bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

35501   1,  35     |                   ezzel leült Wraditzné mellé a másik oldalon, ahol még
35502   1,  35     |                    kellemetlenül érezte magát a két tûz között, zavarban
35503   1,  35     |                        ügyetlenül felelgetett a »három gödölyében« szükséges
35504   1,  35     |                      egyre-másra szedték tõle a zálogokat. »Jaj, sohasem
35505   1,  35     |                 mászom ki az adósságból.« Már a gyûrûit mind szétadta, mind
35506   1,  35     |                   gyûrûit mind szétadta, mind a két karperece ott volt a
35507   1,  35     |                      a két karperece ott volt a végrehajtónál (egy pirospozsgás
35508   1,  35     |                      pirospozsgás kövér úrnak a cilinderkalapjában), végre
35509   1,  35     |                    cilinderkalapjában), végre a fülbevalóit is ki kellett
35510   1,  35     |                       is ki kellett kapcsolni a fülébõl.~A társaságban nagy
35511   1,  35     |                  kellett kapcsolni a fülébõl.~A társaságban nagy feltûnést
35512   1,  35     |                 feltûnést keltett, hogy éppen a legszellemesebb, legnyelvesebb
35513   1,  35     |              legnyelvesebb menyecskére jár rá a rúd, ennek valami okának
35514   1,  35     |             minélfogva valóságosan ráutaztak.~A következõ hibánál aztán
35515   1,  35     |                       következõ hibánál aztán a zsebeiben keresgélt, de
35516   1,  35     |                       Kozsibrovszky lecsatolt a zsuzsui közül egy ezüstbe
35517   1,  35     |                Kozsibrovszky felhasználta ezt a gyanútlan pillanatot s így
35518   1,  35     |                 sötéten:~- Megkapja.~- Hol?~- A fognál - felelte.~Kozsibrovszky
35519   1,  35     |                     Kozsibrovszky nem értette a dolgot, de a párbeszédet
35520   1,  35     |                      nem értette a dolgot, de a párbeszédet nem lehetett
35521   1,  35     |                        amíg újra folytathatja a beszélgetést.~De minthogy
35522   1,  35     |                     beszélgetést.~De minthogy a vacsora idejét közelre jelezte
35523   1,  35     |                vacsora idejét közelre jelezte a háziasszony és sok volt
35524   1,  35     |                       háziasszony és sok volt a zálog, végét kellett szakítani
35525   1,  35     |                egzekúciónak (mert azért német a német, hogy még mulatságból
35526   1,  35     |                       egzekúciót játszik), és a zálogok kiváltása következett.~
35527   1,  35     |                zálogok kiváltása következett.~A zálog fejében valamit nyújtani
35528   1,  35     |                 fejében valamit nyújtani kell a megegzekváltnak, vagy egy
35529   1,  35     |                      mulatott. Jól és olcsón. A németek szeretik összeegyeztetni
35530   1,  35     |                  szeretik összeegyeztetni ezt a kettõt.~Wraditzné meglehetõsen
35531   1,  35     |                    sok oldalról mutathatta be a talentumát, énekelt, szavalt,
35532   1,  35     |                       ékszerei. Egyszer aztán a fogat mutatta fel a bíró.~-
35533   1,  35     |                     aztán a fogat mutatta fel a bíró.~- Kié ez a fog?~-
35534   1,  35     |                  mutatta fel a bíró.~- Kié ez a fog?~- Egy medvéé - felelte
35535   1,  35     |                    Élénk derültség.)~- Hol az a medve? Hadd jöjjön ide -
35536   1,  35     |                    Hadd jöjjön ide - nevetett a bíró is.~Mire meghajtotta
35537   1,  35     |                        Mire meghajtotta magát a világ legbájosabb mackója,
35538   1,  35     |                    világ legbájosabb mackója, a szép Wraditzné.~- Hát mit
35539   1,  35     |                       Hát mit akar adni ezért a zálogért?~- Mondok érte
35540   1,  35     |                   Többi közt halászat is volt a tengeren. Kleopátra és Antonius
35541   1,  35     |                    asinelli akadt fenn rajta. A gõgös Antonius mint valami
35542   1,  35     |                     ebben is, garmadára rakva a fogott halakat, míg Kleopátra
35543   1,  35     |                    Szép ajka volt? - kérdezte a vörösképû oktondi, akinek
35544   1,  35     |                     vörösképû oktondi, akinek a cilinderében voltak a zálogok.~-
35545   1,  35     |                  akinek a cilinderében voltak a zálogok.~- Azt nem tudom -
35546   1,  35     |                       hogy Kleopátra átlátott a szitán, mert az asszonynak
35547   1,  35     |                       esze azért, hogy hosszú a haja.~- Halljuk! Halljuk!~-
35548   1,  35     |                   ezzel önérzetesen leereszté a horgát. Alig egy percig
35549   1,  35     |                  tartá bent, már érezte, hogy a hal megfogta, s egy fönséges
35550   1,  35     |                       királynõ.« Kleopátra és a dicsõítõ udvaroncok odanéztek
35551   1,  35     |               odanéztek és képzeljék, mi volt a horgon…~- Ugyan mi? - kérdék
35552   1,  35     |                         kérdék lélegzetfojtva a körülállók.~- Hát egy hering -
35553   1,  35     |              elõttevaló nap búvárokat küldött a tengerbe, akik elõre fogott
35554   1,  35     |                     fogott halakat akasszanak a horgára, másnap pedig visszatréfálta
35555   1,  35     |              Kleopátra, megvesztegetvén egyet a búvárok közül, hogy heringet
35556   1,  35     |                      hogy heringet szúrjon rá a kampóra.~- Érdekes, pompás! -
35557   1,  35     |                        tapsoltak Wraditznénak a vendégek.~- És tanulságos -
35558   1,  35     |                       tanulságos - fejezte be a szép asszony -, mert Antonius
35559   1,  35     |                       volt - szólt udvariasan a zálogbíró és átnyújtotta
35560   1,  35     |                      átnyújtotta Wraditznénak a medvefogat, ki azt viszont
35561   1,  35     |         Kozsibrovszkynak adta oda.~- Köszönöm a kölcsönt, kedves gróf.~-
35562   1,  35     |                      kölcsönt, kedves gróf.~- A kölcsönt én kaptam vissza -
35563   1,  35     |              Kleopátra Antoniust, mikor ebben a keserû leckében részesíté?~
35564   1,  35     |               leckében részesíté?~Éppen ebben a pillanatban lépett oda a
35565   1,  35     |                      a pillanatban lépett oda a háziúr, karját nyújtván
