bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

41001  II,  21     |                 mégsem õ a legárvább teremtés a világon: a szegény Miskának
41002  II,  21     |                 legárvább teremtés a világon: a szegény Miskának sem élelme,
41003  II,  21     |                   mégsem átall néha zúgolódni a jó isten ellen. Szíve megtelt
41004  II,  21     |                    hideg záporesõ indult meg. A gyermekek egy szikla mögé
41005  II,  21     |                     óráig csattogtak felettük a villámok, s zuhogott alattuk
41006  II,  21     |                  villámok, s zuhogott alattuk a sziklákról rohanó ár. Örzsike
41007  II,  21     |                      Örzsike reszketve simult a koldushoz, tagjai dideregtek
41008  II,  21     |               kabátját, s õt takarta be vele.~A zápor megszûnt. A csillagok
41009  II,  21     |                       vele.~A zápor megszûnt. A csillagok újra elõbújtak
41010  II,  21     |                      csillagok újra elõbújtak a rájuk hányt rongyok, a felhõk
41011  II,  21     |              elõbújtak a rájuk hányt rongyok, a felhõk alól. A gyermekek
41012  II,  21     |                       rongyok, a felhõk alól. A gyermekek most újra megindultak.
41013  II,  21     |                       nem voltak messze, mert a kakaskukorikolást is meg
41014  II,  21     |                hallani otthonról. Talán éppen a dupla taréjú »Sármány« kakas,
41015  II,  21     |                      orvosságot.~Örzsike erre a gondolatra megkettõztette
41016  II,  21     |                  lépteit, ami nem volt könnyû a térdig érõ lucsokban. Meg-megremegett
41017  II,  21     |                Meg-megremegett szíve, mihelyt a sötétségben fehérlõ házra
41018  II,  21     |                      haragos villogó szem. Az a Klári néni szobája. Aztán
41019  II,  21     |                        Aztán visszaemlékezett a Miklós fenyegetésére: »Majd
41020  II,  21     |                       ha megmondja, hogy csak a maga részét adja oda? Nem,
41021  II,  21     |                    részét adja oda? Nem, nem. A szidás elkerülhetlen. Az
41022  II,  21     |                      orvossággal is elkésett, a Klára néni haragja iszonyú
41023  II,  21     |                    néni haragja iszonyú lesz.~A gyermek elképzelte, mint
41024  II,  21     |             összeverni csontos kemény kezével a háznép elõtt, mint annyiszor...
41025  II,  21     |                   itthon vagyunk. Zörgesd meg a kaput. Én visszamegyek a
41026  II,  21     |                      a kaput. Én visszamegyek a városba: van ott egy jó
41027  II,  21     |                szívesen lát s jó meleget tart a bundájával. Isten veled,
41028  II,  21     |                hosszas kopogására nyitotta ki a kaput az öreg mindenesné.~-
41029  II,  21     |                      Az ördög labdázzék azzal a macska alakú fejeddel, hol
41030  II,  21     |                  lenne, mint neked nyitogatni a kaput estétõl hajnalig,
41031  II,  21     |                        te pokol palántája!...~A mindenesnének, Strázsa Borának
41032  II,  21     |                       Strázsa Borának ez volt a hivatalos stílusa, máskülönben
41033  II,  21     |                minõségének magaslatáról.~- Mi a veszett ördög lelt, hé?
41034  II,  21     |                    vagy, te szarka, mint akit a kútból húznak ki. Szaladj
41035  II,  21     |                   húznak ki. Szaladj be izibe a szobámba, te gonoszság létrája,
41036  II,  21     |                       fölséges leves, amilyet a burkus király sem eszik,
41037  II,  21     |                       és szárítsd meg magadat a meleg tûzhelynél.~- Nem
41038  II,  21     |                      nagy szemeket meresztett a mindenesnére.~- Mi történt
41039  II,  21     |                       Örzsike, fel nem fogván a homályos beszédet.~- A Jozefat
41040  II,  21     |                 fogván a homályos beszédet.~- A Jozefat völgyébe. Elment
41041  II,  21     |                  völgyébe. Elment és fölvette a »néhai« nevet. Dicsértessék
41042  II,  21     |                      Meghalt! - sikoltott fel a gyermek összerogyva.~- Meghalt!
41043  II,  21     |                szokásos s megújuló betegsége, a gyomorgörcs vitte sírba.~
41044  II,  21     |                  tapasztalt semmi szívességet a megboldogult részérõl, habár
41045  II,  21     |              felocsudott, odavánszorgott õ is a ravatalhoz, nagynénje elhidegült
41046  II,  21     |                 testéhez.~Ott voltak már mind a rokonok kisírt szemekkel.
41047  II,  21     |                    meg. Te ölted meg.~Örzsike a földet érzé süllyedni a
41048  II,  21     |                       a földet érzé süllyedni a lába alatt az irtózatos
41049  II,  21     |                zokogott keservesen, hogy majd a szíve szakadt.~Klára nénit
41050  II,  21     |                 hivatalos urak és felolvasták a megboldogult végrendeletét.
41051  II,  21     |                       Örzsikét meg sem említé a végrendelet.~Az egyik hivatalnok,
41052  II,  21     |                    arcú úri embernek megesett a szíve az árva sorsán:~-
41053  II,  21     |                     szegény gyermekkel, kirõl a megboldogult elfeledett
41054  II,  21     |                      Azután azt indítványozta a gyámnak, hogy vegye õt is
41055  II,  21     |                    tett, ha nincs is szó róla a végrendeletben, semmi esetre
41056  II,  21     |                     esetre sem lesz méltatlan a halott emlékéhez.~A gyám
41057  II,  21     |                 méltatlan a halott emlékéhez.~A gyám megtagadta ezen költõi
41058  II,  21     |                    rossz néven venni.~Azonban a cselédek közül többen emlékeztek,
41059  II,  21     |                       többen emlékeztek, hogy a haldokló Örzsikérõl is szólt
41060  II,  21     |              perceiben: »Aztán dobjatok annak a porontynak is valamit.«
41061  II,  21     |                   megfogódzni, sürgetve, hogy a gyermek javáért is történjék
41062  II,  21     |                  javáért is történjék valami.~A rokonok gúnyosan méregették
