bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

46501  II,  55     |                       urat nagyon megbecsülik a sarki bormérésben, hol gyanús
46502  II,  55     |                       verekednek is hajnalig. A rendõr bácsi a semlegesség
46503  II,  55     |                      hajnalig. A rendõr bácsi a semlegesség diplomatikus
46504  II,  55     |                   félliterek mellett elmereng a világ dolgain, s míg a Balkán-szorost
46505  II,  55     |               elmereng a világ dolgain, s míg a Balkán-szorost s Plevna
46506  II,  55     |                 robogó törökök millióival még a paripák dobogása - is hallik
46507  II,  55     |                    beszélik, ha nem hazudnak) a dolgok sora, egészen beleszomorodik
46508  II,  55     |                        egészen beleszomorodik a bomló világrendbe s a jóisten
46509  II,  55     |          beleszomorodik a bomló világrendbe s a jóisten õrizetére hagyja
46510  II,  55     |                      jóisten õrizetére hagyja a - saját utcáját.~Semmi az.
46511  II,  55     |                       Hiszen õ azért ott bent a vidám benyílóban is a rendészeti
46512  II,  55     |                    bent a vidám benyílóban is a rendészeti tudományoknak
46513  II,  55     |                tudományoknak élhet, melyeknek a hitele úgyis nagyon megcsorbult
46514  II,  55     |                      úgyis nagyon megcsorbult a Somoskeõy esete óta. Eszébe
46515  II,  55     |                Somoskeõy esete óta. Eszébe jõ a világhírû amerikai rendõr,
46516  II,  55     |                     elfogott az utcán s midõn a bíró kérdõre vonta emiatt,
46517  II,  55     |               látszassék: nézze meg ön, uram, a keze milyen szõrös; márpedig
46518  II,  55     |                       milyen szõrös; márpedig a szõrcsuha nehány napig is
46519  II,  55     |                      is minden szõrt elkoptat a csuklón. S a Lagardire rendkívüli
46520  II,  55     |                   szõrt elkoptat a csuklón. S a Lagardire rendkívüli figyelõ
46521  II,  55     |                      kár, hogy õvele (már ti. a mi rendõrünkkel) nem történik
46522  II,  55     |                 történik ilyen valami!~Azután a saját rendõri tapasztalatain
46523  II,  55     |                   kérõdzik, melyek körülbelül a következõ pontokban foglalhatók
46524  II,  55     |                    bírsz-e vele, - ki ne köss a tolvajjal, mert az el van
46525  II,  55     |                alkalmával olyan térre menekül a tolvaj, honnan három utca
46526  II,  55     |                      sem láttak arra futni, - a harmadik utcában már ne
46527  II,  55     |                  utcában már ne kérdezõsködj; a filozófia diktálja neked,
46528  II,  55     |                       bízvást elég arra, hogy a civilizáció magaslatán fenn
46529  II,  55     |                    elég volna, mint ahogy azt a mi rendõrünk egy kalandja
46530  II,  55     |                     Mint minden földi jó, úgy a betekincsi mulatság is bizony
46531  II,  55     |                       újra folytatódjék majd. A rendõr bácsi akarata is
46532  II,  55     |                   néha az idõ elõhaladottsága a legédesebb gondolatjai közé.
46533  II,  55     |                   gondolatjai közé. Megszakad a jólét s békétlen ábrázattal
46534  II,  55     |                    õrizni.~Csendes, néptelen. A gázlámpák bágyadtan csillognak
46535  II,  55     |                      az óriási ködben, melyet a hajnal elõre küldött. Emberünk
46536  II,  55     |                     odatámasztva két könyökét a kilincs fölé, az önalkotta
46537  II,  55     |                       De bizony nem szuperál. A karok lecsúsznak, feje nagyot
46538  II,  55     |                  mikor egy nehéz test esik le a magasból.~- Ki az? mi az
46539  II,  55     |                     az? mi az ott? - szól oda a rendõr s könyökével megdörzsölve
46540  II,  55     |                       az ott. Egy telt bõrönd a lepottyanó tárgy, s aki
46541  II,  55     |                     mászik kifelé az ablakon: a tolvaj. Ennek ugyan kényelmes
46542  II,  55     |                       dolga volt odabent! Még a virginiáját sem oltotta
46543  II,  55     |                      is ég; szivarozva lopott a gyehennára való!~A rendõr
46544  II,  55     |                     lopott a gyehennára való!~A rendõr szíve nagyot dobban
46545  II,  55     |                    meg! kiált stentori hangon a tolvajra, ki amint kiegyenesedik
46546  II,  55     |                     egész óriásnak tûnik fel. A nyaka körül valami ágytakaró
46547  II,  55     |                    helyzetét mérlegelje, mert a másik percben, mint a nyíl,
46548  II,  55     |                    mert a másik percben, mint a nyíl, lepattan éppen a bõrönd
46549  II,  55     |                   mint a nyíl, lepattan éppen a bõrönd mellé, villámhirtelen
46550  II,  55     |             villámhirtelen fölkapja s nekivág a hosszú utcának, a sötétségnek
46551  II,  55     |                     nekivág a hosszú utcának, a sötétségnek lóhalálban.~
46552  II,  55     |                       sötétségnek lóhalálban.~A rendõr utána. Utcáról utcára,
46553  II,  55     |                       csak szaladni kell ezen a téren õ van aztán igazán
46554  II,  55     |                  otthon; osztrák katona volt!~A tolvaj is belátja ezt s
46555  II,  55     |                      épít vagy kövezetet bont a nemes magisztrátus, egy
46556  II,  55     |                    Hová búvik! Tudhatná, hogy a rendõr látja...~(Sajátságos
46557  II,  55     |                      Sajátságos az, hogy ahol a rendõrök ostobák, ott a
46558  II,  55     |                       a rendõrök ostobák, ott a tolvajok elméje is eltompul.)~
46559  II,  55     |                 tökéletesen elfedni vendégét.~A tolvaj kinyújtja kezét s
46560  II,  55     |                   vágok innen az arcodra, meg a ruhádra, hogy ítéletnapig
46561  II,  55     |                     hogy ítéletnapig ott lesz a foltja.~Ez lefegyverezte.
46562  II,  55     |                     foltja.~Ez lefegyverezte. A rendõr meghökken.~Õt, a
