bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

38001  II,  7      |                       a megye Cicerójának. Az a nõket gyûlölte, ez bolondult
38002  II,  7      |                gyûlölte, ez bolondult utánok. A csinos szoknya után kifutott
38003  II,  7      |                   szoknya után kifutott volna a világból, egyszerre szerelmes
38004  II,  7      |                     nõbe is, - ide nem értvén a tulajdon két feleségét,
38005  II,  7      |        fõcsendbiztossá történt megválasztása. A derék ember meg volt hatva,
38006  II,  7      |                      hivatalt. Köszöni alásan a tekintetes bizottmány jóakaratát,
38007  II,  7      |                       ha már egyszer meghozta a magas diéta azt a törvényt,
38008  II,  7      |                    meghozta a magas diéta azt a törvényt, hogy a hivatalnok
38009  II,  7      |                    diéta azt a törvényt, hogy a hivatalnok 300 forinton
38010  II,  7      |                      fizetését lefoglalhassák a hitelezõk. Elég jó hivatal
38011  II,  7      |               Fizetése úgysem lehetne több... a rangja pedig úgyis elég
38012  II,  7      |                  rangja pedig úgyis elég nagy a »harmad vicispánynak«. Hanem
38013  II,  7      |                   harmad vicispánynak«. Hanem a tekintetes vármegye addig
38014  II,  7      |                      csak azon kikötéssel, ha a fizetése azért mégsem lesz
38015  II,  7      |                      300 forintnál.~Egyébként a nemes vármegye rosszul produkálta
38016  II,  7      |                       magát ezúttal. Még csak a fejét sem törték be senkinek.
38017  II,  7      |                      de ezután következik még a java, az új fõispán instellációja,
38018  II,  7      |                     új fõispán instellációja, a háromszáz terítékû ebéd
38019  II,  7      |                háromszáz terítékû ebéd másnap a megyeház nagytermében, és
38020  II,  7      |                    nagytermében, és ezenfelül a sok apróbb eszem-iszom,
38021  II,  7      |                       szûkkörû traktát csapni a fõ-fõ emberek számára, úgy
38022  II,  7      |                 uraságot sem adhatják ingyen. A »kvalitásnak« legszilárdabb
38023  II,  7      |                    legszilárdabb fundamentuma a hordó. Aki arra épít, jól
38024  II,  7      |                      jól épít.~Az elsõ ebédet a vicispán adja, azután rá
38025  II,  7      |                   adja, azután rá harmadnapra a fõjegyzõ, majd következik
38026  II,  7      |                     fõjegyzõ, majd következik a szolgabíró vacsorája, és
38027  II,  7      |                      tovább-tovább le egészen a fõcsendbiztos Kelemen bácsi
38028  II,  7      |                uzsonnájáig, melyet éppen arra a napra tûztek ki, melyen
38029  II,  7      |                       napra tûztek ki, melyen a fõispánnak kellett megérkeznie.
38030  II,  7      |                   félötig el lesznek foglalva a fogadtatásnál, esti tíz
38031  II,  7      |                    Melanie kisasszonynak ezer a dolga a nagy napig. A szobákat
38032  II,  7      |                    kisasszonynak ezer a dolga a nagy napig. A szobákat ki
38033  II,  7      |                    ezer a dolga a nagy napig. A szobákat ki kell sikároltatni,
38034  II,  7      |                szobákat ki kell sikároltatni, a szoba falairól leszedegetni
38035  II,  7      |                   szoba falairól leszedegetni a meghonfiúsított pókhálókat,
38036  II,  7      |                   meghonfiúsított pókhálókat, a képekrõl, almáriomokról
38037  II,  7      |                    almáriomokról letörülgetni a halandóságra emlékeztetõ
38038  II,  7      |                halandóságra emlékeztetõ port, a szomszédasszonyok ezüstkanalait
38039  II,  7      |                 elkölcsönözgetni, elkészíteni a meghívandók lajstromát,
38040  II,  7      |                lajstromát, aztán kikombinálni a saját toalettjét, hogy az
38041  II,  7      |                  lehet, legalább nyugodt lesz a lelkiismerete, ha felsóhajthat
38042  II,  7      |                lelkiismerete, ha felsóhajthat a bibliából: »mindeneket megpróbáltam.«
38043  II,  7      |                       fedezi fel rajta azokat a bájokat, amelyekkel addig
38044  II,  7      |                  mindeddig hasztalanul! Hátha a mai napon fogja a tisztelt
38045  II,  7      |                       Hátha a mai napon fogja a tisztelt kisasszonyt hozzávarrni
38046  II,  7      |                       kisasszonyt hozzávarrni a sors ahhoz a sokszor megálmodott,
38047  II,  7      |                      hozzávarrni a sors ahhoz a sokszor megálmodott, sokszor
38048  II,  7      |                      folthoz... mely egy folt a paradicsomból.~Melanie kisasszony
38049  II,  7      |                       csak azért fohászkodott a sorshoz, hogy ha már olyan
38050  II,  7      |                    mert az idõt is regulázzák a fizikai lehetetlenségek;
38051  II,  7      |                     melyhez nagyon jól illett a kis szem és a lapos, átlátszó
38052  II,  7      |                      jól illett a kis szem és a lapos, átlátszó orr, melynek
38053  II,  7      |                  leginkább csúnyították mégis a tisztes hölgyet, kit a világért
38054  II,  7      |                  mégis a tisztes hölgyet, kit a világért sem írnék le ilyen
38055  II,  7      |                 személyes szimpátiámon és nem a fotografirozás hûségén fordulna
38056  II,  7      |           fotografirozás hûségén fordulna meg a dolog, mert én részemrõl
38057  II,  7      |                       Az õ elve, az õ eszméje a férjhezmenetel volt. Ennek
38058  II,  7      |                        házias, elõkelõ, amint a hódítási manõver hozta magával.
38059  II,  7      |                     ifjúsága olyan volt, mint a »gödi csata«, ahol a puskaport
38060  II,  7      |                     mint a »gödi csata«, ahol a puskaport elpuffogtatták
38061  II,  7      |                      puskaport elpuffogtatták a levegõbe, a pozíciókat el
38062  II,  7      |                    elpuffogtatták a levegõbe, a pozíciókat el hagyta foglalni
