Rész, Fejezet
1 1, 11 | csúszott hozzá:~- Te!~Apolka összerezzent és elhalványodott.~- Te
2 1, 12 | kikötött, az a hatalmas Krucsay összerezzent a gyermek fenyegetõ ujjától.~-
3 1, 12 | almás-szürke paripán.~Laci összerezzent, mikor megszólította.~-
4 1, 12 | kissé félreugrott, miközben összerezzent a vezér, s a legszerencsétlenebb
5 1, 12 | Magday István!~A fogoly összerezzent, s fülig vörösödött, Jóska
6 1, 13 | felejteni a zsebkendõjét.~Az összerezzent, megtapogatta zsebeit és
7 1, 13 | életed kedves!«~Druzsba összerezzent, úgy rémlett neki, mintha
8 1, 14 | méhek.~Albertus egyszerre összerezzent:~- Mi ez? Álmodom-e?~A sûrû
9 1, 18 | bizonytalan félhomályt, összerezzent.~- Ohó hó - kiáltá és fölemelkedett. -
10 1, 18 | orra, minden az! És õ is összerezzent, mintha ráismert volna Marjánszkyra.
11 1, 22 | zsivány Palinak.~Az öreg Gál összerezzent.~- Miféle Palinak? Mit beszél,
12 1, 23 | bégetése, midõn egyszerre csak összerezzent s kiesett szájából a hang.~
13 1, 25 | Ha a felesége szólította, összerezzent.~Kiment, hogy a szokott
14 1, 25 | bajuszát megmarkolja.~Kállay összerezzent, a vér arcába tódult és
15 1, 26 | látszott; ha szóltunk hozzá, összerezzent, mint akit madzaggal rántanak
16 1, 26 | van, aki meglátta?~Mayer összerezzent, mintha egy második golyó
17 1, 27 | lelke mélyébe akarna látni. Összerezzent, mint valami elfújt illat,
18 1, 27 | fel a fa tetejére.~Mimi összerezzent, Balassa legalább úgy vélte
19 1, 28 | a Kapisztrán utca felõl; összerezzent, kezét ijedten emelte a
20 1, 29 | átengedné-e?~A hajdú valósággal összerezzent, nyilvánvaló volt, hogy
21 1, 31 | hát nem mégysz haza?~Vince összerezzent, kereste a hangot, míg végre
22 1, 32 | megböki a vállát a könyökével.~Összerezzent és megdermedve nézett a
23 1, 34 | el Pribil doktort?~Kati összerezzent, mintha valami hideg széláram
24 1, 34 | harcoló indiánusoké.~Kolosy összerezzent.~- Menjen csak, nézze meg,
25 1, 35 | udvarolt élet-halálra.~Mégis összerezzent s halotthalvány lett, mikor
26 II, 99 | ereklyét, a Mari fátylát.~Edith összerezzent.~- Feleljen, Edith! - sürgeté
27 II, 123| lassan suttogá:~- Mariska!~Az összerezzent, megrázkódott, azután odatekintett
28 II, 127| ereklyét, az Anna fátylát.~Mari összerezzent.~- Feleljen, Mari! - sürgeté
29 III, 1 | Beszélni akarok vele.~Anika összerezzent s egyetlen szavát nem lehetett
30 III, 11 | legelõször látta meg e képet, összerezzent; felismerni vélte saját
31 III, 46 | valóságos csöngettyû.~Mimike összerezzent.~- Pszt, Kriska! Hallod?~-
32 III, 66 | idegesen nézett rá.~Dercs összerezzent… Mereven bámult az õsz nagy
33 III, 83 | bent zsoltárokat olvasott, összerezzent a Papp József névre.~- Ott
34 III, 110| napsugár. Ha megszólítottuk, összerezzent, s mihelyt csak tehette,
35 III, 146| magad? Gyere haza!~A nõ összerezzent, félénken körülnézett (egészen
36 IV, 1 | én pénteki pásztorórám?~Összerezzent, elpirult. Majd küzdeni
37 IV, 10 | a félénkségét. Mindentõl összerezzent, mindenkitõl félt, mindenki
38 IV, 30 | gárdakapitány.~A szõke leány összerezzent.~- S téged hogy hívnak?~-
39 IV, 88 | megkínált, ránézett. És õ is összerezzent.~A báró volt. A férje.~-
|