kelt a fejedelem, egész éjjel nyugtalan
10229   1,  12     |                       nyugtalan álmai voltak, a gyermekeit látta levágott
10230   1,  12     |                 voltak, úgyszólván fogságban.~A várnagy, Krucsay uram szokott
10231   1,  12     |                       mindig legelõbb belépni a fejedelemhez. Õ informálja
10232   1,  12     |                        s mit akarnak, úgyhogy a fejedelem még el is gondolhatja
10233   1,  12     |               fejedelem még el is gondolhatja a válaszokat. Krucsay uramnál
10234   1,  12     |                       pletyka megakad, melyet a reggelihez tálal fel õfelségének.~-
10235   1,  12     |                       Mit akarnak?~- Éppen az a baj, hogy nem akarnak, felséges
10236   1,  12     |                    hazafiatlanság - dünnyögte a fejedelem. - Majd megmosom
10237   1,  12     |                    fejedelem. - Majd megmosom a fejüket. Hadd várakozzanak.
10238   1,  12     |                      katona.~- Hogy hívják?~- A »József apó«.~- Mi baja
10239   1,  12     |                     lehet az öregnek? - kérdé a fejedelem élénken. - Hallottam
10240   1,  12     |                    Nem tudom, mit akarhat. De a legtürelmetlenebb egy fiatal,
10241   1,  12     |      rakoncátlanságokat csinál az elõteremben a szolgákkal, amiért be nem
10242   1,  12     |                       be kegyelmed legelõször a kuruc katonát.~Dobos bácsi
10243   1,  12     |                       baj van, bátya? - kérdé a fejedelem nyájasan.~- Egy
10244   1,  12     |                       az már kívánhat. Mi hát a kívánsága?~Dobos bácsi féltérdre
10245   1,  12     |                        felséges uram!~- Kinek a számára? - kérdé Rákóczi
10246   1,  12     |                      más valakinek adattam ki a kétszáz aranyat!~- Jaj,
10247   1,  12     |                kétszáz aranyat!~- Jaj, eljárt a szájam, könyörgöm alássan,
10248   1,  12     |                   magyar vér létére nem átall a német mellett verekedni -
10249   1,  12     |                      verekedni - de isten lát a vesékbe, miért tette. Hátha
10250   1,  12     |                   gyûrûmmel rászedte nevemben a várnagyot, aki szabadon
10251   1,  12     |                motyogta az öreg, és kitörülte a könnyeket a szemeibõl. -
10252   1,  12     |                      és kitörülte a könnyeket a szemeibõl. - Oh, felséges
10253   1,  12     |                     katonásan és kitámolygott a terembõl. Most a küldöttségek
10254   1,  12     |                 kitámolygott a terembõl. Most a küldöttségek következtek.
10255   1,  12     |               következtek. Nesselroth vezette a pestit, Szilágyi professzor
10256   1,  12     |                   pestit, Szilágyi professzor a debrecenit. Nagy szónoklatokban
10257   1,  12     |                     Kérdezzék meg kegyelmetek a katonák gyomrát, ha vajon
10258   1,  12     |               meglehetõs közömbösen hallgatta a hosszú lére eresztett perorációkat,
10259   1,  12     |                    lent?~Veres Istvánt vitték a vesztõhelyre. Nagy sokaság
10260   1,  12     |                  lépdelt skarlátveres ruhában a hóhér.~E pillanatban lépett
10261   1,  12     |                   pillanatban lépett be ismét a várnagy:~- Felséges uram,
10262   1,  12     |                      Nincs kegyelem - felelte a fejedelem rekedtes hangon,
10263   1,  12     |                  megpillantá az elítélt Veres a fejedelem arcát az ablakban,
10264   1,  12     |              bilincseit megrázva kiáltott fel a fejedelemhez:~- Kegyelem,
10265   1,  12     |           fejedelemhez:~- Kegyelem, kegyelem!~A menet megállapodott az ablaknál,
10266   1,  12     |              megállapodott az ablaknál, várta a fejedelem intését.~- Ha
10267   1,  12     |             megmutatom én még, mi lakik ebben a két karban!~Rákóczi fásultan
10268   1,  12     |                       Rákóczi fásultan intett a kezével, hogy bátran mehetnek
10269   1,  12     |                   férfi, német katonaruhában. A köpönyeg, mellyel ruháját
10270   1,  12     |            szívszaggató hangon, térdre esve - a testvéremet viszik a vesztõhelyre.