38063  II,  7      |                  hagyta foglalni az egyik fél a másiknak udvariasságból,
38064  II,  7      |                   után szépen lerázta magáról a nagy vereséget és azt mondta
38065  II,  7      |                       vereséget és azt mondta a másik félnek: »szervusz,
38066  II,  7      |                     bácsi házi körében mindig a »komótsapkás« mogorva alak,
38067  II,  7      |                    komótsapkás« mogorva alak, a harmadalispán, ki csak akkor
38068  II,  7      |                    parancsol.~Ott kinn laknak a város végén Melanie házában,
38069  II,  7      |                     rá. Puszta, rideg épület, a világgal meghasonlott kedélyeknek
38070  II,  7      |                    hogy jobb is volna az úgy. A túlvilágon utol nem érné
38071  II,  7      |                      utol nem érné az egyiket a sok hitelezõ, a másikat
38072  II,  7      |                       egyiket a sok hitelezõ, a másikat pedig talán utolérné
38073  II,  7      |                  másikat pedig talán utolérné a fõkötõ. Mindenkinek másféle
38074  II,  7      |                   fõkötõ. Mindenkinek másféle a mennyország. A földszinten
38075  II,  7      |            Mindenkinek másféle a mennyország. A földszinten nem lakik senki,
38076  II,  7      |             földszinten nem lakik senki, csak a »vén Sebján«, egy félénk
38077  II,  7      |               lakásért némi szolgálatot végez a Kelemen-családnál; - meg
38078  II,  7      |                        meg egy öreg komondor, a »Visztula«, melyen az egész
38079  II,  7      |                  gyerekei gyakorolják magukat a céldobásban, s ki csak a
38080  II,  7      |                      a céldobásban, s ki csak a nagy vasszegekkel átlábolhatatlanná
38081  II,  7      |                     egyet-egyet közibe ugatni a világ zajának. Cseppet sem
38082  II,  7      |                        Cseppet sem érzé annak a körülménynek fontosságát,
38083  II,  7      |              körülménynek fontosságát, hogy õ a fõcsendbiztos úr »fogdmeg«-
38084  II,  7      |                   nyílik, s mely egyszersmind a »vizit«-szoba, Melanie lakja,
38085  II,  7      |                  vizit«-szoba, Melanie lakja, a másik kettõt az öregúr használja;
38086  II,  7      |                   használja; az egyiket háló, a másikat nappali szobául.
38087  II,  7      |                       E rajzot kiegészíté még a füstös konyha, a »tót Ancsa«
38088  II,  7      |               kiegészíté még a füstös konyha, a »tót Ancsa« szolgáló komor
38089  II,  7      |                  komor birodalma, melyet csak a svábbogarakkal és a »Cirmos«
38090  II,  7      |                      csak a svábbogarakkal és a »Cirmos« macskával tartozik
38091  II,  7      |               atyafiságosan megosztani; mivel a »Cukri« ölebecske ott benn
38092  II,  7      |                  Melanie kisasszonynál.~Ilyen a Kelemen bácsiék háza. Antik
38093  II,  7      |                   Antik mindenütt, mindenben, a szolgálótól kezdve fel egész
38094  II,  7      |                  szolgálótól kezdve fel egész a gazdáig; még a nagy, százados,
38095  II,  7      |                      fel egész a gazdáig; még a nagy, százados, egész a
38096  II,  7      |                       a nagy, százados, egész a Melanie ablakáig érõ körtefára
38097  II,  7      |                     Hanem hát bekövetkezik az a nap is, amikor az õsz veréb
38098  II,  7      |                    fecsegõ szarka foglalja el a száradni indult fán, hogy
38099  II,  7      |                       kelepeléssel, miszerint a Kelemen ház megtelik ma
38100  II,  7      |                Istenem, hogy fogják irigyelni a szomszédban lakó tiszttartó
38101  II,  7      |              tiszttartó kisasszonyok! Csak az a kár, hogy a városban nem
38102  II,  7      |             kisasszonyok! Csak az a kár, hogy a városban nem soká fognak
38103  II,  7      |                       soká fognak beszélhetni a Kelemenék uzsonnájáról,
38104  II,  7      |                  Kelemenék uzsonnájáról, mert a fõispán beiktatása el fogja
38105  II,  7      |                     fogja mosni emlékét, mint a fövényszemet az áradat.
38106  II,  7      |                      egész hétig. Mády úr, ki a fáklyászenénél fog szónokolni,
38107  II,  7      |                        egész éjfélutánokig ég a gyertya dolgozószobájában,
38108  II,  7      |                       az újkori szónoklatnak. A bensõbb emberek elõtt már
38109  II,  7      |                      itt-ott már keringnek is a kis városban egyes szebb
38110  II,  7      |                  teszem azt: »Méltóságod lesz a nyüzsgõ alkotmány bástyája
38111  II,  7      |                      mind megtanulni!... Maga a szónok sem magolja be könyv
38112  II,  7      |                    lesznek spárgával odakötve a beszédet tartalmazó ívek;
38113  II,  7      |                   hogy fognak könnybe lábadni a jószívû fõispán szemei,
38114  II,  7      |                  szemei, hogy reszketteti meg a levegõt a meghatott nép
38115  II,  7      |                     reszketteti meg a levegõt a meghatott nép éljenkiáltása...
38116  II,  7      |                      keletkezni másnap, midõn a nagygyûlési terembe lép
38117  II,  7      |                  fognak fölugrálni székeikrõl a tekintélyesebb bizottsági
38118  II,  7      |                     hogy kezet szoríthassanak a múlt est hõsével! Még maga
38119  II,  7      |                       fog ránézni többé azzal a szokott, gúnyos, becsmérlõ
38120  II,  7      |                     becsmérlõ mosolyával; még a nép bálványa, az õsz alispán
38121  II,  7      |               Általános várakozás közt teltek a napok, míg végre csakugyan
38122  II,  7      |                       csakugyan felvirradt az a reggel is, mely Mády úr
38123  II,  7      |                       zephirjével jeleztessék a kalendáriom csillámdús lapjai
38124  II,  7      |                    tengerének bõsz emlõzetén. A fõispán a kijelölt órában
38125  II,  7      |                     bõsz emlõzetén. A fõispán a kijelölt órában megérkezett,
