Rész, Fejezet
1 1, 5 | mulatásuk alatt csintalan Örzsike mind a kettõt; ezer semmitmondó,
2 1, 20 | punktum.~Így lõn, hogy Örzsike a »batyi« híres szépségû
3 1, 20 | Engedjen legalább két napot.~Örzsike a fejét rázta.~- Nem, nem.
4 1, 20 | Maga pedig udvariatlan.~- Örzsike, be kell elégedned öt nappal
5 II, 21 | ÖRZSIKE TÖRTÉNETE~1875~A szegény
6 II, 21 | TÖRTÉNETE~1875~A szegény Örzsike árva leány volt, apja, anyja
7 II, 21 | mely fölött uralkodik!~Örzsike sokszor gondolkozott olyan
8 II, 21 | Be sokszor is megmérte Örzsike ez utat, s be sokszor is
9 II, 21 | volt meg nem esnie rajta Örzsike jó szívének. Aztán olyan
10 II, 21 | korában a Zsuzsié volt) Örzsike fején, és a messzirõl fehérlõ
11 II, 21 | szép rózsákat ültettek az Örzsike arcára, hogy amiatt még
12 II, 21 | Elmegyek az orvosságért.~Örzsike azt gondolta magában: a
13 II, 21 | sem ér meg egy forintot.~Örzsike gondosan bekötötte a forintost
14 II, 21 | ne harapjak belõle...~S Örzsike mosolyogva nyújtott át egy
15 II, 21 | osztogatod te a kenyerünket.~Örzsike hátrapillantott s nem nagy
16 II, 21 | után és oda sem hederített; Örzsike ijedelme minden érzékét
17 II, 21 | csakhamar elérte a várost.~Míg Örzsike a gyógyszertárba bement,
18 II, 21 | egyszerre megüti füleit Örzsike kétségbeesett jajkiáltása.
19 II, 21 | a patikárus.~- Mi bajod, Örzsike? - simult hozzá félénken
20 II, 21 | Lehetetlen - jajveszéklé Örzsike.~- Azt a pénzt talán ellopták.
21 II, 21 | Igazán mondod ezt? Oh, Örzsike, hát igazán így gondolkozol
22 II, 21 | Félóra múlva itt leszek.~Örzsike a ház falához lapult, majd
23 II, 21 | hatalmasnak, mint egy király, hogy Örzsike baján segíthetett.~Büszkén
24 II, 21 | a sziklákról rohanó ár. Örzsike reszketve simult a koldushoz,
25 II, 21 | taréjú »Sármány« kakas, Örzsike kedvence kiáltja eléje az
26 II, 21 | várja otthon az orvosságot.~Örzsike erre a gondolatra megkettõztette
27 II, 21 | mindenki; amint meglátta, hogy Örzsike egészen össze van ázva s
28 II, 21 | lett az isten jóvoltából.~Örzsike nagy szemeket meresztett
29 II, 21 | elment...~- Hová? - kérdé Örzsike, fel nem fogván a homályos
30 II, 21 | volna meg. Te ölted meg.~Örzsike a földet érzé süllyedni
31 II, 21 | szomorúan üdvözölte.~- Szegény Örzsike! Most már mibe kezdjünk?
32 II, 21 | mint amilyen volt - mondá Örzsike.~- Jó keresztény lehetett,
33 II, 21 | hatezer... Gazdag vagy Örzsike, nagyon gazdag!~- Ez a pénz
34 II, 21 | rendkívüli dolog történt.~Örzsike itt szögrõl-végrõl elbeszélte,
35 II, 21 | visszaadni annak, akié - folytatá Örzsike.~Az öreg hivatalnok elbámulva
36 II, 21 | Nem, nem lesz jó! - kiáltá Örzsike hévvel. - Én nem hagyom
37 II, 21 | hivatalnok s jól tanult-e Örzsike és Miska, az már nem ehhez
38 II, 43 | Fenyéri Irma és a Kérész Örzsike neve.~Vajon melyik lesz
39 II, 113| összerogyott a karszékben. Örzsike arcán a diadal glóriája
|