bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

48001  II,  66     |                     hová lett az erdõ, a tó s a gyönyörû virágok? Minden
48002  II,  66     |                     el õt egyszerre, s azokon a távolban látta az angyalt
48003  II,  66     |                nyílsebességgel vitték lefelé. A ködtengerbõl, mely alatta
48004  II,  66     |                    csúcsait vette ki, s végre a messzeségben egészen alant
48005  II,  66     |                     alant látta szülõföldjét, a falut, havas házfedeleivel.
48006  II,  66     |               Egyszerre csak azt érezte, hogy a felhõk, melyek õt addig
48007  II,  66     |                   mert épp e percben esett le a templom tetejére. A tetõ
48008  II,  66     |                  esett le a templom tetejére. A tetõ recsegve tört át, vakító
48009  II,  66     |                     éneket hallott, egyszerre a templom kövezetén feküdt -
48010  II,  66     |                      Ej, fiú, ki látta azt, - a templomban aludni, ahelyett,
48011  II,  66     |                       közel egy padban ült, s a fiú felkiáltására jámbor
48012  II,  66     |                       általános morgás támadt a templomban. Mindenki elhagyá
48013  II,  66     |                     Mindenki elhagyá helyét s a kapu felé tódult. Pali a
48014  II,  66     |                      a kapu felé tódult. Pali a nagy tolakodás után szintén
48015  II,  66     |                úgyhogy éppen elõtte vonult el a nép. A jéghideg huzat, mely
48016  II,  66     |                       elõtte vonult el a nép. A jéghideg huzat, mely a nyitott
48017  II,  66     |                        A jéghideg huzat, mely a nyitott kapun betódult,
48018  II,  66     |                  könnyû ruházata nem képes õt a hideg ellen megóvni. Tehát
48019  II,  66     |                    hideg ellen megóvni. Tehát a szép dolgok, miket az elõbb
48020  II,  66     |                    volt többé az égben, hanem a hideg kövezeten állt meg,
48021  II,  66     |                 mindég nem tudta, hová menjen a hideg téli éjszakán, hol
48022  II,  66     |                       s egyik sem vette észre a didergõ gyermeket. Szegény
48023  II,  66     |                      sírni.~Ugyanazon percben a gazdag Molnárné felkelt
48024  II,  66     |                    felkelt bérelt padjából és a kijárat mellett kiment.
48025  II,  66     |                       kijárat mellett kiment. A derék asszony nehéz ruhakelméjérõl
48026  II,  66     |           ruhakelméjérõl is meglátszott, hogy a gazdagok sorába tartozik.
48027  II,  66     |                       özvegy, az õ lelke volt a legnemesebb és legszebb
48028  II,  66     |                    mindennel bõvelkedett, ami a kényelmes élethez tartozik.
48029  II,  66     |               gazdagsága dacára, egyedül állt a világon, sõt még rokona
48030  II,  66     |                  egyszerre. Szemei véletlenül a síró Palin akadtak meg.~-
48031  II,  66     |                      szólt az özvegy nyájasan a fiúhoz -, honnét jössz te
48032  II,  66     |                  kívánok! - köszönti félénken a molnárnét, ki közelebb lépett
48033  II,  66     |                         Adjon isten! - fogadá a köszöntést az özvegy, s
48034  II,  66     |                     özvegy, s kérdõleg nézett a fiúra.~- Gyámapán rosszul
48035  II,  66     |                      tudom - felelt szomorúan a gyermek, s ezzel ismét elkezdett
48036  II,  66     |                   elkezdett keservesen sírni.~A Molnárnénak szintén könny
48037  II,  66     |              Molnárnénak szintén könny tolult a szemébe, meghalt gyermeke
48038  II,  66     |                  végre, s nyájasan vezette ki a gyermeket a templomból. -
48039  II,  66     |               nyájasan vezette ki a gyermeket a templomból. - Majd meglátjuk
48040  II,  66     |               füleinek. Dobogó szívvel követé a Molnárnét, s hálás tekintete
48041  II,  66     |                  tekintete többször akadt meg a fénylõ csillagokon, szíve
48042  II,  66     |                 számára.~Másnap reggel azután a legkisebb részletig el kellett
48043  II,  66     |                legkisebb részletig el kellett a Molnárnénak mindent mondani,
48044  II,  66     |                      annyira megtetszett neki a jószívû, jámbor gyermek,
48045  II,  66     |                       hogy elhatározá magában a fiút mint árvát egyelõre
48046  II,  66     |                        ekkor feltette magában a jószívû özvegy, hogy sohasem
48047  II,  67     |                    barna angyalfõ jelenik meg a virágcserepek között, midõn
48048  II,  67     |                   virágcserepek között, midõn a vágyó ifjú az átellenes
48049  II,  67     |                    gyanút arra, mintha itt is a régi szokott szerelmi történetnek
48050  II,  67     |                    akármilyen öreg vagyok is, a szemem még ép, pompásan
48051  II,  67     |                     át az ablakomon keresztül a szomszéd ház ablakaira,
48052  II,  67     |                    szoktak lenni, úgy ösmerem a szomszéd ház lakóit, azoknak
48053  II,  67     |                       Legalább így mondta azt a házmester, kitõl egy ízben
48054  II,  67     |                   vagy éppen Árpándinak híják a derék urat, kinek nevére
48055  II,  67     |                    urat, kinek nevére is csak a felesége kedvéért lettem
48056  II,  67     |                    egészen ismeretlen név; ha a házmester elhibázta, és
48057  II,  67     |                    foglalkozom öreg napjaimra a politikával; - ezt az új
48058  II,  67     |                       nevébõl sem, legfeljebb a nagyobb auktoritásokat,
48059  II,  67     |                      többé semmi szeretnivaló a világon; nem lehet rossz
48060  II,  67     |                       tõlem, hogy nem törõdöm a világgal.~És mégis mióta
48061  II,  67     |                     Egész nap ott csókolóznak a középsõ szobában, mely nyilván
48062  II,  67     |                középsõ szobában, mely nyilván a szalon lehet. A menyecske