46563  II,  55     |                       A rendõr meghökken.~Õt, a nyalka fiút, besározva,
46564  II,  55     |                      tönkretett ruhában lássa a fölkelõ nap! De már ennyit
46565  II,  55     |                       kezemben vagy. Elõhívom a társaimat, majd legyûrünk.
46566  II,  55     |                   elõl.~Ezzel odatámaszkodott a tér közepén levõ kúthoz
46567  II,  55     |                közepén levõ kúthoz s belefújt a sípjába, rendõröket szólítva
46568  II,  55     |                 verescsíkos takaróról, melybe a merész éji betörõ burkolózott.
46569  II,  55     |                       el is szunnyadt alatta, a bõröndöt párnának helyezve
46570  II,  55     |                   párnának helyezve feje alá.~A síp szava elhangzott, de
46571  II,  55     |                    nehány munkást vetett arra a jószerencse. A jószerencse,
46572  II,  55     |                    vetett arra a jószerencse. A jószerencse, mondom, mert
46573  II,  55     |                    zöld karikákat hánytak már a fárasztó nézésben.~- Jöjjenek
46574  II,  55     |                veszedelmes tolvajt tartok itt a sáncban, sakkba szorítva;
46575  II,  55     |                  szorítva; fogjuk el gyorsan.~A munkások oda siettek s nem
46576  II,  55     |                siettek s nem találták ott sem a bõröndöt, sem a veszedelmes
46577  II,  55     |                       ott sem a bõröndöt, sem a veszedelmes tolvajt, csak
46578  II,  55     |                     veszedelmes tolvajt, csak a csíkos takarót. Az le volt
46579  II,  55     |                    ügyesen és ott kacérkodott a sánc tetején.~Hõsünk fejet
46580  II,  56     |                                               A PÁRBAJRÓL~1877~Még meg sem
46581  II,  56     |                      1877~Még meg sem száradt a nyomdafesték jól a Budapesti
46582  II,  56     |                    száradt a nyomdafesték jól a Budapesti Napilap ama hasábjain,
46583  II,  56     |                 szomorú újdonságot, s íme már a negyedik halálesettel végzõdõ
46584  II,  56     |                vagyunk.~Négy életet oltott ki a gyilkoló ón. De hát belháború
46585  II,  56     |                    van itt, vagy mi? Megszûnt a törvény törvénynek lenni?
46586  II,  56     |                oroszok (kik pedig nem állanak a míveltség azon magaslatán,
46587  II,  56     |               világhírû csatákat vesztenek, s a szomorú síkon, hol e harcok
46588  II,  56     |                  ellen, ellenünk sem mozgatja a fülét senki: szépen meghúzódva
46589  II,  56     |                       meghúzódva ülünk itthon a sutban, összetett kezekkel
46590  II,  56     |              összetett kezekkel merengve azon a csodálatos dolgon, hogy
46591  II,  56     |                     az Uchatius-ágyúk titkát?~A négy halott közül az egyik
46592  II,  56     |                     hó elõtt együtt sétáltunk a Kerepesi úton. Sugár délceg
46593  II,  56     |           tapasztalattal. Az életnek még csak a derült [és könnyebbik] részét
46594  II,  56     |                könnyebbik] részét ismerte, de a nehezebb a .. [rés]z is
46595  II,  56     |                 részét ismerte, de a nehezebb a .. [rés]z is számított rá
46596  II,  56     |                     nyár múlt el] felette. Ez a mostani nyár [volt] a huszonegyedik.
46597  II,  56     |                      Ez a mostani nyár [volt] a huszonegyedik. A legutolsó.~[
46598  II,  56     |                        volt] a huszonegyedik. A legutolsó.~[Egy este színházba]
46599  II,  56     |                   este színházba] készültünk. A világjelentõ deszkák alakjain
46600  II,  56     |                     deszkák alakjain csüggött a legnagyobb elõszeretettel.
46601  II,  56     |                      volt, ha valamelyik este a színházba nem mehetett,
46602  II,  56     |                   együtt szomorkodott és örül a személyesített alakokkal.
46603  II,  56     |                       Vajon innen szítta-e be a regényesség hímporát, mely
46604  II,  56     |                      meg, innen kölcsönözte-e a fonák állovagiasságot, melyet
46605  II,  56     |                      életbe is ki akart vinni a színpadról?~Az elõadás kezdetéig
46606  II,  56     |              Sétáljunk - feleltem - és nézzük a nõket; ez mindig szórakoztat.~
46607  II,  56     |                     ez mindig szórakoztat.~De a séta teljesen kimeríté.
46608  II,  56     |                      azon vesztek össze, hogy a Tahir bey által hozott Corvinák
46609  II,  56     |                   Corvinák belsõ lapján van-e a hollós címer, vagy a külsõ
46610  II,  56     |                    van-e a hollós címer, vagy a külsõ borítékon? Egyszóval
46611  II,  56     |                    külsõ borítékon? Egyszóval a sértés igen éles (?) volt,
46612  II,  56     |                     kifejezte, kénytelen volt a sértõt provokálni. Kardban
46613  II,  56     |                       Mit gondolsz? Ahol csak a csõcselék szokott ülni.~-
46614  II,  56     |                      elszórakoztat, feledteti a fáradtságot s közelebb hozza
46615  II,  56     |                  fáradtságot s közelebb hozza a darab kezdetét.~- Ugyan
46616  II,  56     |                   hogy inkább játszani fogunk a kék és fekete szemekre.~-
46617  II,  56     |                    végigsétálunk az aszfalton a Sz.-Rókusig, és vissza,
46618  II,  56     |                    egy hatost, ha kék, neked. A Rókusnál mindig kifizetjük
46619  II,  56     |                    Rókusnál mindig kifizetjük a differenciát.~- Pompás,
46620  II,  56     |           Megindultunk nagy érdekkel tekintve a szerencse esélyei elé. Egyik
46621  II,  56     |                  szerencse esélyei elé. Egyik a barnákat, másik a szõkéket
46622  II,  56     |                       Egyik a barnákat, másik a szõkéket leste. Tömérdek
46623  II,  56     |            lebilincselõbb hatást, mint ekkor. A játék valóságos szenvedéllyé
46624  II,  56     |                     szenvedéllyé fajult, s én a legangyalibb kék szemekre