10271   1,  12     |                   esve - a testvéremet viszik a vesztõhelyre. Én vagyok
10272   1,  12     |                      vagyok az oka, én vagyok a bûnös!~- Hogy beszélhetsz
10273   1,  12     |                   botorságokat? Õ az áruló. Õ a tolvaj - szólt a fejedelem
10274   1,  12     |                     áruló. Õ a tolvaj - szólt a fejedelem indulatosan. -
10275   1,  12     |                    fejedelem indulatosan. - S a tolvajlást még elengedném
10276   1,  12     |                  különben.~- Beszélj! - mondá a fejedelem. - Mit hozhatsz
10277   1,  12     |                         Ki vitte hát el akkor a kincseimet?~- Én - felelte.~-
10278   1,  12     |                lélegzetet sem véve, mondta el a legszükségesebbeket, amibõl
10279   1,  12     |         legszükségesebbeket, amibõl megértvén a dolgok menetét a fejedelem,
10280   1,  12     |                    megértvén a dolgok menetét a fejedelem, élénken felkiáltott:~-
10281   1,  12     |              felkiáltott:~- Hamar, rohanjatok a fehér zászlóval! Ha még
10282   1,  12     |                    ült éjjel-nappal nyeregben a fejedelem ablakai alatt,
10283   1,  12     |                   adna.~Bezzeg gyorsan szedte a lábát a ló, mert volt a
10284   1,  12     |                 Bezzeg gyorsan szedte a lábát a ló, mert volt a sarkantyúnak
10285   1,  12     |                       a lábát a ló, mert volt a sarkantyúnak dolga. A fejedelem
10286   1,  12     |                    volt a sarkantyúnak dolga. A fejedelem kinyitotta az
10287   1,  12     |                   utána kiáltott:~- Tíz arany a díjad, ha sikeresen jársz!~
10288   1,  12     |                        hogy el nem eresztette a két küldöttséget, hadd szórakoztassák,
10289   1,  12     |                       akármilyen gyorsan ment a lovas, mégis hamarébb volt
10290   1,  12     |                      nyelvvel, dobogó szívvel a vesztõhely felé.~Csak akkor
10291   1,  12     |                   Csak akkor lassította kissé a rohanást, mikor már meghallotta
10292   1,  12     |                     már meghallotta messzirõl a fölharsanó éljenrivalgást.~
10293   1,  12     |                       Áldott légy, isten, aki a mennyekben vagy! Ez bizonyosan
10294   1,  12     |                 jelezte, hogy észrevették már a fehér zászlót - s hogy még
10295   1,  12     |                      is csak most vette észre a nagy izgatottsága miatt,
10296   1,  12     |                       örömében: Dráva! Dráva!~A kutya vígan ugrott hozzá,
10297   1,  12     |                  kutya vígan ugrott hozzá, és a kezeit nyalogatta. Csakugyan
10298   1,  12     |                  kezeit nyalogatta. Csakugyan a Dráva volt.~- Te vagy? Igazán
10299   1,  12     |                       Hát illett az, elhagyni a kedves gazdádat, aki téged
10300   1,  12     |                   csakugyan megérdemeltem, és a gondviselés büntetett meg,
10301   1,  12     |                        ahogy illõ, visszaadta a kutyámat. Hátha csakugyan
10302   1,  12     |                öregasszonynak, aki azt mondta a halálos ágyán: »Mit tudjátok
10303   1,  12     |                       ti azt, nem-e én osztom a szerencsét«, s szegény bátyámnak
10304   1,  12     |                      s szegény bátyámnak adta a fekete kutyát, a balszerencsét,
10305   1,  12     |               bátyámnak adta a fekete kutyát, a balszerencsét, nekem pedig
10306   1,  12     |                    balszerencsét, nekem pedig a fehér kutya jutott, a jó
10307   1,  12     |                   pedig a fehér kutya jutott, a jó szerencse - de nem tudtam
10308   1,  12     |                     de nem tudtam becsülni…~*~A fehér zászló jókor tûnt
10309   1,  12     |                   fehér zászló jókor tûnt fel a láthatáron. Éppen már az
10310   1,  12     |                     már az ujjasát is lehúzta a hóhér a vitéz Veres Istvánnak.