48063  II,  67     |                       nyilván a szalon lehet. A menyecske a lehetõ legérdekesebb
48064  II,  67     |                     szalon lehet. A menyecske a lehetõ legérdekesebb szõke,
48065  II,  67     |                     ki szinte fülig szerelmes a nejébe.~Amint elnézem õket,
48066  II,  67     |                  végtelen boldog együttlétben a teremben fel s alá néha
48067  II,  67     |               összezördülnek valami felett, s a kis tündér duzzogva fordít
48068  II,  67     |                  arcára vissza nem varázsolja a boldogság napfényét, azt
48069  II,  67     |                     hogy valóvá lehetne most, a XIX-ik században is még
48070  II,  67     |                       XIX-ik században is még a pásztorregék édes tartalma,
48071  II,  67     |                       volt még az ég, zöldebb a fõ, tisztább a patak s örök
48072  II,  67     |                        zöldebb a fõ, tisztább a patak s örök a szerelem.
48073  II,  67     |                       tisztább a patak s örök a szerelem. Boldogságos isten!
48074  II,  67     |                      széthúzom szobám ablakán a függönyt, már akkor ott
48075  II,  67     |                     egymás mellett átellenben a két megszokott ismerõs fõ;
48076  II,  67     |                    két megszokott ismerõs fõ; a szép szõke fiatalasszonyé
48077  II,  67     |                       szõke fiatalasszonyé és a férfi barna, érdekes arca,
48078  II,  67     |                     ha úgy elgondolkozom azon a sötét kérdésen: »vajon minek
48079  II,  67     |                   többé az én számomra, hanem a többi embernek.~S a »többi
48080  II,  67     |                     hanem a többi embernek.~S a »többi ember« alatt senkit
48081  II,  67     |              érdekelje, és mindig talál.~Azon a nehány helyen, ahol megfordulni
48082  II,  67     |                    nehány ember, hogy Árkándy a felvidék valamelyik kerületét
48083  II,  67     |                bizonyosan nem tudná megoldani a keleti kérdést, hogy nõs
48084  II,  67     |                     hogy olyan nagyon szereti a nejét s az viszont õt, nemigen
48085  II,  67     |                     az olyanforma megjegyzést a házasfelekrõl: »nagyon szeretik
48086  II,  67     |                     meg ne kérdezzem az éppen a ház elõtt ácsorgó házmesterünktõl:~-
48087  II,  67     |                      lekötelezne...~- Azelõtt a Vas utcában lakott, ahol
48088  II,  67     |                  utcában lakott, ahol sógorom a házmester; onnan ösmerem
48089  II,  67     |                          akkor már megvolt ez a szép felesége.~Elámultam.
48090  II,  67     |                       melyet nem kormányoznak a szelek; ég, egyformán tisztán,
48091  II,  67     |                 hazugsággal) kibetûztem, hogy a legközelebbi napon Árkándy
48092  II,  67     |                    Miklós is föl van jegyezve a szólásra, elhatároztam,
48093  II,  67     |                    soha eddig, jegyet kerítek a képviselõház karzatára s
48094  II,  67     |           meghallgatom ezt az Árkándyt. Vajon a szerelmes férjek is tudnak-e
48095  II,  67     |                       kifárasztotta - nemcsak a képviselõket, de a karzatok
48096  II,  67     |                    nemcsak a képviselõket, de a karzatok látogatóit is;
48097  II,  67     |                      csak igen kevesen voltak a karzaton, midõn beléptem.~
48098  II,  67     |                 kellemesen voltam meglepetve. A szép Árkándyné ott ült az
48099  II,  67     |                    itt van s annak jele, hogy a férje csakugyan beszélni
48100  II,  67     |                       fog ma. Majd õ ne jönne a férjét meghallgatni!~Közvetlen
48101  II,  67     |                   szürke szemû, apró emberke.~A szürke szemû, kopasz ember
48102  II,  67     |                    végigjártatni tekintetemet a »tisztelt házon«, midõn
48103  II,  67     |                    szó-orkán tört fel alulról a beszélõ szónok szavaira.~
48104  II,  67     |                 államférfiú, egy kiváló tagja a háznak, kit figyelemmel,
48105  II,  67     |                    tisztelettel hallgatnak ki a honatyák.~A szép nõ szemei
48106  II,  67     |                     hallgatnak ki a honatyák.~A szép nõ szemei édes epedéssel
48107  II,  67     |                      le nem vette volna onnan a világért. Istenem, istenem,
48108  II,  67     |                      szomszédom e pillanatban a hölgyhöz hajolt s valamit
48109  II,  67     |                    minden figyelmét lekötötte a férje. Hogyisne! Hiszen
48110  II,  67     |                       valóságos percek, midõn a férj a parlamentben beszédet
48111  II,  67     |                valóságos percek, midõn a férj a parlamentben beszédet tart,
48112  II,  67     |           parlamentben beszédet tart, azokból a szavakból, azoknak a csengésébõl
48113  II,  67     |                  azokból a szavakból, azoknak a csengésébõl nem szabad elveszíteni
48114  II,  67     |                   ösmeri Árkándynét? - kérdém a kopasz emberkétõl halkan,
48115  II,  67     |                       asszony. Nagyon szereti a férjét...~- Ah! Bah! Honnan
48116  II,  67     |                Átellenben lakom velök; örökké a férjével enyeleg. Végigcsókolózzák
48117  II,  67     |                  aztán ingyen húzza õkigyelme a képviselõi napidíjakat,
48118  II,  67     |                   mert az üléseket körülbelül a neje ölében tölti.~A szürke
48119  II,  67     |               körülbelül a neje ölében tölti.~A szürke ember sajátságosan
48120  II,  67     |                         Hogyne ösmerném! Akár a tulajdon tenyeremet. Azért
48121  II,  67     |                    jöttem, hogy meghallgassam a mai beszédjét. Azt mondták
48122  II,  67     |               kapacitás. Hallja odalenn ismét a tapsot? Ma diadalnapja van.
48123  II,  67     |            keresztülgázolva egy gyermeket, ki a hátunk mögött ült, elrohant.~
48124  II,  67     |                odalenn, vagy észrevette, hogy a tárcáját felejtette valahol?~
48125  II,  67     |                                               A szónok bevégezte beszédét.