38126  II,  7      |                      megérkezett, megbámulták a huszárja livréjét és a lovait,
38127  II,  7      |            megbámulták a huszárja livréjét és a lovait, dicsérték a fõszolgabíró
38128  II,  7      |               livréjét és a lovait, dicsérték a fõszolgabíró új mentéjét,
38129  II,  7      |           fõszolgabíró új mentéjét, melyet az a felesége viklerjébõl varratott
38130  II,  7      |             viklerjébõl varratott át, szidták a fõcsendbiztost, amiért nagy
38131  II,  7      |                    amiért nagy lármát csapott a csend érdekében s goromba
38132  II,  7      |                      érdekében s goromba volt a nép iránt. A vén bolond!
38133  II,  7      |                     goromba volt a nép iránt. A vén bolond! Erõvel érdemeket
38134  II,  7      |                   ébredt az ambició, mert hát a dicsõség utáni vágy olyan,
38135  II,  7      |               dicsõség utáni vágy olyan, mint a rác-tövis; még a mohós kõsziklán
38136  II,  7      |                  olyan, mint a rác-tövis; még a mohós kõsziklán is megterem,
38137  II,  7      |                   izgékonyság volt az öregúr; a csibukszárnak ugyancsak
38138  II,  7      |                  dolog megmagyarázására, hogy a fõispán hatalmas úr ugyan,
38139  II,  7      |                    mégsem akarja agyongázolni a népet, mert õméltósága nagy
38140  II,  7      |                    tolakodjanak az útba, mint a csürhék... mert különben...~
38141  II,  7      |                csürhék... mert különben...~Ez a »mert különben« annyira
38142  II,  7      |                  öregnek, hogy egyszer, midõn a miatyánkot morogta, az »
38143  II,  7      |                   után, önkéntelenül odatette a hivatalos fenyegetést is: »
38144  II,  7      |                fölemlegetése mellett sikerült a fõispán úr õméltósága bevonulását
38145  II,  7      |               elõkészíteni.~Hanem meg is volt a jó úr magával elégedve tökéletesen,
38146  II,  7      |                       hazai kalendáriomoknak; a híres vízivó Tóth Pista,
38147  II,  7      |                      vízivó Tóth Pista, kinek a világ minden anekdotája
38148  II,  7      |                 anekdotája az öt ujjában van; a siket levéltárnok Zábory
38149  II,  7      |                      az elegáns Kavics Tamás, a jó Stofi bácsi disputálva
38150  II,  7      |                       helyett Botló Ákos, kit a »svihák« melléknévvel keresztelt
38151  II,  7      |                       keresztelt meg titokban a rágalmazó rossz világ.~Pedig
38152  II,  7      |                   Most is csak azt magyarázza a társaságnak, hogy milyen
38153  II,  7      |                       persze semmit sem lódít a dolgon, ha Bordeaux-ban
38154  II,  7      |                   eljöttem ide egy kis italra a falutokba.~- No, ha eljöttél,
38155  II,  7      |                   iszunk, ha úgy szereted ezt a bordeaux-it.~Teremtõ ég!
38156  II,  7      |                     az! Még most is borsódzik a háta tõle, ha meggondolja.
38157  II,  7      |                    háta tõle, ha meggondolja. A herceg minden áldott reggel
38158  II,  7      |                    alatt, míg le nem apaszták a bort lábfürdõvé. És ez így
38159  II,  7      |            mindkettõnek arca az ivástól, mint a veres posztó. Azóta el is
38160  II,  7      |                        de nem tesz semmit; az a jó mulatság bízvást megérte,
38161  II,  7      |               mindenütt látható, valódi lelke a társaságnak; szederjes arcán
38162  II,  7      |                  társaságnak; szederjes arcán a kölcsönvett rózsákat kedvesebbnél
38163  II,  7      |                   lekötelezõ, figyelmes egész a végletekig, de különösen
38164  II,  7      |                      végletekig, de különösen a nõgyûlölõ Mády iránt.~No,
38165  II,  7      |                       szegény! könnyebb lenne a szuezi kanálist megépíteni
38166  II,  7      |                  megépíteni még egyszer, mint a Mády szívüregébe belevezetni
38167  II,  7      |                       szívüregébe belevezetni a szerelem csergedezõ patakját,
38168  II,  7      |                       már amennyiben õ állana a parton - a saját arcát láthatná
38169  II,  7      |                amennyiben õ állana a parton - a saját arcát láthatná Melanie.
38170  II,  7      |                   ándung« tesz mindent. - Még a hetes is jó kártya a jószerencse
38171  II,  7      |                      Még a hetes is jó kártya a jószerencse mellett. Ki
38172  II,  7      |                    agglegény szinte belepirul a sok kitüntetésbe; látszik
38173  II,  7      |                  vonásain, amint õ nevezte el a saját édes fizonomiáját.~-
38174  II,  7      |          könnyedségével.~Hja! Ért õ ehhez is. A diplomatának mindent kell
38175  II,  7      |                 helyismerettel vitte lovagját a beszélgetés kertjében egyenesen
38176  II,  7      |                    piroslottak.~- Tehát, hogy a dologra térjek: ön azt említé
38177  II,  7      |                      sajnálatomra nem mehetek a fáklyászenéhez azt meghallgatni...
38178  II,  7      |                    idehaza. Majd meggyújtatom a gyertyát a másik szobában...~-
38179  II,  7      |                       meggyújtatom a gyertyát a másik szobában...~- Ezer
38180  II,  7      |                    Túloztak talán... - felelt a nagy ember, minden habozás
38181  II,  7      |                       Melanie nyájas intésére a mellette levõ széket.~-
38182  II,  7      |                     hinném... - udvariaskodék a vénlány. - Különben majd
38183  II,  7      |                      Különben majd megmutatja a siker.~De már azt Botló
38184  II,  7      |                         Mit siker? Ostobaság! A provinciális orátorok olyanok,
38185  II,  7      |           provinciális orátorok olyanok, mint a keresztfán csiripelõ veréb;
38186  II,  7      |              süvegelik az emberek, pedig csak a kereszt elõtt emelnek kalapot.
38187  II,  7      |                   pajtásom Thiers Dolfi, hogy a »sikert az alkalom szüli.«
