bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

40001  II,  15     |                     Vagy tán elolvadott, mint a hó, ha forró vízzel leöntik,
40002  II,  15     |                       forró vízzel leöntik, s a párájából jégesõ lesz és
40003  II,  15     |               párájából jégesõ lesz és elveri a vetéseinket, hogy még holta
40004  II,  15     |                   után is ránk nehezedjék?...~A nagy örömlakoma megvolt
40005  II,  15     |                       nagy örömlakoma megvolt a diadal után, jó bor, jó
40006  II,  15     |                       nem volt ordináré ebéd; a bortól is olyanokat rázkódott,
40007  II,  15     |                       kinek orra vére folyik; a sok áldomásra, mit egészségemre
40008  II,  15     |                       hol-hol oda tekintettem a Guyon kedvetlen arcára,
40009  II,  15     |                     dörmög rám egyszer, mikor a muzsikaszó miatt nem hallhatták
40010  II,  15     |               muzsikaszó miatt nem hallhatták a többiek.~- Hát tábornok
40011  II,  15     |                      harapáson kérõdzünk mind a ketten! Félmunka ez a mai.
40012  II,  15     |                    mind a ketten! Félmunka ez a mai. Kossuth üzenete szerint
40013  II,  15     |                       üzenete szerint az lesz a fõvezér, aki Branyicskót
40014  II,  15     |          Taljánországba medvéket táncoltatni!~A vezér némán bólintott, azután
40015  II,  15     |                        azután említette, hogy a feje fáj, kimegy a szabad
40016  II,  15     |                       hogy a feje fáj, kimegy a szabad levegõre egy kicsit,
40017  II,  15     |               megfájult, tehát én is kimentem a hidegre, hogy részint kigõzölögjen
40018  II,  15     |                     hogy részint kigõzölögjen a fejem, részint felkereshessem
40019  II,  15     |                tudtomra adta, hogy már bement a szobájába lefekünni.~No,
40020  II,  15     |                helyette is.~Azzal leballagtam a vár kertjébe. Valóságos
40021  II,  15     |              kifundált utacskákkal mindenütt. A kert kellõ közepén a domb
40022  II,  15     |               mindenütt. A kert kellõ közepén a domb dacára is nagy kerekes
40023  II,  15     |                      Képzelem, sokba jöhetett a fúratása.~Egyenesen a kút
40024  II,  15     |                jöhetett a fúratása.~Egyenesen a kút felé vettem léptemet,
40025  II,  15     |                       vettem léptemet, mintha a jószerencse diktálta volna.
40026  II,  15     |                körülnéznék, - hát látom, hogy a veder le van félig eresztve,
40027  II,  15     |                 irányzott csövét villogtatva.~A hold éppen odavilágított
40028  II,  15     |                      hold éppen odavilágított a kútba, a pocakos ember kétségbeesett
40029  II,  15     |                  éppen odavilágított a kútba, a pocakos ember kétségbeesett
40030  II,  15     |                  fényû szem villámlott felém. A másik szeme hiányzott az
40031  II,  15     |                       Ki vagy? Hogy hínak? Mi a tábori jelszó?~- Én vagyok
40032  II,  15     |                  jelszó?~- Én vagyok Schlikk, a várkommendáns. Szabadíts
40033  II,  15     |                      adom uradalmaim felét és a kisebbik lányomat.~- Hurrá!
40034  II,  15     |                  keresünk. Emeld meg szaporán a kalapod!~- Esküszöm, hogy
40035  II,  15     |                  nyöszörgött az alázatos hang a mélységbõl.~- Kihúzlak,
40036  II,  15     |                    elõbb süsd ki pisztolyodat a levegõbe - szólék ravasz
40037  II,  15     |                   durranás hallatszott, aztán a víz felbugyborékoló loccsanása.
40038  II,  15     |                      loccsanása. Schlikk mind a két csõbõl a kútba lõtt.~
40039  II,  15     |                     Schlikk mind a két csõbõl a kútba lõtt.~Én akkor megfogtam
40040  II,  15     |                      lõtt.~Én akkor megfogtam a kereket, hogy kifelé forgassam,
40041  II,  15     |                    szép asszony, de amott meg a temérdek dicsõség... bizony
40042  II,  15     |                     én ki ezt az istenostorát a saját népem nyakára? Hátha
40043  II,  15     |                       már ez az ember egészen a világon? Én bizony nem húzom
40044  II,  15     |                    lefelé kezdtem csavargatni a hosszú vastag láncot, melynek
40045  II,  15     |                 láncot, melynek végében, mint a madzagra kötött halcsík,
40046  II,  15     |                      jobbra-balra lóbálódzott a szerencsétlen vödör.~Schlikk,
40047  II,  15     |                    iszonyú kiabálásra fakadt: a kétségbeesés vad ordítása
40048  II,  15     |                     volt az, majd olyan, mint a bikáé, majd síró gyermeké.
40049  II,  15     |                  velem édes anyanyelvén, mert a rozsdás lánc a nagy teherrel
40050  II,  15     |              anyanyelvén, mert a rozsdás lánc a nagy teherrel villámgyorsan
40051  II,  15     |                teherrel villámgyorsan görgött a vízbe, mely nagyot loccsant,
40052  II,  15     |                   mely nagyot loccsant, mikor a vödröt és a benne ülõ kommendánst
40053  II,  15     |                   loccsant, mikor a vödröt és a benne ülõ kommendánst lenyelte.~-
40054  II,  15     |                    Most már Suska Mihály lesz a fõgenerális. Olyan vitéz
40055  II,  15     |                       aranyos kemence tetején a szobájában, öt ordináré
40056  II,  15     |                      baka fogja róla kergetni a legyeket, míg odakint másik
40057  II,  15     |                 ahelyett, hogy itt mesélgetek a kukoricafosztóban.~De hát
40058  II,  15     |          Szerencsétlenségemre megint megcsalt a német!~Másnap felöltöztettek
40059  II,  15     |                    valami félszemû közlegényt a Schlikk mondurjába, és nem
40060  II,  15     |                     míg végtére õt is levágta a kolera. De azért nem adta
40061  II,  15     |                      ellene emberségesen. Még a kolerának is meg kellett
40062  II,  15     |                    legelõször belejött lábába a görcs, mindjárt érezte,