48126  II,  67     |                  azután csend következett be.~A jegyzõ felolvasta a következõ
48127  II,  67     |                       be.~A jegyzõ felolvasta a következõ szónok nevét:~»
48128  II,  67     |                        Minden világossá vált.~A szürke szemû ember síri
48129  II,  67     |                   ember síri hangon szólott s a gyûlölet erejével. Rosszhiszemûséggel
48130  II,  67     |                    Rosszhiszemûséggel vádolta a »tisztelt elõtte szólott
48131  II,  67     |                    megrendülve tántorogtam ki a szabadba s elgondolkoztam
48132  II,  68     |               egyforma gavallér ember, akinek a ruhája tetõtül talpig ki
48133  II,  68     |                tetõtül talpig ki van kefélve, a csizmája sohasem poros,
48134  II,  68     |                     inggalléra örökké tiszta, a haja, mely nagy, kerek koponyáját
48135  II,  68     |             elválasztva, szõke, vastag bajsza a hû ápolástól megizmosodva
48136  II,  68     |                     Ha van valami változatlan a föld kerekségén, az akkor
48137  II,  68     |                  Zsiga.~Reggel felkel, elmegy a zálogházba, ahol hivatalnok,
48138  II,  68     |                     fél kettõ után már ott ül a »Tatá«-nál az ebédnél, hogy
48139  II,  68     |                     fizet, egyet nyújtózik és a kávéházba ballag, hol három
48140  II,  68     |                 Egyetértés«-t és szürcsölgeti a feketéjét.~Pont háromnegyed
48141  II,  68     |                     egyet nyújtózik és átmegy a menyasszonyához, kivel e
48142  II,  68     |                       és Marosi Zsigát mindig a kijelölt helyen lehet találni
48143  II,  68     |                 kijelölt helyen lehet találni a kijelölt órákban; délben
48144  II,  68     |                      kijelölt órákban; délben a »Tatá«-nál, négy után a
48145  II,  68     |                       a »Tatá«-nál, négy után a kávéházban, öt táján a menyasszonyánál,
48146  II,  68     |                   után a kávéházban, öt táján a menyasszonyánál, kivel a
48147  II,  68     |                      a menyasszonyánál, kivel a napokban fog egybekelni.~
48148  II,  68     |                     rajta, pörge magyar kalap a fején, lakk topán a lábán,
48149  II,  68     |                     kalap a fején, lakk topán a lábán, még a menyasszonya
48150  II,  68     |                       lakk topán a lábán, még a menyasszonya sem változik
48151  II,  68     |                      szõke, hol barna.~Nehogy a nyájas olvasó zavarba jöhessen
48152  II,  68     |                       olvasó zavarba jöhessen a »tulipán ezüstös« szó miatt,
48153  II,  68     |                agglegényeknek éppen úgy, mint a tolvajoknak sajátságos külön
48154  II,  68     |                       mely sokkal alkalmasabb a nõi bájak kifejezésére,
48155  II,  68     |                      bájak kifejezésére, mint a mi közönséges nyelvünk,
48156  II,  68     |                      majdnem lefotografírozza a hölgyeket, úgyhogy azok
48157  II,  68     |                    mintegy láthatókká válnak.~A legalantasabb osztály a »
48158  II,  68     |                       A legalantasabb osztály a »leányzó«. Ebbe a fokozatba
48159  II,  68     |                     osztály a »leányzó«. Ebbe a fokozatba esik ami mindennapi
48160  II,  68     |                       termetben és idomokban. A nõi szépség kritikusainak
48161  II,  68     |                    elõttük semmi becse, s ami a felsõbb fokozatokba be nem
48162  II,  68     |                      válik.~Azután következik a »topáz«, az alacsony, csinos
48163  II,  68     |                 gyûjtõneve, melynek fokozatai a »talmi topáz« és »igazi
48164  II,  68     |                ezenkívül jõ, az már ritkaság. A »kis delfin« és »nagy delfin«
48165  II,  68     |                   nagy delfin« sokat igényel; a kis delfin lehet ugyan még
48166  II,  68     |                  lehet ugyan még alacsony, de a termetnek arányosnak és
48167  II,  68     |                     tökéletesnek kell lennie; a nyak - szép legyen, habár
48168  II,  68     |                       legyen, habár rövid is, a haj sûrû, a száj pici és
48169  II,  68     |                   habár rövid is, a haj sûrû, a száj pici és nagyon piros,
48170  II,  68     |                    száj pici és nagyon piros, a kar gömbölyû, a homlok sima,
48171  II,  68     |                 nagyon piros, a kar gömbölyû, a homlok sima, ha alacsony
48172  II,  68     |                     alacsony is. Ha aztán még a kéz is parányi, valamint
48173  II,  68     |                      kéz is parányi, valamint a láb, ha a szemek is nagyok
48174  II,  68     |                   parányi, valamint a láb, ha a szemek is nagyok és kifejezõk
48175  II,  68     |                     rendkívül kellemes, akkor a »kis topáz« a »nagy topázok«
48176  II,  68     |                 kellemes, akkor a »kis topáz« a »nagy topázok« sorozatába
48177  II,  68     |                     topázok« sorozatába esik.~A szépség non plus ultrája
48178  II,  68     |                      szépség non plus ultrája a »tulipán ezüstös«, s kivált (
48179  II,  68     |                    ritka, hogy talán nincs is a világon) a »tulipán aranyos«.
48180  II,  68     |                     talán nincs is a világon) a »tulipán aranyos«. Itt már
48181  II,  68     |                    orr, nemes arcvonások sat.~A budapesti »Korzó« e sajátos
48182  II,  68     |                egyetlenegy tökély hiányzik is a sokból, a legbámulatraméltóbb
48183  II,  68     |                  tökély hiányzik is a sokból, a legbámulatraméltóbb szépség
48184  II,  68     |                       tulipán ezüstös« marad.~A »tulipán ezüstösök« iránt
48185  II,  68     |                  ezüstösök« iránt viseltetett a mi Marosi Zsigánk nagy vonzalommal.
48186  II,  68     |                     Zsigánk nagy vonzalommal. A delfineket kevesellte, a
48187  II,  68     |                      A delfineket kevesellte, a tulipán aranyosakra meg
48188  II,  68     |                   váltott be, mivelhogy ebben a hónapban okvetlenül meg
