Rész, Fejezet

 1   1,  2  |       bácsi hamisan hunyorított szemével s sietett eléje:~- Nos,
 2   1,  10 |         hunyorított rá az egyik szemével. Már éppen a száján lebegett
 3   1,  11 |      lova nyakához, s úgy a fél szemével nézett fel a saját könyöke
 4   1,  13 |      Pává«-ba, de nem a tavalyi szemével. Jahodovska most is csinos
 5   1,  17 | jelentõségteljesen kacsintott a szemével). Tudod, az asszony végett.
 6   1,  18 |        A fejével bólintott és a szemével hunyorgatott.~- El, el!~-
 7   1,  27 |       kevesebbet.~Nagy Mátyás a szemével hunyorított s gondolta magában:
 8   1,  28 |      sávból, s vöröses világító szemével ránézett Szlebenitsre.~-
 9   1,  29 |        a csodás fluidum, hogy õ szemével látta, a szájával ízlelte
10   1,  31 |         is már neki az anyóka a szemével, hogy elég lesz, de a nagyapó
11   1,  32 |         se, pedig õ ott kuksolt szemével, fülével a kulcslyukon.
12   1,  34 |   Kolowotki kacsintott a szürke szemével és széthúzta a nagy száját
13   1,  34 |   magával Katit, majd átdöfte a szemével, hátha a Máli néni is valami
14   1,  35 |         okos üzletember, csak a szemével hunyorgatott titkon a titkárjának,
15  II,  5  |   Harcsa úr hamisan hunyorított szemével.~- Aztán jött a java. Felszólítottam
16  II,  9  |  részegségtõl keresztbe fordult szemével a ledobott levélre.~Hát
17  II,  21 |       az égbolton vigyáz fényes szemével a gyermekre: jó-e, szófogadó-e,
18  II,  22 |     sötétebb lett arca s meredt szemével örökké oda nézett, honnan
19  II,  40 |  elutasítólag, Zengõt méregetve szemével.~A zenész zavartan hebegé:~-
20  II,  54 |     Muszúr basa lépett be rémes szemével fürkészõleg nézve körül.~
21  II,  60 |   egypár napig. Eközben azonban szemével intett az öregnek, mibõl
22  II,  85 |    nézett rám azzal az egyetlen szemével, mely olyan maró zöld volt,
23  II,  86 |        a közös keresetet, saját szemével gyõzõdött meg errõl mindenikök -
24  II,  100| letaszítsa onnan: mindenki maga szemével lát és a maga fejével gondolkozik.~
25  II,  134|       és parancsolólag intett a szemével.~- Parancs! - kiáltá a hajdú
26 III,  1  |       határra, keletre az egyik szemével, nyugatra a másikkal. Olyankor
27 III,  3  |       aki becsmérőleg méregetné szemével, vagy gúnyos nevetéssel
28 III,  45 |   ijedten s hirtelen fölkereste szemével. - Hohó! látom, oda nem
29 III,  50 |     találtam most, nagy ragyogó szemével, a kis paplányt. Ha az én
30 III,  64 | belépett a vérbe borított egyik szemével.~- Pali! Istenem, Pali! -
31 III,  102|    Mihály büszkén hunyorított a szemével, hogy bizony õ volt.~- Aztán
32 III,  127|      öreg ravaszul kacsintott a szemével.~- Nem olyan nagy dolog,
33 III,  144|      elõmászik egy gyík, s apró szemével reá néz Hatvanira.~- Enyim
34 III,  148|        Dorogi vállat vont, és a szemével Ágnes felé intett, mintha
35 III,  148|    intett búcsút az ujjával s a szemével; kecses, kislányos himbálózással
36  IV,  76 |     megelégedetten hunyorgott a szemével és távozott.~- Nos, tehát,
37  IV,  83 |         váracs közepén két zöld szemével, a zsalus ablakokkal.~Istenem,
38  IV,  137|         hamiskásan hunyorítva a szemével -, az ott van eldugva a
39  IV,  144|        hogy sírt volna az egyik szemével az asszonyért és nevetett