bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

46001  II,  51     |                   kacsintott Lamiel felé, kin a legnagyobb zavar volt észrevehetõ.~-
46002  II,  51     |                     rendszert követ, sir...~- A két bérkocsi meg van rendelve,
46003  II,  51     |                     meg van rendelve, itt áll a kapu elõtt. Az egyik miss
46004  II,  51     |                   egyik miss Henriettet viszi a kikötõhöz New York felé
46005  II,  51     |                      York felé egy óra múlva, a másikon ön indul egy óra
46006  II,  51     |                     egyszerûen levesszük róla a bõröndöt. A fickó pedig
46007  II,  51     |                    levesszük róla a bõröndöt. A fickó pedig néhány shillinget
46008  II,  51     |                   pedig néhány shillinget kap a várakozásért. Ezek az akasztófáravaló
46009  II,  51     |                    gondolat egészen elbájolta a társaságot. Az ördögbe is,
46010  II,  51     |                   ördögbe is, egy ember, akit a Danner cég társául szólítanak
46011  II,  51     |                      pedig távozni óhajt, ott a táskája a kocsiban. Mr.
46012  II,  51     |                  távozni óhajt, ott a táskája a kocsiban. Mr. Danner német
46013  II,  51     |                       jóízû lében tálalja fel a nagylelkûséget.~Miss Edith
46014  II,  51     |                       nagyobb zavarban volt s a világért nem jutott volna
46015  II,  51     |                     helyzetet teremtett neki, a vidor, örök jókedvû fickónak.~
46016  II,  51     |                   örök jókedvû fickónak.~Lám, a szegény miss Henriette mily
46017  II,  51     |                     egyik világrésznek, midõn a másikba költözik. Még mosolya
46018  II,  51     |                       van, melyet itt hagyjon a környezetnek, még könny
46019  II,  51     |                      csak az jut eszébe, hogy a szolgakenyér táplálta s
46020  II,  51     |                    van, sir. Éppen elég, hogy a miss kalapját fölvegye,
46021  II,  51     |                  elbúcsúzzék, s mi lekísérjük a kocsihoz. A távozóink tiszteletére
46022  II,  51     |                     mi lekísérjük a kocsihoz. A távozóink tiszteletére adott
46023  II,  51     |           Valamennyien felkeltek s lekísérték a távozó társalkodónét. Arról,
46024  II,  51     |                   meggyõzõdve látszott lenni.~A bejárónál elõszólíttatott
46025  II,  51     |                   bérkocsi Henriette számára. A társalkodóné megcsókolta
46026  II,  51     |                     megcsókolta miss Edithet, a többiekkel kezet fogott:~-
46027  II,  51     |                 Franciaországba?~Lamiel éppen a kesztyûjével játszott e
46028  II,  51     |           csintalankodék Henriette, még abban a percben is, midõn apró,
46029  II,  51     |                   apró, formás lábacskája már a kocsi-hágcsón volt.~- Kisasszony! -
46030  II,  51     |                      arcát láng borította el.~A kocsiajtó becsapódott, de
46031  II,  51     |                     kocsiajtó becsapódott, de a tiszta üvegen keresztül
46032  II,  51     |                     üvegen keresztül látszott a Henriette szép, gúnyos arca,
46033  II,  51     |                    kit võlegénynek fogtak meg a már kiaszott, kancsal miss
46034  II,  51     |                  zavara és egykedvûségébõl ez a gúnyos, ördögien szép arc.~-
46035  II,  51     |               ördögien szép arc.~- Sir, kérem a másik kocsit - ordítá.~Mr.
46036  II,  51     |                tiszteletreméltó sir Lamiel?~- A másik bérkocsit akarom,
46037  II,  51     |                     van, ön felületesen vette a dolgot. Mindjárt megértjük
46038  II,  51     |                      Oh! Miss Henriettet? Azt a leányzót? Oh, oh!~Lamiel
46039  II,  51     |                        Lamiel kiszakítá kezét a Dannerébõl s villámgyorsan
46040  II,  51     |                     villámgyorsan vágta magát a bérkocsiba, megparancsolva
46041  II,  51     |                    bérkocsiba, megparancsolva a kocsisnak, hogy lóhalálba
46042  II,  51     |                     fontja...~Lamiel kihajolt a rohanó kocsi ablakán, nehogy
46043  II,  51     |                     honnan több utca vezetett a kikötõhöz, váratlanul megállapodott
46044  II,  51     |                       Leugrott és felnyitotta a Henriette kocsiajtaját.~-
46045  II,  51     |                       megvárjuk önt, mert itt a népes utcák tömkelegében
46046  II,  51     |                   ebédnél, tegnapelõtt, midõn a lépcsõzetnél találkoztunk,
46047  II,  51     |              utóbbiról ne beszéljünk, sir; én a kezet nagyon kevésre becsülöm,
46048  II,  51     |                  nagyobb értéket tulajdonítok a szívnek.~- Az én szívemnek?~-
46049  II,  51     |                     szándékozik kezdeni ezzel a csinos összeggel?~- Amit
46050  II,  51     |                    kedvesével, Henriette-tel. A nõ szép, mint egy ördög,
46051  II,  51     |                      pazarló, mint egy õrült, a férfi szerelmes, mint egy
46052  II,  51     |                   egy-két év múlva kimaradtak a tudósítások. Az öreg Danner
46053  II,  51     |                  felõl. Elszegényedtek - volt a felelet - s a kétszázezer
46054  II,  51     |           Elszegényedtek - volt a felelet - s a kétszázezer font romjaival
46055  II,  51     |            külvárosrészbe húzódtak, hol távol a nagyvilág zajától, észre
46056  II,  51     |                       zajától, észre nem véve a high life-tól, mely eddig
46057  II,  51     |                körülményeinek kipuhatolására.~A vénleány hiúságát sértette
46058  II,  51     |                    vénleány hiúságát sértette a visszautasítás. Olyan fájó
46059  II,  51     |               visszautasítás. Olyan fájó volt a seb, hogy két éven át sem
46060  II,  51     |                     nyitotta meg folytonosan? A szerelem-e? A bosszú-e?~
46061  II,  51     |                    folytonosan? A szerelem-e? A bosszú-e?~Néhány nap múlva
46062  II,  51     |                      nap múlva aztán megkapta a kimerítõ tudósítást. Lamielt