10311   1,  12     |                    ujjasát is lehúzta a hóhér a vitéz Veres Istvánnak. Felesleges
10312   1,  12     |                       amit még kitörõbbé tett a két testvér érzékeny összeölelkezése.
10313   1,  12     |                     érzékeny összeölelkezése. A katonák, akik sok jeles
10314   1,  12     |                  kurjongatásokkal kísérték be a városba. Útközben egy másik
10315   1,  12     |                       egy másik csatlósa jött a fejedelemnek, hogy föl kell
10316   1,  12     |             fejedelemnek, hogy föl kell hozni a két Veres-testvért az õ
10317   1,  12     |                       Rákóczi még együtt volt a pesti és a debreceni urakkal,
10318   1,  12     |                    még együtt volt a pesti és a debreceni urakkal, midõn
10319   1,  12     |                      debreceni urakkal, midõn a két Verest bebocsátották.~
10320   1,  12     |                       Ne nekem köszönd, hanem a testvérednek.~- Hogyan,
10321   1,  12     |                      ki nekem, hogy nem tudsz a kincsekrõl semmit, mert
10322   1,  12     |                       nem tudva, mit higgyen.~A fejedelem közbeszólt:~-
10323   1,  12     |                       fejedelem közbeszólt:~- A dolog csakugyan nem elég
10324   1,  12     |                   életfolyásotokat.~Laci volt a simább, jobb elbeszélõ,
10325   1,  12     |                    néni, hogy nyerte el Pista a kardkötõt a nagy erdõn,
10326   1,  12     |                   nyerte el Pista a kardkötõt a nagy erdõn, s hogy szeretett
10327   1,  12     |                       Ejha! - dünnyögte közbe a jelenlevõ Szilágyi uram),
10328   1,  12     |                       Szilágyi uram), s ebbõl a szikrából nõtt nagyra a
10329   1,  12     |                       a szikrából nõtt nagyra a vágy, nemességet szerezni.
10330   1,  12     |                    szerezni. Hogy indultak el a világba, miképp kapták a
10331   1,  12     |                      a világba, miképp kapták a fekete és fehér kutyát;
10332   1,  12     |                     egyik, szerencsétlenséget a másik. Azután találkoztak
10333   1,  12     |                      mindenik külön mondta el a maga dolgát, de csak a Lacié
10334   1,  12     |                     el a maga dolgát, de csak a Lacié volt tarka, ki mikor
10335   1,  12     |                    Lacié volt tarka, ki mikor a sok pénzfélét magához vette,
10336   1,  12     |                      pénzfélét magához vette, a bátyját indult megkeresni,
10337   1,  12     |                    ragadt, mert beleszeretett a Nesselroth uram leányába! (
10338   1,  12     |                     dünnyögte Nesselroth is.)~A fejedelem érdekkel figyelt
10339   1,  12     |                    fejedelem érdekkel figyelt a történetre, s aztán így
10340   1,  12     |                mondhatom, emberül megálltátok a sarat, te ugyan haboztál
10341   1,  12     |               emberséges szíved van, az pedig a fõdolog. Igazán tanulságos
10342   1,  12     |                       nem vagyok babonás. Azt a fekete kutyát üssétek agyon,
10343   1,  12     |                     kutyát üssétek agyon, azt a fehéret pedig küldjétek
10344   1,  12     |                 Bercsényinek, hadd járjon ott a sereggel, és hozzon rá szerencsét.~
10345   1,  12     |                       célzás volt õfelségétõl a jósokban, babonákban hiszékeny
10346   1,  12     |                      hiszékeny Bercsényire.~- A kutyát nem adom ki a kezembõl
10347   1,  12     |                          A kutyát nem adom ki a kezembõl többé, felséges
10348   1,  12     |                  hanem vele szívesen elmegyek a táborba, ha megengedi felséged.~-