35566  II,  1      |                                               A KEMÉNY EMBER~1870~ ~Nagyon
35567  II,  1      |             becsületes volt.~Ott lakott abban a nagy ronda épületben, a
35568  II,  1      |                       a nagy ronda épületben, a templom mellett, amelyiken
35569  II,  1      |                 templom mellett, amelyiken az a nagy festett címer látható:
35570  II,  1      |                 egyebe széles e világon, ezen a nagy szereteten és egy szép
35571  II,  1      |                  apóról, akinek képe ott függ a tiszteletes uram belső szobájában,
35572  II,  1      |            tiszteletes uram belső szobájában, a piski hídról, a segesvári
35573  II,  1      |                   szobájában, a piski hídról, a segesvári csatáról. Én akárhányszor
35574  II,  1      |                     Én akárhányszor hallottam a szájából. Ilyenkor azután
35575  II,  1      |                       háta kiegyenesedett, és a lekonyult bajusz is mintha
35576  II,  1      |              megérezte volna, hogy miről foly a beszéd, mintegy önkéntelenül
35577  II,  1      |                 önkéntelenül kunkorodott fel.~A szabadságharc után itt telepedett
35578  II,  1      |                     nyitott és megházasodott.~A felesége is jó asszony volt,
35579  II,  1      |                kétéves leánykát hagyva árván.~A kis kétéves leánykát Mariskának
35580  II,  1      |                     mint az éjfél, szeme mint a kökény, arca mint a nyíló
35581  II,  1      |                      mint a kökény, arca mint a nyíló rózsa, termetét meg
35582  II,  1      |                      nélküle is elegen: hanem a leány senkit sem szeretett,
35583  II,  1      |                    senkit sem szeretett, csak a Lóczi Márton uram fiát,
35584  II,  1      |                   bizonyosan szintén szerette a szép Mariskát, de hát mindennek
35585  II,  1      |                       de hát mindennek dacára a leány és legény között ezer
35586  II,  1      |                     két egész házhely, melyet a Péter apja, nemzetes Lóczi
35587  II,  1      |                   gazdag emberré tette, kinek a fia rá sem nézhetett olyan
35588  II,  1      |                     ott állott távolságnak az a harag is, mely Lóczi Márton
35589  II,  1      |               létezett, melynek az elejét még a régi időből kellene keresni,
35590  II,  1      |                 időből kellene keresni, midőn a sárospataki kollégiumban
35591  II,  1      |                       hajigálták meg egymást, a piski csatában strázsamesterségért
35592  II,  1      |                    tekinteni, hogy most ugyan a világ kincseért sem tudnának
35593  II,  1      |                     leszokni róla.~Olyan volt a két ember, mint azok a régi
35594  II,  1      |                   volt a két ember, mint azok a régi mesebeli szellemek,
35595  II,  1      |                        és sohasem tudja egyik a másikát földhöz vágni.~Ők
35596  II,  1      |             akadékoskodtak; hol az egyik, hol a másik kerekedett felül;
35597  II,  1      |                sohasem lehetett tudni, melyik a győztes; pedig egész életük
35598  II,  1      |                      azt akarta bebizonyítani a másiknak: »azért is én vagyok
35599  II,  1      |                 másiknak: »azért is én vagyok a különb ember.«~Csak igen
35600  II,  1      |                 háború volt egymás ellen.~Még a vidék is úgy nevezte el
35601  II,  1      |                     összeférni egymás mellett a neveiknek sem. János bácsit »
35602  II,  1      |             elnevezték »kemény ember«-nek.~...A német világban János bácsi
35603  II,  1      |                      egyszer folyamodni akart a kormányhoz, hogy a szabadságharcban
35604  II,  1      |                      akart a kormányhoz, hogy a szabadságharcban atyjától
35605  II,  1      |               akkoriban nyugtatványt is adott a német generális, kárpótolják,
35606  II,  1      |                   hogy írjon egy szép levelet a kormánynak, kinek mégiscsak
35607  II,  1      |                   mégiscsak illenék beváltani a »kezeírását«.~A kemény ember
35608  II,  1      |                     beváltani a »kezeírását«.~A kemény ember végignézte
35609  II,  1      |                    végignézte János bácsit, s a falu házánál egybegyűlt
35610  II,  1      |                     szégyenli magát kegyelmed a német előtt koldulni?~János
35611  II,  1      |             elpirosodott szégyenletében, mint a pipacs; kiment szótlanul,
35612  II,  1      |                      folyamodni.~Mikor bejött a jó magyar világ, s újra
35613  II,  1      |                 magyar világ, s újra kisütött a nap, a kísérteties alakok,
35614  II,  1      |                        s újra kisütött a nap, a kísérteties alakok, akik
35615  II,  1      |                szenvedni, mind sorba kijöttek a napfényre melegedni: a nagyurak
35616  II,  1      |               kijöttek a napfényre melegedni: a nagyurak elfoglalták őseik
35617  II,  1      |                     elfoglalták őseik székét, a kisurak pedig szintén siettek
35618  II,  1      |                   jutott semminő, az legalább a gyepre ült ki, onnan nézte
35619  II,  1      |                    gyepre ült ki, onnan nézte a régen látott jó világot; -
35620  II,  1      |                világot; - mikor - mondom - ez a jó világ bejött, a kemény
35621  II,  1      |                         ez a jó világ bejött, a kemény ember lelke is levetette
35622  II,  1      |                  melynek azonban most megvolt a maga dísze és fénye, megvolt
35623  II,  1      |                       dísze és fénye, megvolt a maga könnyűsége.~Ez a falusi
35624  II,  1      |                 megvolt a maga könnyűsége.~Ez a falusi bírói szék volt.~
35625  II,  1      |                       olyan bírónak, akit nem a szolgabíró nevez ki, hanem
35626  II,  1      |                       az országban, akinek ez a méltóság derogált volna.~
35627  II,  1      |                      méltóság derogált volna.~A kemény ember mindent elkövetett,