46063  II,  51     |                  szegényül maradt, ott hagyta a faképnél, megszökött egy
46064  II,  51     |                   megszökött egy angol úrral. A szegény ember kétségbe van
46065  II,  51     |                 modora elõkelõ, arca elárulja a korán elhervadt ifjúságot.~-
46066  II,  51     |                egészen elszegényedtem, sir.~- A fiatal évek nagyon melegek
46067  II,  51     |                  melegek szörnyen melegek. Én a tõkéket a hógomolyokhoz
46068  II,  51     |                szörnyen melegek. Én a tõkéket a hógomolyokhoz hasonlítottam,
46069  II,  51     |                vezetni asztalához. És most ez a dolog el van végezve, hagyjon
46070  II,  51     |                    írtak, ismét ott simította a papírt, töltötte ki a szállító
46071  II,  51     |               simította a papírt, töltötte ki a szállító leveleket és írta
46072  II,  51     |                    szállító leveleket és írta a címeket 3 font havi fizetésért,
46073  II,  51     |                       mely kacér játékát ûzte a szegény ördöggel?~Nem, nem,
46074  II,  51     |                     ott hagyta nyomait arcán. A szenvedés látogatójegyei,
46075  II,  51     |                     szenvedés látogatójegyei, a ráncok élénken beszéltek
46076  II,  51     |                       keze kezdte lesimogatni a ráncokat. Lamiel beletörõdött
46077  II,  51     |                gondtalansága és mosolya, újra a régi vidám fickó lett, ki
46078  II,  51     |                     régi vidám fickó lett, ki a Danner et Comp. üzlethelyiségeiben
46079  II,  51     |                  boldog nap volt rá nézve. Ez a tíz font többlet betöltötte
46080  II,  51     |                  tárcájába rejté s rohant fel a Mr. Danner szobájába.~-
46081  II,  51     |                       de csakhamar lecsüggedt a kéz és fej s a villámokat
46082  II,  51     |                     lecsüggedt a kéz és fej s a villámokat a kétségbeesés
46083  II,  51     |                     kéz és fej s a villámokat a kétségbeesés váltá fel.
46084  II,  51     |                   levert arccal támolygott ki a szobából, s mint a részeg,
46085  II,  51     |              támolygott ki a szobából, s mint a részeg, ingadozó léptekkel
46086  II,  51     |                    ingadozó léptekkel jött le a lépcsõn, hol éppen Mr. Klimpston
46087  II,  51     |               elrohant, mint az õrült.~Másnap a szokott órában délelõtt
46088  II,  51     |                legcélszerûbb intézkedés leend a házmestert lakatosért küldeni.
46089  II,  51     |                      tisztában, hogy ki fogja a lakatost fizetni.~A mester
46090  II,  51     |                     fogja a lakatost fizetni.~A mester megérkezett egy nagy
46091  II,  51     |                      biztosítá Mr. Dannert és a házmestert, hogy nincs olyan
46092  II,  51     |              házmestert, hogy nincs olyan zár a világon, amit õ egyszeribe
46093  II,  51     |                      Borzasztó kép tárult fel a belépõk elõtt. A ködön átszûrõdõ
46094  II,  51     |                   tárult fel a belépõk elõtt. A ködön átszûrõdõ nap derülten
46095  II,  51     |                       egyik szögletében, hová a napvilág nem hatott el,
46096  II,  51     |                       napvilág nem hatott el, a szegény Lamiel függött fölakasztva.~
46097  II,  51     |                      és keressen fel azonnal. A Kék Heringnél vagyok szállva
46098  II,  51     |                     aztán egykedvûen megnézte a szerencsétlen ifjú tetemét
46099  II,  51     |                      ifjú tetemét s végigfutá a mindent megmagyarázó levélkét.~-
46100  II,  51     |                     kifizeté Mr. Klimpstonnak a két pennyt: mert ezúttal
46101  II,  52     |                                               A »NELLI-NELLI«~1877~Amióta
46102  II,  52     |                  házam Pesten, elhajolt tõlem a szíve - Emilhez. Az õ szíve
46103  II,  52     |                     Egyik mulatságosabb, mint a másik. A Feri gyerek mennyre-földre
46104  II,  52     |                  mulatságosabb, mint a másik. A Feri gyerek mennyre-földre
46105  II,  52     |                   esküszik, hogy él-hal érte, a hórihorgas Rezsõ pedig váltig
46106  II,  52     |                       kell, - de azért odavan a bolondulásig. Én magam meg
46107  II,  52     |                   olyan vékonyra száradtam ki a szerelmi búbánattól, mint
46108  II,  52     |                     szerelmi búbánattól, mint a Prém József poézise, melyet
46109  II,  52     |                   Prém József poézise, melyet a prózaírás tûjébe húzott
46110  II,  52     |              prózaírás tûjébe húzott immár és a Magyar Állam újdonságait
46111  II,  52     |                  újdonságait fércelgeti vele. A többi udvarlóról nem is
46112  II,  52     |                 Eszeveszett az valamennyi, ha a Nelli-Nellit látják.~A nyájas
46113  II,  52     |                     ha a Nelli-Nellit látják.~A nyájas olvasó, aki ezt a
46114  II,  52     |                      A nyájas olvasó, aki ezt a bolondságot olvasni fogja,
46115  II,  52     |                  neveznek, joggal beleszólhat a dologba illendõen megtudakolván
46116  II,  52     |                        hogy ki adta nekem azt a just, hogy duplán tétessék
46117  II,  52     |                     és bizonyára még õfelsége a királyné is csak Erzsébet,
46118  II,  52     |                       Erzsébet-Erzsébet.~Igaz a kérem; - csakhogy nekünk
46119  II,  52     |                    nekünk olyan gyönyört okoz a Nelli név kimondása, hogy
46120  II,  52     |                   éves. Naiv, gyermekes. Feri a termetéért imádja, mely
46121  II,  52     |                  olyan hajlékony, karcsú mint a nádszál; Emil a szemeiért
46122  II,  52     |                   karcsú mint a nádszál; Emil a szemeiért rajong, melyek
46123  II,  52     |                       olyan égszínkékek, hogy a mennybolt színe látszik
46124  II,  52     |                 ízetlen utánzásnak mellettük. A hórihorgas Rezsõnek az orcái
46125  II,  52     |                       mert olyan szépek, mint a barackfa rózsaszín virága,