46625  II,  56     |                    barátom egy-egy trotoárról a Kerepesi út másik oldalára
46626  II,  56     |              emlékszem, ki nyert, ki vesztett a játék végén, de ha tudnám
46627  II,  56     |                   hiteles statisztikai adatot a kék és fekete szemek mennyiségére
46628  II,  56     |      szerencsejátéknak.~- Látod - mondám neki a vacsoránál, a fent említett
46629  II,  56     |                     mondám neki a vacsoránál, a fent említett párbaj esetén
46630  II,  56     |                        Vagy hiszed, hogy akad a világon olyan bolond, aki
46631  II,  56     |                       elhiszi, hogy meg vagy.~A fejét rázta és nevetett.
46632  II,  56     |             ereszkedtünk az asztalnál ülõkkel a párbajról pro és contra.~
46633  II,  56     |                      Mindenki elösmerte, hogy a XIX-dik században immár
46634  II,  56     |                    században immár nevetséges a párbaj, mert elégtételnek
46635  II,  56     |                    kimenetele az ügyességtõl, a lövésbeni vagy vívásbani
46636  II,  56     |                 vívásbani gyakorlottságtól és a véletlentõl függ, a becsület
46637  II,  56     |       gyakorlottságtól és a véletlentõl függ, a becsület helyreállítására
46638  II,  56     |                     már mindenki túl van azon a hiedelmen, hogy aki jó és
46639  II,  56     |               mocsoktalan becsületû ember is. A régi lovagias idõk gyarló
46640  II,  56     |               lovagias idõk gyarló maradványa a párbaj, melyet az utódok
46641  II,  56     |          szerencsétlen kézzel választottak ki a sok, többet érõ lomból,
46642  II,  56     |                       húzódik maga az ész, ha a szív háborog, melyet higgadt
46643  II,  56     |                      senkit. Azt hittük, hogy a sajtó ama finom felszólalása,
46644  II,  56     |                      finom felszólalása, mely a karclovagok-at nevetséges
46645  II,  56     |                    fog némi eredményt szülni. A büntetõ kódexnek a párbajra
46646  II,  56     |                    szülni. A büntetõ kódexnek a párbajra vonatkozó szigorúsága
46647  II,  56     |                       Kifejtettem, hogy talán a lanyha rendõri eljárásban
46648  II,  56     |                    rendõri eljárásban fekszik a hiba. A honti párbaj gyõztese,
46649  II,  56     |                    eljárásban fekszik a hiba. A honti párbaj gyõztese, ki
46650  II,  56     |                      és azóta még keresettebb a társaságokban. Ez oldalon
46651  II,  56     |                 társaságokban. Ez oldalon meg a társadalom a hibás, hogy
46652  II,  56     |                      oldalon meg a társadalom a hibás, hogy ki nem zárja
46653  II,  56     |              kebelébõl. Vagy nem-e szaporítja a párbajesetek számát az is,
46654  II,  56     |               párbajesetek számát az is, hogy a lapok hasábos híreket közölnek
46655  II,  56     |                      hasábos híreket közölnek a duellumokról, mint valami
46656  II,  56     |                     akaratlanul is ösztökélik a nimbuszt hajhászó ifjúságot?~-
46657  II,  56     |                    ifjúságot?~- Lehet - mondá a vacsorázó társaság egyik
46658  II,  56     |           kisebb-nagyobb befolyással lehetnek a párbaj elszaporodására,
46659  II,  56     |                       hát mit csináljak vele? A sértés becsületbeli s tûrhetetlen;
46660  II,  56     |                    nem illõ dolog, tehát...~- A törvényhez fordul ön - tanácsolá
46661  II,  56     |                  közülünk.~- Köszönöm szépen, a törvény elítéli, hosszú
46662  II,  56     |                        s õ gyõz...~- Mindegy. A sors határozott. Tessék
46663  II,  56     |                angolos.~- Annál jobb.~- Ha az a fõ dolog, hogy a sors határozata
46664  II,  56     |                        Ha az a fõ dolog, hogy a sors határozata emelkedjék
46665  II,  56     |                  érvényre - szólott barátom - a felek közt, akkor a legcélszerûbb
46666  II,  56     |                 barátom - a felek közt, akkor a legcélszerûbb eljárás, miszerint
46667  II,  56     |              legcélszerûbb eljárás, miszerint a két fél egy asztalhoz ül,
46668  II,  56     |                     két fél egy asztalhoz ül, a segédjével együtt.~- Nos,
46669  II,  56     |                     aztán.~- Mindenik kiteszi a vizit kártyáját, a segédek
46670  II,  56     |                    kiteszi a vizit kártyáját, a segédek figyelõ szemekkel
46671  II,  56     |                asztalnál ülnek, és amelyiknek a névjegyére elõbb ráül a
46672  II,  56     |                       a névjegyére elõbb ráül a légy, az...~- Az?~- Az engedelmet
46673  II,  56     |                       Az?~- Az engedelmet kér a másiktól.~--------------~
46674  II,  56     |                másiktól.~--------------~Ennek a tréfás párbaj-tervezetnek
46675  II,  56     |                      párbajgolyótól leterítve a zombori temetõben.~
46676  II,  57     |                  ESETE~1877~Alacsony ember ez a Brigli Jim: valóságos törpe
46677  II,  57     |                     valóságos törpe fickó, ki a tenyereit egy óriástól kölcsönözte,
46678  II,  57     |                   óriástól kölcsönözte, fejét a medvétõl, szemeit a hiúztól.
46679  II,  57     |                     fejét a medvétõl, szemeit a hiúztól. Aminthogy igazán
46680  II,  57     |                      dolga kölcsön van kérve. A nehány shilling, melyet
46681  II,  57     |                       nehány shilling, melyet a nadrágzsebében csörget,
46682  II,  57     |                       nadrágzsebében csörget, a szürke zubbony, mely vézna
46683  II,  57     |                    tökéletesen meggátolja, és a megkopott barna nadrág,
46684  II,  57     |             hiedelemben kénytelen lenni, hogy a Cityben sár van az utcákon.~
46685  II,  57     |                   Cityben sár van az utcákon.~A kis Brigli Jim ismeretes
46686  II,  57     |                     Brigli Jim ismeretes alak a Cityben. Zsebretett kezekkel,
46687  II,  57     |                       lassan újra megindul, s a gondolkodásra késztõ ok