10349   1,  12     |                       pedig nem üthetem agyon a magamét - felelte István -,
10350   1,  12     |                        felelte István -, mert a múlt éjjel vége lett. Egész
10351   1,  12     |                      föl nem tettem volna azt a nagy gonoszságot. Hallotta,
10352   1,  12     |                      Hallotta, amit beszéltek a fiúk?~- Hallottam, fölséges
10353   1,  12     |                   igaz?~- Igaz bizony - szólt a fejét lehajtva szomorúan -,
10354   1,  12     |                      Isten meg nem látogatott a súlyos balkezével. Mind
10355   1,  12     |                       súlyos balkezével. Mind a három fiamat elvette. Egyedül
10356   1,  12     |              éjjelenkint sokszor hallom annak a holtra vert jobbágynak a
10357   1,  12     |                      a holtra vert jobbágynak a jajgatásait. Föl is tettem
10358   1,  12     |                       vannak - vette át ismét a szót a fejedelem élénken.~-
10359   1,  12     |                         vette át ismét a szót a fejedelem élénken.~- Én
10360   1,  12     |              Hatalmasan van, Krucsay - kiáltá a fejedelem egész vidáman -,
10361   1,  12     |                      szõhetjük még egy fokkal a történetet!~Mire a még mindig
10362   1,  12     |                     fokkal a történetet!~Mire a még mindig ott ácsorgó küldöttségekhez
10363   1,  12     |                    már megadom kegyelmeteknek a halasztást, de csak egy
10364   1,  12     |                    csak egy föltétel alatt.~- A legmélyebb alázattal várjuk
10365   1,  12     |                      felséged parancsát.~- Ha a hajadon lányaikat odaadják
10366   1,  12     |                    most már lesz mit aprítani a tejbe a Krucsay-birtokokon.~-
10367   1,  12     |                     lesz mit aprítani a tejbe a Krucsay-birtokokon.~- Fölséged
10368   1,  12     |                         nyilatkozék Szilágyi.~A két fiatal vitéznek az arca
10369   1,  12     |                       fiatal vitéznek az arca a legverõfényesebb örömben
10370   1,  12     |                     jóságát.~- No, no - végzé a fejedelem -, nem kell ám
10371   1,  12     |                       örülni, mert még azokat a Krucsay-birtokokat elõbb
10372   1,  12     |                  elõbb vissza kell szedegetni a labancoktól.~Aztán egy kegyteljes
10373   1,  12(1)  |               műveltségtörténelmi tanulmányok a Rákóczi-korból.~
10374   1,  13     |                                               A SIPSIRICA~1902~ ~Első rész~
10375   1,  13     |                    SIPSIRICA~1902~ ~Első rész~A »Fehér Páva« és alakjai~ ~
10376   1,  13     |                   Páva« és alakjai~ ~Budát és a budai polgárokat egy darab
10377   1,  13     |                      léhaság, mert igaz, hogy a pesti rész a gazdag, a pompás,
10378   1,  13     |                       igaz, hogy a pesti rész a gazdag, a pompás, de a budai
10379   1,  13     |                   hogy a pesti rész a gazdag, a pompás, de a budai rész
10380   1,  13     |                   rész a gazdag, a pompás, de a budai rész a kedves. Pestnek
10381   1,  13     |                       pompás, de a budai rész a kedves. Pestnek jövõje van,
10382   1,  13     |                    Budának múltja. S minthogy a jövõ is mindenesetre múlt
10383   1,  13     |             mindenesetre múlt lesz egy napon, a dolog hát egyre megy. Budán
10384   1,  13     |                    Pesten, sõt Pesten is Buda a legszebb látnivaló. Olyan
10385   1,  13     |              üzletember, Buda jobban megfelel a nemzeti közszükségletnek.