46126  II,  52     |                        ipsissima verba), mint a meleg cipó.~E drasztikus
46127  II,  52     |                       érne semmit.~De térjünk a dolog velejére. Ez a Feri
46128  II,  52     |                  térjünk a dolog velejére. Ez a Feri gyerek a legagyafurtabb
46129  II,  52     |                    velejére. Ez a Feri gyerek a legagyafurtabb fickó köztünk.
46130  II,  52     |                   részvénytársaságot gründolt a Nellike meghódítására. Mindnyájan
46131  II,  52     |                       amennyi éppen szükséges a társulat megértésére:~1. §.
46132  II,  52     |                   társulat megértésére:~1. §. A társulat célja: a Nelli-Nelli
46133  II,  52     |                       1. §. A társulat célja: a Nelli-Nelli meghódítása.~
46134  II,  52     |                      forintot fizetni e célra a társulat pénztárába.~Még
46135  II,  52     |                      társulat pénztárába.~Még a 37-ik kacsot szükséges idéznem,
46136  II,  52     |                       udvarló eltávolításáról a társulat gondoskodik.~Így
46137  II,  52     |                       Napról napra mondhattuk a muszkákkal: minden jól megy.
46138  II,  52     |                  muszkákkal: minden jól megy. A vad leánykából szelíd bárányka
46139  II,  52     |              másikunkat tüntetett ki. Ki lesz a szerencsés, boldog isten
46140  II,  52     |                     boldog isten tudja. Hátha a furfangos Feri gyerek ez
46141  II,  52     |              alaptõkét? Homályos írás az, ami a nõi szívben van. Ami B-nek
46142  II,  52     |                        Ami B-nek látszott ma, A kerekedhetik belõle holnap.~
46143  II,  52     |                   kerekedhetik belõle holnap.~A részvénytársulat azonban
46144  II,  52     |                  azonban szilárdul állt, mint a Sion, a befizetések hónapok
46145  II,  52     |                  szilárdul állt, mint a Sion, a befizetések hónapok óta
46146  II,  52     |                      óta pontosan történtek s a létföltétel meg nem lett
46147  II,  52     |                       marad res nullius, mert a megszelídítés volt a fõmunka,
46148  II,  52     |                     mert a megszelídítés volt a fõmunka, az pedig be van
46149  II,  52     |                       frivol regényeit s nézi a kankánt a népszínházban.
46150  II,  52     |                    regényeit s nézi a kankánt a népszínházban. Aztán idegen
46151  II,  52     |                      nyeri el Nelli-Nellit és a begyûlt alaptõkét.~Képzelhetõ,
46152  II,  52     |                 mellett mekkora nagy lehetett a verseny. Nem is igyekszem
46153  II,  52     |                      Nem is igyekszem leírni; a derék, nemes célú részvénytársulatnak
46154  II,  52     |             értékesebb szívecskét elhódítsák.~A múlt napokban a helyzet
46155  II,  52     |                   elhódítsák.~A múlt napokban a helyzet mindinkább feszültebb
46156  II,  52     |                   mindinkább feszültebb lett. A megoldás közelsége a levegõben
46157  II,  52     |                    lett. A megoldás közelsége a levegõben látszott függni.~
46158  II,  52     |                    levegõben látszott függni.~A jövõt rózsás színben látta
46159  II,  52     |                    valakibe.~Most már csak az a kérdés, kibe?~Megdöbbenve
46160  II,  52     |                  midõn mindnyájan összegyûlve a Nelliék kerek asztalánál
46161  II,  52     |                       Azért, mert beteljesült a vágyam: színésznõ lettem.
46162  II,  52     |                  színésznõ lettem. Beállottam a karba a Népszínháznál.~-
46163  II,  52     |                    lettem. Beállottam a karba a Népszínháznál.~- Szent isten!
46164  II,  52     |                    fanyarul mondá: Megehetjük a részvénytársulatunkat. Most
46165  II,  52     |               részvénytársulatunkat. Most már a Nelli-Nelli a mindnyájunké.~
46166  II,  52     |                        Most már a Nelli-Nelli a mindnyájunké.~U. I. A begyûlt
46167  II,  52     |             Nelli-Nelli a mindnyájunké.~U. I. A begyûlt pénzt elküldjük -
46168  II,  52     |                     begyûlt pénzt elküldjük - a muszka sebesülteknek.~
46169  II,  53     |                                               A NŐ REGÉNYE~1877~Rajz~Elvitték,
46170  II,  53     |                        asszony lett, levették a pártát gyönyörû fejérõl,
46171  II,  53     |                     gyönyörû fejérõl, s azzal a pártával levették a mennybolt
46172  II,  53     |                     azzal a pártával levették a mennybolt mosolygó kékségét,
46173  II,  53     |                  Elváltozott minden.~Átkozott a kocsi, amelybe beültek,
46174  II,  53     |                     amelybe beültek, átkozott a négy ló, amely tovavitte,
46175  II,  53     |                       tovavitte, száradjon el a fû, mely annak az útnak (
46176  II,  53     |                      Klári, mennyire szerette a derék Érdy Dezsõt, s mégis
46177  II,  53     |                       s mégis odaerõszakolták a szülei Kamuty Ferenchez.~
46178  II,  53     |                       összeillettek hát. Hogy a szív mit érez, merõ ostobaság
46179  II,  53     |                        merõ ostobaság az; nem a XIX-ik századba való bolondos
46180  II,  53     |                valahova Felsõ-Magyarországba, a Kamuty birtokára - menyecskének.~
46181  II,  53     |                    hányszor mondta, hogy csak a halál, vagy az õ mennyasszonya
46182  II,  53     |                     az õ mennyasszonya lehet. A szíve repedne meg, ha valaha
46183  II,  53     |                életvidor menyecske lett, mint a parancsolat. Táncolt, mulatott,
46184  II,  53     |                  gazdagság, ragyogás az eleme a nõnek. Nincs egyéb szentség
46185  II,  53     |                     feláldozza érte. Klári is a vagyonáért lett a Kamuty
46186  II,  53     |                    Klári is a vagyonáért lett a Kamuty neje. Hiúság, valóban
46187  II,  53     |                        Hiúság, valóban hiúság a te neved, asszony!~És egyszer