46688  II,  57     |                 ismerõsével találkozik, kinek a kölcsönkért tárgyat nem
46689  II,  57     |                     szavakat mond, Brigli Jim a homlokára üt.~- Szórakozottság,
46690  II,  57     |                      no, nem az enyim, mondom A walesi herceg egyik komornyikjától
46691  II,  57     |                    Brigli Jim azonfelül, hogy a Kledy et comp. cégnél negyedik
46692  II,  57     |                       eredeti híreket hajhász a Morning Post számára.~E
46693  II,  57     |                      volt Jimnek s most segéd a Morning Post-nál. Klarey
46694  II,  57     |                      midõn befolyásával Jimet a Kledy et comp. bankcégnél
46695  II,  57     |                   volnál, mindennap hozhatnál a szerkesztõségnek egy hírt,
46696  II,  57     |                   nagy nyomatékkal csapta oda a hírlapíróéba, s mintha a
46697  II,  57     |                      a hírlapíróéba, s mintha a szájába röpülõ halhatatlanságot
46698  II,  57     |                  eladni, s másnap ott olvasni a Morning Post hasábjain, -
46699  II,  57     |                  tölté, mint egy gamin: hanem a dolog éppen nem ment könnyen
46700  II,  57     |              események kerülték Brigli Jimet.~A Morning Post ezentúl is
46701  II,  57     |                   korántsem lohasztá le benne a szenvedéllyé növekedett
46702  II,  57     |               sikertelensége lánggá fújta fel a parányi szikrát.~Hallott
46703  II,  57     |                     mi talán be is vált volna a lapba, de mire odaért a
46704  II,  57     |                       a lapba, de mire odaért a szerkesztõségi iroda ajtajához,
46705  II,  57     |                       hiányos nagyon hiányos. A részletek nem domborodnak
46706  II,  57     |                     az óhajtott nagyszerû hír a tíz esztendõn túl már nem
46707  II,  57     |                  örömsugárzó arccal rohant be a Morning Post szerkesztõségébe.
46708  II,  57     |                   egyszerû nyersanyagot, mely a hasábok betöltésére gyárilag
46709  II,  57     |               kíváncsian emelték fel fejöket. A tollak percegése megszûnt
46710  II,  57     |                      Jim - szólt mr. Klarey - a szõke úr ott a középsõ asztal
46711  II,  57     |                       Klarey - a szõke úr ott a középsõ asztal szélén, lesz
46712  II,  57     |             följegyezi, ha tollba mondod.~Jim a mutatott egyéniséghez járult
46713  II,  57     |               mutatott egyéniséghez járult és a szemeit behunyva állott
46714  II,  57     |                 egészíté ki Jim anélkül, hogy a szemeit fölnyitotta volna.~-
46715  II,  57     |                      minél rövidebben elõadni a tényt. Azt tartom, szabatosan
46716  II,  57     |                  midõn egyszerûen azt mondom: a tényt. Ragaszkodom e szóhoz
46717  II,  57     |                  egyik szemét félig fölnyitá.~A szõke írnok tintába mártva
46718  II,  57     |                      várakozó állást foglalt: a kutyanyelv alakú papír felsõ
46719  II,  57     |                   mutató ujjával leszorította a festetlen asztalhoz, míg
46720  II,  57     |                      festetlen asztalhoz, míg a tollat tartó másik kéz ott
46721  II,  57     |            pillantással mérve végig Jimet.~Az a zsebkendõjét kereste, hogy
46722  II,  57     |                       ön? Igazán az esetet?~- A pokolba is mi másról lehetne
46723  II,  57     |                  kérdõleg Klarey felé, azután a falakra, hol különféle térképek
46724  II,  57     |                     voltak felaggasztva, majd a saját kalapja bélését nézte
46725  II,  57     |                       végre fölemelé kezét és a homlokára ütött.~- Az esetet? -
46726  II,  57     |              várakozzék csak kissé! Még mikor a Hyde-park mellett mentem,
46727  II,  57     |                       sem, Mr. Brigli - mondá a szõke írnok hidegen és a
46728  II,  57     |                      a szõke írnok hidegen és a tollát letette.~- Szórakozottság,
46729  II,  57     |                       füleit úgy érinté, mint a halál dermesztõ szózata. -
46730  II,  57     |                      az eszeveszett rohant ki a szerkesztõségbõl az Old-Bond
46731  II,  57     |                       fogja találni.~És azóta a kis Brigli Jim mindig a
46732  II,  57     |                       a kis Brigli Jim mindig a City e részén lelhetõ fel,
46733  II,  57     |                   amint vizsga szemekkel nézi a föl s alá hullámzó néptömeg
46734  II,  58     |                                               A RÉKIÉK BORCSÁJA~1877~Piros
46735  II,  58     |                     hajnal hasadt, mosolygott a mennybolt, nevettek a virágok,
46736  II,  58     |              mosolygott a mennybolt, nevettek a virágok, mikor a Rékiék
46737  II,  58     |                     nevettek a virágok, mikor a Rékiék Borcsája született.
46738  II,  58     |                    mind oda volt festve annak a picike orcáin, csöpp ajakán
46739  II,  58     |                 ajakán s igézõ szemecskéiben.~A szegényes festett bölcsõ,
46740  II,  58     |                   lett szivárványos kagylója. A csecsemõ szépsége megaranyozott,
46741  II,  58     |                   költõivé varázsolt mindent: a bölcsõt, a szobát, a bútorokat,
46742  II,  58     |                 varázsolt mindent: a bölcsõt, a szobát, a bútorokat, amik
46743  II,  58     |                 mindent: a bölcsõt, a szobát, a bútorokat, amik olyan nyomorultan,
46744  II,  58     |                    mint feslõ bimbó...~Mintha a teremtés s ennek szolgái,
46745  II,  58     |                     festõ járt falunkban, kit a régi oltárkép kiigazításával
46746  II,  58     |                      egyházfi uram, mivelhogy a falu szentje, a derék Mikulás,
46747  II,  58     |                     mivelhogy a falu szentje, a derék Mikulás, nagyon be
46748  II,  58     |                       be vala immár kormozva.~A festõ meglátta Borcsát,
46749  II,  58     |                       meglátta Borcsát, amint a haranglábánál játszott a
46750  II,  58     |                      a haranglábánál játszott a porban, és odafestette azon