40063  II,  15     |                 madzagot és összekötözte vele a lábait térden alul olyan
40064  II,  15     |                    azoknak alsó részébõl, hol a görcs volt, megszûnt a vér
40065  II,  15     |                    hol a görcs volt, megszûnt a vér lüktetni a test térden
40066  II,  15     |                       megszûnt a vér lüktetni a test térden felüli részébe:
40067  II,  15     |                   test térden felüli részébe: a lábai megfeketedtek, mint
40068  II,  15     |                     az ében, kisebesedtek, de a görcsöt agyonfojtották bennök.~
40069  II,  15     |                        talpra állt és nevette a kolerát.~Hanem a kolera
40070  II,  15     |                      nevette a kolerát.~Hanem a kolera sem csizmadiainas
40071  II,  15     |                    sem csizmadiainas ám! Érti a mesterségét tökéletesen.~
40072  II,  15     |                   rohamosan. Ez már több volt a soknál. Miska egyet gondolt...
40073  II,  15     |                        pecsovics világ van... a trafikdohány drága is, rossz
40074  II,  15     |               istenúgyse nem érdemes kínlódni a világon... fogta hát magát
40075  II,  15     |                   becsülettel - megkapitulált a halálnak.~Mit tehetett volna
40076  II,  16     |                  KALANDJAI~1874~Korponai volt a neve, de azért az egész
40077  II,  16     |                     káromkodni, õvele történt a legtöbb együgyûség a világon,
40078  II,  16     |                  történt a legtöbb együgyûség a világon, s neki volt a legocsmányabb
40079  II,  16     |             együgyûség a világon, s neki volt a legocsmányabb két gebéje
40080  II,  16     |                   emberiség, e lovak egyikét, a még »Betyár«-nál is soványabb »
40081  II,  16     |                   bácsi~Büszke Betája~Csörtet a völgyön.~Ez a vers volt
40082  II,  16     |                  Betája~Csörtet a völgyön.~Ez a vers volt a legnagyobb ostora
40083  II,  16     |                       völgyön.~Ez a vers volt a legnagyobb ostora szegény
40084  II,  16     |                      szegény Pisera bátyónak! A diákok eltanulták tõlem
40085  II,  16     |                      messzely »veres« mellett a »Három Rózsá«-ban dirigálta
40086  II,  16     |                dirigálta az ország dolgát. Ez a vers keserítette meg álmát,
40087  II,  16     |                       jaj is volt aztán annak a boldogtalan halandónak,
40088  II,  16     |                       némileg auktoritás volt a hasonszõrû kékbe járó polgárok
40089  II,  16     |                  eszélyesség sajkájában, hogy a közvélemény hulláma sohasem
40090  II,  16     |                  híres városában. Még egyszer a polgármesterségig is felvihette
40091  II,  16     |                   isten jóvoltából, hahogy az a szomorú fátum nem esik meg
40092  II,  16     |                    meg rajta, amirõl éppen ez a történet fog szólani.~De
40093  II,  16     |                       fog szólani.~De mielõtt a nevezetes szerencsétlenség
40094  II,  16     |                     szükséges mégis elsorolni a nemzetes uram jó tulajdonságait,
40095  II,  16     |                  eszmét talált ki valaki azon a zsírtól csepegõ vidéken,
40096  II,  16     |                 Pisera bácsi: »tõlem hallotta a lurkó«. Ha a kosztosdiákjaitól
40097  II,  16     |                   tõlem hallotta a lurkó«. Ha a kosztosdiákjaitól ellesett
40098  II,  16     |                      gondolatot, azt már este a »Három Rózsá«-ban a maga
40099  II,  16     |                      este a »Három Rózsá«-ban a maga gyékényén árulta. Ha
40100  II,  16     |               ragályos nyavalya látogatta meg a vidéket, az is a Pisera
40101  II,  16     |                látogatta meg a vidéket, az is a Pisera bátyó tudománya kedveért
40102  II,  16     |                    mikor, az már nem tartozik a dologra.~Egyszóval Pisera
40103  II,  16     |                     Zah Klárát! Tyû! Az aztán a szép história! Még a haja
40104  II,  16     |                    aztán a szép história! Még a haja szála is feláll tõle
40105  II,  16     |                     tõle az embernek! Hát még a Pokolkõi Vendel, vagy Genovéva
40106  II,  16     |               kollégium Sárospatakon.~Csak az a kérdés: mikor és hol olvassa
40107  II,  16     |                      és hol olvassa össze azt a sok tudományt õkigyelme,
40108  II,  16     |                    inkább, mert mikor nincsen a »Három Rózsá«-ban, akkor
40109  II,  16     |                  Rózsá«-ban, akkor bizonyosan a »Zöldfá«-nál mulat és disputál
40110  II,  16     |                 Zöldfá«-nál mulat és disputál a világ folyásáról: csak a
40111  II,  16     |                      a világ folyásáról: csak a reggel veti haza minden
40112  II,  16     |                   vannak, hogy aranyat érnek.~A minap is reggel felé ballagván
40113  II,  16     |                      lakodalmas menettel, kik a Rimaszombatban szokásos
40114  II,  16     |                     muzsikaszóval kezdvén meg a nap örömeit, táncolva, kurjongatva
40115  II,  16     |                  táncolva, kurjongatva mérték a széles utcát a felpántlikázott
40116  II,  16     |             kurjongatva mérték a széles utcát a felpántlikázott võfél hangos
40117  II,  16     |                   Korponai bácsi, útját állva a hetyke vőfélnek.~Akármilyen
40118  II,  16     |                     de azt mégsem tűrhette el a magas hangulatban levő vendégsereg,
40119  II,  16     |                  olyan fontos perszónát, mint a vőfél, meghazudtoljon: körülfogták
40120  II,  16     |                       az én feleségemnek ezen a világon.~Ahelyett, hogy
40121  II,  16     |                     mindnyájan egyet nevettek a jó ötletnek. Persze, hogy
40122  II,  16     |                     Korponainé asszonyom mind a két szemére. Az örök világosság
40123  II,  16     |                 istenadtának!~Különben ezt is a Korponai bácsi javára rendelte
40124  II,  16     |                     bácsi javára rendelte így a gondviselés, mert amit az