48189  II,  68     |                 okvetlenül meg fog nõsülni, s a két arany éppen kifutja
48190  II,  68     |                       két arany éppen kifutja a papnak az áldásért.~Azóta
48191  II,  68     |                   fekete nadrágja zsebében az a két arany, számtalan váltakozó
48192  II,  68     |                      hogy mikor fog meghalni. A keresztelõlevél ugyan ott
48193  II,  68     |                 keresztelõlevél ugyan ott van a zsebében, de õ nem mutatja
48194  II,  68     |                       háromnegyed ötre felkel a kávéjától, hogy a jövõ napokban
48195  II,  68     |                      felkel a kávéjától, hogy a jövõ napokban fõkötõ alá
48196  II,  68     |           lehorgasztott fõvel ballag gyakran, a sétálókba ütõdve, annak
48197  II,  68     |                      hogy például nem egyszer a belvárosból a lipótvárosi
48198  II,  68     |                     nem egyszer a belvárosból a lipótvárosi utcákon keresztül
48199  II,  68     |                   utcákon keresztül csapva át a Terézvárosba, annak tömkelegén
48200  II,  68     |                        annak tömkelegén hatol a Józsefvárosba, hol a menyasszony
48201  II,  68     |                    hatol a Józsefvárosba, hol a menyasszony lakik.~Figyelmes
48202  II,  68     |                akadémiába. Öreg korára éri az a csúfság« - mondják a kötekedõk.~-
48203  II,  68     |                       az a csúfság« - mondják a kötekedõk.~- No, akadémikusnak
48204  II,  68     |                       jó jel, hogy megbámulja a kapukat.~Zsiga csak a fejét
48205  II,  68     |              megbámulja a kapukat.~Zsiga csak a fejét rázza és nem felel
48206  II,  68     |               ingerkedésekre; el van foglalva a házasságával; võlegény-embernek
48207  II,  68     |                võlegény-embernek máson legyen a gondja, ne léha tréfákon.~
48208  II,  68     |                        s egész lénye fogékony a családi örömek iránt. Nem
48209  II,  68     |                  földhözragadt ember, aki fél a családeltartás terheitõl.
48210  II,  68     |                       él, azt veheti el, akit a két szeme megszeret.~Vagy
48211  II,  68     |                  Talál biz õ eleget, mégpedig a tulipán ezüstösök között
48212  II,  68     |                    körülbelül huszonkét évvel a szép Sümegi Minka, majd
48213  II,  68     |                       szép Sümegi Minka, majd a kedves Wimmer Katica, ezt
48214  II,  68     |                egyetlenegyszer kapott kosarat a kényes Marczali Vilmától,
48215  II,  68     |                       ezért is revánsot adott a sors az örökös võlegénynek.
48216  II,  68     |                       szép hajadon lánya van, a majd csakhogy nem »tulipán
48217  II,  68     |                      idõ szerint jár jegyben. A jövõ héten kell lenni az
48218  II,  68     |                       máshoz, ki megbolondult a hosszú várakozásban, éppen
48219  II,  68     |                  amint hasztalanul töri fejét a világ.~Ezt csak maga Marosi
48220  II,  68     |                tekintetben nem is zárkózik el a kérdezõsködések elõl bizonyos
48221  II,  68     |                   bizonyos idõpontokban.~Ezek a bizonyos idõpontok pedig
48222  II,  68     |                  pedig azok, midõn vacsoránál a »negyedik félmesszelyig«
48223  II,  68     |                negyedik félmesszelyig« ér. Ez a Rubikon. Zsiga hallgatag
48224  II,  68     |                   midõn menyasszonyától ismét a »Tatá«-nak nevezett vendéglõbe
48225  II,  68     |                     is, ha még annyi hiányzik a négyhez...~- Hja, pajtás,
48226  II,  68     |                  mondja egy francia író, hogy a csekélységek teszik a delnõt...
48227  II,  68     |                    hogy a csekélységek teszik a delnõt... Vagy igaz, hohó!
48228  II,  68     |               közmondásunk: kis vizekbõl lesz a tenger... Micsoda? Tenger?
48229  II,  68     |               házasodni. Olyan bizonyos, hogy a jövõ héten lesz a napja,
48230  II,  68     |                        hogy a jövõ héten lesz a napja, mint hogy itt ülök.
48231  II,  68     |                            Az ok az okozatnak a szülõanyja. Tessék felütni
48232  II,  68     |                    szülõanyja. Tessék felütni a magánjogot, benne van, szórul
48233  II,  68     |                     okozója az okozottnak. Ez a dolognak a jogi része. Szeretem
48234  II,  68     |                     okozottnak. Ez a dolognak a jogi része. Szeretem a definíciókat,
48235  II,  68     |               dolognak a jogi része. Szeretem a definíciókat, mert visszavarázsolnak
48236  II,  68     |                      s addig erõsítgeti magát a félmesszelyekkel, míg egészen
48237  II,  68     |                       mondja el másnap megint a vacsoránál, hogy miért maradt
48238  II,  68     |                      két barátja kísérje haza a szállására.~Teljes lehetetlenség
48239  II,  68     |                     lehetetlenség tehát, hogy a világ valaha megtudhassa,
48240  II,  68     |                     már évek óta.~- Házasodik a tens uram; az esküvõ e napokban
48241  II,  68     |                  lakást találjon. De hát hogy a toportyán egyen meg minden
48242  II,  68     |                     hol vízvezeték nincs, hol a bejárás alacsony, másutt
48243  II,  68     |                      bejárás alacsony, másutt a padló rossz vagy a kályház
48244  II,  68     |                     másutt a padló rossz vagy a kályház füstölnek. No, de
48245  II,  68     |                       No, de majd csak ráakad a tens úr az igazira holnap,
48246  II,  69     |                      elsõ »plága« csattant el a kezemen!~Becsesekké tesz
48247  II,  69     |                       tesz benneteket elõttem a szellem, mely köztetek lengett,
48248  II,  69     |                   Visszagondolok rátok. Látom a komor, méltóságos, ódon
48249  II,  69     |                      emeletre vezetnek, látom a csengettyûlábat az udvar
48250  II,  69     |                     kitárulnak elõttem sorban a régi ismerõs tantermek,