35628  II,  1      |                       hogy bíró legyen, hanem a választás napján az egész
35629  II,  1      |                könnyes szemekkel köszönte meg a nagy tisztességet s olyan
35630  II,  1      |               beszédet mondott, mint akárcsak a tiszteletes uram; a beszédben
35631  II,  1      |                  akárcsak a tiszteletes uram; a beszédben az is benne volt,
35632  II,  1      |              beszédben az is benne volt, hogy a bírói pálcát nem fogadhatja
35633  II,  1      |                      Lóczi Márton uram legyen a bíró.~A község most már
35634  II,  1      |                    Márton uram legyen a bíró.~A község most már természetesen
35635  II,  1      |                      Lóczira szavazott, hanem a kemény ember sem fogadta
35636  II,  1      |                   kemény ember sem fogadta el a bírói pálcát - legnagyobb
35637  II,  1      |             legnagyobb ellensége kegyelmébõl.~A kemény ember toporzékolt
35638  II,  1      |                   volt még megmutatva: melyik a különb ember? Ez majd elválik.~
35639  II,  1      |                   Ilyen örökös versengés volt a két ember élete, akiknek
35640  II,  1      |                        csak Kakuk házába nem. A szép Mariskának pedig szintén
35641  II,  1      |                szívére kötötte édesapja, hogy a Lóczi fiával ne kezdjen
35642  II,  1      |                   Ezért feküdött ezer mérföld a két gyerek közt.~Hanem mi
35643  II,  1      |                     két gyerek közt.~Hanem mi a szerelemnek ezer mérföld?~
35644  II,  1      |                     szerelemnek ezer mérföld?~A fiú addig-addig méregette
35645  II,  1      |                     méregette sóvár szemeivel a nagy távolságot, hogy egyszer
35646  II,  1      |                  csendes nyári estéken, mikor a szép Mariska ott gyomlál
35647  II,  1      |                      szép Mariska ott gyomlál a kertben, akaratlanul is
35648  II,  1      |               embernek az öreg Lóczi Mártont, a szíveknek õ sem bírt parancsolni.~
35649  II,  1      |                    egy fél esztendeig tartott a viszony Péter és Mariska
35650  II,  1      |                   karikagyûrût pillantott meg a fia ujján.~- Honnan szakadt
35651  II,  1      |                         Honnan szakadt rád ez a jószág? - kérdé az öreg,
35652  II,  1      |                     adta, akinek én adtam oda a magamét.~- Csak nem ettél
35653  II,  1      |                      bolondgombát, hogy ezért a mihaszna karikáért elcseréld
35654  II,  1      |                         Nem olyan fán termett a dolog, hogy édesapám-uram
35655  II,  1      |                      Nojszen, majd lerázom én a fáról veled együtt, beste
35656  II,  1      |                     Ki vele nyomban!...~- Hát a... Kakuk Mariska - mondá
35657  II,  1      |                         Kakuk Mariska - mondá a legény, s most már õ nézett
35658  II,  1      |                    szemébõl azt olvasta, hogy a kemény ember haragszik.~-
35659  II,  1      |                  tehetné. Jól van. Ebnek vagy a fia, nem nekem, ha menten
35660  II,  1      |                      menten vissza nem küldöd a gyûrût!~Lóczi Péter egyet
35661  II,  1      |                      reszketett, mikor ezeket a szavakat kimondta. A fiú
35662  II,  1      |                   ezeket a szavakat kimondta. A fiú dacosan hajtotta le
35663  II,  1      |                   azon nem lehet változtatni.~A fiú nem soká gondolkozott
35664  II,  1      |                     nem lenne Lóczi Mártonnak a fia, ha az ilyenen gondolkoznék.
35665  II,  1      |                      úgysem érne semmit: ahol a kemény ember azt mondja,
35666  II,  1      |                  maradt rá, s aztán otthagyta a házat hidegen, könnytelenül.~
35667  II,  1      |                  készülõdik fel, mint lépi át a küszöböt utoljára egyetlen
35668  II,  1      |              szeretett, mint saját életét, és a szíve hevesen dobogott a
35669  II,  1      |                      a szíve hevesen dobogott a fájdalomtól; de azért az
35670  II,  1      |                  szabad elárulni semmit. Amit a kemény ember kimondott,
35671  II,  1      |                   kemény ember kimondott, azt a kemény embernek nem lehet
35672  II,  1      |                  kérdé:~- Te ember! hova megy a fiam?~- Nem tudom, nemzetes
35673  II,  1      |                     Péter beállott katonának.~A kemény ember is meghallotta,
35674  II,  1      |                  talán az egyedüli, aki örült a hírnek, mert most már biztos
35675  II,  1      |                   biztos lehetett benne, hogy a leánya bele nem szerethet
35676  II,  1      |                  szerelmes bele.~Furcsa könyv a fiatal vászoncselédek szíve,
35677  II,  1      |                   bácsi semmit sem vett észre a leányán soha; sõt, most
35678  II,  1      |                    vissza... Ott esküdtek meg a kertben, hogy örökké szeretni
35679  II,  1      |                   várni fognak egymásra, akár a koporsó bezártáig is.~Oh,
35680  II,  1      |                  koporsó bezártáig is.~Oh, az a nagy akácfa! susogó leveleivel
35681  II,  1      |                      jól tudott hallgatni, és a szép Mariska még jobban
35682  II,  1      |                  tudott.~Nem is beszélt arról a szerelemrõl más semmi, csak
35683  II,  1      |                   szerelemrõl más semmi, csak a leány szelíd, merengõ szeme,
35684  II,  1      |                      lehet oka, azt eltalálni a doktor dolga.~János bácsi
35685  II,  1      |                   János bácsi meg is kérdezte a doktortól, s a doktor meg
35686  II,  1      |                       kérdezte a doktortól, s a doktor meg is nézte a Mariska
35687  II,  1      |                       s a doktor meg is nézte a Mariska nyelvét, és azt
35688  II,  1      |                   hogy »semmi baja«.~Mert hát a doktorok könyveiben nincsen
35689  II,  1      |                     olyan nyavalyának, aminek a neve szerelem. Minek is
35690  II,  1      |                  ellene, ha nincs rá flastrom a patikában.~Késõbb azután