41063  II,  21     |                   rokonok gúnyosan méregették a derék urat, s az osztozkodás
41064  II,  21     |              alkalmával egypár rongyot dobtak a leánykának, miket õk nem
41065  II,  21     |                   miket õk nem használhattak.~A gyám felesége, egy himlõhelyes
41066  II,  21     |                      szinte rokon volt, vitte a vezérszerepet az osztozkodásnál:
41067  II,  21     |                        azután kocsira ültette a gyermekeket, a cselédséget
41068  II,  21     |                kocsira ültette a gyermekeket, a cselédséget elbocsátotta
41069  II,  21     |                       az üres házat becsukta.~A szegény árva ott maradt
41070  II,  21     |                    maradt egyedül, elhagyatva a szabad ég alatt az udvaron.
41071  II,  21     |                      nyugvó helye, éppen mint a koldusfiúnak. Nem kérdezte
41072  II,  21     |                     hogy jó barátok legyenek.~A koldusfiú tudta már, mi
41073  II,  21     |                     elhagyni. Mutasd csak azt a batyut. No, mondhatom, szép
41074  II,  21     |                     üzlet lesz az. Hm, hm, ez a penészes ócska könyv is
41075  II,  21     |                       az örökséghez tartozik?~A »rongyos« Miska pajzán nevetéssel
41076  II,  21     |                   pajzán nevetéssel forgatott a levegõben egy öreg bõrkötetû
41077  II,  21     |                    tarthatta volna nagynénéd, a koporsóba kellett volna
41078  II,  21     |                     volna tenni. Ezért nem ád a zsidó semmit.~- Ne szidd
41079  II,  21     |               keresztény lehetett, mert errõl a könyvrõl ugyancsak látszik,
41080  II,  21     |                 testálta?~- Nem biz az, hanem a fiskálisné, ki Zsuzsit és
41081  II,  21     |                    vitte, nekem dobta. Ne, ez a tied, mondá, ez téged illet,
41082  II,  21     |                   Azután gúnyosan nevetett, s a gyerekek is felröhögtek...
41083  II,  21     |                 kedvetlenül -, ha neked adták a könyvet, akkor hát nem is
41084  II,  21     |                        akkor hát nem is ezüst a csatja, pedig azt hittem...~
41085  II,  21     |                    hittem...~Miska kikapcsolá a csatot. A könyv lapjai széttárultak,
41086  II,  21     |                    Miska kikapcsolá a csatot. A könyv lapjai széttárultak,
41087  II,  21     |                  lapjai széttárultak, s amint a fiú lefelé fordítá a vén
41088  II,  21     |                    amint a fiú lefelé fordítá a vén jószágot, egyszerre
41089  II,  21     |                  hullani belõle jobbra-balra. A szél kapkodta s sóváron
41090  II,  21     |                   kapkodta s sóváron játszott a százasokkal és ezresekkel.~
41091  II,  21     |               megtakarított pénze egy részét.~A gyermekek elsápadtak e látványra.
41092  II,  21     |                       elsápadtak e látványra. A koldusfiú felkiáltott örömében,
41093  II,  21     |                      felkiáltott örömében, de a leányka a félelemtõl sápadt
41094  II,  21     |            felkiáltott örömében, de a leányka a félelemtõl sápadt el.~-
41095  II,  21     |                  Örzsike, nagyon gazdag!~- Ez a pénz nem a miénk, Miska.
41096  II,  21     |                       gazdag!~- Ez a pénz nem a miénk, Miska. Azt nekünk
41097  II,  21     |                      kell adni... - sóhajtott a fiú. - Igen, vissza kell
41098  II,  21     |                   hová, kihez vigyük?~- Ahhoz a jó úrhoz visszük, aki pártomat
41099  II,  21     |                visszük, aki pártomat fogta. Õ a törvény embere, nála tesszük
41100  II,  21     |                      hozzá forduljak, ideadta a lakcímét is. Keressük fel
41101  II,  21     |                     lakcímét is. Keressük fel a városban azonnal.~Egy óra
41102  II,  21     |              törvényszéki hivatalnok ajtaján.~A derék úr azonnal megösmerte
41103  II,  21     |              elbeszélte, mint dobták oda neki a rokonok gúnyosan az imakönyvet,
41104  II,  21     |              imakönyvet, s mint szakadt abból a sok bankó, mikor Miska szétnyitotta.~-
41105  II,  21     |                      fölött õrködik! - susogá a hivatalnok.~- Ezt a pénzt
41106  II,  21     |                    susogá a hivatalnok.~- Ezt a pénzt idehoztam, hogy tessék
41107  II,  21     |                      megindultan -, hanem azt a pénzt nem fogod visszaadni.
41108  II,  21     |                      nem fogod visszaadni. Az a tied isten és emberek elõtt.
41109  II,  21     |               neveltetni foglak belõle. Isten a tanúm, hogy azt teszem.~
41110  II,  21     |                       tanúm, hogy azt teszem.~A gyermek könnyekre fakadt.
41111  II,  22     |                    hetedhét vármegyében, mint a miénk. Nemhiába hozatták
41112  II,  22     |                 Nemhiába hozatták Debrecenbõl a nagy harangot a magas, karcsú,
41113  II,  22     |                   Debrecenbõl a nagy harangot a magas, karcsú, bádoggal
41114  II,  22     |                      Aztán az is valami, hogy a szép hangú orgona Besztercebányáról
41115  II,  22     |                      ki csodadolgokat mívelt. A gümõs Erzsók beszéli (bezzeg,
41116  II,  22     |                    pogány országokba, s mikor a vademberek meghallották
41117  II,  22     |                    ájtatos hangokat, melyeket a mester keze a sípokból kicsalt,
41118  II,  22     |                        melyeket a mester keze a sípokból kicsalt, nyomban
41119  II,  22     |                     kicsalt, nyomban áttértek a - keresztyén vallásra.~Ilyen
41120  II,  22     |             sorolhatom akár holnap estig. Ott a híres »Helység kútja«, tizennégyöles
41121  II,  22     |          tizennégyöles mély. Mikor alján járt a kõmûveslegény, fényes délben
41122  II,  22     |                 fényes délben megszámlálhatta a csillagokat az égen, olyan
41123  II,  22     |                     éjszaka volt odalent. Hát a temetõ közepén a nagy terebélyes
41124  II,  22     |                 odalent. Hát a temetõ közepén a nagy terebélyes kõrisfa,