46751  II,  58     |                     és odafestette azon módon a szent lábaihoz - mosolygó
46752  II,  58     |               ingecskéjében, meztelen kacsóit a szakállas Mikulás felé nyújtva,
46753  II,  58     |                       diók és almák sokasága.~A falubeliek csak nem bírtak
46754  II,  58     |                 ráfanyalodni, hogy most ennek a pirinyó paraszt porontynak
46755  II,  58     |                   olyan szelíd szemei, mintha a két legkékebb pontocska
46756  II,  58     |                      pontocska lenne odalopva a mennyboltról - szebb tájékra.~
46757  II,  58     |                      Hét határ tájáról szállt a Kata bogár arra falunk felé
46758  II,  58     |                    üzenetvivõje.~Nagy hatalom a szépség, szárnyakat ad kölcsön,
46759  II,  58     |                  röpülhet az, akit le nem húz a nyomor a porba.~Borcsa zsellérleány
46760  II,  58     |                      akit le nem húz a nyomor a porba.~Borcsa zsellérleány
46761  II,  58     |                      tért többé vissza.~Egész a harmadik vármegyébe ment,
46762  II,  58     |                     ment, madár sem jár arra.~A Kata-bogarak nem röpültek
46763  II,  58     |               Kata-bogarak nem röpültek többé a határunk felé...~Hogy mi
46764  II,  58     |           emlékezõtehetségébõl kiszíja az idõ a régi benyomásokat, mint
46765  II,  58     |                       régi benyomásokat, mint a napsugár a szövetbõl a régi
46766  II,  58     |                 benyomásokat, mint a napsugár a szövetbõl a régi színt.
46767  II,  58     |                   mint a napsugár a szövetbõl a régi színt. Réki Boriskára
46768  II,  58     |            imitt-amott bukkan ki egy betû, ha a szél a fölkavart porból
46769  II,  58     |                 bukkan ki egy betû, ha a szél a fölkavart porból fölveti.~
46770  II,  58     |                 vasárnaponkint délután, midõn a falubeliek kiülnek a házak
46771  II,  58     |                    midõn a falubeliek kiülnek a házak elõtti padokra s mikor
46772  II,  58     |                    elõtti padokra s mikor már a falu dolgát olyan szögrül-végrõl
46773  II,  58     |                     takarója, kerül Boriskára a szó.~- Hová lett? Merre
46774  II,  58     |                   elbeszélõ végignéz ilyenkor a kérdezõn, gúny-e a kérdése
46775  II,  58     |                   ilyenkor a kérdezõn, gúny-e a kérdése vagy tán érdeklõdés,
46776  II,  58     |                    szánó szív hajtása - aztán a padokat vizsgálja sorba,
46777  II,  58     |                   csínján kell beszélni, mert a szemérmetlen szó nyomot
46778  II,  58     |                  szemérmetlen szó nyomot hagy a pártán, mint a lehelet még
46779  II,  58     |                    nyomot hagy a pártán, mint a lehelet még az acélon is.~-
46780  II,  58     |                      van Nem hiába volt kapós a szemnek! Onnan, ahova szolgálni
46781  II,  58     |                       élet! Addig cserélgette a helyeket, míg végre Pestre
46782  II,  58     |                          Talpig selyembe jár.~A hajadon leányzók, akik olyan
46783  II,  59     |                    RÓZSÁI~1877~Párizs nemcsak a legszebb, leggazdagabb város,
46784  II,  59     |                     leggazdagabb város, hanem a legfényûzõbb is.~És mégis
46785  II,  59     |                      mégis szegény valamiben. A virágokban.~Nem lehet ugyan
46786  II,  59     |                       vannak virágpiacai, hol a dús marquise éppúgy hozzájuthat
46787  II,  59     |                      hozzájuthat drága pénzen a maga kaméliájához, mint
46788  II,  59     |               olvadékony keblét díszítse, sõt a népes utcák mindenikén van
46789  II,  59     |                       de annak illata nélkül.~A párizsi virágok, éppúgy
46790  II,  59     |                       nélkülözik az üdeséget, a bájt, valamint a tartósságot.~
46791  II,  59     |                    üdeséget, a bájt, valamint a tartósságot.~Különösen télen
46792  II,  59     |                    foglalkozik e nemben, mint a kis Lebrun Mari.~Ily körülmények
46793  II,  59     |                       azt lehetne hinni, hogy a virágok termesztése és árulása
46794  II,  59     |                       az ellenkezõ, amint azt a Lebrun Mari példája is mutatja.~
46795  II,  59     |                   elõtt veszté el s jövedelme a latin negyed legvégén bérelt
46796  II,  59     |                      atyja kertész volt.~Mind a két jövedelmi forrás kicsiny,
46797  II,  59     |                   pompázik. Az egyedüli virág a kertben s elsõ virága a
46798  II,  59     |                       a kertben s elsõ virága a lombos tõnek...~Oh, hogy
46799  II,  59     |                   lombos tõnek...~Oh, hogy az a szegény asszony ott a temetõben
46800  II,  59     |                      az a szegény asszony ott a temetõben nem érhette már
46801  II,  59     |                 temetõben nem érhette már meg a nyílását, - pedig mennyire
46802  II,  59     |                     Tudod, olyan barnát, mint a Benoit anyóé.~Úgy van, anyám,
46803  II,  59     |                  anyja halálának évfordulója, a hálás gyermek e pillanatban
46804  II,  59     |                szerencsétlenség.~Dufresne úr, a házfelügyelõ, csak imént
46805  II,  59     |             házfelügyelõ, csak imént hagyá el a kertet, s rémletes szavai
46806  II,  59     |                      hogy ön lakónk lehessen.~A szegény Mari tehát a legnagyobb
46807  II,  59     |                lehessen.~A szegény Mari tehát a legnagyobb zavarban volt.
46808  II,  59     |                  melyet tegnapelõtt hozott át a marquisné komornyikja, alig
46809  II,  59     |              szemeibõl könnycseppek hullottak a rózsabokorra, mik úgy fénylettek
46810  II,  59     |                    tiszta zöld levelein, mint a valóságos harmat...~Kocsirobogás
46811  II,  59     |                        Fõúri hintó állott meg a kis földszintes ház elõtt,
46812  II,  59     |                      gyermekem! - szólítá meg a felrezzent Marit. - Komornyikom,