35691  II,  1      |                        szépsége hervadt, mint a letörött virágé.~A faluban
35692  II,  1      |                       mint a letörött virágé.~A faluban azt kezdték susogni,
35693  II,  1      |                   olyan betegség, amibõl csak a sírban gyógyul ki az ember.~
35694  II,  1      |                      szót fogadott, elhozatta a javasasszonyokat; de azok
35695  II,  1      |                   hogy segítették tönkrejutni a szegény János bácsit.~Ami
35696  II,  1      |                     kellett néznie, hol talál a ház táján egy betevõ falatot.
35697  II,  1      |                       egy betevõ falatot. Azt a nehány tallért is, amit
35698  II,  1      |                     mind kevés volt.~Beállott a nyomor, a legrosszabb idõben.~
35699  II,  1      |                      volt.~Beállott a nyomor, a legrosszabb idõben.~A beteg
35700  II,  1      |                 nyomor, a legrosszabb idõben.~A beteg ágya egész búcsújáróhely
35701  II,  1      |                     falu úgy tartotta, mintha a saját gyermeke lett volna,
35702  II,  1      |                    János bácsit, felszolgálni a beteget, virrasztani mellette.~
35703  II,  1      |                    virrasztani mellette.~Csak a kemény ember maradt hidegnek,
35704  II,  1      |               érdekelte senki baja, még talán a magáé sem; sohasem volt
35705  II,  1      |                gyûlölni. Egyedüli ellenségébe a sors kötött bele; õ azt
35706  II,  1      |                        míg nem lesz elvégezve a dolog. Akkor meg aztán majd
35707  II,  1      |                       majd kezdhetik elölrõl.~A sorsnak azonban tetszett
35708  II,  1      |                    azonban tetszett belekötni a kemény emberbe is.~Valami
35709  II,  1      |                       mikor féllábon jön haza a fia elbeszélni, vagy mikor
35710  II,  1      |                     újságolvasó ember volt, s a sok nemigen dicséretes dolog
35711  II,  1      |            bizonyítani, hogy nem hasztalanul.~A nagy lajstromban ott volt
35712  II,  1      |                      elvérzett katonák között a Lóczi Péter neve is.~Az
35713  II,  1      |                     öregember kezébõl kiesett a lap, elsápadt, de csak egy
35714  II,  1      |                 elsápadt, de csak egy percre; a körülötte ülõk alig vehették
35715  II,  1      |                     ülõk alig vehették észre. A másik percben már egész
35716  II,  1      |                  egész hidegen emelte azt fel a földrõl s tompán dörmögte:~-
35717  II,  1      |                      Mi lehetett ott írva?...~A hideg, mozdulatlan arcon
35718  II,  1      |                  pirosság kezdett mutatkozni, a kiégett, fénynélküli szemekben
35719  II,  1      |                     szított volna fel valaki. A körülülõk sohasem látták
35720  II,  1      |              körülülõk sohasem látták még így a kemény embert.~Ugyan mi
35721  II,  1      |                    felszólítás, hogy építsünk a honvédeknek »menházat« a
35722  II,  1      |                      a honvédeknek »menházat« a közadakozás filléreibõl:
35723  II,  1      |                  palotát, hova meghúzódhassék a rongyba burkolt dicsõség,
35724  II,  1      |                   panasz, - hadd ne hallhassa a világ.~Lóczi Márton uram
35725  II,  1      |                  Lóczi Márton uram felolvasta a sorokat hangosan, hadd tudja,
35726  II,  1      |                    mindenki, azután odajárult a vasas ládához, és ami pénz
35727  II,  1      |                   összeolvasta és feljegyezte a neve mellé egy tiszta papirosra.~-
35728  II,  1      |                   akinek eszébe jut az éhezõ, a didergõ honvéd.~A körülülõk
35729  II,  1      |                      éhezõ, a didergõ honvéd.~A körülülõk egy miatyánk alatt
35730  II,  1      |                      miatyánk alatt teleírták a papírt: egyszerû parasztemberek
35731  II,  1      |                     melléje annyit, hogyha az a sok jó érzelem mind pénzzé
35732  II,  1      |                       mert meg van írva, hogy a szegényember »garasa« nagyon
35733  II,  1      |                      nagyon jól meg fog férni a fõúr »tízezre« mellett.~
35734  II,  1      |                      bekopogtatott mindenüvé, a tiszteletes uramtól kezdve
35735  II,  1      |                       talán semmit sem adhat. A szegénység ugyan nem szégyen,
35736  II,  1      |                     hogy nem gazdálkodott.~És a kemény ember szíve dobogott
35737  II,  1      |                   kemény ember szíve dobogott a diadal érzelmétõl és az
35738  II,  1      |                     átlépte annak az embernek a küszöbét, akit legjobban
35739  II,  1      |               Csendesen kopogott az ajtón, de a »szabad« szó nem hallatszott
35740  II,  1      |                      tehát anélkül nyitott be a vele volt két tanácsbelivel
35741  II,  1      |               megdöbbenve lépett hátra, amint a szoba közepére tekintett.~
35742  II,  1      |                      ágyon pedig ott feküdött a szép Mariska meghalva.~A
35743  II,  1      |                      a szép Mariska meghalva.~A mosolygó ajkak becsukva,
35744  II,  1      |                      mosolygó ajkak becsukva, a kicsiny kezek megdermedve
35745  II,  1      |                     sem véve, hogy valaki van a szobában, csak nagysokára
35746  II,  1      |             nagysokára vetette oda tekintetét a jelenlevõkre. Talán meg
35747  II,  1      |                     léptekkel járult közelebb a halotthoz s csendes, megindult
35748  II,  1      |                        megindult hangon mondá a szomorú ellenségnek:~- Vigasztalódjék
35749  II,  1      |                felvillanyozva ugrott fel erre a szóra s aztán elboruló arccal
35750  II,  1      |                    van!~- Én is ma értesültem a fiam haláláról...~János
35751  II,  1      |                    most pillantott legelõször a beszélõre s csodálkozva
35752  II,  1      |                         vágott közbe keserûen a szomorú apa. - Van-e még
