bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

29001   1,  27     |                  mindent elborító sötétségbe. A Balassa órája éjfélt mutatott.
29002   1,  27     |                  mutatott. Most mindjárt jön. A kakasok is megszólaltak
29003   1,  27     |                       kakasok is megszólaltak a faluban. A temetõ fölött
29004   1,  27     |                       megszólaltak a faluban. A temetõ fölött fehérnyes
29005   1,  27     |                      az, amelyik leereszkedik a temetõ fölé, vagy kísértetek,
29006   1,  27     |                    nyakra-fõre tolongnak haza a sírjaikba.~Balassa valóságos
29007   1,  27     |                   valóságos lázban volt. Csak a gyerek várhatja olyan nehezen
29008   1,  27     |                 gyerek várhatja olyan nehezen a Mikulást, a diókkal, mint
29009   1,  27     |                     olyan nehezen a Mikulást, a diókkal, mint õ Krúdyt.
29010   1,  27     |                      meghatványozódtak. Látta a kápolna ablakát a sötétségen
29011   1,  27     |                       Látta a kápolna ablakát a sötétségen keresztül, és
29012   1,  27     |                    keresztül, és le nem vette a szemét róla. A fantáziája
29013   1,  27     |                      nem vette a szemét róla. A fantáziája is hogy meghízott.
29014   1,  27     |                        megvasalva személyesen a nagy pléhfedelû palota számára
29015   1,  27     |                       számára Gyarmaton - hát a hallása? A legtávolibb neszre
29016   1,  27     |                    Gyarmaton - hát a hallása? A legtávolibb neszre is fölrezzent.
29017   1,  27     |                Balassa türelmetlensége elérte a forrpontot. Már fél egy.
29018   1,  27     |                     fog eljönni - sopánkodott a báró. - Sajnálom a százezer
29019   1,  27     |                sopánkodott a báró. - Sajnálom a százezer forintot, de még
29020   1,  27     |                  forintot, de még jobban bánt a szégyen, hogy kifogott rajtam.~-
29021   1,  27     |                  szemben!~- Mindegy - felelte a hadnagy feltûnõ hévvel. -
29022   1,  27     |                     hadnagy feltûnõ hévvel. - A rablót lenézheti egy gentleman,
29023   1,  27     |                   lenézheti egy gentleman, de a saját szavát mindenkor meg
29024   1,  27     |                  nevetve kihúzta köpenye alól a kulacsát), s ha én iszom,
29025   1,  27     |                      ha én iszom, mindig abba a rövid idõbe pottyanok bele,
29026   1,  27     |                  idõbe pottyanok bele, amikor a Sersinszkyek uralkodtak.
29027   1,  27     |                       és maga is húzott egyet a kulacsából.~- A borocska
29028   1,  27     |                  húzott egyet a kulacsából.~- A borocska nem rossz, ugye?
29029   1,  27     |               borocska nem rossz, ugye? Hanem a szituációnk tarthatatlan.
29030   1,  27     |                  szituációnk tarthatatlan. Az a gazember becsapott minket.
29031   1,  27     |                     Ejnye, ejnye! Engedje meg a báró, hogy beszélhessek
29032   1,  27     |                       báró, hogy beszélhessek a fedélen levõ emberemmel.
29033   1,  27     |                     lásson két emberi alakot.~A báró egy kis zsámolyt hevenyészett
29034   1,  27     |                   arra ült, s hallotta, amint a hadnagy beszélgetett az
29035   1,  27     |                   Hollá, zsandárok! Fel! Fel!~A gödrökbõl a vályogok mögül
29036   1,  27     |              zsandárok! Fel! Fel!~A gödrökbõl a vályogok mögül egy szempillanat
29037   1,  27     |                szempillanat alatt elõugráltak a zsandárok. Megelevenedett
29038   1,  27     |                     zsandárok. Megelevenedett a kis térség. Sisakjaik az
29039   1,  27     |                       az éjben is csillogtak, a szuronyok csörömpöltek.~-
29040   1,  27     |           Megfoghatatlan dolog - lelkendezett a hadnagy. - A pénz eltûnt
29041   1,  27     |                     lelkendezett a hadnagy. - A pénz eltûnt az ablakból.~
29042   1,  27     |                      pénz eltûnt az ablakból.~A báró a fejét csóválta, fatális
29043   1,  27     |                    eltûnt az ablakból.~A báró a fejét csóválta, fatális
29044   1,  27     |                          Az irataim! - kiáltá a báró elképedve. - Hogy történhetett
29045   1,  27     |                       ha értem! - káromkodott a hadnagy. - Ez valami természetfölötti.
29046   1,  27     |                      Ha legalább itt volnának a lovaink, hogy üldözni lehetne.~-
29047   1,  27     |                       ostobaság - torkolta le a hadnagy -, kísértetek nincsenek,
29048   1,  27     |                     az ablakhoz osont ügyesen a sötétben. De minthogy nincsenek
29049   1,  27     |                     De minthogy nincsenek itt a lovaink, hát hagyjuk ezúttal
29050   1,  27     |                sajnálom, hogy így történt, de a feladatom ezúttal be van
29051   1,  27     |                   végezve.~- Köszönöm - szólt a báró kelletlenül -, de még
29052   1,  27     |                     mert én is önökkel tartok a nádasig, ott van az én lovam
29053   1,  27     |                    velük, amint leereszkedtek a bájos Ilyinke völgybe, hol
29054   1,  27     |                    bájos Ilyinke völgybe, hol a Bágy eléri java erejét,
29055   1,  27     |                      nagy malomkövet hajt. Az a kutya kõ engedelmeskedik
29056   1,  27     |                     neki, mint egy pörgettyû.~A nádasnál ott álltak a zsandárok
29057   1,  27     |              pörgettyû.~A nádasnál ott álltak a zsandárok lovai összeverõdve.
