Rész, Fejezet
1 1, 9 | s midõn Mihály úrfival mellettem átment a folyosón, a következõket
2 1, 12 | láttam, kisasszony!~- Pedig mellettem ült szegényke - felelte
3 1, 13 | alatt, és amint elrobogott mellettem a kis kocsi, õ rám nevetett
4 1, 23 | errõl majd késõbb szólok. Mellettem balról Pornya József úr
5 1, 23 | kinyitotta a kertajtót s úgy jött mellettem, mintha az orra vére folyna.
6 1, 24 | ivadéka - toldotta meg a mellettem álló Bogozy.~Én is elmorogtam
7 1, 24 | anya lenni - mondja egy mellettem álló õszhajú aggastyán,
8 1, 26 | láttalak is, tegnapelõtt mellettem mentél el, de nem ösmertél
9 1, 29 | és gyufa lett volna itt mellettem, már régen én szolgáltam
10 1, 33 | fináncokat becsapja a vámnál. A mellettem ülõ tisztes aggastyán, a
11 1, 33 | neki. Mert aki jobbról ült mellettem, az egy püspök volt, aki
12 II, 5 | magyarok! Elõre! Utánam! Mellettem... Jobbra nézz! Kanyarodj!~
13 II, 15 | mindenik holttest, mely mellettem hever, egy lépcsõ lenne
14 II, 34 | feküdtem: akkor éjjel-nappal mellettem volt, és fejét óvakodva
15 II, 54 | szemeidet. Hiszen te itt vagy mellettem, édesapád mellett. A cseresznyékrõl
16 II, 69 | mutatni sorba. Ott ült balról mellettem mindjárt a Kamuti Pali...
17 II, 77 | hogy is lehetne Dobos bácsi mellettem ezután? Féléve már, ahogy
18 II, 88 | néznek Coburgnak - mondám egy mellettem álló mesterember kinézésû
19 II, 103| lányommal. Hát amint nyugodtan mellettem poroszkál, egyszerre csak
20 II, 118| vannak igazi úri napjai is mellettem, amikor nagy a bõség, amikor
21 II, 118| jogász voltam, akkor is mellettem sürögtél-forogtál már és
22 II, 123| Mit csináljak egyebet? Mellettem elpusztulhat két kis rózsabimbóm.~
23 III, 31 | aki így szólt:~- Ne üljön mellettem, doktor! Ön nagyon antipatikus
24 III, 42 | de szükséget szenvednek mellettem. Keresetem igen csekély…
25 III, 49 | alispán hallgatagon ült mellettem, hol-hol kivette zsebkendõjét
26 III, 60 | mióta ez a bunda itt hever mellettem, azóta körülbelül huszonkét
27 III, 87 | ha egy alispán lépked el mellettem, már ti. egy igazi alispán,
28 III, 129| hogy szörnyen lelkesülnének mellettem.~Desperálni, habozni kezdtem.~-
29 III, 138| restelkedett, és szótalanul ült mellettem. Ha megtörtem is a hallgatagságot,
30 IV, 1 | az ámulatból, már úgy ült mellettem szelíden, csöndesen, mintha
31 IV, 1 | cseréltünk szerepet. Most õ ment mellettem félénken, szemlesütve, amint
32 IV, 13 | egy fiatalúr ismerõsöm ült mellettem, a gomblyukában rendjellel.~-
33 IV, 18 | amint az ámbituson elment mellettem, úgy nézem, hitványabb,
34 IV, 87 | félóráig!~Szótlanul ült mellettem a porkoláb vagy meglehet
35 IV, 92 | világba?~- Hogyan? Hiszen mellettem ült egész este. És éppen
36 IV, 121| hozattam, János szótalan ült mellettem, s izgatottan fészkelõdött
37 IV, 121| csendesen megkuporodva ballagott mellettem hazáig, átvette batyuját,
38 IV, 140| szép asszony ott álldogált mellettem, egészen megváltozva és
39 IV, 151| tündér-tífusz: Apám itt pipázik mellettem a széken nagy tajtékszerszámából
40 IV, 152| Tárogató«-nak az a száma. A mellettem ülõ nagyfejûek hamar kidõltek,
|