35753  II,  1      |                   Igen, én kérni jöttem, mert a kérelem kötelességem kegyelmed
35754  II,  1      |             kötelességem kegyelmed irányában. A rokkant honvédek számára
35755  II,  1      |                       s kifelé sietett, midõn a szomorú ember megragadta
35756  II,  1      |               kabátjánál fogva s odavonszolta a halottas ágyhoz.~- Mit akar
35757  II,  1      |                    Kakuk János uram odahajolt a szép hatotthoz s lehúzta
35758  II,  1      |                     angyal, aki ott fenn vagy a mennyben, bocsásd meg apádnak,
35759  II,  1      |             legkedvesebb jószágodat s odaadja a szegény honvédeknek.~...
35760  II,  1      |              bocsátott neki érte.~- Fogja ezt a gyûrût kegyelmed... több
35761  II,  1      |                     halottól kellett elvenni.~A kemény ember megismerte
35762  II,  1      |                      mondom.~Aztán odatérdelt a kemény ember is a halotthoz,
35763  II,  1      |                  odatérdelt a kemény ember is a halotthoz, s megcsókolta
35764  II,  1      |                  merev kezét s felvoná ujjára a gyûrût,... az az övé, azt
35765  II,  1      |                     onnan, egy könyû fénylett a halovány halotti arcon,
35766  II,  1      |                  halovány halotti arcon, mint a sárga rózsán egy harmatcsepp...~
35767  II,  1      |                  rózsán egy harmatcsepp...~Az a könyû a kemény ember szemeibõl
35768  II,  1      |                     harmatcsepp...~Az a könyû a kemény ember szemeibõl esett
35769  II,  1      |                   ember szemeibõl esett le.~*~A szép Mariskát eltemették,
35770  II,  1      |                      melléje János bácsit is: a bánat vitte oda. Az egész
35771  II,  1      |                      Az egész falu kikísérte, a fél falu siratta, de senki
35772  II,  1      |                        de senki sem úgy, mint a »kemény ember«, ki még maig
35773  II,  1      |                  ember«, ki még maig is kijár a temetõbe s órákig elüldögél
35774  II,  1      |                   temetõbe s órákig elüldögél a sírján.~Ugyan mirõl gondolkozik
35775  II,  2      |                                               A KEDVES GAILLARD APÓ~- Eredeti
35776  II,  2      |                      lakott volna múlt nyáron a Quartier Latin egyik negyedemeleti
35777  II,  2      |                       átellenben lakott volna a »Kék Hering« című kávémérésben.~
35778  II,  2      |                   lábaival vígan szökdécselve a járókelők közt, kikre kitelhetőleg
35779  II,  2      |                       örökös víg mosoly, mint a téli tájképhez a napfény.
35780  II,  2      |                 mosoly, mint a téli tájképhez a napfény. Az öltözete is
35781  II,  2      |               rendesen félrecsapva viselt, és a kimaradhatlan virágcsokor
35782  II,  2      |                     kimaradhatlan virágcsokor a gomblyukban.~Ilyen volt
35783  II,  2      |                   hiszi, kérdezősködjék utána a latin-negyedbeli utcákban,
35784  II,  2      |                      majd elolvassák róla ezt a kis történetet, akkor kihagyják
35785  II,  2      |               történetet, akkor kihagyják azt a két utolsó szót, hogy: »
35786  II,  2      |                     táncteremmel rendelkezett a jobb napokban, valahol a
35787  II,  2      |                      a jobb napokban, valahol a Concorde-téren, de akinek
35788  II,  2      |                       szentel naponkint, hogy a »járás költészetébe« bevezesse.
35789  II,  2      |                       forgatná ki jókedvéből.~A sors, úgy látszik, nem lehetett
35790  II,  2      |                       feltalálhatni, - de hát a sors úgy ellene esküdött
35791  II,  2      |                   esküdött szegénynek! - hogy a vagyont szét hagyta szedni
35792  II,  2      |                    vagyont szét hagyta szedni a hitelezőknek, a kis Henry
35793  II,  2      |                 hagyta szedni a hitelezőknek, a kis Henry gyereket elvinni
35794  II,  2      |                       gyereket elvinni hagyta a halálnak, azzal tetézvén
35795  II,  2      |                   tetézvén mostohaságát, hogy a feleségét meghagyta Gaillard
35796  II,  2      |                 megszökött tőle.~Mire való is a szegényembernek a vén feleség?...~
35797  II,  2      |                     való is a szegényembernek a vén feleség?...~A sors azonban
35798  II,  2      |             szegényembernek a vén feleség?...~A sors azonban most sem engedte
35799  II,  2      |                 napokat hozott Párizsra, hogy a fiatalságnak kisebb gondja
35800  II,  2      |                 kisebb gondja is nagyobb lett a tánctanulásnál.~A táncmestereket
35801  II,  2      |                nagyobb lett a tánctanulásnál.~A táncmestereket sorba fel
35802  II,  2      |                      lehetett volna akasztani a füstre, még csak egy árva
35803  II,  2      |                      való lett volna most ott a tánctanító, kivált elevenen,
35804  II,  2      |                  vehették volna beefsteaknek.~A szép kacér Párizs darabokra
35805  II,  2      |                     aki látta mosolygó ajkain a hideg mogorvaságot, szép
35806  II,  2      |            mogorvaságot, szép fényes homlokán a sötét haragot, amint felemelte
35807  II,  2      |                  amint felemelte finom kezébe a véres zászlót és véres kardot,
35808  II,  2      |                       vagy aki végighallgatta a lelkesedés tüzében született
35809  II,  2      |                 bámulatában, levette kalapját a méltóságos hölgy elõtt,
35810  II,  2      |                     tehetségének sem, hogy ez a szép »istenasszony« »cancan«-
35811  II,  2      |                       szerettek volna bejutni a szívébe, abba a nemes szívbe,
35812  II,  2      |                       bejutni a szívébe, abba a nemes szívbe, melyre a világ
35813  II,  2      |                   abba a nemes szívbe, melyre a világ is ráfogja, hogy az
35814  II,  2      |                    ráfogja, hogy az övé, - de a büszke királyi hölgy bezárkózott