38188  II,  7      |                   Tehát ilyen helyeken is nem a beszéd, de az alkalom. Egyébiránt
38189  II,  7      |                    nagyon mulatságos fickó ez a Thiers. - Nagyon szeretem.
38190  II,  7      |                   Nagyon szeretem. Mikor most a háború után ott mászkálgattam
38191  II,  7      |                     csak megpillantom egyszer a Rue Rivoliban, egy vén batárban.
38192  II,  7      |               Rivoliban, egy vén batárban. Az a régi, nevezetes két szürke
38193  II,  7      |                     bácsi, miért nevezetes az a két szürke? - kérdé a tanulni
38194  II,  7      |                      az a két szürke? - kérdé a tanulni vágyó Kavics Tamás,
38195  II,  7      |                      történelmi apróságot tud a két szürke gebérõl az elbeszélõ.~-
38196  II,  7      |                   azért, édes öcsém, mert azt a két lovat tõlem cserélte
38197  II,  7      |                      lovat tõlem cserélte még a forradalom elõtt. No, de
38198  II,  7      |                       de hadd mondjam tovább. A vén batár hátuljára egy
38199  II,  7      |            összevissza kötözve jól-rosszul, s a sokféle írás fityegett ki
38200  II,  7      |                    belõle s hullott szanaszét a heves rázás következtében.~»
38201  II,  7      |               írásaidat. Mind kihullott abból a rongyos kufferból. Ütheted
38202  II,  7      |                     kufferból. Ütheted bottal a nyomát.«~No, iszen el is
38203  II,  7      |                      erre az én emberem, mint a fal.~»Diable! Mit mondasz?
38204  II,  7      |           kétségbeesetten. »Éppen köztük volt a békeokmány, amit ezelõtt
38205  II,  7      |                     nehány órával írattam alá a porosz király õfelségével.«~»
38206  II,  7      |                         talán éppen ez az itt a lábamnál«, mondám, egy írást
38207  II,  7      |                  mondám, egy írást emelve föl a kövezetrõl, melyen már kívülrõl
38208  II,  7      |                   kiütõdött régi jó cimborám, a furfangos Bismarck kacskaringós
38209  II,  7      |                      békéjét. Holnap megkapod a becsületrendet.«~»Sose fáraszd
38210  II,  7      |                   mondám neki. - Nem szeretem a cifraságot, hanem azt az
38211  II,  7      |                      már végképp nem futja ki a kasszátokból, akkor legalább
38212  II,  7      |                   lovas megyei huszárt lódíts a kocsi után, aki szüntelen
38213  II,  7      |                      aki szüntelen ott legyen a sarkadban, mert én nem jöhetek
38214  II,  7      |                      nem jöhetek le mindennap a vármegyémbõl, hogy az országtokra
38215  II,  7      |                országtokra vigyázzak.«~...Még a lélegzetöket is visszafojtották
38216  II,  7      |               lélegzetöket is visszafojtották a hívõk, úgy hallgatták Ákos
38217  II,  7      |                   csak sok mindenféle történt a jó Ákos bácsival!~Melanie
38218  II,  7      |                     halkított hangon folytatá a társalgást Mádyval, kinek
38219  II,  7      |                       valaki, aki nem hallgat a »svihákra«. Hanem Ákos bácsi
38220  II,  7      |                 üldözve fullánkos célzataival a Cicerót, csipkedte, szurkálta,
38221  II,  7      |                  vékonyan, hol vastagon egész a vérig, úgyhogy Melanie nagyon
38222  II,  7      |           alkalomszerûnek találta megsürgetni a beszéd felolvasását.~- Bocsásson
38223  II,  7      |                     mikor oly nagyon szeretem a szónoklatokat. Majd meghalok
38224  II,  7      |                      medveléptekkel cammogott a szomszéd szobába Melanie
38225  II,  7      |                     méltók az asszonyok, mint a minõknek õ képzelte.~- Ha
38226  II,  7      |                  terhére! - szólt Mády, amint a nagy vendégszobában helyet
38227  II,  7      |                 foglaltak, s kihúzta zsebébõl a papírcsomagot, melynek görbe
38228  II,  7      |                    kérem! már elõre reszketek a szellemi gyönyörtõl.~A nagy
38229  II,  7      |              reszketek a szellemi gyönyörtõl.~A nagy férfiú szemérmetesen
38230  II,  7      |                   jeléül mindkét szemét, hogy a nagy mondatok megtestesülve
38231  II,  7      |                  félénk, lassú hangon olvasta a körmönfont periodusokat,
38232  II,  7      |                       mik olyanok voltak akár a csuvasz nyelv, hogy külön
38233  II,  7      |                   volna tanulni az értelmöket a csupán magyarul tudó embernek;
38234  II,  7      |                   Nagyszerû! - rebegé Melanie a lelkesülés mámorával az
38235  II,  7      |         fel-felpislogott apró szemeivel, hogy a hálójába röpülendõ madarat
38236  II,  7      |                    közel van-e rá ahhoz, hogy a hálót egy határozott, merész
38237  II,  7      |                      finom fogást alkalmazni. A lángelméket csak a lángelmék
38238  II,  7      |                alkalmazni. A lángelméket csak a lángelmék hódíthatják meg.
38239  II,  7      |                    hódítva s magától menne be a kalitkába. Az igaz, hogy
38240  II,  7      |                      betanulni, de elvégre is a férjek nem teremnek úgy
38241  II,  7      |                  férjek nem teremnek úgy mint a gomba, azokat fáradságosan
38242  II,  7      |              fáradságosan meg kell érdemelni. A cél könnyíti az eszközöket.~
38243  II,  7      |                     csel útján magához keríti a beszédet, holnap estig betanulja
38244  II,  7      |                     is találkozni fog Mádyval a sétatéren s produkálni fogja
38245  II,  7      |                      beszédének elmondásával. A többi aztán magától következik.
38246  II,  7      |                     új eszközöket teremtenek. A »tisztességes szándék« is
38247  II,  7      |                       csak olyan növény, mint a többi közönséges plánta:
38248  II,  7      |             nyesegetni, hogy megérlelõdjék...~A fõdolog csak az, hogy Mády
38249  II,  7      |                       majd arra sétál Melanie a háza mellett s valamelyik
38250  II,  7      |                    dikcióját, összehajtogatta a becses tartalmú kéziratot,