46188  II,  53     |                       koldusnak ébredtek fel. A Krach villámai csapkodtak
46189  II,  53     |                     Nem maradt meg nekik csak a rajtuk való.~A fényes õsi
46190  II,  53     |                     nekik csak a rajtuk való.~A fényes õsi kastélyból ki
46191  II,  53     |                      volt az összes bútorzat.~A fény odalett, megsemmisült,
46192  II,  53     |                Klárinak megint nem repedt meg a szíve. Mégis csak olyan
46193  II,  53     |                        ki nem is gondolkozik.~A szûk szoba késõbb még szûkebb
46194  II,  53     |                      késõbb még szûkebb lett. A szegénységnek új osztályosa
46195  II,  53     |           szegénységnek új osztályosa támadt. A hónapos szoba bútorzata
46196  II,  53     |                       született. Erzsike lett a neve.~Szerették, dédelgették,
46197  II,  53     |                   arcokon!~Mikor kiterítették a feketével elfátyolozott
46198  II,  53     |                      melyet sírvirág, homály, a franciscet illata, s két
46199  II,  53     |                       halottja körül.~Hol-hol a ravatal fejéhez hajolt,
46200  II,  53     |                  hajolt, omló fürtei befedték a kis halott arcát, az örök
46201  II,  53     |                      az örök lezárt szemeket, a sima, oly végtelenül nyugodt
46202  II,  53     |                 azután nyugodtan elfordult és a padlóra nézett hosszan mereven...~
46203  II,  53     |                  tudja, mit jelenthettek azok a görbe-girbe vonalak? A kétségbeesés
46204  II,  53     |                   azok a görbe-girbe vonalak? A kétségbeesés írását nem
46205  II,  53     |                       az égben!~Eközben megjõ a férj. Sápadt, egész valójából
46206  II,  53     |                    nézi nejét. Milyen erõs ez a Klára! Félig megnyugtatja,
46207  II,  53     |                      olyan nyugalommal viseli a csapást.~- Feküdjünk le,
46208  II,  53     |                   vesz elõ az asztalfiából, s a kis halotthoz lopózik.~Melle
46209  II,  53     |                    zihál, szeme vadul forog s a kést a gyönyörû halottba
46210  II,  53     |                    szeme vadul forog s a kést a gyönyörû halottba vágja.
46211  II,  53     |                         Hahaha! Nézd csak ezt a szivet, édes férjem. Ezt
46212  II,  53     |                     édes férjem. Ezt nem adom a halálnak. Ezt nem temetik
46213  II,  53     |                   palotát építek magamnak.~És a szivet magasra tartva kezében,
46214  II,  53     |                    vígan ugrándozik szanaszét a szobában.~A halálra rémült
46215  II,  53     |              ugrándozik szanaszét a szobában.~A halálra rémült férj átérti
46216  II,  53     |                    halálra rémült férj átérti a valót, s gyöngéden vigasztalja:~-
46217  II,  53     |                      el is vezeti másnap abba a szomorú, csendes palotába
46218  II,  53     |                     szomorú, csendes palotába a - Lipótmezõn.~
46219  II,  54     |                                               A PUTNOKI PAJKOS~1877~A török
46220  II,  54     |                         A PUTNOKI PAJKOS~1877~A török nemzet nagyszerû küzdelmei
46221  II,  54     |                       alkalmából, midõn látja a világ, hogy mily meseszerû
46222  II,  54     |              meseszerû hõsiességgel vívta meg a török hadsereg az óriási
46223  II,  54     |                   harcokat, s mint alázta meg a porig a gõgös, a zsarnok
46224  II,  54     |                       mint alázta meg a porig a gõgös, a zsarnok Muszkaországot:
46225  II,  54     |                   alázta meg a porig a gõgös, a zsarnok Muszkaországot:
46226  II,  54     |                      öröm és hála foglalja el a magyar nemzet szívét is,
46227  II,  54     |                 nemzet szívét is, lelkesedünk a török gyõzelmek felett,
46228  II,  54     |           testvérünket, barátunkat üdvözöljük a csatából megtérõ hõsöket.
46229  II,  54     |                 tudjuk, hogy e széles világon a törökön kívül más barátunk
46230  II,  54     |                      egymást, volt idõ, mikor a két testvérnemzet egymást
46231  II,  54     |                       szakaira emlékezik most a jó magyar nép.~Gömör megyei
46232  II,  54     |                      ahogy hallottam nem rég, a napokban. Úgy rémlik elõttem,
46233  II,  54     |                       dédunokáját láttam azon a nagy lisztán, melyre azok
46234  II,  54     |                    nevei voltak felírva, akik a török sebesültek felsegélésére
46235  II,  54     |                      hõs ifjút lehetett látni a török harcolók soraiban,
46236  II,  54     |                   magyar, hazánkból vándorolt a török csatatérre, mert azt
46237  II,  54     |                       õ török eredetû, õsapja a hajdani törökmagyar hadjáratkor
46238  II,  54     |                    ellenséget. Lehet, hogy ez a lelkes ifjú meg elbeszélésünk
46239  II,  54     |                   Muszúr basa ivadéka.~*~Mint a címrõl is már könnyû kitalálni,
46240  II,  54     |                   kitalálni, Putnokon történt a dolog, mégpedig abban az
46241  II,  54     |                     megye is el volt foglalva a török által s Putnokon Muszúr
46242  II,  54     |                    Muszúr basa parancsnokolt.~A basa hórihorgas magas ember,
46243  II,  54     |                       hosszú fehér szakállal; a homlokán egy nagy sebhely,
46244  II,  54     |                       amit valaha bég korában a jó Szondy vitéztõl kapott
46245  II,  54     |                      egy golyó fúródott bele; a balkezén három ujja el volt
46246  II,  54     |                Rimaszécsnél hagyta; azonfelül a jobb szemének csak helye
46247  II,  54     |                   megfosztotta tõle.~De abból a megmaradt egy szembõl annyi
46248  II,  54     |                     hogy az ítéletnaptól csak a gonoszok reszketnek, õtõle
46249  II,  54     |                   azonban reszketniök kellett a jóknak is. Amily kegyetlen
46250  II,  54     |                      is. Amily kegyetlen volt a csatában, semmivel sem volt