35815  II,  2      |                    divatban, hanem azért volt a divat fõvárosa, hogy csinálhatott
35816  II,  2      |                     nagyon furcsa divat volt.~A fiatalemberek nem irogattak
35817  II,  2      |                 irogattak szerelmes leveleket a kisasszonyoknak, hanem valahol
35818  II,  2      |                kisasszonyoknak, hanem valahol a csatatéren konverzálgattak
35819  II,  2      |                    néhány ember elõ sem hozta a nagy operát vagy a sportkülönösségeket,
35820  II,  2      |                      hozta a nagy operát vagy a sportkülönösségeket, nem
35821  II,  2      |              ábrázatot csinálni. Az volt most a divat. Ha két ember találkozott
35822  II,  2      |                          hanem »él még ön?« - A köszöntés-forma is megváltozott:
35823  II,  2      |              köszöntés-forma is megváltozott: a »serviteur« kiment a divatból
35824  II,  2      |            megváltozott: a »serviteur« kiment a divatból s a »bon jour«-
35825  II,  2      |                serviteur« kiment a divatból s a »bon jour«-t kapták fel
35826  II,  2      |                        t kapták fel helyette. A nyomorúság és balszerencse
35827  II,  2      |                    embereket. Senki sem lehet a másik szolgája, hanem a
35828  II,  2      |                       a másik szolgája, hanem a reggel, az megvirradott.
35829  II,  2      |                      reggel, hanem éjszaka...~A szeszélyes Párizs felülmúlta
35830  II,  2      |             felülmúlta magát eredetiségekben.~A kalendáriumot is megváltoztatta
35831  II,  2      |              megváltoztatta és ebben az évben a farsang elõtt tartotta meg
35832  II,  2      |                    farsang elõtt tartotta meg a bõjtöt.~Minek is volna most
35833  II,  2      |                muzsikaszó, mikor úgyis fütyül a golyó.~Minek gyújtanák meg
35834  II,  2      |                    golyó.~Minek gyújtanák meg a fényes tánctermek csillárait,
35835  II,  2      |                  lángjaitól; minek készítenék a hölgyek az ezer alakú cotillon-érdemrendeket,
35836  II,  2      |    cotillon-érdemrendeket, mikor azok alakját a porosz golyó rajzolja le
35837  II,  2      |                      porosz golyó rajzolja le a hõsök mellén.~Az öreg Gaillard
35838  II,  2      |                      az elysei mezõkre, amint a »tour de mains« és a »chaine
35839  II,  2      |                    amint a »tour de mains« és a »chaine anglaise« finom
35840  II,  2      |                      Mennyivel jobb volna, ha a köztársaság meg a porosz
35841  II,  2      |                   volna, ha a köztársaság meg a porosz király egy nagy általános
35842  II,  2      |                       katonáival, aztán mikor a két hadsereg összejönne
35843  II,  2      |                       két hadsereg összejönne a »tour de mains«-ben, mindenik
35844  II,  2      |                  mindenik nagyot ütne öklével a másikra. Az lenne aztán
35845  II,  2      |                       másikra. Az lenne aztán a szép háború!~Ilyen szeszélyes
35846  II,  2      |             népszerûségét mindazok elõtt, kik a »Kék Hering«-ben itták kávéjokat.~
35847  II,  2      |                     orléans-i gyõzelem elõtt, a szokott kedélyállapotában
35848  II,  2      |                     kedélyállapotában nyitott a fent említett helyre, hol
35849  II,  2      |                       ismerõse ülte körül már a megszokott asztalokat.~-
35850  II,  2      |                          hangzott mindenünnen a kíváncsiság.~- Egy olyan
35851  II,  2      |           Panaszkodott, hogy meg van terhelve a gyomra.~- Pour l’amour de
35852  II,  2      |               Gaillard apó Dumont asszonyhoz, a kávémérés-tulajdonosnõhöz.~
35853  II,  2      |                          nem olyan sietõs még a dolog, hogy máris komolyan
35854  II,  2      |                   Tréfából is összemorzsoljuk a poroszokat.~- Trochu már
35855  II,  2      |                  elõre is betábláztatta magát a Moltke bõrére.~- Ah! - nevetett
35856  II,  2      |                      bõrére.~- Ah! - nevetett a »Kék Hering« közönsége.~-
35857  II,  2      |                        Ön ma felülmúlja magát a kedélyes ötletekben.~Gaillard
35858  II,  2      |                       kivette tobák-pikszisét a zsebébõl és egy élvezetes
35859  II,  2      |                     magas, bibircses homlokán a török császár névaláírásához
35860  II,  2      |                      az igazat mondom, uraim. A vén Franciaország megrázza
35861  II,  2      |                  megifjodik. Egy napon elunja a pezsgõ-, dry madeira- és
35862  II,  2      |                      pezsgõ-, dry madeira- és a sergeant wast, felkel az
35863  II,  2      |                     ennénk? Mert már nekem az a furcsa természetem van,
35864  II,  2      |                       hogy míg Párizsban tart a ló- meg szamárhús, minek
35865  II,  2      |               viszonzá Gaillard atyus -, mert a franciának a szavában is
35866  II,  2      |                    atyus -, mert a franciának a szavában is több a puskapor,
35867  II,  2      |                 franciának a szavában is több a puskapor, mint a porosz
35868  II,  2      |                      is több a puskapor, mint a porosz ágyúban.~- Kétségkívül.~
35869  II,  2      |                   Kétségkívül.~Gaillard atyus a kávé után rendes szokása
35870  II,  2      |                 rendelt.~Azután újra felvette a beszélgetés fonalát.~- Igen,
35871  II,  2      |                 fonalát.~- Igen, csakugyan... A francia nép nem barbár,
35872  II,  2      |               epigrammákkal...~- Mint például a körte arcú királyra...~-
35873  II,  2      |                       arcú királyra...~- Vagy a Nouvel Emprunt a Tuilériák
35874  II,  2      |                         Vagy a Nouvel Emprunt a Tuilériák palotáján...~-
35875  II,  2      |                     betûre - kacagott jóízûen a nemzetõr, kardját a padlóhoz
35876  II,  2      |                   jóízûen a nemzetõr, kardját a padlóhoz ütögetve. - Egy