38251  II,  7      |                 tartalmú kéziratot, s letette a kis toalett-asztalra Melanie
38252  II,  7      |                   albumai mellé és elmélázott a nagyszerû sikeren, melytõl
38253  II,  7      |                   választja el.~Azalatt odaát a másik szobában már nagyon
38254  II,  7      |              kimelegedtek az arcok, megteltek a kedélyek, megfogytak a palackok,
38255  II,  7      |              megteltek a kedélyek, megfogytak a palackok, a sziámi-iker-sótartó
38256  II,  7      |                        megfogytak a palackok, a sziámi-iker-sótartó feldöntve,
38257  II,  7      |                       ott uszkál az asztalon, a kisebb-nagyobb bortócsákban,
38258  II,  7      |                   mindmegannyi mappa képzõdik a fehér abroszon.~A társaság
38259  II,  7      |                    képzõdik a fehér abroszon.~A társaság egy része Tóth
38260  II,  7      |                       ki éppen most kezd bele a negyvenedik anekdotába,
38261  II,  7      |                   negyvenedik anekdotába, míg a másik rész a siket Záboryt
38262  II,  7      |                  anekdotába, míg a másik rész a siket Záboryt figyeli, amint
38263  II,  7      |                    amint belebeszél, szavalva a jó öreg Gvadányiból régi
38264  II,  7      |                 elfelejtett kádenciákat; csak a Kelemen bácsi szavai részesülnek
38265  II,  7      |                    literátort« csak egyet bír a század felmutatni.~- Kicsodát? -
38266  II,  7      |                    Hát izé... Paul de Kockot.~A szegény levéltárnok meg
38267  II,  7      |                   emlékezete ábécéjébõl, hogy a felesége ettõl a Kocktól
38268  II,  7      |             ábécéjébõl, hogy a felesége ettõl a Kocktól szokott olvasni.~
38269  II,  7      |                        Hogy megríkatta valaha a »Peleskei nótárius« érzékeny
38270  II,  7      |                Véletlenül akkor nyit be rájok a híres Gaál, aki megértvén,
38271  II,  7      |                     Gaál, aki megértvén, hogy a sírást-rívást Nagy-Zajtay
38272  II,  7      |                      öcsém, majd feltámasztom a te kedvedért« - s így született
38273  II,  7      |              kedvedért« - s így született meg a »Peleskei nótárius feltámadása«.~
38274  II,  7      |                    feltámadása«.~Egyszóval ez a komisz XIX-dik század mindenestül
38275  II,  7      |                     Ákos bácsi teremtménye; õ a világ tengelye, õkörülötte
38276  II,  7      |                      tehet senki semmit.~Csak a nagyothalló rebellis Zábory
38277  II,  7      |                       aztán pedig neki már az a »nem bizonyos« megátalkodott
38278  II,  7      |                  szavajárása, úgyhogy egyszer a fõispáni ebéden, midõn valaki
38279  II,  7      |                 fõispáni ebéden, midõn valaki a fõispánért ivott s elõszámlálgatta,
38280  II,  7      |                      úr azt akarván elhitetni a publikummal, miszerint nem
38281  II,  7      |                      úgy informáltatván, hogy a burkus szövetség üdvös voltáról
38282  II,  7      |                      sohasem hívják meg többé a fõispáni ebédekre - toasztot
38283  II,  7      |                 magamnak! Ha nem respektálnám a füleidet, mindjárt levagdosnám
38284  II,  7      |                      egyik kezével megvakarta a parókáját, mintha viszketne,
38285  II,  7      |                  parókáját, mintha viszketne, a másikkal pedig magasra emelte
38286  II,  7      |                 másikkal pedig magasra emelte a poharát s átkiáltott a nyitott
38287  II,  7      |                 emelte a poharát s átkiáltott a nyitott ajtón keresztül
38288  II,  7      |                       nyitott ajtón keresztül a másik szobába.~- Uram, uram,
38289  II,  7      |                       szempillantásába került a toalett-asztalkán feledt
38290  II,  7      |                   lépés. Ha ez elsül, az lesz a második lépés. A harmadik
38291  II,  7      |                      az lesz a második lépés. A harmadik lépést már Mády
38292  II,  7      |                  fogja tenni.~Melanie sietett a vendégekhez, hogy Mády észre
38293  II,  7      |                      mindenki feszülten várta a toasztot, mert a ritkaság
38294  II,  7      |              feszülten várta a toasztot, mert a ritkaság vonzó: az pedig
38295  II,  7      |                  birkatürelemmel bevárja, míg a társaság zsivaja néma csenddé
38296  II,  7      |                Tekintetes Zábory urat, aki...~A megtisztelt férfiú neve
38297  II,  7      |                      fejét, kirúgta maga alól a széket, s hajlongva állt
38298  II,  7      |                  reverenciával végighallgatni a saját apotheosisát. Még
38299  II,  7      |                    saját apotheosisát. Még az a szerencse sem érte soha,
38300  II,  7      |                     igyék az egészségeért!~De a szegény malõrös ember ezt
38301  II,  7      |                    többé egy kukkot sem, csak a száját mozgatta nagy sebesen,
38302  II,  7      |               hadonászott, gesztikulált hozzá a két karjával, hogy szinte
38303  II,  7      |                    hogy szinte izzadt bele...~A társaság megérté a tréfát,
38304  II,  7      |                    bele...~A társaság megérté a tréfát, tetteté magát, mintha
38305  II,  7      |                 feszült figyelemmel hallgatná a szónokot, és osztaná annak
38306  II,  7      |                 szavait...~- Úgy van! helyes!~A levéltárnok úr füleinek
38307  II,  7      |                    fogja tudni otthon mondani a feleségének, ha csak meg
38308  II,  7      |                  mondja! Terrengette! Az oszt a jeles szónok! Milyen parlamentáris
38309  II,  7      |                         Szinte érteni véli... a szöveget. Csupa szikra,
38310  II,  7      |                  érdemeinek felsorolásánál...~A levéltárnok úr egészen elérzékenyül
38311  II,  7      |                    Végre Ákos bácsi megelégli a bolondériát, szájához viszi
38312  II,  7      |                   bolondériát, szájához viszi a telt poharat és a szokásos »