29058   1,  27     |                 zsandárok lovai összeverõdve. A talaj itt már csicsog a
29059   1,  27     |                       A talaj itt már csicsog a csizma alatt. A báró nem
29060   1,  27     |                       csicsog a csizma alatt. A báró nem akart beljebb menni.~-
29061   1,  27     |                       ide?~Egy zsandár intett a kezével, legott kivált a
29062   1,  27     |                      a kezével, legott kivált a többiek közül és elõre szaladt.~
29063   1,  27     |                  lovára ülve, vezetéken hozta a Balassáét. Vézna, alacsony
29064   1,  27     |                      csak úgy lötyögött rajta a ruha, a rézsisak is bõ volt
29065   1,  27     |                       lötyögött rajta a ruha, a rézsisak is bõ volt neki,
29066   1,  27     |                    volt neki, egészen beesett a képébe.~A báró átvette a
29067   1,  27     |                     egészen beesett a képébe.~A báró átvette a lovát.~-
29068   1,  27     |                      a képébe.~A báró átvette a lovát.~- No, köszönöm barátom -
29069   1,  27     |               miközben maga is fél lábbal már a kengyelbe lépett.~De a vékony
29070   1,  27     |                    már a kengyelbe lépett.~De a vékony zsandár megrázta
29071   1,  27     |                       vékony zsandár megrázta a fejét, nem fogadta el a
29072   1,  27     |                       a fejét, nem fogadta el a bankót, és a többiekhez
29073   1,  27     |                       fogadta el a bankót, és a többiekhez iramlott, kik
29074   1,  27     |                       szintén fölkászmálódtak a lovaikra. Hogy nem veszi
29075   1,  27     |                   lovaikra. Hogy nem veszi el a pénzt, gondolta a báró,
29076   1,  27     |                    veszi el a pénzt, gondolta a báró, amint a nyeregben
29077   1,  27     |                        gondolta a báró, amint a nyeregben volt, ez mégiscsak
29078   1,  27     |                  önkénytelen utána tekintett.~A vézna zsandár is éppen hátrafordult,
29079   1,  27     |                     ismerõs hang csendült meg a levegõben:~- Jó éjszakát,
29080   1,  27     |             megrázkódott, vére megbizsergett, a fejéhez kapott. Oh jaj,
29081   1,  27     |                     jaj, mi volt ez? Istenem, a Mimi hangja! Vagy inkább
29082   1,  27     |                 mozgott; együtt nyargalt mind a tíz zsandár az erdõ felé.~***~
29083   1,  27     |                      iratokat Krúdy? S oh, az a hang! Mi volt az a hang!
29084   1,  27     |                     oh, az a hang! Mi volt az a hang! Tízszer is átgondolta,
29085   1,  27     |                 kezdte az összeállítást, mint a gyerekek az építõkövekkel.~
29086   1,  27     |               építõkövekkel.~Így érkezett meg a novinkai akolhoz. Már jóformán
29087   1,  27     |                virradt. Egymás után bújtak be a csillagok a nagy kék paplanjuk
29088   1,  27     |                    után bújtak be a csillagok a nagy kék paplanjuk alá.
29089   1,  27     |                    Hûs hajnali szellõ ingatta a nádast, ébredtek a fákon
29090   1,  27     |                    ingatta a nádast, ébredtek a fákon a madarak. Csak a
29091   1,  27     |                      nádast, ébredtek a fákon a madarak. Csak a lepkék aludtak,
29092   1,  27     |                       a fákon a madarak. Csak a lepkék aludtak, odatapadva
29093   1,  27     |             odatapadva kettesével, hármasával a fûszálakhoz, hagyták magukat
29094   1,  27     |                magukat ringatni.~Amint elment a juhászház mellett, eszébe
29095   1,  27     |                  mellett, eszébe jutott, hogy a juhász most a cserényben
29096   1,  27     |                    jutott, hogy a juhász most a cserényben alszik, az asszony
29097   1,  27     |                       mit! Egyszerûen bevágta a lovagostor nyelével az ablakot:~-
29098   1,  27     |                   önök? - kérdé meglepetve.~- A zsandárok! - kiálták hárman
29099   1,  27     |                          kiálták hárman is.~- A pokolba is! - szisszent
29100   1,  27     |                      azok körülbelül most már a brolini erdõben nyargalnak.
29101   1,  27     |                    fájdalmában. Ah, hát mégis a Mimi volt, a Mimi volt!…~
29102   1,  27     |                        hát mégis a Mimi volt, a Mimi volt!…~Leugrott lováról,
29103   1,  27     |                       zsákok, úgy fehérlettek a szoba közepén a põrére vetkõzött
29104   1,  27     |                   fehérlettek a szoba közepén a põrére vetkõzött és megkötözött
29105   1,  27     |                      legények.~- Ejha - szólt a báró nem minden gúny nélkül -,
29106   1,  27     |                      ki követte el önökön ezt a csúfságot?~- Hát a zsiványok,
29107   1,  27     |                 önökön ezt a csúfságot?~- Hát a zsiványok, a Krúdyék, méltóságos
29108   1,  27     |                 csúfságot?~- Hát a zsiványok, a Krúdyék, méltóságos báró
29109   1,  27     |                   este, letepertek, leszedték a ruháinkat, és a szemünk
29110   1,  27     |                     leszedték a ruháinkat, és a szemünk láttára öltöztek
29111   1,  27     |                    zsandároknak.~- Hm - mondá a báró -, még elég becsületes
29112   1,  27     |                      rá nem gyújtották önökre a házat. Hát a juhászné hol
29113   1,  27     |                gyújtották önökre a házat. Hát a juhászné hol van?~- Az is
29114   1,  27     |                       meg van kötözve valahol a kamrában.~- És a hadnagy?~
29115   1,  27     |                      valahol a kamrában.~- És a hadnagy?~Egy vékony, nyöszörgõ
29116   1,  27     |                    nyöszörgõ hang szólalt meg a nyoszolya alól:~- Itt vagyok
29117   1,  27     |                    uram, engem ide gurítottak a gyáva nyomorultak.~Balassa
29118   1,  27     |                 nyomorultak.~Balassa felvágta a köteleiket, mire aztán kihúzhatták
29119   1,  27     |                     csak kerüljön még egyszer a szeme elé. A bõrét fogja
29120   1,  27     |                      még egyszer a szeme elé. A bõrét fogja lenyúzni, s
29121   1,  27     |                      lenyúzni, s kikészítteti a Krapeczkivel (tudja, egy
29122   1,  27     |                        Szomorúan nézett végig a külsején.) Ah, borzasztó,
29123   1,  27     |                      borzasztó! Lehúzni rólam a ruhát, a tiszti uniformist
29124   1,  27     |                        Lehúzni rólam a ruhát, a tiszti uniformist egy nemesemberrõl,
29125   1,  27(18) |                               Abban az időben a legjobb fajtájú pisztoly,
29126   1,  27(18) |                     legjobb fajtájú pisztoly, a bécsi Kuchenreitertől való.~
29127   1,  28     |                                               A MI ÖRÖKÖS BARÁTUNK~1899~ ~
29128   1,  28     |              délvidéki városkánál leszálltunk a vonatról, hogy ott háljunk,
29129   1,  28     |                    tovább. Én magam sem tudok a vasúton aludni, de leginkább
29130   1,  28     |                       de leginkább útitársam, a professzor megviselt állapota
29131   1,  28     |                    Gyenge tüdejû és vérköpõs. A professzorok sokat beszélnek
29132   1,  28     |                  professzorok sokat beszélnek a katedrában, s igen furcsa,
29133   1,  28     |               katedrában, s igen furcsa, hogy a tudományuk, melyet szétvisznek
29134   1,  28     |                tudományuk, melyet szétvisznek a tanítványok, mégis megmarad
29135   1,  28     |                      megmarad nekik egészben, a tüdejük ellenben, melyet
29136   1,  28     |                       melyet nem visznek szét a tanítványok, elfogy.~Egy
29137   1,  28     |                zónáját behozva, vidáman mondá a klubban: »Most már könnyû
29138   1,  28     |                 bolondság! Hiszen megmaradtak a vendéglõsök, a hordárok,
29139   1,  28     |                    megmaradtak a vendéglõsök, a hordárok, fiákerek, és minden
29140   1,  28     |                  minden egyéb megmaradt, csak a menetjegy lett olcsóbb.