46813  II,  59     |                      Marit. - Komornyikom, ki a szokott csekélységet hozta
46814  II,  59     |                      felelt Mari elfogódva, s a két gyönyörû virágra mutatott.~-
46815  II,  59     |                bámulatos szépek! - kiálta fel a Marquisné leánya.~Az úrnõ
46816  II,  59     |                  fõképp alkalmasoknak.~Azután a zavarban levõ kis kertésznõ
46817  II,  59     |                  fordult:~- Megkaphatjuk mind a kettõt?~- Az egyik már el
46818  II,  59     |                     Akkor kénytelenek vagyunk a másikkal megelégedni. Mi
46819  II,  59     |                         Két louis d’or.~- Itt a pénz. Küldje a virágot lakásomra.~
46820  II,  59     |                      or.~- Itt a pénz. Küldje a virágot lakásomra.~Kegyteljes
46821  II,  59     |                akartad, neked ígértem, mindig a tied volt. Elviszem, leteszem
46822  II,  59     |                      midõn Mari felkelt, hogy a marquisnõ rózsáját elküldje,
46823  II,  59     |                       hogy csak egy rózsa van a bokron; a másik elhervadt
46824  II,  59     |                       egy rózsa van a bokron; a másik elhervadt az éjjel
46825  II,  59     |                  mozdulatlanul, sápadtan állt a virágától megvált tõnél
46826  II,  59     |                       elhatározással lemetszé a megmaradt rózsát, s köpenye
46827  II,  59     |                    szilárd léptekkel távozott a St.-Honoré utcai palotába,
46828  II,  59     |                       szelíd, remegõ hangon - a rózsa elhervadt az éjjel.
46829  II,  59     |              elhervadt az éjjel. Visszahoztam a két louis d’or-t.~Az úrnõ
46830  II,  59     |                Másvalaki nyilván többet ígért a rózsájáért s annak adta.
46831  II,  59     |                       ön s többé ne számítson a nyugdíjra, melyet eddig
46832  II,  59     |                     Anélkül kellett elhagynia a fényes palotát, honnan egyenest
46833  II,  59     |                      palotát, honnan egyenest a temetõnek indult.~Ott a
46834  II,  59     |                       a temetõnek indult.~Ott a leghátulsó zugban egy szegényes
46835  II,  59     |                      elõtte, kivette keblébõl a csodaszép rózsát és odahelyezte
46836  II,  59     |               csodaszép rózsát és odahelyezte a sír közepére.~Majd még közelebb
46837  II,  59     |                      Majd még közelebb hajolt a néma röghöz. Arcát reátapasztá
46838  II,  60     |                   Bizony csak fényes város az a Budapest. Aki meglátja ragyogó
46839  II,  60     |                       meglátja ragyogó arcát, a tündéri palotákat, a gyönyörû
46840  II,  60     |                   arcát, a tündéri palotákat, a gyönyörû kerteket, a gonddal
46841  II,  60     |               palotákat, a gyönyörû kerteket, a gonddal készült kövezetet,
46842  II,  60     |                    gonddal készült kövezetet, a pompásan ragyogó kirakatokat
46843  II,  60     |             tejjel-mézzel patakzó térein, hol a koldusgyereknek is akad
46844  II,  60     |                      elszálló sugár.~Ott künn a vidéken még a koldusgyerek
46845  II,  60     |                        Ott künn a vidéken még a koldusgyerek is jólétben
46846  II,  60     |                  koldusgyerek is jólétben van a budapesti szegényemberhez
46847  II,  60     |                   emberek szegények itt, maga a fényes város is sok dologban
46848  II,  60     |                       levegõje rossz. Sõt még a pompája is csonka.~A gyönyörû
46849  II,  60     |                      még a pompája is csonka.~A gyönyörû rétek üde zöld
46850  II,  60     |                gyönyörû rétek üde zöld füvét, a kedves falusi kertek virágseregét
46851  II,  60     |                     Nem mintha nem lenne elég a virág; mert hiszen vannak
46852  II,  60     |                       vannak virágpiacok, hol a szegény varróleány éppúgy
46853  II,  60     |                    megveheti nehány krajcáron a maga igénytelen violáját
46854  II,  60     |                    fõrangú delnõ drága pénzen a virágok királynéját, a pompás
46855  II,  60     |                 pénzen a virágok királynéját, a pompás kaméliát, mely tündérfényû
46856  II,  60     |                   virágkereskedéseket, melyek a növényvilág összes pompáját
46857  II,  60     |                     De mit ér mindez? Ezeknek a virágoknak egy nagy hibájok
46858  II,  60     |                  hibájok van. Mint sok minden a fõvárosban, mesterségesen
46859  II,  60     |                     minélfogva nélkülözik úgy a természeti üdeséget és bájt,
46860  II,  60     |             természeti üdeséget és bájt, mint a legfõbbet, az - illatot.~
46861  II,  60     |                       milyen fáradságba kerül a fõvárosban ez iparcikk elõállítása,
46862  II,  60     |                 kellene hinni, hogy ez egyike a jövedelmezõ üzleteknek, -
46863  II,  60     |                      pedig korántsem így van! A virágtenyésztés és árulás
46864  II,  60     |                     virágtenyésztés és árulás a szegények foglalkozása,
46865  II,  60     |                       azoknak. Ezt bizonyítja a Delér Katica története is.~
46866  II,  60     |                      Katica története is.~II. A FŐVÁROS VÉGÉN~Delér Katica
46867  II,  60     |                       falusi kinézésû házban, a Torma utca legvégén. Maga
46868  II,  60     |                     Torma utca legvégén. Maga a Torma utca is csak olyan
46869  II,  60     |                     már, amely egészen kiesik a fõvárosból. Szûk, piszkos,
46870  II,  60     |                 piszkos, gázvilágítása sincs, a telkek egy része beépítetlen
46871  II,  60     |                      Katica ott bérelt lakást a legszegényebb épületben,
46872  II,  60     |                       ott is halt meg szegény a korhadt gerendájú szûk szobában,
46873  II,  60     |                     szobában, onnan vitték ki a temetõbe festetlen koporsóját
46874  II,  60     |                  nélkül sehol sem kerül fedél a szegény elhagyatottnak.