40125  II,  16     |                    amit az isten elmulasztott a szeme világában, azt mind
40126  II,  16     |                      mind odatoldta pótléknak a nyelvéhez, s jaj annak a
40127  II,  16     |                      a nyelvéhez, s jaj annak a szerencsétlen halandónak,
40128  II,  16     |               kimaradásaiért neki is, ha arra a furfangra nem jön, hogy
40129  II,  16     |               körútjára indul, nem fekteti be a saját ágyába a Marci kocsist,
40130  II,  16     |                     fekteti be a saját ágyába a Marci kocsist, a Beta gondviselőjét,
40131  II,  16     |                       ágyába a Marci kocsist, a Beta gondviselőjét, kinek
40132  II,  16     |                   hortyogni ura ágyában, hogy a nemzetes asszonyom hallérzékei
40133  II,  16     |             hallérzékei megvesztegettessenek. A vakmerő államcsíny már éveken
40134  II,  16     |                  űzetik, s Pisera bácsi áldja a vakságot, mint oldalbordája
40135  II,  16     |                       szinte megnyalja utánuk a száját.~Sõt néha, ha többen
40136  II,  16     |                     többen látták, be is ment a könyvkereskedésekbe könyveket
40137  II,  16     |                       Mutassa meg nekem az úr a »Klára és Klári«-t!~Könyvkereskedõ:
40138  II,  16     |                      forint. Legújabb románja a nagy Jósika Miklósnak.~Korp.:
40139  II,  16     |                         Micsa? Két forint? Ez a haszontalan kevés papír?
40140  II,  16     |                       érte tizennyolc garast.~A könyvkereskedõ természetesen
40141  II,  16     |                        mint minden nagyságnak a világon, neki is le kellett
40142  II,  16     |                       kellett valamikor tûnni a saját magaslatáról. Mikor
40143  II,  16     |                     saját magaslatáról. Mikor a 60-iki magyar világ kijött,
40144  II,  16     |                     bátyánk, hogy az ássa meg a sírját. Szomorú világ lett
40145  II,  16     |                       Szomorú világ lett neki a magyar világ!~A rimaszombati
40146  II,  16     |                     lett neki a magyar világ!~A rimaszombati polgárok ekkor
40147  II,  16     |                    polgárok ekkor alakították a »polgári kört«. Mindenki
40148  II,  16     |                 fogjuk dirigálni az országot. A lakatos, csizmadia, szûrszabó
40149  II,  16     |                  szûrszabó levetette estefelé a surcot, és sietett a kaszinóba
40150  II,  16     |                 estefelé a surcot, és sietett a kaszinóba diktálni bölcsességet
40151  II,  16     |                     bölcsességet és regulákat a rosszul uralkodó európai
40152  II,  16     |                     potentátoknak. Ilyen volt a módi. Pisera bácsi itt is
40153  II,  16     |                     módi. Pisera bácsi itt is a legelsõk közé tartozott,
40154  II,  16     |                 tartozott, õ volt az alelnöke a körnek s most már õ is ott
40155  II,  16     |            szorgalmatosan. Egész órákig elült a nagy, fekete-bõrös karszékekben,
40156  II,  16     |                      karszékekben, studírozva a lepedõ nagyságú újságokból
40157  II,  16     |                    lepedõ nagyságú újságokból a bölcsességet, de az sokaknak
40158  II,  16     |                      minden lében kanálkodik, a megolvasott dolgokról egy
40159  II,  16     |                      maga is tán megrestellte a hosszas hallgatást, látta,
40160  II,  16     |                   hallgatást, látta, hogy árt a tekintélyének; azért történt,
40161  II,  16     |                     azért történt, hogy midõn a maga elé kiterített »Pesti
40162  II,  16     |               istenúgyse nagy eset...~- Mi az a nagy eset, bátya? - kiálták
40163  II,  16     |                kiálták fel érdeklõdve élénken a körülötte levõk.~- Nagy
40164  II,  16     |                 elõbbi nyomatékos véleményét.~A szomszédjai nem állhatták
40165  II,  16     |                 szomszédjai nem állhatták meg a kíváncsiságtól, hogy a fején
40166  II,  16     |                    meg a kíváncsiságtól, hogy a fején keresztül bele ne
40167  II,  16     |                keresztül bele ne pillantsanak a Korponai által olvasott
40168  II,  16     |                olvasott lapba, hogy mi hát az a »nagy eset« benne?~...Hát
40169  II,  16     |                      nagy eset« benne?~...Hát a nagy eset az volt, hogy
40170  II,  16     |                       nagy eset az volt, hogy a Pesti Napló »megfordítva«
40171  II,  16     |                      Napló »megfordítva« vala a Pisera bátyó kezében, ki
40172  II,  16     |                       ördögöt jelentenek azok a fekete ákombákomok?~- Biz
40173  II,  16     |             felkacagva és szájról szájra adva a nagy esetet, hogy Pisera
40174  II,  16     |                     dicsõségének sírköveül az a rimaszombati közmondás maradt
40175  II,  16     |               történik:~»Nagyobb dolog ez még a Pisera bátyó eseténél is.«~
40176  II,  17     |                   1874~Nem tudom, él-e még az a becsületes tót szabómester
40177  II,  17     |                      már elutazott volna abba a boldog világba, hol még
40178  II,  17     |                      világba, hol még olcsóbb a szállás és teljes ellátás -,
40179  II,  17     |                nyugosztalja meg és mentse meg a feltámadástól. Jobbat nem
40180  II,  17     |           anyatermészet is arra alkotta, hogy a szellemiek kedveért oda
40181  II,  17     |                  szeretett jó konyhával élni, a ferbli játékot szenvedélyesen
40182  II,  17     |                  balekokkal játszta szívesen: a nemzetes és tekintetes szüléknek
40183  II,  17     |                     diplomáciai viselet által a fiak és apáik egyenlõ megelégedését
40184  II,  17     |                       tekintetben típusa volt a vidéki szabóknak, mennyre-földre
40185  II,  17     |                    volna, hogy olyan nadrágja a császárnak sincs, aminõt
40186  II,  17     |                 emlékszem, mikor hatvanegyben a legelsõ magyar ruhát varratta
40187  II,  17     |                      áhítattal lestem napokig a nagy férfiút, ki hivatva