41125  II,  22     |                       van az tán ezeréves is. A kuruc világban tizenkét
41126  II,  22     |            akasztatott fel rá Rákóczi. De még a savanyúvízforrás sem tréfadolog
41127  II,  22     |                    elviszik kõkorsókban s ott a méltóságos urak iszogatják,
41128  II,  22     |                       az ereje: látszik, hogy a gondviselés egyenesen a
41129  II,  22     |                       a gondviselés egyenesen a gergeiek számára alkotta,
41130  II,  22     |                       megkülönböztetés okáért a többi rongyos községtõl,
41131  II,  22     |                       olyan széna nem termett a világ eleje óta, mint a
41132  II,  22     |                       a világ eleje óta, mint a gergei határban. Megáldotta
41133  II,  22     |                      Megáldotta az isten mind a két kezével. Tûzre, árvízre
41134  II,  22     |                     még rossz termés sem volt a nagy kolera óta.~Hogy éppen
41135  II,  22     |                   kolera óta.~Hogy éppen erre a nyavalyás esztendõre fordult
41136  II,  22     |                  nyavalyás esztendõre fordult a beszéd, meg kell említenem
41137  II,  22     |                     kedvéért, hogy Gergén még a kolera sem mert lábatlankodni;
41138  II,  22     |                egyetlen ember halt meg benne: a zsidó árendás; nem nagy
41139  II,  22     |                   volt érte!~Van is becsülete a nemes helységnek e széles
41140  II,  22     |                  helységnek e széles világon. A gergei embernek még a szolgabíró
41141  II,  22     |                világon. A gergei embernek még a szolgabíró is tisztességesebben
41142  II,  22     |                    odavaló zsellér nem cserél a más falubeli »telkes-mágnással«
41143  II,  22     |                  Vegyük, teszem azt, mindjárt a »felsõ végen« Bokros Mihály
41144  II,  22     |                      de azért tessék megnézni a háza tájékát. Másutt a pap
41145  II,  22     |               megnézni a háza tájékát. Másutt a pap portáján sincs annyi
41146  II,  22     |               portáján sincs annyi látnivaló! A csinos, takaros ház fehérre
41147  II,  22     |                    újdonatúj szalmafedelével, a szépen megrakott boglyák (
41148  II,  22     |                     szépen megrakott boglyák (a parasztember címere) az
41149  II,  22     |                 címere) az udvaron. Azonkívül a csûr is, meg a házpadlás
41150  II,  22     |                      Azonkívül a csûr is, meg a házpadlás is tele van takarmánnyal.
41151  II,  22     |                   bámészkodva tarka bornyára, a másik rekeszben ott a két
41152  II,  22     |               bornyára, a másik rekeszben ott a két erõs pej ló, mely játszva
41153  II,  22     |                      mely játszva dolgozza be a külsõ jószágot s még fuvarral
41154  II,  22     |                       s még fuvarral is segít a gazda erszényén.~Nem volna
41155  II,  22     |                    Nem volna ugyan rászorulva a fuvarkeresetre, de Bokros
41156  II,  22     |                      tartja, hogy nem szégyen a becsületes munka. Meg is
41157  II,  22     |                 egyszerû földmíves, akinek az a nagy titulusa van: »talpig
41158  II,  22     |                        népek királya, és nézz a szeme közé annak, aki nagyobb
41159  II,  22     |                   visel náladnál. Keze kérges a munkától, homloka ráncos
41160  II,  22     |                      munkától, homloka ráncos a gondtól, mely beteg gyermeke
41161  II,  22     |                   bizalommal. Mi ehhez képest a te kincstárad, király? Ajka
41162  II,  22     |                       nem nyomja semmi teher. A becsületes földmûves ember
41163  II,  22     |                    becsületes földmûves ember a legfüggetlenebb úr a földön.
41164  II,  22     |                    ember a legfüggetlenebb úr a földön. Csak egy hatalomtól
41165  II,  22     |                    Csak egy hatalomtól függ - a természettõl. Ha az nem
41166  II,  22     |                  balszerencséjét.~És mégis ez a becsületes, õszülni kezdõ
41167  II,  22     |                fellegek vonulnak át homlokán. A hajnal épp az imént kezdte
41168  II,  22     |                      volt behunyva. Beteg van a háznál.~Nagy, nehéz beteg,
41169  II,  22     |                    ember van: Pántlikás Laci, a bíró uram fia, ki amúgy
41170  II,  22     |                   szerint tudná lefesteni azt a nagy gyönyörûséget, azt
41171  II,  22     |                       az égi boldogságot, azt a paradicsomi bûbájt, amit
41172  II,  22     |                   paradicsomi bûbájt, amit az a fogalom jelent: »Bokros
41173  II,  22     |                  Panna«. Azaz, hogy õ is csak a furulyán regélhetné azt
41174  II,  22     |                   holdvilágos éjszakán, mikor a magas mennyboltról ragyogó
41175  II,  22     |                  csodás suttogással biztatják a reszketõ nyárfalevelek,
41176  II,  22     |                    fordul meg naponkint arról a leányról, hogy ha betûkre
41177  II,  22     |                       tele lehetne velök írni a világ minden papírját.~És
41178  II,  22     |                   minden papírját.~És most ez a leány beteg Bokroséknál.
41179  II,  22     |                  aggódik olyan nagyon, hiszen a betegség maga nem valami
41180  II,  22     |                     hánykódik fekhelyén, mint a beteg leány, kinek halk,
41181  II,  22     |                       iszonyú kínokat okoznak a derék Mihálynak. Szomorú
41182  II,  22     |                      volt már beteg máskor is a háznál elégszer, de férfias
41183  II,  22     |                      De mégis el kell mennie. A szegény ember szava kontraktus,
41184  II,  22     |                    ember szava kontraktus, ha a szegény embernek még a szava
41185  II,  22     |                     ha a szegény embernek még a szava sem érne semmit, mije
41186  II,  22     |                   semmit, mije maradna akkor.~A kötelesség az elsõ.~Judit
41187  II,  22     |                       órája felkelt, megfejte a tehenet s most reggelit
