Rész, Fejezet

 1   1,  3  |             rebegé most már elõször könnyek között:~- Ébredjen fel kend,
 2   1,  12 |          volt indulva, bizisten még könnyek is fénylettek a szemeiben,
 3   1,  12 |        sertésnek a boltajtón mintha könnyek szivárognának a behunyt
 4   1,  12 |            szemeibõl kicsordultak a könnyek.~- Úgy tetszik, nagyon sajnálja
 5   1,  14 |              szemeit elborították a könnyek. A vén kertész, ki a Balduin
 6   1,  18 |          Ohó! Hiszen a te szemedben könnyek vannak. Ezer üres kemence!
 7   1,  19 |          kemény arca, s szemeibõl a könnyek eredtek meg:~- Megyek a
 8   1,  23 | haragosabban.~Erre aztán kitörtek a könnyek a Bozsicska szemeibõl és
 9   1,  24 |            vörös arcát elöntötték a könnyek, s balkezével (a jobbal
10   1,  25 |           elolvasta, elborították a könnyek.~Hogyne. Hiszen az öreg
11   1,  28 |           szemeiben megcsillogtak a könnyek, ez mind oly végtelenül
12   1,  31 |        esett a szó, hogy a szemeibe könnyek szöktek, hogy az arca sárga
13   1,  31 |     szemgolyóit elhomályosították a könnyek, s õsz fejét lehajtván a
14   1,  34 |              s szemeit elöntötték a könnyek. ~Apró uram megijedt. Az
15  II,  34 |         maradni. És most - folytatá könnyek között - felöltő, ruha,
16  II,  34 |          fogod nekem engedni - kéré könnyek között -, hogy megtakarított
17  II,  36 |          két fiú.~Az öreg szemeibõl könnyek peregtek.~- Atyám, ön sír? -
18  II,  38 |    megmenekülését, - Vilma szemeibe könnyek gyûltek s önkéntelenül felkiáltott:~-
19  II,  48 |             fekete bánatos szemeibe könnyek gyülekeztek.~- Sohasem hittem
20  II,  48 |      földmûvelõvel, kinek szemeiben könnyek csillogtak s ki elérzékenyülten
21  II,  60 |    szemeibõl csak egyre csurogtak a könnyek, s hogy azokat letörölje,
22  II,  82 |           Lala.«~A kollega szemeibe könnyek gyûltek, mialatt a levelet
23  II,  90 |           Máskor mosolygó szemeiben könnyek ültek, s szemrehányón tekintett
24  II,  99 |            Edith nagy égõ szemeiben könnyek jelentek meg.~- Szinte elérzékenyültem
25  II,  127|             Mari nagy égõ szemeiben könnyek jelentek meg.~- Szinte elérzékenyültem
26 III,  1  |            szemeiben felszáradtak a könnyek, s arca szokatlan büszkévé
27 III,  32 |           mire való a rábeszélés, a könnyek és a doktor barátsága? Ezerszer
28 III,  56 |        halni. Anna fekete szemeiben könnyek gyülemlettek meg, s kifutott
29 III,  72 |        Erzse szemeiben megeredtek a könnyek úgy, hogy Ács uramnak kellett
30 III,  102|            s megeredtek szemeibõl a könnyek, amint a kis Zsizsik patakon
31 III,  111|          bánatában, s rápotyogtak a könnyek a húrokra. Mert hiszen Kikinday
32 III,  114|       szemeibõl is elõszivárogtak a könnyek.~- Szegény állat, szegény
33 III,  118|              s hosszú ősz szakállán könnyek peregtek alá.~- Harminc
34 III,  122|       kedves feleségem…~A szemeibõl könnyek kezdtek peregni s hangja
35 III,  128|            Szemembõl kicsordultak a könnyek, s leperegtek a tûzbe. A
36  IV,  32 |            szemeibõl kibuggyantak a könnyek.~- Ne higgyen engem rossznak
37  IV,  64 | föltekintettem, s a szemembe tolult könnyek szivárványán összefolyt
38  IV,  77 |          szemeibõl elõszivárogtak a könnyek, köszönetet akart rebegni,
39  IV,  101|            és elõtörtek szemeibõl a könnyek.~- Semmi közöm hozzá - szólt
40  IV,  145|      csüggetegen s hosszú szakállán könnyek peregtek alá.~- Akkor hát
41  IV,  152|            szemeibõl kibuggyantak a könnyek, és most is csak azt dadogta