40188  II,  17     |                    hivatva volt életet önteni a megvett galambszín posztóba,
40189  II,  17     |                      meg sújtásozás alakjában a ruhán; hát még mikor a kétszáz
40190  II,  17     |              alakjában a ruhán; hát még mikor a kétszáz darab pitykét kún
40191  II,  17     |                pitykét kún tempóban felvarrta a piros-fogas spencelre, s
40192  II,  17     |                       abból tulajdon kezeivel a férceket, belebújtatott
40193  II,  17     |                       már egyszer megkóstolta a dicsõséget! A ruhavarrás
40194  II,  17     |                     megkóstolta a dicsõséget! A ruhavarrás mûvészete is
40195  II,  17     |                  olyan bolond mesterség, mint a versírás nyavalyája, odaragasztja
40196  II,  17     |                        odaragasztja az embert a hiúság gumiarabikumával
40197  II,  17     |                 gumiarabikumával az éghez. És a szerencsétlen zseni ott
40198  II,  17     |                 szerencsétlen zseni ott forog a többi plánéták közt és azt
40199  II,  17     |                     Az egyik égitest vonzódik a másik égitesthez. Kutlik
40200  II,  17     |                  szimpatírozott Garibaldival. A két Szicília meghódítása
40201  II,  17     |                   vele.~Lelkesedve olvasgatta a nagy szabadsághõs viselt
40202  II,  17     |                       steppelve: csak az volt a hiba, hogy arról nem tudott
40203  II,  17     |                   akkor nem volt kitalálva az a furcsa divat, a nagy emberek
40204  II,  17     |                  kitalálva az a furcsa divat, a nagy emberek nimbuszát belecsurogtatni
40205  II,  17     |                     nimbuszát belecsurogtatni a fürdõkádba, hol az újdonszülött
40206  II,  17     |           újdonszülött csemetérõl lefürösztik a másvilág porát, hogy ezen
40207  II,  17     |                     másvilág porát, hogy ezen a világon annál jobban bepiszkolódhassék.~
40208  II,  17     |                     jobban bepiszkolódhassék.~A harmadik világban, amiben
40209  II,  17     |                 honosítást, jobban el kellene a fürdõ.~Azonban, ha jól emlékszem,
40210  II,  17     |                    nem errõl van most szó, ez a plébános urak dolga, én
40211  II,  17     |                      Garibaldina nevet kapott a keresztelésnél.~A kis Garibaldi
40212  II,  17     |                      kapott a keresztelésnél.~A kis Garibaldi már ötödik
40213  II,  17     |                     ez idõ tájban tanulta azt a híres olasz káromkodást: »
40214  II,  17     |                  tisztán ki tudta mondani; de a kis lurkó néha megkötötte
40215  II,  17     |                     hatos ára árpacukron alul a Jehovának sem vallott olasz
40216  II,  17     |                     is nevezetes személy volt a családnál, mert Kutlik úr
40217  II,  17     |                       mert Kutlik úr szívében a Garibaldi után következõ
40218  II,  17     |               következõ második tárgy õ volt, a harmadik tárgy a kis Garibaldi,
40219  II,  17     |                      õ volt, a harmadik tárgy a kis Garibaldi, a negyedik
40220  II,  17     |               harmadik tárgy a kis Garibaldi, a negyedik Garibaldina, ötödik
40221  II,  17     |                  negyedik Garibaldina, ötödik a kosztos diákok, a hatodik
40222  II,  17     |                      ötödik a kosztos diákok, a hatodik tárgy a vitéz olasz
40223  II,  17     |                       diákok, a hatodik tárgy a vitéz olasz nemzet és csak
40224  II,  17     |                   millió mérföld távolságra - a majszterné asszonyom.~Kutlik
40225  II,  17     |           megfoghatatlan Szicília iránt, mert a repedt sarkú hölgy nem megvetendõ
40226  II,  17     |              elgondolhatta magában, miszerint a »harmadik« Szicíliát õ hódította
40227  II,  17     |                 hódította meg; nem Garibaldi.~A majszterné asszonyom nemigen
40228  II,  17     |                 asszonyom nemigen örült ennek a hódításnak, kígyót, békát
40229  II,  17     |                       hatszor el akarta verni a házból, de Kutlik volt az
40230  II,  17     |                  tettleges háborúra került is a dolog, az lett vége, hogy
40231  II,  17     |               Kutlikné asszonyomnak nagy volt a szenvedése s sokszor is
40232  II,  17     |                  osztrák sógoraink, amint azt a krónika számtalanszor feljegyzé,
40233  II,  17     |                       mennyivel jogosabb volt a mi zendülésünk a hetenkint
40234  II,  17     |                jogosabb volt a mi zendülésünk a hetenkint kétszeri savanyú
40235  II,  17     |                  sérelmeinket magába foglalta a hét minden napjára illetõleg.~
40236  II,  17     |                voltunk kosztos diákok, s mind a négyen gyûlöltük a savanyú
40237  II,  17     |                       mind a négyen gyûlöltük a savanyú babot s következésképp
40238  II,  17     |                savanyú babot s következésképp a majszterné asszonyomat.
40239  II,  17     |                  majszterné asszonyomat. Mert a gyûlölet a leglogikusabb
40240  II,  17     |                  asszonyomat. Mert a gyûlölet a leglogikusabb érzelem.~Azonban
40241  II,  17     |          leglogikusabb érzelem.~Azonban ebbõl a gyûlöletbõl korántsem támadott
40242  II,  17     |                  képeslapot hozott valahonnan a guzsalyára. Boldog isten,
40243  II,  17     |                     ha tudta volna, hogy azon a papiroson van a halálos
40244  II,  17     |                     hogy azon a papiroson van a halálos szentenciája!~Kutlik
40245  II,  17     |              véletlenül sokszor odapillantott a Szicília guzsalyára; ez
40246  II,  17     |                       Szicília guzsalyára; ez a véletlenség mindig akkor
40247  II,  17     |                     mikor Szicília is ott ült a guzsaly mellett. De hát
40248  II,  17     |                    ehhez nekünk semmi közünk. A tény csak az, hogy a guzsalyra
40249  II,  17     |                  közünk. A tény csak az, hogy a guzsalyra pillantva, szemébe