29141   1,  28     |                       Mintha valaki agyonütne a »Fehér Rókánál« egy poloskát
29142   1,  28     |                   Fehér Rókánál« egy poloskát a millió közül és azt mondaná: »
29143   1,  28     |                   lesz aludni«.~Azért említem a »Fehér Rókát«, mert ott
29144   1,  28     |                      volt, tizenegy óra felé. A vendégek már alkalmasint
29145   1,  28     |                  kompánia. Hiszen ösmerik azt a bizonyos sarokasztalt. Mintha
29146   1,  28     |               Szebenben vagy Berecken. Ott ül a patikárius, a helyi szerkesztõ,
29147   1,  28     |                Berecken. Ott ül a patikárius, a helyi szerkesztõ, egy városi
29148   1,  28     |                     városi tanácsnok, amelyik a legnagyobb korhely (néha
29149   1,  28     |                     Hasonlóan ott szemlélhetõ a tanfelügyelõségi tollnok,
29150   1,  28     |                     tanfelügyelõségi tollnok, a fõispáni titkár, járásbírósági
29151   1,  28     |                késõbben éji zenét fognak adni a leányok ablakai alatt, és
29152   1,  28     |                   valami vidéki nemes, akinek a kocsija künn áll a vendéglõ
29153   1,  28     |                     akinek a kocsija künn áll a vendéglõ elõtt.~Amennyiben
29154   1,  28     |                Amennyiben változik valahol ez a kép, alig hajszálnyi lehet
29155   1,  28     |                    kép, alig hajszálnyi lehet a különbség. Hogy például
29156   1,  28     |                       különbség. Hogy például a patikárius nincs ott, hanem
29157   1,  28     |                      nincs ott, hanem ott van a postamester, és hogy néhol
29158   1,  28     |                  isznak, néhol fehéret, néhol a fõispáni titkárnak van hosszú
29159   1,  28     |                  titkárnak van hosszú feje és a szerkesztõnek kerek feje,
29160   1,  28     |                    ugyanazon kompánia ez.~Ami a »Fehér Róka« sarokasztalát
29161   1,  28     |                    állapotban találtuk. Éppen a fogantatások percében. T.
29162   1,  28     |                      képû marcona úr fölkapta a székét és le akart vele
29163   1,  28     |                       sújtani egy szõke úrra. A sarokasztal alakjai fölugrottak
29164   1,  28     |                  Bábeli zûrzavar keletkezett. A pincérek megriadva futkostak
29165   1,  28     |              megriadva futkostak összevissza. A kucséber benyitott az utcai
29166   1,  28     |                      utcai üvegajtón, bedugta a fejét, aztán ijedten húzódott
29167   1,  28     |                       ijedten húzódott vissza a kosarával. Maga a pohos
29168   1,  28     |                      vissza a kosarával. Maga a pohos vendéglõs, akit sietve
29169   1,  28     |                     sietve behívtak pincérei, a baziliszkus kígyó éles nézésével
29170   1,  28     |                    mert. Csak annyit tett meg a forradalom lecsöndesítésére,
29171   1,  28     |                      házisapkáját és föltette a fejére, mint egykor L György
29172   1,  28     |                  egykor L György angol király a koronát egy dühöngõ gyülekezetben.~
29173   1,  28     |            összeveszés, alig lehet elmesélni. A vörös úr olyasvalamit mondott,
29174   1,  28     |                      mondott, hogy õ ette meg a nagy Hamilovicsot. Hogy
29175   1,  28     |                      Hamilovicsot. Hogy mi az a Hamilovics, nem bírtam még
29176   1,  28     |                      szóváltás támadt - éppen a Hamilovicsból -, ahelyett,
29177   1,  28     |                   emelkedettebb hangon kezdte a szõke úr a vörös úrnak a
29178   1,  28     |                      hangon kezdte a szõke úr a vörös úrnak a szemire hányni:~-
29179   1,  28     |                      a szõke úr a vörös úrnak a szemire hányni:~- Bizony
29180   1,  28     |                     Bizony kár neked hencegni a Hamiloviccsal. Mert azóta
29181   1,  28     |                    azóta is abból élsz. Ebbõl a hullából táplálkozol. Ha
29182   1,  28     |                   szolgabíró, ezért vette meg a kormány a házadat zsandárlaktanyának
29183   1,  28     |                     ezért vette meg a kormány a házadat zsandárlaktanyának
29184   1,  28     |             négyszeres áron. Ezért kaptad meg a kincstári bérletet negyedrész
29185   1,  28     |                  negyedrész áron. Jó falat az a Hamilovics. Hanem mégiscsak
29186   1,  28     |                  elfogy egyszer.~Erre tört ki a vörös ember dühe, erre fogta
29187   1,  28     |                    ember dühe, erre fogta fel a széket vérbeborult szemekkel,
29188   1,  28     |                      valahogy megakadályozták a botrányt. Néhányan a szõke
29189   1,  28     |          megakadályozták a botrányt. Néhányan a szõke urat, néhányan ismét
29190   1,  28     |                    szõke urat, néhányan ismét a vörös urat fogták karon,
29191   1,  28     |                       diadalmas legyõzésével. A vörös ember például úgy
29192   1,  28     |                  elhaladt, mint egy kehes ló.~A vendéglõs láthatólag föllélegzett,
29193   1,  28     |                 Megelégedetten vette le ismét a sapkáját, s begöngyölve,
29194   1,  28     |                      hogy neki tulajdonította a törzsasztal szerencsés elvonulását.