41188  II,  22     |                  tehenet s most reggelit fõz, a betegnek keménymagos levest
41189  II,  22     |                 betegnek keménymagos levest s a távozó gazdának puliszkát.~
41190  II,  22     |                    távozó gazdának puliszkát.~A nap beüti vidám arcát a
41191  II,  22     |                       A nap beüti vidám arcát a szûk ablakon és megaranyozza
41192  II,  22     |                       ablakon és megaranyozza a beteg leány halavány arcát
41193  II,  22     |                halavány arcát és fülébe súgja a gazdának: »Munkára!«~Ez
41194  II,  22     |                       gazdának: »Munkára!«~Ez a szó nyomban elkergeti homlokáról
41195  II,  22     |                  nyomban elkergeti homlokáról a bánatfelhõk fele részét.
41196  II,  22     |                       fele részét. Most ahhoz a gyökeres orvossághoz nyúl,
41197  II,  22     |               gyökeres orvossághoz nyúl, mely a magyar ember minden bajában
41198  II,  22     |                       minden bajában használ: a pipához. Annak füstje mellett
41199  II,  22     |                       füstje mellett eloszlik a bánat, magával kapkodja
41200  II,  22     |                       bánat, magával kapkodja a bodor füstoszlop.~Egy dohányzó
41201  II,  22     |                  gondolatait ki lehet találni a pipafüstrõl. Ha lassan,
41202  II,  22     |                  lassan, vékonyan eregeti, az a megelégedettség, nyugalom
41203  II,  22     |               megelégedettség, nyugalom jele; a nagy »füstmacskák« már izgatottságra
41204  II,  22     |                       mutatnak; aki utána fúj a tóduló füstnek s fölfelé
41205  II,  22     |                       egyet-egyet, annak nagy a gondja, mert a dohányzásnak
41206  II,  22     |                     annak nagy a gondja, mert a dohányzásnak bizonyos rendszere
41207  II,  22     |                  Bokros Mihály úgy kezelte ma a sárgakupakos veres jószágot,
41208  II,  22     |                   hogy csak úgy szakad belõle a füst. Éppen azon módon ette
41209  II,  22     |                  módon ette meg reggelijét is a konyhában: egy háromágú
41210  II,  22     |                 rozsdás villával szurkált hol a puliszka közé, hol a tál
41211  II,  22     |                      hol a puliszka közé, hol a tál mellé. Neki mindegy.
41212  II,  22     |                  kiballagott az udvarra, hogy a szekeret rendbehozza, mert
41213  II,  22     |                       valami baj van! Ahá! az a baja, hogy a makra kialudt.~
41214  II,  22     |                     van! Ahá! az a baja, hogy a makra kialudt.~Bement a
41215  II,  22     |                       a makra kialudt.~Bement a konyhába s egy égõ üszköt
41216  II,  22     |                konyhába s egy égõ üszköt tett a nedves trafikdohányra, melyrõl
41217  II,  22     |                       ki itatja, ki eteti meg a jószágot?~- Mindent elvégezhetsz,
41218  II,  22     |                      Mindent elvégezhetsz, de a beteg ne lásson rövidséget;
41219  II,  22     |                       Inkább elhívom segíteni a Pántlikásék Laciját. Ne
41220  II,  22     |                Laciját. Ne búsuljon. Tudom én a magam dolgát. Mikor indulnak?~-
41221  II,  22     |                  anyjuk, doktort hívass ahhoz a lányhoz, ha rosszabbul találna
41222  II,  22     |                 kifordult az öreg s egyenesen a padlásra vezetõ létrának
41223  II,  22     |                megkönnyebbüléssel mászott fel a szûk padláslyukon.~A templom
41224  II,  22     |                      fel a szûk padláslyukon.~A templom tornyán megkondult
41225  II,  22     |                    templom tornyán megkondult a híres debreceni harang.
41226  II,  22     |                       elmondá reggeli imáját, a - miatyánkot.~De ma még
41227  II,  22     |                    valamit!~»De szabadíts meg a gonosztól«, - talált rá
41228  II,  22     |                       ahogy az már kívántatik a szénacsomag kötéséhez.~Egyszerre
41229  II,  22     |                    borzadva vette észre, hogy a csukatlan kupakú pipából
41230  II,  22     |                 kupakú pipából kiesett valami a széna közé. Talán az égõ
41231  II,  22     |                     egy elmállott darab? Vagy a taplóból, mely az imént
41232  II,  22     |                    meggyúlhatott az üszögtõl.~A rémület gyorsaságával kapott
41233  II,  22     |                   erõvel kezdte felhányogatni a szénát. Semmi nyom. Lehajolt,
41234  II,  22     |                szanaszét. Nem jõ-e valahonnan a füst, nem csap-e föl a láng?~
41235  II,  22     |             valahonnan a füst, nem csap-e föl a láng?~Semmit sem lehetett
41236  II,  22     |                      sem lehetett észrevenni. A széna kellemes illata belevegyült
41237  II,  22     |                   kellemes illata belevegyült a szelelõ lyukakon betolakodott
41238  II,  22     |                hajnali szellõ közé és átjárta a rémület e csendes tanyáját,
41239  II,  22     |                   Újra meg újra felhányta azt a helyet, hová a tapló vagy
41240  II,  22     |                  felhányta azt a helyet, hová a tapló vagy üszög esett,
41241  II,  22     |                    szemmel állott ott, mintha a siralomházban ült volna.
41242  II,  22     |                       gondolkozni sem tudott. A kétségbeesés minden érzékét
41243  II,  22     |                  Isten! - suttogá önkéntelen, a szelelõ lyukon kitekintve
41244  II,  22     |                     szelelõ lyukon kitekintve a derülten kéklõ égre. - Vétettem
41245  II,  22     |                      míg én el nem hagytam. Õ a jobb, õ a nagyobb.~Ez a
41246  II,  22     |                      nem hagytam. Õ a jobb, õ a nagyobb.~Ez a gondolat megvigasztalta
41247  II,  22     |                       a jobb, õ a nagyobb.~Ez a gondolat megvigasztalta
41248  II,  22     |                     keresik...~Bokros Mihály, a becsületesség és egyenesség
41249  II,  22     |                      mint az evet csúszott le a szénatartón az istállóba.