35877  II,  2      |                         És miért nem? - kérdé a nemzetõrtiszt bosszúsan.~-
35878  II,  2      |                   bosszúsan.~- Azért, mert az a legkisebb hibája.~- Hogyan?
35879  II,  2      |                      Legkisebb?~- Nos... mert a sok adósság tulajdonképpen
35880  II,  2      |         tulajdonképpen sok vagyon - negative.~A törzsvendégek Szent Hippolytra
35881  II,  2      |           napóleonista.~- Nem éppen. Szeretem a Napóleonokat. Ez az egész.~
35882  II,  2      |                    Napóleonokat. Ez az egész.~A nemzetõrtiszt kabátját gombolta
35883  II,  2      |               nevethessen.~- Jaj de jó! Tehát a Napoléon d’or-okat szereti.
35884  II,  2      |                     katonával lenne gazdagabb a köztársaság...~- Mondtam
35885  II,  2      |                  Mondtam már, hogy nem sietõs a dolog. Quel diable! Ön egészen
35886  II,  2      |                     apó felhajtotta poharából a még benne maradt szeszt,
35887  II,  2      |                   lángot kölcsönöztek azoktól a szavaktól, amiket el fog
35888  II,  2      |                       Ha komoly találna lenni a dolog, ott leszünk egytõl
35889  II,  2      |                     francia, neki is ott lesz a helye... Úgy van, uram,
35890  II,  2      |                    leszek akkor.~Gaillard apó a zsebkendõjével megtörülte
35891  II,  2      |                  homlokát és újra mosolygott: a nemzetõrtiszt pedig felkelt
35892  II,  2      |                  megszorította némán, melegen a kezét.~Olyan sokat tud a
35893  II,  2      |                      a kezét.~Olyan sokat tud a néma kézszorítás beszélni.~
35894  II,  2      |                  öregúr, illedelmesen köszönt a jelenlevõknek és eltávozott,
35895  II,  2      |                     meghajtotta magát, azután a szokott mazurka-polka lépésekkel
35896  II,  2      |                   Persze, hogy nem sietõs még a dolog.~A németeknek van
35897  II,  2      |                       nem sietõs még a dolog.~A németeknek van egy kifejezése,
35898  II,  2      |                      egy kifejezése, mellyel »a már-már késõ«-t szokták
35899  II,  2      |                Helyesen van. Csak hadd jöjjön a »tizenkettedik óra«, akkor
35900  II,  2      |                      megeszik villásreggelire a fél Európát. Az már nemzeti
35901  II,  2      |                      Az már nemzeti sajátsága a franciának. Csak hadd mulassák
35902  II,  2      |                    Csak hadd mulassák magukat a porosz hadseregek Metz meg
35903  II,  2      |                  hanem méltóságosan megfordul a másik oldalára és csak farkával
35904  II,  2      |                       csak farkával csapkodja a legyeket. Hadd jöjjenek
35905  II,  2      |                    kergetni hazafelé.~Csak az a kár, hogy nem lehet belõle
35906  II,  2      |                      regényt írni...~...Hanem a szegény Dumas apó bizony
35907  II,  2      |                     bizony nem ért rá bevárni a végét; itt hagyta a jó regény-témát
35908  II,  2      |                   bevárni a végét; itt hagyta a jó regény-témát a poroszoknak.~
35909  II,  2      |                      hagyta a jó regény-témát a poroszoknak.~Azok pedig
35910  II,  2      |                    belõle csinálni tragédiát.~A balszerencse órájának mutatója
35911  II,  2      |                       gyorsasággal közeledett a tizenkettõhöz.~Az oroszlánból
35912  II,  2      |                      patakként kezdett folyni a szép piros vér - és a farkával
35913  II,  2      |                  folyni a szép piros vér - és a farkával nem volt képes
35914  II,  2      |                       képes többé visszatolni a »mutatót«.~...Strassburg
35915  II,  2      |                    Franciaországba széthordta a szél és mindenütt lángra
35916  II,  2      |                 mindenütt lángra lobbant tõle a hazaszeretet.~...Metz megadta
35917  II,  2      |                         Metz megadta magát, s a megvérezett szárnyú »gloire«
35918  II,  2      |             végerõfeszítéssel rebbentette meg a fél világot betakaró szárnyait;
35919  II,  2      |                     tudna-e még repülni...~...A »világ szíve«, Párizs, lázasan
35920  II,  2      |                   Párizs, lázasan feldobogott a nagy csapások hallatára
35921  II,  2      |                   Hadd törje be az orrát azon a kövön valaki.~...A département-okban
35922  II,  2      |                       azon a kövön valaki.~...A département-okban megkondult
35923  II,  2      |                  département-okban megkondult a szomorú harangszó:~»Vész!
35924  II,  2      |                  harangszó:~»Vész! Vész!«~Ezt a szót most mondja ki elõször
35925  II,  2      |                 Franciaország. Nincs is benne a nemzeti nyelvtanában, hanem
35926  II,  2      |               megmagyarázzák az értelmét.~Itt a »tizenkettedik« óra.~Nagyon
35927  II,  2      |                    szomorú napok voltak ezek.~A történelem majd elbeszéli
35928  II,  2      |                  kardot az elnyomónak, babért a vérzõ homloknak.~Én legalább
35929  II,  2      |                    úgy cselekedném.~Hanem hát a történelem nem bízza rám
35930  II,  2      |               Gaillard apóm.~Õ is meghallotta a szomorú újságot, hogy közelednek
35931  II,  2      |                      újságot, hogy közelednek a megpróbáltatás nehéz órái:
35932  II,  2      |                  olvasta az emberek arcán azt a kellemetlen felkiáltójelt,
35933  II,  2      |             kellemetlen felkiáltójelt, melyet a megdöbbenés szokott odafesteni
35934  II,  2      |                      aztán szépen elballagott a »Kék Hering«-be, egész nap
35935  II,  2      |                  szólt egy mukkot sem; olykor a fejét csóválta és mosolygott
35936  II,  2      |                 mosolygott folytonosan: de ez a mosolygás olyan valami szomorú
35937  II,  2      |                    olyan valami szomorú volt.~A törzsvendégek csodálkoztak
35938  II,  2      |             csodálkoztak, mikor az öregúr sem a délelõtti, sem a délutáni