29195   1,  28     |                       szerencsés elvonulását. A sipka hatalom. A sipkától
29196   1,  28     |                 elvonulását. A sipka hatalom. A sipkától megszeppennek.
29197   1,  28     |                      nem jön és föl nem teszi a sipkáját.~Odajött hozzánk
29198   1,  28     |                      volt, egy fehér rózsával a felsõ födelen.~- Ki volt
29199   1,  28     |                   felsõ födelen.~- Ki volt az a vörös ember? - kérdem, egy
29200   1,  28     |                   kérdem, egy csipetnyit véve a burnótból.~- Az, kérem,
29201   1,  28     |                 ellenben megjuhászkodik, mint a bárány. Igen különös egyéniség,
29202   1,  28     |                  Mintha két anya hordta volna a hasában. Egy anyabirka és
29203   1,  28     |                   innen, egy majorságot bérel a kincstártól. Azelõtt neki
29204   1,  28     |                       de eltékozolta; egészen a züllés útján van.~Elbeszélte,
29205   1,  28     |                       csinált, miket csinált! A községi bírákat messze földrõl
29206   1,  28     |                 tizenkét órakor megjelenjenek a legterhesebb következmények
29207   1,  28     |                     mérföldnyirõl, Szlebenits a dorbézoló cimborái közt
29208   1,  28     |                        barátocskám, hogy hozz a kályhából egy kis parazsat
29209   1,  28     |                    kályhából egy kis parazsat a csibukomra.«~Mindezt szaggatottan,
29210   1,  28     |                   lassan, nyugtalanul mesélte a vendéglõs, mert félfüllel
29211   1,  28     |                    volt, ahol még egyre folyt a lárma és civakodás az ajtó
29212   1,  28     |                    elevenebb:~- Kínozta õket, a parasztokat… de legalább
29213   1,  28     |                    egy kis rendet is csinált. A tetejükbe ült. Ha jól meggondolja
29214   1,  28     |                        hát még jót is tett ez a Szlebenits Mihály. Mert
29215   1,  28     |                    mihelyt egy araszt, huncut a paraszt - egy arasztnyira
29216   1,  28     |                   szabadkoznak, mikor mutatja a kész írást, amit alá kellene
29217   1,  28     |                       hát nem is írhatják alá a bizonyítványt, míg a jegyzõ
29218   1,  28     |                      alá a bizonyítványt, míg a jegyzõ nem látja. De a vándorló
29219   1,  28     |                    míg a jegyzõ nem látja. De a vándorló legény nem enged,
29220   1,  28     |                     így, amúgy, nem szükséges a jegyzõnek mindenbe az orrát
29221   1,  28     |                    forintos bankóval keni meg a kezeiket, a bíróét tízzel.
29222   1,  28     |                 bankóval keni meg a kezeiket, a bíróét tízzel. No, persze
29223   1,  28     |                   tízzel. No, persze aláírták a dolgát. Hát jól van, egyszer
29224   1,  28     |                    hát mikor csak eleibök jön a fényes termekben, nagy csibukszóval
29225   1,  28     |                  termekben, nagy csibukszóval a múltkori vándorló legény,
29226   1,  28     |                    most már nem rongyosan, és a hajdú is ott van mellette.
29227   1,  28     |                 fölolvassa nekik, átfordítván a nyelvükre. No, hát hallgassátok,
29228   1,  28     |                     Szlebenits Mihály tombolt a dühtõl meg a gyönyörtõl
29229   1,  28     |                   Mihály tombolt a dühtõl meg a gyönyörtõl is, nyomban rájuk
29230   1,  28     |                     is, nyomban rájuk vágatta a kérelmezett botokat. Úgy
29231   1,  28     |                       lett nagy vizsgálat, és a miniszter elcsapta Szlebenitset.~-
29232   1,  28     |                   Igen, igen, innen emlékszem a nevére.~- Sok mindenféle
29233   1,  28     |                bántották, de ez az egy helyes a nyakát szegte. Azért csak
29234   1,  28     |                  teremtett, az ne fogjon bele a hasznosakba… No, hogy az
29235   1,  28     |                       el - fordult most hátra a vendéglõs, az utcai ajtó
29236   1,  28     |                      orvosságos üveget hozott a kezében, amellyeknek a feliratait
29237   1,  28     |                 hozott a kezében, amellyeknek a feliratait olvasta útközben
29238   1,  28     |                   feliratait olvasta útközben a lámpák fényénél.~A vendéglõs
29239   1,  28     |                   útközben a lámpák fényénél.~A vendéglõs meghunyászkodott
29240   1,  28     |                 hányivetiséggel, és egyenesen a sarokasztalhoz tartott,
29241   1,  28     |                       most kezdtek takarítani a pincérek. - Sipirc! - kiálta
29242   1,  28     |                    durva taglejtéssel jelezve a kisöprést.~A bort meghozták
29243   1,  28     |             taglejtéssel jelezve a kisöprést.~A bort meghozták neki, töltött,
29244   1,  28     |                       izgatottan gesztikulált a gondolataihoz, majd eldõlt
29245   1,  28     |                    gondolataihoz, majd eldõlt a széken és szuszogott, nyögött,
29246   1,  28     |                      lehetne akasztatni, mert a megtestesült gonoszság.
29247   1,  28     |               megtestesült gonoszság. Az arca a legközönségesebb szláv típus.