38313  II,  7      |                       viszi a telt poharat és a szokásos »isten éltessé«-
38314  II,  7      |                       vel csattanósan bevégzi a néma toasztot.~Felhangzik
38315  II,  7      |                   éljen, minden arc tündöklik a mosolytól, csak a levéltárnok
38316  II,  7      |                   tündöklik a mosolytól, csak a levéltárnok úr veszi a dolgot
38317  II,  7      |                   csak a levéltárnok úr veszi a dolgot komolyan s ünnepélyes
38318  II,  7      |                      hálával siet szorongatni a szónok kezeit.~- Köszönöm,
38319  II,  7      |                    erre aztán hangosan kitört a hahota. Ákos bácsi egyet
38320  II,  7      |                    nagy megelégedéssel, mivel a bomló tekintélyt fényesen
38321  II,  7      |                    legjobban gyõzi szóval, az a legnagyobb tromf mindenütt.
38322  II,  7      |                   elmehet isten hírével, haza a - levéltárba, - ad acta...~
38323  II,  7      |                   levéltárba, - ad acta...~Ez a kis bolondság aztán végképpen
38324  II,  7      |                   aztán végképpen megállapítá a Kelemen-bankett renoméját,
38325  II,  7      |                  mulatott, kinek történetesen a foga fájt ma; - csak Mády
38326  II,  7      |                      azt majd még ma meglátja a világ. A lángész teremt
38327  II,  7      |                      még ma meglátja a világ. A lángész teremt a semmibõl.
38328  II,  7      |                       világ. A lángész teremt a semmibõl. A »semmiben« pedig
38329  II,  7      |                    lángész teremt a semmibõl. A »semmiben« pedig nincs hiány;
38330  II,  7      |                  nincs hiány; az mindig terem a »valamibõl«.~Azzal ijedten
38331  II,  7      |                       zsebéhez, majd befutott a Melanie szobájába ott feledett
38332  II,  7      |                feledett kéziratáért.~...Abban a darab papirosban rejlett
38333  II,  7      |                  minden ereje, mint Sámsonnak a hajában, az volt neki az
38334  II,  7      |        vendégmarasztalónak. Még két egész óra a fáklyászenéig!~Talpai alatt
38335  II,  7      |             fáklyászenéig!~Talpai alatt égett a föld, szemeiben ragyogott
38336  II,  7      |                     föld, szemeiben ragyogott a tûz, homlokán kidagadtak
38337  II,  7      |                   erek. Nem hiába hasonlítják a dicsõséget a naphoz: nagyon
38338  II,  7      |                      hasonlítják a dicsõséget a naphoz: nagyon melegítenek
38339  II,  7      |                        nagyon melegítenek már a közeledõ sugarai is...~Nem
38340  II,  7      |                   maradhat többé e helyen. El a magányba! Lelke ma nem bírja
38341  II,  7      |                  levegõt. Otthon majd elmulat a beszédével; habár nem is
38342  II,  7      |                engedelmet kért elbúcsúzhatni.~A búcsúzáson egészen szerencsésen
38343  II,  7      |                  tûnik az ilyesmi. Affektálja a szórakozottságot, mert az
38344  II,  7      |                      hol Mády úr belebotolván a lakomai csontokon rágódó
38345  II,  7      |                     Istenem! Bocsánat... Csak a fejem szédült el kissé...
38346  II,  7      |                       szerelmeért! ha most ez a kutya beleharapott volna
38347  II,  7      |                      kutya beleharapott volna a lábamba... Pedig jogosan
38348  II,  7      |                   tagjain úgy végigborzongott a hideg e gondolatra, hogy
38349  II,  7      |                       hogy szükségesnek látta a kabátját begombolni.~- Ajánlom
38350  II,  7      |                       Mády óvatosan lépkedett a bozóttal, tövissel, lapufûvel
38351  II,  7      |                  épület homlokzatának kellett a kõmûves, mert már szinte
38352  II,  7      |                      szinte potyogott le róla a tégla a járókelõkre, úgyhogy
38353  II,  7      |                     potyogott le róla a tégla a járókelõkre, úgyhogy akinek
38354  II,  7      |                     az »antik kisasszonynak.«~A kapun túl már bátrabb léptekkel
38355  II,  7      |                       morogva magában:~»Ha az a kutya megharapott volna
38356  II,  7      |                   teszem azt, elharapta volna a lábamat! Hogy sajnált volna
38357  II,  7      |                   Hogy írtak volna nekrológot a lapok annak a lábamnak tiszteletére,
38358  II,  7      |                      nekrológot a lapok annak a lábamnak tiszteletére, amelyik
38359  II,  7      |                  szinte sajnálni kezdte, hogy a kutya el nem harapta a lábát...~
38360  II,  7      |                   hogy a kutya el nem harapta a lábát...~Ilyen szellemdús
38361  II,  7      |                      fájdalmasan felkiáltott. A papiros üres volt. A ráírt
38362  II,  7      |             felkiáltott. A papiros üres volt. A ráírt betûknek, eszméknek
38363  II,  7      |               letörült volna onnan mindent...~A szerencsétlen férfiú sápadt
38364  II,  7      |                      férfiú sápadt lett, mint a kréta; nagy, kidülledt szemeivel
38365  II,  7      |                      szemeivel mereven bámult a semmire, kezeivel lankadtan
38366  II,  7      |               kezeivel lankadtan simítá végig a félelem verejtékétõl csurgó
38367  II,  7      |                  Segítség! Rablók, gyilkosok!~A sánta Muci inas, ki a folyosón
38368  II,  7      |              gyilkosok!~A sánta Muci inas, ki a folyosón ácsorgott, meghallván
38369  II,  7      |                       belülrõl jövõ kiáltását a Matyi szakáccsal egyetemben, -
38370  II,  7      |              egyetemben, - uccu! szaladtak ki a folyosóból amerre láttak.
38371  II,  7      |                     folyosóból amerre láttak. A Matyi szakács haza sem jött
38372  II,  7      |                      sem jött reggelig; hanem a másikban mégis volt annyi
38373  II,  7      |                      mint ütik agyon ott benn a tekintetes urat...~Mády
38374  II,  7      |                    meg, hol?~Muci megcsóválta a fejét és elszaladt az ablaktól.~-
38375  II,  7      |                       ablaktól.~- Megy bizony a mennydörgõs ménkõ! - kiáltozott
