Rész, Fejezet

 1   1,  3  |            Van ott elég. Nekünk is hagyjon egyet mutatónak, mert mi
 2   1,  3  |        Dolgozni fogok. Ha elestem, hagyjon engem a magam erejébõl felkelni.
 3   1,  9  |      részvétkönny sem, mely foltot hagyjon a drága selyem lepedõn,
 4   1,  9  |           ha ön barátom, kérem, ne hagyjon sokáig kétségben. Milyen
 5   1,  9  |           lesz még korán fölkelni? Hagyjon még kissé.~- Ön átaludta
 6   1,  9  |      részvétkönny sem, mely foltot hagyjon a drága selyemlepedőn, hogy
 7   1,  11 |            Nem, nem - sziszegte. - Hagyjon engem!~Fölugrott és a színke
 8   1,  12 |    oldalzsebemben. Vagy úgy? Igaz, hagyjon kegyelmed magunkra, Gencsy
 9   1,  13 |       halkan, tompán mondá:~- Csak hagyjon engem, keresztapa! Hasztalan
10   1,  13 |         Keresztapa, keresztapa, ne hagyjon el így!~De Druzsba úr úgy
11   1,  22 |           se mentheti meg.~- Ugyan hagyjon békét - mordult fel Gál
12   1,  32 |        elege, nem hogy idegeneknek hagyjon. Hiszen a sárosi ember az
13   1,  34 |      izéljen, Kolowotki. Mit akar? Hagyjon békét!~Ami azt jelentette,
14   1,  35 |       Kegyelem nekem, kegyelem, ne hagyjon itt elvesznem éhen-szomjan
15   1,  35 |          faggatta az kérlelõleg.~- Hagyjon békét!~- De hiszen nem tettem
16  II,  4  |   odamenjen hozzá, fülébe súgni:~- Hagyjon békét annak a nemesemberkedésnek.
17  II,  6  | Könyörüljön rajtam, kisasszony. Ne hagyjon elégni. Ne büntesse vakmerõségemet.
18  II,  7  |            gyámolítson, bántani ne hagyjon...~Végre csikorgott a kulcs
19  II,  48 |       arcát kezeivel takarva el. - Hagyjon el engem, tanító úr Már
20  II,  51 |         mosolya is van, melyet itt hagyjon a környezetnek, még könny
21  II,  51 |            a dolog el van végezve, hagyjon magamra.~Lamiel elfoglalta
22  II,  60 |          szívére bánatot hoznak.~- Hagyjon el, Károly! Fogadja még
23  II,  61 |          gyújtsa meg a gyertyát, s hagyjon magamra.~A hajdú távozott
24  II,  72 |             kérdé õnagysága.~- Eh, hagyjon engem, asszonyom. A levegõ
25  II,  123|        Engedje, hogy lássam.~- Ej, hagyjon békét a kisasszonyoknak.
26  II,  127|           betegen fekszik valahol. Hagyjon mindent a végzetre!~Azontúl
27  II,  132|         hogy most mit csinál? Vagy hagyjon engem is belenézni.~- Nem
28 III,  1  |         önnel szemben? Istenem, ne hagyjon el, maradjon jó hozzám,
29 III,  1  |            Nem, nem, kegyelmes úr, hagyjon el engem, kérem. Hagyjon
30 III,  1  |           hagyjon el engem, kérem. Hagyjon el, hagyjon el. Becsületes
31 III,  1  |          engem, kérem. Hagyjon el, hagyjon el. Becsületes szolgája
32 III,  45 |        véssen rá a szobrász s alul hagyjon egy kis helyet az õ számára, -
33 III,  101|        szót se, komám… Most pedig, hagyjon kend magunkra, mert nem
34 III,  105|            huszonöt krajcár.~- Ej, hagyjon nekem békét, elég fehér
35 III,  105|         elsõ füzetet megtartani.~- Hagyjon nekem békét az ilyenekkel.
36 III,  116|         mogorván búslakodva.~- Ej! Hagyjon nekem békét a magok rom-falaival.
37  IV,  13 |         ingénél fogva tartottam.~- Hagyjon engem! - szólt elkeseredetten.~-
38  IV,  32 |    pünkösdkor, meglesz a többi is. Hagyjon neki békét a nagyságos úr.~
39  IV,  32 |              Nem megyek én sehová, hagyjon engem. Keressen magának
40  IV,  139|    nyerõnek, rendesen azt mondja: »Hagyjon békét, Hupka úr, visszaajándékozom