41250  II,  22     |               istállóba. Ne tudja senki, hogy a padláson volt.~- Hát még
41251  II,  22     |                  életében elõször.~- Nem eszi a ló az idei szénánkat. Majd
41252  II,  22     |                       az idei szénánkat. Majd a rekettyésibõl veszek nekik
41253  II,  22     |                    Micsoda? Hogy nem eszi meg a ló? Hát eddig?~- Jobb vón’
41254  II,  22     |                  hanem véknyan ugrik mellette a hosszú fuvarnál, mert sáros.~
41255  II,  22     |                      de azért sehogy sem ment a fejébe a gazda sápadt arca
41256  II,  22     |                      sehogy sem ment a fejébe a gazda sápadt arca és zavartsága.
41257  II,  22     |                       Figyelõ szemmel kísérte a konyhából, míg befogott.~-
41258  II,  22     |                       nyergesnek fogta kelmed a rudas lovat, Mihály! Hol
41259  II,  22     |                    Uramfia! Én dirigáljam még a kocsisságban is!~Csakugyan
41260  II,  22     |                    kocsisságban is!~Csakugyan a »Páva« volt befogva a »Burkus«
41261  II,  22     |               Csakugyan a »Páva« volt befogva a »Burkus« helyén. Ezen már
41262  II,  22     |                  semmit, némán igazítá helyre a hibát, azután érzékenyen
41263  II,  22     |                      kezeiben hagylak!~Azután a beteghez ment be. Annak
41264  II,  22     |                       arcára rózsákat rajzolt a forróság, homlokáról gyöngyözött
41265  II,  22     |                   izzadság. Bokros lecsókolta a lefutó csöppeket és hagyott
41266  II,  22     |                        Ezen már elérzékenyült a jó Judit asszony s »megeredt
41267  II,  22     |                     Judit asszony s »megeredt a jóság forrása« belõle is,
41268  II,  22     |                    amit mondok. Ki ne mozdulj a házból, vigyázz mindenre.
41269  II,  22     |                     házból, vigyázz mindenre. A többi aztán az isten dolga.~
41270  II,  22     |                      elment, de magával vitte a nyugtalanságot is. Egész
41271  II,  22     |                      Semmit sem látott. Mikor a hegyek eltakarták is Gerge
41272  II,  22     |                valószínû, hogy ki volt aludva a tapló vagy üszög. Órákig
41273  II,  22     |                       nem lett volna elfojtva a szikra.~Útitársai, a többi
41274  II,  22     |                 elfojtva a szikra.~Útitársai, a többi gergei fuvaros, akik
41275  II,  22     |                  szintén gyapjút szállítottak a vasúti állomáshoz, váltig
41276  II,  22     |                       csodálkoztak, hová lett a Bokros Mihály szokott jókedve,
41277  II,  22     |                komoran, lesütött fõvel tartja a gyeplõt.~- Mi lelte kelmedet?
41278  II,  22     |                    még beljebb húzta kalapját a szemére.~- Ha nagy, vágja
41279  II,  22     |                   vágja ketté kelmed! Adja át a felét, ketten csak megbirkózunk
41280  II,  22     |                 sohasem látta így Bokrost, ki a keresztény türelem példányképe
41281  II,  22     |                   ennyire kivehette sodrából?~A nyugtalan éjszaka után szép
41282  II,  22     |                      õszi reggelre virradtak. A természet csendje és megkapó
41283  II,  22     |                 felváltva sokszor önt szívébe a természet arca. A parasztember
41284  II,  22     |                     szívébe a természet arca. A parasztember elõtt a természet
41285  II,  22     |                    arca. A parasztember elõtt a természet olyan, mintha
41286  II,  22     |               befolyást gyakorol hangulatára.~A gergei fuvarosok vidáman
41287  II,  22     |                  mentek haza, el-elmesélgetve a régi háborús világ csodás
41288  II,  22     |                       közelebb-közelebb értek a szülõkörnyékhez, mindinkább
41289  II,  22     |                     örökké oda nézett, honnan a veszélyt várta.~Az országúton
41290  II,  22     |                       nem Cseres Gáspár uram, a törvénybíránk, élete párjával,
41291  II,  22     |            törvénybíránk, élete párjával, meg a Katica lánnyal. Ni, hogy
41292  II,  22     |                       lánnyal. Ni, hogy tolja a potrohát elõre, istókúgyse
41293  II,  22     |                  kormosan, megtépett ruhában.~A fuvarosok leugráltak szekereikrõl
41294  II,  22     |                 vannak, az isten szerelmeért?~A törvénybíró most sem vetkõzhetvén
41295  II,  22     |                         Milyen járatban lévén a magam részérõl, az úgyis
41296  II,  22     |                  vissza is fordulhattok. Azon a helyen, ahol Gerge állt,
41297  II,  22     |                       lélek sem kívülök. Arra a szóra, hogy a falu leégett,
41298  II,  22     |                   kívülök. Arra a szóra, hogy a falu leégett, szekerükre
41299  II,  22     |                       ott szekerén elájulva s a gyeplõt kieresztve kezébõl.
41300  II,  22     |                  feküdt ott, mint egy halott. A két hû pára megállt egy
41301  II,  22     |                   megállt egy darabig, mintha a szokatlan helyzeten tünõdnék.
41302  II,  22     |               léptekkel megindultak magoktól. A gyeplõ végighúzódott a poros
41303  II,  22     |                        A gyeplõ végighúzódott a poros országúton.~Éjfél
41304  II,  22     |             országúton.~Éjfél lehetett, mikor a két állat feltartóztatlanul
41305  II,  22     |                       állat feltartóztatlanul a gergei határba ért. Bokros
41306  II,  22     |                   tért eszméletre; megismerte a határt. Ismerõs bokrok,
41307  II,  22     |                      máskor: »isten hozott!«, a csevegõ patak a falu végén
41308  II,  22     |                     hozott!«, a csevegõ patak a falu végén most is azt fecsegte: »
41309  II,  22     |               kocsiját, nem mert vele bemenni a faluba. Leszállt, otthagyta
41310  II,  22     |                    ingadozó léptekkel tartott a ház felé, hol kedveseit
41311  II,  22     |                     élettelen állatok, melyek a tûzbe szorultak s ott vesztek.
41312  II,  22     |           kétségbeesett emberi sírás vegyült. A fák megperzselve, komoran