10386   1,  13     |                   közszükségletnek. Ami pedig a lakosságot illeti, respektíve
10387   1,  13     |                 lakosságot illeti, respektíve a fajt, a legénykedési virtusokat,
10388   1,  13     |                    illeti, respektíve a fajt, a legénykedési virtusokat,
10389   1,  13     |                      legénykedési virtusokat, a budaiak már egyszer (az
10390   1,  13     |                     Lajos pap vezérlete alatt a római pápát is, holott a
10391   1,  13     |                      a római pápát is, holott a pestiek sohase tettek még
10392   1,  13     |                   alapköveket, rábízván aztán a többit a tótokra, hogy építsenek
10393   1,  13     |                       rábízván aztán a többit a tótokra, hogy építsenek
10394   1,  13     |                       palotákat.~De maradjunk a budai korcsmák mellett,
10395   1,  13     |                    mellett, melyek páratlanok a maguk nemében - de csak
10396   1,  13     |                  nemében - de csak addig, míg a pestiek föl nem fedezték.
10397   1,  13     |                  pestiek föl nem fedezték. Ha a pesti közönség ráveti magát
10398   1,  13     |                   valamelyikre, legott beleüt a civilizáció istennyila.
10399   1,  13     |                    ahol már öt-hat fiáker áll a kapu elõtt. Fuss el onnan.
10400   1,  13     |                    onnan. Az már csak »volt«.~A »Diófa« a »Márvány-menyasszony«,
10401   1,  13     |                    már csak »volt«.~A »Diófa« a »Márvány-menyasszony«, a »
10402   1,  13     |                      a »Márvány-menyasszony«, a »Politischer greizler« vagy
10403   1,  13     |                    Politischer greizler« vagy a »Libanon« (azért hívták
10404   1,  13     |                    voltak már koptatva, mikor a »Fehér Páva« bukkant elõ.~
10405   1,  13     |                      Fehér Páva« bukkant elõ.~A megboldogult Balázs Sándor
10406   1,  13     |                   második Dickensnek neveztek a maga idejében, de inkább
10407   1,  13     |               Megfoghatatlan az, miért jobbak a rostélyosok a Duna másik
10408   1,  13     |                    miért jobbak a rostélyosok a Duna másik partján? Ki fejti
10409   1,  13     |                     epikuri problémákon törte a fejét.)~- Az onnan van -
10410   1,  13     |                  onnan van - feleltem -, mert a túlsó parton öreg teheneket
10411   1,  13     |                   parton öreg teheneket ölnek a mészárosok, s a rostélyos
10412   1,  13     |               teheneket ölnek a mészárosok, s a rostélyos csak az öreg tehenek
10413   1,  13     |                      át bennünket nehányunkat a »Pává«-ba. Alacsony, hosszú
10414   1,  13     |                  Alacsony, hosszú házikó volt a Rácváros egyik kis utcájában,
10415   1,  13     |                     öreg fa tartott árnyékot, a fák alatt pirosra terített
10416   1,  13     |                 terített asztalok mosolyogtak a bejövõre.~Kívülrõl semmi
10417   1,  13     |                     Kívülrõl semmi se mutatta a korcsmát, csak egy piszkos
10418   1,  13     |                    csak egy piszkos pléhtábla a házikó homlokán, ahol a
10419   1,  13     |                       a házikó homlokán, ahol a fehér páva pompázott rettenetes
10420   1,  13     |                      nagy farkával, alatta ez a felirat: »Oltsó ételek,
10421   1,  13     |                  pettyegtetett2 kiszolgálat.«~A házikó bizonyos Jahodovska
10422   1,  13     |                    tisztviselõtõl örökölte, s a csekély nyugdíj mellé korcsmát
10423   1,  13     |                        Nyájas, elõzékeny volt a törzsvendégekhez és egész
10424   1,  13     |              megkívánják az ilyesmit. Bár már a délutánban járt szépségével (