40250  II,  17     |                     pillantva, szemébe ötlött a kender körül csavargatott
40251  II,  17     |               csavargatott lap, vagyis inkább a rajta levõ kép.~- Ejnye,
40252  II,  17     |                   beste lélek! - kiáltott fel a derék férfiú élénken -,
40253  II,  17     |                      élénken -, teszed le azt a szent képet mindjárt...
40254  II,  17     |                    lélek! Ejnye, beste lélek!~A szent kép pedig ábrázolta
40255  II,  17     |                     szent kép pedig ábrázolta a caprerai nagy hõst szokott
40256  II,  17     |                   Istenem, de boldog lehet az a szabó, aki azokat a ruhadarabokat
40257  II,  17     |                  lehet az a szabó, aki azokat a ruhadarabokat varrta, s
40258  II,  17     |                     irigység olyan lakó, mint a poloska.~Kutlik úr elvette
40259  II,  17     |                    poloska.~Kutlik úr elvette a képet Szicíliától s odaragasztotta
40260  II,  17     |                      odaragasztotta kovásszal a mûhely-ajtóra. Hadd legyen
40261  II,  17     |             mûhely-ajtóra. Hadd legyen mindig a szeme elõtt az a becsületes,
40262  II,  17     |                       mindig a szeme elõtt az a becsületes, öreg, szakállas
40263  II,  17     |                értelmes, magas homlok, melyen a történelem múzsája mosolyog;
40264  II,  17     |               mosolyog; hadd lássa örökké azt a kemény kardot, mely in natura
40265  II,  17     |                 kemény kardot, mely in natura a hatodik nagyhatalom. Jaj,
40266  II,  17     |                 egyszerre megelevenednék s az a festett kard megcsörrenne
40267  II,  17     |                         hogy ütne ki mindjárt a forradalom: õ maga pedig,
40268  II,  17     |                 földhöz vágná - de mindjárt - a tüzes vasalót, meg a megkezdett
40269  II,  17     |               mindjárt - a tüzes vasalót, meg a megkezdett félnadrágot!
40270  II,  17     |                megkezdett félnadrágot! Hiszen a szabó is lehetne hõs! Az
40271  II,  17     |                  lehetne hõs! Az az erdõ, hol a hír, dicsõség babérjai teremnek,
40272  II,  17     |                   dicsõség babérjai teremnek, a szabónak is nyújtana árnyékot,
40273  II,  17     |                  nyújtana árnyékot, ha lelkét a nagyság tüze hevíti. Hát
40274  II,  17     |                    Hát nincs-e nyoma mesékben a vitéz szabónak, ki százat
40275  II,  17     |                    tudniillik száz legyet. De a furfang, az ördögbe csak
40276  II,  17     |                      furfang, az ördögbe csak a furfang, egyedül a furfang.
40277  II,  17     |                       csak a furfang, egyedül a furfang. A hõs is csak olyan
40278  II,  17     |                   furfang, egyedül a furfang. A hõs is csak olyan hõs, aminõnek
40279  II,  17     |                      magát tartatni tudja. Ez a tény. A világ azt hitte,
40280  II,  17     |                    tartatni tudja. Ez a tény. A világ azt hitte, hogy nem
40281  II,  17     |                    egy csapásra agyon - és ez a fõ. Az a többi már mellékes
40282  II,  17     |               csapásra agyon - és ez a fõ. Az a többi már mellékes s a részletekhez
40283  II,  17     |                     Az a többi már mellékes s a részletekhez tartozik. Hát
40284  II,  17     |              gomolyagjáról, míglen azután egy a legvégén megkapottat hirtelen
40285  II,  17     |                      díszöltözetet fog varrni a képen látható forma után,
40286  II,  17     |                   mely nevét ki fogja ragadni a homályból. A lapok írni
40287  II,  17     |                    fogja ragadni a homályból. A lapok írni fognak felõle,
40288  II,  17     |                     még mivé növi ki magát ez a szerencsés ötlet, ha az
40289  II,  17     |                       tényeket von maga után.~A ruha soká készült, de mikor
40290  II,  17     |                    mûremek volt minden darab. A veres ing kihímezve szebbnél
40291  II,  17     |                 szebbnél szebb csataképekkel, a gallérján mesterileg a magyar
40292  II,  17     |                        a gallérján mesterileg a magyar és olasz címer, alatta
40293  II,  17     |                 felirat (melyet én gyártottam a spanyol kardok mintájára)
40294  II,  17     |                      csak az ing volt, de hát a többi ruhadarab? Mind hemzsegett
40295  II,  17     |                    ruhadarab? Mind hemzsegett a cifraságtól, a szeszélyesebbnél
40296  II,  17     |                     hemzsegett a cifraságtól, a szeszélyesebbnél szeszélyesebb
40297  II,  17     |                  lehet fejezni selyemcérnával a posztón, mint mûvészecsettel
40298  II,  17     |                  posztón, mint mûvészecsettel a vásznon. A posztó is tud
40299  II,  17     |                     mûvészecsettel a vásznon. A posztó is tud beszélni a
40300  II,  17     |                      A posztó is tud beszélni a csatákról, diadalokról,
40301  II,  17     |                  szaváról: »ha ott elvégezted a munkát, el ne felejtkezz
40302  II,  17     |                         Tíz napig volt kitéve a Garibaldinak elküldendõ
40303  II,  17     |                    megnézhesse. Meg is nézte. A bécsi világkiállítás tavalyi
40304  II,  17     |                 suviksz ahhoz képest, minõnek a kirakat örvendett. Amennyi
40305  II,  17     |                pipacsinálóinas megakadt ebben a magyar Svájcban, az mind
40306  II,  17     |                     mind ott tartott rostokot a tündérszépségû libéria elõtt.
40307  II,  17     |         tündérszépségû libéria elõtt. Sõt még a líceum professzorai is szemlét
40308  II,  17     |                     az ékes feliratot.~»Ebbõl a gyerekbõl legalább is akkora
40309  II,  17     |           klasszifikációt sokszor megolvastam a régi protokollumokból.~Kutlik
40310  II,  17     |                    öröm tartotta lefogva, még a kártyázást is abbahagyta.
40311  II,  17     |                       és környék róla beszél, a nép bámulva áll meg háza
40312  II,  17     |                       meg háza elõtt meglátni a »nyolcadik« csodát; a többi