41313  II,  22     |                   lelkiismerete lettek volna. A hold bevilágította a rom
41314  II,  22     |                   volna. A hold bevilágította a rom és pusztulás szomorú
41315  II,  22     |                      Irtóztató!~Az erõs férfi a földre roskadt, mint egy
41316  II,  22     |                      tömeg. Lábai megtagadták a további szolgálatot.~Ki
41317  II,  22     |                   volna úgy, ha Fillér Miska, a bakter, bele nem botlik
41318  II,  22     |                érdemes férfi -, ki vagy, hogy a lábam elé mersz kerülni?
41319  II,  22     |                       mert mindjárt átszúrlak a dárdámmal.~Bokros erre a
41320  II,  22     |                      a dárdámmal.~Bokros erre a fenyegetésre hallgatag maradt.~-
41321  II,  22     |                     mondtam, hogy én fogom el a gyújtogatót. Ne legyen Fillér
41322  II,  22     |                        Ne legyen Fillér Miska a becsületes nevem, ha nem
41323  II,  22     |                   aztán elõlegül olyat rúgott a vélt gyújtogatón egyet,
41324  II,  22     |                    mert foglyom vagy. Viszlek a faluházára. Azaz...~Fillér
41325  II,  22     |                  Fillér Miska homlokára tette a mutatóujját.~- Azaz, ha
41326  II,  22     |                       Ejnye no - kiáltott fel a bakter. - Kelmed az, Bokros
41327  II,  22     |                    hát, jó helyen van kelmed, a Cseresék portáján. Éppen
41328  II,  22     |                      Cseresék portáján. Éppen a csûr volt itt.~- Vezess
41329  II,  22     |                       hol vett be kend annyit a jóból?~- Nem volt az én
41330  II,  22     |                     nagy bajban vagyunk. Hogy a falu leégett, az is nagy
41331  II,  22     |                      leégett, az is nagy kár, a templomot is sajnálom, de
41332  II,  22     |                   kiheverte volna Gerge, csak a kocsma maradt volna meg.~
41333  II,  22     |                  átosontunk este bíró urammal a szomszéd Rekettyésre egy
41334  II,  22     |                     búoszlatóra. Addig õrizte a falut a jó isten... No,
41335  II,  22     |             búoszlatóra. Addig õrizte a falut a jó isten... No, hát otthon
41336  II,  22     |                    hol ütött ki...~- Micsoda? A tûz?~- Ne olyan hangosan,
41337  II,  22     |                     még semmit sem tud? Éppen a kend házától ütött ki a
41338  II,  22     |                       a kend házától ütött ki a tûz, a szénapadláson.~-
41339  II,  22     |                       házától ütött ki a tûz, a szénapadláson.~- Ne kiabálj
41340  II,  22     |                    kiabálj úgy! - nyöszörgött a kétségbeesett ember roskadozva,
41341  II,  22     |                  semmit sem kaptam még eddig.~A szerencsétlen ember felordított,
41342  II,  22     |                       ember felordított, mint a vadállat, s õrülten rohant
41343  II,  22     |                    holt gyermekét felkeresni.~A hold éppen most bújt ki
41344  II,  22     |             felhõrongy mögül s oda világított a kormos, puszta földre, hol
41345  II,  22     |                   szalmán egy asszony térdelt a holttest fölött és imádkozott,
41346  II,  22     |              imádkozott, csak az égre nézett.~A férfi csendesen, csúszva
41347  II,  22     |                  leborult õ is némán, komoran a holttestre. Egy szót sem
41348  II,  22     |                    Ilyen bánat ellen nincs ír a földön.~Panni az égõ házba
41349  II,  22     |                 gerenda.~*~Pannit eltemették, a borzasztó tûz nyomai is
41350  II,  22     |               lassankint visszabillent minden a régi kerékvágásba. Még Judit
41351  II,  22     |                     fájdalma is csillapodott. A következõ tavasz ismét vidáman,
41352  II,  22     |                        fû szépnek ígérkezett. A remény újra elfoglalta helyét
41353  II,  22     |                 remény újra elfoglalta helyét a szívekben, csak Bokros Mihály
41354  II,  22     |                  annyi kioltott életnek (mert a tûzben húsz ember élete
41355  II,  22     |                  látni maga elõtt ébren, alva a kiterített holttesteket,
41356  II,  22     |                      fogyott, hervadott, mint a gyökerében megtámadott növény.
41357  II,  22     |                     megtámadott növény. Mikor a tavasz jött, már járni sem
41358  II,  22     |                        ha néha kikéredzkedett a levegõre.~Az utolsó napokban
41359  II,  22     |                 Titkát senki sem gyaníthatta. A tüzet gyújtogatásnak tulajdonították.~
41360  II,  22     |                      Minden látogatót meghítt a legközelebbi pénteki nap
41361  II,  22     |                     azért eljött mindenki, ha a szegény Mihály bácsi úgy
41362  II,  22     |                       Judit asszonyt elküldte a papért. Gyónni akar.~- Itt
41363  II,  22     |                    uram, Cseres Péter (õ lett a bíró újévkor) jelentkezett, »
41364  II,  22     |                   miszerint csakugyan úgy áll a dolog sora,«, hogy õ jelen
41365  II,  22     |                    ember, Cseres uram - kezdé a beteg.~- Ühüm... meghiszem...
41366  II,  22     |                      Pszt. Pógár! Siess hamar a nótáriusért, mert megeshetik...~-
41367  II,  22     |                       Mi eshetik meg? - kérdé a beteg mosolyogva.~- Nem
41368  II,  22     |                       rendelte õkelmét mellém a tekintetes vármegye, hogy
41369  II,  22     |                   vármegye, hogy nála tartsam a helység tudományát.~- Nem
41370  II,  22     |                  mikorra gyúlna az ki?~- Hüm! A helytõl és idõtõl függ.
41371  II,  22     |                       is, ha levegõ nem érné.~A beteg csüggedten bocsátotta
41372  II,  22     |                       az egyetlen reménye, ez a ki nem mondott, régen táplált
41373  II,  22     |                     gondolata is füstbe ment.~A pap lépett be. A beteg félkönyökére
41374  II,  22     |                 füstbe ment.~A pap lépett be. A beteg félkönyökére emelkedett.~-
41375  II,  22     |                  tûznek én vagyok az okozója.~A csodálkozás halk szisszenése