48251  II,  69     |                      hol annyiszor megfordult a nevem a »Clamantes« között,
48252  II,  69     |                  annyiszor megfordult a nevem a »Clamantes« között, egyszerû
48253  II,  69     |                   faragott kezdõ névbetûirõl, a »B. M.«-rõl bizonyosan.~
48254  II,  69     |                       rõl bizonyosan.~Még tán a pajtásaim ülõhelyeit is
48255  II,  69     |                     balról mellettem mindjárt a Kamuti Pali... igen, igen,
48256  II,  69     |                     igen, most már emlékszem, a hátam mögött meg valami
48257  II,  69     |                 szépen kinyesegették lelkébõl a professzorok; ma valahol
48258  II,  69     |                      itt.~De ha kinyesegették a Vallach Miloszláv lelki
48259  II,  69     |                  Miloszláv lelki tyúkszemeit, a mienket sem hagyták ám növekedni.
48260  II,  69     |                fentebb. Õvele esett meg, hogy a magyar világ bejövetelével
48261  II,  69     |                       fakó, õ bizony kihagyja a megemésztendõ tudományok
48262  II,  69     |                megemésztendõ tudományok közül a német nyelvet.~- Hát iszen
48263  II,  69     |                       édes fiam - mondja neki a tanár mosolyogva -, a német
48264  II,  69     |                    neki a tanár mosolyogva -, a német nyelvet neked magadnak
48265  II,  69     |                     feladatot kell elvégezned a folyó tanévben.~- Szívesen,
48266  II,  69     |                  valamennyi németet kergetned a nyári vizsgáig az országból;
48267  II,  69     |               nélkülözhetõvé lesz valahogy ez a tantárgy.~Kamuti Pali erre
48268  II,  69     |                      ellenállás nélkül beadta a derekát, amit különben fölösleges
48269  II,  69     |               Nemkülönben jártam magam is, ki a matematikától iszonyodtam
48270  II,  69     |                         mondja egyik tanárom, a derék Baksay István -, minden
48271  II,  69     |                          minden suviksz ehhez a tudományhoz képest és csak
48272  II,  69     |                      fölületes ismeret. Hanem a matematikának még a síron
48273  II,  69     |                     Hanem a matematikának még a síron túl is hasznát veszed,
48274  II,  69     |                       is hasznát veszed, mert a történelemrõl, Hunyadiról,
48275  II,  69     |                     állítom, édes öcsém, hogy a kétszerkettõ ott is négy.~
48276  II,  69     |                     Ezzel aztán én is beadtam a derekamat, s paraszthajszál
48277  II,  69     |                    elõtted, nyájas olvasó, ez a nehány lap, az nem valami
48278  II,  69     |                       valami száraz értekezés a logaritmusokról, hanem csak
48279  II,  69     |                         S amint elõszedegetem a színes tollakat emlékezetembõl,
48280  II,  69     |               Bokrétába kötöm...~Kezdem pedig a legszebb szál virágon, gróf
48281  II,  69     |                      aki 1863 és 64 táján már a világon volt, mert ha egyebet
48282  II,  69     |                        Nevezetes személyiség. A mi »földi gondviselésünk«
48283  II,  69     |                    gondviselésünk« akkoriban.~A földi gondviselés magas,
48284  II,  69     |                    lábakkal és kezekkel.~Ezek a hosszú lábak és kezek már
48285  II,  69     |                     letaposni valót, csak még a közoktatást Magyarországon.
48286  II,  69     |                   excellenciás úr sorba járta a városokat és gimnáziumokat,
48287  II,  69     |               gimnáziumokat, hogy elõkészítse a dicsõséges rendszernek a
48288  II,  69     |                      a dicsõséges rendszernek a jövõ nemzedéket is. A nagy
48289  II,  69     |             rendszernek a jövõ nemzedéket is. A nagy diplomata elõrelátó
48290  II,  69     |                 legyen, s nyergelje meg elõre a jövõt; hátha azt is lóvá
48291  II,  69     |                      azt is lóvá lehet tenni.~A kis városkában valóságos
48292  II,  69     |                  lázas nyugtalanságba ejtette a nagy úr jötte az embereket.
48293  II,  69     |                      gyorsasággal javították, a vármegyeházát bemeszelték,
48294  II,  69     |                    vármegyeházát bemeszelték, a polgármester dikcióra készült,
48295  II,  69     |                polgármester dikcióra készült, a városban tizenkét fehérruhás
48296  II,  69     |                    vízipuskát megtisztították a százados sártól. Minden
48297  II,  69     |                   jóravaló beamter kiváltotta a fekete ünneplõjét a zug-zálogüzletbõl,
48298  II,  69     |                kiváltotta a fekete ünneplõjét a zug-zálogüzletbõl, vagy
48299  II,  69     |                        vagy újat csináltatott a nagy napra, midõn a »hatalmas
48300  II,  69     |              csináltatott a nagy napra, midõn a »hatalmas földi gondviselés«
48301  II,  69     |                  fanyar arccal adta tudtunkra a szerencsét, »mely intézetünket
48302  II,  69     |                     tesz elénk, okosak lenni.~A kitûzött nap elõtti estén
48303  II,  69     |                    tarackdörgés közt érkezett a tábornagy a városba és a
48304  II,  69     |                     közt érkezett a tábornagy a városba és a megyeházába
48305  II,  69     |                      a tábornagy a városba és a megyeházába szállott.~Másnap
48306  II,  69     |                 órakor felgyülekeztünk, ki-ki a maga osztályában, illõen
48307  II,  69     |                        hát Dankó bácsi értett a régulához. Mivelhogy huszár
48308  II,  69     |                       õkelme valaha (mégpedig a nyalkább fajtából), mielõtt
48309  II,  69     |                   nyalkább fajtából), mielõtt a fátum, no meg az öregség
48310  II,  69     |                    már amint õ szokta nevezni a gimnáziumot.~Becsületes,
48311  II,  69     |                 behozva, mint más tanodákban, a vádaskodási rendszer, mûködése
48312  II,  69     |                gyûlöletes színben.~Nem ártott a szegény öreg a légynek sem;
48313  II,  69     |                     Nem ártott a szegény öreg a légynek sem; nem is állott
