Rész, Fejezet
1 1, 2 | és leszállott, valamint barátságosan kezet nyújtott az esküdteknek.
2 1, 2 | füléhez, s mialatt két kezét barátságosan megfogta, suttogva mondá:~-
3 1, 3 | vagy finom urak, másutt barátságosan üdvözölték, de a sok »adj
4 1, 3 | gesztenyefa a ház elõtt oly barátságosan integetett lombjaival régi
5 1, 3 | híres õsapák arcképe olyan barátságosan látszottak integetni. A
6 1, 12 | incselkedve -, hanem alkudjunk meg barátságosan. Nekem nem kell a nyúlból
7 1, 13 | szomszédház fedelérõl leszólt barátságosan:~- Most légy okos, Domokos!~
8 1, 13 | néhány szolga lámpással.~Barátságosan kezet fogott a jöttel, aztán
9 1, 14 | este a klubból hazamenet barátságosan fûzte karját az Altorjayéba,
10 1, 20 | megszakította.~Amint bizalmasan, barátságosan a Moronyi vállára tette
11 1, 21 | nem eszlek; igazítsuk el barátságosan a dolgot magunk közt, mert
12 1, 22 | doktorra, János!~Az öreg barátságosan pislantott fel a berontott
13 1, 23 | kovácsot s odakiáltotta neki barátságosan:~- Ne féljen semmit, Prakovszky
14 1, 23 | fiúhoz.~Bementünk. A »fiú« barátságosan megrázta a nagyapám kezét,
15 1, 24 | miközben engem is átölelt barátságosan és megropogtatta a derekamat (
16 1, 24 | üdvözölték az érkezõk vidáman, barátságosan. »Jó napot, Königgrätz apó.
17 1, 34 | S ezzel csillapítólag, barátságosan eresztette le a nagy tenyerét
18 II, 4 | rejtélyesen mosolygott, azután barátságosan megfenyegetett az ujjával:~»
19 II, 30 | lombjai nem integetnek olyan barátságosan, mint egyébkor, a könyvek
20 II, 33 | beszédet a magyar, és azzal barátságosan köszönt s tovább folytatá
21 II, 34 | észrevevé, szeretetteljesen és barátságosan eléje ment.~- Jó reggelt,
22 II, 35 | Barátom - mondá Dupin barátságosan -, ön szükségtelenül aggódik,
23 II, 45 | szobájában, mint a kis bárány a barátságosan mosolygó napfénytõl. De
24 II, 61 | durva kacajjal utánam jött s barátságosan átölelve, marasztott.~-
25 II, 108| eljárt a kúthoz, s olyan barátságosan nézett rám apró csillogó
26 II, 132| este, midőn a kandallóban barátságosan pattogott a tűz. Az apró
27 II, 140| odaléptem hozzá s köszöntöttem. Barátságosan megrázta kezemet. Az én
28 III, 38 | Vidámabb volt a szokottnál, s barátságosan szorított velem kezet.~-
29 III, 90 | rám egy kis ideig, majd barátságosan kérdé jóságos egyszerûséggel:~-
30 III, 96 | történt volna. Maga a fõispán barátságosan szorongatta meg kezét a
31 III, 100| Szemei felcsillogtak, s barátságosan néztek Titlire, egyik kezével,
32 III, 115| jó öregúr, mindenek elõtt barátságosan kihirdette a megye üzenetét,
33 III, 148| történt volna. Maga a fõispán barátságosan szorongatta meg kezét a
34 IV, 13 | halni.~Megfogtam a kezét barátságosan.~- Ne tegye ezt. Meghalni
35 IV, 45 | tekintetes felesége« miatt.~Ha barátságosan kérdezték, mikor az ablaknál
36 IV, 83 | gyóntatója) hozzám lépett, s barátságosan kérdé:~- Tud-e kártyázni,
37 IV, 145| sörbetet hozatott neki s barátságosan kikérdezé:~- Mire kellene
38 IV, 146| hogy neked is bemutassam?~Barátságosan veregette meg a vállamat,
39 IV, 147| sose láttak, a Wrbovszkyak barátságosan rázták meg sorba a kezemet.~-
40 IV, 149| a kúthoz s megszólította barátságosan a legényeket:~- Mi dolog
|