29248   1,  28     |             szemöldököt, mely hol rézsunt áll a szemek fölött, hol félívben,
29249   1,  28     |                   homloka butaságra mutat, de a kegyetlen villogású apró
29250   1,  28     |                  harisnyákkal volt leszorítva a bokához.~Szemlátomást nyugodtabb
29251   1,  28     |                 Szemlátomást nyugodtabb lett. A bosszúság is olyan, mint
29252   1,  28     |                      bosszúság is olyan, mint a tûz, eleinte lobog, sustorog,
29253   1,  28     |                      szikrázik, aztán leszáll a hamu alá. Megkóstolta a
29254   1,  28     |                       a hamu alá. Megkóstolta a bort, meg letette nagy csattanással
29255   1,  28     |                     letette nagy csattanással a poharat, hogy az alj levált
29256   1,  28     |                   poharat, hogy az alj levált a tetejétõl. Másik poharat
29257   1,  28     |                      emberek szokása szerint, a plafont, a savanyúvíz- és
29258   1,  28     |                   szokása szerint, a plafont, a savanyúvíz- és a pezsgõplakátok
29259   1,  28     |                     plafont, a savanyúvíz- és a pezsgõplakátok kackiás kokottjait,
29260   1,  28     |            pezsgõplakátok kackiás kokottjait, a fehér rókát ábrázoló olaj-.
29261   1,  28     |                     üvegeket is), jött lefelé a vörös csíkos szélû szõnyegen,
29262   1,  28     |                      Mi hasonlóan bemondottuk a neveinket.~- A nagy Hamilovics
29263   1,  28     |                    bemondottuk a neveinket.~- A nagy Hamilovics megölõje -
29264   1,  28     |                    gyûjt benyomásokat? Gyûjti a mézet a mi számunkra (s
29265   1,  28     |                  benyomásokat? Gyûjti a mézet a mi számunkra (s kinyújtotta
29266   1,  28     |                    nevelést kaptam otthonról. A szegény mamikám nagyon szeretett,
29267   1,  28     |            következésképpen sokat pofoztatott a nevelõkkel. (Elröhögte magát
29268   1,  28     |                       mûveit ismerem. Például a Karthauzit.~- Azt Eötvös
29269   1,  28     |                például Hamilovicsot öltem meg a hazámért, de nem ösmerték
29270   1,  28     |                       nem tudják méltányolni: A kormány nyomorult, uram.~
29271   1,  28     |                     kifejezését.~- Ki volt ez a Hamilovics? - kérdém, csak
29272   1,  28     |                 valamit.~- Mit? Ön nem tudja? A nagy nemzetiségi izgató.
29273   1,  28     |                      szoknya miatt. De csitt! A száraz tény az, hogy megszabadítottam
29274   1,  28     |                    hogy megszabadítottam tõle a magyarokat. Széthasítottam
29275   1,  28     |                    magyarokat. Széthasítottam a fejét, s a kormány feje
29276   1,  28     |                     Széthasítottam a fejét, s a kormány feje nem fáj többé.
29277   1,  28     |                      hogy megmentettél minket a sárkánytól«.~Ivott és újból
29278   1,  28     |                       ünnepélyesen, fölemelte a poharát, mint a nagy banketteknél
29279   1,  28     |                     fölemelte a poharát, mint a nagy banketteknél a szónokok,
29280   1,  28     |                      mint a nagy banketteknél a szónokok, köhintett, megköszörülte
29281   1,  28     |                      köhintett, megköszörülte a torkát, s elkezdte hatalmas
29282   1,  28     |                     mintha négyszázan ülnének a teremben: »Tisztelt uraim!«~
29283   1,  28     |                      titkon összemosolyogtunk a professzorral. Ez bizony
29284   1,  28     |          professzorral. Ez bizony tószt lesz. A nemzeti giliszta. Hát már
29285   1,  28     |                      már csak adjuk be elõtte a derekunkat.~Abból indult
29286   1,  28     |                 adatnak az életben pillanatok a sorsüldözött halandóknak
29287   1,  28     |            sorsüldözött halandóknak is, midõn a szerencse istenasszonya
29288   1,  28     |                kanyarodással ecsetelte azokat a találkozásokat, melyek a
29289   1,  28     |                      a találkozásokat, melyek a világtörténelemben elõfordultak:
29290   1,  28     |                    két rokonlélek, kössük meg a barátságot, igyuk meg a
29291   1,  28     |                       a barátságot, igyuk meg a poharat, mely örök idõre
29292   1,  28     |                      két testvért, de nemcsak a sírig, hanem még azontúl
29293   1,  28     |                      rövid az élet, és hosszú a sír.~Koccintottunk, ittunk,
29294   1,  28     |                     ittunk, mire õ megtörülte a bajuszát, a szakállát hajlítván
29295   1,  28     |                      õ megtörülte a bajuszát, a szakállát hajlítván fel,
29296   1,  28     |                       ezzel dörzsölve le róla a nedvességet, a nyakamba
29297   1,  28     |              dörzsölve le róla a nedvességet, a nyakamba esett és megcsókolt
29298   1,  28     |                         kiáltá és még egyszer a markomba csapott.~S mikor
29299   1,  28     |                 Milyen pezsgõt parancsolsz?~- A dicsõ özvegyet, barátom.
29300   1,  28     |                       özvegyét.~Hátra szóltam a pincérnek, hogy hozzon egy
29301   1,  28     |                   elkezdett panaszkodni, hogy a fia beteg, hogy a kis Misica
29302   1,  28     |                        hogy a fia beteg, hogy a kis Misica oda van. Úgy
29303   1,  28     |                       szemeiben megcsillogtak a könnyek, ez mind oly végtelenül
29304   1,  28     |                      végtelenül különös volt. A pezsgõbe is becsurgott vagy
29305   1,  28     |              becsurgott vagy két csöpp. Aztán a mondatai is a közepükön
29306   1,  28     |                    csöpp. Aztán a mondatai is a közepükön kezdtek elszakadozni,
29307   1,  28     |                    kezdtek elszakadozni, mint a rossz cérnák… Csak azt lehetett
29308   1,  28     |                     kiérteni bizonyosra ebbõl a zavart elõadásból, hogy
29309   1,  28     |                       zavart elõadásból, hogy a kis Misica nagyon beteg.
29310   1,  28     |                   beteg. Úgy süt, azt mondja, a képe, mint a tüzes vasaló.
29311   1,  28     |                      azt mondja, a képe, mint a tüzes vasaló. Hogy orvosságért
29312   1,  28     |                      vagy, Szlebenits Mihály?~A fejét rázta.~- Nem, nem.