41376  II,  22     |                  szisszenése futott keresztül a jelenlevõkön.~A beteg azután
41377  II,  22     |                     keresztül a jelenlevõkön.~A beteg azután tagolva elmondá,
41378  II,  22     |                      hullatá be az égõ taplót a széna közé a padláson, mennyit
41379  II,  22     |                       égõ taplót a széna közé a padláson, mennyit tûrt,
41380  II,  22     |                        Mint pusztult, veszett a nagy lelki teher alatt görnyedezve.~-
41381  II,  22     |                       hörögve - most is látom a rettenetes lángokat!...
41382  II,  22     |                      el. Bokros Mihály sírján a tavalyi fû hajtja már gyökereit.
41383  II,  22     |                       el ezelõtt egy hónappal a rekettyési erdõkben, kire -
41384  II,  22     |                   hogy õ gyújtotta fel õsszel a Bokros Mihály házát. Maga
41385  II,  22     |                    meg akarta magát bosszulni a gergei elöljáróságon, amiért
41386  II,  22     |              önkéntesnek.~Judit asszony kijár a sírra és ezerszer elmondja:~-
41387  II,  22     |                   elmondja:~- Nem kelmed volt a gyújtogató... Oh, minek
41388  II,  22     |                        tudja-e azt odalenn az a marék por?~
41389  II,  23     |                      ÜGYVÉDJELÖLT~1876~(Rajz)~A »köz- és váltóügyvédi« cím
41390  II,  23     |                   váltóügyvédi« cím még nincs a látogatójegyén, de odaálmodja
41391  II,  23     |                      gõzmozdonya odaszállítja a tágas, elegáns irodába,
41392  II,  23     |                    melyekbõl kövéren mosolyog a »Követel« rovat.~Még a zsidó
41393  II,  23     |               mosolyog a »Követel« rovat.~Még a zsidó is képzeletében csak
41394  II,  23     |                    zsidó is képzeletében csak a »lesz«-re épít. A »van«
41395  II,  23     |           képzeletében csak a »lesz«-re épít. A »van« csak ideiglenes állapot,
41396  II,  23     |                    összeállítandó ruhadarabon a férc. A jövõ selyemszálai
41397  II,  23     |            összeállítandó ruhadarabon a férc. A jövõ selyemszálai fogják
41398  II,  23     |                   selyemszálai fogják pótolni a kirívó cérnaszálakat. A
41399  II,  23     |                       a kirívó cérnaszálakat. A nagy szabó, az élet, kihúzgálja
41400  II,  23     |                  azokat, még nyomuk sem marad a sima posztó-talajon.~De
41401  II,  23     |                      posztó-talajon.~De azért a prókátorjelölt amúgy fércesen
41402  II,  23     |                   elméleti zsírja összevegyül a praxis korpájával, s a két
41403  II,  23     |            összevegyül a praxis korpájával, s a két ellentétes anyag rötyögve
41404  II,  23     |                      jogi disputák alkalmával a »Karl«-nál vagy a »Richárd«-
41405  II,  23     |                  alkalmával a »Karl«-nál vagy a »Richárd«-nál, ha éppen
41406  II,  23     |                    Richárd«-nál, ha éppen nem a »Kis Pipá«-ban. Nincs az
41407  II,  23     |                       Kis Pipá«-ban. Nincs az a dolog a világon, mihez a
41408  II,  23     |                   Pipá«-ban. Nincs az a dolog a világon, mihez a prókátorjelölt
41409  II,  23     |                      a dolog a világon, mihez a prókátorjelölt nem ért,
41410  II,  23     |                   röpködnek, csattognak, mint a Nibelungok fegyverei. -
41411  II,  23     |                      akhillesi harag jellemzi a tudományos birkózást, mely
41412  II,  23     |                  vezettetvén, nem csoda, hogy a világon mindenféle belevegyíttetik.~
41413  II,  23     |                      szó, hogy miért ütött ki a krími hadjárat, az elevenebb
41414  II,  23     |             állításának erõsítésére - még azt a körülményt is felhozza:
41415  II,  23     |                    apja csak levéltárnok volt a krími hadjárat idején; de
41416  II,  23     |                      csakhogy ki nem találják a filiszterek, mert ész kell
41417  II,  23     |                    unalmasak. Az irodában sok a dolog, a principális nagyon
41418  II,  23     |                      Az irodában sok a dolog, a principális nagyon fösvény
41419  II,  23     |                 csordul egy kis »akcidencia«. A sok egyforma keresetszerkesztés,
41420  II,  23     |                  egyforma keresetszerkesztés, a hosszú periratok keserves
41421  II,  23     |               periratok keserves másolása, és a tömérdek futkosás teljesen
41422  II,  23     |                       teljesen kimeríti benne a szuszt. Egyik napja olyan,
41423  II,  23     |                       Egyik napja olyan, mint a másik, legföljebb az önt
41424  II,  23     |                  megutált, mint kötelességet: a sok száraz aktát, tárgyastól,
41425  II,  23     |                       mulatságból viszi rájok a beszédet.~Mennyire jobban
41426  II,  23     |                      mindennap lehámlik, mint a vas rozsdája a sok fogdosásban.~
41427  II,  23     |                 lehámlik, mint a vas rozsdája a sok fogdosásban.~Egy-egy
41428  II,  23     |                       döntvény, híres bûneset a Pitavalból, a királyi tábla
41429  II,  23     |                   híres bûneset a Pitavalból, a királyi tábla némely különös
41430  II,  23     |                       némely különös ítélete, a perrendtartás valamelyik
41431  II,  23     |                 szerint - áhítattal hallgatja a szomszéd asztaloknál ülõ
41432  II,  23     |                    ülõ profanum vulgus.~Hanem a profanum vulgus közt ül
41433  II,  23     |                     itt minden bokorban), kit a papa ma közhelyre hozott
41434  II,  23     |                  lenni az ügyvédjelöltnek, ha a szép kisasszony szemébõl
41435  II,  23     |            vitafolytonosság hiányának esetén (a principálisa stílusán mondva),
41436  II,  23     |           principálisa stílusán mondva), hogy a szép leány mellett »sub
41437  II,  23     |                      clausula« észreveszi még a papát is. Az ördögbe is,