46875  II,  60     |                     házbérhátraléka miatt. Ha a becsületes házmesterné,
46876  II,  60     |                       becsületes házmesterné, a jó Szabó néni közbe nem
46877  II,  60     |                 nélkül bolyonghatna fel s alá a népes városban, hol még
46878  II,  60     |                 egyébként is alkalmas neki ez a hely; a kertben is bérelt
46879  II,  60     |                      alkalmas neki ez a hely; a kertben is bérelt volt édesanyja
46880  II,  60     |                  legalább csöppen néha valami a virágtermesztésbõl.~Katica
46881  II,  60     |              kertésznõ s szerencsés keze van. A virágok, mintha szinte tudnák,
46882  II,  60     |                    önmagukat múlják fölül.~Ez a nagy elõszeretet a virágok
46883  II,  60     |                  fölül.~Ez a nagy elõszeretet a virágok iránt, úgyszólván
46884  II,  60     |                        úgyszólván hagyományos a családjánál. Nagyapja is,
46885  II,  60     |                      is, apja is kertész volt a Kiléry grófoknál, akiknek
46886  II,  60     |                 Kiléry grófoknál, akiknek ott a palotájok a legszebb helyen,
46887  II,  60     |                       akiknek ott a palotájok a legszebb helyen, a Múzeum
46888  II,  60     |                  palotájok a legszebb helyen, a Múzeum tájékán. Megboldogult
46889  II,  60     |                      még homályosan emlékszik a kis kerti házra, atyjának
46890  II,  60     |                   foszlányokban szakadozik ki a múltak ködébõl.~Még alig
46891  II,  60     |                  hétéves, mikor atyja elhalt, a szép, kényelmes lakásból
46892  II,  60     |                       s örökre búcsút mondani a pompás kerteknek, hol annyit
46893  II,  60     |                 játszott az úri gyermekekkel, a kis Pista gróffal és a nálánál
46894  II,  60     |                        a kis Pista gróffal és a nálánál valamivel nagyobb
46895  II,  60     |         kétségbeesésig elkeseredett anyjával, a szegények utcájába lakni.
46896  II,  60     |                     szegények utcájába lakni. A grófné csekély nyugdíjt
46897  II,  60     |                      csekély nyugdíjt rendelt a kertész özvegye számára,
46898  II,  60     |                      saját szájától vonta meg a falatot, csak hogy Katicának
46899  II,  60     |                    hogy Katicának meglegyenek a szükséges könyvei és tanszerei.~
46900  II,  60     |                 szemei nagyon meggyengültek s a finomabb munka nemigen ment
46901  II,  60     |               lassanként kezdtek elmaradozni. A virágüzlet pedig, a bekövetkezett
46902  II,  60     |              elmaradozni. A virágüzlet pedig, a bekövetkezett pénzszükség
46903  II,  60     |                   sújtotta, pangásnak indult. A virágot úgyis csak fényûzési
46904  II,  60     |                tárgynak tartják, s az emberek a szûkebb idõben begombolkoznak
46905  II,  60     |                 szûkebb idõben begombolkoznak a fényûzés elõtt.~Öt hosszú
46906  II,  60     |                        Öt hosszú évig élt ott a Torma utcában Delérné asszonyom,
46907  II,  60     |                       egyike volt azon derék, a régi világból származott
46908  II,  60     |                       hanem inkább fölemel, s a kettõ együttvéve bizonyos
46909  II,  60     |                     fogyott, egyre közeledett a sír felé - gyönyörû kis
46910  II,  60     |                 ünneplõ ruhácskájába öltözve, a józsefvárosi templomba indult,
46911  II,  60     |                    kötésû imádságos könyvével a hóna alatt.~Szép piros arca
46912  II,  60     |                   volt, oly igézõ piros, mint a legszebb rózsa; nagy, fekete,
46913  II,  60     |                 teremtette volna az isten Még a kissé pisze orr sem tette
46914  II,  60     |                mindazok elõtt, akik ösmerték.~A szoba, melyben laktak (s
46915  II,  60     |                       melybõl most kifelé áll a kis árva szekere rúdja),
46916  II,  60     |                      egy kakukkos óra (valaha a grófi palotában jobb idõket
46917  II,  60     |                    melyet megszépített télben a tükör melletti állvány,
46918  II,  60     |                  tükör melletti állvány, hova a virágcserepeket helyezték
46919  II,  60     |        virágcserepeket helyezték el telelõre.~A virágcserepek képezték az
46920  II,  60     |            családtagok voltak azok egyenkint; a gyönyörû verbénák Katica
46921  II,  60     |                    verbénák Katica kedvencei, a százados kaktusz, amit még
46922  II,  60     |                    százados kaktusz, amit még a megboldogult nagyapja ültetett,
46923  II,  60     |               megboldogult nagyapja ültetett, a különféle színû teljes violák
46924  II,  60     |              különféle színû teljes violák és a csodálatos szépségû téli
46925  II,  60     |                  szépségû téli rózsák, melyek a legtöbbet jövedelmeznek.
46926  II,  60     |                       emlék ne tapadna, emezt a mama oltotta, azt az édesapa
46927  II,  60     |                  hallotta, hogy annak az ágát a méltóságos gróf úr hozta
46928  II,  60     |                       gróf úr hozta Párizsból a Tuilleriák kertjébõl, vagyis
46929  II,  60     |                  Tuilleriák kertjébõl, vagyis a császári rezidencia parkjából,
46930  II,  60     |                     szép fehér rózsák nyíltak a tõn, melybõl két ágacskát
46931  II,  60     |                    szerzett; az egyiket neki (a kertésznek) ajándékozta,
46932  II,  60     |                  ajándékozta, és jószerencse, a két beoltott ág közül éppen
46933  II,  60     |                    semmit sem várt nehezebben A képzelõdés tündéri, káprázatos
46934  II,  60     |               káprázatos bûbájjal ruházta fel a majdan kinyíló fehér rózsát.~
46935  II,  60     |                 kinyíló fehér rózsát.~És íme, a rózsa e télen váratlanul
46936  II,  60     |                kezdett gomolyodni. Képzelhetõ a szegény asszony öröme.~-
46937  II,  60     |                     megértem. Meg fogom látni a tõ elsõ virágát, a francia
