Rész, Fejezet
1 1, 1 | Gyurka bácsinak nagyon fájt az, hogy ez a gyerek felibe
2 1, 4 | Kalap uramnak azonban jobban fájt a feje, mint a bortól szokott.
3 1, 8 | Bike uramnak azonban jobban fájt a feje, mint a bortól szokott.
4 1, 12 | mikor felgyógyult, szörnyen fájt a szíve miattok; mikor a
5 1, 14 | pedig nyilván azért, mert fájt a szíve érte.~Éjfélre járt
6 1, 16 | elvitte erõszakkal.« De azért fájt, nagyon fájt a szíve és
7 1, 16 | De azért fájt, nagyon fájt a szíve és a fiatalok bocsánatkérõ
8 1, 18 | balszögletén.~Semmije se fájt. Jó szerencse, frissen kaszált,
9 1, 19 | abban? Hiszen az is nekem fájt, hogy haragudhatnak azért?~-
10 1, 19 | lenézésben, ami roppant fájt Johanna grófnõnek, s addig-addig
11 1, 20 | pontot érinteni, ami neki is fájt.~- Hallod-e, Istvánkám,
12 1, 20 | megszokott hangjait. Úgy fájt neki, úgy fájt, hogy éppen
13 1, 20 | hangjait. Úgy fájt neki, úgy fájt, hogy éppen a becsületes
14 1, 22 | dagadva. Fölordított, nagyon fájt neki.~- Jaj, a kezem, a
15 1, 22 | mind a szívére tódult. Nem fájt már a keze egy csöppet sem.~
16 1, 23 | hozzá.~Úgy bántott, úgy fájt ez a »még nem«, mintha azt
17 1, 31 | Imrével egy kocsin. Hogy fájt ez neki, mintha mindig tõrt
18 1, 33 | cserben hagyta (de ez nem fájt neki, mert nem rokon), õsz
19 II, 5 | maga az élet. Csak a foga fájt egy kicsit és az álla fel
20 II, 5 | vármegyét. Csak azért az egyért fájt a szíve, hogy mind a huszonnégy
21 II, 7 | kinek történetesen a foga fájt ma; - csak Mády restellte,
22 II, 9 | egy-egy múló perc, az nem fájt neki, nem égette, csak lelkesítette.~
23 II, 11 | a szobát.~És Tininek úgy fájt az a gúnyos kacagás. Hát
24 II, 11 | elnyomni.~De Saroltának is fájt valami; egész éjjel nem
25 II, 11 | hánykolódva vánkosain. Az fájt neki, hogy milyen boldogok
26 II, 14 | haszontalanul elfecsérelni nem fájt ugye? Kötnivaló! No, hiszen
27 II, 25 | idegenkedéssel viseltetett eleinte. Fájt neki, hogy a Nemzeti Színház
28 II, 38 | jobban, mint Vilma, mert úgy fájt elhagyni ezt a vidéket,
29 II, 38 | az õ édes hazája lett, s fájt elhagyni a családot, melyhez
30 II, 89 | fogadott, akinek a foga fájt. A félszemû nem viszonozta
31 II, 113| övé is fogy... hanem az fájt az öregúrnak nagyon, hogy
32 II, 117| csakhamar. De nem sokáig fájt a seb. Mert - nem csoda,
33 II, 130| meglátogatni; mert egyszer a torkom fájt (nem beszélhettem volna),
34 III, 1 | szeret.~De Krisztinának mégis fájt az. Miklóshoz lépett tántorogva
35 III, 87 | palástnak kell még rajta lenni.~Fájt, hogy észre nem vett, óhajtottam,
36 III, 103| Menyhért, akinek nagyon fájt a foga Csábrágra.~Márpedig
37 III, 116| a gazda nem vette észre. Fájt a szíve, nem volt rá ereje
38 IV, 72 | módon.~Nekem, megvallom, fájt a válás, nem tudom, fájt-e
39 IV, 72 | és idõnkint kegyetlenül fájt.~Tizennégy évig használtam
40 IV, 127| koszorúdon.~Tehát Egerre fájt az Ali foga, de elõbb Egernek
41 IV, 152| mosolyogtam magamban, mert bár fájt a szívem megszokott otthonomat
|