41438  II,  23     |                  ördögbe is, hiszen ismerõse! A gazdag öreg Pakfon Péter,
41439  II,  23     |                      régi kliensük. Köszönti. A papa visszaköszön és odahívja,
41440  II,  23     |                       is valami nagyon messze a cenzúra. Illik utánanézni
41441  II,  23     |                  fundusnak«, melyre fölépítse a valóságban, amirõl álmában
41442  II,  23     |                  Csakhamar fölveszi elméjében a »tényálladékot«. A papa
41443  II,  23     |                  elméjében a »tényálladékot«. A papa áll vagy negyvenezer
41444  II,  23     |                    vagy negyvenezer forintig, a leány egyetlen és szép:
41445  II,  23     |                   fogás«. Megszerkeszti tehát a »keresetet«, mely éppen
41446  II,  23     |                       ellenkezõje annak, amit a principális tanított, hízelgõ,
41447  II,  23     |                      benne »elmarasztaltatni« a bájos »alperes« által.~Ha
41448  II,  23     |                       által.~Ha aztán kedvezõ a »válasz«, nyomban következik
41449  II,  23     |                   válasz«, nyomban következik a »viszonválasz«, s ha a papa
41450  II,  23     |             következik a »viszonválasz«, s ha a papa be nem vágja az utat
41451  II,  23     |                       az - ügyvédi vizsga, ez a boldogságzavaró, kísértõ
41452  II,  23     |                 boldogságzavaró, kísértõ rém.~A szegény ügyvédjelölt most
41453  II,  23     |                    tanul elõször félni. Amint a végzetteljes nap közeledik,
41454  II,  23     |                 álmában megnépesítik szobáját a római szenátorok kísértõ
41455  II,  23     |                   borzasztó hosszú ceruzákkal a pandektákat írják villámsebesen
41456  II,  23     |               pandektákat írják villámsebesen a márvány kõlapokra. Neki
41457  II,  23     |                    hogy bele nem õrül. De íme a tógás tudósok során át suhogó
41458  II,  23     |                      gyönyörû nõ lép be (nini a Pakfonék Sárikája) és rózsás
41459  II,  23     |                     mosollyal, mintha mondaná a gyötrõ álmok rabjának: »
41460  II,  23     |                     ezt fogják tõled kérdezni a vizsgálaton«.~Milyen kár,
41461  II,  23     |                    álmában, kínozza ébren is. A rém ott van mindenütt és
41462  II,  23     |                      megjelent, elsápad tõle.~A vizsgálat elõtti estén még
41463  II,  23     |                     estén még egyszer összejõ a pajtásokkal, de ilyenkor
41464  II,  23     |                  eziránt, megrezzenve néz fel a szólóra s elfojtott hangon
41465  II,  23     |                      egyszer utójára elõszedi a kopott tankönyveket. Kinyitja,
41466  II,  23     |               mondanák, hogy igya ki reggelig a Dunát, vajon kiihatná-e?
41467  II,  23     |             lehetetlen, lehetetlen!«~Becsapja a könyveket s nyitott szemmel,
41468  II,  23     |                 nyitott szemmel, némán mereng a semmibe. Ki tudja mirõl
41469  II,  23     |                   Talán semmirõl. Így találja a reggel is.~Virradatkor kél,
41470  II,  23     |                     mint Zrínyi Miklós, mikor a halálba ment. Azalatt elõszállingóznak
41471  II,  23     |                      Azalatt elõszállingóznak a jó pajtások, hogy gyönyörködjenek
41472  II,  23     |                pajtások, hogy gyönyörködjenek a »drukk«-ban, mit az áldozat
41473  II,  23     |          megjegyzésekkel, jóslatokkal kísérik a kijelölt órában az »egyetemre«,
41474  II,  23     |                     hagyják, míg el nem nyeli a vizsgázó terem ajtaja. Némelyik
41475  II,  23     |                    Némelyik oda is utána megy a hallgatóság közé, s mindenféle
41476  II,  23     |                       Mások ellenben ott künt a folyosón várják szorongva
41477  II,  23     |                       most? Trémázik-e nagyon a Laci? Szigorún megy-e a
41478  II,  23     |                       a Laci? Szigorún megy-e a világ odabenn?«~Végre aztán
41479  II,  23     |                      odabenn?«~Végre aztán üt a döntõ perc. A pedellus kijõ,
41480  II,  23     |                  Végre aztán üt a döntõ perc. A pedellus kijõ, a vizsgálatnak
41481  II,  23     |                  döntõ perc. A pedellus kijõ, a vizsgálatnak vége. Mind
41482  II,  23     |                   Mind az ajtóhoz tódul, s az a legszerencsésebb, ki legelébb
41483  II,  23     |                     kalaposinas! - rikolt fel a vizsgázott örvendetesen
41484  II,  23     |                       az eszeveszett rohan le a lépcsõn. A pajtások nem
41485  II,  23     |               eszeveszett rohan le a lépcsõn. A pajtások nem gyõzik utolérni. »
41486  II,  23     |                   Hogy volt? Mint volt?« ezer a kérdés, mit hozzá intéznek.~-
41487  II,  23     |                    errõl majd késõbb. Most az a fõdolog, van-e pénzetek,
41488  II,  23     |                     csodája! - összetákolódik a szükséges összeg.~Lacinak
41489  II,  23     |                       éppen erre kellett neki a kölcsön.~Az ügyvédbojtárt
41490  II,  24     |                    NEM AKAR ÚR LENNI~1876~Kit a gyilkos végzet oda sodor
41491  II,  24     |                 gyilkos végzet oda sodor abba a nemes vármegyébe, hol e
41492  II,  24     |                   volt fogalma; ki kell vágni a civilizált Európa mappájából.
41493  II,  24     |                      bezzeg másképp vélekedik a bennszülött. Annak ez az
41494  II,  24     |                    paradicsoma.~Az utazó csak a sallangos dohányzacskós
41495  II,  24     |                 mintha legalábbis tõle függne a »keleti kérdés«; a piszkos
41496  II,  24     |                     függne a »keleti kérdés«; a piszkos vendéglõben csak
41497  II,  24     |                      piszkos vendéglõben csak a rossz és drága ételt nézi,
41498  II,  24     |                   melyet immel-ámmal hord fel a pirospozsgás arcú kocsmáros,
41499  II,  24     |                    kocsmáros, szinte érezteti a boldogtalan utassal, hogy
41500  II,  24     |                    vinkót, melyrõl nyomban az a gyanúja támad, hogy ecet