46251  II,  54     |                      semmivel sem volt különb a meghódított alattvalókon.
46252  II,  54     |                       elég oka volt haragudni a magyarokra, mert - mint
46253  II,  54     |                 elõsoroltuk ég emléket kapott a magyar kardvasaktól, de
46254  II,  54     |                       magyar kardvasaktól, de a kínzások és bosszantások
46255  II,  54     |              bosszantások azon ezer neme, mit a meghódított területen elkövetett,
46256  II,  54     |                     területen elkövetett, még a soknál is több volt. Egyszer
46257  II,  54     |                  vargát karóba húzatott azért a bûneért, hogy elnevette
46258  II,  54     |                     török harcos éneklésén.~- A hitetlen gyaur! még nevetni
46259  II,  54     |                   mikor egy igazhívõ muzulmán a Szent Alkoránból énekel.~
46260  II,  54     |                      énekel.~Eleget szabódott a boldogtalan varga, hogy
46261  II,  54     |                      nem tudhatta, mit énekel a török katona, mert egy szót
46262  II,  54     |                       Majd megtanulsz törökül a paradicsomban - mondá Maszúr
46263  II,  54     |                      búsulj, édes fiam!~Azzal a legnyájasabb arccal rendelte,
46264  II,  54     |                    volna már elõmenetele ezen a gyarló világon a török nyelvtudomány
46265  II,  54     |             elõmenetele ezen a gyarló világon a török nyelvtudomány nélkül;
46266  II,  54     |                   nyelvtudomány nélkül; aztán a fejét különös kegyelembõl
46267  II,  54     |                  kegyelembõl ki kell szegezni a várkapura, hadd gyönyörködhessenek
46268  II,  54     |             becsületes szûcsember házába, aki a felsõ utcán lakott saját
46269  II,  54     |                    gyaur! - kiáltott be hozzá a félszemû basa az ablakon -
46270  II,  54     |                    ijedten és nagy alázatosan a jámbor szûcs, elõrohanva.~-
46271  II,  54     |                     megyek, édes fiam - mondá a basa nyájasan (mert sok
46272  II,  54     |                       sok gonosz ember hordja a nyájasság álarcát) -, és
46273  II,  54     |                     varrni, kedves gyermekem, a saját matériámból, mit ha
46274  II,  54     |                     fogok egész éjjel - mondá a szûcs remegve.~- De a ködmön
46275  II,  54     |                   mondá a szûcs remegve.~- De a ködmön tökéletes legyen,
46276  II,  54     |                  kérem kegyelmességedet, hogy a matériáért azonnal mehessek.~-
46277  II,  54     |                     kelljen fáradnod, ott bõg a kapud elõtt.~A szûcs odapillantott
46278  II,  54     |                        ott bõg a kapud elõtt.~A szûcs odapillantott s kétségbeesve
46279  II,  54     |                      kétségbeesve látta, hogy a mondott matéria, melybõl
46280  II,  54     |                      mondott matéria, melybõl a ködmönt kell megvarrni,
46281  II,  54     |                    darab eleven kos állt kint a kapu elõtt, gyámoltalan
46282  II,  54     |                      egyik sem gondolta, hogy a bõrébõl ködmön lészen holnap,
46283  II,  54     |                      holnap, ha ugyan lészen.~A szûcs térdre borult a hatalmas
46284  II,  54     |                 lészen.~A szûcs térdre borult a hatalmas zsarnok elõtt,
46285  II,  54     |                      hogy ne kívánja tõle ezt a lehetetlen dolgot, hiszen
46286  II,  54     |                     az lehetetlen, hogy abból a bõrbõl csinálja, ami még
46287  II,  54     |                   bõrbõl csinálja, ami még ma a kosok ideiglenes tulajdona:
46288  II,  54     |                   téged, kedves fiam? - kérdé a basa édeskésen.~- Pajkos
46289  II,  54     |                      még egyszer mondom, hogy a ködmön meglegyen a kosokból
46290  II,  54     |                       hogy a ködmön meglegyen a kosokból reggelre, mert
46291  II,  54     |              megáldjon, édes gyermekem!~Ezzel a basa elment. Persze, hogy
46292  II,  54     |                     reggelre nem lehetett meg a ködmön, s Pajkos Márton
46293  II,  54     |                   uramat felakasztották, amit a basa nyugalmasan csibukozva
46294  II,  54     |                      volt Muszúr basa, hogy õ a legjobb adószedõ a szultán
46295  II,  54     |                     hogy õ a legjobb adószedõ a szultán összes vezérei közt.
46296  II,  54     |                      Iszonyú sarcot vetett ki a szegény putnokiakra, s hogy
46297  II,  54     |                       putnokiakra, s hogy azt a kicsigázott, fizetni nem
46298  II,  54     |                       volt jegyezve; kinek ki a legkedvesebbje, s aztán
46299  II,  54     |                  napon összefogdostatta kinek a feleségét, kinek a gyermekét
46300  II,  54     |                      kinek a feleségét, kinek a gyermekét s egy nagy földalatti
46301  II,  54     |                  hagyni gyermekét vagy nejét, a legnagyobb kínzásoknak tette
46302  II,  54     |                   tette ki; újabb három napig a talpát csiklandozták az
46303  II,  54     |                    akkor sem lettek kiváltva, a következõ három napon naponkint
46304  II,  54     |                      adótörvény volt, úgyhogy a putnoki basának sohasem
46305  II,  54     |                  voltak adóhátralékosai, mint a többi ügyetlen basáknak,
46306  II,  54     |                    basáknak, kik nem értettek a célszerû közigazgatáshoz.~
46307  II,  54     |                 véghez vitt Putnokon.~Nemcsak a közrendûek, hanem a tekintélyes
46308  II,  54     |                   Nemcsak a közrendûek, hanem a tekintélyes magyar urak
46309  II,  54     |                 magyar urak is ki voltak téve a basák korlátlan önkényének.
46310  II,  54     |                 sehova, sem elmenekülni.~Maga a hatalmas Balassa Imre is,
46311  II,  54     |                     akkoriban Putnokon lakott a neje kastélyában, csak olyan
46312  II,  54     |                  kastélyában, csak olyan volt a basa elõtt, mint a legutolsó