10425   1,  13     |                   szépségével (felül lehetett a negyvenen), még mindig fürge
10426   1,  13     |                       mindig fürge volt, mint a karika, és éppen nem kellett
10427   1,  13     |                     azt lehetne mondani, hogy a szem rajta tapadt, mint
10428   1,  13     |                       szem rajta tapadt, mint a darázs a csöpögõ mézen.~
10429   1,  13     |                   rajta tapadt, mint a darázs a csöpögõ mézen.~De hát ez
10430   1,  13     |                       üzletével törõdött, meg a lányával.~Õ maga szolgálta
10431   1,  13     |                lányával.~Õ maga szolgálta fel a vendégeit, bent a konyhában
10432   1,  13     |               szolgálta fel a vendégeit, bent a konyhában két magyar parasztasszonyt
10433   1,  13     |                      kicsit nehéz is volt már a Hebe szerepéhez (nyomhatott
10434   1,  13     |                        de azért pompásan ment a dolog (és legalább soványító
10435   1,  13     |                      Hatalmas karjain rengett a hús, a fehér kötényéhez
10436   1,  13     |               Hatalmas karjain rengett a hús, a fehér kötényéhez kapcsolt
10437   1,  13     |                kellett lennie, mert eltalálta a nagy üzleti titkot. Numerus
10438   1,  13     |                   dolgozott, de nem úgy, mint a fiskálisok szeretnék. Éppen
10439   1,  13     |                    van. Azért dédelgette csak a stammgastot. A betévedõ
10440   1,  13     |                dédelgette csak a stammgastot. A betévedõ idegen iránt hideg
10441   1,  13     |                    akart tovább terjeszkedni. A terjeszkedés befektetéseket
10442   1,  13     |                       befektetéseket igényel. A befektetések kockázatok,
10443   1,  13     |                  kockázatok, melyek meghozzák a bizonytalanságot. Jahodovska
10444   1,  13     |                    számon tartotta õket, mint a jó pásztor a juhait, és
10445   1,  13     |                       õket, mint a jó pásztor a juhait, és csak ha elhullt
10446   1,  13     |                       be helyette egy másikat a »póttartalékból«, az idegenek
10447   1,  13     |                      nincs semmi hely.~- Hja, a törzsvendégek az elsõk -
10448   1,  13     |                mindennap itt lát bennünket.~- A többiek már évek óta ide
10449   1,  13     |                   Hiszen mióta várunk már. De a vendégei sehogy se akarnak
10450   1,  13     |                   lehetett ez. Pöffeszkedés-e a koszt jóságával és zsírosságával,
10451   1,  13     |                  Hovatovább jobban megszoktuk a »Pává«-t s lassankint megismertük
10452   1,  13     |                megismertük összes személyeit, a törzsvendégeket és a »sipsiricát«
10453   1,  13     |              személyeit, a törzsvendégeket és a »sipsiricát« is.~Hej a sipsirica!
10454   1,  13     |                     és a »sipsiricát« is.~Hej a sipsirica! De kedves gyerek
10455   1,  13     |              sipsirica! De kedves gyerek volt a sipsirica.~Már ti. leánygyerek.
10456   1,  13     |                     Már ti. leánygyerek. Mert a sipsirica süldõ leányt,
10457   1,  13     |                     bakfist jelent lengyelül. A krakkói rokonok, akikbõl
10458   1,  13     |                      sipsiricának szólították a kis Johankát, míg végre
10459   1,  13     |                     végre mi is így neveztük.~A sipsirica nem tartozott
10460   1,  13     |              sipsirica nem tartozott szorosan a »Páva« világához. Õ bent
10461   1,  13     |             kötögetett, leckéjét tanulta vagy a klavirt verte. Ez volt a »
10462   1,  13     |                      a klavirt verte. Ez volt a »Fehér Páva« egyetlen kellemetlensége.