48314  II,  69     |                        nem is állott egyébbõl a dolga, mint hogy ott benn
48315  II,  69     |                     mint hogy ott benn lakjék a kapu alatti cellában, aztán
48316  II,  69     |                  oskola fáját ne lopják, hogy a klasszisok tisztességesen
48317  II,  69     |                   legyenek takarítva; - aztán a diligencia alatt ott tartózkodjék
48318  II,  69     |             diligencia alatt ott tartózkodjék a közelben, hogy ha valamelyik
48319  II,  69     |                       tanár úr otthon feledte a kalkuluskönyvét vagy a jegyzeteit,
48320  II,  69     |                feledte a kalkuluskönyvét vagy a jegyzeteit, értök mehessen.~
48321  II,  69     |                  árthatott vagy használhatott a jámbor, ha hamarább vagy
48322  II,  69     |                csekély hatáskör, kivált annak a szemében, akit egy perccel
48323  II,  69     |                    szemében, akit egy perccel a csengetés elõtt híttak fel
48324  II,  69     |                     Dankó bácsi át is értette a maga valóságában e nagy
48325  II,  69     |            valóságában e nagy befolyást, amit a diákok kiképeztetésére végzetszerûen
48326  II,  69     |               hencegni, mégis inkább áldozott a magasabb elmebeli élvezeteknek:
48327  II,  69     |                   huszár korában) megkóstolta a világdirigálást, annak holmi
48328  II,  69     |                      holmi gimnázium-ügy csak a kisebbik gondja.~Hanem ma
48329  II,  69     |                     kisebbik gondja.~Hanem ma a gróf eljövetele mégis kihozta
48330  II,  69     |                    mégsem egészen tréfadolog! A legdíszesebb ünneplõ ruháját
48331  II,  69     |                     vette fel s úgy állott ki a kapuba, hogy fent, az auditóriumban
48332  II,  69     |               lehessen legelsõ híradással, ha a megyeháza felõl megindulnak
48333  II,  69     |                    nézett ki, mint akár magok a nagytiszteletû professzor
48334  II,  69     |                    professzor urak.~Hanem hát a »földi gondviselés« csak
48335  II,  69     |                        Az »õrszem« már elunta a hosszú ácsorgást s kétszer
48336  II,  69     |                   fejét az ajtón, bekiáltandó a klasszisnak: »Nem jön még;
48337  II,  69     |                  tréfából se mond igazat soha a német«; majd a professzor
48338  II,  69     |                    igazat soha a német«; majd a professzor urak jöttek le
48339  II,  69     |                   inak) nagyon ellankasztotta a silbak-állapot.~A tizenegy
48340  II,  69     |              ellankasztotta a silbak-állapot.~A tizenegy óra is elmúlt,
48341  II,  69     |                    tizenkettõt is elütötte, s a gróf még mindig nem jött.
48342  II,  69     |                     mindig nem jött. Most már a professzorné asszonyok is
48343  II,  69     |                  szörnyû veszedelem fenyegeti a levest, összesûrûsödik,
48344  II,  69     |                  sokáig; õ lakott legközelebb a tanodai épülethez, meghítta
48345  II,  69     |                   tanodai épülethez, meghítta a többi kollégákat is »zsebtiben«
48346  II,  69     |                 hiszen itt lesz az öreg Dankó a kapuban, majd vigyáz az,
48347  II,  69     |                 kapuban, majd vigyáz az, s ha a »magas vizit« jõ, elszalad
48348  II,  69     |                   értök.~Nincs semmi könnyebb a világon, mint éhes embereket
48349  II,  69     |                       Valamennyien elfogadták a meghívást.~Az igazgató arcán
48350  II,  69     |                     mert tudja meg, hogy most a kend kezében van a gimnázium
48351  II,  69     |                       most a kend kezében van a gimnázium becsülete.~- Nagyon
48352  II,  69     |                       alássan - szólt az öreg a bajszát megsodorva, s vastag
48353  II,  69     |                      S azzal, mint hajdanában a hadak élén, kidüllesztett
48354  II,  69     |              istrázsát, jobbra-balra eregetve a füstöt feketére szítt tajték-pipájából,
48355  II,  69     |                   mint »guter Reiter« magától a felséges császártól kapott
48356  II,  69     |                   császártól kapott prezentbe a nevenapján.~Mialatt szeme
48357  II,  69     |                     nevenapján.~Mialatt szeme a megyeház tájékát kémlelte,
48358  II,  69     |                       jött, lelke elandalgott a tengernyi dicsõségen, melynek
48359  II,  69     |                   melynek osztályrészese lett a múltban.~S mialatt lelke
48360  II,  69     |                      múltban.~S mialatt lelke a dicsõség emlékeiben fürdött,
48361  II,  69     |                   emlékeiben fürdött, azalatt a hátulsó kis kapun szép csendesen
48362  II,  69     |                       szép csendesen bejöttek a magas vendégek, a gróf és
48363  II,  69     |                    bejöttek a magas vendégek, a gróf és kísérete: a fõispán
48364  II,  69     |                 vendégek, a gróf és kísérete: a fõispán és polgármester,
48365  II,  69     |                    benyitottak az elsõ ajtón, a mi osztályunkba.~Ott éppen
48366  II,  69     |                       irtóztató ütközet folyt a fórumon, valamely a második
48367  II,  69     |                     folyt a fórumon, valamely a második és harmadik pad
48368  II,  69     |                      lárma hangzott, melyekbe a harmónia kedvéért egy-egy
48369  II,  69     |                       Ki lehetett azt hallani a harmadik utcára.~E percben
48370  II,  69     |                   utcára.~E percben léptek be a legmagasabb vendégek. Már
48371  II,  69     |                     Már nem lehetett segíteni a dolgon: hogy pongyolában
48372  II,  69     |                     mit tenni, mint nem éppen a legesztetikusabb ugrások
48373  II,  69     |                  felénk.~Pillanatokig tartott a nyomasztó csend; a fõispán
48374  II,  69     |                    tartott a nyomasztó csend; a fõispán és polgármester
48375  II,  69     |                    nem bírták mire magyarázni a tanárok távollétét s nem