46938  II,  60     |                      látni a tõ elsõ virágát, a francia császárok rózsáját.~
46939  II,  60     |            ajándékozta e rózsatõt, gyermekem. A rajta kinyíló elsõ rózsa
46940  II,  60     |                     az enyém lesz, s ha aztán a nemes rózsatõt jól eladhatjuk,
46941  II,  60     |                     Tudod, olyan barnát, mint a házmesternénié.~- Igen,
46942  II,  60     |                       örömén -, az elsõ rózsa a magáé lesz.~- Istenem, milyen
46943  II,  60     |               boldogult férjem szólana hozzám a másvilágból a levelek rezgésében.~
46944  II,  60     |                  szólana hozzám a másvilágból a levelek rezgésében.~Ah,
46945  II,  60     |                       de szegény nem érte meg a rózsa kinyílását.~Egy napon
46946  II,  60     |                    iszonyú szúrások kínozták; a fuldokló köhögés reggeltõl
46947  II,  60     |                  kétségbeesetten. Különben is a szegény ember felõl ki törõdik:
46948  II,  60     |                Katicának, hogy hozza közelebb a rózsabokrot, hadd szagolja
46949  II,  60     |                rózsabokrot, hadd szagolja meg a fesledezõ bimbót.~Mélyet
46950  II,  60     |                     nem is kíséreljük leírni, a toll gyenge arra, a szó
46951  II,  60     |                   leírni, a toll gyenge arra, a szó kevés ahhoz. A temetési
46952  II,  60     |                      arra, a szó kevés ahhoz. A temetési költségek sokba
46953  II,  60     |                   volt honnan fedezni. Katica a jó házmesternét elküldte
46954  II,  60     |               nyugdíjt reá is kiterjeszti. De a tíz forint kevés volt, a
46955  II,  60     |                      a tíz forint kevés volt, a kis Katicának minden ruhanemût
46956  II,  60     |            lelkiismeretlen uzsorásoknál, hogy a huszonnégy frt-ot tevõ temetési
46957  II,  60     |                 mindaz, ami legdrágábbja volt a földön...~És ezután következtek
46958  II,  60     |                         És ezután következtek a súlyos napok. Két állandó
46959  II,  60     |                       üres szobájába: elõször a bánat, azután a nyomor.~
46960  II,  60     |                       elõször a bánat, azután a nyomor.~És ez a két lakó
46961  II,  60     |                        azután a nyomor.~És ez a két lakó mind nagy udvarral
46962  II,  60     |                       mind nagy udvarral jár.~A nyomornak borzasztó következményei
46963  II,  60     |              borzasztó következményei vannak. A háziúr megparancsolta a
46964  II,  60     |                       A háziúr megparancsolta a házmesternének, a különben
46965  II,  60     |              megparancsolta a házmesternének, a különben jószívû Szabónénak,
46966  II,  60     |                      jószívû Szabónénak, hogy a gyermeklánytól követelje
46967  II,  60     |                   gyermeklánytól követelje be a házbértartozást, ha nem
46968  II,  60     |                 utcára.~Arról is gondoskodott a szívtelen ember, hogy a
46969  II,  60     |                       a szívtelen ember, hogy a házmesterné pontosan teljesítse
46970  II,  60     |                      ha tovább is elnézõ lesz a lány iránt a saját gazdájának
46971  II,  60     |                      elnézõ lesz a lány iránt a saját gazdájának rovására
46972  II,  60     |                       tehát kényszerítve volt a komoly föllépésre, s épp
46973  II,  60     |                    szobáját, hol közölte vele a megdöbbentõ valót.~Kati
46974  II,  60     |               könnyekkel, szíve lázasan dobog a felindulástól.~Majd felkél,
46975  II,  60     |                       tördelve futkos ide-oda a szobában Most mindjárt,
46976  II,  60     |                 beállta elõtt ki fogják lökni a gonosz, könyörületlen emberek.~
46977  II,  60     |                      isten ege alatt, kidobva a széles világba, melynek
46978  II,  60     |                     együtt (ma nem volt fûtve a szobában), s melyek meg
46979  II,  60     |                  talán tanácsot adnak neki...~A rózsabokron épp ma nyílt
46980  II,  60     |                    nyílt ki teljes pompájában a két fehér rózsa. Oh, milyen
46981  II,  60     |                  gyönyörûek! Milyen kár, hogy a bánat ideje van most, s
46982  II,  60     |                    tud örülni nekik.~Lehajolt a rózsabokorhoz, megcsókolta
46983  II,  60     |                        mert most már odaviszi a sírhalmára. Fekete szép
46984  II,  60     |              szemeibõl könnycseppek hullottak a rózsabokorra, mik úgy fénylettek
46985  II,  60     |                      úgy fénylettek ott, mint a valóságos harmat.~- Virágok,
46986  II,  60     |                 mondjátok meg, mit tegyek én?~A gyermekleány a nagy sírásban
46987  II,  60     |                     tegyek én?~A gyermekleány a nagy sírásban elaludt, ott
46988  II,  60     |                    nagy sírásban elaludt, ott a virágállvány alsó padkájára
46989  II,  60     |                    padkájára hajtva fejét.~És a hû virágok megmondták, mit
46990  II,  60     |                 elzálogosítja; kitelik belõle a házbértartozás felerésze:
46991  II,  60     |          házbértartozás felerésze: öt forint, a másik öt forintért meg talán
46992  II,  60     |                     forintért meg talán elvár a háziúr egy-két napig.~Arra
46993  II,  60     |                    két nap múlva honnan veszi a másik öt forintot?~Rögtön
46994  II,  60     |                      megkérte, hogy menjen el a Kiléry-palotába, híjja el
46995  II,  60     |                becsületes öregember volt, aki a grófi ház szolgáltában öregedett
46996  II,  60     |                      s jó szívvel viseltetett a meghalt Delérhez, úgyszinte
46997  II,  60     |                         minélfogva nem késett a Kati kérelmének azonnal
46998  II,  60     |                       igen kegyelt egyén volt a virágkedvelõ grófi család
46999  II,  60     |              virágkedvelõ grófi család elõtt.~A fiatal kertész meg volt
47000  II,  60     |                       meg volt lepetve, amint a szobába beléptek, hol Kati