40313  II,  17     |                meglátni a »nyolcadik« csodát; a többi szabómester irigykedõ
40314  II,  17     |                megrendelések« szakadnak, mint a zápor, sõt a helyi lapban
40315  II,  17     |                  szakadnak, mint a zápor, sõt a helyi lapban ki volt nyomatva
40316  II,  17     |                       lapban ki volt nyomatva a nagy horderejû tény, hogy
40317  II,  17     |               Szicíliának köszönheti. Õ hozta a képet, õ adta a gondolatot!
40318  II,  17     |                       Õ hozta a képet, õ adta a gondolatot! Aranyos Szicília!~
40319  II,  17     |                   Kutlik úr szokta mondani: - a tény új tényeket von maga
40320  II,  17     |                     Tíz nap múlva elküldetett a ruha Garibaldinak huszonhét
40321  II,  17     |                   Kutlik úr könnyezett, mikor a postára vitték; nehéz volt
40322  II,  17     |                     nem-e veszett el útközben a drága csomag, eljut-e az
40323  II,  17     |                      drága csomag, eljut-e az a címzetthez. Olaszországban
40324  II,  17     |                 Olaszországban nem bátorságos a postajárat. És ha eljut
40325  II,  17     |                        mint fogja ezt fogadni a nagy szabadsághõs, ki már
40326  II,  17     |                     is visszautasított.~És ez a kínteljes töprenkedés így
40327  II,  17     |                      hónap múlva jött balzsam a Kutlik uram nyugtalanságban
40328  II,  17     |                    gyógyító balzsam, mely még a halottat is életre ébresztené.~
40329  II,  17     |                       volna egy betût sem, ha a jó Garibaldi egyszersmind
40330  II,  17     |                elhalványodott örömében, amint a postáról hozott csomagot
40331  II,  17     |                   kibontá, azután pofonütötte a »Náci« szabóinast azért
40332  II,  17     |                        Náci« szabóinast azért a tiszteletlenségért, hogy
40333  II,  17     |                     írása... Gyere, törüld ki a szememet, Szicília, mert
40334  II,  17     |                       kíváncsi, tisztelteti-e a majszterné asszonyomat is -
40335  II,  17     |             majszterné asszonyomat is - szólt a Náci inas, ki a pofon miatti
40336  II,  17     |                         szólt a Náci inas, ki a pofon miatti keserû visszaemlékezések
40337  II,  17     |                 szikráját próbálgatta rádobni a házastársak egyetértésének
40338  II,  17     |                       évek óta füstölgött már a belviszály kéménye.~- Elhallgass,
40339  II,  17     |             ordítsátok össze az egész várost, a polgármestert, az iskolai
40340  II,  17     |          polgármestert, az iskolai direktort, a nagyprépostot és minden
40341  II,  17     |                      hadd jöjjön ide kérõdzni a Kutlik József dicsõsége
40342  II,  17     |                       Isten ments, kikürtölni a levelet. Hátha valami fontos
40343  II,  17     |             kimagyarázza. Addig pedig ezekhez a drága palackokhoz ne nyúljon
40344  II,  17     |                  nyúljon senki: le kell rakni a pincébe és két lakattal
40345  II,  17     |                   olaszul tudó bányászhoz, ki a levelet lefordította magyar
40346  II,  17     |                  magyar nyelvre. Akkor azután a magyar szöveggel futott
40347  II,  17     |                     azonban Kutlik úr, törvén a német nyelvet, még így sem
40348  II,  17     |                   volt képes behatni kellõleg a levél titkaiba, fogta magát
40349  II,  17     |                     éjszakának idején gyalog (a fuvaros semmi áron sem akart
40350  II,  17     |                     áron sem akart vele menni a hegyes utakon éjjel) egy
40351  II,  17     |               bizalmas baráttal merte közölni a tényt), ki aztán végre-valahára
40352  II,  17     |                     sorait édes anyanyelvére, a tótra.~Voltak pedig ezek
40353  II,  17     |                      tótra.~Voltak pedig ezek a sorok következõk:~»Druszám
40354  II,  17     |                        Druszám uram! Köszönöm a ruhát. Nagyon elkellett.
40355  II,  17     |                      ruhát. Nagyon elkellett. A csaták zivatarában elkopott
40356  II,  17     |                   csaták zivatarában elkopott a magamé. A posztója jó erõs,
40357  II,  17     |                zivatarában elkopott a magamé. A posztója jó erõs, mint az
40358  II,  17     |                      sértésnek hazájára nézve a caprerai vén medvétõl, ki
40359  II,  17     |            egészségemre, vagy ha úgy tetszik, a magáéra. Mindig öné~G. Garibaldi.«~
40360  II,  17     |                      lélegzett, mikor megérté a dús tartalmat. Szeme kidülledt,
40361  II,  17     |               homlokán kidagadtak az erek, és a kezével olyan alakban csapott
40362  II,  17     |                  ellen »kunststukk«-ot vág ki a ferbliben. Vagy még annál
40363  II,  17     |                     önkéntelenül, mérlegelvén a tengernyi dicsõséget, mely
40364  II,  17     |                    emlék neked - bizonyítgatá a bélabányai bizalmas ismerõs.~-
40365  II,  17     |                       úr.~- Kétségkívül, hogy a falra akaszd...~- Igen,
40366  II,  17     |                    akaszd...~- Igen, mégpedig a ház külsõ falára.~- Bah!
40367  II,  17     |                     falára.~- Bah! Hisz akkor a legelsõ arra menõ ember
40368  II,  17     |                       ellopja, már tudniillik a ráma kedveért.~- Puff, megadtad
40369  II,  17     |                     de mégis meg kell lennie, a levélnek kinn kell függnie.
40370  II,  17     |                       kinn kell függnie. Mert a dicsõség olyan, mint a holt
40371  II,  17     |                   Mert a dicsõség olyan, mint a holt szeretõ, ha nincsenek
40372  II,  17     |                     lélekemelõ tervek hevíték a megtisztelt egyéniséget,
40373  II,  17     |                    odakint egyszerre megeredt a zápor; s olyan sötét felhõfolytatások
40374  II,  17     |                       felhõfolytatások jöttek a Szitnya felõl, hogy kalendárium
40375  II,  17     |                 nélkül is el lehetett találni a készülõben levõ égiháborút.