48376  II,  69     |                      nagy szeget ütött valami a fejébe.~A nagy csend, amely
48377  II,  69     |                 szeget ütött valami a fejébe.~A nagy csend, amely beállott
48378  II,  69     |                    nagy csend, amely beállott a földszinti klasszisban (
48379  II,  69     |                     klasszisban (mert egyedül a mi osztályunk volt földszint).
48380  II,  69     |                      hogy negyven diák, mikor a tanár nincs bent, így elcsendesüljön.
48381  II,  69     |               lehetetlen! Csak nem ütötte meg a guta mind a negyvenet egyszerre!~
48382  II,  69     |                    nem ütötte meg a guta mind a negyvenet egyszerre!~Az
48383  II,  69     |                       öreg fájdalmasan kapott a füleihez. Bizonyosnak vette,
48384  II,  69     |                       lehet az másképp. Annak a sok hitvány francia ágyúnak
48385  II,  69     |                       hitvány francia ágyúnak a döreje éppen e szent percben,
48386  II,  69     |                     harminc év múlva érkezett a Dankó Gábor fülei azon kamarájába,
48387  II,  69     |                   fülei azon kamarájába, ahol a hallása lakik s - most fojtotta
48388  II,  69     |                       is van az úgy, hogy míg a közönséges baka nyomban
48389  II,  69     |                       baka nyomban megsiketül a csatatéren az ágyú hangjától,
48390  II,  69     |                      az ágyú hangjától, addig a huszárral harminc álló esztendeig
48391  II,  69     |                         Fejvakarva csoszogott a klasszis ajtajáig s nagyobb
48392  II,  69     |                     hanem kõvé meredett.~- Ön a tanár? - kérdé az altábornagy
48393  II,  69     |                          kérdé az altábornagy a belépõtõl...~A szegény Dankó
48394  II,  69     |                    altábornagy a belépõtõl...~A szegény Dankó bácsi egy
48395  II,  69     |             hallatszott.~Õexcellenciája ekkor a nadrágzsebébe mélyeszté
48396  II,  69     |                       egész klasszis kiugrált a fórumra. Azt hittük, pénzt
48397  II,  69     |                       Kamuti Pali maradt ülve a legutolsó padban.~A nagy
48398  II,  69     |                      ülve a legutolsó padban.~A nagy úr mosolyogva nézett
48399  II,  69     |                       helyesen.~Szegény öreg! A fogvacogása volt az egyedüli
48400  II,  69     |                   egyedüli felelet, amit erre a dicséretre válaszul adott.
48401  II,  69     |                  égnek állt, s bajsza ami még a világ eleje óta nem történt,
48402  II,  69     |                        hogy beszéljen valamit a történelembõl, mondja el
48403  II,  69     |                    Karó Miska volt körülbelül a legértelmesebb köztünk,
48404  II,  69     |          legértelmesebb köztünk, ki már akkor a politikából is sejtett annyit,
48405  II,  69     |                      szólt csillogó szemekkel a gróf. - Beszéld el tetteit.~
48406  II,  69     |                      nagy szemeket meresztett a magyar fõúrra és egészen
48407  II,  69     |                  vágott bele gúnyos szemekkel a gróf. - Hehehe! Egyébiránt
48408  II,  69     |                       Meg vagyok elégedve. Mi a neved?~- Karó Mihály.~-
48409  II,  69     |                        Nem fogom elmulasztani a legmagasabb helyen is kifejezni
48410  II,  69     |                 ekkoráig bemelegedett annyira a professzori szerepbe, hogy
48411  II,  69     |                    professzori szerepbe, hogy a kezeit dörzsölte és hajlongott.~
48412  II,  69     |                 dörzsölte és hajlongott.~Benn a szíve pedig tombolt örömében.~
48413  II,  69     |                      ez! Az õ kezében hagyták a gimnázium becsületét, s
48414  II,  69     |                   beleillik az árnyékvilágon!~A gróf most figyelmeztetõleg
48415  II,  69     |                        hogy járnak azok, akik a császár és a monarchia ellen
48416  II,  69     |                       azok, akik a császár és a monarchia ellen vétkeznek.
48417  II,  69     |                    térjünk más tárgyra, talán a természetrajzra. Fiam! te
48418  II,  69     |                       felelj, amelyik állatot a legjobban szereted. Melyiket
48419  II,  69     |                   szereted. Melyiket szereted a legjobban?~- Az oroszlánt -
48420  II,  69     |                       meglehetõsen mondta el.~A gróf csak egy helyütt vágott
48421  II,  69     |          Mindenfélével.~- De mégis mit szeret a legjobban?~A fiú megállt,
48422  II,  69     |                       mit szeret a legjobban?~A fiú megállt, végigsimítá
48423  II,  69     |                      és így szólott tompán:~- A szabadságot.~Még most is
48424  II,  69     |               hallanám... e szó végigsüvített a termen és megreszkettetni
48425  II,  69     |                      megreszkettetni látszott a levegõ miriád atomját; úgy
48426  II,  69     |              excellenciás úr ijedten kapta el a fejét és a hadsegédjére
48427  II,  69     |                   ijedten kapta el a fejét és a hadsegédjére nézett, a hadsegéd
48428  II,  69     |                     és a hadsegédjére nézett, a hadsegéd a fõispánra bámult,
48429  II,  69     |               hadsegédjére nézett, a hadsegéd a fõispánra bámult, a fõispán
48430  II,  69     |                  hadsegéd a fõispánra bámult, a fõispán azonban már nem
48431  II,  69     |                    nézett sehova, az behunyta a szemeit és úgy várta, hogy
48432  II,  69     |                    szemeit és úgy várta, hogy a mennybolt most nyomban,
48433  II,  69     |                         förmedt Kamuti Palira a nagy úr, majd Dankó felé
48434  II,  69     |                    volt ez?«~És összeráncolta a homlokát:~- Hogyan? Ez is
48435  II,  69     |                   ennek az elkárhozott lelkét a nagytiszteletû professzor
48436  II,  69     |                    odahaza ebédel, mivelhogy, a nagytiszteletû asszony hazahívatta.
48437  II,  69     |                   kosztol, ezen nem fog kérem a jó szó és jó tanítás. Már
48438  II,  69     |                     becsületemre mondom - nem a nagytiszteletû úr az oka,