29313   1,  28     |                        Hiszen tudjátok. Hanem a gyerek, a Misica, õ az enyim.
29314   1,  28     |                     tudjátok. Hanem a gyerek, a Misica, õ az enyim. Az embernek
29315   1,  28     |                   tulipánja egy cserépben, de a cserepet elhagyítja az ember.
29316   1,  28     |                 cserepet elhagyítja az ember. A cserép semmi, a tulipán
29317   1,  28     |                     az ember. A cserép semmi, a tulipán minden. A tulipán
29318   1,  28     |                      semmi, a tulipán minden. A tulipán igazi Szlebenits.
29319   1,  28     |                       asszony? Eredjetek vele a pokolba! Igaz, hogy az anyja,
29320   1,  28     |                     anyja, és miatta halt meg a Hamilovics, Mert ez volt
29321   1,  28     |                   Hamilovics, Mert ez volt az a leány. A Hamilovicsnak is
29322   1,  28     |                      Mert ez volt az a leány. A Hamilovicsnak is tetszett,
29323   1,  28     |                  tetszett, nekem is tetszett. A leány kasszírnõ volt Versecen.
29324   1,  28     |                      Maróthy szerint. Mondtam a Hamilovicsnak: »Ne nyúlj
29325   1,  28     |                   meghalt. Bohóság, bohóság - a cserép már el volt törve.
29326   1,  28     |                    odavettem õt magamhoz. Azt a bizonyos verseci Katalint.
29327   1,  28     |                  Katalint. S fõz nekem. Hanem a gyerek, az késõbbi valami.
29328   1,  28     |                   mondom az istennek is, amit a Hamilovicsnak mondtam az
29329   1,  28     |                        Isten, isten, ne nyúlj a gyerekhez!«~Mintha megriadna
29330   1,  28     |                  gyerekhez!«~Mintha megriadna a saját vakmerõ szavaitól,
29331   1,  28     |                        s alázatosan dünnyögte a szakállába: »De látod, minek
29332   1,  28     |                    Hideg verejték gyöngyözött a homlokán, míg a nagy láthatatlan
29333   1,  28     |                   gyöngyözött a homlokán, míg a nagy láthatatlan lénnyel
29334   1,  28     |                   ahol az illetõ lakik, hanem a földre mélyeszté a tekintetét,
29335   1,  28     |                      hanem a földre mélyeszté a tekintetét, mintha oda akarna
29336   1,  28     |                     akarna befúródni, ahol az a »másik« van, katlanok sokaságában.~
29337   1,  28     |                      mintha szabadulni akarna a rossz gondolataitól, megrázta
29338   1,  28     |                       poharat emelt, most már a Pestalozzi példájából fonván
29339   1,  28     |             példájából fonván színes szálakat a tanárral való örökös barátság
29340   1,  28     |                       barátodnak egy pezsgõt!~A tanár szó nélkül engedelmeskedett (
29341   1,  28     |                        Szlebonits megtöltötte a maga pezsgõs poharát, s
29342   1,  28     |                       maga pezsgõs poharát, s a jégkockák alól szopogatta
29343   1,  28     |                        egyet-egyet csettentve a nyelvével, miközben újra
29344   1,  28     |                 miközben újra belebonyolódott a témájába:~- Haza kellene
29345   1,  28     |                 mennem. Ezzel az orvossággal. A Misicának van. És nem lehet
29346   1,  28     |                   kilenc után, megálltunk itt a »Fehér Róka« elõtt. De minek
29347   1,  28     |                   kocsisom, Nikoláj, elszalad a receptekkel a patikába.
29348   1,  28     |                        elszalad a receptekkel a patikába. De hiszen odaállhatott
29349   1,  28     |                     hiszen odaállhatott volna a kocsival, és visszajöhetett
29350   1,  28     |                      idejébe! Hanem ott látok a kapunál egy koldus lánykát,
29351   1,  28     |                      Nikolájnak: Eredj, öreg, a receptekkel a patikába,
29352   1,  28     |                    Eredj, öreg, a receptekkel a patikába, te pedig, kis
29353   1,  28     |                    kis poronty, vigyázz addig a lovakra, a kocsira, hogy
29354   1,  28     |                      vigyázz addig a lovakra, a kocsira, hogy valamit el
29355   1,  28     |                        Nikoláj meghozta ugyan a szereket, de a kis lányka
29356   1,  28     |                 meghozta ugyan a szereket, de a kis lányka bent alszik a
29357   1,  28     |                      a kis lányka bent alszik a kocsiban, és nem merem felkölteni.