38376  II,  7      |                     az utca közepérõl.~Õt sem a gólya költötte, hogy most
38377  II,  7      |                   bemenjen. Látja õ amit lát. A tens úr ábrázata nem hiába
38378  II,  7      |                   édes fiam! Ne szaladj! Csak a szemedre van szükségem.
38379  II,  7      |                     van szükségem. Neked adom a nagy tajtékpipámat.~Ez megállította
38380  II,  7      |                        Ez megállította Mucit. A’ már nem tréfa, ha a szemét
38381  II,  7      |                   Mucit. A’ már nem tréfa, ha a szemét oly elõnyösen értékesítheti
38382  II,  7      |                       értékesítheti az ember. A tajtékpipa megédesítette
38383  II,  7      |                      tajtékpipa megédesítette a halál eszméjét és visszavezette
38384  II,  7      |                       ura szobájába.~- Hol az a pipa? Na, itt a szemem,
38385  II,  7      |                        Hol az a pipa? Na, itt a szemem, melyiket akarja
38386  II,  7      |                      melyiket akarja kiszúrni a teins úr?~Aztán félénken
38387  II,  7      |                       görcsösen tartá kezében a szerencsétlen papirost.~-
38388  II,  7      |                    meg, micsoda ez?~- Hm! Hát a bizony egy árkus papiros.~-
38389  II,  7      |                      Mi van rajta? - riad fel a magából kikelt Cicero.~-
38390  II,  7      |                        Azt nem nyalta le róla a macska. Az én dicsõ, az
38391  II,  7      |                          ott van... rajta van a... beszédje.~A félig tébolyodott
38392  II,  7      |                      rajta van a... beszédje.~A félig tébolyodott ember
38393  II,  7      |                       már nem csinál csodákat a Krisztus, a vizet nem változtatja
38394  II,  7      |                   csinál csodákat a Krisztus, a vizet nem változtatja borrá,
38395  II,  7      |                      nem változtatja borrá, s a Mády Károly beszédét vízzé -
38396  II,  7      |                 Mucikám! Olvasd fel nekem azt a beszédet hangosan. Te nagy
38397  II,  7      |                csinállak. No, olvasd már hát!~A nagy talentum bámulva nézett
38398  II,  7      |                talentum bámulva nézett urára. A’ bizony megbolondult! Elhagyta
38399  II,  7      |                     megbolondult! Elhagyta az a kis esze is, amije volt,
38400  II,  7      |                     onnan sem képes elolvasni a betût, ahol van. Õ sem bölcs
38401  II,  7      |                     itt nem segít senki, csak a doktor.~A jó Muci lelkén
38402  II,  7      |                   segít senki, csak a doktor.~A jó Muci lelkén keresztülizzadt
38403  II,  7      |                     nem kis szerepet játszott a tajtékpipa; fogta hát magát,
38404  II,  7      |                 kimenekült, hirtelen kiugrott a szobából s szaladt doktort
38405  II,  7      |                 fogyott, gondolkozni kezdett.~A sors keze ez! A végzet odaszegõdött
38406  II,  7      |                      kezdett.~A sors keze ez! A végzet odaszegõdött Botló
38407  II,  7      |                    Pedig hát õ sohasem vétett a sorsnak semmit! Õ elösmeri,
38408  II,  7      |                      semmit! Õ elösmeri, hogy a sors a legnagyobb szónok,
38409  II,  7      |                       Õ elösmeri, hogy a sors a legnagyobb szónok, mert
38410  II,  7      |                      szónok, mert neki vannak a legvastagabb argumentumai.
38411  II,  7      |                legvastagabb argumentumai. Hát a sors meg minek agyarkodik
38412  II,  7      |                    hiú és circumspectus, hogy a sok javítás és tollrágás
38413  II,  7      |                      elégesse. Nem állna most a kétségbeesés tornyának legtetején.
38414  II,  7      |                gyalázat, égreszkettetõ malõr!~A fél országban elmegy híre,
38415  II,  7      |                   megszökött az oráció elõtt! A második Demosthenesbe belerekedt
38416  II,  7      |                 elokvencia! Mádyból kifogyott a mondanivaló! A legnagyobb
38417  II,  7      |                      kifogyott a mondanivaló! A legnagyobb hordónak kiesett
38418  II,  7      |                   legnagyobb hordónak kiesett a feneke!~Oh, ezt a gyalázatot
38419  II,  7      |                     kiesett a feneke!~Oh, ezt a gyalázatot nem lehet elevenen
38420  II,  7      |                       pótolja vissza neki azt a nagy dicsõséget, azt az
38421  II,  7      |                    megöli magát.~Denique, még a nagy diplomata sem barikadírozhatja
38422  II,  7      |                    még abba is bele mer kötni a magasabb égi hatalom.~Milyen
38423  II,  7      |                 hatalom.~Milyen jó lett volna a régi indus szokás szerint
38424  II,  7      |                 belevésetni az egész beszédét a Muci hátába. Csakhogy akkor
38425  II,  7      |                   Muci hátába. Csakhogy akkor a Muci hátát bizonyosan kicserélte
38426  II,  7      |                   bizonyosan kicserélte volna a sors a Melanie arcával,
38427  II,  7      |                       kicserélte volna a sors a Melanie arcával, amelyikre
38428  II,  7      |                     még délután ötkor megvolt a beszédje. A jó lánynak még
38429  II,  7      |                     ötkor megvolt a beszédje. A jó lánynak még fel is olvasta.
38430  II,  7      |                      rajta szegény! Oh, ennek a lánynak fölséges szíve van!
38431  II,  7      |                      szavát! Oh, hogy azokból a nagy szavakból nincs már
38432  II,  7      |                   agyán keresztül. Egy csónak a kétségbeesés tengerén. Bele
38433  II,  7      |                    tengerén. Bele is ült abba a csónakba azonnal.~Az a beszéd
38434  II,  7      |                   abba a csónakba azonnal.~Az a beszéd nem lehet elveszve.
38435  II,  7      |                 elveszve. Azt õ ott hagyhatta a Melanie toalett-asztalán
38436  II,  7      |                     az egész épületet, futott a népesedni kezdõ utcákon
38437  II,  7      |                       kezdtek népesedni, mert a kisvárosi publikum szereti