35939  II,  2      |                   öregúr sem a délelõtti, sem a délutáni kávéját nem jött
35940  II,  2      |                    Bizonyosan beteg. Úgy van, a szegény apó rosszul lett
35941  II,  2      |                       az ágyat nyomja otthon.~A nemzetõrtiszt, aki tudta
35942  II,  2      |                      nemzetõrtiszt, aki tudta a Gaillard szállását, udvarias
35943  II,  2      |                  megígérte azonnal felkeresni a víg öreget, hogy állapotáról
35944  II,  2      |                  körülményes jelentést tegyen a »Kék Hering« közönségének.~
35945  II,  2      |                     látszott.~- Nos, hogy van a mi apónk odahaza? - kérdék
35946  II,  2      |                    Nem leltem otthon - felelt a tiszt kardját leoldva.~-
35947  II,  2      |              pontossággal mondhatom válaszolt a nemzetõr -, hogy egy rokona
35948  II,  2      |                  rokona mégis van.~- És az?~- A haza.~- Hogy érti ön azt?~-
35949  II,  2      |                       nem találtam szállásán; a kapustól kellett tudakoznom,
35950  II,  2      |                     reggel léghajón elutazott a voges-i hegyek közé.~A csodálkozás
35951  II,  2      |              elutazott a voges-i hegyek közé.~A csodálkozás és meglepetés
35952  II,  2      |                     beszéltek minden arcon.~- A kapusnak csak annyit mondott,
35953  II,  2      |                    idõ megtenni kötelességét, a nemzet abban a helyzetben
35954  II,  2      |                  kötelességét, a nemzet abban a helyzetben van, hogy két
35955  II,  2      |                      hatvanévesnek lenni csak a nyolcvanéves embernek...
35956  II,  2      |             nyolcvanéves embernek... õ elmegy a csatamezõre... Párizsban
35957  II,  2      |                    elajándékozni valója nincs a haza számára - csak az élete:
35958  II,  2      |                    emberek fejöket csóválták, a nemzetõr pedig leült szokott
35959  II,  2      |                  fordul! Igazi francia õ, még a nagy forradalombeli alakok
35960  II,  2      |                   ezért majd számot kérünk...~A »Kék Hering« vendégei ezúttal
35961  II,  2      |                távozása valóságos ûrt hagyott a szívekben; hanem ez sem
35962  II,  2      |                   emberek hozzá voltak szokva a veszteségekhez. Az egyik
35963  II,  2      |                      kellemetlenség betakarja a másikat, kivált ha az a
35964  II,  2      |                       a másikat, kivált ha az a másik a nagyobb.~Most pedig
35965  II,  2      |                 másikat, kivált ha az a másik a nagyobb.~Most pedig ugyancsak
35966  II,  2      |                   hogy mit sirasson az ember: a vagyonát-e, amely elpusztíttatott,
35967  II,  2      |                        amely elpusztíttatott, a fiát-e, aki elesett, vagy
35968  II,  2      |                     fiát-e, aki elesett, vagy a hazát, mely elárultatott?~
35969  II,  2      |                       Bizony igaza volt annak a Gaillard apónak, amikor
35970  II,  2      |                       senkinek.~El kell dobni a mankót, mert azért adott
35971  II,  2      |                        hogy legyen mibe fogni a puskát.~Olyan idõket élünk.~
35972  II,  2      |                 tanúságaképpen fog megmaradni a loire-i és a voges-i hadsereg
35973  II,  2      |                       megmaradni a loire-i és a voges-i hadsereg története.~
35974  II,  2      |                   története.~Hadseregek, amik a földbõl nõttek ki varázsszóra,
35975  II,  2      |            varázsszóra, ahol együtt küzdöttek a fiú, apa és talán még a
35976  II,  2      |                       a fiú, apa és talán még a nagyapa is, és küzdöttek
35977  II,  2      |                    vérig, rongyosan, mezítláb a csikorgó havon, akik mint
35978  II,  2      |                 vágott Anteus új erõt nyernek a földtõl, akiknek már nincs
35979  II,  2      |                     akiknek már nincs reménye a gyõzelemhez, nem is harcolnak
35980  II,  2      |                        nem is harcolnak talán a gyõzelemért, hanem csak
35981  II,  2      |                    elbámult Európa, miszerint a megbénult oroszlán még meg
35982  II,  2      |                      királyi büszke sörényét.~A voges-i hadseregben a franc-tireurök
35983  II,  2      |               sörényét.~A voges-i hadseregben a franc-tireurök közt találjuk
35984  II,  2      |                    vacsorálni este. Hova veti a sors szeszélye egy óra múlva.
35985  II,  2      |                  szeszélye egy óra múlva. Még a legnagyobb út is, arról
35986  II,  2      |                       legnagyobb út is, arról a világról a másvilágra, csak
35987  II,  2      |                       út is, arról a világról a másvilágra, csak egy lépés.~
35988  II,  2      |                   ezután egy nappal...~Mintha a napoknak nem lenne elég
35989  II,  2      |                 reményt, de azt is csak néha.~A szerencse istenasszonya
35990  II,  2      |               haragudni, akit ha meglát, mind a két kezét kitárja, hogy -
35991  II,  2      |                      akit minden nemes nemzet a magáénak tud, az újkor legnagyobb
35992  II,  2      |                     újkor legnagyobb jelleme, a szabadság legélesebb kardja,
35993  II,  2      |                  szabadság legélesebb kardja, a világ legelsõ polgára -
35994  II,  2      |                    egészségesen halhasson meg a szabadságért.~Aki megparancsolta
35995  II,  2      |                      az tudni fog parancsolni a balszerencsének is.~Úgy
35996  II,  2      |                        Halavány arcán felgyúl a szent lelkesedés tüze, beteg,
35997  II,  2      |                 köszvényes keze magasra emeli a két világrészt bejárt kardot,
35998  II,  2      |                golyó-lyuggatta lába belevágja a sarkantyút a ló szügyébe.~
35999  II,  2      |                   lába belevágja a sarkantyút a ló szügyébe.~Elõre!~Nem
36000  II,  2      |                 semmije sem.~Azután megzendül a choisy-i temetõ lánglelkû