46313  II,  54     |                       volt a basa elõtt, mint a legutolsó rabszolga.~Azaz
46314  II,  54     |                   beszélek, hogy Balassa Imre a neje kastélyában lakott;
46315  II,  54     |                       egy alacsony udvarházba a falu szélén.~Ott élt a hatalmas
46316  II,  54     |             udvarházba a falu szélén.~Ott élt a hatalmas magyar fõúr elvonulva,
46317  II,  54     |                  magyar fõúr elvonulva, várva a jobb idõket erre a szegény,
46318  II,  54     |                      várva a jobb idõket erre a szegény, sokat szenvedett
46319  II,  54     |                 országra.~Egyetlen leánykája, a kis tizenkétéves Borbála
46320  II,  54     |                     is keserûséggé vált, mert a kedves lányka, ki valóságos
46321  II,  54     |                        beteg volt, haldokolt.~A lakosok szomorú arccal jártak-keltek
46322  II,  54     |                  szomorú arccal jártak-keltek a kis udvarház elõtt, hol
46323  II,  54     |                       kis udvarház elõtt, hol a várúr kis kisasszonyja,
46324  II,  54     |                     tükrözõdött minden arcon. A megpróbáltatás és közös
46325  II,  54     |                  közös elnyomatás e napjaiban a jobbágy közelebb simult
46326  II,  54     |                     de sokszor megcsókolnátok a lábnyomát is annak, kit
46327  II,  54     |                        megbosszantani.~Bezzel a putnokiak is ragaszkodtak
46328  II,  54     |                      Imréhez s együtt érezték a nagy bánatot vele beteg
46329  II,  54     |                    vele beteg gyermeke miatt.~A kis Borbála napról napra
46330  II,  54     |                      lázas önkívületbe esett.~A gróf kétségbeesve virrasztott
46331  II,  54     |                hallgatta annak lázas szavait. A beteg ott járt-kelt a fényes
46332  II,  54     |                szavait. A beteg ott járt-kelt a fényes várkastélyban, melyhez
46333  II,  54     |                     kötötték, és bebarangolta a kertet, mely akkoriban egyike
46334  II,  54     |                    mely akkoriban egyike volt a legszebb kerteknek az országban.~-
46335  II,  54     |                   kiáltá -, nézd, nézd! Látod a cseresznyefát az üvegházban.
46336  II,  54     |                Balassa gróf végigsimítá kezét a kedves forró homlokon.~-
46337  II,  54     |                        kis Borbálám? Nyisd ki a szemeidet. Hiszen te itt
46338  II,  54     |                  mellettem, édesapád mellett. A cseresznyékrõl csak képzelõdöl.
46339  II,  54     |               márciusban.~- Nem, nem - kiáltá a gyermek makacsul -, én látom
46340  II,  54     |                  gyermek makacsul -, én látom a cseresznyéket s tudom, hogy
46341  II,  54     |                     Az Anna is látta...~(Anna a beteg ápolónõje volt).~-
46342  II,  54     |                    neked.~Anna aztán elmondta a grófnak, hogy a lázas beszédnek
46343  II,  54     |                      elmondta a grófnak, hogy a lázas beszédnek van némi
46344  II,  54     |                    elõtt õ csakugyan beszélte a kis úrnõnek, hogy a basa
46345  II,  54     |                  beszélte a kis úrnõnek, hogy a basa üvegházában már érik
46346  II,  54     |                     basa üvegházában már érik a cseresznye.~Borbála egész
46347  II,  54     |               cseresznye.~Borbála egész éjjel a cseresznyérõl beszélt s
46348  II,  54     |                        hogy neki azt adjanak.~A gróf alig várta, hogy megvirradjon,
46349  II,  54     |                  megvirradjon, rögtön hívatta a lovászát, Pajkos Imrét,
46350  II,  54     |                       lovászát, Pajkos Imrét, a kivégzett Pajkos Mártonnak
46351  II,  54     |                    kivégzett Pajkos Mártonnak a fiát, s elküldte a Muszúr
46352  II,  54     |                  Mártonnak a fiát, s elküldte a Muszúr basához azon üzenettel,
46353  II,  54     |                  nehány szemet beteg lányának a cseresznyékbõl.~- Hogyisne? -
46354  II,  54     |                         Hogyisne? - dühöngött a basa. - Nem is kellene egyéb,
46355  II,  54     |                   áldását. Mondd meg uradnak, a hitetlen kutyának, édes
46356  II,  54     |                     kutyának, édes fiam, hogy a cseresznyét a felséges szultán
46357  II,  54     |                      fiam, hogy a cseresznyét a felséges szultán számára
46358  II,  54     |            alkalmatlankodjál ilyen dolgokban.~A derék Pajkos Imre igen elbúsult
46359  II,  54     |                     Pajkos Imre igen elbúsult a huszonöt bambusz pálcán,
46360  II,  54     |                 huszonöt bambusz pálcán, amit a talpára kapott, de még jobban
46361  II,  54     |                       kis úrnõjének nem vihet a cseresznyébõl, hogy meggyógyuljon.~-
46362  II,  54     |                   azért is, éppen azért is...~A grófnak is zokon esett az
46363  II,  54     |                      sehova.~- Hozok én abból a cseresznyébõl, ha addig
46364  II,  54     |                      lovász. - Belopózom este a kertbe...~- Nagy vakmerõség
46365  II,  54     |                     vakmerõség lenne - felelt a gróf -, életeddel játsznál
46366  II,  54     |                   tedd.~- Nagy számadásom van a pogánnyal, nagyságos uram.
46367  II,  54     |                  lebeszélni szándékáról, hogy a cseresznyefát megdézsmálja.
46368  II,  54     |               állhatatos maradt. Nem használt a szép szó, a jóakaratú figyelmeztetés.
46369  II,  54     |                      Nem használt a szép szó, a jóakaratú figyelmeztetés.
46370  II,  54     |                      Hja! Nagy számadása volt a törökkel, és nagyon szerette
46371  II,  54     |                elcsendesült Putnok városában, a mi legényünk megmászta szép
46372  II,  54     |                      megmászta szép csendesen a magas palánkot, mely a basa
46373  II,  54     |              csendesen a magas palánkot, mely a basa kertjét környezé, s
46374  II,  54     |              egyenesen az üvegház felé.~Kívül a kerítésen maradt barátai,
46375  II,  54     |                     maradt barátai, többnyire a Balassa cselédsége, szorongó