38438  II,  7      |                    kisvárosi publikum szereti a potya látványosságot, ingyen
38439  II,  7      |                       szórakozást. Jólesik az a kis füst, mellyel lefüstölik
38440  II,  7      |                      bizonyos nagy emberekrõl a kisszerûséget. Hadd jusson
38441  II,  7      |                  kelleni prüszkölni legjobban a méltóságos úr érdemeitõl.~
38442  II,  7      |                     méltóságos úr érdemeitõl.~A külsõ utcákban már nem hullámzott
38443  II,  7      |                   utcákban már nem hullámzott a nép, ott már néptelen, kihalt
38444  II,  7      |                      kihalt volt minden, csak a kutyák ugattak eszeveszetten.
38445  II,  7      |                  szõnyegen közöttök, mert még a Kelemenék Visztulája is
38446  II,  7      |               általános vitába, természetesen a becsukott kapu mellõl.~»
38447  II,  7      |                     az éj csendében.~Lihegett a fáradságtól. De mit neki
38448  II,  7      |                      fáradságtól. De mit neki a fáradság? - elõtte sokkal
38449  II,  7      |                magasabb cél lebegett, mintsem a haszontalan dibdáb földi
38450  II,  7      |                    észrevehette volna; csupán a kutyák ellen reszkírozott
38451  II,  7      |                     az útjába, ne kapkodjanak a combja után, majd inkább
38452  II,  7      |                    eresszék békességgel, mert a méltóságos fõispán úr van
38453  II,  7      |                   járja Kelemenéket...~Persze a veszett állatban nincs annyi
38454  II,  7      |                       majd befütyül õ azoknak a holnapi gyûlésen!... Olyan
38455  II,  7      |                 szájkosarat indítványoz, hogy a sintér is megsiratja õket...~
38456  II,  7      |                      nem messze van céljától.~A Kelemen-ház már ott feketedik;
38457  II,  7      |                     ugyan sötétek, jele, hogy a vendégek alkalmasint a fáklyászene
38458  II,  7      |                   hogy a vendégek alkalmasint a fáklyászene kedvéért eloszlottak,
38459  II,  7      |                       kedvéért eloszlottak, s a család lefeküdt. Nem tesz
38460  II,  7      |                      ha úgy alusznak is, mint a bunda.~Hála istennek, még
38461  II,  7      |                    kifutja az idõbõl, elkérni a beszédet s visszamenni.
38462  II,  7      |                 visszamenni. Ojjé! Hiszen még a menet csak háromnegyedóra
38463  II,  7      |                        Eközben egészen odaért a házhoz, megtörülte izzadt
38464  II,  7      |                        csakhogy itt van. Íme, a nagy diplomatákba bele mer
38465  II,  7      |                      lefõzni.~Azzal felnézett a borongós égre, mintha a
38466  II,  7      |                       a borongós égre, mintha a polemizáló felsõ hatalommal
38467  II,  7      |               diskurálna.~- No, ugye eljöttem a beszédért? No, ugye kemény
38468  II,  7      |                    egyenes jó irányban lépett a - malteres gödörbe, hogy
38469  II,  7      |                  akkor vette észre, mikor már a szürke fluidum összecsapott
38470  II,  7      |                  körül.~- Jaj! - ordított fel a kemény gyerek -, ki az ördög
38471  II,  7      |                       ördög ásatta be ide azt a lekváros bödönt, amelybe
38472  II,  7      |                      Meghalok! Odavagyok! Jaj a szemem!~A Cicero kimondhatlan
38473  II,  7      |                      Odavagyok! Jaj a szemem!~A Cicero kimondhatlan kínokat
38474  II,  7      |               kimondhatlan kínokat állott ki, a nagy sötétségben csak nagysokára
38475  II,  7      |                     ez alighanem malter, mert a falhoz támasztott létráról
38476  II,  7      |                     itt bizonyosan tatarozzák a falat - azonban a gödörbõl
38477  II,  7      |                  tatarozzák a falat - azonban a gödörbõl kijönni sehogy
38478  II,  7      |                 hiúságomat! - fohászkodék fel a veszedelemben az úristenhez. -
38479  II,  7      |             õszentségének. Nem is Mády Károly a nevem, én csak a Muci vagyok,
38480  II,  7      |                       Károly a nevem, én csak a Muci vagyok, a híres orátor
38481  II,  7      |                        én csak a Muci vagyok, a híres orátor szolgája. Nem
38482  II,  7      |                       orátor szolgája. Nem is a beszédért jöttem ide, hanem
38483  II,  7      |                  hanem imádkozni akarok ebben a csendes zajtalan utcában.~
38484  II,  7      |                       én legény volnék,~Ahhoz a lányokhoz~Jaj de bátran
38485  II,  7      |                    ezalatt fázott, reszketett a malter-szószban.~- Még ébren
38486  II,  7      |                    Melanie - suttogá magában.~A dal megszûnt. Mády kétségbeesett
38487  II,  7      |                   Sikerült neki belefogódznia a nagy, százados körtefába.~
38488  II,  7      |                  furcsa toalettben jelent meg a külvilágon. A fél cipõje
38489  II,  7      |                      jelent meg a külvilágon. A fél cipõje lemaradt a sapkájával
38490  II,  7      |             külvilágon. A fél cipõje lemaradt a sapkájával együtt. Ami pedig
38491  II,  7      |                 sárdarab volt az egész ember, a borzas haj odatapasztva
38492  II,  7      |              lecsepegõ habarékkal az arcához; a szem, a fül, minden tele
38493  II,  7      |                habarékkal az arcához; a szem, a fül, minden tele sárral,
38494  II,  7      |                     semmit.~Cudarul bevakolta a sors; nem is volt már egyéb
38495  II,  7      |                       mésszel is kifehéríteni a vármegye oszlopát.~Legelõször
38496  II,  7      |                  mivel, azután odavánszorgott a kapuajtóhoz és megnyomta
38497  II,  7      |                       megnyomta sáros kezével a kilincset.~Be volt zárva.~
38498  II,  7      |                      Eszébe jutott, miszerint a gödörben azt az ígéretet
38499  II,  7      |                    hogy oda sem hederít többé a dikciónak. Eh, mi! Nem ér
38500  II,  7      |                  semmivel! Õ ugyan el nem áll a szótól a Rotschild vagyonáért