40376  II,  17     |                   készülõben levõ égiháborút. A villámok diplomáciai jegyzékváltogatásai
40377  II,  17     |                osztrák-magyarok szoktuk látni a »vörös könyvben«, vagy az
40378  II,  17     |                    könyvben«, vagy az angolok a »kék könyvben«. A mennyország
40379  II,  17     |                     angolok a »kék könyvben«. A mennyország tehát mégis
40380  II,  17     |                   Persze csupán csekélység az a különbözet. Ott a belügyek
40381  II,  17     |               csekélység az a különbözet. Ott a belügyek a miszteriózusabbak,
40382  II,  17     |                    különbözet. Ott a belügyek a miszteriózusabbak, itt pedig
40383  II,  17     |                  miszteriózusabbak, itt pedig a külügyek. A többiben egészen
40384  II,  17     |      miszteriózusabbak, itt pedig a külügyek. A többiben egészen hasonló.
40385  II,  17     |                többiben egészen hasonló. Mind a kettõt az isten kegyelme
40386  II,  17     |                      isten kegyelme õrzi.~Ezt a jó élcet Kutlik úr gondolta
40387  II,  17     |                      tartani egy embert, akit a »mehetnék« csiklandoz. Megegeresedik
40388  II,  17     |                     ha Szicíliát nem látja és a harminc butélia bort, amit
40389  II,  17     |                    harminc butélia bort, amit a hõsök hõse küldött, meg
40390  II,  17     |                      Oh, milyen vér fog abból a borból származni Kutlik
40391  II,  17     |                    részeiben. Oh, milyen vér!~A megindult záporesõ csakugyan
40392  II,  17     |                 maradni éjszakára Kutlik urat a bizalmas ösmerõsnél, pedig
40393  II,  17     |                       meg sem állni hazáig... A gazda azonban nem hasonlított
40394  II,  17     |                     az egyszeri háziúrhoz, ki a nagy zivatar miatt sopánkodó
40395  II,  17     |                   haza.« Mire aztán felfelelt a vendég: »de nagy gazember
40396  II,  17     |                      volt, aki eleresztette!« A bélabányai ismerõs nem akart
40397  II,  17     |                       soha ki nem tenni lábát a saját házából.~Nekünk, diákoknak,
40398  II,  17     |                  annyira megnövesztette, mint a júniusi esõzés a burjánt
40399  II,  17     |         megnövesztette, mint a júniusi esõzés a burjánt a búza között -
40400  II,  17     |                      júniusi esõzés a burjánt a búza között - komolyan mondom,
40401  II,  17     |                 folytattuk emeleti szobánkban a lázító beszédeket a csuszpajsz
40402  II,  17     |                szobánkban a lázító beszédeket a csuszpajsz ellen. Az általános
40403  II,  17     |                    elégedetlenség végre abban a határozatban lyukadt ki:
40404  II,  17     |                    küldöttség menesztessék le a majszternéhoz, ki sérelmeinket
40405  II,  17     |                     miszerint tömegesen (mind a hárman) ott hagyjuk; tíz
40406  II,  17     |               gyomrunk.~Most már csak az volt a kérdés, ki legyen olyan
40407  II,  17     |                    vakmerõ hármunk között, ki a küldöttséget elvállalja.
40408  II,  17     |                    Kocka! - kiáltánk fel mind a hárman.~Elõször kettõ közt
40409  II,  17     |                    Elõször kettõ közt dõlt el a nagy fontosságú kérdés.
40410  II,  17     |                  fontosságú kérdés. Feldobtak a levegõbe egy kétgarasost.~-
40411  II,  17     |                     szenvedett kamarásommal. (A »kamarás« szó »diáknyelven«
40412  II,  17     |                     választottam, de fájdalom a kétfejû sas esett felülre (
40413  II,  17     |                      is tudhattam volna, hogy a sas szárnyai alatt meghúzódni
40414  II,  17     |                  akkor sem szoktunk bele ebbe a jelvénybe.~Tehát én vettem
40415  II,  17     |                      Tehát én vettem magamnak a bátorságot belemenni az
40416  II,  17     |                oroszlán torkába. Lefelé menet a garádicson egy egész chriát
40417  II,  17     |                    hallgatott is rám, nem is. A szeme ki volt sírva, ráncos
40418  II,  17     |                   néni - feleltem vakmerõn -, a sóhajtás értelmes felelet
40419  II,  17     |               sóhajtás értelmes felelet lehet a regényekben, hanem társaim
40420  II,  17     |             tekinthetik azt válasznak. Akinek a babcsuszpajsz nem kell -
40421  II,  17     |                   babcsuszpajsz nem kell - az a sóhajtással sem elégszik
40422  II,  17     |                       Nagyot lélegzettem erre a hõsies mondásra, hanem lett
40423  II,  17     |                       nem lehet, nem futja ki a költség...~- Micsoda, hát
40424  II,  17     |                  Micsoda, hát mind babra megy a mi havonkinti harminc forintunk?~
40425  II,  17     |                     fuldokló zokogásra fakadt a derék asszonyi állat.~-
40426  II,  17     |        aranyfülbevalót pillantottam meg ennél a lucskos, pipogya Szicília
40427  II,  17     |              szolgálónál, hogy törjék kerékbe a nevenapján! Hol vette? Kitõl
40428  II,  17     |                       ilyen gazdálkodást. Míg a törvényes feleség rongyban
40429  II,  17     |                    megpanaszlott garas, addig a »dáma« úszkál a bõségben,
40430  II,  17     |                  garas, addig a »dáma« úszkál a bõségben, s egyik ékszerre
40431  II,  17     |                ékszerre még rá sem unt, mikor a másik már ott fityeg a fülében,
40432  II,  17     |                  mikor a másik már ott fityeg a fülében, hogy dugják be
40433  II,  17     |                      dugják be tüzes taplóval a pokolbeli ördögök...~- Bíz
40434  II,  17     |                       zokogva folytatta:~- Ez a semmiházi a kútforrása minden
40435  II,  17     |                   folytatta:~- Ez a semmiházi a kútforrása minden bajnak
40436  II,  17     |                      kútforrása minden bajnak a világon (talán még a krími
40437  II,  17     |                   bajnak a világon (talán még a krími hadjáratnak is?);