46376  II,  54     |                   utána.~- Ha tán kicsi lenne a tarisznya, amit viszel a
46377  II,  54     |                      a tarisznya, amit viszel a cseresznyének, - itt van
46378  II,  54     |                      cseresznyének, - itt van a zsák is, Imre pajtás!~-
46379  II,  54     |                  beosont s azonnal nekifogott a cseresznyeszedésnek. A pompásan
46380  II,  54     |             nekifogott a cseresznyeszedésnek. A pompásan illatozó ezer meg
46381  II,  54     |                     sem volt nehéz megtalálni a cseresznyefát, mely magasabb,
46382  II,  54     |                  magasabb, terebélyesebb volt a többieknél s piros gyümölcse
46383  II,  54     |              többieknél s piros gyümölcse még a sötétben is szinte mosolyogni
46384  II,  54     |                látszott.~Már félig telve volt a tarisznya, midõn nesz hallatszék
46385  II,  54     |                       midõn nesz hallatszék s a közeledõ fény egyszerre
46386  II,  54     |                     egyszerre láthatóvá tette a basa e téli paradicsomát.~
46387  II,  54     |                   húzódik egy sûrû pálma mögé a szögletbe s elfojtott lélegzettel
46388  II,  54     |                    basa este ez órában mindig a jól fûtött üvegházban, a
46389  II,  54     |                      a jól fûtött üvegházban, a mámorító kellemes illatár
46390  II,  54     |                    körül.~Imre fogai vacogtak a félelemtõl.~Szerencsére
46391  II,  54     |                       Szerencsére azonban sem a szolgák nem vették észre,
46392  II,  54     |                 szolgák nem vették észre, sem a basa, ki elküldvén szolgáit
46393  II,  54     |                       után hányván le magáról a drága selyem öltönyöket.
46394  II,  54     |               élvezettel eregette csibukjából a füstfelhõket.~Imrének helyzete
46395  II,  54     |                       igen kényelmetlen volt, a pálma levelei így is rosszul
46396  II,  54     |                      így is rosszul takarták, a basa észrevehette minden
46397  II,  54     |                       mentõ gondolatot. Arcán a halálos félelem verejtéke
46398  II,  54     |                       Muszúr basa megrezzent, a sóhajt meghallotta, s pokoli
46399  II,  54     |                          Ki van ott? - kiáltá a basa felemelkedve, csibukját
46400  II,  54     |               haboznia. Mint párduc ugrott ki a pálmabokor mögül s megragadván
46401  II,  54     |                pálmabokor mögül s megragadván a pasának feléje terjesztett
46402  II,  54     |               villámgyorsan szájára tapasztá.~A basa hatalmasan rugdalózott,
46403  II,  54     |                      nem sokat törõdött vele.~A magával tehetetlen, anélkül
46404  II,  54     |                       nyomorék embert, miután a száját betömte, felemelé
46405  II,  54     |                      De csakhamar elfojtá ezt a rémes tervet a kedélyes
46406  II,  54     |                    elfojtá ezt a rémes tervet a kedélyes pajkosság.~Fölkacagott.~-
46407  II,  54     |                      ajándékba. Ez lesz oszt’ a hatalmas tréfa!~S ezzel
46408  II,  54     |                 hullát. Annyi esze volt, hogy a lábait, nehogy galibát csinálhasson
46409  II,  54     |                 hallotta ezt, mert éppen csak a hallási tehetségét gyakorolhatta.~
46410  II,  54     |                      lépkedett terhével egész a kerítésig. Ezer szerencse,
46411  II,  54     |                   hogy senki sem vette észre. A bátrakat segíti a végzet
46412  II,  54     |                      észre. A bátrakat segíti a végzet is.~Hanem most jött
46413  II,  54     |                    végzet is.~Hanem most jött a haddelhadd! Miként megy
46414  II,  54     |                    haddelhadd! Miként megy át a kerítésen, anélkül, hogy
46415  II,  54     |                  pillanatban észrevette, hogy a Muszúr nyakáról valami nehezék
46416  II,  54     |                 Istenem, istenem, hátha éppen a kisajtó kulcsa!~Leakasztotta,
46417  II,  54     |                       kulcsa!~Leakasztotta, s a falból kifelé vezetõ ajtó
46418  II,  54     |                      könnyedén megnyílt vele.~A legény el nem fojthatott
46419  II,  54     |                       nyikkantást, s kijutván a veszedelembõl, megkétszerezett
46420  II,  54     |             megkétszerezett léptekkel ügetett a Balassa-ház felé.~Otthon
46421  II,  54     |                      Balassa-ház felé.~Otthon a grófi udvarházban valóságos
46422  II,  54     |               istennek ajánlották már lelkét. A nagy kiáltásra, hogy nini,
46423  II,  54     |                      van az Imre elevenen még a gróf is kinézett, hogy hû
46424  II,  54     |              üdvözölje.~- Szent isten, mi van a hátadon? - kiálták, amint
46425  II,  54     |                     hátadon? - kiálták, amint a sötétben fölismerték az
46426  II,  54     |                     ám - mondá Imre, kiürítve a tarisznya tartalmát. - Ráadásul
46427  II,  54     |                     tartalmát. - Ráadásul még a cseresznyefa gazdáját is
46428  II,  54     |                      S ezzel ledobta válláról a tömeget.~- Elõ egy fáklyát!~
46429  II,  54     |                   tömeget.~- Elõ egy fáklyát!~A fáklya világánál mindenki
46430  II,  54     |                  zászlóalját is elõszólítván, a következõ napon kiûzték
46431  II,  54     |                       következõ napon kiûzték a vezér nélkül maradt hadat
46432  II,  54     |              következtek az egész városra. De a legnagyobb dicsõség Imrének
46433  II,  54     |                  jutott ki, nemességet kapott a királytól a Putnoki elõnévvel.
46434  II,  54     |                 nemességet kapott a királytól a Putnoki elõnévvel. Attól
46435  II,  54     |                      Putnoki Pajkos Imre lett a neve.~Borbála is felgyógyult,
46436  II,  54     |                      Balassa oldalán hazajött a diadalmas magyar táborból,
46437  II,  54     |                     táborból, õ tûzte keblére a király által küldött érdemrendet