48439  II,  69     |                         Én, jelentem alássan, a szolga vagyok itt, akire
48440  II,  69     |                      szolga vagyok itt, akire a nagytiszteletû urak rábízták
48441  II,  69     |                  nagytiszteletû urak rábízták a gimnázium becsületét, mialatt
48442  II,  69     |                   isten nevében elfogyasztják a délebédet; - de mivelhogy
48443  II,  69     |                     délebédet; - de mivelhogy a hátulsó kapun tetszett bejönni,
48444  II,  69     |                  észre, s el nem szaladhattam a professzor urakért. Én,
48445  II,  69     |                    alatt is kitettem magamért a kardommal; hát énbennem,
48446  II,  69     |                énbennem, kérem alássan, annyi a rosszaság, hogy a fölöslegébõl
48447  II,  69     |                       annyi a rosszaság, hogy a fölöslegébõl ennek a fiúnak
48448  II,  69     |                     hogy a fölöslegébõl ennek a fiúnak is beadogatok. És
48449  II,  69     |                     beadogatok. És fog rajta, a mihaszna valón! Ez az egy
48450  II,  69     |                       ezért ugyan nem felelõs a nagytiszteletû úr.~A tábornagy
48451  II,  69     |                  felelõs a nagytiszteletû úr.~A tábornagy igen kényelmetlenül
48452  II,  69     |             kényelmetlenül kezdé magát érezni a visszás, komikus helyzetben,
48453  II,  69     |                    kísérte ki õexcellenciáját a kapuig.~Ott az még megkérdé
48454  II,  69     |                     megkérdé tõle:~- Mi újság a városban?~Dankó bácsi vállat
48455  II,  69     |                      adót mindenfelé.~*~Mikor a nagytiszteletû urak megkerültek,
48456  II,  69     |                     megkerültek, csodálkoztak a történteken, miket már nem
48457  II,  69     |                       inkább bámulták azonban a Dankó bácsi erkölcsi bátorságát
48458  II,  69     |                mellyel el bírta találni, hogy a fiatal intézetre sok rossz
48459  II,  69     |             ellenségeinek.~- De csak vacogott a foga eleinte - mondogattuk
48460  II,  69     |                       voltam, s kezemben volt a gimnázium becsülete; hanem
48461  II,  69     |                       az; magától diktálja az a bátor szavakat.~
48462  II,  70     |                     szinte jólesik tudnom, ki a szomszédom, ki a vis-à-vis-m.
48463  II,  70     |                   tudnom, ki a szomszédom, ki a vis-à-vis-m. Az átellenes
48464  II,  70     |                       belsõ életükkel.~Bezzeg a bennszülött még azt is tudná,
48465  II,  70     |                        mily titkok nehezednek a bennlakóra; mik az örömeik,
48466  II,  70     |                bennlakóra; mik az örömeik, mi a búbánatuk.~Én semmit sem
48467  II,  70     |                    kis módos ablak ez, melyen a zsaluk többnyire le vannak
48468  II,  70     |                       hogy én be ne láthassak a hézagokon.~Az ablakokban
48469  II,  70     |                    hölgy lakik. S mert biztos a jel, és mert az ember amíg
48470  II,  70     |                    fejecskét.~De ott, ahol ez a kedves barna fejecske végzõdött,
48471  II,  70     |                     Oh, kedves költõi fészek! A mézeshetek tündértanyája.
48472  II,  70     |                     mézeshetek tündértanyája. A két zöld zsalu, mely a napfényt
48473  II,  70     |                        A két zöld zsalu, mely a napfényt nem ereszti be,
48474  II,  70     |                 mondaná: »van ott fény elég«.~A két zsaluról visszaverõdik
48475  II,  70     |                    két zsaluról visszaverõdik a pajkos sugár, mely ha már
48476  II,  70     |                      mely ha már nem mehet be a boldog párhoz, ott táncol
48477  II,  70     |                     boldog párhoz, ott táncol a reménység színére festett
48478  II,  70     |                  egyszerre kijelöli az irányt a két mosolygó fõ odaát. Az
48479  II,  70     |                      Még így is fehér hollók. A pásztorregék kora oly rég
48480  II,  70     |                      ifjú örökké szeretett, s a nõ örökké hû maradt. Olyan
48481  II,  70     |                     már!~Egy nap megkérdeztem a takarítónõmet, ki lakik
48482  II,  70     |                    lakik ott átellenben, ahol a két zöld zsalu van?~- Hát
48483  II,  70     |                   zsalu van?~- Hát ott bizony a teens Csipkés Máté uram
48484  II,  70     |                       Csipkés Máté uram lakik a feleségével.~- Ki az a Csipkés
48485  II,  70     |                  lakik a feleségével.~- Ki az a Csipkés Máté?~- Hm! Hát
48486  II,  70     |                    délelõtt otthon csókolózik a feleségével. No, de bizonyosan
48487  II,  70     |                    ilyen ráér).~- Mióta házas a Csipkés úr? - kérdém a takarítónõtõl.~-
48488  II,  70     |                  házas a Csipkés úr? - kérdém a takarítónõtõl.~- Megálljon
48489  II,  70     |                         Megálljon csak. Mikor a Sunyi sógorék azt a nagy
48490  II,  70     |                     Mikor a Sunyi sógorék azt a nagy halat fogták a Tiszában.
48491  II,  70     |                       azt a nagy halat fogták a Tiszában. Annak éppen öt...
48492  II,  70     |                    tartó mézeshetek. Ez aztán a ritkaság, mely halomra dönt
48493  II,  70     |                        Íme, tehát feltaláltam a lehetetlenséget megvalósulva. -
48494  II,  70     |           lehetetlenséget megvalósulva. - Mik a harlemi fekete tulipánok
48495  II,  70     |                      harlemi fekete tulipánok a szegedi hat esztendõs szerelemhez
48496  II,  70     |                   Most még inkább érdeklõdtem a Csipkés-pár iránt. A délelõttöket
48497  II,  70     |              érdeklõdtem a Csipkés-pár iránt. A délelõttöket rendesen nekik
48498  II,  70     |                  zsalu mögül vigyáztam rájuk.~A barna nõcske igazán nagyon
48499  II,  70     |                  uraim és hölgyeim, mennyi az a hat esztendõ, s adjanak
48500  II,  70     |                   képet egymásra, mint hajlik a kedves teremtés férje nyakára,