29358   1,  28     |                 fölébredt.~Egy pincér behozta a harmadik üveget is, de nyitva
29359   1,  28     |                      már ott künn vettétek ki a dugóját? Hát miféle lebuj
29360   1,  28     |                    gyalázatos piócák! Persze, a dugón rajta van a cég jegye,
29361   1,  28     |                     Persze, a dugón rajta van a cég jegye, hát nem meritek
29362   1,  28     |                      Szaladsz ki rögtön azért a dugóért, mert úgy kétfelé
29363   1,  28     |                      mert úgy kétfelé hasítom a fejedet, hogy az agyvelõd
29364   1,  28     |                       agyvelõd szétfrecsegjen a világ négy tája felé.~S
29365   1,  28     |                    öklét, hogy kupán üsse, de a pincér se volt rest, rémülten
29366   1,  28     |                    volt rest, rémülten futott a szomszéd vörös terítékes
29367   1,  28     |                    terítékes helyiségbe, ahol a söntés is volt.~Szlebenits
29368   1,  28     |               iramodott.~- Majd földerítem én a csalást!~Hogy fölfedezett
29369   1,  28     |                      igen valószínûtlen, mert a korcsmárosok se estek a
29370   1,  28     |                       a korcsmárosok se estek a fejük lágyára, és mert nem
29371   1,  28     |                  múlva kibontakozott kívülrõl a pincérek trécselésébõl a
29372   1,  28     |                      a pincérek trécselésébõl a Szlebenits durva, érdes
29373   1,  28     |                  nyugodt volt.~- Számítsa fel a dolgokat, Aladár! (Minden
29374   1,  28     |                     volt, kérem alásan?~Ismét a Szlebenits hangja csikordult
29375   1,  28     |                      Egy kisüveg magyarádi és a négy pezsgõ.~- Csak három
29376   1,  28     |                       üveg volt - szólt közbe a fizetõpincér.~- Négyet mondtam -
29377   1,  28     |                   rivallt rá Szlebenits, hogy a falak látszottak hasadozni. -
29378   1,  28     |                  akkor négy. Mit tudod te azt a tökfejeddel, hogy egy Szlebenits
29379   1,  28     |                       egy behûtött pezsgõjük.~A professzor meglökte a könyökömet:~-
29380   1,  28     |              pezsgõjük.~A professzor meglökte a könyökömet:~- Hallottad?~-
29381   1,  28     |                  mondá csöndesen -, igyuk meg a szentjános áldását, mert
29382   1,  28     |                    kikísértük az utcára, ahol a kocsija állt, egy féton
29383   1,  28     |                       nem hasonló. Talán csak a föld álmodik az Éjrõl, és
29384   1,  28     |                     fölötte, hogy kiédesgesse a csillagokat. És azok a bohók
29385   1,  28     |            kiédesgesse a csillagokat. És azok a bohók ki is jöttek mind,
29386   1,  28     |                       jöttek mind, mind. Arra a rövid idõre! Mert tudjátok,
29387   1,  28     |                       erdei fák illata bejött a városba, a denevérek csapongva
29388   1,  28     |                      illata bejött a városba, a denevérek csapongva rajzolták
29389   1,  28     |                    rajzolták óriás cirádáikat a levegõben, a leander-bokrokon,
29390   1,  28     |                       cirádáikat a levegõben, a leander-bokrokon, melyek
29391   1,  28     |                      leander-bokrokon, melyek a »Fehér Róka« elõtt a járdán
29392   1,  28     |                   melyek a »Fehér Róka« elõtt a járdán voltak vödrökben
29393   1,  28     |             elhelyezve, buja pillangók háltak a virágok közt. Szelíd, idegzsongató
29394   1,  28     |                      hallatszott más, csak az a sziszegõ nesz, amit a szürkék
29395   1,  28     |                      az a sziszegõ nesz, amit a szürkék elõidéztek a farkaik
29396   1,  28     |                     amit a szürkék elõidéztek a farkaik csapkodásával és
29397   1,  28     |                     és valami jóízû szuszogás a kocsiban.~- Még mindig alszik -
29398   1,  28     |                     leánygyermek aludt mélyen a kocsin, egy szürke angol
29399   1,  28     |                     sovány, hogy oldalbordáit a homályban is meg lehetett
29400   1,  28     |                        Vajon mirõl álmodhatik a kis nyomorult? Hanyatt feküdt,
29401   1,  28     |                      az aggastyán rác kocsis, a lovak körül totyogott. A
29402   1,  28     |                      a lovak körül totyogott. A tarisznyákat szedte le a
29403   1,  28     |                      A tarisznyákat szedte le a lovak fejérõl és a hámokon
29404   1,  28     |                  szedte le a lovak fejérõl és a hámokon igazgatott. Szlebenits
29405   1,  28     |               igazgatott. Szlebenits ellenben a kocsi hátának dûlt, tanácstalanul
29406   1,  28     |                   dûlt, tanácstalanul vakarta a fejét és sóhajtozott:~-
29407   1,  28     |                 Mindez nevetséges volt, egész a pukkadásig. Még a pezsgõ
29408   1,  28     |                       egész a pukkadásig. Még a pezsgõ gõze mellett is,
29409   1,  28     |                       is, mely pedig nagyítja a kis dolgokat ás kicsinyíti
29410   1,  28     |                    kis dolgokat ás kicsinyíti a nagyokat, oly hallatlanul
29411   1,  28     |               hallatlanul nevetséges volt. Ez a vén mamlasz, ez a rossz
29412   1,  28     |                    volt. Ez a vén mamlasz, ez a rossz zsírokkal megkent
29413   1,  28     |                       bohókás ürügyet hoz fel a további lumpolásra, de látva
29414   1,  28     |                   haza isten hírével, tedd ki a gyereket a kocsiból, hiszen
29415   1,  28     |                   hírével, tedd ki a gyereket a kocsiból, hiszen neked sietned
29416   1,  28     |                   sietned kell az orvossággal a saját gyerekedhez.~Egy elhárító
29417   1,  28     |                      elhárító mozdulatot tett a kezével.~- Nem lehet, nem
29418   1,  28     |                      lehet, nem lehet - éppen a miatt a gyerek miatt nem
29419   1,  28     |                     nem lehet - éppen a miatt a gyerek miatt nem lehet…
29420   1,  28     |                    eszmém, ha talán kiemelnõk a gyereket a kendõvel együtt,
29421   1,  28     |                    talán kiemelnõk a gyereket a kendõvel együtt, csöndesen,
29422   1,  28     |                       aztán ide lehetne tenni a leanderek mellé a fonott
29423   1,  28     |                       tenni a leanderek mellé a fonott padra, és a kendõt
29424   1,  28     |                      mellé a fonott padra, és a kendõt is itt hagynánk neki,
29425   1,  28     |                 lágyan beszélt, éreztem, hogy a hangjával a rokonszenvnek
29426   1,  28     |                     éreztem, hogy a hangjával a rokonszenvnek egy-egy sugarát
29427   1,  28     |                       egy-egy sugarát veri be a szívembe. De milyen hamar
29428   1,  28     |                    közepén terült el, úgyhogy a macska csak a Szlebenits
29429   1,  28     |                     el, úgyhogy a macska csak a Szlebenits lábainál bukkant
