Rész, Fejezet
1 1, 2 | a maga üzeneteit illatos szellõ fuvalmában, hulló levél
2 1, 9 | Marci az egyik, vagy hogy Szellõ Miska, az alföld véres banditája,
3 1, 9 | Marci az egyik, vagy hogy Szellõ Miska, az alföld híres banditája,
4 1, 12 | várost, a szabad mezõn, a hûs szellõ amint megcsapta arcát, pillantott
5 1, 13 | kísérteties esthomályban. Egy kis szellõ fújt, a fák, melyek csodaszörnyeknek
6 1, 13 | a verõfényben. Egy csöpp szellõ se fújt, a fák levelei nem
7 1, 13 | legyezõt.~- Én vagyok a szellõ - mondá nevetve.~- Mi vagyunk
8 1, 13 | lett a parancsa.~Mintha hûs szellõ támadna, pedig csak szoknyasuhogás,
9 1, 18 | zúgott kelet felõl.~A hûs szellõ láthatlan bódító áramokat
10 1, 20 | levette a kalapját. Hûs májusi szellõ meglegyintette a forró fejét;
11 1, 23 | suttogják.~Mintha friss szellõ támadna, száz szoknya ropog,
12 1, 24 | és koromsötét; egy csepp szellõ se fújt, a gyufa szépen
13 1, 27 | jött már az est. Hûs erdei szellõ játszott kívül a falombokkal.
14 1, 27 | paplanjuk alá. Hûs hajnali szellõ ingatta a nádast, ébredtek
15 1, 32 | arcát, aztán egyszerre hûs szellõ támad (jaj, de jó, de üdítõ)
16 II, 22 | lyukakon betolakodott hajnali szellõ közé és átjárta a rémület
17 II, 39 | lóbázza a lomhán mozduló szellõ, még sose volt neki ilyen
18 II, 71 | ki élettelen arcával és szellõ lebbenésû alakjával; de
19 II, 90 | paripán, gyorsan mint a szellõ, ott terem a tündér kedvese:
20 II, 95 | zúgását, búgását elhordta a szellõ: a világ négy szögletébõl
21 II, 123| játszogatva kapkodta fel a szellõ, s aztán behajigálta a vízbe.~-
22 II, 123| enyelegve lobogtatta a friss szellõ.~Mind a két gyermekfõ mosolygott.~-
23 II, 123| örömében.~»Áldott legyen a szellõ is, mely ezt a zsúpfedeles
24 II, 126| közönségét minden kósza szellõ meg nem ingatja hitében.
25 II, 140| sugár bearanyozta, a reggeli szellõ körülfolyta és benne csicsergett
26 III, 1 | viszi fülébe a völgybõl a szellõ, ha a domboldalon bogárzó
27 III, 1 | Marci-e az egyik, vagy hogy Szellõ Miska, az Alföld banditája,
28 III, 2 | egész csomót a levegõbe, szellõ felkapta s mintha egy széthasogatott
29 III, 2 | veszett, el nem beszéli, szellõ nem árulja el, hol vannak,
30 III, 2 | bevilágították a selyemgyepet.~Hûs szellõ suhant át az erdõn. Gyönge
31 III, 19 | égi harmat megfürössze, szellõ lágyan, szelíden suttogjon
32 III, 23 | kalapját. Õsz hajszálait a szellõ lengette.~Azután odaszorította
33 III, 24 | lábnyomait a kerti homokban a szellõ befútta, galagonyabokrok,
34 III, 24 | virágok, amint a hajnali szellõ megmozgatta, cirógatták
35 III, 129| szép trikolórt, amint a szellõ enyeleg vele s hol kitakarja,
36 IV, 22 | szökõkút pajkosan locsog, a hûs szellõ a rózsák illatával ûz kolportázst.~-
37 IV, 32 | erdõ felõl fujdogált hûs szellõ.~Magda még mindig riadtan,
38 IV, 86 | gurult le a padlóra.~Hûs szellõ csapta meg arcomat. Szétnéztem;
39 IV, 113| egyik kiváló alakja. »Röpke szellõ itt lebegtette tengerzöld
40 IV, 128| ameddig a szem ér, s ha hûs szellõ lebben, látni a búzát, ahogy
41 IV, 151| bokrok között, hûs, altató szellõ, Naszály felõl jövõ, legyezgeti
|