40438  II,  17     |                      is?); az én bajomnak is, a maguk bajának is...~- Micsoda?
40439  II,  17     |                        hát õ eszi meg elõlünk a kétszeri galuskát?~- Ki
40440  II,  17     |                  kétszeri galuskát?~- Ki más? A férjem keresménye is, a
40441  II,  17     |                       A férjem keresménye is, a kosztpénz is felmegy a puccra.
40442  II,  17     |                        a kosztpénz is felmegy a puccra. A konyhára nem marad
40443  II,  17     |                kosztpénz is felmegy a puccra. A konyhára nem marad semmi:
40444  II,  17     |                   diákjaimat.~Majd kicsordult a könnyem az elérzékenyüléstõl
40445  II,  17     |               Asszonyom, ez nagy dolog. Ennek a leánynak pusztulni kell
40446  II,  17     |                    pusztulni kell innen!~Erre a szóra Kutlikné asszonynéni
40447  II,  17     |                       felelte, hogy egyenesen a nyakamba ugrott: majd agyonfojtott.~-
40448  II,  17     |                  lángész, lángész, de nagy is a te csodatevõ hatalmad. Én
40449  II,  17     |                   melyiket viszi keresztül?~- A huszonnegyediket.~- A huszonnegyediket?
40450  II,  17     |                         A huszonnegyediket.~- A huszonnegyediket? Nem közölné
40451  II,  17     |                          Oh, hogy szállja meg a mennyei ihlet drágalátos
40452  II,  17     |                  miatt. Hát mire való volt az a drága ruha is annak a mihaszna
40453  II,  17     |                      az a drága ruha is annak a mihaszna taljánnak, aki
40454  II,  17     |                      gallérunk. Inkább bizony a famíliáját ruházta volna
40455  II,  17     |              famíliáját ruházta volna be azon a tengernyi pénzen. De a bolond
40456  II,  17     |                   azon a tengernyi pénzen. De a bolond csak bolond marad.
40457  II,  17     |                       meg már ahogy megjöttek a boros butéliák, eszét sem
40458  II,  17     |                   Garibaldi küldött férjemnek a ruháért - mondá Kutlikné
40459  II,  17     |                      ruháért - mondá Kutlikné a büszkeségnek némi árnyalatát
40460  II,  17     |                 drágácskám.~- Hol vannak azok a butéliák?~- Mindjárt le
40461  II,  17     |                  Mindjárt le kellett vitetnem a pincébe: isten ments, ha
40462  II,  17     |                    tartanám: nem maradnék meg a világon, ha valami bajok
40463  II,  17     |                       esne.~- Heuréka! megvan a terv.~- Égek a kíváncsiságtól.~-
40464  II,  17     |                Heuréka! megvan a terv.~- Égek a kíváncsiságtól.~- Elõbb
40465  II,  17     |                      az eszmét - mondám. - Az a fõ dolog.~Kutlikné fejével
40466  II,  17     |                    illetve eltávolítása volna a garádics, mely minket is,
40467  II,  17     |                     garádics, mely minket is, a nénit is vágyainak harmadik
40468  II,  17     |                      vezetné...~- Mintha csak a számból vette volna ki a
40469  II,  17     |                      a számból vette volna ki a szót.~- No, hát én ettõl
40470  II,  17     |                      szükséges hozzá.~- Kérje a lelkem üdvösségét, azt is
40471  II,  17     |                        azt is od’adom - szólt a majszterné felvillanó szemekkel.~-
40472  II,  17     |                         Lehetetlen hazajönnie a vihar miatt.~- Oh, így már
40473  II,  17     |           megtörténhessék, adja át ez éjjelre a kulcsot...~Kutlikné erre
40474  II,  17     |                      kulcsot...~Kutlikné erre a mondatra szûzies szeméremmel
40475  II,  17     |                    szûzies szeméremmel lesüté a sírástól az imént kivörösödött
40476  II,  17     |                      félek... Mit fog mondani a világ, férjem...~- Semmit,
40477  II,  17     |              csináljon az elõszobában, nehogy a gyerekek felébredjenek.
40478  II,  17     |                    lesz belõle, gonosz csont!~A majszterné asszony fonnyadt
40479  II,  17     |           virágcserepébe ültesse.~- Ne féljen a bajtól semmit, majszterné
40480  II,  17     |                        majszterné asszony. Ez a baj szabadítja meg minden
40481  II,  17     |                       Dejszen... - vigyorgott a majszterné - hanem az most
40482  II,  17     |                      Egy perc alatt leakasztá a függõ szögrõl s szûzies
40483  II,  17     |                      mosollyal -, tied vagyok a kárhozatig.~Meghökkenve
40484  II,  17     |               tartózkodással és sötéten.~- Én a pincekulcsot kértem... -
40485  II,  17     |              pincekulcsot kértem... - hebegém a tizennyolc év félénkségével.~
40486  II,  17     |                     asszony majd elájult arra a szemtelenségre, hogy merem
40487  II,  17     |            szemtelenségre, hogy merem én tõle a pincekulcsot kérni, nekemugrott
40488  II,  17     |                      azonban magához hívatott a majszterné, elmondván, hogy
40489  II,  17     |               Szicíliától s átadá nagylelkûen a pincekulcsot. Tegyek, amit
40490  II,  17     |                   pedig nem is kellett egyéb. A pincekulcs, mint valami
40491  II,  17     |                  felkiáltással üdvözöltetett. A fiúk arca örömben úszott,
40492  II,  17     |                       én pedig szõttem tovább a szálakat a terv kiviteléhez.~
40493  II,  17     |                     szõttem tovább a szálakat a terv kiviteléhez.~Estére
40494  II,  17     |                mulatságot szándékoztunk tenni a pincében, melybe az utcáról
40495  II,  17     |                        melybe az utcáról volt a bejárás. Ehhez a mulatsághoz
40496  II,  17     |                 utcáról volt a bejárás. Ehhez a mulatsághoz örökös titoktartás
40497  II,  17     |                     utca valamennyi diákja és a »Lojzi« kéményseprõ-legény,
40498  II,  17     |     kéményseprõ-legény, kit én invitáltam meg a szomszédból, s ki nagy hajlongások
40499  II,  17     |                 tiszteletét tenni« éjfél felé a »földalatti« szalonban.~
40500  II,  17     |               szobánkban vagy kilencen, aztán a vihar oltalma alatt észrevétlenül