Rész, Fejezet

 1   1,  4  |         fog, ott mindig mindenütt árnyék lesz ezentúl.~- De legalább
 2   1,  4  |   szomszéd pajta falára két sötét árnyék rajzolódott, a Kalapé és
 3   1,  8  |   szomszéd pajta falára két sötét árnyék rajzolódék: a Bikeé és a
 4   1,  12 |     visszarántotta a kezét; sötét árnyék vonta be csontos, férfias
 5   1,  13 |          nevetve.~- Mi vagyunk az árnyék - felelték az ernyõvivõk.~-
 6   1,  17 |         az, hogy nem szellem, nem árnyék, nem egyszerû látomány,
 7   1,  20 |           ott. De a falakból száz árnyék lép ki, száz Erzsike. Mintha
 8   1,  20 |      átsuhan az ebédlõn, mint egy árnyék, fejét a váll-lapockái közé
 9   1,  26 |      professzor mellett, mint egy árnyék, mint egy üdítõ légáram,
10   1,  27 | szarvas-eszével, hogy elõször két árnyék mozgott az erdõ fái között,
11   1,  27 |     között, s aztán összeért, egy árnyék lett belõle, és nem mozgott.~***~
12   1,  29 |          is úgy tûnt el, mint egy árnyék, nagy megelégedéssel téve
13   1,  31 |           A falon az elõbbi három árnyék. - De jaj, miért van most
14   1,  31 |          most összefolyva a három árnyék? Vayné, Vince és az udvarosné
15   1,  31 |        eset« emléke, mint sötétlõ árnyék feküdt köztük. Vagy meglehet,
16   1,  33 |       vannak. Vagy talán csak egy árnyék suhant el mellettük. És
17   1,  34 |          magamat.~Pedig valóságos árnyék, de még csak szebb lett
18   1,  35 |      ugrál vele szemben, mint egy árnyék, míg egyszer csak egy iramodással
19  II,  96 |       lehelet, Ferencziné akár az árnyék, de mán, hogy Rónaszékinében
20  II,  112|       selyem gyepen. Mintha az az árnyék is csak árnyék fölé lenne
21  II,  112|       Mintha az az árnyék is csak árnyék fölé lenne terítve.~A kapu
22  II,  113|        életemet, pedig úgyis csak árnyék vagyok ezen a világon, s
23  II,  127|       karddal a kezében. Itt csak árnyék kard nélkül, erõ nélkül.
24 III,  1  |   becsültetés, ha egy nagy fekete árnyék jár majd nyomában? Egy nagy
25 III,  1  |         nyomában? Egy nagy fekete árnyék, - az önvád.~- Nos, Olej,
26 III,  2  |   hullámzó csíkokban a sugár s az árnyék.~Éppen a nap nyugszik s
27 III,  7  |       selyem gyepen: mintha az az árnyék is csak árnyék fölé lenne
28 III,  7  |       mintha az az árnyék is csak árnyék fölé lenne terítve. A kapu
29 III,  7  |       csak, mintha egy sötét nagy árnyék mozogna az udvaron lent
30 III,  56 |           dinnyeindák ónszíne, az árnyék megriadva ugrál a pázsiton,
31 III,  60 |           vetett a falra, s ez az árnyék olyan fölséges volt ott,
32 III,  60 |   keserûen sóhajtottam föl. Az az árnyék nemcsak a fal fehérségébõl
33 III,  83 |      vetették árnyékukat s még az árnyék is olyan azon a gyepen,
34 III,  84 |                    NAGY FAL, NAGY ÁRNYÉK~1883~Egy jó barátommal,
35 III,  84 |          folt? - hebegé.~- Hát az árnyék, amit oldalvást a nagy fal
36 III,  84 |          nagy fal vet az útra. Az árnyék miatt nem látszik.~S kevés
37 III,  84 |          érve is megdõlt. Íme, az árnyék elnyelte egy darabig a fiúcskát,
38 III,  110|           járt közöttünk, mint az árnyék, búsan lehorgasztott fejjel,
39  IV,  22 |           selyem gyepet rejtélyes árnyék fekszi meg. A gráciák láthatatlan
40  IV,  125|        megnyúlnak, homlokukon egy árnyék suhan át, ajkuk nyitva marad. (
41  IV,  152|            egészséges víz és elég árnyék a susogó nyárfák és fenyõk