46438  II,  54     |                     által küldött érdemrendet a legvitézebb magyar lovagnak.~*~
46439  II,  54     |                legvitézebb magyar lovagnak.~*~A basának nem lett semmi baja.
46440  II,  54     |                      Meg fogsz gyõzõdni, hogy a magyar nagylelkû, szíve
46441  II,  54     |                     várd, azt ne kívánd, hogy a nép felejtse vétkeidet.~-
46442  II,  54     |                       meg most Imre, és azzal a mellékszobába szaladt, s
46443  II,  54     |                  gyermekem! Muszúr, öltsd fel a ruhákat, akkor talán mentve
46444  II,  54     |                    akkor talán mentve leszesz a nép dühe elõl, ha külsõleg
46445  II,  54     |                   hozzám hasonlónak láttatol.~A basa Imre segédkezése mellett
46446  II,  54     |                       nagy nehezen felöltötte a szûk magyar ruhát.~És le
46447  II,  54     |                 tõsgyökeres magyar táblabíró.~A nevét is megváltoztatta,
46448  II,  54     |              istenfélõen is élt félrevonultan a Balassa egyik jószágán.~
46449  II,  54     |                    jószágán.~Eközben tisztult a láthatár, a harcok lezajlottak,
46450  II,  54     |                  Eközben tisztult a láthatár, a harcok lezajlottak, a törökök
46451  II,  54     |               láthatár, a harcok lezajlottak, a törökök uralma végefelé
46452  II,  54     |               szultánodnál és élj boldogul...~A basa elérzékenyülten ölelte
46453  II,  54     |                       hazámat, hol úgyis csak a bizonyos halál várna rám
46454  II,  55     |                                               A RENDŐR~1877~Arról nevezetes,
46455  II,  55     |                     nevezetes, hogy még talán a születésével is elkésett
46456  II,  55     |                     közöttünk járó teremtmény a rendõr. Én már láttam is
46457  II,  55     |                  láttam is néhányat belõlük - a pálinkás boltokban, hol
46458  II,  55     |                  dolog annak az eldöntése, ki a nagyobb gaukler, a muszka
46459  II,  55     |              eldöntése, ki a nagyobb gaukler, a muszka cár-e, vagy a burkus
46460  II,  55     |                 gaukler, a muszka cár-e, vagy a burkus császár?~Tudom, fáj
46461  II,  55     |                    burkus császár?~Tudom, fáj a szíve, hogy sem az egyiket,
46462  II,  55     |                      hogy sem az egyiket, sem a másikat nem viheti be a
46463  II,  55     |                       a másikat nem viheti be a priccsre...~Hiába, nem lehet,
46464  II,  55     |                       Hiába, nem lehet, mivel a hatalom is véges dolog s
46465  II,  55     |                       is véges dolog s kivált a terület és messzeség korlátozza
46466  II,  55     |                     lenne csak - teszem azt - a muszka hadsereg egytõl-egyig
46467  II,  55     |                       az nem lenne mesterség.~A rendõr valaha policáj volt,
46468  II,  55     |                       félelmetes hatása vala. A nagy múltról már csak a
46469  II,  55     |                       A nagy múltról már csak a nemzeti rémregék szólanak.
46470  II,  55     |                     rémregék szólanak. Ma már a policáj rendõr lett, s nevének
46471  II,  55     |                       lett, s nevének komikus a hatása. Mi a máról beszélünk.~
46472  II,  55     |                  nevének komikus a hatása. Mi a máról beszélünk.~Ha a híres
46473  II,  55     |                      Mi a máról beszélünk.~Ha a híres Lecoqnak, a rendõrök
46474  II,  55     |               beszélünk.~Ha a híres Lecoqnak, a rendõrök királyának volt
46475  II,  55     |                    édes álma, mely megmutatta a jövõ rendõreinek elképzelt
46476  II,  55     |                      az álomtündér bizonyosan a mi mai rendõrünket tolta
46477  II,  55     |                       gyerek valamennyi, s ha a magas államhatalomnak az
46478  II,  55     |                       államhatalomnak az volt a célja, hogy a fõvárosi szakácsnék
46479  II,  55     |         államhatalomnak az volt a célja, hogy a fõvárosi szakácsnék kebelében
46480  II,  55     |                     óta korlátlanul gyakorolt a császári királyi hadsereg,
46481  II,  55     |              vasárnaponkint húz fel, nem tûri a ráncot, úgy odafeszül tagjaira,
46482  II,  55     |                   lenne; karján kacéran virít a nemzetiszín gyapotszalag,
46483  II,  55     |              nemzetiszín gyapotszalag, mellén a fényes pléh numerus. Betyáros
46484  II,  55     |                   csillog az ország címere és a fehér lófark bokréta. Hát
46485  II,  55     |                ültetik s ott ficánkoltathatja a bámuló s holtra ijedezõ
46486  II,  55     |                 ceglédi deputáció...~S ezeken a közönséges napokon a rendõr
46487  II,  55     |                   ezeken a közönséges napokon a rendõr élete is bizony unalmas,
46488  II,  55     |                      bizony unalmas, mert hát a hatalmát és a nagy rangot
46489  II,  55     |                        mert hát a hatalmát és a nagy rangot is hirtelen
46490  II,  55     |                       uralkodni, mint például a Wesselényi utca innensõ
46491  II,  55     |                végében.~Innen van aztán, hogy a konstábler is jobban szereti
46492  II,  55     |                  konstábler is jobban szereti a procul negotiis-t Hivogatón
46493  II,  55     |                negotiis-t Hivogatón pislog rá a sarki Betekints gyaluforgács
46494  II,  55     |                    gyaluforgács cégére; amint a szél dévajul meg-meglóbázza,
46495  II,  55     |                     hova vezérelnék egyebüvé?~A dicsõség, ambíció marasztalná
46496  II,  55     |                marasztalná is vagy mi de hisz a dicsõség és ambíció is csak
46497  II,  55     |                      papramorgó mellett.~Hogy a méretlen szó ismét milyen
46498  II,  55     |                        ki már gyakorlott ezen a téren s ösmeri pályája minden
46499  II,  55     |                      minden csínyját-bínyját, a mellék akcidenciák rejtett
46500  II,  55     |                     hunyhassa.~Kéz kezet mos; a konstábler urat nagyon megbecsülik