10463   1,  13     |                     egyetlen kellemetlensége. A »Szeretnék szántani«. Százszor
10464   1,  13     |                       Százszor egymás után ez a nóta. Úgy tetszik, a mama
10465   1,  13     |                       ez a nóta. Úgy tetszik, a mama szándékosan tartotta
10466   1,  13     |                       szándékosan tartotta õt a szobában, óvta a vendégektõl.~-
10467   1,  13     |                  tartotta õt a szobában, óvta a vendégektõl.~- Sok olyan
10468   1,  13     |                         amit jobb nem hallani a sipsiricának.~- Pedig határozottan
10469   1,  13     |                  Pedig határozottan ékesítené a helyiséget - vélte fõtisztelendõ
10470   1,  13     |               unokanõvére az illetõ, azt csak a rossz emberek találták ki.)~-
10471   1,  13     |                       emberek találták ki.)~- A gyermek csupa ártatlanság -
10472   1,  13     |                         oly fehér lelkû, mint a galamb. Nem akarom, hogy
10473   1,  13     |                       akarom, hogy tudjon még a világról. A vendégek nem
10474   1,  13     |                   hogy tudjon még a világról. A vendégek nem mind egyformák.
10475   1,  13     |                asszonyok, nem volt állhatatos a maga elveiben, s ha sok
10476   1,  13     |                estefelé, hogy nagyon elfáradt a kiszolgálásukban, egyszerre
10477   1,  13     |         kiszolgálásukban, egyszerre vége lett a principiumnak s bekiáltott
10478   1,  13     |                    principiumnak s bekiáltott a szobába a nyitott muskátlis
10479   1,  13     |          principiumnak s bekiáltott a szobába a nyitott muskátlis ablakon:~-
10480   1,  13     |                   Gyere ki, sipsirica! Segíts a mamának, szívecském.~Mintha
10481   1,  13     |                  Mintha madarat bocsátanak ki a kalitkából, vígan szökdelve
10482   1,  13     |                     vígan szökdelve ugrott ki a sipsirica. Nyúlánk, magas
10483   1,  13     |                   akin már nem is festett jól a kurta szoknya és a kislányosan
10484   1,  13     |                festett jól a kurta szoknya és a kislányosan leeresztett
10485   1,  13     |                   megbûvölte, de volt valami. A homloka szûk volt, az ajka
10486   1,  13     |                    ajka egy kicsit vastag, és a fejét kissé féloldalt tartotta,
10487   1,  13     |                különös módon komponálja össze a nõi arcokat, odalehel valamit
10488   1,  13     |                        odalehel valamit és ez a rálehelés teszi meg.~Mint
10489   1,  13     |               rálehelés teszi meg.~Mint ahogy a kiskacsa mindjárt tud úszni,
10490   1,  13     |                  kiskacsa mindjárt tud úszni, a sipsirica is mindjárt pompásan
10491   1,  13     |                    pompásan tudta kiszolgálni a vendégeket. Megszedte magát
10492   1,  13     |                 poharakkal, tányérokkal végig a karján, föl a válláig és
10493   1,  13     |               tányérokkal végig a karján, föl a válláig és semmit se ejtett
10494   1,  13     |               perkálszoknyáiban, ami jólesett a forró nyári estéken. Szinte
10495   1,  13     |                      felvillanyozta jelenléte a törzsvendégeket. »Ni, hogy
10496   1,  13     |            törzsvendégeket. »Ni, hogy megnõtt a mi leányunk, a sipsirica,
10497   1,  13     |                   hogy megnõtt a mi leányunk, a sipsirica, s hogy megszépült
10498   1,  13     |                    csakugyan sûrûn hangzottak a felkiáltások:~- Nekem is
10499   1,  13     |                    hosszú ruhát?~- Azt mondta a mama, hogy jövõ karácsonykor.~-
10500   1,  13     |                    udvarló is kell, ugye? Mi?~A sipsirica buta pofácskát