29430   1,  28     |                    utálat! - ordítá idegesen, a macska tekintetétõl megreszketve. -
29431   1,  28     |                      nézesz engem, huh! -… és a botját utána hagyította,
29432   1,  28     |                      kísértetiesen csörömpölt a kövezeten.~Az öreg Nikoláj
29433   1,  28     |                      öreg Nikoláj odatipegett a hátulsó üléshez; olyan volt
29434   1,  28     |                   hátulsó üléshez; olyan volt a ráncos arcával, mint az
29435   1,  28     |                     amilyenbõl Nikoláj szítt; a rézkupak lyikain izzó tûzszemecskék
29436   1,  28     |                     tûzszemecskék futkároztak a homályban, amint ide-oda
29437   1,  28     |                    himbálta fejét, nézegetvén a környülállásokat a kendõvel
29438   1,  28     |                 nézegetvén a környülállásokat a kendõvel meg a lánykával.~-
29439   1,  28     |               környülállásokat a kendõvel meg a lánykával.~- Hallom, édes
29440   1,  28     |                        Csak te-nek szólította a gazdát, mint abban a régi
29441   1,  28     |               szólította a gazdát, mint abban a régi bibliai korban.) Hiszen
29442   1,  28     |                  csinálni, de nem lesz az jó. A kendõ tíz forint volt, a
29443   1,  28     |                      A kendõ tíz forint volt, a tavasszal vettük, kár volna
29444   1,  28     |                   tavasszal vettük, kár volna a kendõért. Hanem ha valami
29445   1,  28     |                      valami jót akarsz, adjál a leánykának egy forintot;
29446   1,  28     |                    megint gyöngéd lett, s míg a botját kereste a sötétben,
29447   1,  28     |                        s míg a botját kereste a sötétben, megeredt a nyelve
29448   1,  28     |                  kereste a sötétben, megeredt a nyelve a szláv fantázia
29449   1,  28     |                   sötétben, megeredt a nyelve a szláv fantázia babonás erejével.~-
29450   1,  28     |                      én elgondoltam, mikor az a leányka elaludt. Mintha
29451   1,  28     |                     volna bele az agyamba azt a gondolatot, hogy az a leányka
29452   1,  28     |                     azt a gondolatot, hogy az a leányka most a mennyországban
29453   1,  28     |                        hogy az a leányka most a mennyországban van, angyalok
29454   1,  28     |                       szabad onnan kizargatni a felköltéssel, nehogy azok
29455   1,  28     |                      is jóért jóval fizet… És a leányka, ha ott fönn van,
29456   1,  28     |                  gondolni. Talán benne is van a pihegésében: »ugyan ne bántsátok
29457   1,  28     |                        ugyan ne bántsátok azt a kis fiúcskát, azét a jó
29458   1,  28     |                      azt a kis fiúcskát, azét a jó emberét, aki engem nem
29459   1,  28     |                      felkölteném, félek, hogy a Misica meghalna… Nagyon
29460   1,  28     |                    Minden elõvette, persze az a sok pezsgõ is. Nikoláj ezalatt
29461   1,  28     |                     mormogott valamit, mintha a lovakkal beszélgetne.~Ideje
29462   1,  28     |                   ablakon, már akkorra ketten a Nikolájjal vitték a kis
29463   1,  28     |                    ketten a Nikolájjal vitték a kis lánykát az angol plédben.
29464   1,  28     |                plédben. Könnyû lehetett, mint a pöhöly, úgy is vitték, mint
29465   1,  28     |                        Mielõtt letették volna a padra a leanderek közé,
29466   1,  28     |                Mielõtt letették volna a padra a leanderek közé, Szlebenits
29467   1,  28     |               Szlebenits vánkost csinált neki a friss, illatos szénából,
29468   1,  28     |                        illatos szénából, amit a lovak meghagytak, és vidáman,
29469   1,  28     |                      megelégedetten dörzsölte a kezeit, hogy föl nem ébredt,
29470   1,  28     |                    forintos, Nikoláj, köss be a kendõnek mind a négy csücskébe
29471   1,  28     |                       köss be a kendõnek mind a négy csücskébe egyet-egyet,
29472   1,  28     |                indulhatunk.~Maga felült elõre a kocsiba, még meleg volt
29473   1,  28     |                       kocsiba, még meleg volt a gyermek helye, mint egy
29474   1,  28     |                  midõn lódobogás hangzott fel a Kapisztrán utca felõl; összerezzent,
29475   1,  28     |            összerezzent, kezét ijedten emelte a füléhez, hogy jobban hallja.~-
29476   1,  28     |                     Figyelj csak, Nikoláj! Ez a Zorka! Csak az õ lábai kopognak
29477   1,  28     |                      az õ lábai kopognak erre a nótára. Ugye a Zorka?~-
29478   1,  28     |                  kopognak erre a nótára. Ugye a Zorka?~- Úgy van, a Zorka
29479   1,  28     |                      Ugye a Zorka?~- Úgy van, a Zorka ez - felelte Nikoláj
29480   1,  28     |                 komolyan. Szlebenits leugrott a kocsiról, eleibe akart futni,
29481   1,  28     |                    eleibe akart futni, de már a ló is elõtûnt a kanyarodónál.
29482   1,  28     |                        de már a ló is elõtûnt a kanyarodónál. Ni, hogy csillog
29483   1,  28     |                kanyarodónál. Ni, hogy csillog a patkója, hogy szikráznak
29484   1,  28     |                      patkója, hogy szikráznak a kövek. Már a kevély feje
29485   1,  28     |                       szikráznak a kövek. Már a kevély feje is felismerhetõ.
29486   1,  28     |                    feje is felismerhetõ. Csak a Zorka viszi úgy a nyakát,
29487   1,  28     |                        Csak a Zorka viszi úgy a nyakát, csak õ szedi úgy
29488   1,  28     |                      nyakát, csak õ szedi úgy a lábait. Hollá! Erre, erre!~
29489   1,  28     |                      Hollá! Erre, erre!~Odaér a lovas, hát csakugyan Zorka,
29490   1,  28     |                   lovas, hát csakugyan Zorka, a Szlebenits hátaslova. És
29491   1,  28     |                     csak nem is nyihog, mikor a gazdáját meglátja. Csupa
29492   1,  28     |                  gazdáját meglátja. Csupa hab a szája, a zablája, csupa
29493   1,  28     |                  meglátja. Csupa hab a szája, a zablája, csupa hab az egész,
29494   1,  28     |                      egész, és Iván ül rajta, a béreslegény.~Szlebenits
29495   1,  28     |                       Szlebenits megfogódzott a kocsi sárhányójába, és csak
29496   1,  28     |                       és csak nézte-nézte ezt a baljóslatú látományt, egy
29497   1,  28     |                  asszony üzeni az úrnak, hogy a kis Misicát isten magához
29498   1,  28     |                       az úr csipkés szemfedõt a zsidótul, kis koporsót az
29499   1,  28     |                       fejéhez kapott, és mint a megsebzett vadállat, fölordított,
29500   1,  28     |                       percig tántorgott, mint a taglóval homlokba ütött