Rész, Fejezet
1 1, 9 | ismerték, s reszketve húzták félre a kapuk aljába vakjaikat.
2 1, 11 | valóban csoda, hogy deres lova félre nem lépett vagy egyszer,
3 1, 11 | gyûlöletteljesen fordítá félre fejét.~- Itt vagyok - ismétlé -,
4 1, 13 | nem kellett az embernek félre nézni, ha magas, testes
5 1, 13 | Mliniczky dühösen lökte félre a tányért.~- Nem kell, egye
6 1, 13 | völgy ékelõdött be, a fák félre látszottak szaladni, s mint
7 1, 18 | kellene, hogy ne adjak. Félre az útból, hej! Eresszétek
8 1, 20 | Erzsike nyafogva ugrott félre.~- Jaj, ne nyúlj hozzám.
9 1, 24 | akik sikoltozva ugrottak félre. Szép, vékony lábú, nyúlánk,
10 1, 26 | professzor zavartan nézett félre, lesütötte szemeit, és úgy
11 1, 29 | Matykó rémülten ugrott félre, a hajdú pedig még követelõbb
12 1, 31 | asszonyom. Ne értsen engem félre. Az öregnek nem ártana egy
13 1, 31 | Hát maga mit húzódik úgy félre? Itt a sok pénz, ide kell
14 II, 22 | lehetne annyi ideig elfojtva. Félre az alaptalan aggodalmakkal!~
15 II, 24 | Meggondoltam a dolgot. Az elébb félre voltam vezetve.~Stofi fiskális
16 II, 38 | olyanok is, akik nem állottak félre, hanem azt kiáltották, hogy
17 II, 43 | egyformán. Ne értsen kérem félre, nem azt jelzem ezzel, mintha
18 II, 43 | hátra, és az ötödik, amelyik félre van téve.~Vajon kié lesz
19 II, 43 | volt jegyezve, azért tettem félre. Meg akartam tudni, hogy
20 II, 65 | legtöbb munkás, az nem rakhat félre minden hónapban tíz forintot,
21 II, 105| azt akarom, hogy tegyük félre a haragot addig, míg a baj
22 II, 117| Miklós meghajtotta magát.~- Félre ne értsen barátocskám. Nálunk
23 II, 117| Akár a folyóvíz.~- Valahogy félre ne érts - mondja Pali bácsi,
24 II, 130| méltóságteljes nyugalommal tolt félre s azt kérdezte az ügyésztõl:~-
25 II, 134| hangok váltották fel.~- Félre az útból, minden jó lélek -
26 III, 1 | költészet uralkodik itt ma! Félre a bokorral, erdõ jött helyette…~
27 III, 1 | Leány, Agnisa néném, leány. Félre innen! Nem engedem fölkelteni.
28 III, 8 | Kapocsy úrék részére. Már félre voltak téve, a kasszánál
29 III, 57 | szolgáját, Korpás Miskát hívta félre:~- Eredj el, Miska fiam,
30 III, 94 | most a tiedet, és amint félre pillantok egyszer, észreveszem,
31 III, 148| hozzá.~- Jöjj egy kicsit félre - súgta a fülébe.~Dorogi
32 IV, 17 | Hát tudja mit az úr? Tegye félre ezt a kaszát ide a sarokba.
33 IV, 79 | Szolítom is mingyart Szemerét félre:~- Bercikém lelkem, csináljál
34 IV, 81 | Lenci bosszankodva dobta félre a lapot s ingerült, gyanús
35 IV, 84 | alakot, rákiáltva, hogy:~- Félre az útból, hé!~Hanem az a
36 IV, 92 | esett jól. De akkor aztán félre is tettem a poharamat, úgy
37 IV, 97 | rekedtes hangon fel-felkiált:~- Félre az útból, mert halálfia,
38 IV, 127| hatalmasan, s ha a Hubias lova félre nem ugrik a gazdájával,
39 IV, 127| látszik, kendet vezették félre, Apul uram.~- Már úgy lesz
40 IV, 142| Testestõl, lelkestõl a Plutó.~- Félre kellene verni a harangokat! -
|